AWENDER

> Izleld meg, es az edenkert minden boldogsaga tied lehet - biztatta a
> boszorka Hofeherket.

  Bocs, de az ízlik és az ízlel két teljesen külön ige. Kérdezted már
valaha valakitől: "Ízlelt az ebéd?"

RACSKÓ TAMÁS

> A fentiből az derül ki, hogy az angol "u"-val jelöli a
> palatalizáltságot, ezek szerint "Kenua", "Putuin"?

  Nem, az angol /j/-vel jelöli a palatalizáltságot, viszont az u betű
egyes szavakban /ju/ hangértékű. A Kenya és Putyin szavakban nincs u
hang a palatalizáció után, tehát máshogy kell jelölni.

> John Smith hogy ejtené a "tyma" szót, nemde inkább /taina/ mint
> /t'ma/?

  Dede, egész biztos. Nincs egyetemesen jó megoldás, mert a nyelv
írásrendszere nem betűkhöz társít hangalakokat, hanem szavakhoz. Még
ugyanannak az egész szónyi méretű írásképnek is lehet két külön
kiejtése, például a read szónak.

MÁTÉ

> Akarok, de nem tudom, hogy (tudok is)-e menni.
> A za'ro'jelet matematikai e'rtelemben haszna'ltam a precedencia
> jelze'se're, de hogyan kell ezt rendesen i'rni?

  Én még életemben nem láttam az -e kérdőszót az is után kapcsolni, de
hát én még fiatal vagyok. Nem igazán tudnám megmondani, hogy
mesterségesen csinált, jelentés nélkül való mondatokat hogyan kell
leírni. Mondd máshogyan. Mennék, de nem tudom, hogy tudok-e menni.
Mennék, de nem tudom, hogy mehetek-e. Akarok menni, de nem tudom, hogy
el tudok-e menni. Megkérdezem a szüleimet, hogy elengednek-e. Jó, majd
ha a Riska megellett, ott leszek. Nem tudom, hogy lesz-e időm elmenni,
de megpróbálom. Megpróbálok időt szakítani, majd küldök SMS-t.
Igyekszem elmenni, de nem tudom, hogy nem akkor érettségizik-e a
nagypapám. Ha tudsz bármilyen indokot, hogy miért pont erre a mondatra
van szükséged, én leírom Neked, de addig figyelmedbe ajánlanám a
magyar nyelv kimeríthetetlen kincsestárát.

> Ha te'nyleg van bonyolultsa'g ebben a pe'lda'ban (e's nem csak egy
> lyuk a saja't anyanyelv tuda'somon), akkor ke't sornyi elme'leti
> eligazi'ta'st is szi'vesen olvasne'k ro'la szake'rto"kto"l.

  Ez nem nyelvtudás kérdése, egyszerűen olyasmire vesztegeted az idődet,
aminek nincs értelme, engedelmeddel. Vagy csak én nem tudom, hogy mi
az értelme.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Meg eletemben klasszikus akarok lenni. Utana mar mi hasznat vennem?

A NYELV 0056-ban írta Racsko' Tama's >:
>automatikus szótagharmóniát indukál az oroszban. Tehát nem azért lesz
>egy mássalhangzó "lágy" vagy "kemény" (ezek egyébként szalvisztikában
>bevett fogalmak),
Nagyon nem szeretem az ilyen metaforikus elnevezéseket, mint lágy-kemény,
mély-magas, mert sok galibát csinálnak. A húszas évek magyar
szakirodalmában pl. a lágy-kemény a zöngés-zöngétlent jelentette. 

>mert az egyik állapot jelölt vagy jelöletlen,
>hanem, mert a követő magánhangzó hangszíne hat hasonlító erővel.
Biztos ez is rendesen belejátszik, sőt én is így ruszicizálok magyar
szavakat, de egy általam nagyrabecsült fonetikus, aki az orosszal és a
magyarral foglalkozott különösképpen, állította, hogy ez az általános
tapasztalata az oroszokkal; tőle idéztem.

Üdv: Attila

A NYELV 0056-ban írta Racsko' Tama's >:
>Csak "hangfile"-t tudok ajánlani /ejtsd: hángfájöl/.
Azt hittem, hangfilé (mert hogy a recsegéseket kiszedték belőle).
Meghallgattam, elég rafinált (egy f, mert nem kőolaj). Tudom, hogy
baromság, de én úgy hallom, hogy a b után van egy svá (vagy szótagképző a
b; a gh-nél ugyanez, a dzsh-nél kevésbé, de az kevésbé is tűnt zöngésnek
számomra), majd azt követi egy szájüregi képzésű h-féle. Szóval ez valami
nagyon más dolog, mint mondjuk az angol pin szó szókezdőjének zöngés párja.
De szinte biztos, hogy tévedek.

Üdv: Attila

HIX NYELV #0056, La'ng Attila D. >:
>> ezen, es irtatok is egy webcimet, ahol ez megtekintheto. De nem
>> emlexem pontosan es nem talalom az archivumban. Emlekszik valaki?
>
>  www.hix.hu, a Tipp es a Nyelv archívuma... 

Köszike, írtam, nem találom az archívumban. Egy sorszámot vártam volna...
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

HIX NYELV #0056, Racsko' Tama's >:
>> Hmm. Az ekezetmentesitett valtozatnak nem kell 7 bitesnek lennie...
>De hát ebben az esetben nincsenek benne 8 bites kódok, hiszen ha
>hagyunk ilyet, akkor azokkal lesz baj. Így az eleve 7-bites lesz. 

Hat epp ezt mondom en is. Ekezetmentesen tokmindegy, mi a kodlap.

>"quoted-printable" sem megoldás, mert azt a MIME definiálja.

A QP, nekem ugy tunik, annyibol all, hogy az adott ekezetes karakter
[fuggetlenul a kodlaptol] hexa kodja van irva egy = utan. Az azonban
tokeletesen igaz, hogy ezt tamogatnia kell a levelezo kliensnek.
A lenyeg: nem egy hatalmas program ilyet kesziteni. Par sor es kesz a QP.

> Nekem viszont, őszintén, nincs bátorságom Hix
>Józsi elé tárni, hogy öt verzióban készítse el a digestet. Félni
>fogok a sötét utcákon...

Ket dolog lehet:
1. elfogadja az otletet es megcsinalja [esetleg lehet neki segiteni],
2. vagy nem.

Ha azt akarjuk, hogy legalabb majdnem mindenki tudjon ekezetes listat
olvasni, akkor kell mind a 4 valtozat, az ekezetmentes pedig azoknak,
akiknel halmozodnak a problemak [ha van ilyen].
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves fű!

hix.nyelv #56, :
> > "vend" elnevezése, és az oroszok finn "venaja",
>                                          ^^^^^^
> venäjä
Köszönöm a kiigazításodat. Ellenőrzés nélkül bíztam meg az egyik 
forrásomban.

Kedves Attila!

hix.nyelv #56, Láng Attila D.:
> > hirtelen orális használatban el kellett hagyni az "sz"-t az
> > "Arcansas" végéről.
>   Hát emmeg kinek jutott eszibe?
Megint bakiztam, írni természetesen "Arkansas"-nak kell. Hogy kinek 
jutott eszébe, azt nem tudom, de szerintem a Rigó utcában ezzel 
szokják pótvizsgára utalni azokat, akiket másként nem tudnak 
megfogni.  Egyébként francia eredetű név, a végző "-s" többesszámjel, 
így izolált ejtésben elmarad. Emiatt angol kiejtése: /'a::/ 
(kb. "árkönszaa", vi. parasztosan "arkansza"); mint az USA egyik 
államának nevét csak így lehet ejteni, de folyóként van egy 
másodlagos /a:r'k{nz@s/ (kb. "árkenzös") alakja is.  

> Az apiko- szórészt nem értem, az az igazság.
"Apex": vmi csúcsa, felső része, előtagként "apiko-". 
"Apikoalveoláris":  nyelv apexével (azaz hegyével) az alveoláris 
(azaz a kemény szájpad és a fogsor közti) területen ejtett hang. 

> > "Alginkin" és "atapaszka".
> Ezeket a névváltozatokat még nem láttam. Hogy keveredett i az o
> helyére? 
Azt, hogy az elsőt nem láttad, nem csodálkozom. Ennek az a  
keletkezéstörténete, hogy az "i" és az "o" billentyűk közt fél ujjnyi 
a távolság :-(... Helyesen, mint te is hoztad, "algOnkin" (az 
"atapaszka" viszont valós).  Kárpótlásul elmondom (annak aki még nem 
tudja), hogy "Chicago" neve először "Chigagou" (e: "sigagu") formában 
adatolható 1688-ból: a név egy algonkin 'hagymamező' jelentésű szó 
átvétele.  Ez Akansas-ról jutott eszembe, minthogy ezt megelőzőleg a 
Chicago helyes /SI'kA:gou/ (kb. "sikaagou") ~ /SI'kO:gou/ (kb. 
"sikógou") ejtése volt.  

> Mármint az idó? Tudtommal megvan. Nem beszélik széles néptömegek, az
> igaz. 
Gyermekkoromban nekifogtam egy új világnyelvet alkotni. Az is megvan 
még, ha nem beszélik széles tömegek, de egy ember még igen... 

> Miért éppen [indonéz]?
Maga is mesterséges nyelv, egyfajta malájon belüli lingua franca. 
Fonémaállománya közel áll a Trubetzkoy által megállapított 
ideálishoz, nyelvtana szerény, és a franciáknak "politikailag" 
elfogadhatóbb mint az angol, ill. viszont. És még nemzetközi szavakat 
is adott: állat- és növényneveken (pl. orangután, rambután, 
babirussza, szappanfa [< "sapang"], lóri[papagáj], mangusztán, 
muntják[szarvas], sziamang, tea, kazuár, mandarin, dugong, mangó, 
bambusz, Szandokán) mellett pl. a "batik"-ot, a "ketchup"-ot, az 
"agar-agar [gél]"-t, az ámokfutás "ámok"-ját. 

> úgyhogy egyelőre a Te elbeszélésedre hagyatkozom minden ilyen
> kérdésben. 
Amúgy nagyothalló vagyok és dadogós: fonetikai kérdésekben mindig 
szívesen állok rendelkezésedre...

> > Hála az észak-olaszoknak.
> :O
"Gy" hangunkat valaha úgy ejtettük, mint amit a horvátok és szerbek 
ejtenek a "Gyingyics", "Gyukin" nevekben, tehát egy palatalizált 
"dzsj"-t /dZ'/. Innen van, hogy az olasz ortográfia szerint jelöljük, 
ill. a korai átvételű szavakban olaszos ejtéssel palatális 
magánhangzók előtt a "g"-t ("dzs"-n keresztül) "gy"-vé 'lágyítjuk'.

Kedves Máté!

hix.nyelv #56, :
> Sza'momra bonyolult eset: Akarok, de nem tudom, hogy (tudok is)-e menni.
Az én véleményem szerint itt teljesen felesleges az "is". Én ezt 
mondanám: "Akarok, de nem tudom, hogy (el) tudok-e menni." 
Az "-e" egyébként mindig a ragozott igealakokhoz járul, ill. annak 
hiányában az első hangsúlyos szóhoz (pl. "Balra menjek-e vagy 
jobbra?" -> "Balra-e vagy jobbra?").  Az (ige + "is") + "-e" 
szerkezet előfordulására most nemigen találok valós példát, ha akadna 
ilyen, akkor elviekben (ige + "-e" + "is") lenne a megoldás.  De ezt 
én pl. mindig automatikusan elkerülöm a mondat átszerkesztésével. Pl. 
a kötőszó cseréjével: "Tud is, és akar is menni" -> "Megkérdeztük, 
hogy tud-e, illetve/valamint/és egyben/és emellett akar-e menni."

Kedves Hunter!

(Előző számból sorlimit megsértése miatt kimaradt)

hix.nyelv #55, :
> Nemreg volt egy tema, nevezezetesen a media/média/meium/médium
> dologrol. Emlekszik valaki? 
Én nem emlékszem, éppen ezért hozzászólok. Először a "médium/média"-
ról. A magam részéről én álproblámának tartom, a "csárda" : 
"csardak", "vakond" : "vakondok" példák és társaik megmutatják, hogy 
régebben is gátlástalanul átléptük az egyes és többes szám 
mezsgyéjét. És nem csak mi: a francia "brasse" 'mellúszás' szó 
eredetileg a "bras" 'kar' többes száma, ugyanígy portugál "brac,a" 
'öl' < "brac,o" 'kar'. Ugyanakkor az olasz és a román kevesebb 
műveletlenséget árul el o. "braccia" 'karok' < "braccio" 'kar', r. 
"brat,e" 'karok' < "brat," 'kar".   
Ez megint egy pont, ahol valaki megróhat mást, mert az 
provinciálisnak mutatkozik. De ha én be is tartom azt, hogy a "média" 
többes számú, akkor úgy jár, mint a "javak" szó: nem lesz egyes 
száma. Minthogy az én nyelvhasználatomban a "médium" csak 'X-aktás 
személy'-t, 'tápfolyadék'-ot, esetleg 'közvetítő közeg'-et jelent, de 
nem jelent 'sajtófajta'-t. Szvsz már jelentéshasadás lépett fel, és 
nem látom értelmét a "média" többes számú voltához ragaszkodni, ha a 
nyelvhasználók ezt nem igénylik.   

A rövid "e"-vel írt "media" egyértelműbb(?) eset: ez a nyelvészeti 
terminus technicus eredetileg nőnemű melléknév ("vox media" - 
'középhang [ti. a zöngés és zöngétlenek közti]'), így egyes számú; 
szinonímája a "lenis". Általában "zöngés zárhang" jelentést adnak meg
hozzá, de éppen a kínai "b", "d", "g" esetén volt látható, hogy azok 
médiák, de zöngétlenek. Tágabb értelemben tehát olyan zárhang, ahol a
zárképzés során az izomműködés kevésbé erőteljes, azaz "laza". Ebben 
az értelemben angol a "lax plosive" kifejezéssel adja vissza.  

"Medium" (gondolom, ezt akartad írni, nem "meium"-ot): nem hinném, 
hogy használatos a magyarban másként, mint latin alapú szaknyelvekben 
főnévként ill. melléknévként, pl. orvosi nyelvben: "feltártuk a 
mediumot" 'azaz a középső részt', vagy "palatum medium" 'középső  
szájpad: a kemény és a légy szájpadot elválasztó vonal'.

A NYELV 0056-ban irta Racsko' Tama's >:
>
>Kedves Tamas!
>
>hix.nyelv #55, :
>> A minap azon kezdtem el gondolkozni, hogy mi az "izlik, izleni" ige
>> felszolito modja. Nem vagyok kepes rajonni! Az "izeljen" nem tunik
>> meggyozonek. Van valakinek otlete?
>A Magyar nyelv szovegmutato szotara szerint nincs felszolito modja.
>Azonban mellekmondatokban megiscsak kell kotomodi funkcioban
>hasznalni: ekkor az "izeljen" szerintem teljesen korrekt alak.
>Azonban ha nem tetszik (valoszinuleg azert nem teszik, mivel
>szokatlan), korulirast kell alkalmazni, pl. "Ugy fozott, hogy
>*izeljen a vendegeknek" -> "Ugy fozott, hogy joizunek talaljak a
>vendegek."
>
Koszi, tenyleg nagyon furanak tunt az izeljen alak, de ha ez a korrekt,
akkor "nincs mit tenni" :-)

Udv!
Tamas

>Nem otlet.
>Izleld meg, es az edenkert minden boldogsaga tied lehet - biztatta a
>boszorka Hofeherket.

Bocsanat, az, hogy valami izlik nekem, vagy valamit megizlelek ket teljesen
kulonbozo dolog!
Egyebkent ez egy sokat vitatott kerdes, a legelfogadottabb valasz: izeljen
(vagy ha szereted a klasszikus ikes ragozast: izeljek), ahogyan azt mar
tobben megirtak.

Ferenc

"Izeljen" szo hasznalata nem lenne elonyos. Minthogy "izlik" ikes ige ugy kene 
formalni, mint a "tetszik" igebol az felszolitast, tehat "tessek".

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62.90.175.85)