Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX UTAZAS 291
Copyright (C) HIX
2000-11-03
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Peru 6 (mind)  137 sor     (cikkei)

+ - Peru 6 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

2000. junius 20.

Delelott ugyintezes: penzvalto, posta, miegymas, aztan ebedre
megkostoltam a helyi specialitast, a ceviche-t. Ez hus es hal savanykas
szoszban, ahogy a vezetonk mondta "sushi a la Peru". Delutan a Santa
Catalina kolostor volt a program, az egyik legfurcsabb vallasi intezmeny,
amit
valaha lattam. 1580-ban epult, egy gazdag ozvegyasszony hozta letre
jomodu spanyol csaladok hajadon lanyainak. A mamak ugy engedtek el
lanyukat, hogy a messzi orszagban majd puritan eletet elnek, de az
elkenyeztetett kis fruskak egeszen masfajta eletmodra rendezkedtek itt be.
Szolgakat, zeneszeket tartottak, es mindennaposak voltak a nagy
vigassagok. A 450 lakobol csak egyharmaduk volt apaca, a ketharmad
szolgalo szemelyzet, foleg feketek. Harom evszazadon keresztul tartott a
tivornya, mignem mindez a papa fulebe jutott es egy szigoru dominikanus
novert kuldott a kolostorba rendet tenni. Az hazazavarta a lakok jo reszet,
a
rabszolgakat felszabaditotta es csak nehanyan maradtak az egesz
haztombnyi teruletet elfoglalo kolostorban. A tortenteket sokaig teljes
titokzatossag ovezte, hiszen a bentlakok senki kivulalloval nem
erintkeztek.

Csak 30 eve derult ki mindez, amikor is a varos polgarmestere kotelezte az
apacakat viz es villany bevezetesere. Ok ezt anyagilag nem birtak fedezni,
megnyitottak hat a teruletet a turistak elott. Rendkivul fotogen az egesz,
nagyon elenk szinu utcacskak, terecskek szokokutakkal, rengeteg virag,
narancsfa, mint egy meseorszag. Aztan egy kis internetezes, tozsdehirek es
levelek, majd egy gyogyszertarban csillogtattam szineszi kepessegeimet.
Nagyon faj a torkom es csunyan kohogok, de nem akar felszakadni, kellene
egy kopteto szirup. A gyogyszertarban senki nem beszelt angolul. Eloadtam
hat, hogy milyen a szaraz kohoges, razva a fejem, hogy nem ezt akarom, es
milyen a kopkodes, es hogy az lenne jo. Feszulten figyelt az osszes elado
es megertettek, kaptam rozsaszin itokat, remelem, az az. Ha nem, hat
pech.

2000. junius 21.

Ma megjartuk utunk legmagasabb pontjat, egy 4800 meteres csucsot az
Andokban. A busz vitt fel minket, addig nem is volt semmi baj, amig ki nem
szalltunk. Akkor aztan ket lepes megtetele utan hirtelen elfaradt az ember,
csak kapkodott levego utan, es minden mozdulat sajgott. Oxigen szinte
nulla. Az egyik angol lany komolyan rosszul lett, meg jo, hogy van nala az
asztmajara kis inhalalokeszulek. A hegyteton kis kohalmok alltak ameddig a
szem ellatott - az erre jaro soforok par kovet egymasra tornyoznak, ez
szerencset hoz utjuk soran. Biztos, ami biztos, en is epitettem egy kis
tornyot, aztan oriasi erofeszitessel visszaszalltunk a buszba. A hegyoldal
kanyargos kis utjain lejjebb ereszkedtunk a Colca Canyonba, a Cruz del
Condor ponthoz. Itt jo esellyel lehet kondorkeselyut latni es nem is
kellett

sokaig varnunk: hamarosan ott korozott a fejunk felett az oriasi madar. Kis
setafika es ejtozes utan sajt es bor partyt tartottunk, mert ma van az
egyik

lany 22. szulinapja. Egy jeghideg hotelben szalltunk meg. A csapat nagy
resze a helyi haziallatot, az alpakkat kostolta meg, de en maradtam a
spagettinel.

2000. junius 22.

Megint egesz nap a buszon, szerencsere egy darabig nem lesz ilyen, hiszen
az elkovetkezo napokban Cuzco es kornyeke lesz a program. Cuzcoban
oriasi fesztival fogadott minket, es mivel a belvaros le volt zarva, nagy
kerulouton kellett megkozeliteni a hotelt. Igy felkacskaringoztunk a varos
melletti hegyre is, ahol egy oriasi feher Krisztus szobor all, epp, mint
Rioban,
csak epp egytizednyi meretben. Erkezesunket tuzijatekkal koszontotte a
varos. Gyorsan kipakoltunk es belevetettuk magunkat a szines forgatagba.
Az egesz foter tombolt, szines ruhas, kicsit pityokas emberek tancoltak
mindenfele, teljes onkivuletben volt a tomeg. Micsoda varos.

2000. junius 23.

Kis bemelegito tura a nagy gyaloglas elott. Meg mindig nem dontottem el,
hogy vonattal vagy gyalog menjek a Machu Picchuhoz. Vonattal par ora,
gyalog 4 nap. A mai seta nem volt tul biztato, nehezen birta a tudom a
ritka

levegot, kulonosen hegynek felfele. Elso megallonk Saqsaywaman, osi inka
romterulet volt, mely 1450 korul keletkezett. Oriasi, vegtelenul precizen
osszecsiszolt kovekbol allnak a falai, 140 tonnanyi kotomeg.
Rombuszformaju kovek, rombuszformaju falakba rakva, malter nelkul, csak
pontos osszeillesztessel, hogy ellenalljon a foldrengeseknek. Az ideerkezo
spanyol hoditok el nem tudtak kepzelni, hogy az egyszeru kecsua indianok
hogy tudtak ilyen fantasztikus epitmenyeket emelni, igy azok keletkezeset
foldonkivuli lenyeknek tulajdonitottak. Ma mar bizonyitott, hogy ezek a
helyi
oslakossag muvei. A falak harom szinten helyezkednek el, melyek a fold
alatti (Ukju Pacha), a foldfelszini (Kay Pacha) es az egi vilagot (Hanan
Pacha) jelkepezik. Vagy a harom szent allatot, azaz a pumat, a kondort es a
kigyot. A teruletet nemcsak a foldrenges es El Nino rongalta, hanem a
kornyekbeli lakosok is: a koveket hazak, utak epitesere hordtak el, sot
1559-
ben rendelet szuletett arrol is, hogy itteni kovekbol epuljon fel Cuzco
katedralisa. Csak 1930-ban szunt meg az a gyakorlat, hogy nemi dij
elleneben barki elhordhassa az egyik legnagyszerubb inka romvaros koveit.
Kovetkezo megallonk Tambomachay volt, inka pihenohely, szent kuttal. Aki
ennek vizebol iszik, a legenda szerint orok eletu lesz. A gyomorrontast nem
mertem megkockaztatni, de a vezetonk megnyugtatott, hogy ugyis
bebiztosithatom magamnak az orok eletet, ha a fejemre locsolok a vizbol,
megtettem hat azt. Felfrissulve haladtunk tovabb Pisac fele, ahol ejtoztunk
egy kicsit a varoska piacan, majd felkapaszkodtunk a romokhoz. Ez mar
"komoly" 1.5 km-es gyaloglast igenyelt, sipolt is a tudom rendesen. Az osi
inka varos a hegy koves, termeketlen reszere epult, mert az inkak nagyon
odafigyeltek, hogy a jobb talaju foldteruleteket meghagyjak mezogazdasagi
muvelesre. A csucsrol remek kilatas nyilt a teraszosan muvelt hegyoldalra.
Az egyik szinte fuggoleges sziklafalon kis barlangokat mutatott a vezetonk,
a Tankanamarka temetot. Becslesek szerint itt 10 ezer sir lehetett, apro
lukak a sziklaba vajva, melyeket mar nagyreszt kifosztottak. Az inkak hite
szerint a halottak uj eletet kezdenek, ezert azokat mindennapi hasznalati
targyaikkal es ertekes kincsekkel egyutt temettek el. Nem veletlen hat,
hogy

a spanyol hoditok rogton ravetettek magukat ezekre a sirokra, es az osszes
nemesfemet elvittek beloluk.

Este a varosban ujra tombolt a fesztival, szintugy a natham, torokfajasom
es

homlokureg gyulladasom is.  A szalloda recepciosa sajat bevallasa szerint
gyogyszeresz vegzettsegu es felirt nehany pirulat. En mar barmilyen
gyogyszert beveszek, de muszaj helyrejonni, hiszen mar csak egy nap van a
gyogyulasra, ha neki akarok vagni a turanak.





.
ogyszert beveszek, de muszaj helyrejonni, hiszen mar csak egy nap van a
gyogyulasra, ha neki akarok vagni a turanak.





.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS