Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2502
Copyright (C) HIX
2004-04-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Csillagaszati szamitasok (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Re: Kerdes (mind)  37 sor     (cikkei)
3 re: Kerdes (gyok) (mind)  15 sor     (cikkei)
4 re: negyzetgyok szamitasa - volt Ke'rde's (mind)  16 sor     (cikkei)
5 altudomany? (mind)  62 sor     (cikkei)

+ - Re: Csillagaszati szamitasok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mindenesetre naptár és akközeli számításokhoz tudom ajánlani az alábbi két köny
vet:

http://emr.cs.iit.edu/home/reingold/calendar-book/second-edition/index.html
http://www.willbell.com/math/mc1.htm


Molnár Gábor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: out.juza.com)
+ - Re: Kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves WenMonster,

  A negyzetgyok (es egyeb fuggvenyek) kiszamolasa szamologepben egy kulon
tudomanyag. A kerdes egyaltalan nem bena, sok nagy matematikus dolgozott,
dolgozik a problemakon. A szamolasok mindig tobb lepcsosek, elso lepcsoben
alap osszefuggesek felhasznalasa tortenik. Peldaul negyzetgyok kiszamolasanal
rogton felismerik, hogy eleg ha ki tudjak szamolni peldaul 1 es 4 kozott
a szamok negyzetgyoket. Ha ettol kulonbozo szamra kell szamolni, akkor
az visszavezetheto erre. Peldaul a 13 negyzetgyokenek szamolasanal
kihasznaljak azt, hogy 13=4*3.25. A 4 negyzetgyoket tudjuk (2), igy mar
csak a 3.25 negyzetgyoke kell.
  Ez utan jon a masodik fazis, ahol mar nincsenek ilyen trukkok. Ott
viszont vannak kozelito formulak. Konkretan a negyzetgyokre egy modszer,
amely a Newton modszeren alapul: Elindunk egy szammal, peldaul a
szam felevel (elso becsles a negyzetgyokre), hivjuk x-nek. Majd kiszamoljuk
az (1/2)*(x-a/x) szamot ('a'-nak keressuk a negyzetgyoket). Ez lesz
az uj 'x'. Majd ujra kiszamoljuk a kifejezest, ez lesz a kovetkezo 'x'.
Ezt sokszor ismetelve megvan a negyzetgyok tetszoleges pontossaggal.
  Masik modszer: 'sorfejtes' (ez gimnaziumban lesz talan). 
negyzetgyok(1-x) = 1-(1/2)x-(1/(2*2*2!)x*x-...
  Meg egy modszer (algoritmus): mindig keressuk az utolso szamjegyet.
Vegigprobaljuk az osszes utolso szamjegyet, azt tartjuk meg, aminel a
negyzet meg eppen kisebb, mint a szam. Peldaul a fenti 3.25-re a kovetkezot
tesszuk. 1 negyzete kisebb, 2 negyzete nagyobb, mint 3.25. Megtartjuk az
1-et. 1.8 negyzete kisebb, 1.9 negyzete nagyobb. Megtartjuk az 1.8-at.
1.80 negyezet kisebb, 1.81 negyzete nagyobb. Megtartjuk az 1.80-t.
Es igy tovabb. Ez igy hosszunak tunik, de a szamologep (altalaban)
kettes szamrendszerben szamol, azaz minden uj szamjegy megtalalasahoz
csak ket negyzetreemeles kell (elvegre az uj szamjegy vagy 0 vagy egy).
Szamologepekben tipikusan par tiz szamjegyet kell kiszamolni kettes
szamrendszerben, ez par tiz negyzetreemeles aran megvan.
  Tovabb lehet gyorsitani a szamolasokat, ha elore kiszamolunk sok esetet
es az eredmenyeket eltaroljuk. Aminek persze megvan a rizikoja is, volt
egy Pentium sorozat, ahol ez a tarolas hibasan tortent meg es kis
valoszinuseggel ugyan, de hibasan szamolt.

Gyula
+ - re: Kerdes (gyok) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

A negyzetgyok erteke az alabbi modon kozelitheto:

1. x legyen egy közelíto" érték. (Elso" közelítésnek tetszo"leges 
értéket választhatunk.)
2. x' egy javított közelítés, amelyet a következo" képlet szerint kapunk:
x' := (x + A/x)/2
3. x új értéke legyen x' és ismételjük az eljárást (iteráció).
Az A-x2 különbség számításával elleno"rízhetjük a közelítés pontosságát.

Udv:

Rocky
www.rockysoft.tk
+ - re: negyzetgyok szamitasa - volt Ke'rde's (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A címbe, ha lehet, ne tegyél ékezetet és a témára utaló címet adjál.

> kérdésem az volt: a számológépek hogyan számítják ki egy szám négyzetgyökét?
> Gondolom nem úgy, hogy x szám négyzetgyöke keresésénél elkezdi végigpörgetni
> a számokat, mindig megnézik a négyzetüket, és ha az egyenlo~ x-el, akkor az a
> szám x négyzetgyöke. Vagy igen? Ez felfoghatatlan egy nyolcadikos számára?
Nem, nem így számol. A négyzetgyök kiszámolására létezik egy számítási 
módszer, amelyben a következő értéket mindig az előző eredményből kell 
számolni és minél többször alkalmazod, annál pontosabban mondja meg az 
értéket (sorozatnak hívják). Ha már a változás elég kicsi, akkor a 
számológép úgy veszi, hogy elég pontos és kijelzi. Induló értéknek 
(avagy első becslésnek) beírhatsz akár 1-et - a módszer elég gyors. A 
képletet sajnos már nem tudom - valahol a gimnáziumi füzetemben rejtőzik.
Az ellenőrzés viszont ugyanúgy meg, mint ahogy Te csinálod: a program 
négyzetre emeli a számot, és ebből számolja ki, hogy mennyire van közel 
az eredményhez és kell-e még tovább számolnia.
+ - altudomany? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Jo Szinkepet! 

http://www.szentesinfo.hu/uh/temak/tak_1.html
*Amit a szaktudomány az anyagról mond, az tulajdonképpen mindig a 
formára vonatkozik. A tömeg például nem elképzelhető valami, hanem 
érthető összefüggés, azaz forma. Hasonlóképpen: a gravitációs 
vonzóerőt sem tudjuk elképzelni, de meg tudjuk érteni, mint két fizikai 
test közötti érthető összefüggést.*

P.emil velemenyet kertem. Privatban kaptam:
>Ez nekem nem elfogadhato. Nincs indokolva, s nem is igy latom. 
>Nemreg a tomegrol irtam, hogy jol elkepzelheto, legalabbis 
>szamomra. 
>Igazan sajnalom, hogy hozzam kell fordulj jobb hijan.
>A gravitaciot torzito jelensegnek velem. Belenezve - lefele  
>'zsugoritott' a tavolsag. Amit pedig szelteben latsz, az mind 
>terjedelmesebb mint elvben lennie kene, ha nem lenne ott 
>annyi energia, mint ami letrehozta a torzitast, szemben azzal,
>mintha csak mondjuk vaszonra festett kep volna az, ahova nezel.
>Tavolrol, kintrol nezve ott a vakuum nem a 'szokvanyos, urbeli' 
>vakuum. Egyreszt a feny hullamai rovidebbe 'preselodnek' s egyuttal
>energiajuk is megno zuhanasuk kozben. Ne a frekvencia 
>novekedesere figyelj, mert a frekvencianovekedes onmagaban (ugy 
>altalaban) nem feltetlenul energianovekedes, de itt specialisan megis 
>az.
>A hullamok rovidulnek - azaz idotartamuk csokken, de ettol 
>meg onmagaban nem csokken az energiajuk, mert az amplitudojuk 
>viszont ford. aranyosan megno! Vegeredmenyben tehat megiscsak 
>emelkedik az energiajuk. Egy energiaval joval telitettebb cseppfolyos, 
>vagy szilard anyagu bolygot terjedelmesebbnek latsz, mint egy vele 
>azonos terfogatu, gazzal felfujt buborekot, megpedig a lencsehatas 
>miatt. 
>Az ami tobb energiat tart fogva egyazon terfogatban, az egyuttal 
>kevesbe domboru es egyuttal terjedelmesebb is, legalabbis 
>szelteben.
>S a ra eso fenyek nagyobbakat utnek lefele, mint felfele. Ez adja a 
>az odakeveredett osszetett dolgok sulyat. Amit pedig 
>sulytalansagban tomegnek nevezunk, az is csak az anyagba 
>zart 'fenyek' kovetkezmenye. Tomeg:
>A fotonok nem engedik gyorsitani magukat, de ha loksz egy 
>tukorcellan - melyen belul szakadatlanul pattognak, akkor 
>megnoveled az energiajukat. 
>A tomeg ugy ragadhato meg, hogy energiat kell atadnod a magadebol
>hogy cellakba zart hullamok impulzusat megnoveld, s hogy a cella(k) 
>sebesebben s 'utokepesebben'tavolodjanak toled.
>Ez csak modell. Ha hibas - cafololando, nehogy elterjedjen.
>Kulonos, hogy e klasszikusfizikai modellel megmagyarazhatonak 
>latom azt is (ami amugy regi modern-fizikai megallapitas), hogy az 
>anyagban abszolut 0 fokon is volna mozgas. Ami azt jelenti, hogy 
>kivolrol nem volna tapasztalhato ez, de belul hullamok terjednek,
>azaz volna mozgas. Ha a benti spektrum feher - es meg nem lepett fel
>a tukorcella egyik hatarfeluleten sem faziskoherencia, azaz  
>'Dirac impulzus' nem jelent me'g meg, addig a cella kivulrol 
>rezzenetlen, mintha nem tortenne benne semmi. (meg nincs picike 
>osrobbanas...)
>Nem allitom, hogy igazam van, mert keptelenseg, hogy ilyen egyszeru 
>legyen, mikozben egeszen logikusnak tunik. Szerintem az embernek
>amiatt kell tanulnia, hogy sajat meglatasait (is) rombadonthesse, ha 
>nincs mas, aki ebben hajlando volna faradsaggal eszervekkel 
>segiteni.*

Burgonya

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS