Sziasztok!
Elolvastam az eszmefuttatasokat az agymodelrol. Erdekes
gondolatok, de ebbol is hianyzik az alap elv. Azt
mondom, hogy olvasatok el az En eszmefuttatasomat is.
Az agykutato szakemberek sok mindent tudnak az agyrol,
idegrendszerrol, de ami a lenyeg;
-semmit az idegrendszer mukodesi elverol (principiumarol).
Ezert van a helyben topogas.
Hosszu eveken keresztul foglalkoztatott a tema es ki is
dolgoztam egy elvet, es annak elektronikai
modeljet gyakorlatban is megvalositottam. Primitiv
eszkozokkel, mert csak arra volt
lehetosegem, de bebizonyitotta az elvart dolgokat.
Sokan a szamitogep es agy azonossagat hangsulyozzak. En
csak annyi hasonlatossagot
latok, hogy mind a ketto olyan elemi egysegekbol epul fel,
amelyek csak egy dologra
kepesek. A minden vagy semmi elven. A legprecizebb munkanak
ez a feltetele (nem tud mast csinalni s nem teved).
Erre azt mondhatjatok, hogy az emberi cselekedet egyaltalan
nem priciz es a szamitogep maximalisan preciz.
Ez igaz, de csak azert mert a szamitogepnek en hatarozom
meg, hogy milyen informaciohoz jusson, de az embert
az egesz kornyezeti informacioi befolyasoljak. A
szamitogepet ugyancsak megzavarja a rosz informacio (pld.
virus).
Nem lehet "csak" az agymukodesrol beszelni onmagaban, mert
nem mukodik, hanem csak egyetemben a peceptorokkal es
vegrehajto
szervekkel (izmokkal, mirigyekkel,stb) egyutt.
-Ez az egesz egy zartkoru mechanizmust alkot, mint barmely
mas onmukodo mechanizmus.
-Az egyed nem rendelkezik memoriaval, vagyis informacio
taroloval. Az informaciot nem elohivja, hanem eloallitja.
-Az egyed, csak magaert cselekszik, szamara a leheto
legjobbat, kepessegei es kornyezeti lehetosegei alapjan.
-Az egyed, csak jot cselekszik. A maga reszere, akkor es
ott!
-Az erzes a energetikai tevekenyseg kovetkozmenye.
-Nincsenek ember specifikus elvek. Minden elolenyre
ervenyes.
Ha ezeket mar eleve visszautasitod, akkor nem erdemes
elolvasnod a www.extra.hu/soniba web oldalot.
Kivancsi lennek velemenyetekre, meg akkor is, ha nem
ertetek egyet velem.
Udv,Szocs
|
Kedves baratok.
Ugy latszik egyes dolgokat nem fogalmaztam meg eleg
pontosan.Altalanosan valaszolok mind a harom
hozzaszolashoz, habar kulombozoek a nezetek, bizonyos
dolgokban.
- A tengelykoruli forgasrol van szo, amely a nem szilard
egitesteknel nem egyenlo periodussal forog (Jupiter,
szaturnusz es a Nap is).
Ez azt eredmenyezi, hogy belso surlodas van, amely elkell
vezessen a kiegyenlitodeshez, ha a mozgas a tehetetlenseg
kovetkozmenye.
Egyes velemenyek szerint a Fold magja sem azonos
periodussal forog, mint a felszin. Ez csak aktiv mozgas
lehet, energia raforditassal.
- a mesterseges holdat lehet forditott iranyu keringesi
palyara allitani, de nagy energia raforditassal, akkor
ezert a valaszert nagyon halas vagyok,
mert ez igazolja azon velemenyemet, hogy a korforgas
(elipszis) nem csak a gravitacio es tehetetlenseg
kovetkozmenye. A Fold forgasa nem befolyasolhatja a
korulotte keringo test,
keringesi sebesseget. Van forgonyomatekkal rendelkezo forgo
gravitacios ero? Tudtommal a gravitacionak nincs
meghatarozott iranya.
Velemenyem szerint barmely ciklusos mozgast csak energia
raforditassal lehet fenntartani, ugy hogy minden ciklusban
kap egy lendito nyomatekot (inga elv).
Azt is mondja, hogy a kozmikus mozgasi-forgasi irany, nem a
veletlen ilyenforma kialakulasa, hanem mert nem lehet
maskep.
- A Mercur, Venusz, Hold (korulottuk nem forog egitest),
mindig azonos oldalukat forditjak a Nap illetve Fold fele.
Minel tobb Holdal rendelkezik egy bolygo,
annal gyorsabb a tengelykoruli sebessege.
- a perturbaciokbol eredo elteresek stabilizalodnak. Ezt
arra ertettem, hogy a keringesi periodus nem valtozik, ha
evtizedekkel, sot evszazadokkal elore ki lehet szamitani
a bolygok allasat. Ez akkor nem perturbacio (szerintem az a
perturbacio, amit elore nem tudunk megjosolni), hanem
torvenyszeru mozgas.
- A "pororoca " az a jelenseg, hogy az Amazon vizfolyasi
iranya megvaltozik az ev egy periodusaban, amelynek kezdete
egybeesik a Fold perihelium allasaval.
Ez nem lehet a dagaly kovetkozmenye (ahogy egyesek
feltetelezik), mert akkor pld.a Kongo folyonal is kellene
jelentkezzen a jelenseg.
En a folyo elott levo nagy viztomeg tehetetlensegevel
magyarazom, amely a Fold keringesi sebesseg gyors
csokkenesevel van kapcsolatban. Ez a nagy sebessegvaltozas
nem adodik
az elipszis palya sebessegvaltozasaibol, de adodik a
cikloid mozgasi palyabol. Kerestem, de nincs elfogadott,
egyertelmu magyarazat.
- a csillagkepek mozgasa termeszetes latszolagos az eves
vagy napi ciklusban, de azok sem allo csillagok a
vilagurben.
- a csillagaszatrol keszult web oldal kb 130 kB, es a HIX
nem fogad attash file-ot. Cimre elkuldhetem.
Azoknak szolok akik olvastak a Web oldalt;
Azt mondjak, hogy a Merkur perihelium pontjanak mozgasa
pontosan kiszamithato a relativitas elmelet alapjan. De
tudtommal csak ez, es megis szenzacio.
-En kiszamitottam az osszes bolygokra es Holdra a keringesi
periodus idot a matematikai inga kepletevel. Mind talal.
Melyik a nagyob, veletlen egybeeses?
-A mozgovagonban ulo a targy eseset fuggolegesnek latja, a
kivulallo, elorelendulo ferdeegyenesnek. Kinek van igaza?
Mind a kettonek a sajat megfigyelese szerint.
Elso esetben a vagon sebessege nem szamit, masodikban az is.
Ha valaki ratekint az ekliptika sikjanak tetejerol azt
latja amit lerajzoltam, Cikloid gorbek, de mivel palyak
elhajlasi szoggel is rendelkeznek, inkabb egy elnyujtott
elikoida alakul ki,
ha a bolygok nyomot hagynanak maguk utan. A mozgo vagonnal,
a kivulallo szamara , a nyomat a gravitacio es a vagon
sebessege hatarozza meg. Ero kummul, vagyis mind a ketto
hatassal van amozgasi formara.
Ha nem tudna elhagyni a vagont a megfigyelo, talan nem
fedezte volna fel ezt a jelenseget.
Ez miert nem ervenyes a Naprendszerre, az egyseges
vilagban? Ezt a mozgas format eleg jol lehet utanozni a
gyakorlatban. En ezt szamitogepen modelaltam.
Tovabba ugy mondjak, hogy a bolygok magneses tere gyenge
ahhoz, hogy befolyasoljak egymast. Nekem van egy atlakitott
oram, magnes ingaval, amire raepitettem egy foldgombot,
megfelelo mechanizmussal, amely mutatja
az evszakot, napot es a Nap mindenkori delelesi pontjat.
Van vele egy problema:
Minden ev oktober vege, november eleje utan bizonyos
idokozokben megall. Eloszor csak nappal, decemberben mar
ejszaka is es januar-februarban folyamatosan all.
Ez tart aprilisig. Elore azt gondoltam a hideg
befolyasolja, de amikor ket even keresztul folyamatosan
jegyeztem a jelenseget, kiderult, hogy a Bolygok es a Nap
allasai befolyasoljak.
Sot a nagy bolygok (Jupiter, Szaturn) tengelykoruli
poziciojuk is befolyasoljak, nem csak palyapoziciojuk.
Ebbol azt a kovetkoztetest vontam le, mivel az egitestek a
valosagban sulytalansagi allapotban vannak, azok egyes
pozicioit - mint tengely elhajlasi szog - befolyasolhatja
a magneses ero. En ugy velem, hogy a jelenlegi palyak
pozicioi (tengely vagy palya elhajlas) nem a mult
kovetkozmenyei, hanem a bolygok tulajdonsagai hatarozzak
meg kolcsonosen (nem orokolt).
Nemcsak tomeguk es tehetetlenseguk a meghatarozo. A
tehetetlensegnek csekely koze van mindezekhez.
Udv Szocs.
|