2000. junius 17.

Ebreszto, reggeli. Kivetelesen nem tojas (attol mar kiutest kapok), hanem
gyumolcssalata es joghurt. Megint egesz nap a buszon, ebed az
oceanparton, egy kisertetvarosban, amit az El Nino rombolt szet. Kora este
erkeztunk meg Nazca varosaba, felvertuk a satrakat es nekialltunk vacsorat
fozni, majd a kozeli szallodaban megneztunk egy videot a Nazca vonalakrol.
A nazcak 200 es 800 kozott eltek, aztan vagy egy evezredig elfeledkezett
roluk a vilag. Csak 1901-ben fedezte fel oket egy perui regesz nehany
targyi

emlek jovoltabol. A legtobb leletet lenyultak mar a sirrablok, de sikerult
megmenteni egy par jellegzetes keramiat, amibol megismerhetjuk oket. A
nazcak leginkabb a sivatagba rajzolt vonalaikrol ismertek, amiket alig 60
eve
fedezett fel egy Paul Kosok nevu amerikai.  A Csendes Ocean partja es az
Andok hegyvonulata kozti korulbelul 450 negyzetkilometeres teruleten
egyenes vonalak, geometrikus alakzatok es allatrajzok szazait rajzoltak a
talajba. A vonalak tobb kilometer hosszuak es gyakran keresztezik az
allatrajzokat, melyek kozul nehany ket futballpalya nagysagu. A gyik
peldaul

180 meter hosszu, a majom 90 m magas, a kondor szarnyfesztavolsaga 130
meter. A pelikan pedig 285 meter magas. A vonalakat egyszeruen alakitottak
ki: a sivatagban 20-30 cm melyen felszedtek a talaj felso, napbarnitotta
reszet es a vonal egyik szelere hordtak. Az alatta levo vilagosabb
talajreteg
rajzolja ki az abrakat. Eso hianyaban a rajzolatok jo masfel evezrede
kituno

allapotban megmaradtak. Hasonlo okokbol nem is engedik, hogy besetaljunk
a teruletre, hiszen labnyomaink oriasi kart okoznanak. Mindenfele teoriak
vannak, hogy kik, miert es hogyan rajzoltak ezt a paratlan kepgyujtemenyt a
sivatagba. A foldtol legelrugaszkodottabb Daniken elmelete, miszerint a
terulet foldonkivuli lenyek urhajoinak leszallohelye. Nekem mindig az az
erzesem van ilyenkor, hogy azert talalja ki a mai ember ezeket az ufos
magyarazatokat, mert nem tud jobbat. Lehet, hogy vannak foldonkivuli
lenyek, itt nem ezek igenleserol vagy tagadasarol van szo. Hanem arrol,
hogy sok olyan dolog van a vilagon, amit nem tudnank a mai eszunkkel
megcsinalni, vagy nem fogadjuk el, hogy tobb szaz evvel ezelott az emberek
igenis kepesek voltak olyan alkotasokra. Nem illik be a mi kis emberi
fejlodesrol alkotott elkepzelesunkbe. Ilyenkor aztan szepen elovesszuk a
marslakokat. Pedig lehet, hogy a nazca tarsadalom okosabb volt annal, mint
ahogy mi azt gondoljuk. Sokan leragadnak annal a problemanal, hogy a
rajzokat csak felulrol, repulorol lehet latni es hat akkor meg senki nem
tudott
repulni. Aztan jott valaki, es 1975-ben bebizonyitotta, hogy miert is ne -
osszeallitott egy repulesre alkalmas takolmanyt (egesz pontosan egy
holegballont) olyan anyagokbol, amik mar a nazcak idejeben is leteztek.
Voltak, akik szinte az egesz eletuket azzal toltottek, hogy megfejtsek a
Nazca vonalak rejtelyet - pl. Maria Reiche, egy nemet tudosno, aki szerint
az egesz terulet egy nagy naptar. Masok szerint ritualis utvonalak, de
legalabbis valahogy a vallassal vannak kapcsolatban. Az biztos, hogy a
talaj

tul puha leszallopalyanak, a vonalak nem vezetnek sehova, igy nem igazan
lehetnek utak, es nem is mutatnak sehova, hogy iranytuk lennenek. No, de
majd holnap reggel megnezem en is felulrol, hatha kiokoskodom valamit J

2000. junius 18.

Csak a fele csapat vallalkozott a repulesre, a tobbiek visszaleptek, mikor
megtudtak, hogy 3-5 szemelyes regi Cessna gepek varnak rank. En is csak
addig voltam nagy legeny, amig meg nem lattam a szemelyzetet: a pilotanak
az arca, segitojenek a keze volt osszeegve. Kicsit osszerezzenve bar, de
irany a repcsi. Szep sorban felbukkantak a hires rajzok: a majom, a
kolibri,
a
pok, az integeto emberke, es igy tovabb. Oriasi elmeny volt latni oket,
kattogott is a gepem rendesen. A gyomrom kevesbe orult, kulonosen mivel
minden rajznal eles kanyart vettunk, hogy a kepeket a gep tuloldalan ulok
is

lathassak. Fel-le, fel-le. Kicsit sapadtan bar, de foldet ertunk, es senki
nem
banta meg a repulest. Delutan Chaucilla nevu temetobe mentunk, ahol
szanaszet hevernek a sivatagban osregi csontok, koponyak, ruhafoszlanyok,
hajcsomok es ki tudja, meg mi minden. Az igazi meglepetes azonban a
sivatag kozepen talalhato mosdo volt: vizobliteses WC, mosdo, zuhany,
papirtorolkozo. Elkepeszto luxus. Par ora buszozas utan elertuk ujabb
szallashelyunket, egy festoi kis oblot az ocean partjan. Homokos part,
ketoldalt magas sziklak, elottunk a melykek ocean. Currys csirket foztunk
vacsorara es angol szokas szerint marshmallowt sutottunk a tabortuznel.

2000. junius 19.

Imadom a homokduneket, es ma igazan lattam eleget. Egesz nap nyeltuk a
homokot a buszban, mig Arequipaba ertunk. Utkozben rengeteg lerombolt,
kihalt varost lattunk, sok-sok pusztulast az El Nino utjaban. Elhagytuk az
ocean partjat es elkezdtunk felkapaszkodni a Panamerica Highway-en az
Andokba. Kezd hulni az ido. Arequipa csodalatos kis varoska, hangulatos
foterrel, remek ettermekkel, korulotte hofodte hegycsucsokkal.
Legmagasabb kozuluk az El Misti a maga 5822 meterevel. Az egesz varoska
feheren csillog, mert az osszes epulete egy sillar nevu helyi vulkanikus
kofajtabol epult. Isteni steaket ettunk, neha azert kell egy kis
kenyeztetes
a
kemeny kalandoroknak is.