Kedves Endre,

Anno nekem is volt hasonlo otletem. Gamma kitoreseknel merult
bennem fel, hogy ha a vilagurnek lenne 1-tol lenyegesen kulonbozo
toresmutatoja, ami raadasul hullamhossz fuggo lenne, akkor
*lehet*, hogy a kitores lathato fenye elobb er ide, mint a
gamma fenye, ergo lathato tartomanyban nem latunk semmit,
mert keso. Szakmebr kiszamolta (pontosabban egy allamvizsgan
kiszamoltattak a jelolttel) es az eredmeny az, hogy
a vilagur toresmutatoja nagyon picit kulonbozik az 1-tol.
Itt is szerintem ez a valasz...

Gyula

Udv, Csaba! Ugy latom, most mi maradtunk le valamirol!
Tudomany #3217:
> Mindezt egy Safranyik Balazs nevezetu magyar Ur allitja aki tobb husz
> eves kiserletezes utan igazolni is tud. Emlitette hogy sikerult magneses
> uton osszehozni azt a szerkentyut is, mely a bolygok napkoruli
> planetalasat utanozza, mint tudjuk e kiserlet az urben gravitacios uton

Kesobbi cikked:
> tudomany targya. Van meghivom az emlitett kiserlet megtekintesere, azt
> nem tudom pontosan mikor tudok idot szakitani, utana pedig bovebben
> beszamolok az eredmenyekrol.

Azota mar jo par honap eltelt, es sokszor irtal mar sokfele ujabb
temarol - viszont engem az erdekelne, kiderult-e valami ezekrol a
szuper keszulekekrol? Nem egyedi eset: idonkent feltunik itt egy-egy
ilyen cikk - lasd most pl. ezt:
> ScienceDaily: ESA bizonyitja miert fenylik a Fold auror

.....amelyek aztan eltunnek, mint szurke szamar a kodben. Hol van mar pl.
az asztrologusunk? Pedig az 50%-os tippje be is jott :-) igaz, a masik
meg nem :-(

Sajnos a cikkeidhez igen nehez hozzaszolni is. Olyan ismereteknek vagy
hijan, amelyek nelkul szinte remenytelen a probalkozas. Csak egy peldat
nezzunk (sajnos van sok):
> Tegyuk fel, paranyiak vagyunk, es egy neutrino hatan lovagolunk.
> Erzekelve a korulottunk levo atomi elemeket keptelenek lennenk eszrevenni
> azt a koztuk levo kapcsolatot mely donto lenne az eletre vonatkozoan.
Az atomok eleg sok dolgot "erzekelnek" a kornyezetukbol. NAGYON tavoli
elekromagneses, gravitacios hatasok, Pauli-fele kiszoritas...

> Eppugy mint ahogy a Foldon 'elve' csillagvarosokat bamulgatunk, igaz hogy
> a tavolsagtol fuggoen azok mar mind regebbi esemenyek, de fogalmunk sincs
> hogy az egesz Univerzum csillagvarosai s a koztuk levo ter esetleg
> valaminek (esetleg valakinek (ahogy azt mar irtad)) alkotoeleme lenne.
Azert ennek a felfedezesere jobb eselyunk van, mint az atomnak :-)
Mar irtam, hogy ha mindez egy mukodo szervezet lenne, lenne eselyunk
felfogni a mukodeset. Szerintem eleg vilagos jelei lennenek: igencsak
kulonbozik egy akaratlagos rahatas egy spontan fizikai reakciotol! Ha a
korulottunk levo vilag barmelyik resze ertelmes (vagy elo) lenne, az
igencsak feltunoen kulonbozne a tobbitol!

Az eltero meretekbol kovetkezo problema sem lehet kizaro ok (mintha
mondjuk egy agybol csak 5 agysejtet latnank): az agysejtek maguk is
celszeruen mukodnek. Ha pedig meg az agysejtnek is csak kis reszletet
latnank: meg ott is iranyitott folyamatok mennek. Teljesen mas, mint az
elo szervezeten kivul.
Ha pedig azt mondod, hogy az EGESZ vilagegyetem egy elo szervezet, az
- egyreszt azert nem lehet, mert nem mutatja az eletjelensegeket,
- masreszt akkor nem is lenne olyan hatara, mint most. Kilatnank
belole, latnank a kornyezetbol bejovo anyagokat, a kifele menoket: az
egesz kolcsonhatast a kornyezettel.

Lefele azert nem megy (pl. az atomon belul azert nem lehet elet), mert
hianyzik az ehhez szukseges osszetettseg (bonyolultsag). Az, hogy sokan
bonyolultnak latjak, meg keves...
Errol maximum szepirodalmi muvek szulethetnek - ajanlott irodalom:
"The Girl in the Golden Atom". Olvasd el, biztos tetszeni fog. Csak
sajnos az atom nem ugy mukodik, mint egy egitest.

Tanacsom (masnak is): a (foiskolai) alapoktol kellene elindulni, es
eloszor azt megerteni, vagy legalabb megtanulni a fontosabb torvenyeket
(pl. relativitas) es alkalmazni. Ez megoldana a paradoxonok tobbseget.
Amit mar az emberiseg egyszer *megoldott*, azon ugyan lehet toprengeni
(hogy nem hibas, hianyos-e valahol) - de ehhez NAGYON JOL kell ismerni,
es nem szabad EGYSZERRE sokat tagadni belole, mert akkor ott vagyunk,
mint az osember, akinek az agya mar szinte olyan fejlett volt, mint a
mienk, de meg azt sem tudta, mitol lesz a gyerek. Kitalalni viszont sok
mindent kitalalt: kezdve a folyovizben alldogalastol, folytatva mondjuk
egy babszem egeszben lenyeleseig. Ugye szerinted sem a legjobb modszer
a megtermekenyulesre? Pedig milyen jol hangzik! Szinte olyan jol, mint
mondjuk ma egy kolcsonhatasmatrix :-)
Ha mindez a *tudas* megvan, utana lehet gondolkozni mondjuk
kolcsonhatasmatrixokon - amelyek nekem ugy tunnek, mint egy
szolipszista tetel (szinte semmi nem letezik, minden csak illuzio).
Nem az a gondom, hogy szo van itt rola - inkabb az, hogy egyelore semmi
esely a bizonyitasara vagy a cafolatra. Pedig mar a legujabb
hurelmeletre is a BIZONYITEKOKAT keresik!
Akkor pedig ennek a matrixnak inkabb a Filozofia listan a helye.

>Ha az életkor ekkora változtatásat meg tudjuk oldani, akkor 
>valoszínűleg sikerül megbirkózni a szaporulat problémájaval is 
>- bar a kettő nem függ szorosan össze. Csak arra gondolj, hogy 
>a "terroristaveszély" miatt (amit lehetséges, hogy pont a vezetők 
>keltettek) mennyi alapvető emberi jogot sikerült 
>MÁR MOST megvonni - pont a szabadság hazájában.

Nem jo pelda, radasul onmagaban is helytelen. A szabadsag
hazaja csak politikus duma. Csak annyira kell komolyan venni, hogy
arrol a helyrol van szo, ahol irtottak es rezervatumba zartak
az oslakosokat, (ma is vannak rezervatumok) -es evente meg is 
unneplik ezt-, ahol jo sokaig fennmaradt, es csak haboruval lehetett 
kiirtani a rabszolgasagot. Vannak helyek, ahol nem a parlagfu miatt 
buntet az onkormanyzat, hanem mert megsargult a fu a polgar haza  
elott.
A "szabadsag hazajaban" lovik le a legtobb embert, polgari szemelyek.
Arrol az orszagrol van szo, ahonnan Charlie Chaplint nem az eletvitele,
hanem az ideologiaja miatt "szamuztek". Es sorolhatnam, de nem az 
ellentmondas a celom, vagy a szoban forgo orszag elleni tuntetes,
hanem csak azt akarom szemleltetni, hogy mennyire maskent
latunk dolgokat. Nem letezik "szellemi" modszer a 
szuletesszabalyozasra, csak fizikai. Es ez ellen -az eletkor hosszatol
fuggetlenul, igen sokan harcolnanak, amikor tudatosul bennuk, hogy 
most nem macskakrol van szo.

>>Itt elnek kozottunk, es egy orokkevalosag sem lenne elegendo, 
>>hogy okossa es bolccse valjanak.

>Ha fiatal koruktól erre képezték volna őket, erre való 
>környezetben, akkor azért jobb lenne az eredmény - bár persze 
>különbségek akkor is lennének.

Termeszetesen, jobb lenne, ha ez ugyben inkabb egy padagogus
nyilatkozna - a szakmajukhoz fuzodo empatia erre nem ad 
lehetoseget -. 
Ha jobbak az oktatasi / nevelesi modszerek, akkor
a mai e'lenjarok jobban elhuznak a tobbiektol. En nyomon kovetem
tobb "jotanulo" fiatal eletet. Sokkal kevesebb idot forditanak tanulasra, 
mint sok igyekvo, gyengebb tarsuk.
Nincs mit ezen szepiteni. Az emberek szellemi kepessegei legalabb 
annyira elteroek, mint a testi kepesseik. Csak az elobbi nem latszik
mar messzirol. Es persze, ha mar kiskoruktol szigoru testedzesre 
fognak az embereket,  mas lenne a helyzet, de nem fogjak.
[ ide egy Spartai parhuzamot akartam vonni -azaz, a szellemi 
spartaizmust feszegettem volna, de inkabb nem teszem, mert meg mit
gondolnak rolam]

--
Török István

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Re:>Temakor: Fenyelhajlas ( 11 sor )
>Idopont: Fri Sep  1 07:53:15 CEST 2006 TUDOMANY #3288
[...]
>Nagy a valoszinusege, hogy nemcsak csillagkozi terben bizonyithato 
>a feny grav. altal modositott egyenesvonalu haladasa.
>Vagyok azon a velemenyen, hogy (termeszetes) ha egy nagy tomeg 
>gr. tere (nagy tavolsagban) befolyasolja, gorbiti a foton haladasat, 
>akkor erre egyetlen atom is kepes (a kozeleben).  Igy egy pici lyukon 
>athalado fentnyalab szorodasa egyreszben lehet gravitacios hatas is.

Egyetlen kis atom gravitacioja egy csillagehoz kepest nagyon kicsi.
Egy NAP-hoz hasonlo csillag gravitacioja ellenere is kepesek
a fotonok a csillag felsznet elhagyni, hat akkor mit akar az a kis atom?
:))
A csillag gravitacoja okozta fenyelhajlas kisebb, mit a toresfeluletek, es
igy a pici lyuk elhajlito hatasa, es az teljesen mas effektus.
Az egytlen pici lyukon valo athaladas pont azert nem stimmel, mert
szort spektrum, es szetfele tartas mutatkozik, holott, ha a lyuk 
gravitacioja ervenyesulne, akkor annak eredoje menten meghajlana
a fenysugar oszt annyi.

Ez az egyik olyan tenyezo, ami a feny hullamtermeszetet mutatja.
Ha csak elhaljna, lehetne mezei korpuszkularis.

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Re: Fenyelhajlas ( 30 sor )
>Idopont: Fri Sep  1 22:53:12 CEST 2006 TUDOMANY #3288

[...]
>Köszönöm. :) Azért kérdeztem, mert csak rémlettek a dolgok. 
>Szóval a Föld légköre miatt is a látóhatár mögé látunk.. 

Nem látunk a látóhatár mögé! A kátóhatár az a távoli vonal, ameddig
látunk. Ha mőgé látnánk, akkor a látóhatár egyből odaugrik, ameddig
látunk.

Amikor a NAP a látohatár mögé bukik, még mindig elég világos van,
és színeket is látunk. Azért, mert a légkör szórja a fényt.Ez pedig
más! Vannak speciális esetek, amikor távoli dolgok virtuális képét
látjuk sokkal közelebb (nagyító, távcső, délibáb).

>A világûrben ugyan azt mondjuk vákuum van, de ebben a vákuumban 
>azért pár kilométerenként még akad egy-két atom, ami még mindig 
>csak egy légkör így, mégha nagyon
>ritka is. Ez pedig kozmikus távolságoknál ugyanolyan fénytörésû
>légkörként viselkedik mint egy bolygó, vagy a Nap körül. 
>(A Nap légköre még itt a Földnél is van, abban kering a Föld, az a 
>napszél.) Tehát a fenti jelenségek még nem egyértelmû bizonyítékai 
>a gravitációs fényelhajlásnak, mivel azt a csillagközi gáz 
>sûrûséggradiense mint fénytörõ felület is okozhatja. Kivéve
, ha a 
>fenti kísérletek egyértelmûen kizárják a gáz szerepét,de vajon 
>kizárhatják-e? Hiszen azonos eredmény produkáló de különbözõ 
>mechanizmusokról beszélünk, elvileg.

Nos, kedves Endre! Van a csillagásztnak egy valódi paradoxonja,
ami azt  kérdést teszi fel, hogy miért is látunk éjszka fénylő pontokat
az égen? Hisz minden számítás szerint homgén égboltot kellene 
látnunk.
Ha a csillagközi por annyira szórná a fényt, akkor még inkább így 
kellene lenni.

A Jupiter, a Mars, és egyéb légkörrel rendelkező bolygók légköre
okozta optikai effektusokat már azelőtt alaposan megismerték
a csillgászok, mielőtt magfizika lett volna. Galilei javasolt Jupiter 
holdjai alapján történő idő meghatározás pont ezért nem jött be
a hajósoknak. (később meg feltalálták a kronométert)

A légkörök szórják a fényt. És kromatikus abberáció kíséri a szórást.
A szórás miatt az objektumok mérete nagyobbnak látszik. (pl. nyugvó,
kelő Nap, Hold.) 

A gravitációs elhajláskor nincs magnitudó változás, nincs kromatikus
abberáció, és az elhajlás mértéke nem illik bele a szórások 
tartományába.

A csillagászat sokkal alaposabb tudomány, mint gondolod. Ha tudod, 
keresd az antikváriumokban a Gondolat kiadó által sokszor kiadott
"A távcső világa" c. könyvet. (Ponori Tewrek Aurél és társszerzői, )
@@@ Kulin György, inkább @@@
Az utolsó a '80-as évek elején jelent meg, sajnos azóta sem jelent 
meg Magyarországon ilyen átfogó ismertető anyag. Bár ha meg is 
jelenne, irreálisan magas ára lenne... Nagyon jó olvasmány,
és rendkívül aprólékosan leírja, hogy miért lehetünk biztosak egyes 
csillagászati jelenségek magyarázatában, és nagyon sok alapfogalmat
ismertet, félrértést tisztáz.

És amióta kiadták, fejlődtek a műszerek, seregnyi új műhold, űrhajó
végzett kutatást, és haladt a tudomány.
--
Török István