1. |
Re: Odor (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
2. |
Re[2]: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Hal-horog, RE: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
4. |
Kiegeszites: Re[2]: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
5. |
Kiegeszites: Re: Hal-horog, RE: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
6. |
Kiegeszites: Re: Odor (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Odor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #470, Láng Attila D. >:
> ha a tőszó odor, akkor a birtokos esete
> nem lehet sem -a (odora), sem -odra (odorodra)
(OFF: Már itt tartasz...? :ON)
Nem birtokos esetről van szó, hanem az egyes szám 3. személyű
birtokos személyjeles alakról: "az ő odora", ill. "az ő odra" (ez
utóbbi előtt a kötőjel egyszerű szedési hiba). Mivel ez az alak a
magyarban praktikusan megjósolhatatlan: egyrész a "j"-s, ill. "j"
nélküli toldalékforma miatt, másrészt a tőváltakozás miatt, ezért ez
egy jellemző magyar szótári alak.
(Az én szótáramban egyébként ez a címszó így szerepel: "_odor_
~t/odrot odrok/odrak ~a/odra (ipar.) zápustka".)
A szót -- jelentés nélkül -- hozza a szóvégszótár, e szerint a
ragozása: ragozható hangkivetéses és változatlan tövűként is,
tárgyesete ennek megfelelően "odort/odort", többes száma képezhető
"a" és "o" előhangzóval is (tehát négy alak lehetséges: "od(o)rak
/ od(o)rok"), E/3. birtokos személyjeles alakja "j" nélküli:
"odra / odora".
> Ettől függetlenül viszont mi lenne ez a szó?
Én sem ismerem: amire rögtön asszociáltam, a latin "odor" 'szag' --
mely a magyarban is használatos (volt) -- nem az.
Több eset lehetséges. Egyrészt megmaradhatott egy ilyen szó a
szlovákiai magyar regionális szaknyelvben, másrészt része lehet a
szótárszerkesztők saját -- ezen a téren kiavult -- szókincsének. Ez
utóbbihoz: ha jól sejtem a forrásodat, akkor ők ketten részt vettek a
Magyar-szlovák középszótár szerkesztésében is, ahonnan én is idéztem
fent. A mások által jegyzett Szlovák-magyar középszótárban viszont
nem szerepel az "odor" magyar szó. A szóbanforgó szerzőpáros egyik
tagja most új középszótárt jelentetett meg, ha hazaérek megnézem,
hogy ebben szerepel-e az "odor", így talán a személyt is meg lehet
fogni.
Ami a jelentést illeti, ilyen magyar források most nincsenek nálam,
de:
- a fenti szlovák-magyar szótár a "zápustka" szóra a 'süllyeszték'
fordítást hozza (amely szerinte gépészeti terminus);
- a kis szlovák értelmező szótár szerint a "zápustka" 'kétrészes
szerszám a kovácsolt fémtermékek finom formázására'.
Ezek alapján egy hosszabb szakirodalmat találtam az "odor =
süllyeszték"-ről itt:
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/kohaszat/kovacsol/html>
|
+ - | Re[2]: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
HIX NYELV #470, >:
> Erdekes, en mindig azt hittem, hogy a pecas a latin pisces (halak) szobol,
> vagy annak valamelyik ujlatin valtozatabol szarmazik.
Az adatom az Etymologisches Wörterbuch des Ungarsichenből (EWUng)
való volt. De a "pisces" stb. szóból való származást magam sem tartom
valószínűnek az alábbi okok miatt:
- Ebben az esetben a "*piszk[ás]" > "*pick[ás]" formának kellene az
elsődlegesnek lenni (vö. cseh "brosky" ~ m. "barack"), amelyből a
"k" csak később törlődhetett volna.
Azonban "ck"-s formára ilyen jelentésben nem találtam adatot. (A
"peckás" szó jelentése 'kályhafűtő' volt [vö. "piszkál",
"piszkol"])
- A nagyszótári korpuszban <http://www.nytud.hu/hhc/> [most nincs
nálam az EWUng, ezért ezt használom] a "pecázik" szó első
előfordulása 1936-ból való, Illyes Gyulától a Puszták népéből:
nála a szó jelentése: "snúrozozik" (vö. az eldobott pénzek
"kipöccinthetik" egymást a vonalról).
Mai jelentése a fenti forrásban éppen 20 évvel későbbről való,
Fekete István Tüskevárjából. Nála határozottan lekicsinylő értelme
van: "Persze pecázott már imitt-amott gyermekded módon, de ez nem
horgászat".
- A szó kapcsán még egy megfigyelést tehetünk: az alapszó, a "peca"
nem jelent és sosem jelentett 'hal'-at. Eredetileg tulajdonképpen
csak a "pecabot" összetételben szerepel, és ebbe meglehetősen nehéz
lenne egy 'halbot' jellegű szerkezetet beleérteni (a 'halászbot,
'halászóbot' helyett).
Viszont tudnivaló, hogy az horgászáshoz nem kell bot, csak egy
szerelékes zsinór. Ha mindezt összerakjuk, akkor a "peca"
leginkább az 'úszó'-t (ill. az 'úszós szerelék'-t) jelenthette,
amit a halak máig peddzeni szoktak.
Ebben az esetben egyrészt minden "peca"-val képzett és összetett
szó jólformált lesz: "pecás" 'akinek pecája van, aki a pecát
használja', "pecázik" 'pecát használ', "pecabot" 'peca formában
szerelt bot'.
Ugyanakkor hasonló 'úszó -> (úszós szerelékkel történő) horgászás'
jelentésváltozáshoz vö. a. "bob" 'úszó' -> "to bob" 'horgászik' ->
"bobber" 'horgász' <http://www.bartleby.com/61/83/B0358300.html>
|
+ - | Re: Hal-horog, RE: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
HIX NYELV #470, >:
> a magam RÉSZéről - márpedig én nem vagyok autentikus forrás sem
> nyelvi, sem "szakmai" értelemben - nem mondanám horgászoknak, hogy
> "hej halászok, halászok", legfeljebb viccből...
"Szakmai" értelemben én sem vagyok autentikus forrás: 14 éves
koromban ellopták az Úttörő botomat, és azóta nem fogtam a kezembe
másmilyet sem.
A vitát sem akarom a végtelenségig göngyölíteni, de annyit még
megjegyeznék, hogy csak a világ kisebbik részén horgásznak
passzióból, a többi helyen még mindig horoggal, varsával, szigonnyal,
kormoránnal stb. szerzik meg a napi betevőt. Miért ne érdemelnék meg
ők is a "halász" titulust?
|
+ - | Kiegeszites: Re[2]: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
HIX NYELV #470, Racskó Tamás >:
> A nagyszótári korpuszban <http://www.nytud.hu/hhc/> [most nincs nálam az
> EWUng, ezért ezt használom] a "pecázik" szó első előfordulása 1936-ból való
Most az EWUng birtokában az alábbit mondhatom: A "pecázik" első adata 1839-
ből való "picéz" formában, a "peca" alapszó pedig 1825-ből "pitze"-ként.
E korai adatoknál a "peca" alapszó jelentéseként az EWUng 'horog' értelmet
hoz (tehát nem 'úszó'-t, mint én korábban). A szó jelentését a "pedz" ige
"pec" változatához kapcsolja, csakúgy mint a "péce" főnevet, ill. a
"(ki)pécéz" igét.
A "péce" szót még hozza az 1873-as Ballagi-féle szótár 'tulajdonjel,
billogjel; határjel, -pózna, -kő; korrektúrajel; (hajó) tájékozódási pont'
jelentésben. [Ez a jelentése a "pedz" ige elsőnek 1792-ben adatolt 'rábukkan,
megtalál' értelmével függhet össze: ebből ered a mai 'hozzáér; <csalétket>
harapni kezd' ill. 'kezdi érteni' jelentés is.]
|
+ - | Kiegeszites: Re: Hal-horog, RE: Arnyalatnyi kulonbseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
HIX NYELV #470, >:
> A magam puszta szárazföldi gondolkodásával (ezt
> mondják máshogy is) nehezen látom be, hogy az egyéni horgászat
> általában eredményesebb lehet a csoportos halászatnál
Ha most elolvasod a júliusi magyar National Geographic atlanti lazacokról
szóló cikkét, akkor láthatod a jövőt: a halászat újból egyszemélyes munka
lesz. Az atlanti lazacok 90%-a ma halfarmokon nő. Az ilyeneken ül egy
ügyeletes a vezérlőben: egy gombnyomásra beindul a tápadagoló, egy másik
gombnyomásra pedig a halszivattyú -- mert már nem ósdi hálóval fogják ki a
halakat, hanem "kiporszívózzák". Ez az eredményes, és elég hozzá egy millió
halanként egy Homer Simpson kvalitású operátor.
Ezentúl az titulusa lesz a "halász", mivel ő munkája biztosítja a
legeredményesebb halfogást (:-)).
|
+ - | Kiegeszites: Re: Odor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #471, Racskó Tamás >:
> A szóbanforgó szerzőpáros egyik tagja most új középszótárt jelentetett meg,
> ha hazaérek megnézem, hogy ebben szerepel-e az "odor", így talán a személyt
> is meg lehet fogni.
Megnéztem: nem szerepel a "zápustka" címszó ebben a szótárban, így nem
derült ki semmi.
Belenéztem viszont az Értelmező kéziszótárba, a magyar szó jelentése sokkal
tágabb:
"odor" (fn) 1. (táj) Öblös üreg. 2. (Föld) Üreges kőzet. 3. (táj) Csűr
gabonás rekesze | (táj) szénapadlás. 4. Ágy oldaldeszkája. 5. (Ipar)
Kovácsoláshoz haszn. idomszerszám [<->odú]
Az EWUng az első előfordulást 1708-ból hozza, a jelentésekhez pedig 1708
'üreg, odú', 1838 'a folyóágyban kivájódott mélyedés', 1887 'süllyeszték,
kovácsforma'. Ez a szó a finnugor eredetű "odú" szó régi "r" képzős
származéka (vö. finn "ontto" 'üreges, odvas; üreg, odú' > "ontelo" ua.)
Az EWUng ugyanakkor jelzi, hogy eredetileg ez két szó: ennek megfelelően a
fentiekből a 'csűrrekesz' és 'oldaldeszka' jelentés ki is lóg. Ez szláv
eredetű és a mai szerb-horvát "odar" 'ágy, állvány, ravatal', szlovén "oder"
'állvány; szénapadlás, -tároló; ágy', bulgár "od6r" 'fekhely, ágy; priccs'
szavak elődjével függ össze. Első magyar adata 1722.
|
|