urak,
miert keverik a telapot a 'teremtovel'?
udv

Kedves Gyula !

Bocs a tevesztesert. Teljesen egyetertek velemenyeddel, mely a 
tudomany hozzaallasat tukrozi. Szerintem kevesebb konfliktus lenne 
a tudomany muveloi es a termeszetfelettiben hivok kozott, ha a 
kozoktatasban idejekoran kiternenek a kerdesre - tisztazolag tanitva, 
hogy a tudomany a megismeresnek azon nagyerdemu iranyzata, mely 
kiserletkeppen azon elofeltetellezessel torekszik a vilag 
megismeresere, hogy nincs tettenerheto beavatkozas a vilag mukodesebe.
Es - hogy a vilagot teremtettek-e vagy sem, ezt a kerdest masokra
hagyva nem kivan beleszolni ilyesfele vitakba, fejtegetesekbe.
E kerdeskor tisztazasat galans modon, nagyvonaluan atengedi
azoknak, akik jobban raernek ezzel foglalkozni. :)
Tehat vegulis mindossze munkamegosztasrol van szo, bar ehhez
bizonyos anyagi es erkolcsi forrasok megosztasaba is bele kell
torodni, ami nehezze teszi ezt mindket oldal reszerol. Amiatt
munkamegosztas ez, hiszen a teremto, vagy beavatkozo lete
nem kizarhato, am a tudomany objektiv tapasztalatok hijan 
letezeset konkretizalni, valoszinusiteni momentan nem tudna.
Az ehhez az allasponthoz igazodo sajatos es eddig bevalt 
kutatasi modszertanatol pedig nem indokolt elternie mindaddig, 
amig tenyek ra nem szoritjak.

>Az a kerdesem, hogy akik hisznek a teremtesben, miert izelgetik a tudosokat
>allandoan, hogy adjak 'tudomanyos aldasukat' az elmeletukre? 

Mert a legmegveszekedettebb ellenlabasok is elismernek ill. irigyelnek 
a lelkuk melyen minden tekintelyt, es vagynak ra, hogy a tekintely 
helyesloen bolintson. 
Minthogy nem teszi - eluralkodik a primitiv 1bites gondolkodasmod -
'Aki nincs velunk, az ellenunk van'.
Regebbi fejtegeteseimre alapozva irom - az ember alapvetoen harcias, 
es ebbeli adottsagait jol esik kielnie. 
Ha ezt gyakran hagyja eluralkodni magan, ra is szokik, es ragaszkodik 
ehhez a feldobodott lelkiallapothoz anelkul is, hogy sajat magan 
eszrevenne ennek - akar abszurditasig elfajulo tuneteit. 
Nemreg a VITA-ra is, a 1837-be is kuldtem errol egy remelem felrazo 
cikket, melyben a rasszizmus okat probaltam feltarni.

>Tudos lehet vallasos, hihet teremtesben, de amikor felteszi a tudos sapkat,
>akkor nem beszelhet teremtesrol. Beszelhet arrol, hogy elt-e Jezus, mert
>azt lehet tudomanyosan vizsgalni. Beszelhet arrol, hogy elmeletileg
>lehetseges-e, hogy Adam-Eva-tol szarmazunk mind. Stb. 
>6 napos teremtesrol nem.
>Na ez miert zavarja a hivoket?

Mert aki a rosszindulat sotet szemuveget veszi fel a joindulat 
kaleidoszkopja helyett, es azon at figyeli a tole tavol allo tudomanyt, 
az a tudos sapkajaban konkurens hadsereg sapkajat veli latni.
(Megjegyzem a rosszindulat szemuvege mar csak amiatt sem alkalmas 
tavolba latashoz, mert azt leggyakrabban propaganda jellegu iromanyok 
olvasasahoz csiszoltak. )

Udv: zoli

Kedves Math!

Toled is elnezest az elirasert.
>Psziches gondok, maguk neme szerint orvosolandoak, nem igy.

Megelozessel volna a legjobb, mar csak amiatt is, mert az utolagos
orvoslast ha a paciens maga nem keri, ritkan megoldhato.
Most ujra utalnek Stephen Hawking nemregiben felvetett
aggalyara, miszerint az ember nehezen viseli majd a mesterseges
intelligenciak folenyet, ezert Hawking olyasfele javaslatot tett,
hogy a genmanipulatorok startoljanak ra emberi idegrendszerunk 
tunningolasara, hogy a versenyben nehogy alulmaradjunk.
Ezt sokan abszurd megoldasnak tartjak, ahogy en is.
A napokban szuret kozben az unalmas robotmunka alatt bekattant 
egy masik lehetoseg (remelem meg idoben :), hogy ne tuningoltassuk 
magunkat, mert egyszerre ez ugysem menne, es akkor egymastol is 
kene menetkozben tartanunk, hanem a genmanipulatorok mindossze a 
kisebbrendusegi komplexust nyomjak el mertekkel, mely a harcosi 
onnon tokeletlenseg-erzetbol eredo duhert vagy szorongasert is felelos.
Ez talan egyszerubb is. Lehet, hogy ezzel egyutt elmarad a 
szuperintelligens es mindenek felett allo hatalmas vedelmezo iranti 
vagy is, melynek kovetkezteben a szakallas apo kerdese orokre
lezarul. (attol o meg jelentkezhet, senki nem fogja bantani. :)

>Erdemtelen elojogok keresese psziches hiba.

Lam az evolucio mennyi hibat hagyott.
Ezen emberi gyarlosag alapja a hiusag, mely a rangletran minden aron 
feljebb jutasra osztokel, holott a hiusag valojaban arra valo, hogy
onfejleszto es vegsokig kitarto harcos legyen az egyed es a klikk.

>>3. Buntudatosok aggodalmasan firtatjak.
>A bunt a megbanas es jovatetel mossa le, nem az apo. 
>Aponak nincs joga buntetni, ha szabadsagot ad. 
>Az eletnek kell buntetnie, nem szemelynek.

Egyetertek, de ugy, hogy jo lenne ha kovetkezetesen buntetne, 
am szerencse kisasszony idonkent szeszelyesen keresztulhuz minden 
vagyat es szamitast.
Annyit meg hozzafuzok, hogy pszichologusok szerint az egeszseges
psziche 3 nap alatt feldolgozza es eliminalja a buntudatot,
de oly modon, hogy az atalakul atharitassa.
Volt mar 54-szeres gyilkos is, aki a letartoztatasakor magaba roskadt
osszetorten a buntudattol, majd 3 nap mulva kihuzva magat 
magabiztosan kozolte - o a korulmenyek aldozata, es mellesleg 
nincs nala jobblelku ember a vilagon !
A 3 nap alatt valszeg nem olvasott a Laplace-i mechanikus 
determinizmusrol, tehat a felmentese indokat nem onnan vette,
igy ezt a csunya (masok erdekeit serto) on-rehabilitacios 
emberi reakciot megintcsak az evolucio szamlajara kell irni.
Sok van a rovasan. Hawkingnak valahol igaza lehet, hogy nehany 
lepest meg kell tenni helyette, amint a lehetoseg megadatik.

Udv: zoli

Kedves Endre !

>Hogy lehet (a feny) elektromagneses hullam, ha elektromos 
>tolteskomponense nincsen? Mondhatni az
>'elektromagneses'-bol az 'elektrom' mar kiesett. De a 
>'magneses' is, mivel a legerosebb szamariummagnes sem
>teriti el a fenynyalabot."

Talan nem hibazok sulyosan, ha ugy magyarazom, hogy sztatikus toltese 
valoban nincs, ahogyan valtakozoaramnal sem tapasztalunk 
a sztatikabol ismert fix polaritast, mert eppen a polaritas az, 
ami ugyancsak valtakozik. Az aram ill. feszultseg pillanatertekek
osszege hosszu idoben atlagolva pedig egyarant 0.
A feny eseteben pedig a terjedese soran az elektromagneses mezo 
viselkedeset leiro vektorok iranya valtakozik idoben es terben, 
bar nem idealisan tisztan periodikusan.

A feny persze nem valtakozoaram, mert nem is aram, hiszen nem 
tolteshordozok athelyezodese, hanem hatas terjedese.
Tehat ez megcsak nem is mozgas.
Az elektromagneses hullamoknak annyi kozuk persze van az aramhoz, 
hogy a hullamforrasnal - azaz a fizikai ter megbolygatasa helyen,
ahol az energia kicsatolasa tortenik - folyik aram, es ez az 
energiaforras sarkain fellepo feszultseggel Ohm torvenye szerint 
valos aranyt tart, amennyiben a hullamok szabadon terjedhetnek tova,
es nincs visszaverodesbol adodo elnyeles. (Ha visszaverodes is van,
akkor elofordul, hogy kepzetes az aranyuk.)
Radiofrekvencias gerjesztes eseten mindez merheto is, pl. adoantennak 
bemeneten.
Az is ide tartozik, hogy az elektromagneses hullamok - igy a feny is
kepes aramot indukalni, azaz tolteshordozokkal kolcsonhatni,
s egyuttal azoknak mechanikai impulzust atadni.
Ha az impulzusatvetel vegleges, a hullam veszit energiajabol, 
vagy teljesen megszunik letezni. 
Ez a feny reszecsketermeszetenek pofonegyszeru magyarazata reszemrol.
A feny csakis ugy szokott vesziteni az energiajabol, hogy egyuttal 
torvenyszeruen megvaltozik, alacsonyabba valik a frekvenciaja. 
(korrektebb ezt spektralis valtozasnak nevezni )
Ezt a ferkvenciamodositast az energiat nyert reszecske intezi el. 
Hogy mikent csinalja, azt nem tudom, de ugyes szerkezete lehet, 
hogy kovetkezetesen meg tudja oldani, es sosem kerul ellentmondasba 
Max Planck, es neves kovetoinek velemenyevel. 
A radiofrekvencias hullamok es makroszkopikus vevoantennaink
eseteben sokszor orulunk, ha csak toredeknyi energiat csapdazhatunk, 
de a 'maradek' hullam frekvenciajat az elcsent energia nem befolyasolja. 
Nyilvan abban rejlik a kulonbseg, hogy egy rogzitett makroszkopikus 
antenna maskepp hat vissza a jelre, mint valamely reszecske, 
vagy azok rendszere. Nekik szabad elmozdulasuk van a 'vetelkor',
de talan helyesebb ovatossagbol ugy fogalmazni: vannak szabad 
allapotvaltozasi lehetosegeik.
Remelem jol latom a dolgot. Ha nem, akkor eltevelyedtem, RESZBEN 
mert senki nem reagalt az egykori Kvantumradio Budapest cimu 
lelkes amator cikkemre. 

Udv: zoli

Kedves Sanyi,

Teljesen igazad van, mea culpa, valoban meg csak nem is jutott ez eszembe
(a valtakozo termeszet), jo regen volt mar, mikor ezt tanultam es utana
sem neztem, csak a gravitacios temaval kapcsolatosan, ahogy eszembe jutott
mar irtam is le. :)

Na de vegulis meg mindig nyitott a kerdes: ha a feny csak frekvenciajaban
kulonbozik mas elektromagneses hullamtol, akkor miert nem tudom meg a
lekevesbe merheto mertekben is deformalni ugyanazzal az _elektromagneses_
terrel, amivel a tobbit tudom?

Volt ugyan egy kiserlet, amiben mertek valtozast, de ott nem volt semmilyen
inzultalo mezo.

Endre

> " -elekrtomagneses fenyelmelet-
> A feny terjedesekor az <elektromos> es <magneses
> tererosseg> szakasos valtakozast mutat a fenysugar menten.
> Megalkotoja J.C. Maxwell (1864).
> Mind az elektromos, mind a magneses tererossegvektor
> meroleges a sugar iranyara es egymasra is.
> A fuggoleges sikban van az elektromos, a vizszintes
> sikban a magneses hullam. A fenyhullamok a tobbi
> elektromagneses hullamtol csak frekvenciaban kulonboznek.
> A radio es a tevetechnikaban alkalmazott elektormagneses
> hullamokon kivul ide tartoznak meg az infravorors, az
> ultraibolya a rontgen es a gamma-sugarak is. Az elmelet
> matematikai leirasat a <Maxwell-egyenletek> adjak meg."

Kedves Gyula,

Most hogy mondod, valoban olvastam valahol, hogy igy lengetik be a szondakat, d
e szorul szora. Lehet, hogy a
problema egyik (de sajnos csak a kisebbik) resze egy ilyen "baromsagon" alapul.
 .. Utanajarok, hogy honnan
szarmazik ez.

De meg mindig ott van az, hogy a bolygo soha nem fog _szetesni_ (termodinamika)
 attol, hogy kinetikus energiat
ad at (de honnan?) a holdjanak, nem beszelve arrol, hogy az se nyikkan meg neki
, ha meg plusz husz holdja
kerekedik. :) Elmozditja a holdjat, de mibol? (Mas kerdes, hogy egyensulyban va
n a centrifugalis erovel.)
Megbolygathatjak egymas tengelyeit, forgasi sebesseget esetleg, de _kevesbe_ ne
m fogja utana vonzani oket a
bolygo, es nem "fogy" belole semmi sem se gyorsabban, se sehogy, mint a hold/ho
ldak nelkul.

Na ez is magyarul volt am...

Endre

Kedves Danko Istvan,

Vilagos a dolog. Egyebkent nagyon erdekes volt a leveled, koszonom. :))

De akkor terjunk vissza az alaphelyzethez, roviden miszerint van egy holdja egy
 bolygonak, aztan derult egbol
helikopter, lesz neki megegy. Az volt a problemam ugye, hogy bolygo kinetikus e
rotere nem osztodik le, immar
osszesen kb. ketszer (aranyosan persze a tomeggel es a tavolsaggal) annyi kinet
ikus energiat ad at a holdaknak,
mint annakelotte, de ez nala nem okoz veszteseget. Nem no semmilyen terheles se
mmilyen "energiaforrason", nem
csokken semmilyen erotere, legfeljebb kileng a tengelye, perturbalodik, haborga
todik, interferalodik csupan, de
nem veszit semmilyen energiat a bolygo, megis dupla annyi kinetikus energiat tu
lkol szet. :) Es ha tiz ilyen
holdja lenne hirtelenjeben, akkor tizszer akkora (ismet aranyosan) kinetikus en
ergiarol kellene beszelnunk, de
nulla vesztesegrol. Az egy dolog, hogy a bolygonk talan elszall emiatt a napja 
kozelebol, de honnan volt mindez
a kinetikus energia, ha egyszer nem veszett el sehonnan?

Es ezeknek a holdaknak teljesen mindegy, hogy eppen takarja-e egyik a masiktol 
a bolygot vagy sem; mindkettot
valtozatlanul vonza a bolygo, valtozatlanul ervenyesul rajtuk a ,,kinetikus ene
rgia vivo"mezeje'nek'' (a
gravitacio) hatasa, megsem nyelodik el semmi belole, valtozatlanul megjelenik a
 hatas a masik, a harmadik es a
tizedik holdon is, a tavolsaggal aranyosan, de nem befolyasolva az altal, hogy 
mar kilenc telhetetlen masikat is
vonzani kellett.

Es hasonlo, de talan sarkallatosabb, ugyanakkor jobban atlathatobb helyzet az, 
ha van ket azonos tomegu
bolygonk. Ezek szepen lassan haladnak, egymas kozelebe ernek es hirtelen elindu
lnak egymas fel, majd
osszeutkoznek. Ki lehet szamolni az utkozes energiajat.

Az a problemam, hogy honnan szarmazik ez az energia? Honnan lett elvonva? A bol
ygok az elobb meg bekesen
haladtak az urben, am egymas kozelebe erve negyzetesen novekvoen kinetikus ener
giat adtak at egymasnak, vagy
nem? Merthogy nem csokkent a kinetikus energiajuk, hanem mindkettonek nott.

Honnan lett elvonva ez az energia? Sehol sem talalom, ez a problemam. :) Hm? Pe
rsze biztos, hogy van megoldas,
nyilvan az orrom elott, csak hat nem sikerul megtalalni.

Honnan vonodott el a sebessegnovekedes tobbletenergiaja?

Koszonom, Endre

Athos!

>Nagyon erdekelne, hogy hol tudnek a naprendszerben minel tobb
>egitest palyaegyenletenek (vagy hasonlo) birtokaba jutni.
>A lenyeg, hogy minel pontosabban ki tudjam szamitani, hogy egy adott
>egitest egy adott pillanatban hol talalhato egy adott koordinata
>rendszerben

Esetleg le kellene toltened a Home Planet by John Walker programot a
http://www.fourmilab.ch/homeplanet/ cimrol (7Mbyte).

Kedves Sipi!

>Szeretnek
>epiteni egy olyan jarganyt, amivel hosszabb tavra biztonsagosan
>el lehet indulni es kelloen gyors is.

Ha profi velemenyre vagy kivancsi, akkor inkabb egy kerekparjavito
muhelyben, vagy kerekpar szakuzletben tedd fel a kerdeseidet. Vegul is ez
egy szazotven eves szakma. Persze nem art, ha az elso nehany alkalommal
ures zsebbel mesz oda, kulonben egybol a legdragabb geppel hajthatsz haza.
:-)

>Ezenkivul jo lenne vmi nem legtomlos
>kerek (egyszer jol megjartam egy defekttel).
>... inkabb barkacsolnek, amit lehet.
Azert legyel ovatos, mert egy szerkezeti, vagy tervezesi hibabol kovetkezo
bukas 20 kilometer/oras sebessegnel is konnyen lehet tragikus kimenetelu,
eppen mert varatlanul kovetkezik be. Nem csak a barkacsolastol, de a regi
rozsdas szerkezeti elemek hasznalatatol is ova intelek, ahogyan engem is
ova intettek.

Udv: Takacs Feri