529:
>En ugy gondolom,hogy a mikrosecundumok vilagaban tapasztalati 
>tenyekrol beszelni nagyon meresz vallalkozas.

Ez 'csak' milliomod resze a masodpercnek.
Ilyesmi a villanocsovek (vakuk) felvillanasi ideje. Ez meg
erzekelheto  a szem szamara is. 
Videojelek ( kamerak, TV) digitalizalasakor pedig 1mikrosec alatt 
kb. 20-szor kell mintat venni a jelbol, hogy a kepminoseg 
turheto legyen.
Mai szamitogep chipek sokasaga GHz frevenciaju orajelekkel mukodik, 
ami nanosecundumos (1/milliard sec) periodusidot jelent.
20GHz-es impulzussorozat oszcilloszkopok kepernyojen  jol 
megjelenitheto. ( nehanyszor 100 pikosec idokozok lathatok)
Szemsebeszeti lezerek impulzusidejet pedig femtosecundumokban
merik manapsag, ami a masodperc ekkora toredeke:
1/1000.000.000.000.000 sec idotartam. 
A mikroszekundum ennel milliardszor hosszabb ido!

Udv: zoli

Kedves 529!

A kvantumelmelet a vilag legpontosabban bizonyitott elmelete, es az azt
mondja, hogy az egyedi meresek erteke valodi veletlen (termeszetesen az
eloszlas nem). Amit allitasz, az az egesz kvantumelmeletet megcafolna.

Udv,
Jozsi.

BUEK mindenkinek, nevem Demeter Csaba, segitsegre lenne szuksegem a tudomanyos 
es a nem  tudomanyos ismeretek meghatarozasaban, a pszichologiaban. 

Linkek, interneten elerheto konyvek vagy sajat velemenyek erdekelnenek.

Elore is koszonom,
Csaba

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-138-110.ms.fx.ro)

Szia!

> Erdemes lenne elgondolkodni az ido mibenleterol.
> Talan az lehet az Univerzum olvashato memoriaja.

Biztos hogy nem. Memoria ugyanis csak anyagi dolog lehet, az ido pedig
nem anyagi, hanem nyelvi (gondolati absztrakcio).

> Ha barmely esemeny ket elegge kozeli idopontjat
> [nanosec.]vizsgaljuk a valtozas teljes biztonsaggal
> meghatarozhato.

Helyesebben:

Ha barmely esemeny ket nem tul kozeli es nem tul tavoli idopontjat
vizsgaljuk a valtozas az esemeny (terbeli,idobeli,stb) leptekebol adodo
biztonsaggal hatarozhato meg.



A teniszlabda leesett a foldre. Gondolom ez megfelel egy esemenynek.

Kepkockankent vegignezve a folyamatot megorokito (tv) filmet eleg jol
meg lehet mondani, hogy melyik az a kepkocka, amelyen az esemeny a
leginkabb lathato.

Persze minnel tobb kepkocka keszul masodpercenkent, annal nehezebb
kivalasztani azt a kepkockat, amin az esemeny a leginkabb lathato a
tobbi kepkockahoz kepest. Minnel tobb kepkocka keszul masodpercenkent,
annal nehezebb ertelmet talalni annak, hogy mit is jelent az, hogy: a
teniszlabda eppen le van esve a foldre.

Es minnel kevesebb kepkocka keszul masodpercenkent, annal nehezebb
kivalasztani azt a kepkockat, amin az esemeny egyaltalan lathato.
Szelsoseges esetben az esemeny epp ket kepkocka elkeszulte kozotti
idoben tortent meg, igy akar semmit sem latunk belole a filmen.

Azt lehet nagyjabol tudni, hogy bizonyos kepkockak azt orokitik meg,
amikor a teniszlabda meg nem esett le a foldre. Es azt is lehet
nagyjabol tudni, hogy bizonyos kepkockak azt orokitik meg, amikor a
teniszlabda mar nincs leesve a foldre (mert visszapattant). Azt is lehet
tudni, hogy valahol a ketto kozott kell legyen az, amikor a teniszlabda
le van esve a foldre. De hogy ez pontosan mit is jelent, meg hogy
pontosan mikor is tortent meg, azt nem lehet pontosan tudni.

Raadasul az sem segit, ha valaki reszletekbe menoen megadja a "le van
esve a foldre" kifejezes teniszlabdakra vonatkoztathato jelenteset.
Ezzel ugyanis "csak" annyit lehet elerni, hogy az eredeti egy esemenyt
reszesemenyek sorozatakent irja le. Ezekre a reszesemenyekre pedig
tovabbra is igaz marad a fenti gondolatmenet szerint, hogy idoben sem,
es jelentesukben sem pontosan behatarolhatok.


> Tehat elorelatunk ,utanna mar azt
> vehetjuk kiindulopontnak es az azt koveto mikro-,
> nano-,secundum esemenye hatarozhato meg stb...
> Ha ez egy barmely  esemenyre igaz akkor mar csak
> szamitogep[halozat] kerdese a jovo megjelenitese.

Nem, nem igaz barmely esemenyre. Peldaul nem igaz a meteorologiai
elorejelzesre sem.


Kellemes elmelkedest,

z2