LZ irta;

<<Specialis relativitaselmelet.
Amit ajanlani tudok a temaval kapcsolatban:
http://www.uni-miskolc.hu:8080/~www_fiz/modern1/
Ha az elejetol a vegeig elolvasod (az 1.,2.,3. eloadasokat), es atragod az
egeszet, megerted.>>

Megneztem, elovastam, de nem talalok semmi ujat, amit masok is leirtak.

<<<Roviden:
0; Adott egy vonatkoztatasi rendszer es egy abban mozgo pont
1; feltetelezzuk, hogy letezik "eter", egy abszolut vonatkoztatasi rendszer
2; ha van, a Fold hozza kepest mozog - megnezzuk, milyen sebesseggel
(Michelson-kiserlet)
3; kiderul, hogy nem mozog a Fold az eterhez kepest. Akkor se, ha mashol
vizsgaljuk. Azaz sehol sem mozog. Azaz minden rendszer eter, tehat egyik sem
az. Tehat nincs eter.>>>

A terben nincs eter! Mindennek ellenere elgorbul a ter. Mi gorbul el a
terben?
A Michelson kiserlet azt mutatta, amit mutathatott a fizika torvenyei
szerint, de azt nem igazolta, hogy nem letezik c+v vagy c-v. A keszulek nem
alkalmas erre. Sajat meggyozodesem. Nem akarom rakenyszeriteni senkire.

<<<4; Einstein kimondja, hogy az ido a kulonbozo rendszerekben nem
feltetlenul
telik egyforman.>>

Mi az ido? Az ora sajat ciklusait szamolja, majd ujrakezdi, s ezt etalonnak
fogadtuk el, vagy annak szerkesztettuk meg. Hozza hasonlitunk minden mas
mozgast (akar a meter etalonhoz, minden mas terbeli dimenziot)..

<<Pontositva: barmely rendszerben jol erzi magat barki, szamara az ido
ugyanugy telik - csak kulso megfigyelo szamara nem. Ebbol indul ki>>

Minden rendszer egyenlo! Egy bolygon tartozkodom, elinditok egy raketat
200000 km/s sebesseggel, mely egyezik sajat bolygom iranyaval. Egy masik
bolygon tartozkodo kozli velem, hogy az en bolygom 200000 km/s sebesseggel
halad az ovehez viszonyitva. Ha megmeri az altalam kilott raketa sebesseget
mit eszlel?

<<<- idodilatacio (ha nem a sajat rendszerunkbol nézzük az esemenyt , akkor
az
eltelt ido hosszabbnak tunik)>>

Ha egy ora kesik, miutan nagy sebesseggel halad vagy gyorsul, az meg nem
jelenti azt, hogy az ido kitagul, mert minden mozgasi folyamatot, sok mas
tenyezo befolyasolhat, igy a sebesseg is.

<<- tavolsagkontrakcio (a fentiek barmelyikebol kovetkezik, hogy a gyorsan
mozgo targyaknak a mozgassal parhuzamos oldalai megrovidulni latszanak kulso
szemlelo szamara)>>>

Ezek szamitott bizonyitekok, nem tudok gyakorlati bizonyitekrol.

<< Az elmeleti szamitasokon kivul kiserletek, megfigyelesek is bizonyitjak
az
elmelet helyesseget.>>

Azt nem vitatom, hogy a jelensegek nem leteznek;
1,  A fenyelhajlas a gravitacios terben.
2, A Merkur bolygo Perihelium pontjanak forgasa (de csak ezt az egy bolygot
emlegetik), de azt is latni kell, hogy a bolygok korforgasa (keringese)
latszolagos mozgas, akarcsak a Geocentrikus mozgas. A Nap is mozog nagy
sebesseggel s igy a mozgopont kore, nem lehet kort rajzolni. Gyakorlatilag
lehet alkalmazni, mert a matematikajat ebbol a szemponbol alkottak meg
(alkalmaztak a cikloidaknal is sajatos matematikai format).
3, Ha a muon nem bomlik el, ameddig az atmoszferat atszeli, azert nem kell
az ido megvaltozzon, hanem csak lelassul a lebomlas, a sebesseg
kovetkozteben. Szerintem ezt konnyebb felfogni, es matematikai format is
lehet hozzarendelni.
4, Az oraparadoxon.

Sokszor az a benyomasom van, olyan mind amikor valaki azt mondja "Szuzmaria"
megjelent. Az emberek nem latnak semmit, mire a pap azt mondja, hogy a
latashoz "igaz hit" kell. Ekkor mar mindenki latja.
Felre teve minden viccet, ennek bizonyitasa varat magara, szaz ev utan is!
Nem exakt tudomanyos terulet "szamomra", mint pld az elektronika, amely
nap-mind-nap csodakkal lep meg

Szocs

Zoli irta.

<<Nem idezve, csak megertve Szocs gondjat, a kovetkezot
javaslom: Allitsuk meg a Fold tengelyforgasat...
Minthogy a tavolodo pilota mozgasallapota valtozott csak
meg, az o orajat viszont lefitymaljak: Bezzeg rogvest kesni
kezdett, pedig mi jol koszontunk el: Have a good time !>>

Rengeteg hasonlo kiserletet irtak le itt is a HIX-en. Mindegyik az alapelvre
epul es megis ahany elvi kiserlet, annyi ertelemezes. Volt meter-rudas
kiserlet, raketan belul-kivul, lezeres kiselet, de ezek "gondolati"
kiserletek es nem egyertelmuek..
Ez olyan, mind amikor egy pap felolvassa "Isten igejet" elmagyarazza, de
ahany pap, annyi magyarazat, ugyan arra az igere..
Nem akarok senkit elitelni, de ez nekem nem tudomany szaz ev utan (a "HIT"
hatarat jobban megkozeliti), mert itt is azt kerdeztem, miert kesik egyik,
es siet a masik, a Fold-i orahoz viszonyitva. Valasz nincs. Van aki a
gyorsulast nevezi oknak, van aki az egyenletes, hosszantarto repulest, stb
 .
Megneztem a web-oldalon a kiserletet. Csak annyit jegyzek meg, hogy nem
egyeznek a szamitasok es a mert adatok. Valami santit.

Szocs

vorosj:
>Amit leirtal, az egy alapveto kiserlet variacioja.
>Nem nagyon latom, mit varsz. Nem kell Lorentzre hivatkozni,
>az csak a modell.
Igen, nem magyaraz, hanem szamitasokra valo.
A cikkiro kivancsisagat bizonyara a szokasos, magyarazat nelkuli - bar
teljesen jogos - Lorentzre hivatkozas nem elegitette ki.
Lorentznek koszonhetoen kiszamithato, hogy mozgasiranyban a
cso rovidebbe valik, s emellett lenyeges az is, hogy az orak
pillanatnyi allasarol keszitett felvetel (ami kozeprol keszulne)
azt mutatna, hogy az egyik ora tobbet mutat mint a masik, igy a
a hatulrol vagy elolrol erkezett feny sebesseget egyarant
c-nek meri a cso.
Allo megfigyelo szerint az orak 'eltolodott' es lassu jarasa
valamint a rovidult cso egyuttesen a magyarazat arra, hogy a mozgo
rendszerben miert nem tudjak kimutatni a meroeszkozok es a feny
relativ sebessegenek c-tol kulonbozoseget egyik iranyban sem, s igy
aztan a sebesseg a cso szempontjabol nem is relativ, hanem abszolut.

Udv: zoli