KOZMOLÓGIA 2005

			Polaris Csillagvizsgáló 2005

			   1037 Bp Laborc köz 2/c
			      polaris.mcse.hu

			****************************
			     ŐRÜLT KOZMOLÓGIÁK
			****************************


Eloadó: Dávid Gyula fizikus, ELTE TTK Fizikai Intézet

	
	A kozmológia, a Világegyetem egészének fizikája - élő, forrongó, 
gyorsan alakuló tudományág. Egy-egy új csillagászati felfedezés vagy merész 
elméleti ötlet olykor néhány hónap alatt gyökeresen megváltoztatja az 
Unverzumról alkotott képünket. Épp ezért nem meglepő, hogy a tudomány fő 
vonulatát furcsa, excentrikus, őrültnek tűnő - olykor késôbb annak is 
bizonyuló, máskor viszont a tudósok legnagyobb meglepetésére beigazolódó -
ötletek, elméletek kísérik. Nem szabad elfelejteni, hogy a manapság Standard 
Modellnek nevezett elmélet is "őrült gondolatként" kezdte pályafutását. 

	Sorozatunkban a kozmológia történetének legfontosabb és leghíresebb 
furcsaságait mutatjuk be. Még a teljesen hibásnak bizonyult elképzelésekben 
is ott rejlik az igazság szikrája, vagy legalábbis - tudománytörténeti és 
módszertani - tanulságok vonhatók le belőlük. És az is elôfordulhat, hogy 
(mint már nem egy esetben) egy korábbi "őrült" ötlet főnixként új életre kel, 
és új, gyümölcsöző elképzelések csírájává válik - ezért is érdemes 
megismerkedni velük.


Az előadások hétfőnként lesznek, 18:30-kor kezdődnek.
	A részvételi díj előadásonként 500 Ft, MCSE-tagoknak ingyenes. 
	(A helyszínen be lehet lépni a Magyar Csillagászati Egyesületbe!) 


Részletes program:


2005. október 3. 
	     1.  "KRISTÁLYÉGBOLT NEM SZAB NEKEM HATÁRT"
	      	 - avagy a Végtelen felfedezése

október 10.
	     2.  AZ ÉTER ÚJJÁSZÜLETÉSE
		 - avagy mihez képest?

október 17.
	     3.  FELTÁMADÁS A HŐHALÁLBÓL
	       	 - avagy rend és rendezetlenség az Univerzumban

október 24.
	     4.  ŰRKALANDOK AZ ARANY ATOMBAN
	       	 - avagy hány dimenziós a világ?

október 31.
	     5.  VÁLTOZÓ ÁLLANDÓK
	       	 - gyengülő gravitáció, felforrt óceánok

november 7.
	     6.  MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ
	       	 - az állandó állapotú világ modellje

november 14.
	     7.  MEGOLVAD A VÁKUUM
	       	 - avagy antigravitáció és kozmológia

november 21.
	     8.  A HUSZONHATODIK DIMENZIÓ ÉS LAKÓI
	       	 - avagy hol járnak az elemi részecskék?

november 28.
	     9.  EINSTEIN LEGNAGYOBB TÉVEDÉSE
	       	 - a kozmológiai állandótól a kvintesszenciáig

december 5.
	    10.  PÁRHUZAMOS ÉS MERŐLEGES VILÁGOK
	       	 - topológiai furcsaságok, avagy mi van a fekete lyukon túl?

december 12.
	    11.  A LAKHATÓ VILÁG ÉS LAKÓI
		 - avagy valószínűtlen egybeesések és valószínutlen magyarázatok

december 19.
 	    12.  TÚL AZ ŐRÜLT KOZMOLÓGIÁKON
	       	 - napjaink forradalma: a precíziós kozmológia születése


Várjuk az érdeklődőket!

						Mzs & Tepi	 dgy
						 szervezők	előadó

Mágneses mező leárnyékolására ismereteim szerint, kizárólag valamilyen 
mágnesezhető anyag alkalmas. Erre a célra a vas speciális ötvözeteit lehet a 
leginkább felhasználni, pl. permaloy, stb. Azt viszont ajánlanám, hogy a 
mágnesrúd és az árnyékolás közzé - elválasztóként - valamilyen fóliát 
helyezzél el.
Benkő Laci.

>Feladó: ort.gabor_uh.liameerf
>Ezzel viszont egy ferde kupot kapok, azaz a kup csucsa a
>kor egyik pontja felett van, es a kor szemben levo pontjahoz
>megy a legmeredekebben.
>Azon szenvedek, hogyan lehetne a csucsot kozepre helyezni.
Ha egy egyszeru dolgot igy elkomplikalunk, mikor valosult volna meg 
Werne alma, a Holdbautazas?
 Ha papirral keszited a tolcsert utasitasaink szerint, biztos jo, nallad 
valoszinu a halo kocka szemu alakja a gond. Egy tolcser csavaras utan 
a szemek nem egyforman nyulnak. 
  Hat azt a 30 cm-eres alapot nem tudod ugy ferditeni, hogy a csucs 
kozepre essen?
 Kulonben mit szamit harom-negy cm csucseltolodas a halnak? Esetleg 
kacagnak egyet, hogy mar az ember kreativitasa sem perfekt..  :-)
         Udv. Csaba.

Kedves János!

>>Az anyag koncentrálódása folytán a tehetetlenségi nyomaték 
>>kisebb lesz. 

>Vagy a relativisztikus tomegnovekedes miatt nagyobb.

Értem. Tehát: vagy-vagy. (Jó tudni, hogy a természettörvények 
bizonyos esetben engedékenyek) 

Bocsánat, de most tanácsot kell adnom egész más témában.
Tárgy: mágneses mező árnyékolása  
zoli.dd_uh.liameerf:
>állandó mágnes mágneses mezojét kellene teljes hosszában 
>oldalirányt leárnyékolnom egy a vastagságát kivéve tetszőleges 
>méretű lappal. ...
>- a mágnes nem vonzhatja a szigetelő anyagát (fontos!)
>- max 2-3 mm vastagság
>A szigetelo lap mágnessel ellentétes oldalán nem lenne szabad 
>mágneses mezo jelenlétét kimutatnom... :)
>Ötletek??

Ha tévednék, kérem javítani. Úgy emlékszem, Mizsei Jánostól 
tudhattam meg itt 2003-ban, hogy szupravezetovel kiválóan lehetne 
mágnest árnyékolni, vonzás nélkül! Bár nem így fogalmazott, de 
szerintem erosen erre utalót írt.
Ha rosszul hivatkoztam, mindenképp bocsánatot fogok kérni tole. 
(az archívumból  nem jött elo a cikke. A 2003. év HIX Tudomanya 
sajnos valamiért nem publikus)

Zoli

Az emberes űrutazások jövője?
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - szeptember 13-án (kedden) este 21 órától

Hallani orosz fejlesztésekről, amerikai tervekről, kínai áttörésről. Hogy mikor
 
jut el ismét ember a Holdra, még senki nem tudná megmondani, de az biztos, nagy
 
mérföldkő előtt áll az űrhajózás. Vajon hamarosan elkezdődik az új űrverseny? 
Vagy a háttérben már évek óta zajlik? Az e heti Rádiótávcsőben az egyes 
űrhivatalok űrhajós-programjával, űrhajózási terveikkel ismerkedünk meg. Várja 
a 
hallgatókat a hangszórók előtt Horvai Ferenc és Tepliczky István.

Az éteri hallgatás Budapest környékén a 98,0 MHz-en, az interneten pedig a 
http://www.fikszradio.hu honlap megfelelő menüpontján keresztül. A műsor alatt 
szeretettel várjuk csevegésre a hallgatókat (is) az a közös MCSE-csillagasz.at 
csevegőfórumon:  http://www.mcse.hu/csillagparty

Kedves Zoli!

>Egyéb: abszolut rideg nem lehet, mert akkor be kéne repedeznie,
>máskülönben végtelen húzófeszültség ébredne a kontrakciótól.

Egy ideje olvasgatom paradoxonjaidat. A gondolatkiserleteket
en is fontos, es kifejezetten jo "jateknak" tartom. Nem nagyon
akartam beleszoni, de ezzel a kontrakcioval szerintem egy
kicsit eltevedtel. Szerintem a kontrakcio az mindenre vonatkozik,
ugy ertem a teljes referencia terhez relativistikus sebesseggel
mozgo koordinata rendszerrre (vagy terre). A mozgo rendszerben
ez nem merheto, mert a meterrudak is osszemennek es a feny
is "lassabban megy", mert az ido is lassabban telik (latszolag
az allo megfigyelo szamara). Nem lehet repedes, mert nem
keletkezik belso feszultseg, ugyanis atomi szinten is minden
kontrahalodik! Nem lesz, es nem no a res a mozdonyok
kozott, mert a res is, ha van, kontrahalodik!

Az hogy a kontrakcio az most valodi vagy csak latszolagos,
az egy mas kerdes. Erre van egy jo "kozismert" paradoxon,
variaciok a kovetkezo temara: kozel fenysebesseggel beallni
a garazsodba az uj ketszer hosszabb limuzinoddal. Befer?

Ez sem paradoxon, csak annak tunik, mert elfeletkezunk arrol
hogy relativisztikus sebessegeknel az egyidejuseggel is
problemak vannak. (p.l. az lehet, hogy a kulso megfigyelo
szamara a limuzin eleje egy adott pillanatban meg nincs
osszetorve es mar a vege is a garazban van. A limuzin vezetoje
szamara viszont mire a kocsi vege is a garazba er az eleje
mar reg felkenodott a falra, o ugy latja, hogy a garazs ment
ossze.)

Szoval ebbol nekem az a tanulsag, hogy a kontrakciot
legjobb, ha "latszolagos"-kent probaljuk ertelmezni, igaz
a limuzin az allo megfigyelo szamara egy pillanatig valoban
befert a garazsba, bar ez nem egy "hosszu ideig" fenntarthato
allapot, es a kar elkerulhetetlen ;o)

Miklos

>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>A hivatkozott 0,00167s tengelyforgást véve kb. 160km átméro esetén
>c lenne a kerületi sebesség.
  Igen am de mihez kepest?   Ha a kornyeken vannak mas csillagok, bolygok,
amikhez viszonyitunk, talan el tudnank donteni hogy 'c'-e vagy nem, de
tegyuk fel csak maga a 'ter' letezik, amiben amugy is mukodik. Ezesetben
mar tehetetlenek vagyunk, mert akar allonak is tekinthetjuk a 'c'-t.
> Ez több okból nem lehet,
 ..így elmeletileg akar 'c' is lehetne a keruleti sebesseg.

>.. és bizonyára nem gömb formájú. Gyuru lehet? Nem tudom. Sokkal több
>anyagból talán lehetne az is.
  A gyuru alakot mar hallottam fekete lyukak eseteben
  Eros magneses teret mernek a pulzarok korul.
  Mar nem jut eszembe a fekete lyukak rendelkeznek magneses terrel?
>Egyéb: abszolut rideg nem lehet, mert akkor be kéne repedeznie,
>máskülönben végtelen húzófeszültség ébredne a kontrakciótól.
>Csak képlékeny ill. nyújtható/tágulni képes anyag foroghat
>beszakadozás nélkül.
  Valami erdekes dolgok ezek, melyek mind a 'ter' elegge ismeretlen
tulajdonsagaibol is szarmazhat.
  Meg a kuldott linket nem neztem at, maga a pulzar tomege mekkora hofoku
lehet?
  Egyaltalan hogyan lehetseges, hogy az ismert atommagok kozotti
taszitohatas elenere egyszercsak megis egymas mele kerulnek?
>Kintrol figyelve a felporgetett test tere egyre inkább eltér a
>gömbszimetrikus görbülettol.
  Ha a felporgetes kulso tenyezok hatasa, ismet a terben zajlo esemenyek
arulkodnak.  A napokban eltunodtem. Eszembe jutott a hatalmas vizturbina
es a folotte kialakulo orveny, melyen olykor iszonyatos hangon a levego
is beszokkent.  Pedig csak gravitacios hatas ami a vizet preseli.
>A csoda tudja, mi is az, hogy átméro.
  Az igazsag, hogy meg sokmindent nem ertunk.
  Mi is az hogy 'hofok'? A reszecskek egymashoz kepesti mozgasa, haladasa
a terben? Mert az elso pillanatokban a nagy bumm utan meg foton sem
letezett de a hofok mar szerepel.
  Mi is az hogy magnes? Maga a ter taszithat is es vonz.
  Es aztan a gravitacio?
  Hogyan is tudnank a valaszokat, bar hatasait erezzuk, de
meghatarozasahoz hianyzik egy elegge ismeretlen mikrovilag furcsa
szokasai.
   Udv. Csaba.

> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> Sziasztok!
>
> Egy számomra megoldhatatlannak tűnő problémával találkoztam, de hátha
ti...
> Egy általam fejlesztett technikai eszközben lévő állandó mágnes (rúd,
15x3x3
> cm) mágneses mezőjét kellene teljes hosszában oldalirányt leárnyékolnom
egy
> a vastagságát kivéve tetszőleges méretű lappal. A szigetelő lap pár tized
> miliméterre lenne a rúdmágnes oldalától, ahhoz nem érhetne. A szigetelő
> lapnak a következő feltételeknek kellene megfelelni:
> - a mágnes nem vonzhatja a szigetelő anyagát (fontos!)
> - max 2-3 mm vastagság

A magneses erovonalaknak az a jellemzoje, hogy nem lehet "elnyelni" oket,
mivel nincsenek magneses monopolusok. Szoval nem lehet learnyekolni a
magneses teret ugy, mint mondjuk a napfenyt. Az egyetlen lehetoseg, hogy
"rovidre zarod" az erovonalakat, vagyis ha egy jo magneses vezetot teszel a
magnes melle. Az erovonalak ebben az anyagban fognak haladni. Ekkor viszont
az arnyekolo es a magnes a leheto legjobban vonzani fogjak egymast.

Egyszer egy felboncolt merevlemezben talaltam olyan magneseket, amik kb. 2
mm vastag lemezek, egyik oldaluk nagyon erosen magneses volt, a masik
oldaluk meg egyaltalan nem. Nagyon jopofa dolog, tkp. ez egy lemez alaku
patkomagnes, a ket polus a lemez ugyanazon oldalan foglal helyet egymas
mellett. Pl. ha vennel egy 15cm hosszu barmilyen rudat,
es a ket vegere ilyen lemezeket ragasztanal, azzal tokeletesen elerned hogy
oldalt ne legyen magneses mezo, viszont ekkor egy olyan rudat kapnal aminek
igazabol nincs eszaki es deli polusa. Mivel nem tudom mire kell ez a
szerkezet, nem tudom hogy ez szamitana-e.

SB

Zoli, 
> Egy számomra megoldhatatlannak tűnő problémával találkoztam, de hátha ti...
> Egy általam fejlesztett technikai eszközben lévő állandó mágnes (rúd, 15x3x3
> cm) mágneses mezőjét kellene teljes hosszában oldalirányt leárnyékolnom egy
> a vastagságát kivéve tetszőleges méretű lappal. A szigetelő lap pár tized
> miliméterre lenne a rúdmágnes oldalától, ahhoz nem érhetne. A szigetelő
> lapnak a következő feltételeknek kellene megfelelni:
> - a mágnes nem vonzhatja a szigetelő anyagát (fontos!)
> - max 2-3 mm vastagság
> 
> A szigetelő lap mágnessel ellentétes oldalán nem lenne szabad mágneses mező
> jelenlétét kimutatnom... :)
> Ötletek??
Megnyugtatlak: ez a problema az adott feltetelekkel (vonzas kizarva) nemcsak
szamodra megoldhatatlan...
Udv.: Janos