Kedves Feri,
Rovid leszek - majd kiderul (vagy mar ki is derult), hogy ki lott
bakot.
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

> Feladó: avarga_uh.airtemoeg
>A Nap pozicioja (hohatas, arapaly) sok furcsa kolcsonhatas forrasa
>lehet arra -nem feltetlenul szandekosan- erzekeny mechanikai
>rendszerekben. Jobban meg kellene vizsgalni a lehetsegeskolcsonhatasokat.
>Ennyi es ilyen megfigyeles alapjan kar lenne temetni a fizikat :)
  Senki sem keszul temetesre, nincs penzem koszorura:-)
Amint irtam a nap eppugy sut mint az elmult evekben, szb. stb.,  viszont o
is vandorol a galaxis peremen, allitolag elszabadult gravitacios hullamok
is terjednek a terben.
  Lehet e a Nap is olykor gravitacios hullam forrasa?
>x.y. nyugdijas sokaigzaklatta a pesti geofiz. tanszeket hogy hazi
>kiserleteivel szenzacios felfedezesttett
  Miert kell mindeg mindent 'zaklatasnak' venni, ahelyett hogy
elenoriztetek volna a jelenseget?
> a vasfazekban leejtett olomtomb ...
 Pontos szabadesesi meresi eredmenyekhez feltetlen 2-3 m-er szukseges, es
egy fazek nem elegendo, meg ha lezerrel mersz sem.
>A levont korszakalkoto konkluzio: a vaslearnyekolja
a gravitaciot :-)))
  Hat igen proba nelkul tehat az igazsag (odaat van) es sosem derul ki,
mindossze kigunyoljuk szegeny szerencsetlen kiserletezot...

>Feladó: Nemes MarcusSziasztok!Csaba irta:
:    Hat igen, folyt is a vita : Mozog a torony, fuj a szel, belso
: legmozgas, hoingadozas, a beeso napfeny stb. mignem kismeretben is
: elkeszitve, teljesen vastol mentes elemekbol, kulon dobozba zarva es
: olajteknoben is egyarant es egyiranyu forgast mutatott.
:    Ime a tudomany megallt.  Most is mozog a torony, jarkalnak a vonatok,
: az autok, besut a napfeny, tehat ugyanazok a kondiciok, hoingadozas
: stb, az inga megsem forog.
>Akkor most forog a kis inga (4. sor) vagy nem forog (utolso sor)?
  A negyedik sor mult ido, az utolso jelen, a kondiciok pedig azonosak.
 Tehat ebben az evben nem tapasztaltam korforgast, ami az inga tomegeit
ileti.
  Ami igaz, a megfigyelt kisingat vakumban kelene helyezni, hitelesebb
informaciokat nyujtana tobbeves megfigyelesek utan.
     Udv. Csaba.

>Feladó: zsandor_uh.sermehcUdv,
>Hogy lefele haladva valoban csokken, vagy van olyan utszakasz,
>ahol novekedes tapasztalhato az csakis konkret adatok
>ismereteben szamithato ki.
  Mar volt rolla szo, hogy a fold magja fele csokken a 'g' erteke.
Egy omogen tomegnem ez a csokkenes teljesen linearis. A Fold eseteben
ahogy VAti is megjegyezte egy elmult cikkeben a kulonbozo tomegsuruseg
miatt nem eppen linearis a 'g' csokkenese.
  Azt viszont nem tudom elkepzelni, hogy valahol none a 'g' a kozpont fele
meg mielott a kozpontot tulhaladnank.
  Ket angol csillagasz egy sajatkeszitmenyu erzekeny meromuszerrel akar
egy felmeteres vertikalis (fuggoleges) szakaszon is kimutat 'g'
valtozast. Lefele haladva viszont csak csokkenes tapasztalhato.
> egyezzunk meg abban, hogy mindaz a tomeg ami a
>Fold kozeppontja fele tarto ut soran folebunk kerult az folfele
>vonz, es ezzel a g-t csokkento hatasa van!
  No de uraim, miert kell itt egyezkedni? Hat nem a piacon vagyunk.
Vegyunk egy kiserletet. Gondolatban suritsuk a Fold tomeget egy henger,
vagy negyszogrudba, legyen kb. egy kilometer az oldal vagy atmero,
(lenyegtelen). A hossza pedig marad a Fold atmerojenek merete.
  Ha a rud egyik vagy masik vegen merek, a 'g' ertekecsak 9,8..m/s/s
Tolle tavolodva a szabalyok ugyanazok. A kozpont fele haladva is a 'g'
linearisan csokken.
  Meresekkel pedig lehet bizonyitani, hogy a 'g' mint allando ertek gomb
alakban veszi korul a henger vagy negyszogrudat.
  Tehat ha nem a henger ket vegen merek, hanem a hengerre meroleges
vonalon es epp sugartavban, a 'g' erteke ugyanaz mint a henger vegein.
  E ponttol a kozpont fele a 'g' erteke ugyancsak linearisan fog csokkenni.
   Allithatom e hogy a folottem levo tomeg 'vonzasa' miatt all fenn a
jelenseg?
   Jo gondolkodast, udv. Csaba.

Egyebkent en
nem hej(ak)rol, hanem gombszeletekrol irtam, amik ugyebar
folenk kerulnek, ezzel csokken az alattunk levo tomeg es
annak vonzasara is csokkento hatasu, folenk kerulve pedig
mar felfele vonz. Ezert irtam, hogy ketszeresen vonodik le.
 2. Tevesek a kiindulo felteveseid. A
> felszin alatti tomegvonzasba jocskan belej atszik az alattad levo
> tomegek surusege is (gombhej gravitacios vonzasa helyett esitheto a
> tomegkozeppontba tett ossztomeg vonzasaval) es fuggetlen attol hogz mi
> van felette. A g nyugodtan novekedhet is a melyseggel - egy darabig.
> Akkor lenne monoton csokkeno a tomegvonzas a Fold kozeppontja fele
> haladva, ha a Fold anyaga kozel osszenyomhatatlan lenne. De a Fold nem
> igy mukodik.Megint gombhejrol irsz. Termeszetes, hogy belejatszik a
suruseg, de nem csak az ami meg alattunk van, hanem az isami mar folottunk!!
Lentebb irtad, hogy:>  ..[a levezetest nem mindenhol tudtam kovetni, de ha
ez a
>  vegkovetkeztetes belol> e, akkor teljesen teves]...
Ez kisse tulzas, lentebb majd latni fogod, hogy miert.
Megtartva azt az idealizalt esetet, hogy tokeletes gombszi-
mmetrikus es a kozpont fele no a suruseg - gondold el, hogy
a felszintol a kozeppont fele haladva minden egyes "meresi
pontban" kepzeletben egy vizszintes sikkal atvagjuk a Foldet.
Aztan lentebb ismet es ismet, mintha egy citromot szeletelnenk.
Teljesen vilagos, hogy ami meg ezen sik alatt van, annak eredo
gravitacioja lefele huz. Viszont mindaz, ami mar e sik folott van
az folfele vonz. Mindez a g-re

Math:

>> Szoval mi a tudomany? Es a tarsadalomtudomanyok hogy illeszkednek
>> a kepbe?
>veszelyes, nehez lenne elkerulni politikai >felhangokat...
 ...

> egy tarsadalomtudomanyi elmeleti kutatasra ugyanaz a sema kell, hogy
> vonatkozzon, mint egy termeszettudomanyira.

Hopp, lehet felreertettem. Nem ugyanarrol beszelunk. En ugy vettem a
kerdest (subject ide vagy oda), hogy mi valo vagy mi nem valo a HIX
Tudomanyba. Arra irtam ezt, akarcsak azt, hogy nem kell komoly metodikat
szigoruan szamonkerni.

udv, kota jozsef

Ezen a weboldalon találsz hasznos dolgokat a megépítéshez, csak figyelmesen olv
asd el !http://www.pharmachip.hu/zyx/

Üdv SzofGer

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-141-15.dial.matav.net)

Kedves S. Zoli!

>Tulajdonkeppen azt vartam, hogy Feri fog reagalni es ellenkezni
>velem. Ugyanis az az allitasom hogy barmekkora is lehetne a
>a Fold magjanak surusege - akkor is csokkenne a g lefele
>haladva a kozeppont iranyaba, nem igaz, sot jo eros es
>provokativ szandeku tulzas. Ezt azert kovettem el, hogy vegre
>korrekt, tudomanyossaggal megindokolja a feltetelezeset.

Vagyis azert irsz butasagokat, hogy azt mondjam ra: butasag, de kozben
elvarod, hogy masok ne mondjak ezt neked. Ez a furcsa, csavaros logika
bizony sokakat megteveszt, es esetleg meg igy utolag is ketelkednek benne,
hogy valoban csak ezert irsz butasagokat. Legkozelebb mellekelj ilyenkor egy
levelet minden olvasonak a szandekodrol, de ugy, hogy en azt ne olvashassam.
Mellesleg hosszabb valaszt akartam irni a korabbi leveledre, sot meg is
irtam, de kozben a kovetkezo szam is megerkezett, benne VAti  valaszaval,
igy toroltem a sajat levelem nagy reszet.

Csak roviditve megismetlem, mirol irtam volna.
Az elso bekezdesedben homogen, es szabalyos foldmodellrol irtal. De ez a
szabalyossag csak idealizalas eredmenye. A valosagban hegyvideki banyak is
leteznek, es a fold domborulatai miatt ugy lehet venni, hogy a fold homogen
surusegu reszet egy majdnem folytonos atmenet koti ossze az urbeli majdnem
nulla suruseggel.
Egy olyan egyszerusitett foldmodell esetere, amelyben ket hatarozottan
elkulonulo surusegu gombszimetrikus zonat (A,B; A<B) kulonboztetunk meg,
celszeru ket gomb gravitacios mezejenek szuperpoziciojat venni. Egy fold
meretu kisebb surusegu (A) gombet, es egy foldmag meretu gombet, amelynek
surusege a ket zona suruseg kulonbsegenek (B-A) felel meg. A ket gomb
felulete kozotti atmenetnel befele iranyban a kulso gomb gravitacioja
linearisan csokken, a belso gombe forditott negyzetes aranyban no. Bar a
geometriai meretek, es a surusegek nagysaga fuggvenyeben sokfele modon
alakulhat az eredo gravitacio, de azt mindenkeppen el lehet mondani, hogy az
egyik mezo csokkenti a masik hatasat, barmelyiket is nevezzuk egyiknek, vagy
masiknak. Eleg nagy a valoszinusege, hogy olyan hely is letezik, ahol a ket
mezo kiegyenliti egymast, es a gravitacio utmenti differenciaja is nulla,
vagyis az egymas folotti pontokon a gravitacio nem valtozik.

A go:mbhe'jro'l:
A gombszimetrikus erotereknel a kozeppont koruli gombfeluleteken azonos a
potencial. Egy adott gombfelulet pusztan a sugar megadasaval kijelolheto
(rogzitett kozeppont mellett). Ha az erok tavolsagfuggese pontszeru
eroterforrasokra a tavolsag negyzetevel forditottan aranyos, mint ahogyan az
a Newton-fele tomegekre, vagy a Coulomb-fele elektromos toltesekre fennall,
ugy egyreszt (1) a gombszimetrikus forrasok gombszimetrikus eltolasaval
(peldaul a kozeppontba tolasaval) nem valtozik a kulso (eltolasokkal nem
erintett) eroter, masreszt (2) a kulso gombszimetrikus forraseloszlasok
erotere nulla az eroforrasokon beluli maximalis gomb minden pontjaban. A
gombszimetrikus eroforrasok elemi egysege a differencialis gombhe'j, igy nem
csoda, ha ezen fogalommal gyakran talalkozunk ilyen eroterek targyalasa
kapcsan. Ezeket a matematikai tulajdonsagokat tudtommal mar Newton
tisztazta, es bar nem vette be a fizikai torvenyei koze, azert nagyon
hasznos ismerni oket.

Amiert Te mellozod ezen ismeretek hasznalatat a hibas levezetesedben, meg
nem kell meglepodnod, hogy masok hivatkoznak ezen egyszeru okolszabalyokra.
Valoszinuleg Te is konnyebben vergodnel zoldagra, ha figyelembe venned, es
alkalmaznad e szabalyokat.

Udv: Takacs Feri