>Nincsen semmifele utkozes. Nem ismerjuk a vilag kivalto okait, igy ezek
>az ismeretlen okok nem is utkozhetnek semmivel.

A leibnizi kerdes megvalaszolhatatlan. Ugyanis minel hatrabb megyunk a
feltetelezett okok lancolataban, mindig valamivel talalkoznunk, es sohasem a
semmivel. A semmi es a valami kozott atlephetetlen szakadek van. A semmi, az
igazi semmi az volna, ami nem rejt a meheben valamilyen valamit, ami
valamikor
megjelenhet. Az olyan semmi, amely potencialisan tartalmaz valamit. mar nem
volna semmi.

>> valasz, hanem az is, hogy nincs megmagyarazva a szubjektum es a
>> szubjektiv elmenyek letrejotte. Ezt a dialektikus materializmus is
>Ez mar egy kesobbi fejlodes eredmenye, amelyet (mivel bonyolultabb)
>nyilvan kesobb tudunk majd jobban megmagyarazni, mint magat az
>evoluciot. De magyarazatok mar most is vannak.

Legy szives, mutasd be ezeket!

> Az ellentmondas itt az, hogy a "semmibol"
>miert egy vegtelenul bonyolult ostudat keletkezett, es miert nem egy
>sokkal-sokal egyszerubb (anyagi) osrobbanas, majd abbol minden mai
>anyag... itt is lehetne valoszinusegeket emlegetni, de itt a
>teremteshivok nem szoktak :-(

Nem a semmibol keletkezett, hanem csak ez van. (Nem _volt_, ugyanis az ido,
akarmelyik megoldast tekintjuk is, csak a szellem vagy az anyag
termeke.) Nincs
szo "keletkezesrol". Arrol, hogy mi az egyszerubb, lehetne vitatkozni.
Mindenesetre ha eleve a legbonyolultabbat tekintjuk osprincipiumnak, nem
kell
megvalaszolnunk azt a kerdest, hogy az egyszerubbol hogyan keletkezett a
bonyolultabb.

> Ha ragaszkodsz a materialista elmelethez, mindenekelott azt kellene
> megmutatnod , hogy a szubjektiv elmenyek hogyan jonnek letre.
>Orulok, hogy majdhogynem a ma letezo legbonyolultabb kerdest veted fel.
>Nem elegednel meg egy olyannal, hogy letrehozzuk az osoceant, a benne
>levo anyagokkal es korulmenyekkel, es megnezzuk, hogy letrejon-e benne
>egy onsokszorozo anyag? Merthogy ez lenne az elet elindulasa... ha
>teljesen pontosan ismernenk az akkori korulmenyeket, meg azt, hogy kb.
>mi volt ez az anyag, mar valoszinuleg meg is lenne.

Persze hogy orulnek, ha ezt meg lehetne csinalni. De az a kerdes, amelyet
felvettem, nem az eredettudomany, hanem a mukodestudomany teruletere
tartozik.

>> arra, hogy bizonyos agyaramok hogyan hozzak letre pl. szinelmenyeket.
>> Erre az agykutatok azt valaszoljak, hogy megvalaszolhatatlan.
>Kivel beszeltel?

Tavaly osszel resztvettem egy konferencian, ahol egy pszichologus
akademikus es
egy agykutato akademikus egybehangzoan ezt allitotta. Az objektiv es a
szubjektiv kozott nincs atmenet.

> Elvileg? Tehat penzt Te sem aldoznal ezek letrehozasara?

Dehogynem aldoznek. Nagyon erdekes kiserlet lenne. Az "elvileg" szoval azt
akartam kifejezni, hogy nem latok olyan termeszettorvenyt, amely
megakadalyozna
kiserlet elvegzeset. _Gyakorlatilag_ azonban nincs a foldon olyan
biologus, aki
fel tudna vazolni egy olyan kutatasi programmot, amelynek celja e kiserlet
elvegzese lenne.

> Siman nelkulozheti. Osszekeverunk bizonyos anyagokat (lehet DNS, de mas
> is) bizonyos modon - a tobbirol majd a veletlen gondoskodik. Nagyon nem
> hatekony modszer - de termeszetes.

Sok turelmet hozza. Majd 100 millio ev mulva megbeszeljuk, hogy a kiserlet
sikerult-e.

A teologiai kerdesekrol, mint irtam, nem kivanok vitatkozni.
Kivaltkeppen azert
,
mert soraid azt igazoljak, hogy egyaltalan nem ismered a kereszteny
teologiat,
tehat nem a kereszteny teologiaval vitatkozol, hanem egy olyan teologiaval,
amelyet te krealtal, es amelyrol azt allitod, hogy az a kereszteny
teologia. En
csupan fel akartam hivni a figyelmedet erre a tenyre, ugy latszik,
sikertelenul