>> Ha foton ütközik a lemeznek, akkor csak az egyik. Bármilyen
>> vékony a lemez, akkor is, vagy bizonyos  vastagság alatt
>> átlátszóvá válik ?
>Amennyire tudom, nagyjából az atomi méret +1-2 nagyságrendnél lesz
>valamennyire átlátszó (tehát maximum száz atom vastag lehet). Azért ezt
>nem az Ózdi Hengermuben készítik...
Nem, de nem kell hozza kulonosebb precizios technika. Az aranyat pl siman ki
lehet nyujtani ilyen vekonysagura, illetve aki latott mar
fenykepezogep-optikat, tavcsovet, szemuveglencset lilas szinu
"antireflexans" bevonattal, az mar nezett at vekony femen. A lilas szinben
jatszo bevonat ugyanis vekony retegben felgozolt fem, ami a raeso
fenysugarakat mikroszinten szetszorja, ezzel csokkentve a nem kivanatos
feluleti tukrozodest. Kozben hatulrol atlatszo, vagyis a fenyesebb oldalrol
azert eleg sok foton atjut a sotetebb oldalra. Sot, tudtommal a tukor is igy
keszul: kap egy vekony femreteget, aztan hogy az ne seruljon es ne legyen
hatulrol atlatszo, megkapja a ronda barnas szinu festekreteget is.

>>>nem külön kategória.
>>A finomitoi kibocsatas kevesebb, mint 10%-a az ugyanannyi olaj
>>jarmuben valo elhasznalasanak, raadasul mivel lokalizalt, jol
>>szurheto, kezelheto. Szoval kulon kategoria.
>Gondolod, hogy a CO2-t megkötik ? Az elnyeleto anyagot szállítani kell.
>Növeli a költséget és CO2 kibocsájtással jár.
Ha egy helyiertekkel kisebb a finomitoi kibocsatas, mint a kozuti, az
szamomra kulon kategoriat jelent, hiaba szennyez mindketto ugyanazzal az
anyaggal.

>>Amugy a fahaz is uszna a vizen, de puszta hobortbol a tobbseg
>>megis epit BETON alapot a fahaz ala is...
>Hogy ne rothadjon el a fa, meg hogy télen ne mozogjon a talaj
>fagyása miatt.
A vorosfenyo pl tokeletesen vizallo akar meddig, de ahogy te is irod, a
talajmozgas miatt kell az alap. Vagyis a vizen uszo konnyubeton haz ala is
fog kelleni alap, ellentetben az eredetileg kozzetett elgondolasoddal. :-)

>Ha lesz elég távmunkád és futja luxusadóra, megteheted. :-)
inkabb :-(((((

>Szegény országról van szó, ugye ?
>Ha az autókázásból kimaradnak, nem lesznek tole betegek.
>A köztudatban a fejlettségét általában az tükrözi, milyen gépkocsikkal
>járnak az emberek egy adott országban. Igaz ?
>Holott a közegészség és az annak megtartásához szükséges
>környezet a legfontosabbak (nem tisztázott, mi az optimális).
>A többi nem számít.
Az autozas atkaitol szerencsesen megmentett szegeny afrikai orszagokban a
varhato elettartam 33-45 ev kozott mozog, az autoktol moccanni sem biro
Japanban 89 ev. Ezek szerint vagy a benzingoz az optimalis, vagy megis csak
kell autozni (is), hogy eljuthassunk orvoshoz. Az altalanos szegenyseg
felszamolasat viszont egyaltalan nem az autozas elterjesztesevel kepzeltem.
Lehetne mondjuk kezdeni a fennmaradashoz szukseges elelmiszer
megteremtesevel, a ma mar kivedheto jarvanyok elleni vedelemmel, a tiszta
ivoviz es 24 oras villamos energia ellatas megvalositasaval, hogy ne
vizionaljak nagyon...

Fogash

Agyhalott!

>Ezek eredoje azonban 0. Hová tunt a kölcsönhatás?

A ket ero _ket_kulon_testre_hat_,
igy tehat ertelmetlen eredot szamolni.

a BenceMiki

Ismetelt probalkozas, az elso menetben elveszett...

> Mar egy hete razziazom a kerdesemre a valaszt, de eddig senki nem tudta azt
> mondani, hogy az xy elmeleti fizikai kutatasi teruletek eredmenyeit
> mittudomen a holapat-gyartasban alkalmazzak. Van egyaltalan valami
> gyakorlati haszna, vagy csak a kodos jovo erdekeben olnek milliardokat
> ilyesmibe?

Kar eroszakolni az elmelet es a kiserlet szetvalasztasat, ezek tobbnyire egyutt

elnek...

A hasonlat santit, de azt sem szoktak mondani, hogy a takaritonok vagy
konyvelok eredmenyeit itt vagy ott alkalmazzak, viszont talan nem kell
magyarazni, hogy az o mukodesuk is szukseges ahhoz, hogy eloalljon valami
"hasznalhato".

De ha mindenaron konkret peldat akarsz, akkor Bardeen, a tranziszor egyik
felfedezoje elmeleti ember volt. Ket Nobel dijat is kapott, az egyiket a
tranzisztorert, a masikat a szupavezetesert.

Es amikor megszulettek az elso tranzisztorok, ki gondolta, hogy lesz ido,
amikor tobb millio tranzisztort tartalmazo aramkoroket is lehet majd csinalni,
raadasul ugy, hogy a zsebedben el fog ferni...

Masik pelda, amibe milliardokat oltek, a reszecskefizika, aminek a
"mellektermeke", barmilyen furcsa is, a world wide web nevu valami...

Sok kutatasrol nem lehet elore tudni, hogy hova vezethet, mi pottyanhat ki
belole csak ugy mellekesen... Vannak persze egeszen elvontak is, amelyeknek az
eredmenyeit mindig is kb. annyira lehet majd alkalmazni, mint a Mona Lisat,
vagy Beethoven szimfoniait. Vagy meg annyira sem, de egy mufajban sem szuletnek

kizarolag remekmuvek...

Egyebkent nem elmeleti fizikus vagyok :))

Agyhalott:
>... anyageloszlású gömbünk. Ezek gravitációs kölcsönhatásban
>állnak. Vektorosan ábrázolva az egyik tömegközépponttól a másikig
>húzható egy vektor, aminek a hossza arányos a gravitációs erõvel.
>Ám fordítva is húzható egy ilyen vektor. A két vektor
>párhuzamos lesz (valójában egy egyenesen vannak) és egyforma
>hosszú, de ellentétes irányú. Ezek eredõje azonban 0. Hová tûnt a
>kölcsönhatás?

Vsz. Einstein is ezen a problémán bukott ki és dühében számuzte
a gravitációs ero fogalmát. :)
Én meg olyan sulikba jártam, ahol nem definiálták mi az erő,
de korrektek voltak, mert sosem kérték számon, csak egyszeru
elvi alkalmazásairól kellett tudni, pazar vektoros bemutatókat
tartva. Ezért nem biztos, hogy jó lesz a magyarázatom.
A kötélhúzásból jöhetett az erő fogalma. Az egykori kötélverok vsz
analfabéták voltak sokáig, s a szakítószilárdságot gondolom úgy adták
meg, hogy 1-1 ellentétes irányú nyilat rajzoltak egy kotáblára, azt
mellékelve a kötélhez. (lóero helyett bivalyeroben kellett érteni,
mert a "lóerot" valaki levédte és nem volt szabad eromértékként
használni)
Ha feszes gumikötél köt össze 2 testet, közéjük mindenhova
odaképzelhetünk ilyen nyílpárokat, melyek az aktuális húzó-
igénybevételt mutatják.
A két egyforma gömbödet képzeld egy gumilepedőbe süppedve. A
gumi minden pontjához rendelhetők nyílpárok, sőt - minden ponthoz
megszámlálhatatlan nyílpáros tartozik, mert a gumi síkgörbét
reprezentál, melynek minden pontjára egyszerre minden irányból
hatnak iránytól is függo nagyságú elvi erők, melyek ha tudnák
széttépnék. Legyen a két gömb valahogy fixen rögzítve egymáshoz,
távolságtartással. Hívjunk matematikust, aki feltérképezi a terepet,
majd kreál egy függvényt, mely a vektorok rengetegét leírja, és elore
sejtheto, hogy integrálással valahogy kihozza: a rendszer bár
egyensúlyi állapotban van, de ezek a gömbök találkozni akarnak, s a
távtartó rúdra felrajzol két egymás felé mutató egyenlő nyilat,
jelezvén, hogy az nyomott és egyensúlyi állapotban van.
De hogy miként jön ki szimmetrikus nyílpárok arzenáljából, hogy a
gömbök találkozni akarnak, azt nem tudom. Ha kivesszük a táv-
tartót közülük, csak akkor fut végig hullámszerűen valami változás
a nyílpárokon, melytol a szimmetriájuk megbomlik ?
Vagy elobb se voltak tökéletesen szimmetrikusak, matematikai
értelemben?

Burgonya

A fény útjai
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - augusztus 3-án (kedden) este 21 órától

A fény (pontosabban az elektromágneses sugárzás) nélkül nem
lenne csillagászat, hiszen nem jutnánk, csak minimális
információkhoz a csillagokról és más égitestekről.
Nyáresti kalandozásunkra is a fény segítségével, de
a fény szempontjábol indulunk. Vendégünk Dr. Kolláth Zoltán
csillagász. Szeretettel várja a hallgatónak Horvai Ferenc és
Tepliczky István.

 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
A Fiksz Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Éteri hallgatása: 98 MHz-en
Budapest környékén; internetes hallgatása: a http://www.fikszradio.hu
oldalról az  "Online hallgatás" menüpont alatt. Telefonszámunk
+36-1-463-4313, SMS: +36-30-440-3268. A Rádiótávcső korábbi adásainak
teljes hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

>>>Az anyag, ami beleesik az is visz perduletet
>> Ez is gravitacios hatas.
>Miota ???
  Ha esesrol esik szo, csak gravitacios hatas lehet.
>Miert kellene taszito (vagy akar vonzo) hatasunak lennie?
>A "gravitacio" azt jelenti, hogy az anyag ugy valtoztatja meg maga
>korul a teret, hogy a tobbi test szamara a legrovidebb ut a gorbe lesz,
  A megfogalmazas helyes, es maris helyesbiti Newton 'tomegvonzasi'
gondolatmenetet. Ami meg titkokat rejt, az maga a ter viselkedese.
  Beleneztel Laszlo irasaba a gravitaciorol?
         http://w3.enternet.hu/fizika/
           "Mi is a gravitáció?"
          Mi a velemenyed?
     Udv. Csaba.

Nos, a válasz igen egyszerű. Gondold el a következőt: Adva van egy csiga,
azon keresztülvetve egy madzag. A madzag mindkét végén egy-egy egymással
azonos tömeg. Világos, hogy a "rendszer" nem fog elmozdulni, mert mindkét
tömeg egymással ellenkező irányban akarja elmozdítani, egyazon erővel.
Mindkét erőt, melyek ellentett irányúak, de mértékükben azonosak, a madzag
"veszi fel".
Benkő László