Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sajnos csak a veget lattam a "veszelytelen aram" TV shownak,
> de a hajszarito mukodese nem zarja ki a nagyfrefvencia
> alkalmazasat, ugyanis a hajszaritok sok eve (kulonosen a
> 115-230 Voltosak) a futotest egyik felevel sorbakapcsolt
> egyeniranyito hidon at mukodtetett egyenaramu motorral
> fuvatjak a levegot, azok meg nem kenyesek az itt szambajovo
> frekvenciakra. 

De a diodak igen. 4db 1N4007-bol keszult hidat, vagy Graetz-kockat
szoktak hasznalni. Mar nehany 10kHz-en sem mukodnek jol, nagyobb frekin
csak pukkannak egyet es veguk.
Persze ha a feltalalo suttyomban kicsereli fast recovery diodakra,
akkor akar mukodhet is...

> László Zoltán

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
Ha Murphy torvenye tevesnek bizonyulhat, akkor fog is.

Thus spake HIX TUDOMANY:

> 20MHz koruli savszelesseg jon ki (szemben a klasszikus GSM 60MHz-evel:
> 900-925MHz es 935-960MHz), tehat valahogy "el kell rontani" az antennat.

Koszi! Ez nekem eszembe sem jutott. Megint tanultam valamit.

> Egyszer lattam egy 433MHz-es nyakantenna rezonanciagorbejet, valami
> 2..3MHz savszelesseg remlik (ami ertheto is, mert igy az antennaval ki
> lehet szurni a szomszedos frekvenciatartomanyok zavarait, nem kell kulon
> SAW-szuro hozza. Raadasul ha olyan az antenna, hogy 866MHz-en nem rezonal,
> akkor a teljesitmenyerosito elso felharmonikusat is kiszuri).

Vegul is lehet sima LC szurot is hasznalni SAW helyett.
Sok gyari kapcsolasban nem is hasznalnak RF szurot egyaltalan, siman
athidaljak kondival az ic megfelelo labait. Annal csak nem lesz
rosszabb amit mi csinalunk.
Egyelore utananezunk annak amit maganban ajanlottal.
Az antenna vagy jo lesz, vagy nem, szerintem nem szamithatunk ra,
nem tudunk ilyesmit tervezni :(

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"A vegcelunk nem a halal. A vegcelunk az elet. (R.M.)"

Mizsei irta!

<<En Einstein, Heisenberg, Feynmann szövegeinek olvasasa (és bevallottan
csak
reszbeni megertese) utan csak annyit mindhatok: dicseretre melto önbizalom !
>Meg csiszolom a szoveget.
Az jo.Nem szeretjuk a csiszolatlan szöveget, mindig kotozkodni kezdunk
rajta...:-)>>

Az emotikonbol latom, hogy milyen komolysaggal iteled meg az en
onbizalmamat. Nem bant ilyen a vilag, akarcsak a Petofi szindroma.  Azt a
szep legendat, ami a nevehez fuzodik, nem szabad DNS-el tisztazni! Ha
tisztaban volnanak, hogy nem a Barbuzin-i a valodi, nem tiltakoznanak.
A szaz ev alatt rengeteg cafolat hangzott el a relativitas ellen. En is egy
parat olvastam, de altalaban az elmeletet akarjak megcafolni, de en mindig
az odavezeto okokat kerestem (itt a HIX-en is). Magabol az elmeletbol nem
lehet sem bizonyitasokat sem tagadasokat levonni. Esetleg elhinni.
Az, hogy az atomora eltero idot mutatott, az meg nem az idotagulas
bizonyiteka. Ugyanis a keletre halado ora kesett, a nyugatra halado sietett.
Ez nincs benne az elmeletben (nem iranyfuggo), sem kepleteiben. Egyet
azonban bizonyit; abszalut referencia van! Ezt mas is felfedezte.Valaki
tudja a fizikai ok-okozati osszefugest a jelensegre?
Nem vizsgaztatni akarlak, csak megismerni, hogy tudod fizikailag, ok-okozati
osszefuggesben magyarazni; ulok az ut szelen es egy szirenazo rendorauto
kozeledik-elhalad mellettem-tavolodik, konsztans sebessaggel. Szeretnem, ha
leirnad, mit hallok, miert hallom eppen ugy, es milyen keplet  szerint
szamolunk?

<<A tegnapi kereskedelmi TV rtlklubhumbug musoraban ujra elojott a
veszélytelen villanyaram: egett a villany a kiserletezo kezen keresztul
taplalva, ment a hajszáríto a viz alatt, es nem csapta agyon a kiserletezot,
mindez a konnektorbol kihuzott villasdugoval..., >>

Lattam egy par bemutatot, de engem nem gyozott meg arrol, hogy van valami,
altalam nem ismert jelenseg!

Szocs.

Kedves Gergely!

j=g(T\f(i)) azt használja ki, hogy a mátrixom csak a véges részhalmazokat
tartalmazza, de hogy lehet ez, hiszen az utolsó sora 1...1 éppen T, tehát a
sorszámának is lennie kell, hiszen a természetes számoknak nincs vége! Ha
viszont i=0 a választásom, akkor j=g(T), s ekkor j nem véges. Nos a probléma
ott van, hogy feltesszük, hogy lehet a mátrix megszámolhatóan végtelenszer
megszámolhatóan végtelen. Hogy miért? Számozd be az oszlopokat és válaszolj
arra a kérdésre az utolsó oszlop sorszáma véges-e vagy sem. Ha véges a
mátrix is véges, nem tartalmazhat mindnet. Ha végtelen, akkor meg többet
tartalmaz. Sosem fogja pont a kivánt halmazt tartalmazni! [Gondold meg az
ismert esetekre, mert egy-egy esetnél is.]

Hunor

1. Állítás.
Ha egy valós szám a törtjegyében nem használja fel az összes természetes
számot helyiértékként, akkor csak racionális lehet.
Bizonyítás.
Ha nem használjuk mindet, akkor van olyan n eleme N, aminél nagyobbat nem
használtunk (ha ugyanis nincs ilyen n akkor az éppen azt jelentené mindet
használtuk, ami ellentmondás lenne.) Ezzel a keresett véges értéket n-ben
meg is leltük. A szám garantáltan racionális, n tizedesjegyű.

2.Állítás
Egy valós szám tört jegyében sem lehet kihasználva helyiértékként minden
természetes szám.
Bizonyítás.
Ha nem így lenne, akkor még a nem létező legnagyobb természetes szám is fel
lenne használva - hiszen már nem maradna mit felhasználni -, s ez
ellentmondás.

1. és 2. együtt pedig nem jelent mást, mint, hogy R=Q. Azzal az
észrevétellel, hogy vannak számok, amelyek nem írhatóak fel minden
számrendszerben. Például 1/3 nem írható fel pontosan csak tetszőleges e>0
közelítéssel a 10-es számrendszerben.

Hunor

> Feladó: Takacs Ferenc
> 
> lim [n->inf] { 0, 1/n, 2/n, 3/n, .... , (n-1)/n, n/n } = R[0;1]
> 
> Peldaul nevezz meg egy valos szamot a [0;1] intervallumbol, amely nem eleme
> a hatarertek halmaznak.

Nem adtad meg a metrikat, ami alapjan ertelmet nyerhetne a "hatarertek 
halmaz" kifejezes. Mint azt mar 2001 aprilis 20-i levelemben is megirtam:

Ketlem hogy be lehetne bizonyitani, hogy tetszoleges {Qn} R[0,1]-beli
racionalis szamok halmazaibol allo sorozat "R[0,1]-e valik".

Ehhez egy olyan metrika kene, amire d(lim {Qn}, R[0,1]) = 0
es d(lim {Qn},Q[0,1]) != 0 egyszerre teljesul.

Ha ugyanis d(lim {Qn}, Q[0,1]) = 0, akkor d( Q[0,1], R[0,1] ) = 0
alapjan, Q[0,1] = R[0,1] kovetkezne, ami nyilvanvaloan nem igaz.

{Qn}-nek ezek szerint ugy kellene R[0,1]-hez konvergalnia, hogy kozben
nem konvergalhat Q[0,1]-hez. Ez pedig kielegithetetlen feltetelnek tunik 
a szamomra.


Ha nem ertesz valamit, akkor kerdezz.


z2

+ - re: VÁLASZ Feladó: starters_uh.tratseerf

>Eloszor is: a negydimenzios teridoben a negyedik dimenzio ugye az ido.
>Gondolom Teged nem ez erdekel.

Rosszul gondolod, az ido és 'természete', 'viselkedése' érdekel a 4.
dimenzióban :-(((

Ha mondjuk elmegyek az OSZK-ba, vagy ajánljatok más könyvtárt, mit keressek?
(Az egész egy készülo könyvemhez kellene.)

Üdv: István

www.szekelyistvan.hu