Szakacs Tamas:
Kertem toled leirast transzcendens tapasztalaotkra, olyan tapasztalatokrol kert
emleirast, amik megalapozzak a hitedet, es kertem, hogy reszeltesenird le nekun
k ezeket es azt a gondolatmenetet es annak logikajat is reszeletesen fejtsd ki,
ami alapjan a hitedre jutottal.
Erre te irtal nekunk harom mondatot, amiben nincs tapasztalati elmeny, hanem me
sszemenoen absztrakt, ertelmezett leiras van, amit egy semleges tehat meg meg n
em tert ember semmikeppen nem ert. Egy megtert talan erteni vel, de szerintem e
z is kerdeses.
Nos aligha lehet megteresed okat korrektul ugy megfogalmazni, hogy a mar megter
t paradigmarendszered fogalomrendszerevel irod le, hiszen az ugyebar tenyleg va
skos korkorosseg. Ahhoz, hogy megalapozasrol egyaltalan elkezdhess beszelni egy
semleges tenyleg tapasztalati fogalomrendszerrel kellene leirnod a tapasztalat
aidat.
A tapasztalatok elemzeserol, logikai ossszefuggesekrol vegkepp nem hallottunk s
emmit.
Szoval a leirasod valoban csupan adalekok szintjen alt, es ez nem csupan szohas
znalati kekeckedes.
>Ez iranyu kifogasaid mind olyanok, amikkel nem lehet
>mit kezdeni, leven a cikkeim meg nem ertesebol
>szarmaznak. En nagyon is konkret dolgokat irtam, arrol
>nem tehetek, hogy keptelen vagy felfogni, hogy ezek nem
>tudomanyos kerdesek, ilyen modszerrel elvileg nem
>vizsgalhatok.
amirol irtal, azt egy hetkoznapi ember nem ertene meg, hacsaknem eleve kereszte
ny (ha kereszteny, akkor bizonyara erteni veli). de mondjuk egy ausztral benszu
lott neme rtene az o a kerdes szempontjabol semleges fogalomrendszereben. a lei
rasod tehat fabatkat sem er a megalapozas kerdeseben. itt szo sincs egyenlore t
udomanyossagrol, ne hadakozz kepzelt ellenseggel!
>Meg hogy nincsenek prekoncepcioid! Persze valojaban Te
>nem tapasztaltai, hanem tudomanyos igazolast igenyelsz,
>itt is szokasos csusztatasaid egyike diszeleg.
en a letezesnek a megfelelo igazolasat igenyelem, ez tapasztalapon alapul, mive
l tapasztalatnak nevezem azokat a dolgokat, amik informaciokat hoznak nekunk eg
y tolunk fuggetlen forrasbol. a tolunk fuggetlen letezokrol ezert per definicio
nem tapasztalatok alapjan szerezhetunk informaciot, es csak informacio alapjan
lehet megalapozott a dontes.
egyenlore ennyirol irtam, es kertem a tapasztalataidat a transzcendensrol. resz
eletes leirast kertem.
ezek utan pedig a tapasztalatokat valamifelekeppen megiteljuk, te is megiteled
es en is megitelem, hiszen van olyan tanuvallomas, amit te is hamisnak mondtal.
en logika alapjan itelem meg. mert a letezesrol szolo kijelentesek ertelmet cs
ak logikai alapon tudom ertelmezni. ha csak logikai alapon tudom ertelmezni, ak
kor logikai alapon is kell megalapozni.
azt, hogy egy kijelentes ertelmet mikeppen lehet mashogy ertelmezni, mint tapas
ztalati es logikai alapon, te nem mondtad meg, nem adtal mas alternativat.
a tapsztalatok logikai elemzesenek modszeres formajat tudomanynak hivjak.
hol van itt az eloitelet?
csak akkor beszelhetsz eloiteletrol, ha mondasz alternativat, amit eddig mondta
l, az nem alternativa, mert te is a tapasztalatok alapjan es logikai elemzes ut
jan itelkezel. a kulonbseg tehat csak az lehet, hogy te nem modszeresen, nem ki
csiszoltan, hanem logikai hibaval.
ne csak alevegobe beszeljel, ne hangoztasd, hogy prekoncepciom van, mutasd ki a
z elobbi gondolatmenetbe a hibat! a tudomany az elobbi gondolatmenetben a sok t
izedik sorban fordul elo eloszor, es konkluziokent fordul elo, logikai hibat ko
vetnel el, ha ezt eloiteletnek mondanad, mert lathatoan nem elofelteves, hanem
konkluzio, elnevezes. ugyhogy surgosen allj elo valami mas rogeszmevel,mert nev
etseges vagy mar!:)
>Hiaba, ha egyszer keptelen vagy felfogni, hogy a
>transzcendens nincs a hatalmunkban,
mi az, hogy nincs hatalmunkban? nem tapasztalhatjuk meg, vagy nem iranyithatjuk
?
a) nem tapazstalhatjuk meg? ezzel ellentmondtal.
b) nem iranyithatjuk? mast se iranyithatunk, a csillagokat, meteorologiat sem,
megis tudomanyosan vizsgalhato dolgok, csak es kizarolag a te ROGESZMED, hogy a
tudomanynak iranyitania kell tudni a vizgsalodas targyat, ez nem modszertani k
ovetelmeny, FOGD MAR FEL VEGRE! jusson mar el egy mondat az eloiteletektol hemz
sego agyadba es ragadjon mar meg legalabb egy fel evig, hogy ne mondjal folyton
butasagokat!
>> nem voltak letezoknek mondhatok.
> Ez is prekoncepcio, minden ertelmes alap nelkul.
>Attol, hogy pl. az europaiak meg nem hallottak
>egzotikus del-amerikai allatokrol, attol azok az
>allatok mar akkor is letezok voltak, es igenis volt
>ertelme arrol beszelni -- legfeljebb nem lehetett
>tudomanyos igazolast mellekelni, de ez totalisan mas
>kerdes. Hasonlo a heyzet az elektronnal is.
1) otszaz eve az elektorn igenis nem volt megalapozottan letezonek mondhato
2) a del amerikai allatok sem voltak letezonek mondhatoak amig nem volt rola ta
pasztalat, es azt nem elemeztek.
hasonlo esetek a jelenben:
3) ma nem volna ertelmes es megalapozott dolog, ha azt mondanam, hgy szerintem
a melytengerben hatalmas 2 meteres szardiniak elnek. lehetseges, hogy elnek, de
megsem jelenthetem ki, hogy elnek.
4) ma nem ertelmes es megalapozott az a kijelentes, hogy a kvarkok harmadik szi
ntu osszetevo reszecskei kozul az egyiknek 3.14 elektronnyi negativ toltese es
4.23 protonnyi tomege van. lehetseges, hogy igy van, de nem megalapozott,ezert
butasag ilyeneket kijelenteni.
konkluzio: valami letezesenek kimondasahoz igazolas kell, nyilvanos allito erte
lmu kimondasahoz objektiv igazolas. nem eleg a letezhetoseg, mert az tul sok mi
nden lehet, nincs jelentosege.
>Ennyire keptelen vagy az elvet es a realitast
>megkulonboztetni?!? A sorozat absztrakt fogalom, fel se
>vetodik gyakorlati ellenorzese. Itt a nagy bukfenced:
>allandoan osszekevered-osszemosod az elmeletet a
>valosaggal.
a peldabol azt a szempontot emelted ki, amirol nem szolt allitas. nem tudom, mi
a fenenek.
a pelda arrol szolt, hogy az elmeleti dolgok sokszor vegtelenrol szolnak. az el
meleti definiciok, kriteriumok potencialisan vegtelen dolgot jelentenek ki, a g
yakrolati ellenorzes ebbol MINDIG vegeset tud elelnorizni, de potencialisan bar
mennyit tud ellenorizni. ezert a folyamatos es szakaszos kolcsonhatas elmeleten
ek kulonbsegenek van jelentosege akkor is, ha gyakorlatilag csak veges sok idob
en tudunk ellenorizni. te ennek ellenkezojet allitottad, en ezt cafoltam, es ho
ztam meg egy peldat.
tipikus ervelesi hibakent a pelda azon vonatkzasaval vagtal vissza, amely nem v
onatkozott a kerdesre. ennyit tudsz fiam.
egyebeknt minden fogalmunk absztrakt fogalom, nincsenek nem absztrakt fogalmak,
a valosag az, ami nem absztrakt a valosagrol szolo fogalmaink mind fogalmak, t
ehat absztarktak. filozofiabol megint buktal. fogalmazz pontosabban!
>> 2) nezzuk meg, mi az a konvergencia, aminek ertelme
>> van. emberek kerdeseket tesznek fel a valosagrol,
>> mondjuk, hogy mibol all az anyag, es aztan
>> megegyznek abban, hogy mikeppen vizsgalodnak.
> Miert nem vagy kepes felfogni, hogy mar ez is
>prekoncepcio?!? A modszer nagy mertekben meghatarozza a
>vegeredmenyt.
miert lenne prekoncepcio? miert prekoncepcio az, ha felteszek egy kerdest? mier
t prekoncepcio az, ha engem az akerdes erdekel, hogy mibol all az anyag, vagy,
hoggy mibol alla a vilagegyetem, vagy hogy mik a valos letezok? vagy olyan ker
dest is feltehetek, hogy mit hiszenk az emberek, vagy azt is, hogy mi all a Bib
liaban. ezek kerdesek, nem prekoncepciok. mi a kerdesunkben raadasul meg is egy
ezunk: van-e transzcendencia?
egy jol meghatarozott kerdesnek jol meghatarozott jelentese van. ha a te kerdes
ednek nincs meghatarozott jelentese, akkor nem tudom mi a fenenek vitatkozol. h
a mas, mint az en kerdesemnek, akkor megint nem tudom, ha pontosan ugyanaz a ke
rdesed jelentese, akkor az azt jelenti, hogy a kerdes nagyon potnosan meghataro
zza a kerdes eldontesere hasznalhato legmegfelelobb modszert. hogy lehetne egy
pontos kerdesre ketfele modszer is ugyanolyan alkalmas, raadasul ugy, hogy mas
eredmenyt is adjon? ha ilyen van,akkor a kerdes jelentese nincs meghatarozva te
ljesen.
a modszer tehat meghatarozott, es ebbol konvergencia kell, hogy szamrazzon, ame
nnyiben akerdesre van valasz.
ez a tudomany.a valasban azert nincs konvergencia, mert akerdes nincs jol megha
tarozva, a jelentese homalyzos, a modszerek ezert tobbfelek, es ezert van diver
gencia.
>Csak eppen az a baj, hogy ezt a modszert sajat magan
>kivul semmivel sem tudod kizarolagoskent megalapozni,
>hiaba is hangoztatod rola tevesen!
a modszert a kerdes alapozza meg, akerdest pedig az alapozza meg, hogy elhataro
zod, hogy felteszed. minden pontosan ertelmezett kerdes megalapozott, es egyara
nt jogosult a valaszra, es egyertelmu valaszt kap.
a tudomany ezt ki is hasznalja, a vallas nemegyertelmuen feltett kerdesekkel fo
glalkozik, ez benne a szelhamossag.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
|
