Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 154
Copyright (C) HIX
2002-06-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 honapnevek (mind)  36 sor     (cikkei)
2 Re: szovjet himnusz magyarul (mind)  34 sor     (cikkei)
3 ruszki himnusz (mind)  7 sor     (cikkei)
4 Re: szovjet himnusz (mind)  36 sor     (cikkei)
5 szamnevek (mind)  7 sor     (cikkei)
6 Honapok (mind)  12 sor     (cikkei)
7 i, j (mind)  6 sor     (cikkei)
8 Re: Honapnevek es a het napjainak nevei (mind)  190 sor     (cikkei)

+ - honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Előfordul-e más nyelvekben is, hogy a Föld forgásának irányába eső
két
>égtájat a magyarhoz hasonlóan a "felkelni" és "lenyugodni" szavakból
>eredezteti, megőrizve ezzel a geocentrikus világkép hiedelmének
>nyomát?

Hat persze, sot... Latinul "felkel" = _orior_ , eredeti jelentese:
"keletkezik, ered", ebbol _oriens_ = "kelet"; "lenyugszik" = _occido_
, eredeti jelentese "megol, elpusztit", ebbol _occidens_ = "nyugat".

>Mit jelent a latin _idus_ szó, ami egy hónap 13. vagy 15. napját
>jelölte?

Csak ezt a napot jelenti. Valoszinuleg etruszk jovevenyszo.

>Nos, itt van a
>problémám, mert ezeket aligha így mondták rómaiul, valamilyen ívuszok
>egész biztosan szerepet játszottak benne.

A dolog meglehetosen bonyolult. Az ante prepozicio targyesettel all,
tehat ante diem III idus ianuarias, mert idus, nonae, kalendae
formailag nonemu tobbesek, mogottuk pedig a honapnevek melleknevi
alakjanak egyeztetett alakja all. (Tehat pontos forditas szerint: a
januari idus elotti harmadik nap. Ezt egyebkent ugy szamoltak, hogy
magat a hatarnapot is beleszamitottak, tehat ante diem I nem letezett,
csak ante diem II (pridie), azutan ante diem III.)

> Mi a görög paraszkeií "péntek" eredete?

Az ujszovetsegi gorogben _paraskeue'_, a _paraskueazo'_ = "keszit"
igebol, jelentese "az elokeszulet napja". A szo alakilag gorog,
tartalmilag azonban zsido eredetu, a szombatra valo elokeszulet napjat
jelentette. Vesd ossze Mate 27,62; Mark 15,42; Lukacs 23,54; Janos
19,31.

Ferenc
+ - Re: szovjet himnusz magyarul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Szabadda tett nepek orok szovetsege,
> a nagy Oroszorszag nagy muve e frigy,

Nekem ez a ket sor ugy ugrott be most
ranezesre, hogy a

Szovetsegbe forrt szabad koztarsasagok,
a nagy Oroszorszag kovacsolta frigy,

Na, innentol mar nem emlekszem megint... ;-)
Ugyhogy beadtam a fenti ket sort egy keresobe,
es ime a ket teljes valtozat:

http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/himnusz/page5116.htm

Tehat

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok:
A Nagy Oroszország kovácsolta frigy,
A Szovjet hatalma és egysége éljen:
Sok nép így akarta s megalkotta így!
	Szálljon szabad hazánk,
	Dicsőség fénye rád,
	Népek barátságát vívtad te ki!
	Lenini párt vezet,
	Láng, mely a népeket
	Kommunizmus győztes útján viszi.


Udv,

AGi
+ - ruszki himnusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Vica!

Valahogy úgy kezdődik, hogy "Szövetségbe forrt szabad köztársaságok, a nagy
Oroszország kovácsolta frigy". Még leírni is szörnyű az ilyesmit...


Andrea
+ - Re: szovjet himnusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

>Szabadda tett nepek orok szovetsege,
>a nagy Oroszorszag nagy muve e frigy,
>hogy eljen a Szovjet hatalma, egysege,
>a nep igy akarta, s megalkotta igy.
>Szalljon, szabad hazank,
>dicsoseg fenye rad,
>nepek baratsagat vivod ki te,
>zaszlod a Szovjetet,
>zaszlod a nepeket
>gyozelemrol gyozelemre vigye.
>
>Meg kell mondanom, eleg gyenge forditas... : - ))) Ugy remlik, van egy
>masik forditas is, de azt nem ismerem. Annakidejen ezt tanitottak...

Én a másikat ismerem. Pontosan nem emlékszem a szövegére, de anno 
énekkarban énekelni kellett, és most ahogy dúdolgatom, valahogy így szólt:

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok
A nagy Oroszország kovácsolta frigy
A Szovjet hatalma és egysége éljen
Sok nép így akarta s megalkotta így
Szálljon szabad hazánk
Dicsőség fénye rád
Népek barátságát vívtad te ki
Lenini párt vezet
Párt mely a népeket
Kommunizmus győztes útján viszi


Hú, de rég volt! :)


Laja

+ - szamnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mielott Attila a honapnevek utan a szamnevekrol kerdez:
A számok 1-től 10-ig 4500 nyelven:
http://www.zompist.com/numbers.shtml

(autentikus forras _: a Nok Lapja :-)

ivan
+ - Honapok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Természetesen nekem is feltűnt a n. "mahlen", sv. "maala" :> f.
> "maali". Ennek ellenére ezt azért nem zártam ki [eddig], mivel a
> _keresztyén_ naptárról beszélünk, tehát így összességében ez a
> hónapnévrendszer nem lehet korábbi, mint kb. a XIV. sz.

  Miért, Tamás? A naptár, amihez szolgálnak, a latin hónapnevekkel már
az i. e. első században elnyerte azt a formát, amiben a XIV. században
is használták. Mi történt a XIV. században? Avassatok be, én akkoriban
nem voltam Európában.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A nagy medvet legalabb az esti mese utan a kis piros mano takarja be.
+ - i, j (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vitatémát dobnék fel. Kíváncsi vagyok a véleményetekre abban a kérdésben,
hogy szerintetek az i meg a j betűk mellékjelesek-e, avagy mellékjel
nélküliek. Fogalmazhatnám úgy is: mellékjel-e az i meg a j pontja? Ha nem,
miért igen; és ha igen, miért nem?

Üdv: Attila
+ - Re: Honapnevek es a het napjainak nevei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

Arab, héber, török, lett jelöléseket illetően ld. a 152. számbeli 
hozzászólásomat, plusz: jelek mint a 152. számban, plusz "H" - német 
"ch" [x], "@" - svá [@],  "3" - ain, a "h." zöngés párja [?\], "j" - 
arabban mint magyar "dzs".    

hix.nyelv #153, Láng Attila D.:

--------
> Előfordul-e más nyelvekben is, hogy a "felkelni" és "lenyugodni"
> szavakból eredezteti [a keleti ill. nyugati égtáj nevét] 

* Szlovák: "vy'chod" 'kelet' < "vychádzat^" 'feljön {égitest}'; 
"západ" 'nyugat' < "zapadat^" 'lenyugszik {égitest}'; és a többi 
szláv megfelelő.   

* Lett: "austrumi" 'hajnal, kelet' < "aust" 'hajnalodik' (vö. l. 
'aurora'); "rietumi" 'nyugat' < "riete~t" 'lemegy {a nap}' 
A litván nem ilyen: "rytai" 'kelet' < "rytas" 'reggel' többes száma; 
"vakarai" 'nyugat' < "vakaras" 'este' többes száma. A "vakaras" 
azonos eredetű, mint a szláv "vec^er" 'este'. A "rytas" paradox módon 
a lettben megőrzött "riete~t" igére megy vissza: amikor lemegy a nap 
akkor lesz 'másnap', v.i. litvánul "rytdiena", ami "onnan nézve" a 
'reggel'-lel kezdődik. [A "ri~ti" 'kelet' szinonímaként a lettben is 
megvan.]

* Latin: "oriéns" 'kelet; napisten; felkelő {csillag}' < "oríri" 
'feljön {csillag}, keletkezik, születik'; "occidéns" 'nyugat; 
lenyugvó {csillag}' < "occidere" 'lenyugszik {csillag}, leesik, 
elpusztul'; és a többi újlatin nyelv (amelyik nem vette át a germán 
neveket, ld. az angolnál)   

* Görög: "anatoliké" 'napkelte; kelet' < "anatelló" 'felkel 
{égitest}'; "dysé" 'napnyugta, alkony; nyugat' < "dyó" 'lenyugszik 
{égitest}'   

* Török: "dog^u" 'kelet' < "dog^mak" 'felkel {a nap}, születik'; 
"bat1" 'nyugat' < "batmak" 'lemegy {a nap}, elsüllyed'   

* Arab "s^arq" 'kelet' < ?; "g.arb" 'nyugat' < "g.araba" 'elmegy, 
lehanyatlik, lemegy {a nap}'   

* Angol: "east" - 'kelet' < kgerm. "austra-" 'a nap felragyogásának 
iránya' <: ie. "aus-/awes-" 'fénylik, ragyog' :> l. "auróra", gr. 
"éós" 'hajnal'; "west" - 'nyugat' < kger. "westra-" 'a nap esti 
[lenyugvásának] iránya' <: ie. "wes(peros)" 'este' > l. "vesper", gr. 
"hesperos" 'este; nyugat'; és a többi germán megfelelő.   
Érdekesség, hogy a közgermán "austra-" pontos megfelelője a latin 
"auster" '_déli_ szél' (és ebből "australis" 'déli'). Ebben az 
esetben az ie. 'ragyogás' jelentésmotívum a déli verőfényhez (és ezen 
keresztül a déli nap által kijelölt égtájhoz) kapcsolódott.   

* Meg ami még kimaradt...

--------
> Ismerjük-e a hét napjainak babiloni neveit? 

A hét a vasárnap megfelelőjével indul: 1. "Samas" 'Nap', 2. "Szin" 
'Hold', 3. "Nergal" 'Mars', 4. "Nabú" 'Merkúr', 5. "Marduk" 
'Jupiter', 6. "Istar" 'Vénusz', 7. "Ninurta" 'Szaturnusz'. Ezek nem 
is direktben istenek nevei, hanem a bolygóké (amelyek istenekhez 
tartoztak). A babilóniak a koncepciót a suméroktól vették át az 
istenneveket lefordítva. Ugyanígy jártak el a görögök, majd a 
latinok. Ez utóbbi változat használatos a bolygók modern 
elnevezéseként (a Szaturnusszal bezárólag: a többi már jelenkori 
találmány és elnevezés). Vö. <http://www.friesian.com/week.htm>;, 
<http://www.inventions.org/culture/ancient/week.html>;   

--------
> Mit jelent a latin _idus_ szó 

Az etruszk "íduáre" 'kettéoszt' szóból származik, és eredetileg a 
holdtölte napját, azaz a holdhónap közepét jelentette (N.B. a magyar 
megszokással ellentétben mindkét magánhangzóját hosszan kell ejteni 
[i:du:s])   

--------
> Hogyan szólnak pontosan a római dátumok?

Ld. <http://www.phil.uni-passau.de/histhw/TutMA/kalender.html>; ill. 
<http://www.constitution.org/bouv/bouvieri.txt>;. Ez utóbbi hozza a 
számok kiolvasását is (ezek semleges nemű sorszámnevek ablatívuszai 
[az alanyeseti "-um" {"-us/a/um"} végződést "-ó"-ra cserélve], 
minthogy egy beleértett "dié" 'napon' jár eléjük; többes ablatívuszi 
alak a "kalendís", "ídibus" és "nónís" is), de az "*octave"-t rosszul 
idézi "octávó" helyett.   

--------
> Mit jelentenek vajon az izlandi THriDHjudagur "kedd", fimmtudagur
> "csütörtök", föstudagur "péntek" napnevek? 

"TriDjudagur" 'harmadik nap', "fimmtudagur" 'ötödik nap', 
"föstudagur" 'böjtnap'   

--------
> Van-e etimológiátok a hét napjainak észt neveire? 

"Esma|päev" '1. nap', "tesi|päev" '2. nap', "kolma|päev" '3. nap' ~ 
"kesk|nädal" 'hétközép, [tkp. közép|hét]', "nelja|päev" '4. nap', 
"reede" < sv. "fredag" [fre:da], "lau|päev" 'előeste [tkp. 
*elő|nap]', "püha|päev" 'ünnep|nap'. [A "pühapäev" első mgh.-ját 
rosszul írtad.] A "nädal" utótag szláv eredetét tekintve igazad van, 
ez az átvett szó jelöli a 'hét <naptári egység>'-et az észtben.  

--------
> Mi a görög paraszkeií "péntek" eredete? 

A "paraskeué" egyben közszó is, jelentése 'felkészülés' (ebben az 
esetben a szombatra való felkészülés; vö. észt "laupäev" '[vasárnap] 
előestéje').   

--------
> Van-e etimológiátok a zsidó hónapnevekre?

A héber teljesen az akkád (ak.) naptárra megy vissza:
1. "tis^ri" < ak. "tas^arítu" 'kezdet' hónapnév
2. "h.es^wán" < h. "marh.es^wán" rövidülése < ak. "(w)araH|samnu" 
'8. hónap' hónapnév
3. "kisléw" < ak. "kisliwu" ismeretlen etimológiájú hónapnév
4. "t.ébét" < ak. "t.ebétu" hónapnév < ? ak. "t.ebú" 'süllyed, 
alámerül'
5. "s^@bát." < ak. "s^abát.u" hónapnév < ? ak. "s^abát.u" 'üt'
6. "?adár" < ak. "ad(d)aru" ismeretlen etimológiájú hónapnév
7. "nisán" < ak. "nisánu" hónapnév < sum. "nisag" 'első gyümölcsök'
8. "?iyyár" < ak. "ayyaru" hónapnév < ? ak. "ayyaru" 'virág(csokor)'
9. "siwán" < ak. "simánu" hónapnév < ak. "simánu" 'évszak, időszak'
10. "tammúz" < sum. "Dumuzi" istennév < sum. "dumu zi" 'igazi utód; 
fényes fiú stb.'
11. "?áb" < ak. "abu" ismeretlen etimológiájú hónapnév
12. "?elúl" < ak. "elúlu" hónapnév < ak. "elélu" 'tisztává, szentté 
válik'

--------
> Hát az arabokra? Mármint az iszlám naptár, a hidzsra kamari neveire

1. "muh.arram" 'tiltott' < ar. "h.arrama" 'tilt'
2. "s.afar" < ? ar. "s.afira" 'üresnek lenni'
3. "rabí3-il-?awwal" '1. tavasz[hónap]' < ar. "rabí3'" 'tavasz, 
negyedik'
4. "rabí3-iT-Tání" '2. tavasz[hónap]' < ar. "rabí3'" 'tavasz, 
negyedik'
5. "jumádá-l-?úlá" 'kezdő fagyos* [hónap]' < ar. "jamada" 'fagy'
6. "jumádá-l-?áHira" 'utolsó fagyos* [hónap]' < ar. "jamada" 'fagy'
7. "rajab" < ar. "rajaba" 'tisztel, imád, fél'
8. "s^a3bán" 'szétszóródás?' < ? ar. "s^a3aba" 'szétszóródik; 
összegyűl[sic!]'
9. "ramad.án" < ar. "ramad." 'szárazság' < "ramid.a" 'megperzselődik
10. "s^awwál" < ar. "s^ála" 'felkel, felemelkedik'
11. "Dú-l-qa3da" 'az ülésé, é.: a hónap, melyben otthon ülnek és nem 
dolgoznak' < ar. "Dú" 'birtokos partikula' + "qa?da" 'ülés'
12. "Dú-l-h.ijja" 'a zarándoklaté, é.: a hónap, melyben zarándoklatra 
szoktak menni' < ar. "Dú" 'birtokos partikula' + "h.ijja" 
'zarándoklat'

(A *'fagyos' megnevezés kissé meglepő: a két "jumádá" jelenleg ugyan 
kb. augusztus-szeptemberre esik, de "eredetileg" a tavasz utáni nyári 
hónapok voltak. Talán a hajnali sivatagi fagyok lehettek a névadók, 
amelyek veszélyeztették a termést.)   

--------
> Közben azon töröm a fejemet, vajon miért van az, hogy az arabok kétféle
> naptárban is előszeretettel alkotnak első--második párokat hónapokból. 

Szvsz eredetileg egy paraszti "munkanaptár" lehetett az alap, ezt 
finomították aztán az akkád-sémi naptár szerint, ekkor lett pl. az 
egységes "rabí3" 'tavasz'-ból "tavasz I." ill tavasz II.". Ez 
ugyanaz, mint az 'európaiak' "tavaszelő -- tavaszutó" stílusú 
megkülönböztetése (csak az arabok már régtől fogva fogékonyabbak a 
számolásra mint mi :-)). A két "jumádá" hónap esetén az én forrásaim 
"kezdő--utolsó" megkülönböztetést használnak (de lehet, hogy ez 
helyenként eltér). A "Dú"-pár tagjai viszont nem azonosak: csak 
ugyanazzal az önállósító birtokos partikulával kezdődnek.   

--------
> szabólegény legyek, ha a rundi neveknek legalább egy része nem számnév
> 

Megmaradhatsz a szakmádnál, íme a rundi (kinyarwanda) számnevek: 
1 "-mwé", 2 "-biri", 3 "-tatu", 4 "-né", 5 "-taanu", 6 "-taandátu", 
7 "indiwi", 8 "umunani", 9 "ice^nda", 10 "icúmi". Szóval minden 
hónapnév számozott: "ukw(a)" 'hónap' + "mb/ka/ga" osztályprefix (ha a 
név fent "-" jellel kezdődik) + számnév (ugyan az "1" esetén a 
sorszámnévi forma kissé eltér)   

A thai egyébként nyugatias használatra sorszámozós rendszert is 
használ, ld. <http://www.thaistudents.com/project/calendar.html>;.  

Egy érdekesség: most láttam, hogy az amhara márciust úgy hívják, hogy 
"megabit" (viszont a február nem "kilobit" :-))

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS