> Felado : [Finland]
>a taszitashoz miert nem kell valami tolo dolog.
Ez ott van, talan mar a foton eseteben is, de vegyuk az elektront:
Kisugaroz, azt mondjuk toltese van. A sugarzas folyamatos, az utanpotlast a
terbel veszi fel. Es vajon nem forditva van? elob kap utanpotlast a terbol,
es aztan koteles leadni? mert a terben levo mozgo reszecskehalmazok minden
iranybol minden iranyba szurokent tokeletesen karbantartjak az elektront,
olymod, hogy a tomeget is pontosan megszabjak. Az elektronok kozott epp
emiatt nagy a taszitasero leven egyenlo a tomeg es a sugarzas minoseg. Az
atommagoknal hasonlo az eset. Ami meglehet, mas a sugarzas minosege. A
ketto kozott viszont mar fellep a 'vonzas' iletve a gr. taszitas, ami
tulajdonkep az egyenlo tomegek kozott is jelen van, de a belso sugarzas
hatas erteke nagyobb.
Azt mondjuk elektronkotes szuletik az elektron es a mag kozott, mivel a
kisugarzasok visszacsatolodnak a tomegekte, tehat a ket tomeg kozott nemcsak
gravitacios hatas lep fel, a kisugarzasok visszacsatolasa masodlagos erokent
bumeranghatast fejt ki. Amit tudnunk kell, hogy nem az egesz sugarzas
keszlet vesz reszt a kotesben, igy az atom szerkezet semleges allapotban is
bocsajthat ki sugarzasokat.
>milyen "ter"-rol van szo, melyben az egyenlotlenseg jelentkezik?
Termeszetes az univerzum csillag es bolygokozi tererol esik szo, mely nem
egy egyenletesen kitoltott ter vagy rendszer. Ezert nem merecsgelhetek benne
egy fizikai meretekkel rendelkezo eszkozokkel.
Ket angol csillagasz lezersugarral kimerte egy femrud hosszanak kulombseget
ha az epp vizszintesen vagy fuggolegesen helyezkedik ez a Fold felszinen,
sot akkor is meretkulombseget mutat, ha csak egy meterrel feljebb emeljuk,
de a mi egymeteresunk valahol az univerzum szele fele mar csak milimeteres
lenne.
>Masreszt elegge furcsa szamomra, hogy ott, ahol lep fel nagyobb >taszito
>ero, ahol _kevesebb_ tomeg van.
Sarkadi Dezso es Bodonyi Laszlo tobb tiz eve kiserletileg igazoljak.
Vegyunk egy tomeget (10 Kg olom). A ter hatasara olvadt allapotban a
foldfelszini 'g'-tol mentesitve tokeletes gomb alakot kapunk. Tehat kezdve a
fotontol minden tomeg kulso karbantartasaert a ter felelos. A terben
tevekenykedo mozgo reszecskek nelkul a tomeg szetesne, vagyis nem lenne
osszetartasa. A lehult olomtomeg, de kulonosen a nagyobb tomegeknel jobban
merheto a feluleti es a kozponti homerseglet kulombseg, tehat mukodik a
folyamat, mig a reszecskek egy resze elnyelodik es kisugarzodik. Nagyobb
tomegek eseten (bolygok, csillagok) letezhet egy novekedesi folyamat, tehat
tobb a besugarzott mennyiseg, mint a kisugarzas.
Tehat hasonlo okokbol minden tomeg alkotoelemeitol fuggoen maga korul minden
iranyban (gravitacios) arnyekot vet. A tomegtol kivulallo pontban a 'G'
erteke fuggetlen az ileto tomeg szorodasatol, fizikai meretetol. Iletve ha a
Foldfelszini 'g' most 9,82 m/s/s, ugyanebben a pontban ugyanannyi marad a
mostmar 'G' erteke ha a Fold tomeget 10 meteres gombbe suritem, viszont a 10
meteres tomegfelulet 'g'je oriasira no. A formulam megvan, ki lehet
szamolni.
Hogy erzekeljuk a tomeg arnyeket, azt hiszem inercios teret, egy masik
tomegre van szuksegunk, hisz csak igy jon letre a taszitas.
Egy kicsit innen erdekes, mert mindeddig nem voltak kiserletek kozel egyenlo
tomegek kozotti kolcsonhatasok kifejezesere. A jelenseget Bodonyi Laszlo
vette eszre tobb tiz eve, de senki sem vette figyelembe.
Majd Sarkadi Dezso nagyobb pontossagu ingajaval tokeletesebben igazolta hogy
amennyiben a tomegek kozelednek az egyenloseg hatara fele, a ket tomeg
kozotti gravitacios kolcsonhatas csokken a minimalis ertek fele.
A kiserlet egyszeru, barmikor meg lehet ismetelni, kisse hihetetlen, viszont
a magyarazat es a matematikai bizonyitasok nehezebbek, valami hasonlo
okokbol, mert a mai fizika nem ert egyet a taszitasos megoldassal,
mondhatjuk egyenlore, amig mas kiserletek is az tokeletesen meg nem
erositik, nem igazoljak.
Ket egyenlo tomeg eseten egyenloek az arnyekterek, egyenlo az atszivargott
reszecskek, es a kiszugarzott reszecskek erteke. Kulombozo tomegek eseten az
egyenloseg felborul es a kulso gr. taszitas tuleroben lessz. Namost a ket
kulombozo tomeg kozott egy ero erteket hasznalunk, (en 95 kg vagyok, iletve
95*9,82 N.) de ha mindket tomeget dinamometerrel mernenk, a kozottuk
ervenybelepo ero kette szakad, megpedig nem egyenletesen, hanem mindeg a
kissebb tomeg dinamometerje mutat nagyobb erteket. (Mig en huzorugoval is
annyi Kg vagyok, a Fold masik oldalan levo dinamometer meg sem moccanna ha
raketaval elhagynam a Foldet)
De mindezeket megtalalod Dezso honlapjan:
http://www.geocities.com/fhunman/
>De hat nincsen arnyekhatasa. :)
Tehat a fenyt is szallitjak, es lathatoan tomeg jelenleteben arnyeka van.
Kepzelj el egy tomeget, melyet minden iranybol Napok vesznek korul. Hasonlo
a gravitacios arnyek is.
Udv Csaba.
Udv: Endre
|
Hello,
csigaver, oregem. Egy pillanatig se vadolom az OMH-t semmi csunyasaggal.
Amit te allitottal, hogy letezik ilyen meres, de az OMH hivatalbol nem
mutathatja meg nekem, a megrendelorol pedig azt irtad, hogy
> nos, vele fel lehet
> venni a kapcsolatot, de ketlem, hogy kiadna a teljes anyagot.
Ez ellen sincs semmi kifogasom, azt csinal vele, amit akar, de eleg
sportszerutlen egy ilyen titokzatos merest sulyos bizonyitekkent
aposztrofalni. Legalabbis egy Tudomany nevu forumon.
Na, reszemrol game over.
Udv:
Jano
|