Kedves Math !

Szerintem vilagrengetoket irtam mostanaban, de hagyjuk. 
Ahogy Oppenheimer osszeszedte a tobbiek gondjat es problemait, s
atfogalmazva, uj kontosbe oltoztetve osszefoglalva eloadta,
attol sokan megvilagosodtak. Asszem en is valami hasonlot tettem 
az agykutatassal. No jo, lehet, hogy en laikuskent nem kontosbe,
hanem pongyolaba tudtam csak atkonvertalni...
Majd lathatja mindenki, hogy megugranak a kutatasok, es par ev mulva 
zaporozni fognak a MI teren ifju titan programozok altal elert 
szimulacios eredmenyek.
Bevallom, hogy a neuronok feltetelezett alapfunkcioinak felsorolasa 
botcsinalta villamosmernoki korszakom egyik abrandjanak nosztalgikus 
felelevenitese _is_ volt - igy szamomra spanyolviasz valoban.
Elektronikus muszerek, berendezesek es egyeb termekek gyartmany-
fejlesztesevel foglalkoztam sok even at. A hokedli-technologiakbol kesobb
elegem lett, amint 35 fele kozeledtem. (Ez ugye a mai, eszmei korhatara 
a munkakepessegnek? :)
A fejlesztesekhez es gyartaskozi/utani bemeresekhez keves, ocska 
es elavult muszer allt rendelkezesre mindig, mert a szocializmus
kitermelte feladat-teveszto vezetok tobbsegenek idiotizmusa 
folytan a munkaeszkozokkel es anyaggal es informacioval ellatas 
messze alulmulta a produktivitashoz minimalisan kellot.
Ahany gyartmany, annyifele osszebarkacsolt idetlen specialis 
meroeszkoz, celmuszer keszult emiatt orokke.
Arrol szo sem lehetett, hogy vilagszinvonalu, programvezerlesu 
komplex multifunkcios merorendszert rendeljunk, mikozben a 
cel a talponmaradason kivul vilagpiaci pozicio elnyerese is volt -
szolamok szintjen.
Emiatt alltam neki (hobbybol) vegiggondolni, mifele modularizaltan 
bovitheto es mikrogeppel is vezerelhetoen aktivizalhato 
egysegek lennenek optimalisak a legtobb specialis meresi 
feladathoz, hogy gyorsan, programozhatoan sokfele feladathoz 
rugalmasan idomithato, konnyen konfiguralhato, korlatlanul 
bovitheto eszkozt nyerjunk.  (Megmosolyogtak, en meg oket. Ma sirnak.)

A multkori felsorolasomban ezekbol par funkciot kihagytam, mert nagyreszt 
csak azokra szoritkoztam, melyek keslelteto-muvonalra epithetok,
vagy legalabbis _termeszetadta muvonalak_ kihasznalasa  
eseten viszonylag egyszeru modon megvalosithatok, es funkciok 
atallitgatasa mas funkciora nem jelentene komoly feladatot 
a dicso termeszetnek sem.

Arra persze egyre erosebben beszukulo szakbarbarkent ifjukoromban 
nem is gondoltam, hogy valamikor, az agy mukodesi elvevel kapcsolatba 
hozhatom almom muszerenek fo funkcioit. (Ha gondoltam volna - mar 
regota, es ma is - Annaliza Multifunkcionella lenne a szovetkezetem 
elnoke, es en a kizarolagos pszichiatere, testore, fo-fo-fo 
konfiguratora, kulso es belso huzalozo hajfodrasza lennek 
egyszemelyben. (muszaki szakborbely) :)

( Ehhez kepest egyszer otthon terveztem (hobbybol) magamnak egy 
univerzalis, 1-LEDes, marokban elfero 'meroburgonyat', mely
0...400V fesz- es aram-komparator, 1-impulzusdetektor, 1-impulzusado,
periodikus-fuggveny-generator, vezerelheto feszultsegstabilizator, 
zarlat- es menetzarlat-detektor, es referencia aramgenerator 
lett volna. 
Nem processzoros, hanem dugaszolassal funkciovaltos verzio, 
de mar ezt sem epitettem meg, mert addigra epp elmultam 35. :)

Szu''ro''k (sajat meglatasom szerint) :
Ami a szurok szandekos megkulonbozteteset indokolja -
abban latom az elterest, hogy a linearis halozatkent 
ismeretes szurok - a jelek es zajok spektrumat azok megkulonboztetese
nelkul egyuttesen modositjak.
Azaz amennyiben kiemelnek/elnyomnak hasznos jelet, az egyarant 
ervenyesul a vele azonos fr.tartomanyba eso, vele egyutt  
jelenlevo zajra is.
E szurok a jelfeldolgozas (fuggvenyoperacio) tekinteteben egybemenetuek 
es frekvencia-szelektiv kesleltetesek (fazistolasok) valamint 
szelektiv sulyozasok mellett konstans sulyozasu kivonasok 
ill. osszeadasok fordulnak me'g elo bennuk, mas nem.  
Linearis szurok az egymassal csatolasban levo, onmagukban
harmonikus rezgesre alkalmas kulonfele disszipativ rezgorendszerek,
melyek egyre osszetettebbe bonyolultabba valnak, amint egyre
tobb spektrumvonalu jelet kellene zajtalanitani.
(pl.fesuszures)

A korrelacios szuro ezzel szemben kepes sokvonalas-spektrumu 
periodikus jelet kiemelni, illetve bizonyos - sokfele megadhato 
idofuggveny-szeletet is - azaz kepes megkivant, vart 
MINTAKAT megtalalni zajban - persze tobb tenyezotol fuggo,
korlatozott megbizhatosaggal. Nem linearis halozatok ezek.
( linearis halozatok mintakeresesre univerzalisan nem kepesek, csak
jelek szuk, specialis korere vonatkozoan.)

A korrelacios szurok bizonyos megvalositasai 2  - zajaban 
kulonbozo jelnek pillanatonkenti algebrai szorzasat vegzik es szakaszos 
integralasok, s komparalgatasok utan dontenek, hogy keressenek-e
tovabb, ill. jelzik ha a kivant mintat megtalaltak a zaj alatt.
Nemlinearis kategoriaba sorolandok. 

Az impulzusszamlalasrol pedig annyit, hogy amikor integralt digitalis 
aramkorok meg nem voltak, es diszkret tranzisztorokkal csak terjedelmesen 
es koltsegesen lehetett volna megepiteni binaris szamlalot, 
viszonylag egyszeru - analog integratorbol es szint-komparatorbol 
allo megoldast alkalmaztak, mely nem tul sok impulzust, kis zaju 
kornyezetben meg tudott szamolni - elfogadhato biztonsaggal.
( Az elo sejtek mas modon, elektrokemiai folyamattal is integralhatnak
 villamos jeleket idoben.)

Itt most bejott a kepbe egy regebbi HIX-es eszmecserebol valami: 
Agyunkkal kerepelest, zakatolast, sorozatlovest mekkora frekvenciaval, 
hanyadik szamig elmenoen tudnank megszamolni egyetlen hallasra, 
es milyen megbizhatosaggal - gyakorlat nelkul, vagy azzal ? 

Ebbol is lehetne vilagbajnoksagot rendezni, es kozelebb vinne 
bizonyos reszletek megfejtesehez, melyekhez en mar egyedul
faradt volnek, hiszen reg elmultam 35.

Most varatlanul ert, hogy a szgepembol kattogasok jottek.
Szokott ilyen hangokat hallatni maga a kaszni, nagyritkan.
Egymas utan hatarozott 3 vagy 4 tik-tak (mintha rele kattogna)
s utana rovid nyoszorges, aztan csend. Mi lehet ez ? 

Unnep utan ulok csak gephez, addig is mindenkinek BUEK !

Udv: zoli

Kedves Barátom!
A leírtakkal kapcsolatban nem csak van kedvem vitába szállni, de egyenesen
nagyon köszönöm! Eloször is, elnézést, hogy mindent töröltem, de a hely
miatt voltam erre kényszerülve. Természetesen, az általad írottak teljes
mértékben megvannak, kimentve.
Való igaz, hogy a "dolgozat" lényegében egy kísérlet és méréssorozat
eredményeit dokumentálja foként, és minden "megállapítása" a kapott
eredmények alapján történt értékelés. Egészen más kérdés, hogy az új
szemlélet - gondolok ez alatt a forgások és a gravitáció "rokonságára" -
milyen konkrét, egyértelmuen új megállapitásokat rejt magában. Az viszont
tény, hogy ilyenek ténylegesen vannak. (Bár az eddigi kísérleti vizsgálatok
csak a centripetális-centrifugális ero "speciális" tulajdonságainak a
vizsgálatára terjedtek ki.) Valójában, annak ellenére, hogy eddigi
nézeteinkkel szöges ellentétet jeleznek a kísérletek, mégis, furcsa módon,
beláthatóak a tapasztalarok. Ennek okán, éppen ebbol indulnék is ki.
Amint azt a dolgozatban is említem, a centripetális gyorsulás egyedülálló
abban a tekintetben, hogy fennmaradásához nem igényel energiát. Ez viszont
azt jelenti, hogy segítségével - alkalmas módon! - energiához lehetséges
jutni! Lássuk, hogyan. Képzeljünk el egy forgó tengelyt, melyre keresztben
elhelyezünk egy rudat, melynek egyik vége a tengelyhez van erossítve, a
másik végére pedig valamilyen tömeget helyezünk. Ha a tengely forog, a
rúdban ébredo centripetális ero mindenkor a tömeg irányába igyekszik
elmozdítani az egyész forgó rendszert. Eddig, gondolom, értheto és világos.
Az is - gondolom - természetes, hogy közegmentes (és súrlódás mentes) térben
rendszerünk minden energia befektetés nélkül is forgásban marad.
Most képzeljük el, hogy a forgó tengellyel párhuzamosan még egy tengelyt
forgatunk, hasonlóan elhelyezett "kereszt rúddal" és tömeggel a végén. Az
eltérés viszont a két tengely között az, hogy a második tengely
fordulatszáma pontosan a fele az elso tengelynek, forgásiránya pedig avval
ellentétes. Indításkor gondoskodunk róla, hogy ha az N fordulatszámú
tengelyen a tömeg - mondjuk - éppen a másik tengellyel ellentétes irányban
van, akkor az N/2 fordulatszámú tengelyen is a tömeg azonos irányban legyen.
Ebben az esetben - mint belátható, illetve számítható is, - a "kéttengelyes
rendszer" már nem körkörös mozgást igyekszik végezni, hanem ha mindkét tömeg
"egyirányú", abban az irányban hoz létre elmozdító erot, de a másik
irányban - az eltéro fordulatszám miatt - éppen kiegyenlítik egymás hatását.
A jelenlegi vizsgálatok arra utalnak, hogy a létrejövo "elmozdítási ero"
meghaladja a két tengely forgásban maradásához szükséges energia mértékét!
(Tudom, más az energia, és más az ero! De a pontos, szabatos megfogalmazás
miatt írtam így.) Tehát bármennyire is "lehetetlen", az "örökmozgó", vagy
"energia termelo eszköz", még ELVILEG sem képtelenség.
Mára, tekintettel a "terjedelemre", abbahagyom a levelet, de holnap
folytatom, rátérve a gravitációs kapcsolatára a dolognak.
Benko László.