Az egyiptológiai könyvek és filmek tanúságáról:
Az egyiptológiai filmek narrációjába egyértelműen befészkelte magát az
egyiptomi papirusz-tekercseken talált írások szellemisége. Ezek szerint
a piramisok szó szerint „a hallhatatlanság iránti vágy leglenyűgözőbb
szimbólumai”.
A további részletek szintén a „Feltámadás gépezete” c. angol
egyiptológiai ismeretterjesztő film narrációjából idézett részletek. Renée
Friedman és Vivian Davis egyiptológus tudósok a narráció
megszerkesztésekor a megtalált és megfejtett papiruszok
hangulatának hű idézésével egyfajta kulturális tájékoztatót kívánnak
nyújtani, ám a szöveg tartalma megdöbbentően egybevág a szellem
feltámaszthatóságának eleddig részletezett koncepciójával. Tehát
részletek a narrációból:
„A piramisok környékén számos épületmaradvány is fennmaradt,
amelyek az eredeti piramis-együttes alkotóelemei voltak.
A piramis lábánál állt a halotti templom. Ide hordták az ételt és italt,
amire az egyiptomiak hite szerint a halott fáraónak is szüksége volt.
Az épületek mindegyikének ugyanaz a célja: a feltámadás elősegítése.
Az abuszíri piramisokról: Raneferef nem sokkal múlott el 20 éves, amikor
meghalt. Raneferef halotti templomában talált tekercsek tanúsága
szerint rekonstruálták a halotti kultusz tevékenységének
dokumentumait. Raneferef halotti temploma virágzó vallási központ volt,
még 200 évvel a király halála után is. Kb. 200 pap
tevékenykedett itt folyamatosan, egymás után öt műszakban. Éjjel
nappal
szolgálták a halott király kultuszát. Nappal hozták a kenyeret, húst, a
gabona és gyümölcsféléket. Éjszaka a csillagokat figyelték, és a
feljegyzéseket készítették. A papok a bürokratikus pontosság
megszállottjai voltak......
Fényűző étkeket helyeztek az oltárára. Amit a király nem evett meg, az a
papoké lett.”
Nos tehát, így fest az óegyiptomi tevékenységről folytatott
rekonstrukció, amely amolyan kulturális tudósítás műfajában született.
Azonban benne a halott fáraó szellemét megvendégelni kész papi
készültségről olvashatunk. A tekercsek teljes tartalmát nem olvasták fel
a filmben, csak ízelítőt nyújtottak az akkori világból. A tekercsek sem
feltétlenül tartalmaztak mindent….. Nevezetesen, hogy megjelent-e
testben is a feltámadt fáraó, és mennyi időközökre? Sikerült-e teljesen
feltámasztani a fáraót? Ha sikerült, akkor mennyi idő után? Csak őt
támasztották-e fel, vagy többeket is? Miért szűnt meg a feltámasztás
gépezete? Mert sikeresen teljesítette küldetését, vagy mert el kellett
odázniuk azt?
Az ókori görög mítoszok igazság-tartalma is elképzelhető olyanformán,
hogy az így feltámadt „félistenek” Jézus Krisztus módjára meg tudtak
jelenni, és el tudtak tűnni bárhol, sőt, be is tudtak avatkozni a
fejleményekbe. Továbbá képesek voltak pl. Tudás-alapú papi rendeket,
vagy egyéb típusú közösségi minta-intézményeket létrehozni, és
bennük kezdetben a tanítást is útjára bocsátani.
Mindenesetre az ókori egyiptomi tekercsek tartalma alapján nagyonis
megállapíthatjuk, hogy azok éppenséggel nem mondtak ellen ezen írás
alap-koncepciójának….
A víz fontossága:
Az újszülöttek magzatvízből jönnek a világra. Az emberek vízpartra
kívánkoznak az éves szabadságuk alatt, és ténylegesen sok időt bent
is töltenek a vízben. Kisebb részt erdőbe kívánkozunk, amely mellesleg
szintén a tündér-mesék második leggyakoribb helyszíne.
Ahogy az ember idősödik, úgy fog egyre inkább kimondottan meleg vizű
gyógyfürdőkbe kívánkozni. Számos tünet enyhítésére maguk az orvosok
sem tudnak mást tenni, mint beutalót adnak gyógy-fürdő
szanatóriumba.
A „halottak” természetesen csak a szeretteik otthonába képesek
visszatérni, de a tömeges visszatérésükhöz szükséges alternatív
gazdasági doktrínákon már sokat dolgoztam. Mind a kidolgozásukba,
mind a terjesztésükbe irdatlan energiákat öltem; - tehát felesleges
olyan látszat-evidenciákban utazni, amely mindezt nemlétezőnek tünteti
fel, mert azzal az illető a szellemvilág haragját fogja érezhetően magára
vonni, és akkor pedig úgy kell neki.
Kellemes „halott”-feltámasztást kívánok mindenkinek!
TOMI az egyipTOMI
|