Kedves Gábor!

hix.nyelv #881, Szegedi Gábor >:

> Az újszülött állatot "tapírcsikó"-ként emlegették. 
> Vajon helyesen tették-e? Nem a "tapírgida" vagy épp a "tapírborjú" a 
> jó név? Milyen szabály vagy irányelv alapján lehet meghatározni, 
> melyik állat kicsinyeit hogyan hívják? 

  Helyesen tették.  Ha Magyarországon nem honos (ill. nem "közszájon 
forgó") állatfajról van szó, vagyis nincs bevett megnevezés az adott 
faj fejletlen egyedére, akkor a "szabály vagy irányelv" az analógia 
lehet: keressük meg az ismertek közül leghasonlóbbat.

  A tapírfélék családja a páratlanujjú patások rendjébe tartozik a 
lófélékkel együtt (a harmadik család az orszarvúfélék).  És mivel a 
|csikó| a "lóalkatúak" kicsinyeinek neve -- ideértve a rendszertanilag 
nem ide tartozó teveféléket is --, ezért korrekt elnevezés a 
|tapírcsikó|.

  A párosujjú patások kölykeinek neve a következőképpen alakul: a 
disznóalkatúak (disznó-, pekarifélék) kicsinye a |malac|.  Ide 
tartoznak a vizilófélék is, de a magam részéről rájuk a |borjú|-t 
alkalmaznám (az okot l. később).  A tevealkatúakról már volt szó fent. 
A harmadik csoportból, a kérődzőkből kiemelkedik a juh (birka) -- és 
közeli rokonai, mint pl. a muflon --, ami esetén tkp. nincs is 
összefoglaló név a kicsinyre, mivel nem és kor szerint változatos 
elnevezésekkel találkozhatni; a köznyelvben talán a |bárány| szolgálhat 
összefoglaló névül.  A többi kérődző -- alkamasint idecsapva a juhok 
vad rokonait is --  két néven "osztozik": a |gida| és a |borjú|.  A 
kettő között a faj átlagmérete dönt: nagytestű állatok esetén a |borjú| 
a szokásosabb, kisebb testű állatok esetén a |gida|.   De vannak kettős 
alakok: |szarvasborjú|, ill. (ritkában) |szarvasgida| (a |gida| itt az 
|őz| hatása, amely ebben a koordinátarendszerben kisebb testűnek 
számít); a szarvas analógiájára van |zsiráfborjú|, ill. (némileg már 
"neccesen") |zsiráfgida|.  A |borjú| használatos a (nagyobb) testű vízi 
emlősök kölykeire is, elsősorban a cetfélékére és a fókaalkatúakra, de 
szvsz. ide tartoznak a tengeri tehenek és a vizilovak is.  |Borja| van 
a "vastagbőrűeknek" is: így az elefántféléknek is, sőt az 
orrszarvúféléknek is (annak ellenére, hogy ez utóbbiak páratlanujjú 
patások).

  Annak ellenére, hogy a |tapírcsikó| tűnik a legkorrektebbnek, úgy 
vélem, alkalmazható lenne a |tapírborjú| is -- pl. a vízi életmód okán. 
 Mivel itt nincs bevett név, az úzus nem korlátoz, és így minden 
megolkolható megoldás elfogadható.  Arra viszont vigyáznunk kell, 
hogyha a |tapírcsikó|-t választottuk, akkor az anyja |tapírkanca|, az 
apja pedig |tapírcsődör| legyen és ne a |tapírborjú|-hoz passzoló 
|tapírtehén|, ill. |tapírbika| (ill. |gida| ~ |suta| ~ |bak|).  Tkp. ez 
utóbbiak alapján is dönthetünk, és akkor a kölyök megnevezése lesz 
"következmény".

  Az én fiam, amikor először látott egy könyvben nyúlfotót, azt mondta 
rá: kenguru :))  Ezzel a sztorival azt szeretném érzékeltetni, hogy a 
ma embere már nem él együtt a háziállatokkal, így a városi népesség 
zömében már elhalványult a különböző korú és nemű állatok nevezéktana, 
így az új állatfajok esetén sem tudja a fenti módon produktívan 
alkalmazni.  Ezért van, hogy terjednek a "semleges" elnevezések, 
esetünkben pl. -- talán a silány fordítású angol dokumentumfilmektől 
nem teljesen függetlenül -- a |bébi|: a |fókabébi| már szinte teljesen 
felváltotta a |fókaborjú|-t.  Nekem ez nem nagyon tetszik, de hál' 
istennek nem én alakítom a magyar nyelvszokást, így nem szakmabeli a 
|tapírbébi|-t is nyugodtan használhatja.  Van viszont egy korrektebb 
semleges elnevezés, amely minden faj kicsinyére alkalmazható: ez a 
|kölyök|: a |fókakölyök|, |tapírkölyök| stb. kitűnő áthidaló megoldás a 
|bébi| rossz "mellékíze" nélkül.

  A népi megnevezésekről van egy kis összefoglaló a 
<http://www.nimfea.hu/programjaink/zoldszem/akad.htm>; oldalon.  Meg 
kell azonban mondani, hogy ez torzít egy kicsit, ugyanis nem ennyire 
egységes a helyzet: vidékenként vannak nyelvjárási eltérések, sőt még 
rétegnyelviek is.

  (A szerző végzettségére nézve biológus.)