Kedves Marcy,

  Szerintem Te ertesz felre valamit. Normal (nyomottvizes, stb.) reaktorban
az U-235 par szazalek (Pakson ha jol emlekszem 3.6) az uranban. Ez nem
azt jelenti, hogy az energiatermelesben ilyen kicsi lenne a reszaranya.
Urant dusitani hihetetlenul draga. Ha azota valami jobbat nem talaltak ki,
akkor diffundaltatjak gaz formaban par 10 000 alkalommal az urant, amitol
az U-235 feldusul benne. Ami visszamarad az majdnem tiszta U-238, amivel
igazan nem tudnak mit csinalni (legalabbis ennyivel). Ezert hasznaljak
az amcsik peldaul lovedekben, mert ott a DoE (Department of Energy, kb.
energia miniszterium) ingyen ad barmi ertelmes celra U-238-at. Ami nem
nagyon sugaroz, viszont orult negy a surusege, ami pancelosok ellen nagyon
jo.
  Szoval van ott sok U-235, de csak par szazalek.
  A 'gyorstenyeszto' (tenyeszto, de akar az angol breeding tukorforditasakent
szaporito is jo) reaktorban a reaktorteren *kivul* tenyleg van sok,
dusitatlan U-238, ami elnyeli a megszoko neutronokat es lesz belole
pl. Pu-239, ami ujra beetetheto reaktorba vagy bombat lehet belole
csinalni. Ezeknek a reaktoroknak az aktiv zonajaban viszont nagyon dusitott
uran van, hogy magas legyen a neutronfluxus. Ezekkel a reaktorokkal a
fo baj az altalad emlitett natrium hutes. Az a fo bahj, hogy natrium csak az 
elso korben van, a masodik kor mar vizes. Na ez a hocserelo roppant
veszelyes, mert altalanos iskolaban kemiaoran lattuk, hogy mi lesz, ha
a ket anyag osszeer. Ehhez kepest eltorpul, hogy a passziv vedelmek
sokkal kevesbe vannak meg (nyomottvizes ha felforr, akkor leall, mert
nincs eleg moderalas, a gyors neutronok meg nem hasitanak tovabb).

Gyula

Gyula:
>A 'tudomanyos igazsag' nem tavol *eshet*, hanem tavol 
>*esik* az objektiv igazsagtol. 
Nem igaz. Mivel tudomanyos igazsag (def)= az igazolt velekedesek kozul a legiga
zoltabb. A kovetkezo allitasok igazak:
1) Nem tudjuk bizonyosan,hogy a tudomanyos igazsag valoban igaz.
2) Minden tudasunk szerint a tudomanyos igazsag igaz.
3) Nem tudjuk a tudomanyos igazsag es az igazsag elteresenek merteket.
4) Nem tudjuk bizonyosan, hogy az elteres 0.
5) De minden tudasunk szerint 0.

Pelda: Ha a tudomanyos igazsag szerint peldaul F=ma, ez azt leneti, hogy ezt a 
kepletet minden megismeres es kiserlet igazolta. Azaz minden tudasunk szerint v
aloban igaz, hogy F=ma, de ebben nem lehetunk teljes mertekben igazak.
Azaz, ha peldaul valojaban F=ma+delta, akkor tudasunk szerint delta=0, mert min
den megfigyeles ezt igazolja.
Ha valaki azt mondana, hogy valoszinuleg delte>0, akkor az tudomasunk szerint h
amis, de ebben megint nem lehetunk teljesen biztosak. Mindenesetre tudasunk sze
rint ezt hamisnak kell tekinteni, es nem erre kell alapozni a dolgokat.
Hanem bizony arra kell alapozni a dolgokat, hogy F=ma.

Az Einstein-i relativitaselmeletet kozvetlenul megelozo idoszakig ez igy is vol
t, es akkor tortentek olyan dolgok, amely szerint ez csakkozelito keplet, csakk
ozelitoleg igaz, es az einsteim-i relativitaselmelet kidolgozasa utan mar minde
n tudasunk szerint az igazsag az, ami abban van,d e abban nem sem lehetunk bizt
osak. De azt kell igaznak gondolni, es nem mast.
Ahogyan elotte a newton-i elmeletet kellett igaznak gondolni, es nem mast. Ha v
alaki egy veletlenszeruen kivalasztott mas elmeletet gondolt vonlna igaznak, ak
kor varhato ertekben rafaragott volna, mert semmi tampontja nem volt arrol, hog
y ha netan a newtoni elmelet nem igaz, akkor mi igaz, hiszen nem volt cafolat.
Ha valaki akkor veletlenszeruen kivalasztott mas elmeletre (marpedig semmi nem 
volt, amire meg lehetne alapozni a valasztast) voksol, az varhato ertekben rafa
ragottt volna.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Sandor:

>Szoval szerinted barmely pillanatban el kene tudjuk 
>donteni hogy melyik elmelet a jobb? (Ez sok mindent 
>megmagyaraz az irasaidban.)
Mivel latom, hogy nagyon melyen meggondoltad a dolgot, ezert elmondom, hogy ege
sz pontosan hogy gondolom. Valoban van egyetlen egy lehetoseg, amikor ket elmel
et osszehasonlithatatlan. Megpedig akkor, ha ugyanannyira felel meg a tapasztal
atoknak (ugyanakkora az empirikus tartalmuk), de ezek a tapasztalatok mas halma
zt alkotnak. Ebben az egy esetben nem lehet, es nem kell donteni.
Hozzateszem:
1) Ez gyakorlatilag nem lenyeges eset.
2) A nagy tudomanyos-ealtudomanyos vitak nem ezen alapulnak. Akreacionizmus vit
a biztosan nem.

Tovabba. nagyon ritka az, hogy a ket rivalis elmelet ilyen, es megis metszik eg
ymast a tapasztalati halmazok. Ha ugyanis fuggetlenek, akkor ket reszelmeletrol
 van szo, amelyik egyesitheto. Ha metszik, akkor lehet, hogy a metszetben ekviv
alensek, es akkr is egyesitheto.

Ha megsem, meg mindig lehet a konyebb kezelhetoseg szerint valasztani, vagy asz
erint, hogy hogy oszlik meg a joslas es magyarazat benne. Ezek meg mindig racio
nalisak. Aztan lehet meg az elmelet fejlodesi sebessege szerint, meg egy csomo 
masodlagos szempont szerint.

>Gondolom hogy az osszehasonlitas kriteriuma a 
>tapasztalati tenyekkel valo osszhang, nem? 
1. prioritas cafolatlansag
2. prioritas empirikus tartalom.

>Jo, feltetelezzuk hogy minden ember annyira racionalis 
>mint te (bar ez nem igaz, es igy a a te elmeleted nem 
>felel meg a valosagnak, a tapasztalati tenyeknek
>- vagyis nem jo elmelet:).
De. Az elmelet ugyanis nem leiro, hanem eloiro jellegu, tehat meta-elmelet. Nem
 az emberekrol szolo elmelet, hanem a tudomanyrol szolo elmelet. Nem mondom azt
, hogy a tudomany valoban igy mukodik, hanem hogy igy kellene mukodnie, tovabba
, hogy ez az a norma, ami miatt a tudomany mas, mint a tobbi terulet, mert ezt 
anormat reszben betartjak az emberek, lehetoseguk szerint.

>Viszont azt mondd meg, ha tobb konkurrens elmelet kozul 
>ki lehet egyet valasztani hogy melyik a legjobb, annak 
>idejen a feny reszecske vagy hullamtermeszetet allito 
>elmelet volt a jobb? Azt nem fogadom el valasznak
>hogy a mai tudasunk szerint melyik, hanem arra varok 
>valaszt hogy szerintem akkor a tudosok ossze kellett 
>volna racionalisan hasonlitsak a ket elmeletet, 
>eldontsek hogy melyik a jobb [es arra koncentraljanak es
>elhanyagoljak a masikat]? Szerintem ez egy olyan 
>ertelmetlen kerdes lett volna mint azok amelyek ellen 
>annyira hadakozol.
A valaszom, nem tudom pontosan, mert nemismerem ezeket az elmeleteket.
Amennyiben az a ritka eset fordul elo, hogy a ket elmelet ellentmond, azonos em
pirikus tartalmu, nem egyesitheto, stb, akkor nem kell donteni.
De ha esetleg megis az egyik mellett dontottek volna, az sem jelentette volna, 
hogy a kvantummechanika a masikbol nem fejlodik ki tovabbfejlodessel.
Az is lehet, hogy vegulis mindket elmelet cafolt volt, tehat nem lehetett elfog
adni egyiket sem, csak dolgoztak egy elfogadhato elmeleten.
Vegulis a cafolasok miatt mindket fel tudta, hogy elmeletuk nem igaz, azert dol
goztak, hogy igaz legyen.

>Hat igen de az ember mar csak olyan hogy szereti jonak 
>(vagy hosszu tavon jonak) hinni azt amivel foglalkozik. 
>Irracionalis szegeny. 
Hat errol mar nem tehetek,maganugy.:) A tudomany altalano modszertana ezzel nem
foglalkozhat. Praktikus megoldas: a tudos belul hiszi, hogy igaz, de mivel a tu
domanyos normaknak nem felel meg, nyiltan nem hangoztathatja, hogy az ove az ig
az. Peldaul templomot biztosan nem epithet neki.:)
Azt hiszem, ez megtartja a motivaciot, ugyanakkor elkeruli a babeli zurzavart, 
hogy mindenki a sajatjat mndja igaznak (relativizmus). Szoval maganugyileg lehe
t irracionalis, de mint tudos, kivul racionalisnak kell lennie.


>lehet azt mondani hogy az irracionalitas az emberiseg 
>ellensege, es meg azt sem hogy a tudomanye.
akkor ugy finomithatok, hogy a belso, szemelyes irracionalitas nem ellensege, d
e a hangoztatott, mterjesztett igen.


>Ezzel egyetertek (eleg _lenne_ ha az emberek olyanok 
>lennenek mint amilyeneknek te szeretned oket). De a 
>kerdes pont az volt hogy az irracionalitas a tudomany 
>es az emberiseg ellensege-e automatikusan, mint
>azt irtad az elozo leveledben:
> [...]irracionalis. Ez pedig a tudomanynak ellensege. 
>Szerintem az emberisegnek is.
>Az akkori kijelentesednek epp most mondtal ellent 
>(ritka am ez nalad:), igy hat en ezzel meg is 
>elegszem...
Egyreszt em. Latok egy elvbeni lehetoseget, ami persze nem tul emberi, de lehts
eges, megpedig a veletlenszamgeneratoros sztochasztikus mukodes. Ebben a tudos 
mindabban, ami modszeresitheto, racionalis, es determinisztikus, es mindabban, 
ami determinisztikusan nem modszeresitheto, abban viszont veletlenszamgenerator
hoz fordul. ld Mreo Laszlo. en ezzel kapcsolatban azt akonkluziot vontam le, ho
gy amiben nincs optimalis determinisztikus strategia, ott veletlen-stratgegiat 
kell alkalmazni,mert az a racionalis, az tehat nem irracionalis. de csak ott.

emberileg meg persze a veletlenszam-generator helyett az erzeseinkat valasztjuk
, ami elfogadhato, ha az eloszlasa eleg jol lefedi az esemenyteret.:)
szoval lehet azt mondani, hogy a tudos szeretetbol, esztetikai okokbol tart ki 
elmelete kutatasa mellett, de elismeri, hogy tudomasa szerint nem ez az, amit i
gaznak kell mondani.

namost a kreacionizmus esetere ez egyaltalan nem ad mentseget, mert ok:
1) nem is elmeletet mondanak
2) nyiltan igaznak mondjak, es terjesztik.

az irracionalizmus terjesztese biztosan ellensege a tudomanynak es az emberiseg
nek.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Gyula:

>Meg egy megkozelites a tudomanyos igazsag temakorhoz...
>A tudomany allandoan azon dolgozik, hogy az elmeleteket 
>tesztelje, megdontse kiserletekkel. Ennek megfeleloen a 
>tudomanyos igazsagok nagyon nagy valoszinuseggel 
>igazak, amikor alkalmazzak azokat, hiszen az alkalmazas 
>is egy kiserlet, amit mar elvegeztek egyebkent is
>elmelet teszteles celjabol.
Hat ez igy nem pontos, de aki latja, hogy miert nem, biztos at tudja fogalmazni
 pontosabbra is.:)

>*Akkor* lesz ertelme arrol beszelni, hogy az evolucio 
>elmelet helyesen magyarazza-e a valosagot az elet 
>kialakulasa szempontjabol. Addig semmi ertelme, mert a 
>helyessegnek/hibassagnak semmi gyakorlati kovetkezmenye
>nincs
ez igaz, csak pragmatista szemlelet. te itt nem az elmelet igazsagarol es annak
 ertelmerol, hanem a gyakorlati jelentosegerol beszelsz. mas teszta.
egyebken tnem is teljesenigaz, mert van gyakorlati haszna is a kutatasnak.

>Valaki megmagyarazna nekem, hogy miert olyan fontos 
>kerdes, hogy az eletet egy szakallas apo teremtette 
>vagy veletlenszeruen jott letre?
az, hogy a "szakallas apo" hitnek vannak jarulekos hittetelei is, es van erkolc
si, politikai vonatkozasa is.
math




Valaki megmagyarazna nekem, hogy miert olyan fontos kerdes, hogy az
eletet egy szakallas apo teremtette vagy veletlenszeruen jott letre?

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)