Sziasztok!
Bese Attila irta:
>> Szerintem az, hogy egy kabelen pl. 10 kHz-nel van egy nehany
>> tized/szazad dB-s eses (es vele fazistorzitas), ugyan tudatosan
>> nehezen eszlelheto, a hangkep szubjektiv megiteleset megis
>> befolyasolhatja (tehat a tesztalany nem azt fogja mondani, hogy
>> "magashianyos a hang", hanem hogy "nem olyan tiszta" vagy
>> epp ellenkezoleg, "nem olyan bantoan csillogo"). A kabelek nem
>> rezisztiv jellegu impedanciaja olvasmanyaim szerint az erositokre is
>> hat.
>
> Analog jeleket atvivo kabelek hangzasi jellemzoinek szubjektiv
> megitelese ennel joval tarkabb kepet mutat.
Persze, de abban sok egyeb tenyezo is jatszik (pl. a gyarto neve, a
kabel ara...).
> [...]
> A kabelek villamos vesztesegei olyan alacsonyak, hogy
> barmely elektroakusztikai rendszerben alkalmazva, az eredo
> hangzasminosegre gyakorolt hatasaik kozvetlenul nem ertelmezhetoek
> az ismert leirasok es meresi adatok alapjan.
> irodalom:
> Veszely Gyula: Bevezetes a tavvezetek-elmeletbe, HFM 23)
> Fred E, Davis: Effect of Cable, Loudspeaker, and Amplifier
> Interactions (JAES., vol 39. No. 6. 1991 June)
> M. Hawksford, "The Essex Echo", Hifi News, 30, pp. 27-33 (1985 aug.).
> R. C. Heyser, "Klipschorn Loudspeaker", Audio, 70, pp. 64-68 (1986
> nov.).
> The Genesis Report; A Technical Appraisal of Loudspeaker Cable
> Technology Qued Audio Products Ltd, (Qued Audio 1995)
Sajnos ebbol csak kettot (Hawksford, QED) tudtam elolvasni, a tobbi
nincs meg a web nyilvanos reszen. A fenti ketto viszont teljesen koznapi
fizikaval szamol (sajna az elmult 12 ev, amelyet fizikatanulas nelkul
toltottem, kezdi ereztetni a hatasat, igy Hawksford Maxwell egyenletes
cikket nem tudtam vegigkovetni). Meresi adat a ketto kozul csak a QED
cikkben volt, az pedig azonos nagysagrendbe esik a mashol olvasottakkal.
>> Az altalanos gagyisztika? Pl. mar maga az S/PDIF interfesz is eleg
>> nagy hibanak tunik az idezett cikkek fenyeben. Studiotechnikaban nem
>> is hasznaljak.
>
> Amit helyette alkalmaznak az sem sokkal kulonb... (AS-EBU)
Biztos az sem tokeletes. Egyebkent milyen hibai vannak?
>> Hogyan definialjuk/eszleljuk (a merest meg sem merem kerdezni),
>> mennyi "kvantuminformacio" veszett el?
>
> [...] sohasem allitottam, hogy kozvetlenul makrofizikai
> eszkozokkel merni lehetne az ilyen jellegu informacioveszteseget.
> [...] A temakor legkenyesebb pontja az indikacio. Azonban a
> szubjektiv
> pontatlansag nem indokolhatja a problema lesopreset. Eleg egyetlen
> olyan eset, ahol egyertelmuen megallapithato a jelenseg.
"Egyetlen eset" szerintem nem eleg. Reprodukalhatonak kell lennie (es
reprodukalni is kell), kulonben nem bizonyithato, hogy nem csak
veletlenrol van szo.
Ha van kedved, megcsinalhatjuk a kovetkezot: adsz egy szerinted kelloen
jo minosegu CD-t. En ezt elviszem, csinalok rola ket masolatot
(ugyanazon a gepen, ugyanolyan irhato CD-re). A ketto kozott az lesz a
kulonbseg, hogy az egyik "kozvetlen" masolat (siman a grabbelt anyagbol
irom fel), mig a masikat osszecsomagolom vesztesegmentes tomoritovel, es
elkuldom egy amerikai szerverre, onnan ismet leszedem, kicsomagolom,
mondjuk tizszer megismetlem ezt a kort, es csak aztan irom fel. Az egyik
CD-re rairom, hogy "A", a masikra, hogy "B". Elmegyek Hozzatok, beteszem
az "A" jelu CD-t az Altalad kijelolt CD lejatszoba. Lejatszunk egy
reszletet, kiveszem a lemezt, feldobok egy penzt. Ha fej, ismet az "A"-t
teszem be, ha iras, a "B"-t. Neked nem mondom meg, melyik CD kerult
vissza. Ismet lejatszas, es Te (vagy az Altalad kijelolt tesztelo)
megmondod (megmondja), szerinte(d) volt-e kulonbseg az elobb hallgatott
es az aktualis CD kozott. Feljegyzem, mi volt a valosag (mikor
csereltem, mikor nem), es azt is, a tesztelo mikor eszlelt cseret, mikor
nem. Mondjuk 20 kor utan megszamoljuk, hany helyes talalat van, es
kiszamoljuk annak a valoszinuseget, hogy ha 50%-os eloszlas szerint
vaktaban tippel valaki, legalabb olyan jo eredmenyt er el, mint a
tesztelo. Ha ez a szam kelloen kicsi (pl. 5% alatt), elhiszem,
hogy lehet kulonbseg. Persze ez szivesseg lenne Reszedrol, lehetoseget
adnal arra, hogy "bizonyossagot" nyerjek (mar amennyire lehet).
Kofa
|
Kedves Attila!
Elnezest a pongyola idezesert, pont az ellenkezojet allitottad, mint
amit en valaszoltam #2102-ben. Sajnos az utobbi 2 hetben teendoim
nagyon megszaporodtak, igy csak mazsolazni tudom az utobbi idoben
igencsak meghizott HANG-ot.
Az IC-k mechanikai vibraciora valo erzekenyseget onnan
kovetkeztetem, hogy nagyon erzekenyen mutatjak a csillapitas
hatasait. Pl egy kis blue-tac az IC tetejere, vagy az IC kozeleben
levo trafo tetejere, esetleg a nyaklapra magara, es nemcsak hogy
eszreveheto, de jelentos a kulonbseg (ket Micromega Stage 3 CD
jatszo A/B teszt).
> Egyebkent is ha 16 bites felvetelrol van szo, az legjobban 16 bites,
> szuro nelkuli lejatszasban fogja az optimumot adni. Ilyen
> felepitesu
> jatszot pedig nem csinalnak.
Az Audionote keszit 16 bites, szuro nelkuli DAC-ot, sot, mar
azelott, hogy Kusunoki elojott ezzel az otlettel. Szerencsere sok
ilyen terv van fenn a neten, pl a TNT-audio lapjan, a vallalkozo
kedvueknek.
> SACD iro nem letezik. :-(
De igen! Sajat szememmel lattam/hallottam, Ray Kimber-et (Meitner)
ami akkor (2004 dec) meg nem volt kereskedelmi forgalomban.
Lehetseges, hogy nem is hozzak forgalomba, csak Sony es nehany
kivalasztott kap belole... ugyanis nem draga (ha jol emlekszem,
~2000$), es sokkal jobb gep, mint ettol joval dragabb SACD lejatszok
- es persze, irni is tud SACD-t. Megkockaztatom, hogy a legjobb
digitalis jelforras a DSD harddrive-on kivul, a tobbi SACD lejatszo
(meg a csucs Marantz is) erezhetoen gyengebb. Ja, persze, a Sony nem
szeretne a SACD iras privilegiumat kiosztani mindenkinek...
Janos
|
