> Zeratul:
> >A genkeszlet manipulasaval latszolag valoban barmit megtehetnenk. Nem
> >szabad
> >azonban elfelejteni, hogy a belso mukodeseink hihetetlenul
bonyolultak.
> >Nagyon sok vonatkozasban meg nem ismerjuk a pontos lejatszodo
folyamatokat,
> >tehat nem is varhatjuk el, hogy korlatlanul beleavatkozzunk a
> >genkeszletunkbe.
> >...
> >Osszessegeben tehat olyan merteku uj rendszert kellene a rendszerbe
> >taplalni, ami kerdesesse teszi, hogy egyaltalan eletkepesek
maradnak-e a
> >sejtek.
> Tehat ha jol ertem, elvileg semmi akadalya annak amit leirtam,
gyakorlatilag
> a mai technikank meg fenyevekre jar tole.
>
> udv: VAti

Ha nagyon sarkalatosan nezzuk a kerdest, elvi akadalya valoban nincs,
bar hozza
kell tegyem, hogy szinte lehetetlen olyan rendszert alkotni, ahol ne
lepne fol
rakos elfajulas. Mindez rengeteg vedelmi rendszer beepiteset
feltetelezne, ami
egyreszt borzaszto energiaigenyes, masreszt nagyban lelassitja a
szervezet
fejlodesenek utemet, es hatekonysagat. Talan figyelemre melto, hogy meg
sohasem
hoztunk letre olyan uj fajt, vagy olyan uj valtozatot, ami fel tudta
volna venn
i
a versenyt a vad valtozatokkal...


Zeratul

> Sziasztok!
>
> Tegnap voltam egy eloadason, ahol a transzgenetikus novenyekrol volt
> szo. Itt emlitette az eloado, hogy a DNS kodolja a feherjeket. 3
> bazispar kodol egy aminosavat, amibol aztan osszeall a feherje.
Namost,
> tudomasom szerint az emberben 20 aminosav van, viszont a 3 bazis
> lehetseges kombinacioja 4^3=64. Szoval 44 kombinacio nem fordul elo?
> (leszamitva a start meg a stop kombinaciokat - egy regebbi ujsagbol:
> ATG start; TAG, TGA, TAA stop).
>
> Emlitette meg azt is, hogy vannak "hasznalatlan" reszek is. Amikor a
> genbeultetest vegzik, akkor az csak akkor jar sikerrel, ha ezekbe a
> reszekbe sikerul a gent beultetni. Akkor viszont honnan tudja a tRNS,
> hogy ezt a reszt (gent) le kell olvasni?
>
> Arrol is volt szo, hogy a DNS egyes reszei csak egy bizonyos ido
elteltevel
> aktivalodnak, vagyis egy bizonyos ido elteltevel lesz rola leolvasva
az
> informacio es szintetizalva a feherje. Van errol valami bovebb
> informacio?
>
> Elore is koszonom a valaszokat.
>
> --
> udvozlettel,
>  Gergely

Nos egy aminosavat valoban 3 nukleotid kodol. (konnyu belatni, hogy
ketto keves
lenne, mert 4^2 csak 16) Legalabbis kozepiskolas szinten ez mondhato. A
genetik
ai
kod degeneralt, azaz egy aminosavat tobb nukleotidtriplet is kodol,
ezenkivul
altalanosan van 3 stopkodon es egy startkodon. A stopkodonok nem
kodolnak
aminosavat, a startkodon formil metionint(prokariota) vagy metionint
(eukaryota
)
kodol. A kod degeneraltsaga mutat bizonyos szabalyossagokat, a erdekel,
tudok
rola par szot mondani...

Azok a bizonyos "hasznalatlan reszek" az eukariota genom fontos reszei,
amirol
alt. nem irodik feherje (neha igen, de ez mas teszta). A genrol keszult
eretlen
mRNS meg tartalmazza ezeket a reszeket, de aztan ezek kivagodnak.
Azonban ezek 
a
kivagott szakaszok is viselkedhetnek eretlen mRNS-kent, es ezt
hasznalhatjuk ki
 a
fent emlitett esetben.

Az utolso kerdesedre igencsak bo valaszok leteznek... :) Borzasztoan
leegyszerusitve azt mondhatjuk, hogy sohasem folyik folyamatosan a sejt
teljes
DNS allomanyarol atiras. (kulonben pl. mi kulonboztetne meg az egyes
sejteket
egymastol, ill. az egyes sejtek kulonbozo alapotait egymastol). A sejt
reakcioi
 a
kornyezet valtozasaira szinte mindig egyutt jarnak az atirodasi mintazat
megvaltozasval. Masreszrol pl. az egyedfejlodes soran bizonyos genek
meghatarozott sorrendben kapcsolodnak be egymas utan, az ido
elorehaladtaval...

Zeratul