Kedves Gábor!
hix.nyelv #881, Szegedi Gábor >:
> Az újszülött állatot "tapírcsikó"-ként emlegették.
> Vajon helyesen tették-e? Nem a "tapírgida" vagy épp a "tapírborjú" a
> jó név? Milyen szabály vagy irányelv alapján lehet meghatározni,
> melyik állat kicsinyeit hogyan hívják?
Helyesen tették. Ha Magyarországon nem honos (ill. nem "közszájon
forgó") állatfajról van szó, vagyis nincs bevett megnevezés az adott
faj fejletlen egyedére, akkor a "szabály vagy irányelv" az analógia
lehet: keressük meg az ismertek közül leghasonlóbbat.
A tapírfélék családja a páratlanujjú patások rendjébe tartozik a
lófélékkel együtt (a harmadik család az orszarvúfélék). És mivel a
|csikó| a "lóalkatúak" kicsinyeinek neve -- ideértve a rendszertanilag
nem ide tartozó teveféléket is --, ezért korrekt elnevezés a
|tapírcsikó|.
A párosujjú patások kölykeinek neve a következőképpen alakul: a
disznóalkatúak (disznó-, pekarifélék) kicsinye a |malac|. Ide
tartoznak a vizilófélék is, de a magam részéről rájuk a |borjú|-t
alkalmaznám (az okot l. később). A tevealkatúakról már volt szó fent.
A harmadik csoportból, a kérődzőkből kiemelkedik a juh (birka) -- és
közeli rokonai, mint pl. a muflon --, ami esetén tkp. nincs is
összefoglaló név a kicsinyre, mivel nem és kor szerint változatos
elnevezésekkel találkozhatni; a köznyelvben talán a |bárány| szolgálhat
összefoglaló névül. A többi kérődző -- alkamasint idecsapva a juhok
vad rokonait is -- két néven "osztozik": a |gida| és a |borjú|. A
kettő között a faj átlagmérete dönt: nagytestű állatok esetén a |borjú|
a szokásosabb, kisebb testű állatok esetén a |gida|. De vannak kettős
alakok: |szarvasborjú|, ill. (ritkában) |szarvasgida| (a |gida| itt az
|őz| hatása, amely ebben a koordinátarendszerben kisebb testűnek
számít); a szarvas analógiájára van |zsiráfborjú|, ill. (némileg már
"neccesen") |zsiráfgida|. A |borjú| használatos a (nagyobb) testű vízi
emlősök kölykeire is, elsősorban a cetfélékére és a fókaalkatúakra, de
szvsz. ide tartoznak a tengeri tehenek és a vizilovak is. |Borja| van
a "vastagbőrűeknek" is: így az elefántféléknek is, sőt az
orrszarvúféléknek is (annak ellenére, hogy ez utóbbiak páratlanujjú
patások).
Annak ellenére, hogy a |tapírcsikó| tűnik a legkorrektebbnek, úgy
vélem, alkalmazható lenne a |tapírborjú| is -- pl. a vízi életmód okán.
Mivel itt nincs bevett név, az úzus nem korlátoz, és így minden
megolkolható megoldás elfogadható. Arra viszont vigyáznunk kell,
hogyha a |tapírcsikó|-t választottuk, akkor az anyja |tapírkanca|, az
apja pedig |tapírcsődör| legyen és ne a |tapírborjú|-hoz passzoló
|tapírtehén|, ill. |tapírbika| (ill. |gida| ~ |suta| ~ |bak|). Tkp. ez
utóbbiak alapján is dönthetünk, és akkor a kölyök megnevezése lesz
"következmény".
Az én fiam, amikor először látott egy könyvben nyúlfotót, azt mondta
rá: kenguru :)) Ezzel a sztorival azt szeretném érzékeltetni, hogy a
ma embere már nem él együtt a háziállatokkal, így a városi népesség
zömében már elhalványult a különböző korú és nemű állatok nevezéktana,
így az új állatfajok esetén sem tudja a fenti módon produktívan
alkalmazni. Ezért van, hogy terjednek a "semleges" elnevezések,
esetünkben pl. -- talán a silány fordítású angol dokumentumfilmektől
nem teljesen függetlenül -- a |bébi|: a |fókabébi| már szinte teljesen
felváltotta a |fókaborjú|-t. Nekem ez nem nagyon tetszik, de hál'
istennek nem én alakítom a magyar nyelvszokást, így nem szakmabeli a
|tapírbébi|-t is nyugodtan használhatja. Van viszont egy korrektebb
semleges elnevezés, amely minden faj kicsinyére alkalmazható: ez a
|kölyök|: a |fókakölyök|, |tapírkölyök| stb. kitűnő áthidaló megoldás a
|bébi| rossz "mellékíze" nélkül.
A népi megnevezésekről van egy kis összefoglaló a
<http://www.nimfea.hu/programjaink/zoldszem/akad.htm> oldalon. Meg
kell azonban mondani, hogy ez torzít egy kicsit, ugyanis nem ennyire
egységes a helyzet: vidékenként vannak nyelvjárási eltérések, sőt még
rétegnyelviek is.
(A szerző végzettségére nézve biológus.)
|