Thus spake HIX TUDOMANY:
> Vegre elismerted, hogy letezik analog szamitogep, mint elmeletileg
> lehetseges konstrukcio. Itt kell abbahagyni...
Hat ez jo :))) Elvileg minden letezik. Eleg annyit mondani, hogy tegyuk
fel, letezik analog szamitogep, es mar van is.
De a gyakorlatban nincs. Aki azt allitja hogy dolgozott analog
szamitogeppel, az nezze meg, hogy pontosan mivel is dolgozott, es
gondolkozzon el, hogy miert is lenne az szamitogep, azon kivul hogy
valaki ugy nevezte.
> Ha negy lexikon negy kisse kulonbozo, egymassal nem teljesen
> azonos definiciot ad a szamitogepre, akkor talan, esetleg,
> netalantan megsem olyan nyilvanvalo es elterjedt a definicio,
> mint allitani probalod.
Nincs definicio, es nincs analog gep sem. Fantazialni lehet mindenfelet,
de az nem a valosag. Teljesen termeszetes, hogy az egyes emberek
fantaziai ellentmondanak egymasnak.
> Gyula
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Vetkezz csak, gyonni raersz kesobb is..."
|
VAti:
"Szvsz te itt a HT-n masszivan arnyekra vetodsz ezzel a keresztes hadjarattal,
de csak folytasd nyugodtan...
Mar abbol sejteni lehetett, hogy a Sokal-cikket hoztad elo peldanak - szerinted
olyan sok lila relativista buggyant filoszos ir ide, akiket Sokal kifigurazott
?
Nem, vsz nem ilyenekkel vitatkozol itt, es kezdettol fogva nem errol szolt az e
gesz tema.:) Probalj lazitani:)"
Ugy nezem, te vetodsz arnyekra.
1) A Sokal cikket nem ugy hoztam peldanak. Es nem azert.
2) Nem velem azt, hogy itt sok relativista, sok tudomanyellenes, illetve sok "b
uggyant filozofus van", es nem olyan, amilyet Sokalek kifiguraznak. btw. tudod
egyaltalan, hogy mit figuraznak ki?
3) Amit gondolok, es ez volt leirva, hogy a tudomanyon ugy latszik, van egy-ket
olyan ember, akik valoban nem nagyon melyedtek el a dolog filozofiai vonatkoza
saban, ugyanakkor a velemenyuket kikialltottak a temaban. A dolog atgondolatlan
saga folytan ezen emberek elvei olyanok, hogy ha komolyan vennenk, akkor a rela
tivista ervekkel szemben semmi fegyvere nem maradna a tudomany vedoinek. Azokat
az elveket adtak fel, amik a tudomany demarkaciojat jelentik. Tehat ok nem exp
licit relativistak, de a meggondolatlansagukkal olyan helyre csusztak, ahonnan
mar a relativizmus elol nincs menedek.
Nem tudom, sikerul-e felfogni. Altalaban ertelmes emberek az ilyen tipusu ellen
erveket felfogjak.
Gyula:
1) Jo ideje eljatszod azt a dolgot, hogy megproballod kimutatni, hogy nem tarto
m be a sajat elveimet. Ez ugyebar egy olyan vallalkzas, ami ketelu: en is siman
ellened fordithatom. Ugyanis ha te az en elveimet nem tartod, akkor nemis kerh
eted tolem szamon. Tehat amennyiben te az en erveimet nem ogndolod megfeleloen
igazoltnak, ugyanakkor nem gondolod, hogy a publikalt erveknek azoknak kell len
niuk, akkor nem kerheted szamon ezt tolem. Tehat en is vadolhatlak, hogy te nem
tartod be a sajat elveidet.
2) A masik dolgo, hogy meg ha igazolnad is, hogy en nem tartom be a sajat elvei
met, ez meg sehol nincs attol, hogy ezek az elvek helytelenek.
3) "Azon sosem volt vita, hogy Penrose konyve *nem tudomanyos publikacio*. Ezt
senki nem allitotta. Te probalod ugy beallitani, amikor a publikacio es tudoman
yos publikacio kifejezeseket mint szinonimakat
osszemosod (retorikai trukk). Ezzel szemben tobbszor, tobben mondtak, hogy a Pe
nrose konyv nem tudomanyos publikacio."
Mint mar egyszer ramutattam, es bizonyitottam, Penrose konyve tudomanyos publik
acionak van arusitva. Ra van irva a konyvre. Ha valojaban nem az, akkor tessek,
itt van a szelhamossag.
4) "Az allitasom az volt, hogy 'nem tudomanyos publikacio' *lehet* hasznos a tu
domany szamara. Erre volt pelda a L-L esete."
Amikor rakerdeztem, akkor azt mondtad, hogy az L-L esetben egyaltalan nem volt
publikacio. Igy nem pelda az allitasodra.
Tovabba az allitasodat en nem tagadtam. Szelmalomharcot vivsz. Probald meg az a
llitasomat cafolni, es nem szelmalomharcolni!
"en ugy fogalmaztam, hogy altalaban tobb a kara, mint a haszna. ezert a norma t
iltja."
5) Itt egy normat mondok ki, ami nem egy tudomanyos allitas. A norma indoklasar
a a megfigyeleseimet es konkluzioit hozom alatamasztasnak. Szinten nem tudomany
os allitas, nem is szanom annak, ezert volt ott az, hogy ez az en velemenyem, e
s ezert volt ott az, hogy "altalaban". Kar tehat rajtuk tudomanyossagot szamonk
erned. Tovabba a HIX TUDOMANY nem tudomanyos publikacio, sot, meg csak nem is p
ublikacio. Tehat megint nem kellene tudomanyossagot szamonkerni tolem.
6) "akkor majd megtamadom az implicit
feltevesedet: "azon viselkedes formak, amiknek tobb a kara mint a haszna, uldoz
endok"."
Termeszetesen. Egy normat barmikor megtagadhatsz. De ennyi erovel azt is mondha
tnad, hogy "marpedig en nem fogadom el a tudomanyossag normait", vagy "marpedig
en nem fogadom el, hogy azok a tudomanyossag normai, amik". Konnyebb ut ez nek
ed.
"1. math naponta tobbet tud irni, mint barki mas, neha mint mindenki mas egyutt
veve"
hatasvadaszat, nem erv.
"Utoljara ilyet a legmelyebb szocializmusban lehetett hallani, azt is inkabb cs
ak hazanktol keletebbre..."
hatasvadaszat, nem erv.
"Az, hogy magyarazza a Merkur-palya precessziojat, csak akkor derult ki, amikor
Schwarzschild talalt egy egzakt megoldast a gombszimmetrikus esetre 1916-ban,
nehany honappal az alt. relativitaselmelet publikalasa UTAN:
http://en.wikipedia.org/wiki/Schwarzschild_solution
Tehat a kozreadasakor nem volt igazolt."
Az adataidat megneztem, bizonyara helyesek, nem vitatom oket. Ugyanakkor nem mo
ndanam, hogy ne vehetnenk ezt igazolasnak. MIrol is van szo? Van a newtoni elme
let, van amerkur periheliuma, es van a rel elm. a merkur periheliumat a newtoni
elmelet nem tudja magyarazni. a rel elm. visoznt tudhato, hogy elter a newtni
elmelettol, megpedig olyan iranyban, ami amagyarazathoz szukseges. egzakt szami
tast Einstein meg nem tudott adni, de kvalitativan az elmelet helyes iranyban t
er el newtontol. ez miert ne lhehetne egy igazolas?
Penrose es Einstein elmelete kozott az alabbi kulonbsegek voltak publikalaskor:
1)
a) Einstein elmelete egy deduktiv rendszert adott, amelynek empirikus kovetkezm
enyei szmaithatoak voltak. tisztesseges numerikus elmeletet alkotott
b) Penrose elmelete egy homalyos elkepzeles
2) a) Einstein elmeleterol ki lehetett mutatni, hogy az ismert normalis esetekb
en a newtoni elmelettel azonos megoldast ad a meresi hatarokon belul. azaz mind
en eddigi megfigyeles mar igazolta Einstein elmeletet
b) Penrose elmeleterol ez nem mondhato el
3) a) Einstein elmelete bizonyos eltereseket adott newton elmeletetol, es ez al
apjan a merkur periheliuma publikalasakor kvalitativen, par honappal kesobb kva
ntitativen igazolhato volt
b) Penrose elgondolasa nem tud ilyet
4)
a) Einstein elmelete tovabbi kiszamithato eltereseket tartalmazott, amelyek ala
pjan donto kiserleteket, megfigyleseket lehetett tervezni
b) Penrose nem tartlamaz ilyet
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
