Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1006
Copyright (C) HIX
2000-01-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Gravitacio 6. (mind)  31 sor     (cikkei)
2 Re: ionizator, legszuro (mind)  83 sor     (cikkei)
3 eszkozhasznalat allatoknal (mind)  23 sor     (cikkei)
4 robbanas energiaja (mind)  9 sor     (cikkei)
5 fustgazszuro (mind)  24 sor     (cikkei)

+ - Re: Gravitacio 6. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

Ugyan nem vagyok fizikus, csak egy mernok, de engem a kiserleted leirasa
kisertetiesen emlekeztet bizonyos haromtest problemakra, amelyekre a
diff.egyenleteket talan fel lehet irni, de megoldani mar nem. Legalabbis
analitikusan. Nem beszelve a huszonnyolcmillio egyeb parameterrol, amik
kozul nehanyat ti vittetek be, mint pl. a vodor vizben uszkalu
csillapito lap.

Valahogy azt nem erzem a kiserleti leirasbol hogy ez a dolog a
reszetekrol elvileg es gyakorlatilag rendesen korbe lenne jarva.

A gravitacios egyenletekhez mar nem nagyon van hozzalovesem, ezeket
meghagyom Janos of Vaskalapnak.:-)

Istvan

 wrote:

> Rovid leszek, osszefoglalom a lenyeget.
> A kiserletben nalunk a szokasos Cavendish-fele
> torzios inga helyett egy nagy meretu, sulyzo alaku,
> fuggoleges allasu fizikai ingat hasznalunk, tipikusan
> 60-80 sec lengesidovel.
> Az inga also tomege mellett forgatunk egy vizszintes
> helyzetu, koralaku asztalt egy kis villanymotorral.
> Az asztal faforgacs lemezbol van a magneses hatasok
> elkerulese celjabol, es nagyon lassan forog,
> a szelen egyenletes tavolsagban 180 fokonkent, vagy
> 90 fokonkent elhelyezzuk az ingat gerjeszto olom
> teglakat. Egy tegla tomege kb. 6 kg.
+ - Re: ionizator, legszuro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali !

Hagy alkalmatlankodjam picit.

>Megmerned, mekkora feszej van benne?

Erdekes lesz, ezek a ketyerek igen pici aramot szolgaltatnak. :))
Az egyeniranyito resz diodainak tipusabol & esetleges kondik fesz.-ebol
lehet kovetkeztetni, igy 1szerubb, pontatlanabb, am ez is eleg lenne
kiserletezni...
Szvsz -10kV-nal nagyobb nem igazan varhato.
Ugy tudom ennel nagyobb fesz. kepes konnyen felbontani az O2 molekulakat,
ezaltal nagyon aktiv oxidalo hatasuk fokozodik & O3-molekulakka is
alakulnak, ami ha elbomlik a szervezetben nem tesz jot...
Errol bovebben tudtok valamit ? /lehet nagy baromsagokat irtam.../

>Gondolom, meg nincs eros koronakisules a drotokon. Es ugyanez a feszko van
A kis terhelhetoseg miatt nem lehet. Altalaban az elektrodakra tobb MOhm-os
vedoellenallasokon megy a delej.
Ez persze korlatozza az ionizalas sebesseget.

>Es ilyen tisztithato legszurok sem voltak benne, hanem valahogy a por az
>aljan gyult ossze, es egy kihuzhato fiokszerusegbol lehetett kionteni.
(Innen
>csak Ez hogy mukodhetett?

Engem is erdekelne, ld. lentebb...

>Es hogy mukodnek a fustgazokat tisztito, hatalmas ilyesmik? Van valakinek
>pontos infoja?

Pontos az nincs, de tanulokoromban 1 nagy gyarban gyakorlatoztam, ott volt
2 db 4MW-os generator + 2 db pici kazan hozza /olyan 4 emelet magas :)/,
ezeknek volt anno valamikor mukodo elektrosztatikus pernyelevalasztoja.
Ezek meg szentuzeles idejeben mukodtek, a kazanok tetejen voltak kulonallo
egysegkent, kb. 2 emelettel megemelve oket. Szep volt a kilatas
onnan...:-)))
Saccra 4x6  m hasabformajuk lehetett. Belul gondolom siklemez-elektroda
talalhato, de hany darab...sajna soha nem neztem bele. Tobb db 120kW-os
motorokkal hajtott ventillatorok nyomtak bele a fustot & szivtak at a
250m-es kemenybe. Aramlasi adataim nincsenek...
A belso fala "bordazott", melyekhez lancon mozgatott "kalapacsok" verodtek,
hogy a feltapadt & osszecsomosodott kormot elszakitsak a belso falakrol.
Igy le tudott hullni...azt, hogy uzem kozben mukodott-e a kopogtatas, nem
kerdeztem. ;-(
Az elektrodakra sacc 100m nagyfeszkabelen vandorolt az energia /kb. 80mm
kulso atmero, belul 1 db 10mm atm.-u errel, kinezete mint a fekete
foldkabel/.
A nagyfesz kulon zart terembol erkezett, belul drothaloval arnyekolva.
Bazinagy trafok voltak odabenn, a muszerek pedig 100kV-ig skalazva.
Egyeniranyitokat nem lattam, kb. 50 eves ketyerenel ugye maskepp nezhet
ki...:)
Az oregek elbeszelese szerint valamilyen mechanikus szaggatoegyseggel
tobbszoroztek & szabalyoztak a feszt.
A kabel szerintuk szinten 100 kV-os, uzem alatt 60kV szaladgalt rajta.
Sajnos eletemben eloszor, & lehet utoljara latam ilyen szep, nagy marha
dogot :), mely az akkori villamossagtan gyonyoru termeke volt. Elt...evet.
Szetbontottak.

>Es minek a mechanikus legszuro ebbe a szobai ketyerebe, ha egyszer
>valahogy elektrosztatikusan valahova elvandoroltatjuk a port? Vagy csak a
>nagyon finom szemcsek hajlandoak valahova odarakodni, mint itt a 
monitorom
>oldalan, ahol egy kis feluleten mindig megfeketedik a muanyag a portol?
>Vagy csak azert,mert amit ilyennel ki lehet szurni, azt minek rabizni egy
>bonyolultabb egysegre?

Gondolatsor : ha a kimenet nagy ellenallast kepvisel, akkor az ionizalasi
kapacitasa veges, tehat a nagyobb szennyezodeseket nem kepes megfelelo
potencialra hozni a levalasztashoz. Tehat mechanikai szuroket kell
alkalmazni a terheles csokkentesehez & a hatasfok javitasa erdekeben.
A piszok kiszurese csak "veletlen mellekhatas", mivel nem oket akarnank
ionizalni a keszulekkel, de ugyis atadnak nekik, ezert ha lehet szurjuk a
levegot minden ezkozzel. /szerintem/
 
Lecci valaki csinaljon 1 szamitast ezzel kapcsolatban. 
Erdekelne az elektroda merete, alakja, potencialja, arama, az ionizalas
sebessege-mennyisege, erdemes-e eroltetett levegoaramlast kialakitani, vagy
valamilyen elrendezessel ezt megoldani a jobb.
Kepletek, elkepzelesek kellenenek, Koszi!

				Jo szorakozast !
					Gusi
+ - eszkozhasznalat allatoknal (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

epp most megy david attenborough filmje a kiralyi teven.
a galapagos szigeteken es uj-kaledonian nem elnek harkalyok,
de faronto bogarak persze mindenutt vannak. Galapagoson egy
helybeli pintyfaj kaktusztovist hasznal a lyuk melyen levo
rovarlarvak felnyarsalasara es kipiszkalasara. Uj-kaledoniaban
a varjak ott elo rokonai vekony faagakat hasznalnak ugyanerre
(ott sokkal nagyobbak a faronto bogarak larvai). A varjak nem
szuletesuktol fogva ismerik a larvafogaszat e modszeret: a
fiatal madaraknak sok-sok probalkozas es egy ev tanulas kell
mire alaposan elsajatitjak, az oregebbeket lesve. Az egyik
itt elo larvat raadasul nem is felnyarsaljak a varjak, hanem
vekony faaggal piszkalva addig bosszantjak, amig a larva a
piszkalo agacskara raharap. Ekkor a duhos larvat az aggal
egyutt kihuzzak majd (az ag nelkul) megeszik. Sot, nemely
varju magaval hurcolja a bevalt felnyarsalo vagy piszkalo
agakat.

Kerdes, hogy a faronto bogarak hogyan jutottak el ezekre
a szarazfoldektol tavoli szigetekre. Lehetseges, hogy csak
nehany szaz evvel ezelott pl az arra jaro europai hajosok
hurcoltak be.

Udv///Laci
+ - robbanas energiaja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Meg tudja-e valaki mondani hogy a legismertebb robbanoanyag mekkora
energiat szabadit fol? A TNT-re gondolok, az atom- es hidrogenbombakat is
erre vonatkoztatjak.

Udv.:


+ - fustgazszuro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Hjozsi kerdezte, hogy hogyan mukodik a dolog. A kornyeken levo
barnaszen-hoeromuvekben a kovetkezoket mondtak (fejbol, ha valami
pontosabb kell, elo kell asnom a brossurat valamelyik kartondobozbol). A
szures tobbfokozatu es kulonfele cellal tortenik. Pl. a fustgazokat
eloszor (?) valami meszes vizen vezetik at, amivel a ke'nt szurik ki es
gipszet termelnek tonnaszamra (1000 MW-nak kb. 6 meteres atmeroju a
fustgazcsove. Ezt addig nem hittem, amig meg nem allt egy 500-as Merci
alatta es a cso majdnem ketszer akkora volt). Az "igazi" fustszures aztan
tobbfokozatu, az emlitett elektrosztatikus elvet itt is alkalmazzak
finomszuresre. Ventillator meg nem kell, mert a hutotorony eleg huzatot
csinal (hutotoronyban baseballsapkat levenni es alaposan kapaszkodni ;-)).
Igazi kemenyeket mar nem hasznalnak. Jaenschwaldeban pl. 6x500 MW van,
ehhez volt NDK-idokben 3 db 300 m magas kemeny, de valamikor '92-95 kozott
szanaltak, azota viszont 140 m magas hutotornyokon keresztul tavozik a
fust (de most 6 hutotorony van). Ez hagyomanyos szentuzelesu eromu,
Boxbergben van szenportuzeles is, ahol valami max. 0,5 mm-esre o"ro:lt por
kerul eltuzelesre, ami persze eleve kevesebb fustot termel. (A szenmalom
erdekes, ugy nez ki, mint kivulrol zart egy mokuskerek, benn
pancelvas-gerendak zuzzak a szenet es iszonyatosan kopnak.)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS