Kedves Lista!

On 12 Mar 2002 at 15:33, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [International]

> > >Most epit egy nagyobb kapacitasut, melyet visszacsatolva onmagat is
> > >>kepes ellatni meghajtoenergiaval. Ugymond 'orokmozgo'.
>
> Raadasul energiat is kepes termelni.
> Nem hinnem, hogy gyerekmesekrol lenne szo.

A gyerekmese artatlan, ez nem.

> >Latod, itt erheto tetten a csalas.
> >Minek a nagyobb kapacitas ahhoz, hogy onmagat is ellassa energiaval?

> Nem tudom, ezek a dolgok rovidesen ki fognak derulni, valoban a nagyobb
> kapacitas az energia termelesre iranyul.

En pont ezt vartam volna. Sajnos semmi sem derult ki. A dolog bulvar
jellege ott is tettenerheto, hogy a riporter melyen a nezok szemebe
pislogva azt mondta: "A feltalalo csak ugy engedte meg nekunk a filmezest,
ha csak egyetlen egyszer mutatjuk be es soha tobbet.". Milyen szerencse,
hogy felvettem az egeszet, mert kulonben soha nem tudtam volna elcsipni
ezeket a bensoseges es soha meg nem ismetelheto kepeket... :-)

> >>    Hat ez mar egy lepes.
> >Hova?

> Akik a naplot neztek, nem csak egy megoldast lathattak, mely az energia
> ingyen termelesere iranyul. Minden megoldas a magnes korul forog, de
> valojaban a megoldas titka a gr. hullamok energiaira vezetheto vissza.

Elnezest kerek, de Te hol lattal megoldasokat? Nagy kutyuket lattal, amik
csinaltak valamit. En egyetlen fuggetlen szakertot sem lattam, aki
mericskelt volna es belenezett volna ezekbe a berendezesekbe. Nekem az
Omega volt dobosa altal mutatott CD motor tetszett. Elmondta, hogy annyi
energiat termel, hogy tolti a rakotott aksit. Tehat nem aksirol ment,
hanem eppen tolti! :-))))))))))))))))))))))))))))))))

Egyebkent nagyon egyszeru a dolog. Ha az illeto par even belul
meggazdakszik, akkor igaza van. Ha nem, akkor humbug. Azt mondta a pali,
hogy 400 millio USD volt a kefejlesztes es ket amerikai ceg (az egyik egy
repuloter, a masik egy dakota rezervatum) is rendelt gepet 15 milla USD-
ert. Egyebkent ha tenyleg termel aramot, akkor eladhatja az ELMU-nek es
akkor abbol is meggazdagodhat.

Persze senki nem nezheti meg, hogy hogyan is mukodik, csak ha veszel
egyet. :-)

> >Esz, hova mesz...
> Erdemes a dolgokkal 'komolyan' foglalkozni.

Szerintem nem, de ha annyi idod van, akkor sok sikert kivanok.

Udv From:, az anti patikus

> Felado :  [Hungary]

Kedves,Jozsef.

<<<deltaT = 2*l/c/(1-v^2/c^2) - 2*l/c/sqrt(1-v^2/c^2)
Nem a "relativitas keplet" szerint van igy, sot. A keplet
egy abszolut allo
rendszerben v sebesseggel mozgo MM berendezes szigoruan a
newtoni
mechanikaval leirt viselkedese.>>>

A MM kiserlet leirasa, amely nekem megvan, leszogezi, hogy
a kereszt uton
nem tortenik utvaltozas s ezert alkalmas a referenciara.
Ahogy a keplet
 masodik tagja mutatja, itt fenylemaradassal szamolnak,
mint az aberacioban.
Legeloszor en is figyelembe vettem, de ha letezik a
fenylemaradas, akkor
sem tortenik utelteres a kereszt agon, mert a
semitranszparens tukor
negyvenot fokos helyzete, a hosszabodast mindig kiegyenlti
azzal,
hogy a visszavert feny utja ugyan annyival rovidul.
A fenylemaradas, nem fenyelhajlas. A feny, ha lemarad,
akkor is
egyenes  utan halad Nem halad a haromszog szarain. Van egy
kozos
ut a semitranszparens tukortol az interferometerig, amely
szembeszalad
mind a ket fenysugarral s igy nem valtoztat semmit.
Masodsorban a jelenseget meglehet ismetelni a referencia
fenysugar nelkul is  Igy  csak a keplet elso resze szerepel.
Itt arrol van szo, hogy a newtoni mechanika, leszogezte,
hogy a
sebessegek osszeadodnak a rendszer sebessegevel, amelyben
a merest vegezzuk, s ettol nem tudsz elhatrolodni.
 Ez teves. A hs = (l +v*t)/t keplet igazolja, hogy a
hangsebeseg
sem valtozik a rendszer sebessegtol,
Szamomra az erdekes az. hogy a kiserlet nem bizonyitja a
keplet
helyesseget es megis megtartottak.

<<<Ebbol a kepletbol kovetkezik, hogy ha v valtozik, az
interferenciacsikok
helyzete valtozik.>>>

Ez egy masik erdekesseg szamomra. A kepletbol kovetkezik,
hogy
idoelteres kell legyen a v-tol fuggoen, de a MM kiserleti
eszkoz
nem kepes sem idoelterest, sem utelterest kimutatni. Az
egyeduli
lehetoseg az, hogy faziseltolodast  mutat ki, ha letezik.
A faziseltolodast fokokban merik es nem jelent feltetlenul
utvaltozast.
Tudom, hogy a Doppler hatast nem szamitottak bele, de
nagyon jol tudtak, hogy barmilyen kis tukor elmozdulas,
interferenciat okoz, ezert sztabilizaltak minel jobban,
Nyugalomban sem, de
mozgasban levo rendszerben sem jon letre faziseltolodas,
eppen azert mert nem tud ervenyesulni  a Doppler hatas.
Minden eleme a rendszernek, mozdulatlan, egymashoz
viszonyitva.
A kulonbseg csak annyi, hogy itt nem a szinelterest
ellenorizzuk,
de interferencia csak akkor jon letre, ha a rendszer elemei
elmozdulnak
egymashoz viszonyitva.  Ez a kiserlet
csak azt bizonyitja, hogy helyes a Doppler hatas!

<<<Ez a keplet hang eseteben a valosaggal egyezo eredmenyt
ad.
Ez a keplet feny eseteben a valosaggal nem egyezo eredmenyt
ad.
Ebbol kovetkezik, hogy a newtoni fizika feny eseteben nem
jo.>>

A hangal vegzett kiserletekben idoelterest mertek es
talaltak,
tagadjak az utelterest (pld a meterrudas kiserlet) s ezert
ugy tunik,
hogy a rendszer sebessege hozza adodik a hangsebesseghez.
A feny eseteben faziseltolodast ellenoriztek es nem
talaltak, a kiserleti eszkoz
csak erre kepes. Ez a feny "hullam" jelelgebol adodik,
 amellyel a hang is rendelkezik s ugyan ugy viselkedik.
Szinten a Doppler hatas igazolja.

<<A ket ut futasi ideje kozotti kulonbseg viszont a
sebessegtol fugg a newtoni fizikaban,
megpedig az iras elejen lathato keplet szerint fugg tole.
Ha a futasi ido
kulonbozik, akkor a fazishelyzet is kulonbozik, ha a
fazishelyzet
kulonbozik, akkor mas lesz az interferenciakep.>>>

Futasidokulonbseg van, de nincs faziseltolodas. A hullamok
zsugorodnak
amikor a fenyforrasbol kilepnek es ugyan ennyivel
megnyulnak, amikor
elszalad elole a visszavero tukor. Vissza all az eredeti
allapot,
akarcsak a vissza uton, ahol a jelenseg forditottan megy
vegbe.
Amikor a megfigyelo szembe halad a fennyel, hullam
zsugorodas jon letre,
s ha elszalad, hullam megnyulas. Ez a szineltolodas, vagy
frekvencia eltolodas.
 A referencia nem valtoztat a jelensegen,csak a komparalast
szolgalja.
A t = 2*l/c*/sqrt(1-v^2/c^2) nem letezik.

<< a feny futasi ideje fenti keplet szerint fugg a
berendezes
sebessegetol.>>

A feny futasi ideje fugg a rendszer sebessegetol, de a
faziseltolodas
nem fugg.

<<Ezt is megtettek, a GPS muholdas kiserletben pontosan ezt
tettek, egy
iranyba halado feny futasi idejet mertek. Mondjuk ezt
Einstein akkor nem
tudhatta...>>

Ezt mar mondtad korabban is. Ez a newtoni mechanika szerint
is igy van.
A radarral, lezerrel (Fold-Hold tavolsag) is oda-vissza
idot mernek,
de egyikkel sem mernek olyan idokulonbseget, amely a Fold
sebessegetol fugg vagy mas sebessegtol fugne.
Ha futasi idot mersz, valamint realis utat, akkor mindig
valtozatlan
sebessegt kapsz, fuggetlenul a mozgasban levo
anyagiformatol.
Nem vitatom azt, hogy a c = c. vel, de azt mondom hs = hs.
el,
nincs (hs + v). ugy ahogy nincs (c +v).

<<<A newtoni modellben viselkedik egyforman a hang es a
feny, es a newtoni
modellben ervenyes mindkettore a fenti keplet. A valosagban
hangra a keplet
eredmenye egyezik a kiserleti eredmennyel, fenyre meg nem
egyezik.>>>

"Ellenorizte valaki a hang faziseltolodasat?"
A MM eszkozben nincs faziseltolodas.

<<Eleg reszletesen leirtam, hogyan lehet felirni newtoni
fizikaban a kepletet.
A keplet szerint az MM berendezes interferenciacsikjainak
valtozni kene a
sebesseggel. Szerinted nem kellene valtozni az
interferenciacsikoknak. Ez
egy jol definialt ellenvelemeny, de erthetetlen szamomra,
mire alapozod.
a, Nem jol irtam fel a kepletet? Hol a hiba?
b, Vagy a kepletbol nem kovetkezik, hogy valtozik a kep?
Leirtam, hogyan
kovetkezik. Ebben hol a hiba?
c, Vagy akkor mi a helyzet?
d, Ha tudsz olyan eszkozt, amivel abszolut sebesseget lehet
merni, meselj
rola. >>

a, A keplet sem jo, mert a referencia agra nem vonatkozik.
b, A keplet elso felebol mar adodik az idoelteres, de nem  a
faziselteres
c, semmilyen sebesseg nem adodok hozza a rendszer
sebessgehez,
valtozatlan minden inercialis-rendszerhez viszonyitva.
d, egyelore azt szeretnem megtudni, jelenleg milyen rovid
idot lehet merni, pld oszciloszkoppal (radar ernyon),
vagy mas eszkozzel? Megcsinalni mar nem tudnam.

Udv, Szocs.

Egyik ejszaka amint vonaton utaztam, feltunt, hogy Erd -
a nem is kifejezetten nagyvaros, micsoda vilagvarosi fenyarban uszik.
Ahol pedig lakom, egy eldugott faluban, ott meg mindig
vilagitanak reggel a kozuti lampak, amikor mar teljesen vilagos
van. A villanyszolgaltatoknak nyilvan igy a jo, es a vilagitasi
szabvanyok is nagyvonaluan az o malmukra hajtjak a vizet.
A kozvilagitas meg kozpenzbol megy...
A jarmuveknak van sajat vilagitasuk, igy csak az ejszaka ritkasan
kozlekedo gyalogosok szamara kell biztositani tobbnyire a fenyart.
Erdemes ezt a mai modon fenntartani ? Nincs esszerubb megoldas ?
Vilagmeretekben a kozvilagitas is jelentos CO2 kibocsajtassal
jar.   Nem lehetne ma mar gyalogost erzekelo kamerak segitsegevel
uvegszalon juttatni mindig csak oda fenyt, ahol eppen jar valaki ?
Raadasul az optikai kabelt meghajto fenyforrasok zart helyen
lennenek, igy azok hulladekhojet valamikepp meg hasznositani
is lehetne.
Nem tudom mekkora veszteseggel lehetne fenyt eljuttatni
kabelen kivalasztott helyekre, de a magas lampaoszlopok lampai
is meglehetosen vesztesegesen mukodnek.

Udv: zoli

Sziasztok!

Egy mezei ipari generator (400 MVA) tud mar legalabb 95%-os hatasfokot,
tehat gyakrlatilag az osszes bevitt mechanikai energiat villamos energiava
alakitja at. Kerdes: mi a francnak egy 170%-os generatort epiteni, ha
ebbol 100% mechanikai munka, nem lenne eleg a gravitacios hullamokat
megcsapolni es csak 70%-os hatasfokut epiteni? Cserebe nem kellene
komplett hoeromuvet epiteni a generatorhoz. Meg jobb lenne, ha a
transzformator tudna megcsapolni a gravitacios hullamokat, mert akkor nem
kellene mozgo alkatreszeket sem karbantartani.

Egy barnaszen-hoeromu teljes hatasfoka ugyanis a legjobb esetben 48,5%
(Boxberg, Nemetorszag -- legalabbis ez az altalam ismert legmagasabb
adat). Tehat vesztesegmentes generatort es transzformatort feltetelezve a
szen energiatartamanak a fele mar meg sem jelenik a turbinalapatokon!

Egyebkent azert nem lattam a Naplot, mert nem tudok 750 km-t delnyugatra
nezni innen. ;-) Szoval keretik a generatorrol nehany muszaki parametert
kozolni. Milyen gerjersztesu, szinkron/aszinkron, valos es latszolagos
teljesitmenye, polusszam, stb. Szakcikk, szabadalmi szam, stb. is johet.

Egyebkent a 170% hatasfok hazugsag, gravitacios hullam ide, nullponti
energia oda. A hatasfok definicioja ugyanis kimeneti teljesitmeny/bemeneti
teljesitmeny. Ha gravitacios hullamokat is megcsapolunk, akkor ezek
teljesitmenyet hozza kell adni a forgoresz mechanikai teljesitmenyehez.
Ezt valahogy egyik parafenomen sem hajlando igy szamolni, holott pl. Egely
is fizikus es elvileg tudnia kellene. Holott egy 70%-os hatasfoku gep is
eselyes lenne a Nobel-dijra, ha tenyleg gravitacios hullamokat csapol
meg...

Elektronikaban is lehet 100% feletti hatasfoku frekvenciakeverot epiteni,
egyaltalan nem problema. Csak ugy kell szamolni, hogy kimeno
teljesitmeny/tapfesz teljesitmenyfolvetel. Ez altalaban stimmel is, de
nagy bemeneti jel eseteben a 100% alatt maradashoz a korrekt keplettel
kell szamolni: kimeno teljesitmeny/(tapfesz teljesitmenyfolvetel + bemeno
teljesitmeny).

Ugyanez a trukk megvan a termodinamikaban is, amikor 104%-os a kazan
hatasfoka, ha beleszamoljuk a (csak elvben es 100%-os hatasfokkal)
visszahutott fustgaz termikus energiajat is.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Az, hogy valamit bemutatnak a TV-ben (raadasul nem is valamilyen
tudomanyos rovatban), az nem tudomanyos bizonyitek, bar az egyszerre
arado vizualis es audio informacio miatt nagyon meggyozo. Sok
zoldseget osszehordanak, ez nekik az uzlet. Lattam Kingkongot is,
aztan megbizhato barataim szerint nem is letezik.

Szabolcs

Sziasztok!

Az ismet hihetetlen magassagokba emelkedo lotto-fonyeremeny kapcsan
beszelgettunk minap, de nehany kerdes jaratlansagunk miatt megvalaszolatlan
maradt, hatha a listat olvaso matematikusok eligazitanak... (amit elore is
megkoszonok!)
Tehat: viszonylag egyszeruen kiszamithato az 5 talalatos eselye:
hanyfelekeppen valaszthatunk ki a sorrendre valo tekintet nelkul,
visszateves nelkul 90 szambol 5-ot? Az eredmeny talan valami 1:43 milliohoz.
Mondhatom-e, hogy minden szelvennyel hozzajutok "virtualis" nyeremenyhez,
ami pontosan megegyezik a mindenkori fonyeremeny 1/43milliomod reszevel, es
termeszetesen csak akkor kapom meg, ha az egy szelvenyre eso resze magasabb,
mint a szelveny ara volt? (Kulonben hogyan elne meg a ceg? :)
Ha tovabbhaladok, kijelenthetem-e, hogy a fenti "virtualis" nyeremenyem
megduplazodik, ha ket szelvenyt veszek? (Ez egyenerteku azzal, hogy az
eselyemet duplajara noveltem, nemde?)
Az erzesem szerint a fenti ket kerdesre "igen" a valasz, es folytatva, ha
43millio szelvennyel jatszom (ertelmesen kitoltve! :) akkor termeszetesen
100% az eselyem.
(Most eltekintek attol, hogy nem csak 1 telitalalatos szelveny lehetseges).
No, es most kovetkezik, amire nem talaltunk megoldast.
Ha figyelembe vesszuk az egyeb nyeremenyeket is (2,3,4, az egyszeruseg
kedveert az 5 talalatoshoz kepest valamifele szorzoval, mondjuk 0.002 a
4-esre amihez nyilvan kevesebb szelveny elegendo, es igy tovabb...), akkor a
virtualis nyeremeny (amelynek osszeget vajon hogyan hatarozhatjuk meg?) es a
befektetes aranyat mint a jatekban szereplo szelvenyek szamanak fuggvenyet
tekintve, letezik-e valahol ennek a fuggvenynek valahol maximuma?

Bocs, ha tulsagosan trivialis volt a kerdes.

Elore is koszonom,
sziasztok

Peter

_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com