> Ezt egy tudományos weboldalról toltöttem le.
Ettem én már orvost is, mégsem gyógyultam meg - vagyis ez nem szempont :-(

> Lehet, hogy a leiró csak a végkifejletre törekedett, de itt az volt számomra
> a furcsa, hogy nyugatfelé haladó óra sietett. Az accelarácio és decceleráció
> ellentétes irányban befolyasolja az idot? Habár itt mind aketto gyorsult,
> csak nem azonos mértékben.
Nem értetted, pedig idézed is a magyarázatomat:
> <<A Föld Nyugatrol Kelet felé forog, nagyjábol másfélszeres
> hangsebességgel az Egyenlítön (40e km/nap). Eszerint az a gép, amelyik
> Nyugat felé ment (tegyük fel, hogy hangsebességgel, mert ez nem katonai
> kísérlet), lassúbb volt, mint a másik. Az öregszik jobban, aki helyben
> marad, és nem igazán a sebesség számít, hanem a gyorsulás.>>
>
> A nyugat felé haladó repülogép is gyorsult a földhöz viszonyítva. Itt az
> érdekes az, hogy mind a ketto gyorsult (nem egyenloen az igaz) és mégis az
> egyiken siet, a másikon késik az óra. Ha egy repülo a felszálás után
> (felszálással is) gyorsul, nem ugyan annyival lassul a leszáláskor? A
Az a gyorsulás jóformán semmit nem számít a FOLYAMATOS 1g-vel történö
gyorsuláshoz képest, amit közönségesen a Föld vonzásának hívunk.

> lassulás nincs befolyással? Az most már edöntött, hogy a sebesség vagy a
> gyorsulás befolyásolja az idot (mind a kettot hallottam igaznak)?
Jó alaposan félremagyarázol mindent. Itt az számít, hogy a Föld forog,
ami rajta van, az folyamatosan gyorsul (a Föld középpontja felé), a
repülögépek pedig _lassabban_ ill. _gyorsabban_ mentek a saját
pályájukon (a sebességet a Földdel együtt kell mérni!!!) - és így
kevésbé, vagy jobban gyorsultak.

Próbálok hasonlatot mondani:
pörgess meg egy strandlabdát vízszintes tengely körül. Ami rajta van,
az ugye veszett sebességgel pörög, de ezt nevezzük közönségesen
"nyugvó" testeknek, a Föld felszínén.
Ha a tengely két végét összekötöd egy fonallal, amire ráteszel egy
súlyt, ez ugye hihetetlen sebességgel "kering" a labda körül - holott
valójában ez áll. A Föld esetében az Egyelítö fölött az a repülö,
amelyik K-Ny irányban naponta egyszer megkerüli a Földet, VALÓJÁBAN
ÁLL, (illetve kering a Nap körül, de ez most nem számít), KIZÁRÓLAG A
FÖLD VONZÁSA HAT RÁ - a társa, aki ellenkezö irányban megy, dupla
sebességgel kering a Föld középpontja körül.

> Nincs szerepe.>>>
> Itt arra gondoltam, hogy az egész Naprendszer is mozog, amely magával viszi
> a repülogépet is, de akkor attól is függ hogy éjjel vagy nappal van.
Akkor sincs szerepe, mert minden szereplöre egyformán hat (különben is
jóval kisebb hatás, mint a Föld forgása) - igy nem lehet különbséget
mérni közöttük.

> <<Nincs alapidö. Egyetlenegy "alap" van: a vákuumbeli fénysebesség
> állandó minden inerciarendszerben. Minden más ebböl következik.>>>
>
> Mibol tudod, hogy egy test elérte (megközelítette) a fénysebességet?
Mihez képest? A test maga (ha nem gyorsul) mindig úgy érzi, hogy ö áll
és mindenki más mozog. Ha Te közel fénysebességgel vágnál át (bármilyen
irányban) a Tejútrendszeren, akkor úgy éreznéd, hogy a Tejútrendszer
egy csaknem lapos korong, amelyik egy pillanat alatt "átmegy" rajtad.

> Biztos nem hiszitek el! Egyre jobban megvagyok gyozodve, hogy az óra nem az
> idot méri (nincs ido). Az óra egy mechanizmus, saját sebességével, amely
De, az óra az idöt méri. A mechanikus is, a biológiai is, az atomóra
meg különösen. Mindegyik a saját idejét. Természetesen ez objektív idö:
pl. ha két óra együtt mozog (bárhogy), kutya kötelességük ugyanazt az
idöt mérni.

> természetesen változhat bizonyos körülmények között. A fiatalon visszatéro
> ürhajós (közeli fénysebességgel) tuléli, a lelassult életfunkciókkal?
Miért ne élné túl??? Már persze, ha a gyorsulást kibírja...

Sziasztok!


: Mint irtad, azt hogy vegulis az r1/r2 eloszlasa milyen lesz azt a
: gyartastechnologia hatarozza meg. Ha csak annyit tudunk, hogy a gyartas
: soran az ellenallasertek lassan fol-le ingadozik, attol meg az R1/R2
: eloszlasa barmilyen lehet, ebbol kiindulva nem lehet modellezni meg nem
: lehet levezetni hogy ketpupu lesz mert nem feltetlenul.

Balazs, ez a >>fo"le'nyeg<<, koszonom. En biztam benne, hogy talan megis
lehet modellezni, de ha nem, annal jobb. Egy akademiai gonddal kevesebb.
:-)

: > Itt a 8. oldalon C1/C2 hibajara normaleloszlast vesznek fol, viszont az
: > alatta levo kepben (mismatch vs. area) latszik, hogy a hiba nem lehet 0
: > kozeperteku. Szoval nem ertem tovabbra sem.

: Oszinten szolva nem ertem hogy az also abra mit jelent.

Kondenzatorok kapacitasa adodik a normal feluleti kapacitasbol
(C=epszilon*A/d keplet). A fegyverzetek kozotti tavolsag "d" ingadozik 1
kondenzatoron belul is. Nagyobb kondenzatornal jobb eselyed van arra, hogy
a tavolsag kozepes erteke a "tipikus" ertek kornyeken van. Nagyon kis
kondenzatoroknal problema a fegyverzetek szelein levo inhomogen elektromos
mezobol adodo szort kapacitas, mert ez adja az osszkapacitas nagy reszet.
Nagy kondiknal tehat jobban el lehet talalni a kivant erteket. Tovabba nem
annyira erdekes, hogy az also fegyverzet milyen magasan van a szilicium
folott (van lefele is szort kapacitas a fegyverzet peremetol es ez nagyobb
mertekben ingadozik), stb. [az erem masik oldala, hogy minel nagyobb a
kondenzator, annal nagyobb a valoszinusege, hogy a gyartas soran 1 porszem
kerul a ket fegyverzet koze, rovidre zarja oket, es megette a fene az
egeszet -- szoval nem egyszeru az elet].

Mismatch cimszoval viszont az abs(1-C1/C2) -t szokas illetni mindennemu
statisztika nelkul. Szoval, hogy C1/C2 hibaja *pontosan* 0,5%
(egyszeru mernoki szemlelet). Igazabol ez egy worst-case megfontolas, de
az egyszeru mernoki szemlelethez meg parosul Murphy torvenye, miszerint a
gyakorlatban 100% valoszinuseggel a legrosszabb eset fordul elo. ;)

A log(mismatch) vs. area gorbe tehat annyiban ertheto, hogy nagyobb
kondiknal kisebb a szoras. Az 1:1 ill. 1:16 a C1/C2 aranya. Utobbi esetben
C2 fegyverzeteinek elhosszat nem negyszerezik, mert ekkor a keruleti szort
kapacitas szinten csak negyszerezodik es nem tizenhatszorozodik, hanem 16
egyforma kondenzatort parhuzamosan kapcsolnak, ha tenyleg el akarom
talalni az 1:16-ot. Osszesen tehat 17 kondenzator kell az 1:16 aranyhoz es
ekkor nagyobb szorast kapok mint 2 kondenzatornal az 1:1 -hez.


Udv,
marky

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Ha ez egy valos pelda, akkor vedd figyelembe, hogy az ellenattatokat
> valogatjak, tehat ebbol a korbol kiesnek azok, amelyek 5%-nal
> pontosabbak. Ha Te is valogatsz (magyarul 3 db. ilyen ellenallast
> veszel), akkor a nevleges erteknel sokkal pontosabb aranyt lehet elerni.

Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy a valogatott ellenallasok
homerseklet-tenyezoje es oregedese ugyanolyan mint a nem valogatottake,
tehat idovel/mas korulmenyek kozott nem lesznek eleg pontosak.
Egyebkent ha nem titok mibe kellenek ilyen pontos ellenallasok?
Gondolom a 10% is egy fiktiv ertek, ma mar fillerekert van 0.1%-os is,
ertelmetlen lenne a 10%-os tipusok valogatasaval tolteni az idot.

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Talpig becsuletes, afelett nem garantaljuk"