Kedves Gábor!

HIX NYELV #799, >:

> Vajon miért hívják a gyepmestert így, miközben nem is a gyeppel 
> foglalkozik?

  A délnémet (bajor-osztrák) és rajnai német |Wasenmeister| szó 
tükörfordítása.  Kimutatható ilyen jelentésben az egyszerű 
foglalkozásnév-képzős |Wasner| alak is.  A |Wasen| alapszó eredeti 
jelentésében nem él a mai németben, de az ófelnémet |waso| 'gyep, 
pázsit, nedves föld' jelentésű volt. (A szó mai nyelvjárási jelentése a 
jelentéshomályosulás folytán téves elvonás a |Wasenmeister|-ből: magát 
a 'gyepmesteri telep'-et, ill. ezen belül közelebbről 'az állatok 
leölésére használt hely'-et, 'dögkút'-at jelenti.)

  A német kifejezés eredetéhez közelebb visznek a szinonimái: 
|Kleemeister| 'tkp. lóheremester', |Feldmeister| 'tkp. mezőmester'. 
Mindezekben az előtagok 'legelő'-re utalnak, és mutatják, hogy 
eredetileg nem(csak) kóbor állatok befogására szakosodott személyre 
utaltak, hanem olyanra, aki a megdöglött, ill. beteg állatokat 
(lovakat, marhákat, juhokat stb.) távolította a legelőről, ölte le őket 
(ha még éltek). Ezeknek a húsa nem volt hasznosítható, de a bőre igen, 
innen jő a foglalkozás különböző 'nyúz' jelentésű igékből származó 
'nyúzó' értelmű megnevezései, mint |Schinder| (> m. |sintér|), 
|Abdecker|, |Abstreifer|. 

  A funkció utóbb kiszélesedett, német területen a "gyepmester" nem 
csak állatokat ölt, hanem idővel embereket is, ui. a bakósegéd és a 
helyettes hóhér tisztet is ellátta. Innen jőnek az alábbi nevek: 
|Halbmeister| 'tkp. félmester, azaz nem valódi mester [a |mester| itt a 
hóhér eufemizmusa]', |Freiknecht| 'tkp. szabad* szolga, segéd [mármint 
a hóhéré; N.B. * A |szabad| itt egyszerre utalhat a jobbágyi 
kötettségektől való mentesítésre, ill. lehet a hóhér eufemizmusa, 
tükrözve annak különleges, szabad emberhez hasonló -- de valójában 
társadalmon kívüli -- jogállását, vö. n. |Freimann| 'hóhér, tkp. szabad 
ember']'

  Továbbá, a hóhér munkája "időszaki" volt, és anatómiai ismereteit a 
szünetekben mint kirurgus, felcser kamatoztatta, ugyanígy a gyepmester 
is elvállalt állatorvosi funkciókat. 

  (N.B. A régi időkben nemcsak a kóbor állatokat fogdosták be, hanem a 
kóbor embereket és az adósokat is. A hely, ahol őket tartották, a korai 
időkben az |Amtshaus| 'kb. törvényház' nevet viselte. Az itt 
raboskodókat felügyelő személy neve |Amtmann| 'kb. törvényszolga' volt. 
A gyepmestert gyakran találjuk ilyen szerepben is.)

Vö. <http://home.t-online.de/home/R.Riepl/lexi.pdf>; (283 kB) 13. sz. 
old, 
  <http:/msg03536.html>;, 
  <http://wings.buffalo.edu/epc/authors/joris/todtnauberg.html>;, 
  <http://www.tr62.de/1/scharf6.html>;, 
  <http://www.starkenburg-mosel.de/geschichten/braeuche2.php>;