Kedves Ferenc!

>A szabad akarat kerdese nagyon nehezen megkozelítheto. Letezik-e 
>olyan dontes, amelynek nincs oka? 

Az oknélküliség ritka, mert legtöbben indokolnak. Sot, eLegalábbis akit 
vallatni még lehet és szabad is, mert megengedi, az általában talál 
valamilyen indokot - már amennyiben emlékszik, mi okból mit tett. 
Elhinni s megérteni  (vagy inkább átérezni?) azonban  nem mindig 
megy. S az sem biztos, hogy az indoklás oszinte.

>A kerdes tehat nem az, hogy letezik-e "szabad akarat", hanem az, 
>hogy donteseinket mi hatarozza meg. Ha peldaul a kabitoszer, akkor 
>nyilvanvaloan nem beszelhetunk szabad akaratrol.

Tudom, a bevett anyagra céloztál, de van belül termelodo is. Hogy 
kinek milyen s mennyi, az változó.
Serkento is van (lásd a versenyzők hormontermelodést forszírozó 
koncentrálását) és kell legyen nyugtató meg illúziókelto hormon is.  
(Logika szerint.)

>Az akaratot en akkor tekintem szabadnak, ha a dontest kulso 
>kenyszertol mentesen hozzuk meg. Ennek viszont semmi koze sincs a 
>kvantummechanikai indeterminizmushoz.

Én biztos vagyok benne, hogy sokminden attól is függ, mit ebédeltünk, 
vagy mikor ebédeltünk utoljára, pl.  valami jócselekedetre serkentot.

Nem vagyunk szabadok. Ezerszínű érzéskavalkád befolyása alatt 
állunk. Ezek okozzák, hogy hajlandóak vagyunk létezni! Mi más 
okozhatná? (Hiszen a létnek értelme nincs, ahogy egy ifjú 
tudományfilozófus mondaná, aki MI-t is tanult. Igaz?)

S okozzák  kényszerítően, hogy anyagok (és ismeretek) után 
nyúlkáljunk. Olyanok felé, melyektől várjuk, hogy kedvet csináljanak, 
hogy életre serkentsenek. Kishibásan öröklött programunk diktálja: 
ezeket keressük ( ha szabad kérniük az ismeretlenség homályába 
burkolózó, sokat látott - és nálunk vélhetoen sokkalta  de sokkalta 
többet szenvedett oseinknek)

Üdv: zoli

Tisztelt hozzászólók!

A supervisor ide tanácsolt, a Tudomany rovat helyett, de ugye nem baj?
(ebbol tudom, biztos nincs tudományos értéke amit írok)

Írok néhány többé-kevésbé ismert esetet:
Maxwellt ugyan bosszantották a térgörbítgetésről  írogatók, de jóval 
később volt aki ugyancsak erre alapozott, és nagyon bejött neki a 
dolog. Később Conrad Lorentz  bizonyos Fitzgerald ötlete nyomán jött 
rá a hosszúságkontrakció lehetőségére. Aztán Mossotti ötlete nyomán  
gravitációs elméletet is alkotott - ami ugyan nem állta meg a helyét a 
későbbi einsteinivel szemben, de Lorentzé mégis kissé pontosabb volt, 
mint a newtoni gravitációs elmélet.
Szilárd Leót ötletei miatt is tisztelték a kortársai. Folyton utazott, 
szinte menekült, de ha szerét ejthette be-betoppant laborokba 
ismerőseihez és ötleteivel olykor nagy lendületet adott holtpontról 
kijutáshoz.
Gaussról minimum 3 legenda terjedt el nálunk. Az egyik, hogy Bolyai 
János egyik ötletét magáénak tekintette - bár igazolni nem tudta. A 
másik, hogy egyik ötletének köszönhetően fejben ki tudta számolni az 
első n természetes szám összegét viszonylag nagy n-ekre. Spontán 
ötletét elárulta. Megszakértették és kiderült, hogy nyerő.

A publikált ötletek hasznairól/kárairól megoszlanak a vélemények. 
Olvastam, hogy volna aki tiltaná.
Érdekel - van-e mértékadó tudományfilozófiai munka ezzel 
kapcsolatban, mely támpontként szolgálhatna? 
Egyéb kérés:
Valahol olvastam a weben, de nyomát nem lelem, hogy Darwint az 
evolúció elv felismeréséhez korábban mások publikált ötletei is 
vezették. Aki tud róla, kérem ne  féljen, írja meg, kinek ötletei 
segíthették munkáját.

Előre is köszönöm, Zoli