Kedves János,

> Rengeteg egyeb emlek, epitmeny van meg a tenger alatt es 
felett, mindet
> nem lehet tanitani.
> Ezert vannak a hagyomanyos  es elektronikus konyvtarak, 
hogy amit az
> iskolaban nem tanitanak, azt kello kritikaval utana 
megtanuljuk.
Ez ertheto es elfogadhato szamomra. De az nem, hogy meg 
utalast sem tesznek arra aprobetuvel, hogy "Erdekessegkent 
erdemes megjegyezni, hogy Kinaban is talalhato szamos 
piramis, illetve Japan partjai menten es ismeretes egy, 
mely a tengerszint alatt talalhato." Es akkor oke. Persze 
nem kell kulon fejezetet szentelni (szerintem kellene, de 
mindegy) a kinai, kulon a japan, kulon az egyiptomi, kulon 
a Del-Amerikai piramisoknak, de legalabb tegyen emlitest 
rola, es arrol, hogy "Ha erdeklodsz a japan es kinai 
piramisok irant, itt es itt talalhatsz roluk bovebb 
informaciokat". Es akkor a gyerek eldontheto, hogy erdekli-
e vagy sem. De igy, hogy emlites sincs es a toritanar 
ismerosomnek leesett az alla, mert nem is hallott rola, igy 
nem tud a nebulo ugy donteni, hogy erdekli. Nem mindegy, 
hogy ugy zarjuk ki az ismeretet, hogy emlitest sem teszunk 
rola vagy ugy, hogy azert utalunk ra es megadjuk a 
gyereknek a lehetoseget a fakultativ ismeretszerzesre.

Udv: Endre

Kedves Lista!

Milyen elolenyben van 4n, 6n kromoszomakeszlet? Tudtok ajanlani 
valami konyvet, amiben az ilyen sejtek szaporodasarol van valami 
info? Van magasabbrendu eloleny, amiben ilyen kromoszomakeszlet van?

EIK && udv From:, a mutans

Tisztelt lista!

Az Apolloprogram kereten belul, elhelyeztek laserreflektort 
is a Hold feluleten, aminek segitsegegvel tudjak merni a 
Fold-Hold tavolsagot is. Az oda-vissza utat a laser  
kb.2.53 sec. futja be. Az erdekelne, hogy ha en kibocsajtok 
egy 0.2 sec. laserimpulzust, az nekem visszaverodik-e, 
ugyan ugy mint a tartosabb ideju impulzus (2.53 sec-nal 
nagyobb). Ugyan azt az utat koveti-e a lasersugar, mint 
amikor a sugarforras folyamatosan mukodik (figyelembe veve 
a Fold es Hold mozgasat is)?  Lehet, hogy ezen a tavolsagon 
eszrevehetetlen az elteres, de mi van a nagy tavolsagokon? 
Lenyegeben az erdekel, hogy a kibocsajtott fenyimpulzus, 
kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is? 
Nem az elmelete erdekel, hanem a gyakorlat, ha valaki ismer 
ilyen kiserletet. Koszonom.

Udv. Szocs

Szerintem a világ igenis tökéletes - már ami az anyagi-energetikai
megnyilvánulásait illeti. Olvastam valahol pl., hogy ha a gravitáció nem
pont a távolság négyzetével fordított arányban csökkenne, már egész kis
eltérés esetén is instabil lenne a világegyetem. Általánosságban szólva, van
egy csomó természeti állandó, amelyik ha nem _PONTOSAN_ annyi lenne,
amennyi, akkor nem létezhetne a világegyetem. Szóval igenis nagyon jól "ki
lett találva" ez az egész, a jelentős számú paraméter "csodálatos" egyezése
teremtő akaratot sejtet nemcsak a hívők számára. A bajok gyökere abban áll,
hogy az ember nem tökéletes. Saját fajtáját (is) gyilkolja, környetezetét
telemocskolja, a holnap ajándékait már tegnap elherdálta, önnön létét (is)
veszélyezteti. Persze, mondható, hogy az ember is a világ része, és akkor
ilyen értelemben nem tökéletes a világ. De mihez is kezdenénk egy tökéletes
világban? Mi lenne az értelme/feladata? Tök uncsi lenne. 
Nézzetek körül: a világ teremtése folyik jelenleg is: anyag és energia
alakul át egymásba, csillagok születnek, és roskadnak fekete lyukakká, hogy
a belsejükben új univerzumok kezdjék meg fejlődésüket - és persze hogy
változik maga az ember is. 
A világban az ember - általánosságban az élet - a lényeg: nélküle
értelmetlen, halott anyaghalmaz lenne a világegyetem, mint egy körhinta a
vursliban, amelyen nem ül senki. A folyamtat végcélja pedig a tökéletes
ember. A tökéletes ember pedig Isten maga is, aki új és új világegyetemeket
teremt, új és új isten-palántákat nevelgetve. És ha Kívülről nézzük az
egészet - bárhol legyen is ez a Kívül -, akkor az egész folyamat egyetlen
pillanattá (6 nappá?) zsugorodik, melyben Isten megteremti önmagát.

A kifürkészhetőségről pedig annyit, hogy vannak dolgok, amiket jelenleg
úgysem értenénk. Gondoljatok Hoyle Fekete felhő c. regényére, amelyben az
átadott információ mennyisége megölt egy embert. Azt hiszem, én végső soron
nem akarom tudni, hogy mi is az anyag, és ha a végső elemi atomi
alkotórészek tkp. nem is léteznek, csak akkor ha megfigyeljük őket, és akkor
is csak bizonyos valószínűséggel - nos ezek után mondhatjuk-e, hogy létezik
a világegyetem, és létezünk mi magunk? Őrület. Isten alszik, és éppen most
álmodja a világegyetemet. Psszt.... Nehogy felébresszük...

Árpi

...folytatas tegnaprol:
>elfogult. A kaosz, igazsagtalansag es pazarlas pusztan emberi fogalmak.
>Volna kedved konkret peldakat adni? Akkor jobban meg tudnank vitatni a 
>kerdest.
A kaosz konkret fogalom: a kezdeti feltetelek kismerteku (szamunkra
kikuszobolhetetlen) bizonytalansaga megjosololhatatlan vegeredmenyre
vezet.
Pl. egy hegyere allitott ceruza: pontosan tudjuk, milyen szabalyok
szerint dol fel, megis tokeletesen bizonytalan, merre dol, ha (tolunk
telhetoen) pontosan kozepre allitjuk.
Ha a vilagban valos kaosz van (a kvantummechanika szerint igen), akkor
nem lehet(ett) a vilag sorsat elore megtervezni.

A pazarlas pedig szamomra azt jelenti, hogy a letezo esemenyek tobbsege
a rendezetlenseg iranyaba viszi a vilagot es azoknak a jelensegeknek,
amelyek rendezett alakzatokat (pl. az e'let) akarjak letrehozni,
folyamatosan kuzdeniuk kell ezekkel - de tobbnyire meg egymassal is:
- Az anyagok tobbsege nem kozvetlenul keletkezett, hanem szupernovakban.
Tehat rengeteg NAGY csillagnak kellett keletkeznie, leelnie az eletet
majd folrobbannia, pusztan azert, hogy letezzenek azok az elemek,
amelyek minket is alkotnak.
- Ezutan ezek egy (rendkivul kicsi - a tobbi a pazarlas) reszenek ismet
ossze kellett allni naprendszerekke,
- ezek egy rendkivul kicsi (a tobbi a pazarlas) reszenek vannak az
eletre alkalmas helyei,
- majd ezek egy reszen (a tobbi a...) --- es meg mindig csak az elet
kialakulasanal tartunk.
De mondjuk folytatva: megtermekenyitesnel egy leny nem tudom hany
millard ivarsejtet termel elete soran, amelybol atlagosan ketto!!! eli
meg a felnottkort. De a testi sejtek is hasonloan pusztulnak (az elet
soran is, de pl. a megtermekenyites utan kepzodik egy par szaz egyforma
sejtbol allo csomo, majd a felszin kivetelevel a sejtek elpusztulnak,
elfolyosodnak, igy fejlodik tovabb).

Persze mondhatod, hogy Istennek nem ez volt a celja, de akkor mi ???
Szep kepek keszitese az egre (a Mindenseg Harmoniaja) ??? Nem hiszem...
es a Biblia sem ezt mondja.

>> A harmadik lehetoseg, hogy tobb vegtelen ero vagy egy vegtelen leny tobb
>> megnyilvanulasa (pl. Isten es ordog) dinamikus egyensulya jelenti a
>> vilagot.
>Megintcsak a kulonbozo szintek. Egyik szinten ket vegtelen es ellentetes 
>ero (jo es rossz), masik szinten ugyanannak a valosagnak kulonbozo oldalai.
>Dinamikus egyensuly: ez a taoizmus egyik kulcsmondata.
Lehet, de ez szamunkra mindegy. Ezt a hatast nem ismerjuk.

>> Ebben az esetben viszont az ordog sem viselkedik logikusan vagy nem
>> ismerjuk a celjait/szempontjait, mert szerintem _sokkal_ 
>> hatekonyabb is lehetne...
>Ez szvsz nem olyan egyszeru kerdes. Ahogy a Tao Te King mondja, jo es 
>rossz onmagaban nem letezhet: egymast feltetelezik es egymast hozzak 
>letre folyamatosan. Tehat minel "sikeresebb" a rossz, annal tobb jo 
>terem a nyomaban.
Ez tipikus emberi vagyalom, ill. onteljesito joslat. Ahol nem teljesul
(pl. elpusztulnak az elolenyek) ott senki sem keri szamon, miert nem
"jo" kovetkezett. Amig elsz addig pedig nem kerheted szamon.

>> Ennel fontosabb ellenerv, hogy szerintem a vilag nem lehetne ennyire
>> kiegyensulyozott, ha ket vegtelen ero kuzdene egymassal: 
>> ekkor idonkent elkepzelhetetlen katasztrofak [...], neha pedig
>> szinte tokeletes vilag alakulna ki _valtakozva_ (meg persze mindenfele
>> atmenet),
>Es honnan tudod, hogy ilyenek nincsenek?
Nert ez mar a mi tortenelmunkben kellett volna, hogy latsszon. Hanyszor
fordult elo az irasos tortenelemben, hogy par honapra kialudt a Nap (nem
csak kepletesen vagy felhok mogott), vagy szazszorosara nott ugy, hogy a
Foldet csak egy csoda mentette meg, vagy valtozott hirtelen a
gravitacios vonzas taszitassa vagy jelent meg hirtelen 500 tonna
antianyag a Fold kozepen (es maradt meg megis a Fold ugy, hogy az anyag
csak 2 iranyban 500000 fenyevre tort ki belole) - vagy a masik oldal:
hanyszor boritotta el az elelem a foldet meter vastagon, hanyszor
talaltak ki a tudosok 5 percenkent egy uj, korszakalkoto felfedezest,
hany "csaknem tokeletes", a jelenlegitol _alapjaban_ kulonbozo uj faj
keletkezett 5 perc vagy akar 5000 ev alatt - ez csak par pelda, ami 1
perc alatt jutott eszembe. Az ordog (aki vegtelen), nalam rovidebb ido
alatt ezeknel sokkal cifrabbakat tud kitalalni akkor is, ha a termeszeti
torvenyeket is figyelembe veszi (de lehet, hogy o is tud torvenyt
teremteni) es o termeszetesen meg is valositja oket!
Isten pedig, ha _harcol_ az ordoggel, akkor hasonlo hirtelen fejlodesnek
is elo kellene fordulnia.

>> es a vilag (NEM csak a Fold!!!) semmikeppen nem 
>> menne _komoly_ visszaesesek nelkul a tokeletes fele.
>Az alternativ allaspont szerint mar tokeletes ugy, ahogy van, ugyhogy nincs
>hova mennie :-)
Lasd fenn a tokeletes vilag _nehany_ ismerve.
Meg egy aprosag: jelenleg nem ismeretes tokeletes eloleny, tehat a
tokeletes vilagban egyikunk sem lesz ott, hacsak nem valtozunk meg
_alapjaban_ (pl. minden egyes sejtunk is).
-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

 [Hungary]
>>Es es fekezte csuszasaban a magnes, tehat ugy
>>tunik, hogy egy ilyen eros magneses ter, meg az aluminiumra
>>is hat, csak nagyon-nagyon gyengenIgy mukodik az orvenyaramu fek.
>Amikor villamosgepeket mertunk, es egyre noveltuk a terhelest, azt ezen
>az elven csinaltuk.
 Amire Endre is kivancsi, az orvenyaram keletkezese elott, a magnes
nevezett 'vonzas'-hatasa a vasmantas elemekre.
 Olomtomeg eseten is tapasztalhato magnespolusok altal keltett permanens
magneses terben letrejott vonzas.
 Kolcsonhatas mentesen a magneses eroter 'mozgasa' nem keltene orvenyaramot.
        Udv. Csaba.

 [Hungary]
Re: piramis - Kinaban is
>Es akkor ne karomkodjak egyet,
>hogy miert nem tanultam roluk, miert csak az egyiptomi
>piramisokkal etet minket a kozoktatas.
  Hogy ismerjuk a Marsot, ha a Fold titkait sem tudjuk? :-)
Azert nem panaszkodhatunk, ha nincs is lehetosegunk a Foldet koruljarni,
nagy szerencsenk van, hogy elvezhetjuk a tehnika szolgalatat, mely
igenyeinket mertekben kielegiti.

pl: http://hawk.hama-med.ac.jp/dbk/chnpyramid.html
http://www.lauralee.com/chi_pyr.htm
http://english.peopledaily.com.cn/200107/06/eng20010706_74356.html

 Endre altal ajanlott linkek valoban meglepoek, az ember egyszeruen
elgondolkodik:

>>Megdobbento, hogy egyreszt hogyan epulhetnek ugyanolyan
piramis-epitmenyek a Fold egymastol viszonyitva legtavolabbi pontjain
is,<<
  Mondhatjuk majd egyidoben, habar jo par ezer ev kulombsegek, es mi
celbol epulhettek?
 Delamerikaban is fedeztek fel indianok keszitette piramist es van is
akkora mint az afrikai.
  Vajon csak egy divatrol lenne szo? Vagy komoly vallasi szerepet
tolthettek be az orias epitmenyek, melyek ahogy latszik tobb
embereletnyi eves munkalatok eredmenyei.
  Az afrikai piramisokrol az a hir jarja, hogy partjelzo vilagitotorony
szerepet toltott be kikotni vagyo hajok szamara, mert abban az idobken
az epitmenyek a tenger partjara estek, emellett lehetett mas szerepe is,
pl temetkezesi hely, vagy kincs iletve egyeb ertekek elrejtese.
  A napokban mutattak be egy TV musorban a piramiskutato kisrobotot,
melyet beengedtek egy nyillason. Kiderult, hogy a folyaso vegen ujabb
akadaly, es egy masik rejtett folyaso.
  A kutatok abban remenykednek, hogy ertekes leletekre bukkanhattak.
  Ki tudja? Meg a rejtelyes frigylada nem kerult elo.
     Udv. Csaba.