Vegyunk egy valoszinusegszamitasi peldat, egy idealis kockat. Egy dobas
esemeny tere az {1,2,3,4,5,6} es egyenletes a valoszinusegi eloszlas. Mi az,
amit a valoszinusegszamitas meg tud mondani? Peldaul azt, hogy a 6-os
esemeny valoszinusege 1/6. Ez egy egzakt allitas, toke letesen bizonyithato,
ugyanakkor a dobas eredmenyere nezve eleg pontatlan.
Mit nem tud megmondani?
Nem tudja megmondani, hogy mennyi lesz a kovetkezo dobas. Ugyanakkor
olyasmit is meg tud mondani, ami teljesen pontos: egesz biztosannem fognk
7-est dobni, es egesz biztosan kisebb lesz a dobas 7-nel.
Aztan van olyan, amit szinten meg tud mondani, es a pontossaga konvergalo: a
dobasok atlaga 1 valoszinuseggel 3-hoz konvergal.
Tehat vannak bizonyos dolgok, amiket a valoszinusegszamitas meg tud
mondani,es van olyan, amit nem tud megmondani, mert bizonyos informaciobol
tud bizonyos in
formaciokat szamolni. Mivel informaciohiany van, ezert bizonyos dolgokat nem
tud meghatarozni, de ezekrol nem is allit semmit. Mas dolgokat meg tud
allapitani, es ezekrol tesz allitasokat.
Namost egzakt tudomany-e a valoszinusegszamitas?
Termeszetesen egzakt,meghozza az egzaktsag_math ertelmeben: amit allit
egyertelmu, es bizonyithato. Ami nem egyertelmu vagy nem bizonyithato, azt
nem allitja.
Nem egzakt az egzaktsag_Tamas fele ertelemben, mert nem minden kerdesre tud
egy 0 nagysagu intervallum pontossagaval valaszolni. De ennek lathatoan
semmi koze
az elobbi szemponthoz.
Tehat a pelda jol illusztralja, hogy az egzaktsag_Tamas-nak semmi koze az
egzaktsag_Math-hoz, van olyan tudomany, ami ketsegkivul egzakt
egzaktsag_Math ertelmeben es nyilvanvaloan nem varhato el tole az
egzaktsag_Tamas.
Remelem, ebben egyetertunk vegre.
math
|