> Amug ez az egesz arapaly tema
> azert erdekel kulonoskeppen, mert sehogy sem tudom
> megerteni. :-) Miert lassul a bolygo, ha arapaly van rajta?

Nem vagyok szakerto, de valahogy ugy kepzelem el, 
hogy az egyik bolygo a tomegvonzasa reven rancigalja a 
masikon azokat az anyagtomegeket, amiket el tud 
mozditani (pl. az oceanok vizet, keplekeny belso 
anyagot, stb.), es azok mozgasuk soran (pl. ahogy a 
dagalyhullam vonul) surlodnak a nem mozgo anyaggal. 
Ez a surlodas fekezi a dagalyhullam mozgasat is, es 
egyuttmozgasra keszteti a bolygo tobbi anyagat is. Ez 
az ero egeszen addig letezik, amig a mozdithato es nem 
mozdithato tomeg egyutt nem mozog. Akkor aztan kesz 
a szinkron forgas.

Az arapaly eromuvek pedig azert lassithatjak ezt a 
folyamatot, mert a bolygo fekezesere forditott energia egy 
reszet egyszeruen ellopjak.

ToZo

Kedves Laci ),
azt hiszem a temat nagyjabol kiveseztuk, en nem tudok tobbet hozzatenni.
Raadasul jovo heten nem leszek emilkozelben, ugyhogy nem is fogok tudni
reagalni.
Igazabol nem erzem, hogy olyan nagy kulonbseg volna a kettonk velemenye
kozott, csak te arra helyezed a hangsulyt, hogy LEHET, en meg arra, hogy NEM
BIZONYITOTT.

> >> Napjainkban is tapasztalhato nehany viszonylag gyors valtozas
> >> (testmagassag novekedese peldaul tobb szaz eves trend, es nem
> >> hinnem hogy csak es kizarolag taplalkozasi es eletmod 
> >> magyarazata lenne.
> 
> >Egyreszt meglepne, ha ez tenyleg tobb szaz eves trend volna 
> >(lattal ezt bizonyito adatokat?),
> Igen! :-)

Tudnal valami linket adni erre?

> Evoluciorol es nem 'termeszetes' szelekciorol beszeltem. Azaz 
> en nem zarnam ki a 'mesterseges' szelekciot sem! Azaz a 
> termeszetes kornyezetbe bele kell venni a szocialis kornyezetet is.
> Ha egy tarsadalomban (kulturalis okok miatt :-)) a hosszu 
> combok, a pisze orr vagy nagy orr, esetleg a nagyobb 
> testmagassag a vonzo (lofegyverek felfedezeseig a testi ero
> hatarozta meg a katonai erot [...]

A lofegyverek elterjedese Europaban, amennyire tudom, a XVI.-XVII. szazadra
esett - eszerint tehat eppen azelott kellett volna magasabbnak lenniuk az
embereknek, azota meg kisebbnek :-)
Nem beszelve arrol, hogy a kulturalis alapu evolucio (masszoval 'divat')
kriteriumai igencsak gyorsan valtoznak, ugyhogy nem hiszem, hogy ez
tenylegesen maradando evolucios szelektiv hatast fejthetne ki.
Egyetertek veled abban, hogy ez egy letezo tenyezo, csak igy direkte az
ervelesed szerintem erosen hezagos.
Peter

Kedves Janos!

>>A fent emlitett algoritmusnak olyannak kell lennie, hogy az
>>algoritmussal megszamlalhato lepesben tetszoleges
>>matrixelemet meg tudjunk hatarozni.
>Pontosan erre gondoltam. Lassunk egy ilyen algoritmust.

Eleg kozismert modja a matrix inverzionak, hogy az eredeti matrixon es az
egysegmatrixon parhuzamosan ugyanazokat az elemi atalakitasokat vegezzuk.
Ilyen atalakitas ket oszlop, vagy sor csereje (hogy a diagonalis elem ne
legyen nulla), vagy egy oszlopbol, vagy sorbol levonjuk egy masik oszlop,
vagy sor valahanyszorosat (hogy egy adott elem nullava valjon), vagy egy
sort, vagy oszlopot megszorzunk (elosztunk) egy adott szammal (hogy a
diagonalis eggye valjon). Az atalakitasoknak az a celja, hogy az eredeti
matrixot egysegmatrixsza alakitsuk. Ekozben ugyanezekkel az atalakitasokkal
az egysegmatrixbol az inverzmatrix alakul ki. Neve is van az eljarasnak, de
azt elfelejtettem (talan Horner algoritmus?).

Nem fejtem ki kepletekkel az eljarast, mivel a fenti kis osszefoglalohoz
kepest nagyon korulmenyes a pontos keplet leirasa a sok indexeles miatt.
Fontos, hogy az egyes elemi lepesek szerepet megertsuk. A lenyeg az, hogy
ezek az elemi atalakitasok egy kvazidiagonalis matrixban nem erintik a
teljes matrixot, mivel a diagonalistol tavoli elemek nullak, amelyek
cserere, szorzasra, vagy osszeadasra invariansan nullak maradnak. Mikozben
az eredeti matrixban a majdnem diagonalis elemeket vegigjarjuk, es ez egy
linearis bejarassal megteheto, kozben az eredmenymatrix also
indextartomanyaiban alakulgat az inverzmatrix. A szamitas nem erint
vegtelen vektorokat (illetve csak azok nulla reszet). Az eljarasban az
eredeti matrix egyre nagyobb hanyada alakul at egysegmatrixa, es a tovabbi
atalakitasok egyre kevesbe erintik az eredmenymatrix ezen reszet, vagyis az
eljarasban az inverzmatrix egyre nagyobb resze veglegesen kialakul,
mikozben a nagyobb indexeknel a kiindulasi matrixok meg erintetlenek.

>>Tovabbi specialis eset, ha az egyes kifejezesek ugyan tartalmaznak
>>vegtelen szamu hivatkozast, de azok mindegyike konvergens
>>sorkent ertelmezheto. Ez esetben ugyanis a vegtelen sorok helyett
>>azok hatarertekeivel, vagyis a sorok osszegeivel  szamolhatunk, es
>>maris megszabadultunk a vegtelen tullepesenek problemajatol.
>Ez nagyon nagyvonalunak tunik nekem. Ugyanis nem lehet ugy
>matrixot invertalni, hogy kulon dolgozol az egyes elemekkel. Minden
>elem meghatarozasahoz az egesz matrix kell. Akkor meg hogy lehet
>egyes elemekre sorosszeg hatarerteket szamolni?

Az elozo peldaban lattuk, hogy ha egy adott tartomanyon kivul az oszlopok,
es sorok tartalma nulla, akkor ezek a tartomanyok az inverziot nem erintik.
Ha nem nullak ezek a tartomanyok, de szabalyos sorok, akkor ezt is
figyelembe lehet venni. Ennek a leirasa azonban sokkal bonyolultabb, hiszen
ilyenkor mar nem szamokkal, hanem kepletekkel (a sorok kepleteivel) kell
elvegezni az inverziot. Az elemi muveletek a  matrix sorainak vegtelen
linearis kombinaciojat eredmenyezi, amelyek vegtelen sorok. Az adott
matrixot leiro sorozatoktol fugg, hogy adott esetben milyen
egyszerusitesekkel elhetunk. Ha a vegen a kepletekben konvergens sorok
adodnak, akkor szerencsenk van, a sorokat helyettesithetjuk a
hatarertekkel, es a matrix invertalhato. Ellenkezo esetben pechunk van.

Megjegyzendo, hogy bar a matrix vegtelenre kiterjesztese nem jelenti azt,
hogy egy matrix leirasanak algoritmizalhatonak kell lennie, tehat elvben
egy vegtelen kiterjedesu matrix lehet minden reszleteben szabalytalan,
veletlenszeru, azonban ezekkel a szabalytalan matrixokkal a matematika nem
tud mit kezdeni. Abrazolni, vagy meghatarozni csak olyan vegtelen
matrixokat lehet, amelyek leirasa algoritmizalhato, hiszen vegtelen sok
szabalytalan elemet nem vagyunk kepesek leirni, vagy felsorolni. Igy a
matrixmuveletek vegtelenre valo kiterjesztesenel gyakorlatilag mindig
figyelembe vehetjuk, hogy olyan vegtelen matrixokkal dolgozunk, amelyek
valamennyire szabalyosak, meghatarozasuk algoritmizalhato. Igy lathato,
hogy a matematika szamara nem a leirhatatlan altalanos vegtelen eset a
fontos, hanem a leirhato specialis vegtelen esetek.

Udv: Takacs Feri

Udv,
Egyszeruen magyarazhato az arapaly lassito hatasa:
Az arapaly miat a bolygo megnyulik es a forgas miatt a egy kicsit elfordul.
Ez a kis elfordulas viszont  azt okozza hogy a tomegkozeppont visszafele
jobban huzza (forgatja) a bolygot mint elore.
Ennek az eronek az ellenereje viszont parittyakent gyorsitja a masik bolygot
es igy ket bolygo tavolsaga no. (A hold is evente tavolodik a foldtol, mig a
fold forgasa lassul...) Az osszes impulzus momentum megmarad!
Bolygo meretek eseten nem hinnem hogy beszelhetunk szilard anyagrol, hiszen
a nagy nyomas keplekennye teszi az anyagot. Lattam szamitasokat ami szerint
a foldon kb 20 km-es lehet a legnagyobb hegy  utana a a mar nem tud
ellenallni az anyag a nyomasnak.
Laci

Szia Mindenki!

Egy kis kiegeszitest tennek a szarnyprofilokhoz. 
A murepulo gepeknel es ahol a hatonrepules normal
uzemmodnak szamit szimmetrikus szarnyprofilt
alkalmaznak. Ezenkivul a szarny beallitasi szoge is
kicsi, hogy hatonrepuleskor ne kelljen a torzsnek
"kajlan" felfele agaskodnia, azaz ne legyen a
homlokellenallas haton sokkal nagyobb.

A sujtalansag szimulaciojahoz semmi koze a
szarnyprofil alakjanak. A "nulla G" csak a repulesi
palya fuggvenye.

jo egeszseget
Attila

__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get personalized email addresses from Yahoo! Mail
http://personal.mail.yahoo.com/