> Esetunkben is elob novelem a Fold k. sebesseget amig
> elerem a megfelelo tavolsagot, aztan vissza is kell fekezzem, a 27,9
> km/s ala hogy a megfelelo orbitan maradjon. (Dupla adag atombomba??
> :-)) ) Udv. Csaba.
Ez nem igy mukodik az egimechanikaban. (Volt mar szo itt az
egimechanikai paradoxonrol.) Nem kell dupla adag atombomba!
Annak a "gyorsitasnak" az energiaja, amellyel a Foldet tavolabbi
palyara allitanak, nem a keringes sebesseget, hamen a Fold
helyzeti energiajat novelne.
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan
|
Csaba:
> Most noveljuk e, vagy csokkentsuk a Fold keruleti sebesseget? Teny hogy
> a Naptol tavolodva maga a Nap tomegenek fuggvenyeben adott tavolsagnak
> meg van adva a keruleti (keringesi) sebessege, mely allando, fuggetlen
> az ileto orbitan gravitalo bolygo vagy csillag tomegetol. Ha a Foldet
> kijjebb teszem, es nem csokkentem a jelenlegi (27,9 km/s) sebesseget,
> vegkep el fogja hagyni a Naprendszert. (Keringesi seb: Jupiter: 13km/s,
> Uranus 6,8 km/s)
Termeszetesen noveljuk, azutan majd csokken magatol, attol hogy kivulebbre
kerul. Ha a Fold korpalyan megy (menne), akkor a gyorsitast tobb lepesben
elosztva kellene csinalni, ha a korpalyat meg akarjuk tartani. Minimum
ket lepes fel ev kulonbseggel.
Mas, hogy a Foldpalya excentricitasa ugyis szazalek nagysagrendu.
Ha kijebb akarjuk tolni bolygonkat, akkora naptavoli pontban - ahol a Fold
lassabban megy - ott kellene gyorsitani ugy, hogy ott korpalyara keruljon.
Legjobb impulzusmomentumban gondolkodni: nagyobb korpalyahoz nagyobb
impulzusmomentum tartozik.
Mindez hipotetikusan, mert amugy szerintem jo az otlet.
udv - kota jozsef
|