> Mar bocsanat, hogy beleszolok, de akkor ki tanitotta "be" az
> elso hivot?
> Ezt azert ennel joval bonyolultabbnak velem.

"Arra gondolsz, hogy egy nem hívő vicc, beugratás, fenyegetés, stb. 
gyanánt mondott valamit az első hívőnek, aki azért lett első hívő, mert 
naívan igaznak vette a mondottakat?"

-nem
es, sulyosan leegyszerusited a problemat.

..:Kompjuterizmus:. Ez elég vicces. Gondolom =neotechnokratizmus.
(a Neo ráadásul tobzódva, mint személynév is, merthogy láttada Mátrixot)

Teilhard de Chardin (jezsuita pap) az evolúció végkifejleteként
egy egyéni méltóságon alapuló társadalmat látott, amit elnevezett
"hiperszemély"-nek. A fejlődés valóban nem áll meg egy faj
kialakulásával, sőt a társadalmi szerveződésnek is meg kell legyen
a saját fejlődési útvonala. Egy Nobel-díjas fizikus, Olof Johanesson
álnéven írt egy Nagy számítógép c. könyvet, amiben ha úgy tetszik
az emberiség eléri az omega pontot Chardin elméletében, ugyanis
elkészítenek egy önfenntartó/önjavító számítógéphálózatot és
neurális interfészeik segítségével megszűntetik a kommunikációs
szakadékokat és többek között a munkát is. Az emberiség kiteljesedik
a kreativitás minden formájában, míg teste a "Mátrix filozófiával" ellentétben
szabadon létezik, sőt fajunk kirajzik az univerzumba. A technokrata
polgártársak idegeit borzolandó a "végkifejlet" (már az első oldalon
kiderül), hogy az evolúció következő lépcsője nem a hiperszemély,
hanem a számítógép, aminek végül döntenie kell elődje az ember
sorsáról.
Kellemesen érint egy kiborgok és szuperszámítógépek által alkotott,
békés és kreatív szintézis gondolata, habár az elkövetkezőjópár
évtizedben teljesen reménytelen a kialakulása. Sajnos azt kell látnom,
hogy nem technikai problémába, hanem egy nagyobb falba, az
emberek alkalmatlanságába ütköztünk. Ez persze minden társadalom-
elméleti eszmefuttatásban természetes és visszatérő minta.

A kvantumfizikában komoly esélyt látok, főleg a klasszikus determinisztikus
fizikai értelmezés mélyebb fizikai cáfolata miatt, hogy egy kihagyott helyet
ad az "isteni beavatkozás" számára, mégis azt mondom, egyenlőrehanyagoljuk,
főleg, hogy nem értek hozzá. (Einstein: "Isten nem kockázik.")

(Szerintem az idő többdimenziós térszerkezete fog visszaköszönni
mintaként a kvantumfizika statisztikus eloszlásaiban, de nem értek
hozzá, még most ismerkedek a témával.)

Tetszett a sztori, kicsit ismerős, de tetszett. :P Persze én is technokrata
vagyok, a számítógép a világ egyik legcsodálatosabb találmánya.
Biztosan megérdemelne maga a kibertér filozófiai értelmezése egy külön
fórumot, bár ez eléggé lerágott csont, de érdekes lehet, ki hogyan
élte meg.

Nekem a 80-as évek vége jelentette a sokkot, azért a Commodore
nemzedék akárhogy is tiltakozik, el kell ismerni, hogy a DOS odatette
a pengét legalábbis a C64-nek mindenképpen - az .:AMiGA:. egy teljesen
más világ -, soha nem fogom elfelejteni, hogy utcákat és ajtókat láttam,
minden "házszámot" ismertem, saját kis várost kreáltam pusztán directory
tree alapján a fejemben. Tudtam az összes fájl elérési útját, mára ez
meglehetősen lehetetlenné vált, ugyanis azt sem tudom mi minden szemét
van a gépemen. Ráadásul ez a legkevesebb...