Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 5
Copyright (C) HIX
2002-01-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 ugy gondolom... (mind)  27 sor     (cikkei)
2 logopedia (mind)  8 sor     (cikkei)
3 Ekezettel vagy anelkul ? (mind)  56 sor     (cikkei)
4 Elekezetlenedes (::-{))))))> (mind)  18 sor     (cikkei)
5 Hajaz (mind)  5 sor     (cikkei)
6 ly (mind)  9 sor     (cikkei)
7 Rendhagyo kerdes, ly (mind)  10 sor     (cikkei)
8 Re: udvozlet es hozzaszolas (mind)  11 sor     (cikkei)
9 Re: Ekezetes/ekezetlen (mind)  17 sor     (cikkei)
10 Re: Lefitymal... (mind)  9 sor     (cikkei)
11 ekezet (mind)  16 sor     (cikkei)
12 ekezet (mind)  66 sor     (cikkei)
13 Re: ekezet, forditott nevek es egyeb szornyusegek (mind)  33 sor     (cikkei)
14 Re[2]: udvozlet es hozzaszolas (mind)  27 sor     (cikkei)
15 Re: Hollo a hollonak... (mind)  24 sor     (cikkei)
16 Er: ekezet, forditott nevek es egyeb szornyusegek (mind)  19 sor     (cikkei)
17 ide-oda (mind)  25 sor     (cikkei)
18 Tokfilko (mind)  26 sor     (cikkei)
19 Katona (mind)  12 sor     (cikkei)
20 -on, -en (mind)  19 sor     (cikkei)
21 Ugy gondolom (mind)  45 sor     (cikkei)
22 Re: Reformok es konzervativizmus a nyelvben (mind)  109 sor     (cikkei)
23 Re: Ekezet, nevek (mind)  9 sor     (cikkei)
24 Re: Nevek (mind)  17 sor     (cikkei)
25 Re: ly (mind)  19 sor     (cikkei)
26 Re: Reformok es konzervativizmus a nyelvben (mind)  46 sor     (cikkei)
27 Re: sortores es ekezetek (mind)  18 sor     (cikkei)
28 Re: Subject, htm (mind)  12 sor     (cikkei)
29 Re: Varosnevek (mind)  16 sor     (cikkei)
30 Re[2]: Ekezetek... (mind)  17 sor     (cikkei)
31 Re[2]: Mit akar mondani... (mind)  22 sor     (cikkei)
32 Re: ejtsuk (mind)  15 sor     (cikkei)
33 [le]forditott nevek (mind)  16 sor     (cikkei)
34 Re: forditasi kerdes es egyeb szornyusegek (mind)  21 sor     (cikkei)
35 ikes ige... (mind)  11 sor     (cikkei)
36 Leteznek-e honapnevek magyarul? (mind)  57 sor     (cikkei)
37 Foldrajzi nevek magyarul (mind)  41 sor     (cikkei)
38 Ekezetes betuk hasznalata (mind)  10 sor     (cikkei)
39 Hozzaszolas (mind)  18 sor     (cikkei)
40 Udv ujszulott: HIX NYELV (mind)  34 sor     (cikkei)
41 ikes/iktelen, stb. (mind)  39 sor     (cikkei)
42 Rendkivuli kerdes (mind)  72 sor     (cikkei)
43 Reformok es konzervativizmus a nyelvben (mind)  50 sor     (cikkei)
44 hollo/varju (mind)  19 sor     (cikkei)
45 helyesirasi reform (mind)  19 sor     (cikkei)
46 forditasi kerdesek (mind)  36 sor     (cikkei)
47 hollo/varju 2. (mind)  4 sor     (cikkei)
48 Re: *** HIX NYELV *** #4 (mind)  130 sor     (cikkei)
49 Re: *** HIX NYELV *** #4 (mind)  41 sor     (cikkei)
50 Somogy (mind)  8 sor     (cikkei)
51 nemet helyesiras (mind)  17 sor     (cikkei)
52 Asszonynev (mind)  9 sor     (cikkei)
53 Kulfoldi varos magyar neve (mind)  56 sor     (cikkei)
54 Re: ekezet nelkul - kulfoldi varos magyar neve (mind)  31 sor     (cikkei)
55 RE: ***ekezet*** #4 (mind)  12 sor     (cikkei)
56 Udvozlet a tagoknak (mind)  9 sor     (cikkei)
57 ekezet, Mahlzeit ... (mind)  28 sor     (cikkei)
58 koszonet ,media (mind)  24 sor     (cikkei)
59 j, ly (mind)  9 sor     (cikkei)
60 Re: Re: Jo etvagyat angolul, nemetul (mind)  30 sor     (cikkei)
61 Re: ly es j megszuntetese (mind)  26 sor     (cikkei)
62 Re: Keresztnev eloreiras (mind)  24 sor     (cikkei)
63 Re: malcajt + TV-sek + aha (mind)  25 sor     (cikkei)
64 Re: Magyar udvozles (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - ugy gondolom... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Mindenki!

 Tisztelettel és örömmel üdvözlöm a Lista megjelenését és résztvevőit.
Köszönöm a kitalálónak és a megvalósítóknak.
Úgy gondolom...
-hogy súlyos nyelvrongálással ér fel a rádió-adásokban és a televíziós
gyakorlatban is, a hívatásos és a nem-hívatásos beszélők szövegeiben
szándékosan elhagyott megnevezése a tizedesjegyeknek, amikor adatokat
ismertetnek.
Műszaki emberként is tudom, mekkora hibát okozhat, ha egy tizedesjegy helyi
értékét tévesen értelmezik. Azt hiszem, ez azoknak a nyelveknek hatására
terjed nálunk is, amelyek hagyományosan az egész szám után következő részt
csak a "komma" szócskával jelzik.
Csonkának és bántónak érzem, ha pl. ez hangzik el: "nyolc egész kettő
százalékkal nőtt...". Ami leírva lehet 8,2%, de akár 8,002% is. Ez pedig
nagyon nagy különbség. Szerintem a magyar nyelv szabályos használata esetén,
"nyolc egész kéttized", a másik esetben "nyolc egész kétezred" százalékot
kellene kimondani. Hallottam már,- igaz, ritkán, de nem is egyszer,- a
következőt: az ismertetett adat, mondjuk 8,25. A beszéló szerint: "nyolc
egész huszonöt tized". Ez már nem nyelvi hiba, itt az alapműveltség
hiányosságával állunk szemben.
Vagy tévedek?

üdvözlettel

Oldboy
mailto: 
+ - logopedia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Segitsegeteket szeretnem kerni.
Regi dedelgetett vagyam, hogy a logopedia rejtelmeibe elmerulhessek!
Ha a Barczi G. Gyogyped. Foiskola infovonlaval(telefonos vagy e-mail),
vagy barmely ezzel kapcsolatos infoval kisegitenetek, nagyon orulnek!

Koszonom: Ottilia
+ - Ekezettel vagy anelkul ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haho !


:> Bevallom, ha nem terunk at bizonyos ido mulva az ekezetes 
:> karakterekre, sajnalattal, de el fogok bucsuzni e listatol.

Szerintem ennyire azért nem vészes a helyzet...


 irta:

:> Probakent en is elkuldom oket:
:> aá, eé, ií, oó, öő, uú, üű

Szilvia levelén is látszik, hogy mindenkinek át kellene néznie 
a levelezőprogram beállításait.

A hozzám visszaküldött levelek szerint a NYELVészek
többsége korrekten el tudta olvasni az ISO Central European
(Közép-Európai) kódolást. Ebben megegyezhetünk akkor ?
A levél formátuma azonban mindenképpen Plain text, vagyis
Egyszerű szöveg legyen...

A HTML és Rich Text kódtól azonban tartózkodjunk már lehetőleg 
és file csatolást se küldjünk a listára, mert ilyen lesz:

HTML esetén:
**********************************************************
--Boundary_(ID_sFkpUfe11AcRel/KZEU33w)
Content-type: text/html; charset=windows-1250
Content-transfer-encoding: quoted-printable
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=3DContent-Type content=3D"text/html; =
charset=3Dwindows-1250">
<META content=3D"MSHTML 6.00.2600.0" name=3DGENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=3D#ffffff>
**********************************************************


Csatolás, vagy Rich Text esetén:
**********************************************************
At 02:33 AM 1/11/2002 +0100, you wrote:
:>VWpyYSBlbi4uLg0KDQpMZWhldCBuYWd5b24gc3plcmVuY3Nlcy
:>B2YWd5b2ssIGRlIG5la2VtIDk0LWVzIGxldmVuIGF6IGF1dG9tIGNz
:>YWsgdGF2YWx5DQpvc3N6ZWwgZnVjY3NvbHQgYmUgYSBneWFy
**********************************************************


Szép napokat: Antal Attila
http://www.externet.hu/aas

Nekem mindegy melyik módszer lesz az elfogadott, ha döntés lesz,
utána ahhoz tartom majd magam...
+ - Elekezetlenedes (::-{))))))> (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasztok!

(A többi HIX listán is ezt a megszólítást használom, de ha itt bárkit bánt,
nyugodtan jelezze, de kérek helyette javaslatot is. [Különben 55 éves
vagyok, talán ettől is függhet a megszólítás, nem csak attól, hogy kiket
szólítok meg.])

Én írtam:
>Ha én itt most hosszú u,U, o, O-t írok (u", o"), annak az ékezete
>helyesen látszik. Ez a Word-be copy/paste-val átemelve is jó marad.
>Kíváncsi vagyok, milyen lesz a listán, majd onnan át a Word-be.

A Sent Itembe került levelemben még jól látszanak az ékezetek, de ami
visszajött a HIX-ről visszaigazolás abban már nem, így a listán is kalappal,
hullámosan jelent meg.
Tudja valaki miért? (Outlook Express 5.5-öt használok.)

Cap, 
+ - Hajaz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Regies szavunk a hajaz, jelentese : hasonlit.
Vjon van e koze a haj szohoz?

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!
+ - ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>Kulonosen szeretnem az "ly"-t megszuntetni es csak "j"- hasznalnank,ahogy
>ki is ejtsuk szavainkban.

Rossz nyelvek szerint azert nem szuntetik meg az ly hasznalatat, mert hülyén
nézne ki a "Magyar helyesírás szabályai" pontos j-vel... ;-)

SBéla
+ - Rendhagyo kerdes, ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Eloszor is koszi a rendhagyo kerdesre adott valaszokat...
Masodszor viszont ideznek Ferenc levelebol:
"Minden szociologiai vizsgalat azt mutatja, hogy fejlett irasbeliseggel
rendelkező nyelv helyesirasat lehetetlen megvaltoztatni. A nemetben sem
sikerult elerni, hogy a kozos foneveket kisbetuvel irjak, hogy a v-t
eltoroljek, a felesleges nyujto h-kat elhagyjak stb."
Viszont a sarfeszeszt-t sikerult eltorolni... Egyebkent nem tamogatom, hogy
eltoroljek az ly-t... Valami elveszne ismet, ami magyar...
Sücy
+ - Re: udvozlet es hozzaszolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>   3. a kornyezo orszagok nyelveivel kapcsolatosan pedig ,nem
>> hiszem ,hogy orulne a nemet ,ha nem ismerne valaki a "s" es
>> a "ß" betuket .
>
>Ha jól emlékszem, a németeknél kb. 4-5 éve változott a helyesírás
>néhány szabálya és azóta a "ß" -t, "ss" helyettesíti.
>

Ez igaz, viszont tovabbra is mindenki a "ß" -t hasznalja.

Host
+ - Re: Ekezetes/ekezetlen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Cap:
>*a listára e-mail-ban leírt, majd a listáról Word-be másolt szöveg
>megjelenését tekintve teljesen azonos marad.*

Mindent ertek, de mi az a Word? :-)

Volt nekem mar olyan is, hogy nalam jo volt egy lista ekezete, de amit
beideztem az totalisan olvashatatlan. Es nem miattam, hanem egy server
miatt, amit nem en allitok be.
Az ekezetkerdest nem listankent kell megoldani, hanem valami univerzalis
modszer kell. Es meg akkor is gond van, ha valaki olyan kepernyon olvassa,
ahol nem leteznek az ekezetes karakterek kepei. Persze lehet szukiteni a
lista olvasoinak koret, adott oprendszer es betukeszlet kikotesevel.

Udv.:


+ - Re: Lefitymal... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A lekicsinyel ertelmu lefitymal szonak vajon van-e valmi koze a
>fityma eredeti, orvosi jelentesehez?

Valamire fitymat huzni, fitymaba bujtatni, lefitymalni az azt jelenti, hogy
betakarni, eltakarni, nem foglalkozni vele. Pont ez a jelentese is.

Udv.:


+ - ekezet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koncz Laszlo:
>Velemenyem szerint azonban a vilag legnagyobb karikaturaja a magyar nyelvrol
>szolo temeban nem ekezetesen irni!! Azok szamara, akik nem magyar

Az nem kerdes, hogy a magyar nyelv ekezetes maganhangzokat is hasznal.
Tehat ha helyesen akarunk irni, akkor hasznalni kell ekezeteket. Ennek a
listanak viszont velemenyem szerint nem a helyes iras szemleltetese a
celja, hanem a beszelgetes, problemamegoldas es ismeretterjesztes. Nagy
szerencsenkre nyelvunk olyan, hogy ekezet nelkul is megmarad az informacio,
par esetben felreertheto, ilyenkor jol jon pl. a repulo ekezet.
Talan nem szerencses igy tanulni a nyelvet, de aki mar kinott az iskolabol,
annak nem lehet gond olvasas kozben kiegesziteni a csonka maganhangzokat.

Udv.:


+ - ekezet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A #4. NYELVbe irta Koncz Laszlo >:

 > Azok szamara, akik nem magyar billentyuzetet hasznalnak, mar reg
 > feltalalt az "ekezettelenito" (jaj de szep szo !!) kis szoftver,
 > melyet többek kozott tanult baratom Kertesz Vilmos is 
rendelkezesre
 > bocsat barkinek (egyebkent a HixEditor nevü programmal egyutt,

Tudod a baj nem mindig a vegponton van. Mint azt mar tobben
megirtak elottem, ha akar csak egyetlen olyan mail szerver van az
utvonalban, ami nem kepes, csak 7 bites leveltovabbitasra, akkor
mar ott el lesz ronta az ekezet. Marpedig Amerikaban miert
keszitene'k fel a mailer daemonokat a 8 bites kodolasra, hisz'
ott semmi szukseg nincs ra?!

Ha a vegponton nincs megfeleloen beallitva az ekezetek kezelese,
az az egyszerubb eset. Mar amikor, persze. Kivancsi lennek egy
emberre aki pl. VMS-en ssh-zva olvasna a NYELVet mit latna az
ekezetes levelekbol. Jo, elismerem, nincs tul sok ilyen, vagy ha
megis, jol elbujtak. :-) Az a baj, hogy sokan nem gondolnak bele,
hogy bizony nem csak az MS Windows (R) letezik, es hiaba
ajanlgatnak programokat --amik esetleg tenyleg valamilyen szinten
megoldahatnak a problemat--, az emberek x %-anal nem fognak
mukodni.

 > Vagyis megkapja valaki Canadaban a NYELV aktualis kiadvanyat,

Nem Kanada? Mintha eppen errol is irt volna nemreg vki...

 > (fuggetlenul attol, hogy milyen utvonalon halad a "levelcsomag"
 > Ugyanis a kiadotol (Hix Jozsi - mi csak igy nevezzuk a fenntartot)
 > a "csomagok" a szolgaltatok postafiokjaiban landolnak. A
 > szolglatatok pedig valamennyien szolgaltatjak az ekezetes
 > karakteeket.

Itt van a nagy tevedes! Ha mar az elobb arrol irtal, hogy Kanadaban
igy meg ugy, akkor ne korlatozd le a szolgaltatokat csak
magyarorszagi szolgaltatok korere.

 > Bevallom, ha nem terunk at bizonyos ido mulva az ekezetes
 > karakterekre, sajnalattal, de el fogok bucsuzni e listatol.

Ez szomoru, remelem nem gondoltad komolyan. Biztos santitani fog
a hasonlatom, de azert leirom: ez olyan, mintha az autodat azert
adnad el, mert a tetocsomagtartot nem hasznalhatod allandoan;
holott meggyozodesed, hogy mindig szukseged lenne ra, nem tudsz
nelkule elni. Pedig lehet, igaz neha kicsit macerasabb, de lehet.

 > Elnezest kicsit hosszura sikeredett levelemert. Meg egy ervet:
 > Letezik a Honosito Muhely, mely az idegennyelvu programok
 > "magyaritasat" tuzte ki celul. Jol neznenk ki, ha a
 > kepernyofeliratok ekezetmentesek lennenek!

Ugyan regen neztem a fenti honlapot utoljara, de 99%, hogy itt
is csak Win-es programokat magyaritanak. Azokkal nincs is baj.
De eleg csak megnezned pl. a StarOffice-t, letezik Win-re es
Lin-re is, nem mindenhol banik gond nelkul az ekezetekkel...

Utolag is elnezest mindenkitol, talan tulsagosan is GURUsra
sikerult levelem. Jelzem, nekem nincs bajom az ekezetekkel,
Lin is birja jol. Csak azt szeretnem, ha nem csak onzo modon
sajat magunkra gondolnank, hanem azokra is akik nem tehetik
meg, hogy ekezetesen irjanak/olvassanak. (Technikai problemak
miatt.)

LiRul
+ - Re: ekezet, forditott nevek es egyeb szornyusegek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo Gabor es listatagok!

A NYELV 0004-ban irta :
>elterjedt, hogy magyarok is a levelezoprogramokban -vagy barhol masutt-
>forditva tuntetik fel a neveket: elol van a keresztnev, utana a
>vezeteknev. Ha valaki nem magyar, akkor ez indokolt, am esetunkben
>valami rosszul ertelmezett megfelelni vagyas lehet a hatterben...

Sokkal egyszerubb dologrol van szo: a levelezoprogram -esetleges- csonka
szolgaltatasa miatti kenyelmesseg.
Azok, akik gyakran leveleznek mas orszagba, levelezoprogramjukban a kulfoldi
szokasoknak megfeleloen elore irjak a keresztnevet. Ha nem ezt teszik (egyszer
elfelejtettem), ugy jarnak mint en. A valaszlevel megszolitasa ez volt: "Herr
Laszlo"

Szerencsere levelezoprogramomban van szu"ro" beallitasi (itt kellett a repulo
ekezet) lehetoseg, ezert tobb alairasforma is szerepel.
Akinek ilyen nincs, külföldre meno level eseteben egyszeruen tolja jobbra a
vezeteknevet, s irja ele a keresztnevet. (termeszetesen a keresztnevet a
vegerol letorolve.)
A kenyelmesseg azok reszerol all fenn, akik "lustak" erre, s a kulfoldi
partnernek szolo alairast nem modositjak belfoldon.


Udvozlettel:

   Koncz Laszlo
>

HIXEditor 1.15beta7
     

Ui.: Ment maganba is
+ - Re[2]: udvozlet es hozzaszolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo Gergo és Listatagok!

A NYELV 0004-ban irta :

>Ha jol emlekszem, a nemeteknel kb. 4-5 eve valtozott a helyesiras
>nehany szabalya es azota a "ß" -t, "ss" helyettesiti.

Az uj nemet helyesiras ismerete magyar nyelvteruleten termeszetesen nem
kotelezo, am amikor hivatkozunk valamelyik tetelere, akkor mar ez nem all. A "ß
"
-t nem eltörölték, hanem -maguk a nemetek szerint is- sajatsagos szabalyt
alkottak. Ennek reszleteire termeszetesen most nem terek ki. Lenyege: tovabra
is: Grüßen, de: Hass (Haß helyett)
Es termeszetesen Straße maradt a Straße ellentetben Mark baratunk allitasaval.
Az  egeszen  mas  kerdes,  hogy  aki hagyomanyos irogepen ir (es bizony ok meg
sokan vannak), kenytelen a "ß" helyett "ss" -t irni.


Udvozlettel:

   Koncz Laszlo
>

HIXEditor 1.15beta7
     

Ui.: Ment maganba is
+ - Re: Hollo a hollonak... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo Gabor!

A NYELV 0004-ban irta Szegedi Ga'bor >:
>
>Az ismert, es nem csak allatokra vonatkoztatando mondas szerint
>hollo hollonak nem vajja ki a szemet.
>Az angol vatozat szerint kutya nem eszik kutyat (Dog does not
>eat dog). ...Tud valaki tovabbi forditasokat?

Hogyne "Sie sind kerngesund" (magegeszseges) magyarul On makkegeszseges.

Eegyetlen kerdesem: van-e ertelme ilyen dolgokrol csevegni, ahelyett, hogy
komolyabbakrol esne szot. (Persze azert nem Gretsy Laszlo szintjen)
E megjegyzesem mar a listahoz szol, s nem Gaborhoz. 

Udvozlettel:

   Koncz Laszlo
>

HIXEditor 1.15beta7
     

Ui.: Ment maganba is
+ - Er: ekezet, forditott nevek es egyeb szornyusegek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

On 14 Jan 2002 at 2:33, HIX NYELV wrote:

> Felado :  [Hungary]

> hivnak: nos az en nevem nem Gabor Tamas Ratonyi, hanem Ratonyi Gabor Tamas.

Ezzel egyetertek. En is ebbol a megfontolasbol kertem, hogy az 
idegennyelvu nevjegykartyamon is a magyar nevem szerepeljen.

> A fraciak, angolok, stb. sem azert irjak ugy a nevuket, ahogy, mert tudjak,
> hogy a vilag lakossaganak kilencvenvalahany szazaleka elore veszi a

Ezzel viszont nem ertek egyet. A TIPP-en most volt egy szal (en 
inditottam) es kiderult, hogy a kinaiak is igy irjak. Tehat 1,2 milliard 
maris ugy irja, mint mi. :-)

Udv From:, a nyertes
+ - ide-oda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bemutatkozásul:
Biró Zsolt vagyok, Szombathelyen élek.
Egy hatalmas fordítócégnek vagyok a vezérigazgatója, tulajdonos, portása,
titkárnoje, takarítója és egyben egyetlen alkalmazottja is. :-)

Kihasználva a fórum adta lehetoséget, ha lehet kérem, sot könyörgök: ha
valakitol azt halljuk: "odaadnád nekem azt a poharat" - JAVÍTSUNK!
Lehet, hogy ez csak jelenlegi orületem, de idegrángást kapok attól, hogy az
aktus irányától függetlenül csak az "ODA" változat látszik túlélni a mai
magyar nyelv(ezet)ben.
Ne szegényítsük gyönyöru nyelvünket ilyen galád módon. Kérek mindenkit, aki
valamilyen rokonságot érez nyelvünkkel - javítsa ki a bátran e szellemi
elszegényedetteket. Én már évek óta teszem, de ez nekem kötelességem is,
hiszen nyelvünkbol élek. Próbáljunk együtt javítgatni - reménykedve, hogy
lesz némi foganatja.

Egy másik javítanivaló: a "hadd" helyett a "hagy" használata. Nem tudom,
honnan csöppent a köznyelvbe a "hagy" forma. Hadd mondjuk ki böcsületes
keménységgel a "hadd"-ot, ne pedig laza tehénürülék-formán.

Legyetek jók, és üdvözlöm a listát - szükség volt rá. Bízom benne, hogy én
magam is sok hasznosat fogok tanulni toletek.
Biró Zsolt
Tel: +36-94-500-545
 <mailto:>
+ - Tokfilko (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 1. A magyar (vagy svajci?) sapka egyik lapja

  Sapka? Kártya, nemde?

> 2. Az idiota, hulye es hasonlo szavak szinonimaja
> Mi koze lehet a ket jelentesnek egymashoz?

  A tökfilkó nagyon régi szó, régebbi, mint a "magyar" Tell-kártya
magyarországi használata, valószínűleg magánál a kártyánál is régebbi.
Amikor a kártya bejött hozzánk, a tök felsőből a névhasonlóság miatt
lett tökfilkó, illetve mind a négy felsőből filkó, ahogy a francia
kártya azonos értékű lapjának is több neve van a magyarban: bubi, bub,
jumbó, jubi. (Ez elég kellemetlen, amikor az ember világéletében bubit
mondott, aztán megpróbál elsajátítani egy régi Rodolfo-bűvésztrükköt,
ahol a kártyák neveit betűnként kell felhasználni, és a bűvész bubnak
mondta.)
  A tökfilkó szinonímája még az "ide figyelj, te stüszi vadász!" is,
aminek eredete világos, ha megnézzük a mondott kártyalap feliratát.

  Gábor, érdemes lenne bebattyognod a könyvtárba és kivenni Tótfalusi
Istvántól mindent, amit lehet, a Forró kutya meg a Vademecum nagyon
sok szólás eredetét elmondja. Én csak egyet-egyet tudok megmagyarázni
azok közül, amiket mondtál, azokat se biztosra.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KOPIA = Ugyesen lemasolt szurofegyver.
+ - Katona (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A szonak ket jelentese van. Egyreszt olyan szemely, aki harcol,
> masreszt egy falat kenyer es egy falat szalonna egyuttese.

  Nem feltétlenül szalonna, lehet bármi más, amit a kenyérre tesznek, de
mindenképpen egy falatnyi. Valószínűleg onnan ered, hogy úgy teszik a
szalonnát vagy a sajtot a kenyérre, ahogy a huszár ül a lovára. A
szóhasználat elsősorban gyerekeiket etető szülőktől származik, akik
minden korban igyekeztek közelíteni kicsinyeik gondolatvilágát ehhez
az ósdi intézményhez.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A szenator olyan leny, amely felig ember, felig lo.
+ - -on, -en (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Vagyis: New Yorkban és Budapesten a szabályos alak, de a
> következoket hallom állandóan az USÁ-ban: *New Brunswickon,
> *Highland Parkon, *Clevelandon (!), *Passaicon, *Somerseten (a
> csillag azt jelzi, hogy ezek helytelen alakok). Tud valaki ilyen
> jelenségrol máshol is?

  Teljes újdonság számomra, amit mondasz, Judit. A magyarban csak egy
pontosan körülhatárolt városcsoport kaphat -on ragot: a magyarországi
városok, értve persze a történelmi országot. Olyannyira, hogy a
Pécsben, Szegedben, Szombathelyben alakok a hibásak. Egyes városokat a
régies -t, -tt raggal látunk el: Kolozsvárt, Győrött, de a
Kolozsváron, Győrön alak se hibás, csak az archaizáló nyelvhasználat
látja annak. Nagyon kevés kivétel van: Pozsonyban és nem Pozsonyon
(holott része a történelmi Magyarországnak).
  Olyan városoknál, amelyek mindig is külföldiek voltak, az -on rag
semmiképpen sem használható.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
I don't have a vacuum cleaner. I don't mind if my vacuum is dirty.
+ - Ugy gondolom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

KÁROLY

> Kezd nagyon ellenszenves lenni nekem, hogy a radioban, a teveben
> megszolalo tanult emberek mostanaban szinte sosem mondjak, hogy
> "szerintem", hanem "en ugy gondolom, hogy". Bar alig tudok valamit
> angolul, szerintem (I think) ez ronditja a stilust, silanyitja a
> magyar nyelvet.

  Én lennék a legboldogabb, Károly, ha ez lenne miniszterelnökünk
egyetlen káros kihatása az ország életére. Aber nix politizieren.

> A mindennapi beszedben elviselheto, de az irott szovegben nagyon
> helytelenitem, ha a "sem" tagadoszo helyett a "se" tiltoszot
> hasznaljak. Az elobbi az "is nem", az utobbi pedig az "is ne"
> szokapcsolat helyett all.

  Unom. Ezt megbeszéltük a Tippen ötvenszer. Régesrég összemosódott, és
már a fene se tesz különbséget.

> A fentiekbol meg az a gyakori hiba is eszembe jut, hogy a "nemcsak
> ..., hanem ... is" szerkezetben a "nemcsak"-ot igen gyakran kulon
> irjak. Holott ez csak akkor indokolt, ha a CSAK van hangsulyozva.
> Pl. a konyvet vasarolta, nem csak kapta.

  S akkor is én lennék a legboldogabb, ha ez lenne az egyetlen
egybeírás-különírási probléma, amivel találkozom. A tévé képernyőjén
fél méter magas betűkkel jelennek meg a legnagyobb ordító hibák, és ha
a tévét kikapcsolom, akkor ott vannak az óriásplatákok meg a
mozivászon meg minden. De amint ezeregyszer megkérdeztem: hogyan várod
el bárkitől, hogy tudjon helyesen írni, amikor nem tanítják meg neki?
Nincs helyesírás-oktatás!

MÓNI

> Bizony a vesszők össze-vissza ki- ill. ki nem-rakásával is lehet
> káoszt eredményezni. :-(( Számomra ez az egyik, az írott sajtóban is
> rendszeresen előforduló hiba, ami legjobban dühít.

  A Te problémádnak is örülök, Móni. Ha magukat a szavakat már helyesen
írnák az emberek, ráérnék a vesszőkön filózni. Teszem azt, Magadra ne
vedd, de a nem tagadószót nem-kötjük a szavakhoz, nem-veszünk át ilyen
nem-magyar szokásokat.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
"Ha negy torpe osszeall es naszba borul, abbol nem szuletik orias." (Torgyan)
+ - Re: Reformok es konzervativizmus a nyelvben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok!

Kicsit en is gondolkodtam a megszolitason, mint tette azt Karoly
) is.  En most egyreszt azert ezt valasztottam,
mert talan kicsit valasztekosabb, mint a "sziasztok" (bar talan
azzal sincs semmi gond;). Masreszt meg ugy gondoltam, hogy nem
art, ha ez tobbszor fordul elo, mint a helytelen formaja a
"szerbusz". /Itt a listan is volt mar ra pelda... :(  /

A NYELV 0004-ban irta :
>>engem nagyon zavar, hogy TV-ben, radioban olyan kulfoldi
>>varosokat, amelyeknek van magyar neve, egyre gyakrabban
>>a kulfoldi nevet hasznaljak L'eva helyett Levice, Kassa
>>helyett Kosice, Revkomarom (Ujkomarom) helyett Komarno,
>>stb. Egyik listatag is Venezia-bol irt, pedig magyarul
>>Velencben lakik.
>
>Peldaul a Komarno nekem nem esik nehezemre, es vegul is
>hivatalosan ugy hivjak, ezert en inkabb a hivatalos utat
>kovetem azoknal a helysegeknel, amelyeket megfeleloen ki
>tudok ejteni, le tudom irni, es nem okoz fennakadast
>sehol.
>
>A tulajdonnevek kozt azonban nem csak foldrajzi nevek vannak.
>
>A szemelynevek ismet egy kulon tema. A vezeteknevet elore
>es a keresztnevet hatravetni nem tul kozkeletu szokas itt
>Europaban sem. Ha jol tudom, meg a japanok irjak a
>vezeteknevuket elore. Ezzel szemben nekem nyelvvizsgan Mark
>Peter Uveges neven kellett bemutatkoznom.
>_Ennek_ nincs ertelme! Ha egyszer engem igy hivnak, akkor
>nem fogom szeles nyelvcsapasokkal olymodon ... az angolnak
>a ..., hogy azert valtoztatom (!) meg a nevem, hogy o
>is ertse.

Igazad van Mark!
A tulajdonnevek kozt tenyleg nem csak foldrajzi nevek vannak.
Azonban nem latom be, hogy miert csak a szemelynevekkel
kapcsolatban lenne ertelme ragaszkodnunk hagyomanyainkhoz.
Foldrajzi nevekkel kapcsolatban en inkabb ugy fogalmaznek, hogy
sajnos vannak olyanok, amelyeknek ma mar idegen nyelven van a
hivatalos neve. :(  En ezeknel szivesebben hallom, hasznalom a
magyar nevet. Ezt lehet konzervativizmusnak is nevezni, szamomra
sokkal inkabb hagyomanyorzes, nyelvapolas, vagy ha ugy tetszik,
akkor nemzeti(segi) ontudat, szoval nem pusztan nyelvi kerdes.
Terkepen is szivesebben latom, ha igy irjuk oket, es alatta
zarojelben a jelenlegi hivatalos nevet. Ha egy terkep magyar
kiadasu es magyaroknak szantak, akkor legyen elsodlegesen
magyarul. Ugyanigy a TV/radio magyar nyelvu musora legyen szives
magyarul beszelni. :)
Persze vannak olyan foldrajzi nevek is, amelyeknek nem lehet
ilyen jellegu tortenelmi hattere, megis van magyar megfeleloje.
Ezeket is szivesebben hallom igy. Miert is ne lenne jo Parizs,
Brusszel vagy eppen Bukarest?


>* A masik otlet: "j" az "ly" helyett. *
>Nalunk pl. IRC-n gyakori az "ly" "j"-vel
>valo helyettesitese. En ugy vettem eszre, hogy nem okoz
>fennakadast, es egyszerusitene a nyelvet nemcsak a diakok
>szamara, mint ahogy azt egyesek irtak.

Ez egy masik erdekes kerdes. Marmint az internet. En peldaul
ellene vagyok az "ly" megszuntetesenek, de pl. IRC-n (vagy
SMS-ben) elviselem a jelenseget, mert az egy kulon kis kozosseg,
a maga szabalyaival, szokasaival. Mar ez is amolyan magyar
sajatossag. :) Ugyanakkor egnek allna a hajam, ha ezt az irott
sajtoban latnam, vagy a kepujsag szerkesztett oldalain. (Ez
kicsit olyan, mint az eves/etkezes.  Otthon egy sütit gondolkodas
nelkul megehetek kezzel, mig egy etteremben illendobb a megfelelo
evoeszkoz hasznalata. :)

>Hogy ettol lenne szep a magyar nyelv? Nos en annak a hive
>vagyok, hogy a nyelv gondolataink kifejezesere szolgal,
>es nem art erre a legegyszerubb utat alkalmaznunk.
>Butasag lenne csak azert a "bonyolultabb" nyelvi formakat
>hasznalni, hogy szep legyen. 

Nem ettol szep, hanem attol, hogy el! :) Es bar fejlodik
(egyszerusodik is), az "ly" is szerves resze, meg akkor is, ha ma
mar ugy tunik, hogy csak egy "bonyolultabb" nyelvi forma.
Korabban kiejtesben is volt kulonbseg. Ez magatol, termeszetes
modon, mindenfele szabalyozas nelkul mara eltunt. Aztan majd az
idok soran eldol, hogy az irott forma is egyszerusodik-e.

>Milyen furan hangzana ma "Amennyiben a penz meghamisittatik,
>a hamisito fegyhazba zarattatik." Egyszerusodott a nyelv,
>pedig akkoriban lehet, hogy ez is szep volt. :-) 

Lam, egyszerusodott ugyan a nyelv, s megis ismered Te is ezt a
"regies" format. :) Ami nem csak akkoriban volt szep, csak ma mar
ritkan hasznaljuk. De hasznalhatjuk, s ez a szep benne. :)

>En a nyelv egyszerusitese melle allnek. Lehet, hogy eleinte
>szokatlan lenne, de 20-30 ev alatt el is lehetne tuntetni.

Nem _kell_ egyszerusiteni, megteszi azt magatol, termeszetes
modon. Inkabb apolni kell, es helyesen hasznalni, de legalabbis
torekedni erre.


Udv:
KACS a makacs ;-)                      HIXEditor 1.15beta7 :-)

Lelkunknek eleg a kep. A testnek keret is kell.


árvíztűrő tükörfúrógép
ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP
+ - Re: Ekezet, nevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta La'ng Attila D. >:
>kellene számolni.) Még a Fertő-tó is csak-csak, mert nagyobb részében
Nem kötetkedésül, mert a világ leghülyébb helyesírási ténye, csak az
érdekesség kedvéért, de helyesen: Fertő tó (1954 óta), ugyanis állítólag a
névnek nem kötelező eleme a tó utótag.


Üdv:
Attila
+ - Re: Nevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta La'ng Attila D. >:
Szerintem mindkét módszernek van létjogosultsága (tehát minden földrajzi
nevet az épp aktuális fennhatóság nyelvén, illetve minden földrajzi nevet az
aktuális szövegkörnyezet nyelvén, ha lehetséges), én azonban általában az
utóbbit szeretem. Tehát igenis: Bécs, Lemberg, Sepsiszentgyörgy stb.; de:
Fünfkirchen, Ofenpest, Plattensee stb. Merthogy a nyelv elsősorban
hagyomány, nem politika, és én épp ezért nem szeretem felrugdalni a
tradíciót. Természetesen nemzetközi térképeken, vasúti menetrendekben és
egyéb hasonló adatbázisokban ragaszkodni kell az egyértelműséghez és így a
mindenkori államnyelvhez, de a köznyelvben, irodalmi nyelvben ezt a
pontoskodást szükségtelennek, modorosnak tartom. (Amúgy milyen jó, hogy ott
a Fünfkirchen / Quinque ecclasiae, hiszen különben nem tudnánk
egyértelműsíteni a Pécs etimológiáját, és azt hinnénk hogy 'kemence', mint
Pest, holott sokkal valószínűbb az 'öt' etimologikus jelentés.)

Üdv:
Attila
+ - Re: ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta :
>Minden szociologiai vizsgalat azt mutatja, hogy fejlett irasbeliseggel
>rendelkező nyelv helyesirasat lehetetlen megvaltoztatni. A nemetben sem
Lehet, hogy ezt mutatja, csak épp nem igaz.

1917 után pl. az orosz nyelvből gyakorlatilag kiirtották a keményjelet (ma
is van e jel, csak néhány százalékban fordul elő az eredetihez képest);
1903-ban, illetve 1922-ben a magyarban a cz helyett c betűt kezdtek el
használni. A mongolban az utóbbi évszázadban három írásrendszert (kínai,
cirill, ujgur) használtak; az 1920-as években Kemal atatürk lecserélte a
török nyelv arab írását latinra. Szerintem ezek elég erős ellenpéldák.
Mindent meg lehet csinálni, csak mindig az a kérdés, megéri-e, és hogy tudod
erről meggyőzni az íráshasználó többséget (hatalmi szóval, észérvekkel,
érzelmekkel stb.) Én amennyire ellenzem az ly megszüntetését, annyire
pártolnám az í, ú, ű megszüntetését.


Üdv:
Attila
+ - Re: Reformok es konzervativizmus a nyelvben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta :
>esetben a konzervativ vonalat kepviselem. a Kovacs Samantha, vagy a Kiss
Kovács Szamanta. A magyar utóneveket szigorúan kiejtés szerint írjuk
(kivétel az alább Üdv: alatt írt).

>Jockey szamomra eleg nevetseges kiserletnek tunik a "sznoboskodasra". Nem
is
A Dzsoki viszont nem adható.
Viszont ismerek pl. Huszár Vivient, nekem ez határozottan komikus, de
ugyanilyen komikusak lehettek a kereszténység felvételét követő időszakban a
bibliai nevek is.

>bennem az uto. Vannak idegen nevek boven: pl. Istvan, Maria, amelyeket a
>keresztenyseggel egyutt hoztunk a nyelvbe. Ma ferfi, illetve noi nevekbol
>elso helyen allnak. Veluk szemben az hozhato fel, hogy mar 1000 eve a
Hát az utóbbi időben az Alexandra meg a Dávid állt az élen, István meg Mária
elég rég.

>Egy ideje mar amit hivatalosan meg ß-el irnak, mar annal is doppeltS-t
>hasznalnak. Legegyszerubb pelda: Strasse, a hivatalos nyelvreform szerint
is
>hivatalos Straße helyett. A nyelvreform azt hiszem pont iden lepett eletbe.
A német helyesírási reform nem szüntette meg a ß-t, csak a hagyomány helyett
a megtanulható szabályok körébe utalta.

>betuk, de az "j" es "ly" problema megsem emiatt fontos. Rengeteg problemat
>okoz a "j" hang kettos jelolese, "most valyon mejik?", es nem lehet ra
>egyszeru szabalyt talalni, csak nemely esetekre altalanosithatunk. Peldaul
>"zsivaj, kacaj, robaj..." de akkor mar
>ott a "bivaly", amelyik a szabalyt felrugja.
zsibong : zsivaj; kacag : kacaj; robog : robaj; de nincs *bivog : bivaly. Ez
még szabállyal is megadható. Sok más amúgy tényleg nem, de tapasztalataim
szerint a magyar helyesírás tanulásában a legkisebb nehézséget okozza az ly.

>Hogy ettol lenne szep a magyar nyelv? Nos en annak a hive vagyok, hogy a
>nyelv gondolataink kifejezesere szolgal, es nem art erre a legegyszerubb
>utat alkalmaznunk. Butasag lenne csak azert a "bonyolultabb" nyelvi
formakat
>hasznalni, hogy szep legyen. Milyen furan hangzana ma "Amennyiben a penz
Az ly semmivel nem szebb. Viszont jóval egyszerűbb ezt az icipici nyűgöcskét
hordozni, mint kiadni minden könyvet újból, megcsináltatni nagyon sok
feliratot újból stb. Az ly megtartása az egyszerűbb.


Üdv:
Attila
+ - Re: sortores es ekezetek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta :
>Nos, hetkozben en Internet kavezokbol tudok csak
>levelezni, es itt csak az angol es sved karakterek
>szerepelnek. Igaz, hogy altalaban nem kell fel ora a
>legegyszerubb megoldashoz, de megsem fogok atallitani
>minden gepet, amin dolgozok. Igy nekem nem all
>modomban ekezetesen irni hetkozben. Ha kiprobaljuk
>es valoban mindenki jol latja az ekezeteket, akkor
>hetvegen menni fog.
Az szerintem senkinek nem fog gondot okozni, ha vannak, akik éktelenül
írnak. Az okozhatja egyedül a problémát, ha vannak, akik számára az
ékezetesen írt oldalak olvashatatlanná (vagy nagyon nehezen olvashatóvá)
válnak. (Magyarán ehhez a billentyűkiosztással nincs értelme vesződni, a
megjelenítés meg tapasztalataim szerint legfeljebb a kettős éles ékezetek
helyett tilde vagy cirkumflex szintig szokott elromlani.)

Üdv:
Attila
+ - Re: Subject, htm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta :
>Ezt azt hiszem már mindenki elfogadja, ha esetleg alkalmanként nem is
tartja be:
>
>*A Subject/Tárgy MINDIG ékezetmentes legyen!*
>
>Ennek most kikerülhetetlen technikai okai vannak.
Olyannyira, hogy a HIX (jobb esetben) vissza is dobja -- nagyon helyesen --
az ékezetes tárgynevű leveleket.

Üdv:
Attila
+ - Re: Varosnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0004-ban írta :
>Vagyis: New Yorkban és Budapesten a szabályos alak, de a következoket
>hallom állandóan az USÁ-ban: *New Brunswickon, *Highland Parkon,
>*Clevelandon (!), *Passaicon, *Somerseten (a csillag azt jelzi, hogy ezek
>helytelen alakok). Tud valaki ilyen jelenségrol máshol is?
Borzasztóan érdekes, amit írsz! Szerintem ezek nem lehetnek "helytelen"
alakok, hiszen így élnek az ottani nyelvhasználók ajakán. A településnevek
toldalékolására nincs szabály, csak tendenciák. Ezek között az egyik
legerősebb, hogy belföldi (ez itt a történelmi Magyarországot jelenti)
neveknél külső és belső helyviszonyrag egyaránt előfordulhat (persze egy
tövön [jobbára] csak az egyik), külföldi nevek viszont csak belsővel. Amit
te írsz, azt mutatja, hogy az amerikás magyarok elkezdték belföldinek
tekinteni az idézted településeket. Nagyon tetszik!

Üdv:
Attila
+ - Re[2]: Ekezetek... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0003, :
>a HIX a leveleit quoted-printable kodolassal kuldene [...] akkor biztos,
>hogy minden ekezet megmaradna. S persze minden valamirevalo
>levelezoprogramnak kutyakotelessege* helyesen ertelmezni az igy kodolt (pl.
>=C1RV=CDZ) ekezeteket. 

Ezzel nem értek egyet. Mi történik, ha én éppen az "=C1RV" karaktersorozatot
szeretném leírni? Akkor Nálad egy ékezetes betű jelenik meg -- helytelenül.
Mellesleg sok levelezőprogram van, ami még nem ismeri a különféle
kódolásokat. Én pl. egy ős-Eudorát használok, ezt szoktam meg, ez ingyenes,
és nem akarok/tudok áttérni másra.
Magad is azt állítottad, hogy manapság már ritka a 7 bites mailszerver, így
nem értem, hogy miért nem jó az ISO-8859-2.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re[2]: Mit akar mondani... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0003, :
>> mivel nem zárható ki, hogy a  Magyarországon
>>forgalmazott csokoládé fogyasztásának nincs  egészségügyi kockázata
>Azt, hogy ne együnk az Merci csokit, mert lehet, ogy már nem éljük meg a
>holnapot..:)))))

Tipikusan az az eset, amikor a rosszul megfogalmazott szöveget az emberek
többsége mégis úgy érti, ahogy azt a szöveg írója szerette volna.
A szöveg azt állítja, hogy "nem zárható ki, hogy nincs", azaz valószínűleg
van kockázata a Merci-evésnek, de egy kis esély van arra is, hogy nem leszel
beteg tőle.

Hasonlóan gyenge logikája lehetett annak a személynek, aki az egyik ABC-ben
a következő mondatot akasztotta ki:
"Kérjük, csak azt a kenyeret vegyék el, amit már egyszer megfogtak!"
Azaz, ha megfogdosom az összes kenyeret, az nem baj, de ha el is szeretnék
venni egyet, akkor azt előtte egyszer meg kell fognom. Hát, ügyes.
(Amikor szóltunk, hogy ez így hülyeség, csak néztek, és nem értették...)

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: ejtsuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0004, La'ng Attila D. >:
>> Különösen szeretném az "ly"-t megszüntetni és csak "j"-
>> használnánk,ahogy ki is ejtsük szavainkban.
>
>  Ejtjük. Inkább figyelj erre. Az ly megszüntetése nem fog sikerülni.

Ilyen nagy hiba lenne ez az "ejtsük"? Már többen is helytelenítették.
Persze, tudom, a modern magyar nyelvet használó, helyesen beszélő ember
ilyet nem mond, nem ír. Mégis van neki egy bukéja, ami széppé teszi. 
Nekem nagyon tetszenek az ízes magyar tájszólások, pláne a még
ízesebb-színesebb káromkodások!

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - [le]forditott nevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0004, :
>* Kulfoldi tulajdonnevek *
>Az atkosban kulonosen nagy divat volt (de korabban is) megmagyaritani nagy
>nemmagyarokat: Jules Verne-bol Verne Gyulat, Karl Maybol Kay Karolyt, Karl
>Marx es Friedrich Engels pedig Marx Karollya es Engels Frigyesse valtozott.
>(Egyik magyar szakos ismerosom mar Peter Norton nevet is Norton Pe'terkent
>emlegette.) Kerdes az, mennyire szabad leforditanunk ezeket a neveket.

Bizony, egy ideig én is azt hittem, Verne Gyula egy magyar író...
Viszont mindig is tetszettek a humoros névfordítások, amik szó szerint vagy
hangzás alapján történtek. Pl. Kő Sári, Mustár Tamás, és még sorolhatnám.
(Aki nem jött volna rá: Sharon Stone és Thomas Muster.)

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: forditasi kerdes es egyeb szornyusegek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0004, :
>Szemely szerint en nem orulnek, ha forditasi kerdesek is elokerulnenek
>a listan, mint ahogy Mark javasolta a NYELV #2-ben. Ha egyes magyar szavak
>etimologiai visszafejtesehez kell elovenni mas nyelveket, akkor
>persze, legyen, de mivel mindenkinek van egy(nehany) preferalt idegen
>nyelve, melyek sok esetben nem fedik egymast, ez ugy erzem tul sok
>embernek jelentene tul sok erdektelen vagy eppen erthetetlen temat.

Szerintem nem kell kiutasítani a fordítási kérdéseket. Én nem hiszem, hogy
túlzottan ellepnék a fordítási kérdések a listát, és persze nem hiszem azt
sem, hogy a magyar nyelv kimeríthetetlen forrása lesz a listán megjelenő
levelek témájának. 
Azt se felejtsük el, hogy a lista neve *nem* HIX MAGYAR NYELV.

Egyetlen kérésem volna. Ha olyan kérdésözönünk volna, ami lényegében
egy témába tartozik (lásd Szegedi Gábor levelei), azt próbáljuk meg egy
levélbe összeszedni. 

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - ikes ige... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A következo lenne a kérdésem:
Valamikor régebb hallottam valami olyasmit a TV-ben, hogy az ikes igéket
(-ik -be végzodo igék), ugyanugy kell írni, mostantól mint a többi igét....
Pl.:
eszik - eszek ( eszem helyett )

Most akkor mi a helyzet ezekkel???

Huba
+ - Leteznek-e honapnevek magyarul? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megfigyeltem, hogy egyes nyugati szlav nyelvekben (cseh, 
lengyel) a honapok elnevezesere nem a latinbol atvett 
januar, februar stb. sorozat „helyi valtozatat” hasznaljak, 
hanem sajat szavaik vannak a honapnevekre.  Ezek az 
elnevezesek szerintem igen hangulatosak, szinte koltoiek.

Alabb idemasolom a cseh es lengyel honapneveket, illetve az 
altalam krealt forditasaikat, ahol a szot be tudtam 
azonositani. (Ha a tabulalas elcsuszna, akkor elnezest 
kerek).

Magyar nev	Cseh nev	Cseh ford.	
	Lengyel nev	Lengyel ford.
Januar		Leden		Jeg hava		
	Styczen		?
Februar		Unor		?			Luty
		?
Marcius		Brezen		Nyir hava	
	Marzec		Marcius
Aprilis		Duben		Tolgy hava	
	Kwiecien	Virag hava
Majus		Kveten		Virag hava		Maj
		Majus
Junius		Cerven		Voros honap	
	Czerwiec	Voros honap
Julius		Cervenec	Voros honap (u.a.)
	Lipiec		Hars hava
Augusztus	Srpen		Sarlo hava	
	Sierpien		Sarlo hava
Szeptember	Zari		Ragyogas hava	
	Wrzesien	?
Oktober		Rijen		?		
	Pazdziernik	?
November	Listopad		Lombhullas hava	
	Listopad		Lombhullas hava
December	Prosinec		?		
	Grudzien	?


Mint lathato, az elnevezesek az idojarassal, termeszettel 
vagy a hagyomanyos mezogazdasagi munkaval kapcsolatosak. A 
ket nyelv kozti hasonlosag elso latasra feltuno (kulonosen 
a junius, augusztus es a november elnevezeseben. Erdekes, 
hogy a csehben a majust, a lengyelben az aprilist nevezik 
viragok havanak). Ebbol arra kovetkeztetek, hogy ezek az 
elnevezesek meg a kozos osszlav nyelvre vezethetoek vissza, 
nem valami ujkori nyelvujitas eredmenyei. A lengyel 
elnevezesek kisse „felhigultak”, mivel a marciusra es a 
majusra mar ok is a latin eredetu elnevezest hasznaljak.

Kerdeseim:
- Tud-e valaki a magyar nyelvben hasonlo eredetu, de mara 
kihalt honapnevekrol?
- Milyen egyeb nyelvek leteznek, ahol a honapok 
elnevezesere sajat szavakat hasznalnak?
- A fenti cseh es lengyel forditast ki tudna-e valaki 
egesziteni?
+ - Foldrajzi nevek magyarul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egyetertek Amon Csabaval, hogy magyar nyelvu szovegben az a 
helyes, ha a foldrajzi elnevezesek neveit magyar 
valtozatukban hasznaljuk. Engem is rendkivul irrital, ha 
valaki magyar beszedben „bratiszlavazik, kluzsnapokazik 
vagy noviszadozik”. Az ilyen ember csak  muveletlensegerol, 
nyelvi igenytelensegerol tesz tanubizonysagot, hisz meg azt 
sem tudja, hogy ezek a helyek a legujabb korig Magyarorszag 
reszei voltak, es mind a mai napig kotodnek a magyar 
kulturahoz. 

Szinten hiba, de bocsanatosabb vetek, ha valaki mindig is 
kulfoldi varosneveket emlit idegen neven, habar van magyar 
nevuk is (Wien-t mond Becs, Warszawa-t Varso helyett, stb). 
Mas nyelvekben is a nemzeti elnevezest hasznaljak a 
szamukra kulfoldi varosok emlitesekor, ha van ilyen 
elnevezes (pl. Vienna Becs angolul, Bale Basel franciaul, 
Prag Praga nemetul, stb).

Aki igazan tajekozott, az meg azt is tudja, hol van 
Karacsonyko, Boroszlo vagy Dancka (gy.k. Piatra Neamt, 
Worclaw, Gdansk).

A nyelvi igenytelenseg csucspontja szamomra a palyaudvari 
hangosbemondok gyakorlata. A nemzetkozi vonatok 
menetrendjet eloszor elmondjak magyarul, magyar 
helysegnevekkel (Nagyvaradon, Kolozsvaron, Brasson 
keresztul Bukarestbe, stb). Masodszor ugyamezt elmondjak 
szinten magyarul, idegen nyelvu helysegnevekkel (Oradea-n, 
Cluj-Napoca-n, Brasov-on keresztul Bucuresti-be). Ez nem 
vicc, ez tenyleg igy volt meg nehany eve, nem tudom, hogy 
meg most is igy van-e. Ennek a vilagon semmi ertelme, hisz 
a magyar erti magyarul is, a kulfoldi meg igy sem erti, 
mert csak a helyegneveket mondjak idegen nyelven. Ertelme 
annak lenne, ha eloszor magyarul, majd azokon a nyelveken 
mondanak be a menetrendet, amely orszagokon a vonat atmegy, 
plusz angolul. Ekkor minden esetben az egyes nyelveknek 
megfelelo foldrajzi elnevezeseket kellene hasznalni. Itt 
meg az sem zavarna, ha Szeged helyett Segedin-t, Miskolc 
helyett Miskovec-t mondananak.. A semleges angol szovegben 
pedig a mindenkori hivatalos elnevezest hasznalnak, hogy 
a „kivulallok” is ertsek.
+ - Ekezetes betuk hasznalata (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Reszemrol maximalisan az ekezetes betuk hasznalatanak a 
hive vagyok, annak ellenere, hogy technikai okokbol en is 
ekezetek nelkul irok. Sziveskedjek a szamitastechnika 
alkalmazkodni az egyes nyelvek helyesirasahoz, es ne a 
nyelvek alkalmazkodjanak az alapvetoen amerikai eredetu 
szamitastechnika nyelvi igenytelensegehez! Ne engedjuk, 
hogy „Nevunkrol lehulljon az ekezet”! Eljen a hosszu o, u, 
I, a karikas u (cseh), az athuzott l (lengyel), az athuzott 
o (dan), a kalapos g (torok), a hullamos a (portugal) a 
sarkantyus t (roman) es tarsaik!
+ - Hozzaszolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Válasz Károlynak

Nagyon egyetértek Károly felvetésével. Közéletünk hiányos nyelvi igényességu
szereploi igencsak hozzájárulnak nyelvünk elszürküléshez és romlásához.
Elég, ha csak az "Információ" szó lépten-nyomon való használatára gondolunk.
Számos, árnyaltabb szóval lehetne helyettesíteni.
Az "úgy GONdolom" fordulat (a szó eleje megnyomva, mert a nyilatkozó a
gondolatának azért hangsúlyt ad ám) politikusi körökben általánossá
vált használata azt is kifejezi, hogy az illeto amit mond, azt csak
gondolja, de ezért az nem olyan határozott véleménye, amiért netán
felelosséget is vállalna. (Hja a "kollektív felelősség" még sokáig kísért.)
Ilyen nagyon terjedő gyönyöru szóhasználat még a "természetesen, hogy...".
Az illeto
nyelvérzéke több sebbol vérzik...

Ma reggelre ennyit futotta
üdv
Bodonyi Sándor
+ - Udv ujszulott: HIX NYELV (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Date: 2002. január 14. 3:35
Subject: *** HIX NYELV *** #4

Üdvözletem minden listatagnak!


>>Ékezetkérdés. Számomra nem is kétséges, hogy e tematikában
>>csakis az >ékezetes megoldás a járható út.


Tökéletesen egyetértek.


>* A másik ötlet: "j" az "ly" helyett. *


Hát előfordult már hallgató korában bárkivel‚ hogy fenébe kívánta
a tanárát a fránya helyesírás gyakorlatok miatt‚ de azért valamikor
közelharcot vívtak a nyelvészek‚ hogy ezt a bizonyos *ly*-t megőrizzék.
Erről az az elképzelésem‚ hogy igazán maradhatnánk konzervatívak.

Nem utolsó sorban nagyon örülök a lista létrejöttének‚ s ha nem
is fogok hozzászólni‚ mindig szívesen olvasom.

Nekem sincs magyar billenyűzetem‚ de van egy különleges és
miniatűr programom‚ amellyel a Word szövegszerkesztőhöz hasonlóan
tudok repülő ékezeteket tenni.

Magamról csak annyit‚ hogy tanító‚ tanár és számítógép kezelő‚
néha meg autóbádogos vagyok.

Barabás Mihály-Attila


+ - ikes/iktelen, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nyelvtarsak,

Egy feladvanyra keresek megoldast.

Van-e olyan ige a magyar nyelvben, mely mast jelent ikesen es iktelenul?
Eddig mindossze kettot talaltam:
	nyul /nyu'l/ - az etel utan nyul
	nyulik /nyu'lik/ - a gumiszalag nyulik

	er /e'r/ - a keze messze er
	erik /e'rik/ - erik a gyumolcs.
Aki talal masokat, kerem, irja meg!

A j/ly kerdeshez. Ennek fenntartasa a magyar nyelvben ma mar szerintem
anakronisztikus. Valamikor tenyleg volt kulonbseg (apam meg igy mondta:
gola hozza a gyereket), de manapsag mar nincs megkulonboztetes a
kiejtesben. El kellene torolni! Egy hasonlo pelda a XIX. szazadbol:
akkoriban nagy vita folyt a nyelveszek kozt: erdemes-e fenntartani a C hang
CZ-szeru irasat. A hagyomanytisztelok a CZ mellett kardoskodtak, de vegul
gyozott az egyszerubb (igaz, a varosneveket meg sokaig regimodi neven
irtak: Vacz /Va'cz/, Debreczen, de ez ma mar megszunt. Lehet, hogy eloszor
furcsa lesz ijen-amojan szovegeket latni, de majd hamar megszokjuk.

S ha mar itt tartunk: nem ertek egyet azzal, hogy a magyar ABC-ben a dz es
foleg a dzs kulon betukent szerepel. Igaz, ezek valoban kulon hangok; de
vannak mas hangok is a magyar nyelvben, melyeket maskepp ejtunk, mint
ahogyan irjuk, pl. az NG szokapcsolat, mondjuk a HARANG szoban. Azert nem
ugy kell elvalasztani, hogy harang-ot kong-at, hanem a megszokott modon:
haran-got kon-gat. Akkor miert ez nem lehet igy elvalasztani: mad-zag? Mert
a mai szabalyzat szerint ez a helyes: madz-ag! Es hogyan kell helyesen irni
azt az olasz etelt, mely mara mar polgarjogot nyert a magyarban is. Ha
kovetkezetesek vagyunk, akkor igy kellene irni: piddza. Meg furcsabb az
egyetlen harombetus hang, a dzs. Ez csak idegen szavakban fordul elo:
dzsinn, dzsem, dzsungel. Akkor miert kulon betu? Miert kell igy
elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?

Valete!

Lord Epping
+ - Rendkivuli kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

This is a multi-part message in MIME format.

--Boundary_(ID_1eC+msqan8PueJYUtZqM3A)
Content-type: text/plain; charset=iso-8859-2
Content-transfer-encoding: quoted-printable


Sziasztok!

En is nagyon orulok, hogy elindult a Nyelv levelezo lista!
Az elso komoly kerdesre csak egy gyors megkozelito valasz:
A szoto"bo"l kiindulva mindket szo valami olyan dologra vonatkozik, ami =
elter a rendtol.
1. rendkivul: kituno, kimagaslo ertelemben=20
Pl: Rendkivul jol szorakoztam tegnap este.
2. rendhagyo: nem szokvanyos, nem hagyomanyos
Pl: Az idei karacsonyt rendhagyo modon szuleinktol tavol toltottuk. =
(Azaz maskor egyutt szoktunk lenni ilyenkor.)

Az ekezetes irasmodot nagyon tamogatom, de megertem, hogy senki nem akar =
ilyeneket l%k=3D2*4tni.

=DCdv,

T=FCnderke

--Boundary_(ID_1eC+msqan8PueJYUtZqM3A)
Content-type: text/html; charset=iso-8859-2
Content-transfer-encoding: quoted-printable

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META http-equiv=3DContent-Type content=3D"text/html; =
charset=3Diso-8859-2">
<META content=3D"MSHTML 6.00.2600.0" name=3DGENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=3D#ffffff>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2></FONT> </DIV>
<DIV style=3D"FONT: 10pt arial"><FONT face=3DArial =
size=3D2>Sziasztok!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>En is nagyon orulok, hogy elindult a =
Nyelv levelezo=20
lista!</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>Az elso komoly kerdesre csak egy gyors =
megkozelito=20
valasz:</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>A szoto"bo"l kiindulva mindket szo =
valami olyan=20
dologra vonatkozik, ami elter a rendtol.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>1. rendkivul: kituno, kimagaslo =
ertelemben=20
</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>Pl: Rendkivul jol szorakoztam tegnap=20
este.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>2. rendhagyo: nem szokvanyos, nem=20
hagyomanyos</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>Pl: Az idei karacsonyt rendhagyo modon =
szuleinktol=20
tavol toltottuk. (Azaz maskor egyutt szoktunk lenni =
ilyenkor.)</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>Az ekezetes irasmodot nagyon tamogatom, =
de=20
megertem, hogy senki nem akar ilyeneket l%k=3D2*4tni.</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>=DCdv,</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT face=3DArial size=3D2>T=FCnderke</FONT></DIV></BODY></HTML>

--Boundary_(ID_1eC+msqan8PueJYUtZqM3A)--
+ - Reformok es konzervativizmus a nyelvben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasztok!

Bocs', de valami bo:ki a szemem:

>Felado :  NYELV #4
[....]
>Az atkosban kulonosen nagy divat volt (de korabban is) megmagyaritani nagy
>nemmagyarokat: Jules Verne-bol Verne Gyulat, Karl Maybol Kay Karolyt, Karl
>Marx es Friedrich Engels pedig Marx Karollya es Engels Frigyesse valtozott.

Most melyik "atkos"-ra gondolsz? Engem tkp. az "is" szocska zavar. Ha az
emlitett nevek a II. vh. utani idoszakban (a mult szazad durvan 49-tol 89-ig
terjedo idoszakat szokas manapsag igy meghatarozni) valtak "magyarra", az
szamomra uj informacio, es koszonet erte. Amennyiben nem, vagy csak reszben,
akkor azonban az effajta kor(szak)meghatarozas felesleges politikai
felhangot kever egy amugy csak a nyelvrol szolo listaba.

>(Egyik magyar szakos ismerosom mar Peter Norton nevet is Norton Pe'terkent
>emlegette.) Kerdes az, mennyire szabad leforditanunk ezeket a neveket.

Legtobbunk nyelvhasznalatanak vannak egyeni vonasai. Ez van, akinek "jol
all", es el nem vitatnam tole a hasznalat jogossagat. Irasban termeszetesen
vannak egyeb megfontolasok is, de ugy ertettem, nem errol volt szo.

A nyelv e'l, hasznalataban el, es szerintem nem kell felteni a
valtozasoktol. Egy kello letszamban beszelt, tortenelmileg kialakult
nyelvtannal rendelkezo nyelvet, mint a mienk, nem veszelyeztet semmi. A
nyelv vedelme tobbnyire ragaszkodasunk sajat multunkhoz, a(z esetleg nehezen
megtanult :-) nyelvtani kivetelekhez, de ezt nem akarja elvenni tolunk
senki, tovabbra is hasznalhatjuk, es ugyanugy hasznalhatja a masik ember is
a maga modjan.

A nyelv funkcioja a kommunikacio, s amennyiben egy nyelvhasznalati jelenseg
nem felel meg ennek a kovetelmenynek, akkor az el fog halni, akkor is, ha az
Akademia szabalyba foglalja.

>Hat volt belole kavarodas

irod egy helyutt, s ezzel ra is vilagitottal a lenyegre. Akinek kozlendoje
van, az alkalmazkodni kenytelen oly mertekig, hogy amit kozolni akar, azt a
masik meg is ertse.

Immaron a Te (Maga? O:n?) hozzaszolasodhoz nem szorosan kapcsolodva utolso
megallapitasomhoz meg csak annyit teszek hozza: ezen nem segit olyanfajta
(hadd ne minositsem) nyelvvedelem, ami pl. a dump-ot "zuditmany"-nak kivanta
elkeresztelni egy idoben. Az illeto tanult kollega ugyanis tevesen gondolta,
hogy ettol majd mar erteni fogja, mit is jelent az a sok, oszlopokba
rendezett szam es betu a kepernyon :-).

pi
+ - hollo/varju (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szegedi Gábor:
>Az ismert, es nem csak allatokra vonatkoztatando mondas szerint
>hollo hollonak nem vajja ki a szemet.
>Az angol vatozat szerint kutya nem eszik kutyat (Dog does not
>eat dog). Mas nyelvek minden bizonnyal mas allatokat emlitenek
>ugyanezen jelenseg leirasara.
>Tud valaki tovabbi forditasokat?

Németül: Eine Kra:he hackt der anderen kein Auge aus. 

(a 'a:' az Umlaut-os 'a'-t jelenti, mert a levelezőprogramom nem ismeri és
így szoktam helyettesíteni)

Érdekes módon egyébként a Német Nagyszótár úgy is megadja fenti szólást,
hogy "varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét". Ez bizonyítéka lehet annak,
hogy mi a német változatot vettük át.

Üdv,
Menyhért Móni
+ - helyesirasi reform (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gergő:
>>   3. a kornyezo orszagok nyelveivel kapcsolatosan pedig ,nem
>> hiszem ,hogy orulne a nemet ,ha nem ismerne valaki a "s" es
>> a "ß" betuket .
>
>Ha jól emlékszem, a németeknél kb. 4-5 éve változott a helyesírás
>néhány szabálya és azóta a "ß" -t, "ss" helyettesíti.

Csak egy apró megjegyzés:
Ez így nem teljesen igaz, mert nem egy az egyben csere történt, azaz nem
minden esetben változik a "ß" 'ss'-re.
Hosszú szótagokban, azaz hosszú (hangsúlyos) magánhangzók és diftongusok
(kettőshangzók) után megmaradt a "ß". Pl. daß->dass, Schloß->Schloss, de!
groß->groß, weiß->weiß.
Így jobban igazodik az írás a kiejtéshez, tehát alapjában véve itt is az
egységesítés, ily módon a helyesírás megkönnyítése volt a cél.

Üdv,
Menyhért Móni
+ - forditasi kerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gábor:
>Mas:
>Szemely szerint en nem orulnek, ha forditasi kerdesek is elokerulnenek
>a listan, mint ahogy Mark javasolta a NYELV #2-ben. Ha egyes magyar szavak
>etimologiai visszafejtesehez kell elovenni mas nyelveket, akkor
>persze, legyen, de mivel mindenkinek van egy(nehany) preferalt idegen
>nyelve, melyek sok esetben nem fedik egymast, ez ugy erzem tul sok
>embernek jelentene tul sok erdektelen vagy eppen erthetetlen temat.

Természetesen ez nem a fordítólista, tehát szakmai, pl. szaknyelvi vagy
bonyolult nyelvészeti kérdésekbe nemigen fogunk belemenni. De miért ne
lehetne olyan egyszerű, mindennapos, mindannyiunk hasznára váló kérdéseket
felvetni, amik még érdekesek is és következtetéseket lehet levonni az
illető nép társadalmi szokásaira is? - a most előfordult esetben az
asztaltól való távozáskor szokásos kifejezésmódra.
Vagy: máris előjött egy kérdés, ti. hogy mennyiben hasonlítanak egyes
szólásaink az idegen nyelvű megfelelőikre. Itt is nagyon érdekes és
mulatságos dolgokat fedezhetünk fel. És ez - szigorúan nézve - megintcsak
fordítási kérdés....
Egyébként meg tudtommal pl. olyan fordítólista sincs, ahol csakis egy
nyelvpar fordítási jellegzetességeit vitatnák meg ill. kérnének-adnának
segítséget, tehát mindig akadnak olyanok, akik nem tudnak hozzászólni egyes
témákhoz. Én német fordító vagyok, mégis szívesen olvasok más nyelvekkel
kapcsolatos leveleket is, egyszerűen mert nemcsak a magyar vagy a német
nyelv érdekel, hanem a nyelvészet, az egyes nyelvek (köztük a magyar)
szerkezete, jellegzetességei, érdekességei és mindig tanulok is ezekből a
hozzászólásokból.

Ja, és ott van a PgDn is, ha túl uncsi egy-egy téma (hozzáteszem, ez
nemcsak fordítási kérdésekkel fordulhat elő).

Üdv, 
Menyhért Móni

U.i.: Most már ékezettel írok, szóljatok légyszi, ha valamelyik karakter
nem jól látszik! Köszi!
+ - hollo/varju 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bocs, elfelejtettem írni, hogy a német Kra:he = varjú
Így már talán tényleg lehet bizonyítékról beszélni.

Móni
+ - Re: *** HIX NYELV *** #4 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halló halló !   Egy jelenleg Bázelben élő ismerősöm ott nyelvészetet tanul.
Szép cikket írt, amit felteszek erre a fórumra. Élvezzük együtt !

Meszlényiné Balla Ria, Bázel Nehéz-e a magyar nyelv? Nehéz, de csodálatos!
        A Duna Tudósító legutóbbi két számában nagy örömmel olvastam, 
hogy nemcsak mi magyarok, hanem a magyarul tanulók is szívesen
foglalkoznak nyelvünkkel. Ez már régebben is így volt, hisz a külföldi
tudósok, költok, írók egész hosszú sorát lehetne említeni, akik nyelvünkrol
érdekes, sokszor tanulságos véleményt mondtak. A humanista Galeotto 
Marzio (1427-1497) Mátyás király vendégszeretetét többször is élvezte Budán,
jó barátságban volt Vitéz Jánossal és Janus Pannoniussal (1434-1472), aki
még versben ("Galeotto Marzióhoz") is szólt hozzá, igaz kissé gunyorosan.
Galeotto Marzio Mátyás király tetteirol és bölcs mondásairól 1485 táján 
könyvet írt latinul ("De egregie, sapienter, jocose dictis ac factis regis 
Matthiae" = "Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és
cselekedeteirol"), melynek anyagát állítása szerint hiteles eseményekbol
merítette. "A király csodálatos tisztasága" címu anekdotában így ír: "A
magyarok - legyenek nemesek vagy parasztok - majdnem mindig ugyanazon
szólással élnek és egyformán beszélnek, kiejtésük ugyanaz, a szavak
ugyanazok, a hangsúlyozás mindenütt hasonló. Mert - hogy Itáliát említsem -
nálunk akkora a nyelvi eltérés, a polgár a paraszttól, kalábriai a toskánaitól
annyira különbözik beszédjében, hogy alig tudják egymást megérteni. A
magyaroknál azonban - mint már említettük - a beszéd formája ugyanaz, 
vagy csak igen csekély a különbözoség, ebbol adódik, hogy a magyar 
nyelven írt költeményt paraszt vagy polgár, közép- és forendu egyaránt
megérti." Hogy az olasz tudósok körében maradjunk érdemes Giuseppe
Mezzofanti (1774-1849) bíboros véleményét nyelvünkrol idézni. Mezzofanti
58 nyelven értett s beszélt, magyarul négy nyelvjárásban ismerte ki magát.
Mezzofantit 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia kültagjának is
választották. Frankl Ágoston cseh nyelvészhez imigyen szólott: "Tudják-e,
melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája
miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A
magyar! Az új magyar költok versét ismerem, amelynek dallamossága teljesen
magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövo történetét és a költoi géniusz 
oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja
jóslatomat.
Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt
magában." Végül hallgassuk meg Sir John Bowring (1792-1872) angol 
nyelvész és gazdasági szakember véleményét nyelvünkrol, aki a legtöbb
európai nyelvrol külön tanulmányt is írt. Az 1830-ban megjelent Poetry of the
 Magyar's angol nyelvu verseskötet elôszavában így ír: "A magyar nyelv
mindenektol távol és egyedül áll. Igazi megértéséhez fölösleges más 
nyelveket tanulmányozni. Alapjaiból önállóan formálódott, szerkezete és
felépítése meglehetos biztonsággal egy olyan korszakra utal, amikor a 
legtöbb élo európai nyelv nem is létezett vagy hatást nem gyakorolt a 
magyar területre. ... A magyar nyelv alapszavai általában egyszeruek és
egytagúak, de ezek szóbokrozata sokrétu, következetes és gyönyöru. 
Nem ismerek még egy nyelvet, mely az elemi szilárdság oly nagy változatát
mutatná és olyat sem amely teljesen egyedül, magából a könnyedség és
méltóságteljesség minden változatával egyszeru elveibol none ki. Ezek a
változatok majdnem mindig toldalékok és a szó megelozo részével
harmonizálódnak."
Nyelvünk dicso múltjáról az idézetek hosszú sorát adhatnánk még közkézre, 
de az olvasó joggal kérdezi, hová lett mára a szép ékes magyar nyelv, mely
elott a külföldiek és a magyarok is hódolattal meghajoltak. Sajnos ma csak a
legeldugottabb falvakban, vagy a jelenlegi Magyarországról kívül rekedtek
körében hallhatjuk a tiszta magyar szót, amit persze a fovárosi polgárok
eloszeretettel "leparasztoznak". A budapesti nyelvrol egyébként már a
századfordulón sem tartott sokat Balassa József (1864-1945) híres
nyelvtudósunk: "Nem szólhatunk magyar nyelvjárásról az ország fovárosában,
 Budapesten sem, mert e város lakossága, foleg Budáé, eredetileg német volt."
 (M.Nyj. 1.lap 1. jegyz.) Balassa véleménye szerint fovárosunk nyelve nem
természetesen, hanem az ország legkülönbözobb részeibol összeverodött
lakosság nyelvének keveredésébol alakult ki az "irodalmi nyelv" befolyása 
alatt. Ez sajnos ma sincs másként, sot! A televíziónak, a rádiónak és a 
modern kommunikációs eszközöknek köszönhetoen nyelvünk napról napra
sorvad, mi több, sokan már nyelvünk halálát is jósolják. Én nem vagyok ily
vészmadár, habár a vészharangokat én is legszívesebben félreverném. Hisz 
az elmúlt ötven évben eltuntek gyönyöru szép tájszólásaink, szinte
szégyenletes, ha valaki nem az ún. pesti nyelvet beszéli, irodalmi nyelvünk
közönséges primitív szintre süllyedt, helyesírásunk már "helytelenírás"-sá 
vált, idegen szavak tömegétol hemzseg beszédünk és sorolhatnánk az 
amúgy is mindenki elott ismert helyzetet. A kérdés csak az, hogyan tovább.
Nyelvünk öngyilkossága nem önmagában álló és önmagában megoldható
kérdés. Nyelvhelyességi és nyelvmuvelo könyvek százai jelenhetnek meg, 
ha nincs ki olvassa és magáévá tegye azokat. A probléma gyökerei sokkal
mélyebben rejlenek, mivel a nyelv életmódunkat tükrözi vissza.
Mielott azonban teljesen átadnánk magunkat a mai reményvesztett helyzetnek,
merengjünk inkább el nyelvünk csodálatos rejtelmeiben és vegyünk két nyelvi
érdekességet nagyító alá. Anyanyelvünket csakis akkor ismerjük meg
tudatosan, ha azt egy idegen ajkúnak tanítjuk, ha a számunkra természetes
kifejezéseket nyelvtani szabályokba kell foglalnunk. Így bukkantam én is e két
furcsaságra.
         Miért is mondjuk, hogy víz-ben, szín-rol, hisz-nek, ugyanakkor
zsír-ban,
híd-ról, bíz-nak. Az ún. magánhangzó-illeszkedés szabályát mindenki tanulta 
az iskolában, miszerint  magas hangrendu szavakhoz (magas magánhangzók:
i, í, e, é, ö, o, ü, u) magas magánhangzójú toldalékok  (pl. -ben, -tol,
-en), 
mély hangrendu szavakhoz (mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú) pedig 
mély magánhangzójúak  (pl. -ban, -tól, -on) illeszkednek. Ez az oka, hogy a
magyar nyelvben a legtöbb képzonek vagy ragnak két (-ban,   -ben) vagy
háromféle alakja van (pl. -on, -en, -ön, azaz mély, illabiális magas, labiális
magas magánhangzóval). Így aztán, ha a szabály szerint beszélnénk azt 
kéne mondanunk, hogy *zsírben vagy *hídrol vagy *bíznek. Ám mégsem 
teszi ezt senki! Mi pontosan érezzük, hogy mikor érvényes a szabály és 
mikor nem. Joggal merül fel bennünk azonnal a kérdés, hogy miért is van 
ez a szabálytalanság. Több nyelvtudós próbálta már e problémát megfejteni.
Balassa úgy véli (Balassa József: Kis magyar hangtan, Budapest 1906. 
85-88), hogy minden mély hangrendu magánhangzónak megvan a magas
hangrendu párja, mint pl. ó és o, ú és u, a és e, á és é. Az i és í-nek
viszont
nincs megfelelo párja a mély hangok közül, sot még hozzá közel álló hang
sincs, úgyhogy pár nélkül maradt. Ez a tény tehát megzavarta a 
magánhangzóilleszkedés szabályosságát. Balassa egyszeru magyarázatát
a modern nyelvészet természetesen már túlhaladta és a szabálytalanságot
a nyelv történetébol próbálja levezetni. Azok a szavak, melyekhez ma mély
hangrendu  toldalékok járulnak (pl. íj-tól, nyíl-ról) régen mély hangrenduek
voltak, mert ún. veláris  i??  volt bennük. Tehát valamikor szabályosan
illeszkedtek, csak a to hangrendje változott meg az idok folyamán. (A. Jászó
Anna: A magyar nyelv könyve, Budapest 1995 3. 120-122) Hát, hogy melyik
magyarázatnak hiszünk a réginek vagy a modernnek, tetszésünk szerint
dönthetünk vagy akár egy még jobb magyarázatot is adhatunk e nyelvi
talányra.
         Mindenki elott ismert tény, hogy nyelvünk szókészletében igen gazdag
(a magyar nyelv teljes szókészletét szótárakon nyugvó számítások szerint
1'065'000 szóra becsülik!). De vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy
nyelvünk mily pazar, káprázatosan boséges a névszóragozásban. Tompa
(Tompa J.: Kleine ungarische Grammatik, Leipzig 1972. 123) 27 esetet
különböztet meg a magyar nyelvben, amíg a német nyelvben négy, a latinban
öt, az oroszban hat eset létezik. Általánosan elfogadott számként minden
nyelvtankönyv a magyar fonév-ragozásban legalább 17-18 esetet ad meg, 
attól függoen, hogy a birtokos és a részeshatározói esetet (-nak, -nek) külön
esetnek tekinti vagy sem. Ha csak a legkevesebb 17 esetet vesszük
figyelembe, egy kis számítást végezve, meglepo eredményre jutunk:  714
esetragos alakja létezik egy magyar fonévnek. Ha 24 esetet veszünk alapul,
akkor elméletileg a magyar fonévnek 885 esetragos formája lehet. Próbáljuk
csak gyorsan lefordítani más nyelvre például, hogy házaitokéinak. Hát nem
irigylem a magyarul tanulókat!  Joggal kérdezhetik tolünk: "Nehéz-e a magyar
nyelv?" És mi büszkén válaszolhatjuk: "Nehéz, de csodálatos!"
+ - Re: *** HIX NYELV *** #4 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>lesz mindenkinek kötelező ékezettel írni. Aki munkahelyi gépet használ
>és a munkahelye Kínában vagy Malawiban található, nem ír ékezettel --
>az már bőven elég, ha el tudja olvasni. Jelen körülmények között nem
>biztos, hogy el tudja.

Akit erdekel, annak elkuldok egy kepet arrol, hogy mi lathato
egy ekezetes irasbol kinai rendszer alatt. Azzal talan sikerulne meggyoznom
benneteket arrol, hogy nem mindenkinek kenyelmes az ekezet.

> Az atkosban kulonosen nagy divat volt (de korabban is) megmagyaritani nagy
> nemmagyarokat: Jules Verne-bol Verne Gyulat, Karl Maybol Kay Karolyt, Karl
> Marx es Friedrich Engels pedig Marx Karollya es Engels Frigyesse
valtozott.
> (Egyik magyar szakos ismerosom mar Peter Norton nevet is Norton Pe'terkent
> emlegette.) Kerdes az, mennyire szabad leforditanunk ezeket a neveket.

En nagyon szorakoztatonak tartom ezeket a neveket, hozzateve, minel nehezebb
egy ilyen nevrejtveny, annal jobb, viszont annal kevesbe hasznalhato. Edison
Tamas neve senkinek sem okozna gondot, de Kalitka Miklos  vagy Ille'sfi
Valdema'r neven elgondolkodnank egy csoppet.

>Kis Dénes a Thököly klubban tart hetente eloadásokat.
>Sorozatának címe: Osnyely - nyelvos  "Bábel elott".
>Következo idoopont: Január 15 kedd este 6 óra.
>Helyzín: Thököly klub Budapest Thököly út 76.
>Legutóbbi csodász szófejtések voltak:
>"hirtelen" = hír nélkül ér valami
>"Sebesség, sebesvonat" = A lovas korból a ló
>háta kisebesedett a gyors hajtás miatt...
>"földönfutó" = Aki ló nélkül maradt.
>Sorolhatnám, de inkább gyertek minél többen
>akár gyerekekkel is az eloadássorozatra !

Nemreg volt szerencsem meghallgatni Kis Denes egy eloadasat, ahol - tobbek
kozott - azt fejtegette, hogy a banda es bandita szavak magyar eredetuek a
nyugati nyelvekben, tovuk a magyar -ban; -ben toldalek. Ez csak egy volt a
sok vad dolog kozott, szoval csak annyit: akik meghallgatjak, legyenek
resen!

Udv:
Apatoczky Akos
+ - Somogy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Azt mondjuk:
Tolna megye, Vas megye, Szatmár megye, Békés megye.
Csak Somogy esetében lehet mondani: Somogyország.
Ki tudja, miért?

Wawel
www.szekelyistvan.hu
oooooooooooooooooooo
+ - nemet helyesiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ha jól emlékszem, a németeknél kb. 4-5 éve változott a helyesírás
>néhány szabálya és azóta a "ß" -t, "ss" helyettesíti.

Sajnos, nem egeszen pontosan emlekszel. A "scharfes s" tovabbra is
megmaradt, de csak hosszu maganhangzo utan. A "scharfes s" eredetileg azert
jott letre, hogy az elotte levo maganhangzo hosszusagat jelolni lehessen.
Peldaul Masse (tomeg) rovid a-val (hiszen dupla massalhangzo elott a
maganhangzo rovid, de a hosszu massalhangzo utan nem lehet egyszeruen s-t
irni, mivel annak ejtese nem sz, hanem z lenne), Ma13e (mertek) hosszu
a-val. Valamilyen rejtelyes okbol azonban a szo vegen csak scharfes s-t
irtak, tekintet nelkul az elotte levo maganhangzo hosszusagara. Ezt a
kovetkezetlenseget kuszoboli ki az uj szabaly, tehat peldaul dass, Hass
rovid magamhangzoval es ket s-szel, Sta13e, Fu13 stb. hosszu maganhangzoval
es scharfes s-szel. (A scharfes s-t kenytelen vagyok technikai okokbol a
"13" jellel erzekeltetni.)

Ferenc
+ - Asszonynev (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Üdv!

  Mostanában állítólag szabadon felvehetik a férfiak is a feleségük 
nevét (pl. Kovács Géza elveszi Bíró Sárát, akkor lehet pl. Bíró Géza).
Na de arra a mintára, ahogyan régen Bíró Sárából Kovács Gézáné lett,
mi lesz Kovács Gézából? Bíró micsoda? Azaz létezik-e "férjnévképző",
mint a -né asszonynévképző?

Attila
+ - Kulfoldi varos magyar neve (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koncz Laszlo irta..

>Azt bizony rosszul teszed (marmint Pattensee-nek mondani nemetula Balatont)

Ez volt az NDK un. keletnemetjeinel. A mai Nemetorszagban Balaton a Balaton
neve.
Altalanosan elfogadott elv, hogy adott orszag foldrajzi neveit ugy kell
megnevezni, ahogy az orszag nyelven hivjak.  (Tudom, sok ellenkezo
gyakorlattal
lehet talalkozni) A regi NSZK teruleten soha nem volt Plattensee a Balaton.
>
svab-nemetul bizony Plattensee a Balaton. A svab ujsagokban (Neue Zeitung,
nemet kalendariumok) igy hasznaljak. Egy (teljesen mas temarol szolo
konyvben van egy 1848 elotti nemetnyelvu Magyarorszag terkepem. Azon is
Plattensee-kent szerepel. Altalanos iskolai koromban eleg sok nemetnyelvu
Europa-terkepe volt az iskolanak (oszinten szolva csak hiszem, de nem tudom,
hogy keletnemet). Azon a csehorszagi helyek nemet nevvel (Karlsbad Karlovy
Vary helyett, Praha Prag helyett, stb.)  voltak feltuntetve. Az altalad
emlitett elv szerint pedig Paris, Praha-t kellene mondani, pedig szeirntem
ezeket vitan felul Parizsken es Pragakent hasznaljuk.
Erzesem szerint a szomszedos orszagok rosszul ertelmezett kimeleterol van
szo, es ennek oktatasi vetuleterol (=nem tanitjak az iskolakban).

Persze ettol meg igaznak tartom, hogy tavolabb a foldrajzi helytol mar nem
feltetlenul jut el - mondjuk igy: nyelvjarasi szintu - valtozat es ezert
hasznalja sok nyugatnemet a Balaton kifejezest a nemetnyelvu Plattensee
helyett.

Mit freundlichen Grüßen / Szívélyes üdvözlettel / Best regards
Yoroshiku / Salutations / Salutazione

Csaba, Kistarcsa (Mala Tar^ca)
Ui.: Ment maganba is



-----Eredeti üzenet-----
Feladó: Koncz Laszlo [mailto:]
Elküldve: 2002.január.12. 16:58
Címzett: 
Másolatot kap: 
Tárgy: Re: ekezet nelkul - kulfoldi varos magyar neve


A NYELV 0002-ban irta :
> -  Az ekezet nelkuli temahoz
 Felreertes ne essek, nemetul en is Plattensee-nek hivom a Balatont,
>Felreertes ne essek, nemetul en is Plattensee-nek hivom a Balatont.


Udvozlettel:

   Koncz Laszlo
>

HIXEditor 1.15beta7
+ - Re: ekezet nelkul - kulfoldi varos magyar neve (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>=======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: ekezet nelkul - kulfoldi varos magyar neve ( 23 sor )
> Idopont: Sat Jan 12 20:33:28 CET 2002 NYELV #3
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A NYELV 0002-ban irta :
> -  Az ekezet nelkuli temahoz
 Felreertes ne essek, nemetul en is Plattensee-nek hivom a Balatont,
>Felreertes ne essek, nemetul en is Plattensee-nek hivom a Balatont.

Azt bizony rosszul teszed (marmint Pattensee-nek mondani nemetula Balatont)

Ez volt az NDK un. keletnemetjeinel. A mai Nemetorszagban Balaton a Balaton
neve.
Altalanosan elfogadott elv, hogy adott orszag foldrajzi neveit ugy kell
megnevezni, ahogy az orszag nyelven hivjak. (Tudom, sok ellenkezo
gyakorlattal
lehet talalkozni)
A regi NSZK teruleten soha nem volt Plattensee a Balaton.

Udvozlettel:

   Koncz Laszlo
>


Hogyan neveznéd akkor Pozsonyt, Kolozsvárt, Dunaszerdaheyt, Kassát vagy
Eszéket?

totelcamp
+ - RE: ***ekezet*** #4 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

***Nekem gond lenne ekezetesen irni.

szerintem ha valaki nem tudja megoldani, az nem gond
a probléma ott van, ha olvasni sem tudják
én egy idoben - még a HIX elején - nagyon jól írtam ékezetlenül,
de ez azzal járt, hogy a napi munkában is egyre-másra elhagytam
ékezetes betuket, mert nem arra állt a kezem  :-((
talán mostanra javult annyira a hardver-helyzet, hogy mindenki
képes olvasni az ékezeteket - feltételezem, hogy ha lenne a
listán olyan, aki nem, az már jelentkezett volna :-)
üdv
L:C
+ - Udvozlet a tagoknak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megszegve a HIX etikettet (na ez jo kezdes: Ne irj azonnal cikket,
mondja a szentiras), szeretnem udvozolni a lista tagjait, kulonosen a
kezdemenyezot es a varhato oszlopos tagokat. (Most neveket nem irok hogy
baj ne legyen a kifelejtettekbol, de konkretan legalabb harom emberre
gondolok:)

Na es azt is meg szeretnem mutatni hogy igeretemhez hiven itt vagyok.

Udv, Sandor
+ - ekezet, Mahlzeit ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

Ekezet tema: mint at a szakemberek megmondtak, az ekezetek nem megoldhatok.
Fogadjuk ezt el, ahol tenyleg szukseges (konkretan az ekezet a tema), ott ki
lehet irni, hogy hosszu u:

Mahlzeit: en leginkabb csak Becsben/becsiektol hallom. Szo szerint azt
jelenti, hogy ebedido, de 10-tol 4-ig hasznaljak (ez mutatja a
munkamoraljukat is8-)).

Katona: szerintem azert hivjak a szalonnas kenyer falatokat katonanak, mt a
rosszul evo kisgyerekekek ele raktak jo sokat, es igy jatekosan tudtak veluk
megetetni.

Szemrehany: a szemebe mondja, innenjon a szem. A hanyas, pedig azt jelenti,
hogy oda hordja nagy mennyisegben (havat hany).

j es ly: itt is vannak bizonyos videkeken kiejtesbeli kulonbsegek. Azt, hogy
mellik (a melyik helyett) lehet hallani, de reltvenyt nem mond senki. Bar ez
se ad teljes magyarazatot.

Kulfoldi helysegnevek: szerintem aminek van magyar neve, azt hasznaljuk
valahol. Ez a vilag mas helyein is igy van. Mondjuk egy eleg elterjedt nyelv
az angol, es a nemetek, osztrakok is Munich-et ill. Vienna-t hasznalnak
München és Bécs (vagy Wien) helyett, meg Roma is Rome angolul, es Rom
nemetul.

mIko
+ - koszonet ,media (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozlet mindenkinek

Koszomom mindazok figyelmet akik az elozo levelem olvastak es 
kulon koszonettel tartozom a vesszok hasznalataval kapcsolatos
eszrevetelekert.

Ami leginkabb megfogott a levelek olvasasakor az az, hogy a mediak helytelen
szohasznalata sokakat bosszant. Errol nekem is eszembe jut az, amikor valaki

"...most, jelenleg..." szoszerkezettel mondja el ketszer ugyanazt.

Az egyik jatek szinten zavaro volt, amikor is a kakukktojast kellet
megtalalni.
A tv szerint az volt a kakukktojas, ami a "...melyik szinesz nem szerpel
?..." kerdesre
kert valaszt.
Szerinem ez nagyon is hibas. Szerintem a kakukktojas mindig a nem odavalot
keresi.
Akkor a musor miert az odavalot kereste?
Vagy esetleg helyes a kakukktojasnak ez a formaja is?
Honnan ered ez a kifejezes?
( Kesobb aztan a musor az odvalot kezdte el keresni.)???  

Timea
+ - j, ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Származna legalább öt értelemzavaró eset az ly j-re cserélésébol? Fogadjunk,
hogy nem! Egyébként se okoznak gondot az azonos alakú szavak. Szegény ly
csak bajnak van, vegyünk búcsút tole!
Komolyan gondoljátok, hogy hibák tömkelegét okozná az új szabájjj?
A hetvenes években voltam kisiskolás, és akkor meggyozodésem volt, nem
egyedüliként, hogy még hallani enyhe különbséget a kiejtésben. Tényleg volt
különbség?
:-)
RL
+ - Re: Re: Jo etvagyat angolul, nemetul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX NYELV *** #1 ( 30 sor )
> Idopont: Fri Jan 11 06:33:11 CET 2002 NYELV #2
> Remelem nem "csak" a magyar nyelvrol szol a lista, mert igy igen

Detto.

> A targyra terve: a nemetben en nem tudok olyasmirol hogy "Tovabbi jo
> etvagyat!", leferditeni persze le lehet, de hat az nekunk ugysem jo.

En sem, ezert kerdeztem.

> Az angol pedig:biztosan nem allna fel az asztaltol, amig valaki eszik,

Amcsi cegnel dolgozva tanusithatom, hogy felall es tavozik 
(nemcsak amcsi, angol is). Es hallottam jo etvagyat kivanni is :) 
Persze nem szo szerint: "Enjoy!", illetve "Enjoy your meal!"

Szoval angol tankonyvek hazudnak azt illetoen, hogy angolul nincs 
jo etvagyat :)

> el, mert nincs ilyen szokasuk, es egyszeru udvozlesekkel tavoznak. De

Lehet, ezt szeretnem kideriteni.

Udv,

awender
+ - Re: ly es j megszuntetese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Canada]
> Temakor: Toronto,Canada ( 11 sor )
> Idopont: Fri Jan 11 17:33:14 CET 2002 NYELV #2
> GRÉTSY LÁSZLÓT és MOLNOS  ANGELA-t is bevonnánk a levelezésünkbe,akik
> tevékenyen és hasznosan segitenék megoldani a nyelvi problémáinkat.

Hidd el, masok is segitenek :) GL es MA szava pedig nem 
szentiras, csak mervado.

> Különösen szeretném az "ly"-t megszüntetni és csak "j"-
> használnánk,ahogy ki is ejtsük szavainkban. Budapesti rádióban

Helyesen "ejtjuk" (csak azert batorkodom javitani, mert a lista neve 
erre utal)

En nem szuntetnem meg a kulonbseget. Egyebkent meg a 
foiskolan talalkoztam egy sraccal, aki ejtette az "ly" es "j" 
kulonbseget. Voltak egyeb rendhagyo dolgai, pl. "s" hasznalata.

"S elment a boltba" = " Es elment a boltba"

Udv,

awender
+ - Re: Keresztnev eloreiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Italy]
> Temakor: VELENCE-VENEZIA ( 40 sor )
> Idopont: Sat Jan 12 11:33:33 CET 2002 NYELV #3
> idegen nyelven) Kiss (Kiss Erzsebet helyett). Sot a HIX listan az
> otthoniak kozul is sokan alairasukban elore irjak a nevuket, majd azt
> koveti a vezeteknev. De en elfogadom, mert mindenkinek a sajat ugye.

Az elejen meg en is ragaszkodtam az otthoni irasmodhoz, de egy 
ido utan utan eleg faraszto mindig kijavitgatni az embereket + jot 
akarnak, de durvan hangzik a szajukbol mondjuk a:

"Hello Kovacs, jossz te is?" vagy
"Szabo, neked mi a velemenyed errol?"

Ok jot akarnak, de iszonyatos durvan hangzanak ezek a 
mondatok, igy en leszoktam rola. Csak ha szivatni akarok vkit vagy 
"inkognitoban" szeretnek maradni, akkor hasznalom rendesen a 
nevem.

Udv,

awender
+ - Re: malcajt + TV-sek + aha (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> rádiósoktól...? Hiszen nekik már nem _KELL_ egyetemet végezni, csak
> egy huszadrangú oskolát, ahol "kiképezik" oket... Tisztelet a kevés,
> és muvelt kivételnek, de ok idosek és kevesen vannak.

Mint minden durva altalanositas, ez sem igaz + nalam minimum 
zsidozas kategoriaba tartozik.

> szokás: Valaki bejön, ha esznek: Málcájt. Ha kimegy: Málcájt... :-)))

Na ha bejon, akkor muxik a dolog, de amikor elmegy, akkor nulla 
(zero) szo nelkul teszik. Na es ez zavar enyhen. Mert amikor 
felallok az asztaltol, valahogy ugy erzem, hogy azt varjak tolem, 
mondjak vmit. De mivel az eredeti nemetek sem mondanak semmit 
en sem mondok. Szoval 22-es csapdaja.

> > Ezek most bunkok vagy itt nem szokas?
> Aha, aha!

Na most mindketto aha? :))

Udv,

  awender
+ - Re: Magyar udvozles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Vitassuk meg ( 29 sor )
> Idopont: Sun Jan 13 08:13:12 CET 2002 NYELV #4
> elbizonytalanodtam a megszolitast illetoen. Hello? Hi? - Valahogyan
> nem szimpatikus, mert (nyelvi listarol leven szo) magyartalannak
> tartom, amolyan franya anglicizmusnak, ami sajnos egyre inkabb tert
> hodit a szep magyar nyelvben. Ezert, bar talan egy kisse ridegnek,
> hivatalosnak tunik, a fenti format valasztottam. Jol tettem-e?

Aha, meg akkor a szia sem jo (See you) a Szervuszrol nem is 
beszelve (qrva latin)

Udv,

awender

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS