IX. evf. 16. szam, 1997. aprilis 17.


Szuret

-interju-
"Megiscsak katona vagyok" (Wojciech Jaruzelski nyugdijas)

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***Peto Ivan lemondasa: Egy korszak vege***

POLITIKA

-magyar globusz-
Egeszsegugyi adatvedelem: Az orvos felir es feljelent
Drograzziak: Mintavetel

-vilagfalu-
Olaszorszag: Az alban intermezzo
***Nemetorszag-Iran: Az itelet masnapja***

ELET + MOD

-elet + mod-
***Guminonap (I. Magyar Erotika Kiallitas es Borze)***

-gep + narancs-
2001 Urodusszeia: Mint HAL az urben

KULTURA

-nagylatoszog-
***Fiatal Muveszek Klubja: Tavol a Fikatol***

-interju-
***Mitol megy az autobusz? (Janisch Attila filmrendezo)***

-kritika-
***Film: Vissza a Zonaba (Janisch Attila: Hosszu alkony)***

-interju-
***A helyemen vagyok (Torocsik Mari szineszno)***

-nagylatoszog-
Mokep-privatizacio: Forgatokonyv, befejezetlen
Ornette Coleman (Negyveneves a harmolodikus zene)
Tiz pont (Henry Rollins)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Toth Gabor Attila: Szabadlab
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Egy epitteto emlekirataibol)
Jaksity Gyorgy: Tozsde

-publicisztika-
***Eorsi Istvan: Meg egyszer az Iroszovetsegrol***

-a szerk.-
A papa kozbeszol
Game Over

-olvasoi levelek-

Torocsik Mari szineszno

Van, amit csak nagy szavakkal, szep szavakkal lehet elmondani. Torocsik
Mari a magyar szinhaz- es filmmuveszet kiemelkedo noalakja, az elso
hattyu. Most a Hosszu alkony abszolut foszereplojekent lathatjuk
viszont. Ott van szinte minden kockan, rola szol a mozi.

Magyar Narancs: A film rendezoje egyik interjujaban azt mondta, hogy egy
nagy szinesznonek nagyon nehez eszkoztelenul jatszania. Nem lehet,
hogy csak egy nagy szineszno tud eszkoztelenul jatszani?

Torocsik Mari: Ez bonyolult, tudja, mert eloszor is, mi az, hogy nagy
szineszno. Talan az a palya, amit en vegigcsinaltam, ahol mindig
eleg szereny es eleg nagykepu voltam ahhoz, hogy mindig
megkerdojelezzem magam. Azt hiszem, en voltam az egyetlen az otvenes
evekben, akinek folkinaltak, hogy legyen a filmgyar tagja. Tizszeres
fizetesert, mint ami a Nemzeti Szinhazban volt nekem. Amire en azt
mondtam, hogy szinesz csak a szinpadon lehet az ember, es nem kell
maskent jatszani filmen, mint szinhazban. A feladathoz kell
alkalmazkodni. Mert a filmben is ugyan-ugy lehet uvolteni, mint a
szinhazban, ha annak helye van. Nekem nagyon jo szinpadi mestereim is
voltak, meg filmen is ugy gondolom, hogy a legjobb erokkel dolgoztam.
Nezze, egy szinesz akkor valik modorossa, ha az idegrendszere a
formakat nem koveti pontosan. En abban a hitben ringatom magam, hogy en
meg kovetem a formakat az idegrendszeremmel. Vagyis jol koncentralok.

MN: Nem ertem magat, hogyan lehet eljatszani egy olyan szerepet, ahol sem
a dialogusbol nem lehet kiindulni, sem az akciokbol?

TM: Viszont a Janisch, az pontosan erezte es tudta az o muvet. En meg
nem akarok a mualkotasrol semmit tudni, csak a pillanatnyi feladatomat.
Mert az rossz, ha en folyton azt kutatom, hogy mit miert hogyan. Mert ha
en a rendezovel dolgozom, akkor tudom, hogy o egy mualkotast hoz
letre, es abban nekem megvan a helyem. Es akkor elmondja, hogy abban a
pillanatban mi a feladatom. Arra a pillanatra koncentralok. Az o
filmjeben nekem nagyon nehez volt. Nehez es faraszto az, hogy o
nagyon vagja a filmet. Nala nem olyan konkretak a dolgok, tehat
realisan nem minden megnevezheto, hanem erzekelheto. Nagyon sokszor
kellett, hogy megriadjak, hogy feljek, es ezt viszonylag kozeliben
folvette. Tudtam, hogy az a bizonyos felelemteli fej, az megerosodik
abban a formaban, ahova o berakja. Megerositi az elotte es az utana
kovetkezo kep. De ezzel egyutt tudtam, hogy csak ugy nezegetni nem
lehet. Abbol nem jon semmi, mert akkor nem erositem meg az o akaratat,
amit o ki akar fejezni. Nagyon ossze kellett szedni idegileg magam. Hogy a
kovetkezo tiz percben az idegrendszeremmel megint tudjak valamit kezdeni.
Kulonben sem tul konnyu korulmenyek kozott dolgoztunk, mert eso
volt, meg hideg nyar volt nagyon. Szoval faraszto munka volt, de
szerettem, nagyon szerettem.

MN: Mennyire viselte meg a film? Mennyire viselte meg fizikailag? Lelkileg?
Es a kesztermek, ha tetszett latni?

TM: Fizikailag: ez az egyszeru kerdes. Nem volt tul konnyu; eloszor
is az utazast is beleszamitva naponta altalaban tizenket orat voltam
talpon, ejszaka meg, azt hiszem, tizet. Es mondom, az is megviselt, hogy
nagyon hideg nyar volt. Ha nem aztattak, akkor is nagyon hideg volt, meg
szel volt, meg minden. Meg kozben bevertem a labamat. Az nem latszik
mar a filmen, hogy joval tobbet kutyagoltam a szantofoldeken. Es
eppen azert, mert az egyik ujjamat rettenetesen bevagtam, nem volt
konnyu. Ennyit a fizikalis dolgokrol, de vegul is, ha beleszamitjuk,
nehezebb egy szovononek, nem? Na mindegy. A masik pedig, hogy lelkileg;
hogy mondjam, ez azert egy mesterseg, tudja. Lelkileg vannak nehezebb
dolgok, amikre egy kicsit elotte inkabb azt mondom, hogy jaj, ezt meg kell
csinalni, de utana orulok, hogy tul vagyok rajta. Akkor mindig
vartam, hogy ne legyen mar szovegem. Akkor megittam a dobozos soromet,
akkor letudtam a napot, es mar el is volt felejtve. Nem gyotortek meg
engem a szerepeim. Mindig, vilageletemben ugy leptem be a szinpadra is,
hogy jaj, nem tudom, nem akarom, de miutan lement, mindig nagyon fol
voltam dobva. Mennel nagyobb dramat jatszottam, annal jobban, hiszen az
idegrendszeremet annal jobban foltornaztam. Es akkor foleledtem, mar
tudtam, hogy nem kell folytatni. Most is kb. igy tortent. Aztan most,
mielott elutaztam, lattam a Janisch filmjet. Nagyon nehez errol nekem
velemenyt mondani, mert azt hiszem, hogy lenyegeben minden kockaban
benne vagyok. Nem tudja az ember igazan fuggetleniteni magat, nem tud
rajta valtoztatni. Amugy sem szeretem magam visszanezni, ezt oszinten
mondom. De olyan a film, amit nem magyarazni kell, meg elmondani, hogy
mirol szol, hanem rendkivul asszociativ. Mindannyiunkban van
szorongas, felelem, vagyakozas valamire, az elmulastol valo
felelem. Ezek mind-mind benne vannak, es megis egy fura, szep egyseget
alkotnak. Es onnan gondolom, hogy talan-talan megfeleltem ennek a
feladatnak, hogy idonkent olyan oreg vagyok benne, oregebb, mint a 84
eves anyam. Es nem zavar. Es ez akkor nem zavar engem, ha megerzem,
hogy pontosan a helyemen vagyok. Es nagyon szerettem a Medvigy Gabor
munkajat benne, mert egy operator, ugyanugy, mint egy szinesz, csak
egy jo mualkotasban tud igazan jo lenni, vagyis a munkaja igazan
megkapni a fenyt. Tudniillik egy operator is hiaba csinal jo kepeket,
ha az nem oda valo. Pedig itt pontosan azt fotografalta, amit en is
megprobaltam jatszani, tehat egy egyseges gondolkodasnak a gondolatait
fejezte ki, na. Nagyon bonyolultakat kerdez. Es en tudom a valaszt, csak
nem tudom elmondani.

MN: Maga olyan helyzetben van, hogy a legteljesebb mertekben lehetosege
van arra, hogy valogasson a szerepek kozt.

TM: Nincs lehetosegem valogatni. Ne ertsen felre, ez nem panaszkodas,
ez nem ilyen, ez nem olyan, ez teny. Tudja, en nem Ferenc Jozsef alatt
voltam szineszno, en nem Horthy Miklos alatt voltam szineszno, hanem
en eletem nagy reszeben a Kadar Janos alatt voltam szineszno.
Szinesz vagyok, es az ember akkor szinesz, amikor jatszik. Koztudott,
hogy akkor mi hogy voltunk dotalva, milyen szerzodeseink voltak; es
ezekbol a nyugdijakbol, nem en, a Tolnay Klari, a Gabor Miklos, es
sorolhatnam mindenkiet, abbol nem tudunk megelni, ezert dolgozni kell,
hogy a megemelt arakat ki tudjuk fizetni, kesz. Tehat a szakma minden
egyes tagja erre kenyszerul, ha valakinek veletlenul valami mas
keresete van vagy uzlete, nyilvan ilyen is elofordul, az egy mas
kerdes, de aki erre tette fel az eletet, hogy a mestersegebol el
meg, annak dolgoznia kell, mint egy barom, de mindent. Kesz, ez van.

Turcsanyi Sandor

Vissza a Zonaba

Janisch Attila: Hosszu alkony

Munchen 700 kilometer ide, tan Velence is, Parizs ugy ezerharom lehet,
Amszterdam megvan ezerhat is. Es vannak a nonstop autobuszos turista,
bevasarlo autobuszos utak, mindenfele utazasi irodak szerveznek
ilyeneket. Este hatkor folszallsz, pisi, kaki, video, hutoszekreny a
buszon, nincs megallas harmadnap hajnalig, mire megerkezel, akkurat
hulla vagy, egy halott ember, megveszed a kezed ugyebe eso elso akcios
oxigensatrat, es irany haza: nonstop.

Ha akarom, Janisch filmje a fent vazolt csoportos autodafenak allit
emleket. Valaki folszall a tavolsagi buszra, sokaig razkodik, s mire
vegre megerkezik, tisztara meg van halva, vagy majdnem.

Megis, micsoda kulonbseg lehet halalutak kozott. De az elmeselheto
tortenet ennyi, es nem tobb. Mindig minden ugyanugy kezdodik, hogy
kisut a nap, es felkelunk, es jo a levego, a barataink koszontenek
kedelyesen, hat a munka hogy megyen, aztan tamad valami otletunk,
teszunk egy rossz mozdulatot, jot esetleg, es ripsz-ropsz, a let kicsit
recseg, es ott allunk meghalva, becsajozva, uj munkahelyre szegodve,
nyakig a szarban, elutazva Hawaiira, tavalyra, anyaekhoz Bercelre, vissza.
Az egesz nem tart sokaig, eszre sem vesszuk, a valtozas maga:
felderitetlen terulet, zona a szurkuletben. A Hosszu alkony
expedicio, utazas a zonaba. Mi pedig, akik e film helyet keressuk,
voltakeppen meg is erkeztunk. Olyan mozit latunk, amely, elsosorban
erzekeny megvalositasanak koszonhetoen, melto modon beszel
arrol, amit a magyar filmmuveszet gyakorlatilag egyetlen progressziv
iranya mar vagy tiz esztendeje kornyez.

Es akkor itt folhozhatnank ujra a Stalkert, valamint Feher Gyorgytol
Tarr Belaig az ismeros neveket, cimeket, rendszamokat. Idetartozik a
Hosszu alkony is ketsegtelenul, de a vege focimbe kiirt evszam:
1997, pontos nagyon. Itt tart a dolog e pillanatban, pont ugy nez ki,
ahogy F. Kovacs Attila es Medvigy Gabor latjak, akik, meglehet, ki nem
talaltak, bar fene tudja, ezt az ezredvegi Magyarorszag-kepet, de ok
jutottak legmesszebbre feltarasaban. Es pont olyan, amilyen tartalommal
Janisch es Forgach Andras megtoltottek. Pont ezert e pesti stilt
hagyjuk is, szeretheto benne a szerethetetlen s elvezheto benne a
hasznalhatatlan, rendben van.

Inkabb keresgeljunk kevesbe kezenfekvo, tanyerba maszo
analogiak korul. Hogy hogyan lehet megszolalni halali dolgokban,
osszeuro dijakert hajtva erosen, arra megfelelo peldanak tetszik
Tornatore Puszta formalitas cimu dolgozata. Abban is dolt az eso, es
sotet volt, meg Polanski es Depardieu egymast multak felul, heves
szocsatak soran mondtak a sok okosat, meseltek negykezesben egy
eletet el.

Janisch nem tesz ilyet. A Hosszu alkonyban nincs egy arva gondolat sem -
kimondva. A dialogusok? "Nincs kisebb?" Tudniillik a buszsofor nem bir
visszaadni az ezresbol. Ez a halalut a filmen meseltetik, oda es
vissza, megis legtobbszor elore almodunk benne, es mindig a rosszabbra
szamitunk, es gepkocsivezetobol is akad egy kicsit udvariasabb fiu,
es meglesznek vegul elveszett es elhagyott babaink, a legvegere
helyrekerulnek kitorott vegtagjaik is. Csak addigra mar mindennek
szinte vege lesz. A Hosszu alkony ekes bizonyitekul szolgalhat: a
legmesszebbmeno kozerthetoseggel lehet szolni mozgo kepek altal,
es tok folosleges a celluloidon elmeselni, lefesteni, elhegedulni
dolgokat. Tessek elhinni: redundans dolog. A film attol kozvetito
eszkoz, hogy film, meg akkor is, ha csak illusztracios
segedeszkozkent hasznalatos manapsag.

A masik, a tavolabbi elokep, pelda Jazudzsiro Ozu Tokioi tortenete,
melynek japani gyorsvonata ugyanazt a tajat jarja be, csak meg
lassabban, mint Janisch Ikarus 55-ose. Elmegy Tokioba, es a hosszu
utazas alatt, de tudjuk.

Az idegen peldak utan csak maga maradt maganak. Janisch korabbi munkai
arrol arulkodtak, hogy keszitojuk buszke arra, hogy tanult
mestersege a filmrendezes. Tisztelt, balvanyozott tanitoi ott
masiroztak filmjeiben Hitchcocktol Boncidaig vidaman. Most ugy tunik,
mondandoja lett fontosabb, az elvesztett ongyujtok ott kisertenek
persze megint, megtalalt medalok kepeben, de szigoruan csak
funkciojukat gyakoroljak, nem paradeznak. Jelek mar nem azt jelentik,
hogy jelek, hanem jelzik, ami rank var, amit csak a vegen tudunk meg
egeszen. Vigasztaljuk magunk: lehet, hogy sokaig kell meg varni, meg ha
ez a vers most csak hetven percig tart is.

- turcsanyi -

Hosszu alkony; szines, magyar, 1997, 70 perc; rendezte: Janisch Attila;
fenykepezte: Medvigy Gabor; latvany: F. Kovacs Attila; szereplok:
Torocsik Mari, Molnar Rebeka, Ujlaki Denes; bemutatja a Budapest Film

Meg egyszer az Iroszovetsegrol

Elso szamu bevezeto megjegyzes

A Nepszava marcius 27-i szamaban kurtan osszegeztem nezetemet az
Iroszovetsegrol. Mivel cikkemet azzal a hirrel inditottam, hogy
nehanyan egy uj iroegyesuleten torik a fejuket, irasomat nemelyek
kozos megnyilatkozasnak ertelmeztek. Ezert eloljaroban megvallom,
hogy cikkemben a sajat nezeteim es temperamentumom kifejezesere
torekedtem. Egy nem letezo egyesulet - melynek egyebkent nem tartozom
szervezoi koze - nincs is abban a helyzetben, hogy megnyilatkozzon.

Masodik szamu bevezeto megjegyzes

Ugyanez ervenyes a most keszulo irasomra is.

Az Iroszovetseg anakronizmusa

Az iroszovetsegek a szovjet hatalmi ovezetben kettos celt
szolgaltak. Egyreszt a partallamnak lekotelezett irok es
irofunkcionariusok segitsegevel biztositottak az irodalom
partiranyitasat. A diktaturak kemenyebb korszakaiban ez elsosorban
diktatumok formajaban valosult meg. Az irok fuggtek a rajuk
oktrojalt szervezettol. A Szovjetunioban tudomasom szerint evtizedeken
at csak iroszovetsegi tagok publikalhattak. Az NDK-ban tartos
szilenciummal jart, ha valakit kizartak a betuvetok allami
gittegyletebol. Nalunk 1956 utan a irodalomellenesseg jegyeben
alakitottak ujra az Iroszovetseget. Kezdetben a tagfelvetelnek
eppolyan szigoru ideologiai-eletrajzi feltetelei voltak, mint az 1953
es '56 kozott besarozodott irok publikalasi lehetosegeinek.
Felvettek egy egesz sereg olyan firkaszt, aki irasban hodolt az uj
hatalomnak, es jo alaposan felduzzasztottak a szervezetet olyan
egyedekkel, akiknek leterdeke volt a lojalitas. Nem utolsosorban a
kedvukert tunt fel olyan hamar a korbacs mellett a mezesmadzag is: a
kulonfele szocialis elonyok. Szabadulasom utan nehany evvel
jelentkeztem az Irodalmi Alapba, mert ket kisgyerekem volt, allasom
viszont nem, es az alaptagsag egeszsegugyi biztositassal jart. Az
Alap akkori vezetoje, Foldeak Janos azt mondta, hogy nem vesz fel, mert
ellenforradalmar vagyok. En meg neztem a pipajat, mely eppen
belepasszolt a toredezett fogai kozti ferde resbe, es megkerdeztem
tole, hogy akkor sem vesz-e fel, ha belepek az Iroszovetsegbe. "Akkor
kenytelen vagyok ra" - felelte. (A happy end kedveloit megnyugtatom, hogy
hala Veres Peter es Benjamin Laszlo ajanlasanak felvettek: mar
1964-et irtunk.) Kesobb a diktatumokra kevesbe volt szukseg, mert az
Iroszovetseg, a kiadovallalatok es a szerkesztosegek tobbnyire
kifogastalanul es onerobol biztositottak a rendet, tehermentesitve
igy a kozponti apparatust. A kegyek is megsokasodtak, dijaknak,
osztondijaknak es utazasoknak, tovabba azoknak a szemelyre szabott
jotetemenyeknek a formajaban, melyeket Aczel Gyorgy zaporoztatott az
iroi elit kalapjara. (A kozponti muveszszervezetekre rarimelt a
muveszi teljesitmenyek kozponti, allami dijazasa: ugyanannak az
etatista strukturanak a hajtasa es maradvanya mind a ketto.) A
privilegiumokert cserebe az Iroszovetseg - amig a rendszer izmai
dagadoztak - nem tiltakozott a cenzuralis intezkedesek, sot meg a
listarendszer ellen sem, mely nem pusztan muveket, hanem eletmuveket is
kivont rovidebb-hosszabb ideig a forgalombol.

Az Iroszovetseg masik feladata az volt, hogy fenntartsa az irodalom
egysegenek fikciojat. A tagsagot mufajok szerint tagoltak a
szakosztalyokra, es mi termeszetesnek tekintettuk ezt a dedos
felosztast. Politikai, kulturalis, sot stilaris idealok korul viszont
nem alakulhattak ki iroi muhelyek. Kadar partja monopolhelyzetben volt
ugyan, de csak ugy gyozhetett a vitakban, ha nem volt szabad valaszolni
neki. Ennek tudataban kuzdott a pluralizmus oroszlan-, sot meg
macskakormei ellen is. Az irodalmi elet szereploi, kivaltkeppen 1968
utan, megis taborokba kezdtek tomorulni a regi toresvonalak
menten, de persze a kulonfele felfogasok es kulturak es izlesek
kizarolag klikkekben es erdek-, ved- es dacszovetsegekben
manifesztalodhattak. A partallam egysegesito nyomasanak
tulajdonithato csak, hogy ezek a csoportosulasok megsem csaptak ossze
egymassal, sot a nyolcvanas evekben, a hatalom gyongulesekor meg
kozos fellepesekre is kerestek es talaltak alkalmat. Igy hat
ideig-oraig valoban teremtett valami torekeny egyseget a partallam,
lehanyatloban - onmaga ellen.

Mihelyt megszunt Kadarek hatalmi monopoliuma, az Iroszovetseg
elvesztette letjogosultsagat. Nem lehetett tobbe transzmisszios szij,
mely bekapcsolja az irokat a hatalom szolgalatanak vagy legalabbis
elfogadasanak mechanizmusaba. Meg kevesbe tehetett kiserletet a
tobbpartrendszer korulmenyei kozott az irodalom egysegenek
demonstralasara. Sok hibaval funkcionalo rendszerunk egyik legnagyobb
erdeme, hogy leleplezte az egyseges szocialista nemzet, a kozos
taborban gyulekezo irodalom, a tarsadalmat atfogo kozos
vallalkozas hazugsagat, es lehetove teszi a benne elo emberek
szamara, hogy artikulaljak erdekeik es ideologiajuk sokfeleseget.

Az Iroszovetseg ennek ellenere el es virul. Miert?

Mire jo ma az Iroszovetseg?

A rendszervaltozas elott mintegy nyolcszaz tollforgatot olelt magaba
az Iroszovetseg. Tobbseguk valamifele veletlennek, barati
gesztusnak, jo idoben kieszkozolt publikacionak, olyan erdemeknek
koszonheti tagsagat, amelyekre mar a konszolidalt kadarizmusnak sem
volt szuksege. Ezt az elkepeszto tagletszamot tovabb noveltek
reszben kisebbsegi es emigrans irokkal a nemzeti felbuzdulas
jegyeben. Nemcsak a valodi irokat vettek fel, hanem mindazokat a
jelentkezoket, akiknek a neve - mint ezt mar a Nepszavaban megirtam -
valaha is nyomdafesteket latott. Ez a tomeg - jelenleg ezerketszazan
vannak - a mindenkori fonokseg biztos tamasza. Avos mult eppugy
elfer itt, mint hungarista erzulet, de szep szammal vannak koztuk
tisztes polgarok, csaladapak, nyugdijasok, akiknek szivet,
presztizset, talan icipicit meg tarcajat is duzzasztja a
tagkonyvecskebol arado lathatatlan fluidum.

1945 ota fokozatosan elvekonyult nalunk a muveszileg is eroteljes
nepies irodalom, melynek legfobb szocialis kovetelesei - a feudalis
Magyarorszag lerombolasa, ezzel egyutt a foldreform, a nepi eredetu
ertelmiseg kialakitasa - elvesztettek idoszeruseguket. A nepies
irodalom utolso fellobbanasanak - Nagy Laszlo, Galgoczi Erzsebet,
Szabo Istvan mukodesenek - tarsadalmi hattereben a
teeszcsesites dramai dultak. Azota irodalmi ertelemben erdemleges
teljesitmenyt nem hozott letre ez az iranyzat, igy hat az
urbanus-nepi konfliktus esztetikai szempontbol megszunt. Ezert ez -
barki barmit ir - fel sem elesztheto. A magukat nepinek vallo
szellemi szantovetok iroi minosegukben urbanus alkotasokat
remekelnek. (Vagy remekeltek, amig a szakmaban mukodtek.) A nepi
ideologia azonban szeles korben es hihetetlen vehemenciaval burjanzott
tovabb, de - o jaj! - Nemeth Laszloek tajekozottsagahoz es
felkeszultsegehez kepest igen alacsony szinvonalon, nem ritkan egy
letunt kor akaratlan karikaturajakent. Az erdekeltek tudomasom szerint
nem vetettek szamot azzal, hogy vilagnezetuket szakadek valasztja el
muvuk tartalmatol es stilusatol. Pedig az ilyen szakadekba csak
belebukfencezni lehet. Ez az oka szerintem nehany elnemulasnak. A tabor
tobbsege meg csak nem is erzekeli a veszelyt, es rossz kozerzetet
agresszioval fojtana el.

A rendszer vegnapjaiban e szekertabor igen eredmenyesen szervezkedett az
Iroszovetseg kebeleben. Meg parttamogatasra is okkal
szamithattak, mert exponenseik jo kapcsolatot epitettek ki a
partvezetesnek azokkal a tagjaival, akik mar a Kadar utani idokre
keszulodtek. Huzamosabb ideje elveztek Pozsgay Imre tamogatasat, de
a jelek szerint az utolso evekben kapcsolatban alltak Berecz Janossal
es Horvath Istvan belugyminiszterrel is. 1986 utan fokozatosan
tulsulyra jutottak az Iroszovetsegben. Az Antall-kormany
megalakulasat kovetoen, es fokent Tornai Jozsef elnoksegenek
idejetol, a szervezet vezetese ugy viselkedett, mint a Magyarok
Vilagszovetsegenek irotagozata. (Hogy kisse megnehezitsem azoknak az
irotarsaimnak a dolgat, akik olvasni nem, csak felreolvasni tudnak,
hangsulyozni szeretnem, hogy ez az ertekelesem nem az Iroszovetseg
minden tagjat, meg csak nem is minden valasztmanyi es elnoksegi
tagjat minositi, hanem a testuletet mint olyat, elsosorban Nahlik es
Csucs boldog uralmanak fenyes napjaiban. Ujabban egy chartas multu,
tehat - hogy divatos naci kifejezessel eljek - "liberalbolsevik"
iranyban is targyalokepes elnokot kenyszeritettek magukra, mig fel
nem virradnak az uj, fenyes napok.)

Az Iroszovetsegnek mint szervezetnek igy hasonlo a funkcioja, mint
Kadarek idejeben: hazug egyseggel szolgal, meg hiteltelenebbul,
gyerulo privilegiumokert. Raadasul a politikai szabadsag
mozgastereben teszi mindezt. Ezuttal persze nem a gulyaskommunista,
legvidamabb barakkos szocializmus monolit szellemkepet kinalgatja, az
ugynevezett "kozmegegyezes" jegyeben, hanem - szeljarastol fuggo
buzgalommal - nemzeti-populista bolenykedest produkal, megpedig
onkentesen.

Par szo Csaplar Vilmosnak

Az alakulni keszulo uj iroszervezet egyik kezdemenyezoje, Csaplar
Vilmos a szememre vetette, hogy tul politikus megnyilatkozasaimmal
elijesztem szamos kollegankat. Az iro dolga mas, mint a politikuse,
es ha uj szervezetet alkotunk, ez nem politikai okbol van, hanem azert,
mert az Iroszovetsegben nem erezzuk jol magunkat.

Felmerul a kerdes: miert nem erzi ott jol magat Csaplar Vilmos?
(Rolam itt nem lehet szo, mert en mar 1986 utan kimaradtam onnan.)

Csaplar Vilmos antipolitikus patosza szinten egy letunt kor
karikaturaja. Fennkolt lelkek a partallam korulmenyei kozott
egyebek kozt azert odzkodtak a politikatol, mert igy allami
jovahagyassal elvezhettek erkolcsi es szellemi fensobbseguket. Ezt
a mentalitast ma a szabadsag altal rank szabaditott tenyeszet, a
"Megragadni minden koncot" visszataszito gyakorlata tovabb erositi.
(Azert eppen Arany Janos szavaihoz folyamodom, mert nemelyek az o magas
peldajaval indokoljak politikaundorukat.) Raadasul attol is kiveri
oket a hideg, hogy valamely part aklaba soroljak oket, es igy
elvitatjak fuggetlenseguket, mihelyt leszallnak egukbol. Ha jol
ertelmezem Csaplar vehemenciajat, ahogyan tobbek keresere
"elhatarolta magat" tolem (az o kifejezese), akkor arra a furcsa
kovetkeztetesre kell jutnom, hogy a politikai szabadsag nemcsak az
irotarsadalom politikaellenesseget nem szuntette meg, amit - ismetlem
- megertek, hanem a felelmeit sem. A felelem tulelte a veszelyt, es
reszben ennek tulajdonithato, hogy a gondolatok kimeletlen kifejteset
ma divat eppolyan szelsosegnek tekinteni, mint a ragalmazast es az
uszitast.

Ha Csaplart nem vonzza a politikummal megterhelt muveszet, akkor is
eszre kellene vennie, hogy mas az irodalom es megint mas az iroi
szervezkedes. Ha egyesuletet grundol egy mar meglevo szervezet ama
tagjai szamara, akiknek az erzekenysege vagy tajekozodasa hasonlo
az ovehez, akkor csak azt nyilatkoztatja ki organizatorikusan is, ami
mar regota vegbement benne: kulturalis es politikai kulonvalasat
egy tole idegen szellemisegtol.

Hadd nyugtassam meg Csaplar Vilmost: sem szemelytol, sem szervezettol
nem kivanom, hogy tobbet politizaljon, mint szeretne, csupan azt
ohajtanam, hogy ne kepmutatoskodjunk, ne csapjuk be magunkat, es
legalabb a mar lezajlott folyamatokat ne tagadjuk le magunk elott.

Janisch Attila filmrendezo

Lattuk mar a Filmszemle egyik fodijas mozijat (Csinibaba), most a
masik kovetkezik, amelyik a rendezoi dijat is elhozta. Janisch Attila
Hosszu alkony cimu filmjet megjelenesunk napjan kezdik jatszani a
pesti mozikban.

Magyar Narancs: Amikor nemi kesessel, rutinosan osontam befele a
vetitesre, meg lattam is, mert vilagitottak a napraforgok a vasznon,
de a sotetbol kinyult egy kez, es kivezetett a terembol. Miert
tessekeltel ki amiatt a nehany perc miatt?

Janisch Attila: Mert volt egy kellemetlen elmenyem a film elso
vetitesekor. Szokatlan modon a film kozepso 40 percet kellett
osszevagnom eloszor, es ezt kellett megmutatnom harom producernek:
Arvai Jolannak, Miskolczi Peternek es Kardos Ferencnek. Miskolcinak
rettenetesen nem tetszett, olyannyira, hogy azt mondta, nem is tud
hozzaszolni, szerinte az egeszet ujra kene forgatni. En persze
ketsegbeestem.

MN: Mit szoltak a tobbiek?

JA: Arvai Jolannak es az iro baratomnak nagyon tetszett, de ez
lehetett volna csupan elfogultsag is, hiszen Forgach Andras irta a
forgatokonyvet, es a Jolan is nagy drukker volt, vegig tartotta bennem
a lelket. Akkor azt kertem Miskolczitol: adjon egy szazalek eselyt,
hatha megfordul a kocka, ha az eleje meg a vege is rakerul a filmre.
Amikor megcsinaltuk, rendeztunk meg egy vetitest. Dobbenetes volt a
hatas. Minden megvaltozott, pedig a kozepso reszhez nem nyultam
hozza, egy kockat sem valtoztattam rajta.

MN: Szerinted mi tortent?

JA: Annyi, hogy a film eleje meg egy derusebb, melegebb vilagot mutat a
szinekben, a hangulatban, a tajban, mint ami aztan kesobb kitarul. Ez
a rossz elmeny ravilagitott arra, hogy ha valaki nem kapja meg az
elejen ezt az ellenpontot, csak belezuhan a filmnek a mar depressziv,
fenyegeto vagy szorongato reszebe, akkor elvesziti a
tajekozodasat. Raadasul a film spiralis szerkezetebol
kovetkezoen a vegen van egy visszakoszono resz, amit megint csak
akkor lehet ertelmezni, ha valaki latja az osszefuggeseket is a reszek
kozott. Ez minden filmunkre jellemzo - tobbes szamban mondom, mert
Forgach Andras, a forgatokonyvek iroja visszatero szerzo.

MN: A Hosszu alkony csak hetvenperces. Gondolom, ennel azert tobbet
forgattatok, es voltak olyan jelenetek, amiket verzo szivvel vagtal
ki. Nem ereztel kisertest, hogy feldusitsd 90 percre, egy normal
jatekfilm hosszusagara?

JA: Sot forditva all a dolog, mert eredetileg en ezt teljesen maskepp
kepzeltem el. Ez a film egy bonyolultabb konstrukcionak volt a resze,
amely harom filmet tartalmazott volna. Az elso a Shirley Jackson-novella,
Az autobusz, a masodik egy H. G. Wells-tortenet, es a vegen egy
rovid koda egy sajat irasom alapjan. Ez a harom film jarta volna
korul ugyanazt a problemakort, egy belso trilogiakent, amelyben a
tortenetek nincsenek egymashoz kotve, hanem inkabb bizonyos motivumok,
zenek, mozdulatok rimelnek egymasra. Mindez nem jelenti azt, hogy a
Hosszu alkony, ami elkeszult, nem egy teljes egesz. Ugy gondolom, hogy
ez a hibai ellenere vallalhato, es megall igy a laban. De ha egy
masik tortenet ellenpontozza, kiegesziti, es a harmadik egy koltoi
zarlatot tesz hozza, az olyan modon befolyasolta volna ezt a filmet,
amit most nem is tudok elmondani. Meg nem vetettem el a tervet, a masik
forgatokonyve is keszen van, csak most nem sikerult hozza penzt
szerezni. Tehat a kerdesre visszaterve, nem voltak jelenetek, amiket el
kellett dobni. Ha megvalosulna az eredeti terv, talan csak akkor
probalnam megroviditeni tiz perccel ezt a reszt.

MN: Azt nem tudom, mit valtoztatna rajta a masik ket tortenet, de
ketlem, hogy ebbol buntetlenul barmit is el lehet venni.

JA: Igen, ezt akkor nagyon vegig kene gondolni, mert azok a lassitasok
az utazas soran, azokrol most mar nehezen mondanek le. Volt, aki azt
mondta, amikor a Mari elalszik a buszon, akkor elaltatom a nezot is.
Talan meg sincs igy, hiszen ott jutunk be a nappalbol az ejszakaba. Ez
az a zsilip, amit nem lehet kikerulni. Olyan is volt, aki azt mondta a
filmre, hogy nagyon jo, de ez husz perc.

MN: Lehet, de ha minden lassusag kimarad belole, akkor az mar egy masik
film. Egy road movie.

JA: Es abbol akkor nem bomlik ki semmi. De igy is van benne egy road
movie, csak az befele visz.

MN: Most tehat egy harmas filmbol csinaltal meg egyet. Nem lehet, hogy
ez mar igy is marad, mert mire ujra forgatni fogsz, egeszen mas dolgok
izgatnak majd?

JA: Nem. Igaz, hogy eleg ritkan forgatok, de nem arrol van szo, hogy
hamarabb nem jutottam szohoz, hanem hogy a tobbi tervem nem volt annyira
erdekes vagy fontos, hogy meg is csinaljam. Eleg vegiggondolni egy
tervet, es kiderul magatol, hogy ez most igazan verre megy nekem, vagy
csak egy otlet, ami eldobhato. Tulajdonkeppen Az autobusz is egy regi
otlet volt, mar diplomafilmkent folmerult. Es majdnem minden olyan
tema, ami foglalkoztat, regtol megvan, csak modulalodik bennem, tehat
ahogy en valtozom, a tema is valtozik, de az alaptemak maradnak.

MN: Shirley Jackson is masodszor jatszik vissza az eletedben.

JA: Ez meg a gyerekkoromra nyulik vissza. Harmadevben, amikor
tortenetet kerestem, volt egy almom, aminek alapjan elkezdtunk
csinalni egy filmet, es kozben rajottem, hogy ez az alom nem eredeti,
csak ujraalmodok valamit, aminek ismerem az eredetijet. Meg altalanos
iskolaban olvastam. Ez volt Shirley Jackson Nyaralo nepseg cimu
novellaja, amit soha nem tudtam igazan megfejteni, annyi a belerejtett
titok. Az alom volt az angyali utmutatas, azon keresztul jutottam vissza
a tortenethez, ami elsullyedt az emlekeimben. Ebbol csinaltuk meg a
Zizit, es mindjart utana, diplomafilmnek gondoltuk Az autobuszt, de nem
jott ossze, talan szerencsere.

MN: Kezdettol fogva Forgach Andras irja a filmjeidet?

JA: A Forgach a legelso pillanattol kezdve megvan, onnantol, hogy
Kecskemeten ram szakadt egy konyvespolc, mire fel bemutattak Ruszt
Joskanak. Az egy donto fordulat volt az eletemben, mert nemcsak
megusztam a polcszakadast, hanem jott valaki a szinhazbol, hogy
folszerelje a polcot, es mikozben dolgozott, kiderult, hogy a gyerek
irogat, amit egyebkent anyamek rossz szemmel neztek. Mindig csak akkor
lett elohozva, hogy Attikam, mutasd meg a verseidet, amikor a szomszedok
atjottek. Ha a szuleimen mulik, en palyaudvaron lettem volna rendezo.
Ez az illeto meg komolyan vett, es azt mondta, hogy akkor neked meg kell
ismerni a Ruszt Joskat.

MN: Kecskemeten laktatok?

JA: Igen, en kecskemeti vagyok, huszeves koromig szinte ki se tettem a
labam onnan. Csak ha feljottunk ide, Pestre trapeznadragot vagy farmert
venni. Meg az iskolai operalatogatasok. A Forgach akkor jott
Kecskemetre dramaturgnak, de nagyon erdekelte ot a film, es
hihetetlenul erzekenyen viszonyult mindehhez, nekem pedig volt egy Super
8-as kameram. Es egyaltalan, az egesz palyam innen indult el, mert ha
nincs a Ruszt, akkor valami nagyon hianyzik az eletembol. Mert muveszi
ertelemben ot vallom mesteremnek, majdnem mindent, rettenetesen sok
mindent, a zenere valo odafigyelest, a szinesszel valo banast, a
temanak, a tortenetnek a felfejteset, a mondatok sulyat tole
tanultam.

MN: Mekkora voltal, amikor rad szakadt a polc?

JA: Ez a gimnazium utan volt. 19 evesen. A moziuzemi vallalatnal
dolgoztam mint propagandaanyag-raktaros. Akkor talalkoztam az Andrassal,
de egy rovid futam utan halalosan osszevesztunk, mert en feltekeny
voltam arra, hogy o mindent jobban tud. Ot ev korkulonbseg volt
koztunk, o mindenben okosabb volt, es latvanyosan le is torkolt engem.
Ez egyebkent a mai napig megmaradt, ha en irok valamit, azert biztosan
megkapom... de most mar nincs feltekenyseg, mert hala istennek o
jobban irja meg. De akkor annyira osszevesztunk, hogy ot evig nem
voltunk beszelo viszonyban. Aztan engem folvettek a foiskolara. O a
szomszed utcaban lakott, reggelente talalkoztunk, elkezdtunk ujra
beszelgetni, es igy tortent, hogy csapdaba esett, mert megkerdezte,
hogy van-e, aki irja a filmjeimet, en meg azt hittem, hogy o ezzel fel is
ajanlja a segitseget, es elfogadtam. Ettol kezdve irja o a
filmjeimet. Mar menekulne, de en nem hagyom, mert vegtelenul fontos
nekem. Azon tul, hogy a legjobb baratom, mondhatnam, hogy majdnem mindent
neki koszonhetek. Meg Torocsik Marinak. Az o nevehez kapcsolodik, az
o fantasztikus jatekara, jelenletere epul ket eddigi legnagyobb
sikerem: a Zizi - egy foiskolas filmem, es most a Hosszu alkony.

MN: Mar az elso filmed, ami fekete-feher volt, az Arnyek a havon a
nagyon eros kepi vilagaval hivta fel magara a figyelmet. A Hosszu
alkonyban is kulonleges szerepe van a kepeknek. F. Kovacs Attila volt a
latvanytervezo, Medvigy Gabor az operator. Gondolom, nem veletlenul
valasztottad eppen oket.

JA: Kovacs Attila is visszatero. A nagy generacio cimu Andras
Ferenc-film forgatasan ismertem meg. Attila rendkivuli szemelyiseg,
aki nagyon nehezen torheto be, vagy egyaltalan nem. Hihetetlenul tudja,
hogy mit akar, es mindent annak rendel ala. Ezert sokan nem szerettek,
de nekem ez a fajta akarnoksag, ez a fajta konoksag vegtelenul
szimpatikus volt. Amikor az elso filmre keszultunk, megkerestem az
Attilat, hogy legyen a latvanytervezoje az Arnyek a havonnak. Aztan
o csinalt egy fantasztikus szobadiszletet, ami latszolag csak a
masolata volt egy eredetinek. De az Attilaban epp ezt szeretem. Mikozben
egy megtorhetetlen figura, nagyon tud alkalmazkodni ahhoz, hogy en mit
akarok, vagy mit kivan a film, es nem eroszakol ra formalista dolgokat
a gondolkodasomra. Eppen ez az egyszeruseg, az otleteinek az
egyszerusege tetszik, hogy ugy tud betenni varatlan formakat abba a
latszolag hetkoznapi vilagba, ami nagyon passzol az en
gondolkodasomhoz meg ezekhez a tortenetekhez, amik latszolag szinten
hetkoznapiak. Ezert fontos nekem a Shirley Jackson is. Mert o sem a
kulonos felol kozelit a valosaghoz, hanem a hetkoznapibol indit.
Elso megkozelitesben ez egy erzekeny noi irodalom, amiben arrol van
szo, hogy szalad a szem a harisnyan, es fokozatosan, nem is tudni
pontosan, hogy hol, kitarul egy ablak, es azon kilatsz valami egesz
masra, de nemcsak hogy kilatsz, hanem ki is esel ebbol a vilagbol, es
bezuhansz egy totalisan ismeretlen, furcsa, kulonos vilagba, ahol
minden megvaltozik, atertelmezodik. Ha onnan indulna ki, ami eleve
kulonos, akkor soha nem talalna meg ezt az eszrevetlen atjarot. Az
Attilara visszaterve, nekem az is nagyon fontos, hogy kegyetlenul
megmondja a velemenyet. Neha azt gondolom, most mar lelokom a
teraszrol, ha tovabb beszel, de megis minden mondata mogott van valami
igazsag. Ezert kell ra odafigyelni, amikor kegyetlenkedik velunk, akik
verejtekkel szultuk meg a forgatokonyv sokadik verziojat. Attila
ilyen ertelemben egy kulcsfigura.

MN: Az operatorrel, Medvigy Gaborral most dolgoztal eloszor.

JA: Nem volt visszatero operator az eletemben. Ez eleg furcsa, hiszen a
kepek hihetetlenul fontosak. Sas Tamas es Medvigy volt az, akivel nagyon
harmonikusan tudtam egyutt dolgozni. Tamassal csinaltam az Arnyek a
havont meg a diplomafilmemet. De most nem tudtunk idot egyeztetni, es
akkor erkezett a Gabor, akinek kozben kiderult egy nagyon sulyos
betegsege, amelyet azota sikerult lekuzdenie. Ezert el kellett
halasztani a forgatast. Kozben Sas Tamas felszabadult, es
megcsinalhattam volna, hogy vele dolgozom tovabb, de ezt egyszeruen nem
lehetett megtenni. Ilyen helyzetben, egy ilyen filmnel minden arra
predesztinalt, hogy meg kell varnom a Gabort. Jol dontottem.
Ajandekot is kaptam erte annak a napraforgotablanak a kepeben, amit
az elejen emlegettel. Egy evet kesett a forgatas, es az elozo
evben, amikor kivalasztottuk a helyszint, meg buza volt ugyanott. Ki
gondolta volna, hogy a vetesforgo, amirol az iskolaban tanultunk, igy
megkeveri a terveimet. Eloszor fel voltam haborodva, vigyek onnan a
napraforgot, nekem buza kell, esetleg fessuk at a napraforgo zoldjet,
mert harsogo zold volt minden, amit nem szeretek a filmen. Egyszer csak
kipattantak ezek a fantasztikus tanyerok, es kiderult, hogy ennel
nagyobb ajandekot a film nem kaphatott volna. Az is kulonos, hogy az
elore eltervezett idopontban, eppen a forgatas heteben volt a
legragyogobb a napraforgo. Utana visszamentunk egy potforgatasra, de
addigra mar megfonnyadt. Akkor mar baljos volt, mar nem volt meg ez a
szepsege, nem fejezte volna ki azt az atmoszferat, amit en akartam.

MN: Medvigy Gabor fenykepezte a Satantangot.

JA: Ugyan az Arnyek a havon kepi vilagahoz kozelebb allt volna az,
amit Gabor a Satantangoban kepviselt, de azt gondoltam, hogy ez az
ember, aki tiz percig igy tudja tartani a kamerat, folyamatosan, es igy
tudja felugyelni, es ilyen fantasztikusan fotografal, az barmit meg tud
csinalni, az en tajaimat is ugyanugy le fogja fenykepezni.

MN: A szineszno, a latvany es a zene. Ketfele zene van a filmben, az
egyik St. Colombe es Marin Marais viola da gamba-muzsikaja, ami egy masik
filmbol, Corneau Minden reggelebol johetett.

JA: Igen. A masik fontos zene az Stephan Micuse. O is visszatero ember.
Nemet zeneszerzo, most Mallorcan el, es furcsa meditativ zeneket
csinal a vilag minden tajarol megszolaltatott hangszerekkel, egeszen
specialis, kulonos hangzast hozva letre. En az o zenejeben latom
eloszor a tajakat, mielott meg elkezdenek helyszint keresni, meg a
sztori sincs meg, amikor az o zenejet hallgatva megfogalmazodik bennem
egy erzes, egy erzeki elmeny, es tulajdonkeppen a tortenet mar
erre feszul ra, vagy ez motivalja. De az nem biztos, hogy utana ugyanez
a zene marad. A zeneket legtobbszor azutan talalom meg, hogy mar
ossze van vagva a film. Odaviszel egy zenet, gozod nincs, hol kene
elinditani, hogy a hang nelkul osszevagott keppel szinkronban legyen.
Talalomra odateszi az ember, es semmi nem foghato ahhoz a pillanathoz,
amikor kiderul, hogy a ketto egymashoz lett teremtve. Hogy szinkronban
van. Ami mintegy visszaigazolas, hogy a kep jol volt vagva, megvolt a
belso ritmusa, a zenetol fuggetlenul. Tehat ez a kettonek a
tokeletes kapcsolatat vagy talalkozasat jelzi, amire mar csak
aldast kell adni egy kis celluxszal.

MN: A filmben nagyon fontos, mar-mar az emberekkel egyenrangu szerepet
jatszik egy autobusz. Egy oreg, farmotoros Ikarus, az otvenes, talan
meg a hatvanas evekben jartak ilyenek. Gyerekkorodban lattal meg
ilyet?

JA: Hogyne, Kecskemeten ilyen volt a varosi jarat. De gyerekkoromban
semmit nem jelentett nekem, csak razott, kenyelmetlen volt rajta utazni,
es minden kanyarban hanynom kellett. De az ember azota valahogy maskepp
nezi a vilagot. Ahogy a gyerekkorombol jonnek elo ezek a targyak, ugy
erzem, mintha lett volna koztunk valami szeretet. Pedig biztos vagyok
benne, hogy nem volt. Engem nem erdekel ilyen modon a pusztulas, nem azt
keresem ezekben a dolgokban, hogy elmulnak, hanem az a fontos, hogy ezekben
a targyakban erzek valamit, amihez kozom van. Nem ugy, mint a mostani
vilagban minket korulvevo targyak tobbsegehez.

MN: Van a filmben egy benzinkut, amire ugyanazt el lehet mondani, mint a
buszra, hogy "ilyen busz mar nincs is". Megis ugy tunik, hogy azt a
vilagvegi benzinkutat nem epitettetek, hanem talaltatok valahol.

JA: Ez is egy ajandek volt, amit megtalaltunk, ez a hatvanas evekbeli
epulet. Lefotoztuk, es amikor ezt a fotot megneztuk a Kovacs
Attilaval, egymasra neztunk, es egyszerre mondtuk, hogy Edward Hopper.
Hopper az en egyik kedvenc festom. Egy amerikai festo, aki utakat,
epuleteket, varosreszeket festett, meg embereket, hihetetlen
maganyosnak, teren es idon kivulinek abrazolva oket. Es van egy
kepe, a Benzinkut alkonyatban. Hat nem kulonos, hogy kiindulunk egy
amerikai novellabol, es egyszer csak belefutunk Magyarorszagon egy elo
Edward Hopper-kepbe, amire tenyleg csak a DIESEL feliratot kellett
foltenni? Hasonlo felfedezes volt a haz is, ami kulcsfontossagu a
filmben, a gyerekkori es a majdani haz. Szinte biztos voltam benne, hogy
ilyen tobbemeletes videki haz, ilyen nincs Magyarorszagon. Aztan
megtalaltuk - azonnal, az elso napon. Es meg egy kulonos ajandek:
bementunk a hazba, folmentunk a padlasra, es ott volt a kep. Az a
kep a Mari szuleirol, az ott volt a padlason ebben a keretben, ebben az
allapotban. A haz es a kep, az egyszerre lett meg. Elkepeszto. Masnak
lehet, hogy nem igy tunik, de nekem, aki ezt kerestem, ez magikus
jelentesu volt.

MN: Ezeket a sulyos tajakat is valami belso terkep szerint talalod
meg?

JA: Nem szerettem a termeszetet gyerekkoromban. Varosi gyerek voltam, es
utaltam kijarni az erdobe. De volt egy regi jatekunk, es lehet, hogy
en ennek a jateknak a tajait keresem. Tarsasjatek, ketszaz kis
kartya, Erdelyrol keszult rossz rajzocskak, amelyeken
cserkeszgyerekek jottek-mentek a magikus nevu erdelyi tajakon,
Gyilkos-to, Budos-barlang, Tordai-hasadek, meg a nevek is kulonos
hangzasuak voltak. Jo volt a nagyapam szobajaban reggel folebredni,
nezegetni ezeket a rajzokat, es elkepzelni a gyerekeket, akik egy patak
fole hajolnak, az ajkuk beleer a jeghideg vizbe. Az egyik
ratamaszkodik a nyirkos kore, a masik mogotte all, es elnez a
tavolba, ahol kitarul egy horizont, es a hegyek megtorik a leg
vonalat. Ezek oskepek lettek. Egy gyerekkori szerelem, amit megprobalok
most eletre hivni ezekkel a filmekkel.

Bori Erzsebet

Egy korszak vege

Az SZDSZ Ugyvivoi Testuletenek hetfo reggeli ulesen Peto Ivan
lemondott partelnoki es frakciovezetoi posztjarol. Aznap delutan
tartott sajtotajekoztatojan cafolta azokat a felteveseket, hogy
donteset a Szokai-Tocsik-ugyben valo SZDSZ-es erintettseg, illetve
partjanak a botranytol nem elvalaszthato nepszerusegvesztese
befolyasolta volna. Azt a megjegyzest is alaptalannak tartotta, hogy a
szemelyevel szembeni, a fentiek miatt kialakult belso elegedetlenseg
kesztette e lepesre. A zsufolasig telt teremben aligha hitt neki barki
is, hiszen magatol ertetodonek tunik, hogy Peto Ivan
elhatarozasaban szerepet jatszottak az elobb emlitett okok.

Ennek ellenere akceptalhato az altala egyetlenkent felhozott erv, hogy
tudniillik a lemondasaval eloallt helyzetbol az SZDSZ vegul jol
johet ki, s "lendulettel" fordulhat ra a valasztasi kampanyra.
Nyilvan nem a sajtot akarta megteveszteni alnaiv modon: inkabb arrol
van szo, hogy kijelentese, illetve cafolatai egyenes kovetkezmenyei
annak a magatartasnak, amely Peto kozeleti szerepvallalasat tavaly
oktober 14. ota alapvetoen meghatarozta.

Kovetkezetesseg

Miutan egyertelmuve valt, hogy a Szokai-Tocsik-ugy kapcsan
SZDSZ-tagok/szimpatizansok is gyanuba keveredtek, Peto bejelentette
lemondasat. Nem tehetett maskent: nem elsosorban az egyik erintett,
Bernhardt Barnabas szemelye miatt (aki reszt vett Peto 94-es zugloi
kampanyaban), hanem az oktober 14. elotti allasfoglalasai miatt. Az
SZDSZ neveben Peto partelnok-frakciovezeto ugyanis kovetelte, hogy a
sikerdij-botrany miatt Suchman Tamas privatizacios miniszternek mennie
kell: ha tudott Tocsik Martarol, azert, ha nem tudott, hat azert.
Petonek tehat oktober 14-en, az SZDSZ-"erintettseg" kiderultekor le
kellett mondania. Donteset azonban, mint ismeretes, az akkori Ugyvivoi
Testulet (UT) nem fogadta el: Peto szandekat "aranytalanul erosnek"
tartottak, s - akkor meg - ugy lattak, Peto tavozasa azt sugallna,
hogy maga a legszukebb partvezetes is saros az ugyben. Peto elfogadta
az UT erveleset, igaz, nem csekely rabeszeles utan: moralis
ketsegeit a racionalis megfontolasok nem oszlattak el teljesen.

Ezek utan viszont joggal hihette - es hitte is -, hogy a szemelye iranti
bizalom nem kerdes. Ezt hamarosan a tenyek is igazoltak: a novemberi
kuldottgyulesen egyeduli jeloltkent bo ketharmados tobbseggel
valasztottak ujra elnokke, iden februarban pedig a parlamenti
kepviselocsoport 58:3 aranyban erositette meg frakciovezetoi
tisztsegeben. Raadasul a partban 1994 ota folyamatosan napirenden
levo vita - bent maradni-e a koalicioban, avagy kilepni - tavaly
novemberben nyugvopontra jutott (legalabbis a nyilvanos beszedben)
azzal, hogy 1998-ig a koalicios tagsagnak nincs alternativaja; s mivel
Peto elkotelezett koalicioparti, ez szinten azt a velemenyt
erosithette, hogy pozicioja megingathatatlan.

Az oktoberi UT-dontes Peto szamara nem csupan a szemelye melletti
kiallast jelentette, hanem azt is, hogy a Szokai-Tocsik-ugy az SZDSZ
egesze szamara nem letezik. Az ebbol az idobol szarmazo
nyilatkozatok ("a part tullepett ezen", "a kerdest lezartuk, az
esetleges elmarasztalo biroi itelet utan terunk csak vissza ra",
"az elottunk allo feladatokra koncentralunk" stb.) pontosan ezt
probaltak a tagsagba szuggeralni - csakhogy a valosagban sem az
SZDSZ-szimpatizans, sem az SZDSZ-t kritikusan (illetve ellensegesen)
szemlelo kozvelemeny nem volt hajlando tullepni az ugyon. Nem is
igen lehetett: az egyes tarsadalmi csoportoknak a parttal szembeni
mindeddig megmagyarazhatatlan indulatai a Szokai-Tocsik-uggyel mintegy
"materializalodtak", zsigeri ellenszenvuk "vegre" netto zsidozas
nelkul is artikulalhatova valt. (Ertesuleseink szerint az ezzel
valo szembesules kulonosen a videki szervezeteket razta meg.)

Hogy mindez hogyan hatott a partvezetesre, azt a tisztsegviselokkel
folytatott hatterbeszelgetesekbol nem tudjuk egyertelmuen
rekonstrualni. Peldaul tenykent kezelheto, hogy - elsosorban a mar
emlitett koaliciopartisaga miatt - Peto legalabb egyik posztjarol
valo lecsereleset regota szorgalmaztak egyesek: Ungar Klara meg
oktoberben lemondasra szolitotta fol Petot, a februari
frakciovezeto-valasztaskor nehanyan Szent-Ivanyi Istvant vagy Hack
Petert lattak volna szivesebben a kepviselocsoport elen (akkor
allitolag, eppen a Peto iranti lojalitasbol, mindketten nemet
mondtak a felkeresre). Ezek az esetek azonban inkabb csak "visszafele"
tunnek komoly kezdemenyezeseknek, akkoriban - mint a fent emlitett
szavazati aranyok is mutatjak - nem volt jelentekeny tamogatottsaguk.
Sokkal lenyegesebb momentum, hogy a novemberi kuldottgyulesen
megvalasztott uj Orszagos Tanacsban es Ugyvivoi Testuletben
jelentekenyen erosodott a koaliciot kritikusan szemlelok tabora. Az
MSZP-vel valo szakitas harcias hangoztatasa, mint arra korabban
utaltunk, alabbhagyott ugyan, am ezzel parhuzamosan erosodott az az
igeny, hogy a part ne csak a deklaraciok szintjen, hanem tenylegesen
is tuljusson a Szokai-Tocsik-ugy okozta valsaghelyzeten.

Valtozasok

A kerdes csak az volt, hogyan. A jelek szerint a part egy reszeben ev
elejetol erosodott az a velemeny, hogy a vezetest meg kell
ujitani, vagy legalabbis a partelnoki es frakciovezetoi posztot
kette kellene valasztani. Beszelgetopartnereink mindegyike meselt
bizonyos "azokrol, akik" Peto elmozditasat "elosegitettek", de
nevesiteni egyikuk sem tudta (vagy nem akarta) e kort. Nem kizarhato az
sem, hogy a partvezetes, ha akart, sem tudott lepni, mivel mind az
oktoberi UT, mind a novemberi kuldottgyules, mind a februari
frakcioules kiallt Peto mellett, s ilyen elozmenyek utan nehezen
lehetett volna megindokolni a partelnok elmozditasat. Maradtak hat a
hetfo esti testuleti pszichodramak: hogy melyponton a part
nepszerusegi indexe, s nem latni a folyamat veget; hogy a
kozvelemeny szemeben hovatovabb az SZDSZ a Szokai-Tocsik-botrany fo
felelose, es ez ellen mintha vedekezni sem lehetne; hogy mindezek
kovetkezteben a videki szervezetek egyre lehetetlenebb helyzetbe
kerulnek. Peto, ertheto modon, idovel a vele szembeni bizalmatlansag
indirekt megnyilvanulasakent ertekelte e megjegyzeseket. Egybehangzo
velemenyek szerint ket honap multan elege lett ebbol. A helyzet
kulcsa azonban tovabbra is az o kezeben volt: vagy magatol felall,
vagy nem valtozik semmi.

Peto az elobbi mellett dontott. Megbizhato ertesulesek szerint a
legszukebb vezetessel a mult het elejen tudatta elhatarozasat, s azt
is, hogy ez ezuttal megmasithatatlan (feltehetoen Kuncze Gabor, Demszky
Gabor, Magyar Balint, Hack Peter, Fodor Gabor, Szent-Ivanyi Istvan,
Eorsi Matyas alkottak e kort). A Narancs ugy tudja, Kuncze Gabor az
utolso pillanatig amellett ervelt, hogy Peto lepese folosleges: meg
a hetfo reggeli rendkivuli UT-n is megprobalta ravenni Petot
allaspontjanak megvaltoztatasara, sikertelenul. A hirzarlat
mindenesetre tokeletesen mukodott: nemcsak a sajto, de az
SZDSZ-frakcio is csupan hetfon ertesult Peto szandekarol.

Miert most?

SZDSZ-es velemenyek szerint ha Peto Ivan mar igy dontott, megfelelo
idopontban tette ezt. Az igazi valasztasi kampany meg nem kezdodott
meg, s ugy velik, a part koruli jelenlegi viszonylagos szelcsend is
kedvezo egy ilyen hordereju valtoztatashoz. Ez tobb szempontbol is
vitathato allaspont. Atmeneti szunet utan a Szokai-Tocsik-botrany
eppen a napokban kerul elo megint annak okan, hogy egyreszt a
rendorseg vademelesi javaslattal atadta az ugyet az ugyeszsegnek,
masreszt pedig a kozeljovoben elkeszul a parlamenti
vizsgalobizottsag jelentese. A parlamentben zsidozo G. Nagyne Maczo
Agnessel szembeni SZDSZ-es fellepes kudarccal vegzodott (ez ugyan nem
a szabad demokratakat minositi, de ezt most hagyjuk), raadasul a
Metesz-MIEP-tuntetes egyik fo celpontja is Peto Ivan volt. Ami az
utobbit illeti: igaz ugyan, hogy csupan egy egyszazalekos part
gyuloletfelorajarol volt szo, am a tudositasok reven az
esemeny "kozkincs" lett; vagyis mindez (plusz Maczo Agnes) ad absurdum
azt is sugallhatja, hogy az SZDSZ s elnoke a "nep", a "nemzet" nyomasara
hatralt meg.

Miert ok?

Formalisan az UT javasolta Peto Ivan meguresedett posztjara a
jelolteket: ideiglenes ugyvezeto elnoknek (egyhangulag) a
belugyminiszter Kuncze Gabort, frakciovezetonek a kulugyi
allamtitkar Szent-Ivanyi Istvant. Utobbi neve leendo posztjara mar
korabban is felmerult. Szakmai hozzaerteset altalanosan elismerik,
ugyanakkor azt is megjegyeztek egyesek, hogy - mivel nemigen szeret
reflektorfenyben lenni - nem egyertelmu, uj helyen bevalik-e. A
frakcio a jovo heten szavaz Szent-Ivanyi szemelyerol, aki
egyebkent csak nagyaranyu tamogatas eseten vallalja a feladatot.
(Amennyiben megvalasztjak, le kell mondania allamtitkari
poziciojarol - ezt allitolag orommel teszi -, s ebben az esetben az
SZDSZ Eorsi Matyast, a kulugyi bizottsag elnoket ajanlja majd
Szent-Ivanyi helyebe.) Ismet felmerult, megpedig elso szamu
jeloltkent, Hack Peter neve is - o azonban csak akkor Demszky vagy
Magyar Balint ugyvezeto elnoksege mellett lett volna frakciovezeto.
Hack ertesuleseink szerint nem banja Peto tavozasat, am nem
helyesli Kuncze jeloleset, mert a Peto altal indokkent felhozott
"frissitest" nem latja szemelyeben biztositottnak. Ugy tudjuk,
szerinte Kunczet ugyanugy elhasznalta/hasznalja a kormanyzati munka,
mint Petot kettos funkcioja.

A belugyminiszter ellen, velik nehanyan hasonlokeppen a partban,
eppen kormanyzati pozicioja szol. Mindenekelott azert, mert - mint
azt Narancs-beli interjujaban Kover Laszlo Fidesz-alelnok is
erzekeltette - a kampany egyik fo temaja velhetoen a kozbiztonsag
lesz. Ha nem javul latvanyosan a helyzet (es ez valoszinu), a
belugyminiszter kimeletlen tamadasoknak nez elebe. S ha a belugyer
lesz a partelnok, igy a fejtegetes, annak ohatatlanul karat latja az
SZDSZ, hiszen a Kunczera dobalt sar joreszt a partra hull vissza.
Erdekes, masok eppen e konfliktushelyzetben latjak a nagy eselyt:
ervkent Torgyan Jozsef permanens Kuncze-ellenes felszolalasait,
illetve a belugyminiszter ezekre adott szerintuk frappans valaszait
hozzak fel. Ugy velik, a kampany a szelsoseges es mersekelt erok
kozotti valasztasi kenyszerrol is szolni fog: vagyis a teve
nyilvanossaga elott folyo Kuncze-Torgyan-purparlek minden fizetett
reklamnal tobbet hozhatnak a partnak. Kuncze mellett szol tovabba az
is, hogy legtobb beszelgetotarsunk szerint az o partbeli
tamogatottsaga a legnagyobb a potencialis jeloltek kozul: a nyugodt
erot (hogy e stilustoressel eljunk) es derut megjelenito 94-es
imidzsben valtozatlanul nagy lehetosegek vannak, velik.

A partbeli tamogatottsag nem osszetevesztendo a
kozvelemeny-kutato cegek rokonszenvindexeivel: ebben tartosan Demszky
Gabor fovarosi fopolgarmester a legjobb. Felmerult termeszetesen az
o neve is lehetseges elnokkent. Ugy tunik azonban, Demszky egyre
inkabb kihatral az orszagos partpolitikabol: elsodleges celja az,
hogy 1998-ban harmadszorra is fopolgarmester legyen - ez egyertelmuen
kitunik mult szombati Magyar Hirlap-beli interjujabol.

Magyar Balintot, bar kultuszminisztersege jelentos pluszfeladatot jelent
szamara, valtozatlanul a part kiralycsinalojakent emlegetik. Noha
neve elokerult, meglehetosen nagy a csend korulotte. Egyesek ennek
okat is tudni velik: hatarozottan allitjak, o lesz a part
miniszterelnok-jeloltje 1998-ban.

Ami teny: egyelore, ideiglenesen, Kuncze Gabor a befuto. Termeszetesen
sem errol, sem a frakciovezetoi posztrol nem hetfon dontottek:
bizonyos ertelemben a "kikkel tovabb" dilemmaja gondolatkiserletek
formajaban honapok ota jelen van a partban; eppen ezert, amikor het
elejen a helyzet elesbe fordult, informacioink szerint a legszukebb
vezetes - amibe ertelemszeruen Peto is beletartozik - viszonylag gyorsan
hatarozott az utodokrol. Hogy Kuncze elnok marad-e, az majus 24-en, a
kuldottgyulesen dol el.

Kozegellenallas

Peto Ivan kepviselokent dolgozik tovabb. Mult heten egy keseru
pillanataban allitolag megjegyezte: egy ev mulva csak egyeni
korzeteben indul, s ha ugy adodik, hat ott essek el, a harc mezejen.
A jelek szerint azonban errol szo sincs. Kuncze kijelentese, hogy
remenyei szerint Peto 1998-as orszagos listas helyezese huen tukrozi
majd a partelnok megbecsultseget, szinten erre utal.

Volt-e konkret oka lemondasanak? Senki nem tudott ilyenrol beszamolni.
Ismerve a szabad demokratak fegyelmezettseget, nem kizart persze, hogy
ha letezik is ilyen ok, az nem publikus. Amit tobb-kevesebb
bizonyossaggal leszurhettunk, az az, hogy bejelentese az oktober 14.
ota tarto folyamat vegallomasa. Ennek soran fokozatosan vonult ki
mogule az a kozeg, amely lemondasa visszaszivasara birta ra; Peto
- meglehet, jobb meggyozodese ellenere - kovetkezetesen vegigvitte
ekkor vallalt szerepet: ahogyan utaltunk ra, az oktoberi UT-dontes
kijelolte mozgasteret. Feltehetoen e csapdahelyzet tette kapkodova:
erre az ev eleji Tocsik-bizottsagi meghallgatason valo zavart, part-
(es partelnoki) PR-szempontbol is teljes kudarcot jelento viselkedese
a legjobb pelda. S ez tette nem leplezhetoen csalodotta is:
kozelmultbeli interjui mutatjak ezt a legjobban. A part koruli
ugynevezett fuggetlen ertelmisegiek velemenyvaltozasa keseritette
el a leginkabb: az, hogy a politikan aligha szamon kerheto elvont
"egykori kozos" ideak "feladasat" dorgoltek az orra ala ujra es
ujra.

Hetfoi bejelentese megosztotta a partot: a lepeset helyeslok
ugyanugy az "idoben cselekedni" pragmatizmusara hivatkoznak, mint maga az
erintett. Az egyet nem ertok szerint gesztusa elhibazott: szamukra a
higgadtan ervelo, "a politika moraljat a moralizalassal nem
osszekevero Peto Ivan az "eszdeeszesseg" evidens megjelenitoje.

Bundula Istvan

Irani ellenzekinek lenni nyugati emigracioban is eletveszely: eddig
hatvanan vegeztek nem agyban, nem parnak kozott. De amit mas
esetekben egyetlen birosag sem mert meg kimondani Nyugaton, azt mult
csutortokon megtette egy berlini. Itelete szerint a legfelsobb irani
vezetok rendeltek el negy kurd ellenzeki meggyilkolasat 1992-ben a
berlini Mykonos etteremben.

A bergyilkosok kozul kettot eletfogytiglanra, tovabbi kettot sokeves
bortonbuntetesre iteltek. A birosag annyi engedmenyt tett ugyan,
hogy az irani titkosszolgalat vezetoje, Fallahian kivetelevel nem
nevukon, hanem tisztsegukon emlitette a megbizokat, vagyis Khamenei
ajatollahot, Rafszandzsani allamfot es Velajati kulugyminisztert, de a
per megis meggyozo peldaja a nemet igazsagszolgaltatas
fuggetlensegenek. Halalos fenyegetesekkel, latens politikai nyomassal
nem torodve nyomoztak az allamugyeszek, itelkeztek a birak, es
kozben furge elefantokkent tortek-zuztak az Irannal szembeni nemet
es nyugat-europai politika porcelanboltjaban.

Volt mit

A birosagi eljaras mar javaban tartott, amikor Kinkel
kulugyminisztert '95 oszen a nemet parlamentnek kellett
kenyszeritenie, hogy mondja le irani kollegaja meghivasat. Az irani
vezetes ugyanis roviddel azelott nevezte "isten buntetesenek" Rabin
izraeli miniszterelnok meggyilkolasat. A bizonyitekok mar halmozodtak
a Mykonos-perben, reszletes vallomast tett a koronatanu, egy volt irani
ugynok, de Nemetorszag es az EU meg tavaly augusztusban is
szembeszallt az irani beruhazasokat szankciokkal fenyegeto Egyesult
Allamokkal, kitartva a "kritikus parbeszed" politikaja mellett Irannal
szemben.

Ez igy maradt az ugyeszseg novemberi vadbeszedet kovetoen is,
amikor - peldaul a volt irani elnok, Baniszadr vallomasa utan - mar
nem fert ketseg a felelosok szemelyehez, amikor tuntetessorozat
kezdodott a teherani nemet nagykovetseg elott, muzulman
fundamentalistak koveteltek, szakallukat hevesen lobalva, "a fasiszta
nemet rendszer megdonteset", a "piszkos fasiszta ugyeszek
megbunteteset". Mikozben az irani vezetok fenyegetoztek es
hamisitott dokumentumokkal bombaztak a nemet igazsagszolgaltatast,
Kohl kancellar Rafszandzsanihoz intezett leveleben azt irta: "A nemet
kormanytol tavol all, hogy megsertse az irani nep es vezetoi
vallasos erzelmeit." Es ott volt meg Schmidbauer, a
titkosszolgalatokert felelos allamminiszter, aki csendben es vidaman
targyalgatott irani kollegajaval, Fallahanival es az Iran tamogatta
terrorszervezettel, a Hezbollahhal, tuszok kiszabaditasarol ugyan, de
cserebe nehol felreinformalva a Mykonos-ugyben eljaro hatosagokat.

A diktaturakkal es politikus hoherokkal szemben hagyomanyosan nyalas
nyugat-europai magatartas most, az itelet utan sem valtozott
lenyegesen. A "kritikus parbeszedet" felmondtak, a nagykoveteket
(kiveve a gorogot, az nem kellett senkinek) visszahivtak ugyan, csak
nem tudni, minek. Amerika ugyanis hiaba nyomul, hogy csatlakoznanak mar
az embargohoz, a nemet kulugyminiszter kijelentette, nem lesz
diplomaciai kapcsolatmegszakitas, nem lesznek gazdasagi szankciok,
nehogy egy atfogo nyugati embargo tenyleg megroggyantsa a muzulman
diktaturat.

Merthogy

"nem szabad sarokba szoritani",

es ezzel tovabb radikalizalni Irant (meg hova is?) meg a szokasos
hulyesegek. Mint mindig, ha penzrol van szo. Mar az irani (es
libiai) beruhazasokat bunteto amerikai D'Amato-torveny europai
elutasitasakor is elgondolhato volt az osszefugges azzal, hogy az
irani olajexport egyharmada (es a libiai ketharmada) az EU-ba megy. Ami
pedig Nemetorszagot illeti: az irani nemet kivitel a 92-es 8
milliardrol tavaly 2,2 milliardra esett vissza ugyan, de meg mindig
Nemetorszag Iran legfontosabb kereskedelmi partnere Nyugaton, s az irani
adossag kozel 13 milliard marka - aminek tobb mint a felere
kezesseget vallalt a nemet allam -, es Iran eddig pontosan fizette a
tartozasait, ami a nemet bankok ertekrendszereben erkolcsi folennyel
er fel, es egyebkent is kevesen mondhatjak el magukrol.

A legalabbis hallgatolagos megallapodas, hogy nem feszitik tul a
hurt, kolcsonosnek latszik. Jopofa bemondasokban ugyan nem volt
hiany: a gyilkossagok tenyet es megbizoit megallapito berlini
itelet Velajati kulugyminiszter interpretaciojaban "labbal tapossa a
muzulmanok meltosagat"; Rafszandzsani "szegyentelen tettrol"
beszelt, Khamenei nem szolt, csak kikopott, az irani lapok pedig arra
is rajottek, hogy a nemet igazsagszolgaltatast "cionista korok
zsaroljak", es hogy az itelet csak "Izrael es Washington erdekeit"
szolgalja.

De mar ezek a cikkek is kulonbseget tettek, amit korabban soha,
Nemetorszag kormanya es igazsagszolgaltatasa, a birosagi itelet
es a nemet-irani kapcsolatok kozott. A teherani nemet kovetseg
elott pedig felvonult ugyan vasarnap szazezer megtaposott meltosagu
muzulman, de az is jelzett valamit, hogy a rendfenntarto erok nem
engedtek elegetni a nemet zaszlot es a berlini birosag elnoket
(nevezzuk meg a bator embert, meg ha ugy hivjak is, hogy Frithjof
Kubsch) jelkepezo babut.

Ennel tobb azonban (egyelore) nem tortent. Alighanem a belso
gazdasagi nehezsegekkel kuzdo irani vezetesnek is kezenfekvobb, ha
nem ingerli tovabb a vele szemben joindulatu EU-t, esetleg megis olyan
helyzetbe hozva, amelybol mar nem lehet csak ugy kihatralni;
egyebkent pedig mar korabban belenyugodott, hogy nem tudja a bonni
kormanyt kozvetlen politikai nyomasra kenyszeriteni a nemet
igazsagszolgaltatassal szemben. Minden mehet tehat tovabb, ahogy eddig,
hacsak a nemet ugyeszseg nem feledkezik bele teljesen a szerepebe. Az
irani titkosszolgalat vezetojet mar eddig is nemzetkozi
letartoztatasi paranccsal kerestek. A berlini iteletbol ugyanez
kovetkezne a tobbi irani vezeto ellen. Igaz, hogy a nemzetkozi jog ezt
alig teszi lehetove az ajatollahhal es az allamfovel kapcsolatban, de
meg mindig ott van Velajati, akit mint egyszeru minisztert az
elobbieknel konnyebben fulon lehetne csipni.

Schauschitz Attila

(Berlin)

1. Magyar Erotika Kiallitas es Borze

 A pornografia munkasainak regi dumaja, hogy tevekenysegukkel oldani
szeretnek a gatlasokat es felszabaditani a bennunk rejlo egeszseges
nemi osztonoket. Pedig csak penzt akarnak, de sokat, legfeljebb meg
kielni sajat vagyaikat.

Lendvai Geza, nevjegye szerint buvesz, lufihajtogato es musorvezeto,
a szinpad mellett balrol az elso stand berloje (barterban, cserebe a
fellepeseiert) kerdesunkre reszlegesen beismeri jelenletenek
kakukktojasjelleget. A kopasz, kopcos, kisse similabdaszeru
szorakoztato-iparos erdeklodesunkon mind jobban fellelkesedve sorra
megnyilvanul mindharom minosegeben, elobb azonban megjegyzi, hogy
buveszi munkassaga igenis kapcsolodik az erotikahoz, "peldaul az
egyik szamban a varazspalca lekonyul". De valojaban ennel sokkal
tobbrol van szo, a sajnalatosan nalunk meg eroteljesen meglevo
pruderia elleni szivos kuzdelemrol, amelybe o ilyen es ehhez
hasonlo apro, csipkelodo jellegu trefakkal kapcsolodik be, oldva a
gorcsoket.

Most pedig nevezzuk meg kedvenc allatunkat! Tekintetunkben gyanakvo
ertetlenseg, mig vilagossa nem valik, hogy a mester most
lufihajtogatokent alkot.

Gyuri, tekergeti, gyomoszoli

a hosszukas lufit, mig letre nem jon az Altalanos Macskafele
Kolyokallat. Musorvezetoi kvalitasait a folyamatos szoozon
csillogtatja.

Maga a kiallitas pornokazettak es -magazinok bemutatasara,
arusitasara szoritkozik, a husz-harminc kiallito az egyik szervezo
szerint igy elsore egesz jo eredmeny, lenyegeben itt van az egesz
szakma. Az OKM parkereso magazin pultjat animalo tisztes
csaladanyaktol a sarokba tamasztott, felig leeresztett, osszecsuklott
plasztikno es plasztikferfi kelendosege felol tajekozodunk. Nos, az
erdeklodes mersekelt, nem ugy, mint a gumikesztyu-rozsaszin
vibratoros dildok eseteben - valaszoljak sodro uzletasszonyi
lendulettel. A tervezok altal minden bizonnyal naturalisztikusnak
almodott kidolgozassal, a gondos erezettseggel riaszto ellentetet
alkotnak a rideg hasznalati celszeruseget szolgalo kinovesek es
rendellenessegek, mint a kis csiklobirizgalo tuskek vagy a - konkret
osszefuggesen belul tekintve szelsosegessegeben is
kvintesszencialis - dupla farok egyideju vaginalis es analis elvezetek
celjaira.

Az ajandekba kapott marciusi OKM mindjart a harmadik oldalon rimekben
mutat ra, hogy "Szamotokra ket dolog / Mi szuntelenul ragyog: / A
fenylo arany es a csillogo farok. / Ezert telik, asszonyok / Az
aranyban kedvetek / Ennel jobban pedig csak / A farkat ertekelitek!" Az
idezett gondolatmenet nehezen atlathato osszefuggesben all a
Boszorkany orulet cimu kepes beszamoloval, mely egy viszonylag
kedvetlen orgiarol tudosit.

Egy masik kiallitonal

egy - leginkabb allatorvosi muszernek latszo - keszulek hasznalati
modjarol kerunk tajekoztatast. Meretnovelo pumparol van szo,
"bele tetszik tenni a farkat, aztan kipumpalja belole a levegot, megno
ugye a belso nyomas, es ha rendszeresen csinalja, tartosan nagyobb lesz
a farka". Es az ott, az a zsele? "Az meg sikosito, maszturbalashoz,
de jo dugashoz is."

A kazettas standok elsosorban cimeikkel orvendeztetik meg az
erdeklodot, aki kedvezmenyes arakon, sot bizonyos feltetelek meglete
eseten kettot fizet, harmat kap-alapon valogathat az Izgato
igazgatono, Egesz-seggedre, Dugi teka, Ket duda osszkomfort,
Agyrajaro vagyra vagyok, Cici bar 1. es 2., de sorolhatnank meg
hosszan, hany es hany alkotas kozott.

Egy ausztral-japan masszazseszkoz-ceg disztingvalt megjelenesu
cegvezetonoje siet jelezni, hogy ittletuk poen inkabb, dili es
jatszi otlet, egyfajta ironia. Komolyak viszont - erositi meg ismetelt
rakerdezesunkre - az elefantos vorosrez domboritasok, amelyek
nyugalmat sugarzo egyszeru formaikkal terapikus celokat szolgalnak, a
szemlelot kiegyensulyozottsaggal, belso bekevel toltik el, nem csoda
hat, ha pszichiatriai intezetek, gyermekkorhazak is vannak kuncsaftjaik
kozott, nem is beszelve arrol a maganszemelyrol, aki nehany oraja
fizetett ki tobb mint nyolcvanezer forintot egy ilyen mu - szerintunk
nyugtalanito, ronda rettenet - otthoni birtoklasaert.

No de a program

most mar a konnyebbrol (kedvetlen tancolgatas alsonemuben, mondjuk
ugy, hogy kozertheto koreografikus keretek kozott) kemenyebbre valt:
egy lany es egy fiu szamos korulmenyes helyzetvaltoztatassal
nehezitve sajat helyzetet, kolcsonosen ruhatlanitja egymast, de
pozicionkbol nem latszik vilagosan, hogy a hosszas, mar-mar zavart
agyektaji ugykodes a kedvetlenkedo himtag tenyleges
behelyezesevel, legalabbis ennek konok kiserletevel fugg-e ossze,
avagy inkabb egy unalomba fulo aktus elethu megjelenitesenek vagyunk
kivetelezett szemtanui.

Es most egy leszbikus akcio, ket csinos alaku szoke lany mintha kisse
ellenseges merevseggel simogatna egymast ritmusra, hogy aztan eleve
minimalista oltozekuktol megszabadulva, misszionariuspozba
helyezkedve a heteroszexualis kozosules lokdosodo mozdulatait
imitaljak. Ez azonban meg tavolrol sem jelentette a musorszam
veget, egyikuk varatlanul Caomilla testapolot rantott elo, amit
aztan kolcsonosen egymas testere spricceltek es kenegettek, a
leszbikus aktus fikciojatol meg messzebbre tavolodva.

Volt azutan transzvesztita-show, vicces jelenet, amelynek kereteben egy
kover, szoros, alsonadragos ferfi egy nezo olebe ult. Mi magunk
megszemleltuk meg a Muki Cukraszda trefas, szexualis izgalmi
allapotukat kendozetlenul feltaro marcipanfigurait, a

rozsaszin es voros

cukorbevonatu melleket a kozejuk fektetett penisszel (anyaga piskota
es csokikrem), majd csipke feketenemuben turkaltunk. A keszseges
kiszolgalono egy lent, kozeputt ugyes nyilassal ellatott bugyira
hivta fol a figyelmunket, kerdesunkre nyiltan kijelentve, hogy ha
eppen most nem is, esetrol esetre o is magara olt egy ilyen darabot.
Nyilatkozata vegre valodi erotikus hurokat erintett meg bensonkben,
amit esendosegunkben ugy probaltunk fokozni, hogy egy igen jo
felbontasu kepernyon lelkiismeretesen tanulmanyoztuk egy sotet boru
no meglepoen rozsaszin vaginajat.

Kovacsy Tibor

Tavol a Fikatol

Vegleg over a game, vege a hosszu jatszmanak, bezart a Fiatal
Muveszek Klubja. A "getto, hol mindenkit ismerunk", nemzedekek soranak
jelentett valamit, mindig mast, de mindig fontosat. Kozben lepergett a
60-as evek konszolidacioja, a 70-es evek neoavantgardja, a 80-as evek
new wave-je, eljott a 90-es evtized, hogy vegkepp eljelentektelenitse
a helyet, ami politikailag erdektelenne valt, minden mas tekintetben meg
egy lett a sok kozul. Most mi elsztorizgatunk, de egyszer valakinek meg
kellene rendesen irni ezt a 37 evet, az FMK tortenetet, az
alapitasarol szolo javaslattol kezdve, amire raharapott a frissen
zaszlot bontott KISZ, egeszen a foldszinti gorog etteremre dobott
Molotov-koktelig, ami mar tenyleg olyan volt, mint rajtloves
visszaszamlalashoz.

Nyolcadik eletem

Nyar volt, az biztos, Mariusz, a beengedo a demiszes osszekotot
hajkuraszta az emeletrol, en pedig uj eletet kezdtem eppen, azt
hiszem, ez volt a nyolcadik, egy kilenc negyzetmeteres sirgodorben
laktam a Dob utcaban, es pontosan tudtam, hogy egyetlenegy tanc az elet.
A Fiatal Muveszek Klubjaban dolgoztam mint muveszeti vezeto, fiatal
voltam, oktalan es szertelen.

Az FMK akkoriban a melyponton volt, nagyjabol vegleg es
visszavonhatatlanul, a legnagyobb erdeklodesre szamot tarto program a
Ki rug be jobban? vetelkedo volt minden este, Jambor Imre es jomagam
tartottuk a rekordot minosegileg, ot a sajat beengedo emberunk verte
le, en pedig az igazgatono baratnojet rantottam orcan, ami rengeteg
repamba kerult, igy tehat fej fej mellett haladtunk a cel fele,
amikor elmentem egy evre Kreta szigetere. O nyert.

Lecsongott az aranykor, sehol egy fiatal muvesz, de Emilioek
csinaltak az ettermet, ami akkoriban jelentett meg valamit, persze nem
az Ervin viszonylataban, aki kiraly volt, ugy tudta szervirozni a
krumplikoretet rizskorettel, mint senki, mikozben stilusa is volt. De o
mar elment, allitolag bufebuszokat uzemeltet.

A kiallitasok meg porogtek, legalabbis a megnyitokon rendre
megjelentek, akik ilyenkor meg szoktak jelenni, ittak a kannas bort,
aztan folytattak az etteremben, a legemlekezetesebb Bada Dada es Dr.
Marias kozos akcioja volt, az alkotasokon a mester jellegzetes keze
irasaval szerepeltek az arak, 20 ezer forint volt a legolcsobb, egy
vegyes technikaval keszult firka, golyostoll es maszatos ujjlenyomatok
egy A/4-es rajzlapon.

Egesz ottani tevekenysegunk alibinek tunt, bar ezt titkoltuk, de
szerintem a tobbiek is ereztek, hogy sem kulturalis, sem anyagi
ervekkel nem tamaszthato ala annak a het embernek a tevekenysege,
akik nap mint nap ott dolgoztak. Mindezek ellenere az onkormanyzat -
gondolom, nosztalgiabol es buntudatbol - honaprol honapra
folyositotta fizetesunket, a villanyszamlat meg a jarulekos
koltsegeket. A ket ev alatt osszesen talan harom nyereseges
koncertet rendeztunk, a kvazi bevetelt dr. Laszlo Andras
eloadas-sorozata hozta, aki a new age profetajakent az FMK-ban vetette
meg labat, kiegeszulve egy termeszetgyogyasszal es Iby Dubaval, aki
napi kapcsolatban volt az ufokkal, es operaenekesbol kepezte at magat
messiassa. Helyzetunket nehezitette, hogy kollegammal, Jambor
Imrevel, aki a vizualis szekcioert tartozott felelosseggel, csak
magunkban rohoghettunk, mert a klubvezetes maradek harmada hittel es
remennyel fordult a fentebb emlitett iranyzatok fele.

Kozben persze nagyon jol ereztuk magunkat, nem volt semmi felelosseg a
vallunkon, egyre nevetsegesebb gazsikat fizettunk, es egyre kezdobb
zenekarokat leptettunk fel, a legemlekezetesebb talan a Korom es
Angyalsziv koncertje volt, akik meg dobot sem hoztak, vagy a 30.
evfordulora rendezett fesztival, ahol mindenki follephetett, es fol
is lepett, mikozben a Kiraly Tamas tervei alapjan felallvanyozott es
befoliazott epuletben ketsegbeesetten bolyongtak a latogatok.

Akkorra mar elfogytak a fiatal muveszek, unnep volt, ha Dixi
lelatogatott, legalabb ket hetig volt mirol beszelni, persze nem
johetett be, csak a lepcsohazban acsorgott, de ott is eleg vihart
tudott kavarni.

Para-Kovacs Imre

Rakapcsoljak a jovot

Amikor en meg kissrac voltam, ket AJANLO kellett ahhoz, hogy az ember
tag legyen. Kis tag voltam. Kis srac maradtam. Minek is tagadjam.

De akkor meg bizonyitani kellett mindent. Azt is, hogy kicsi az ember. Azt
is, hogy nem lesz nagy, hogy nem kell felni tole, meg akkor sem, ha
felveszik a MUVESZEK koze.

Szoval egyszer volt, hol nem volt, meg a hajnalodasom idejen, hogy mar
nagyon akartam, hogy felvegyenek. Persze hogy csak este lehetett odamenni.

Legyen hat ebben az emlekezesben sotetedes. Induljunk el meg egyszer!
Es ne bizonytalanitsuk el az ugyben az olvasot, hogy Ujpestrol
jovunk-e, vagy a "Felszab." terrol! Jojjunk Zuglobol! Kiserjenek
vegig gondolatban a Thokoly ut lagy, sejtelmes fenyeivel a Nepstadion
utig. Menjunk el a kis rendorbodek elott, az arnyekba borult Ligeten
at! Setaljunk es beszelgessunk kis csoportokban meg a
Nepkoztarsasag uti fasor alatt is. Legyen ez az elso utunk az FMK
fele.

De mikor is?

Legyen ez abban az idoben, amikor a Jeles meg ott lakik a
Najmanyieknal? Vagy legyen az Orsos Gyorgyi vetkozos jelenete elott?
Mindegy is. Akarmelyik este jo egy kis nosztalgiara.

Szoval, estebe valt a mindenkori sotetseg. A helyi vilag, egy jo
videki varoshoz illon, kiurul es elcsendesul. Az emberek behuzodnak
a jo meleg teve ele, es nezik Szabo Laszlo felelmetes
becsuletesseget a Kek Fenyben. Bar lehet, hogy mar tul is vannak
rajta.

Szoval menjunk a nagyfiuk kozott, s aggodjunk meg egyszer, es
remenykedjunk ugy, mint en, a klub fele kozeledve, hogy sikerul
bejutni!

Lepjunk be, most meg csak vendegkent. Vonuljunk el a bejarati
smasszerok elott buszken, aztan kovalyogjunk foldszint es pince
kozott unatkozva es irigykedve a csupa muvesz kinezetu alak kozott.

F M K.

Emlekszem, hogy gyerekkent ez a harom betu pont olyan szurke nekem,
mint a KOZERT, az URH vagy eppen a BKV. De aztan lassan az F M K betui
moge beszurodik egy kis titokzatossag.

Mert e harombetus klubban furcsan tortennek a dolgok. Kulonosen
ejszaka.

Olyankor rakapcsoljak a varost, a jovot erre a kis helyre, mint egy
muszivre. Es belepumpaljak a fogdmeget, a pojacat, az onpusztitot
es az olyan "vakmerot", mint en, hadd keveredjenek.

Keveredjunk hat! Legyen ejszaka es szinhaz meg egyszer, mondjuk egy
Najmanyi-fele eloadas. Vonuljunk vegig a papundeklifalak kozt, egy
labirintusban!

Vagy legyen inkabb egy kiallitasmegnyito? Olyan, ahol mindenki ott van?
Egy a fontos: rajzoljunk a kepre sok kekharisnyat fulonfuggosen,
fekete ruzsos szajjal! Rajzoljunk a ragyogo fogsorok koze egy kis
rozsaszin nyelvet, amint erinti a temankat. Egy vigyorgast.

Villanjon rank egy pillanatra Halasz parazslo fekete szeme vagy Molnar
Gergely hideg kekje. De akar a hosszu haju Szentjoby szokesegere is
gondolhatunk e tavaszi bucsuzoban. Mondjuk arra a dobbenetre, amit az
altala gepelt papirlapok kiallitasa, konceptualis kiserlete jelent
akkor nekem. Mert en bizonyosan nem ertek semmit, de az ott levo
kritikusok ajult tiszteletet aztan vegkepp nem.

De gondolhatnank egy kozos kiallitasra is! Mondjuk arra, amelyiken
mar Erdely Idoutazas cimu munkaja mellett allitom ki az en kis
konceptualis kezdeteimet Vakablakok cimmel. Idezzuk fel a
buszkesegemet, amikor odalep hozzam, es megkerdezi: te csinaltad ezt?

Vagy idezzunk egy gesztust egy fluxusjelenet humorabol? Mondjuk azt,
amelynek zenei feladata igy szolt: Told a zongorat a falig! Told a falon
at! Idezzuk fel a lihegest vagy a rohogest, ami a Beke
felpattanasat koveti a nezoteren, ahogy azt koveteli, hogy mondjak
be a fluxust, a lehetetlen feladat feloldasakent, mert igy az egesz
ervenytelen.

Mennyi ido telt el kozben, hogy elindultam a fustos es nyirkos
fekete-vorosre pingalt alvilag fele, a pincebe? Mennyi ideig volt ez a
hely (Hej!) hely? Ki emlekszik mar? En - idokozben - elindultam
hazafele.

Szia! Szia! - mondtam. Majd holnap. Lehet, hogy ez mar csak tegnap volt.

Barna Robert

Durst Gyorgy: Nem veletlenul a 60-as evekben szulettek ezek a
muveszrezervatumok. Az FMK es mas hasonlo helyek ugy mukodtek, mint
egy akvarium. A halak megkapjak az eletterukhoz hasonlo kornyezetet,
de azert lehet figyelni folulrol, hogy mit csinal a torpeharcsa.

Antal Imre: Amikor megkaptuk a foldszinti reszt a VI. keruleti
KISZ-bizottsagtol, korbejartunk mindenfele vallalatot. Igy lettek
szekek, asztalok, szobanovenyek. Psota Irennel es Gyurkovics Zsuzsaval
egyutt raktuk fol a fuggonyoket, Fejes Endrevel es Baranyi Ferenccel
eresztettuk be a padlot. Az egyik legnagyobb kincse a klubnak egy
biliardasztal volt. A moka kedveert beneveztem egy szilveszteri
biliardversenyre, mindenki rohogott, magam is, mert hulyesegeket
beszeltem szokasomhoz hiven, mindig mutattak, hogy itt lodd meg a
golyot, ilyen erovel, ugyhogy vegul mindenki megrokonyodesere
megnyertem a versenyt.

Torok Adam: Szabadabb hely volt, de figyeltek. Egyik este ment a
szokasos beszelgetessel egybekotott iszogatas. Odajott az
asztalunkhoz egy fiatalember, hogy kerunk-e tuzet, es csattogtatta a
hosszu ongyujtojat. Ott jopofaskodott, amig fel nem figyeltem a
keszulekere, mert egy ilyen mikrofonszeruseg volt a vegen. Hirtelen
kikaptam a kezebol, mutasd csak. Egybol kijott belole a titkosrendor,
elvorosodott es uvoltozott, hogy adjam vissza a radiojat. Utana
meseltek a sracok, hogy ket gyanus gepkocsi allt az FMK elott.

Kamondy Imre: Az FMK-t egy pszeudokavehazkent lehetne felfogni. Olyan
talajbol nott ki, ahol semmi jel nem mutatta, hogy innen valami is ki fog
noni. Kellett egy szemelyzet, viszonylag jo fejekbol, bufes, portas
nenik. Es egyszer csak elkezdtek lejarni Krudy Gyula, Ady Endre,
Karinthy Frigyes, Szep Erno egyenes agi leszarmazottai. Dixi nelkul
nem is lehet elkepzelni a klubot. Body Gabor is karizmatikus figura volt.
Ha o valahova elindult, mindig egy raj kovette, pillangok, uzletemberek,
maffiozok, irok, elvetelt koltok stb. Kicsit olyan volt, mint Krudy:
Body is sportolt, es nagyon jol tudott verekedni. Eleg hamar eleg nagy
pofont tudott adni. Egyszer volt egy tomegverekedes, persze valami
nougyon, ropkodtek a szekek, mint a Rejto-konyvekben. Rengeteg
erdekes fazon jart le, akik akkor bontogattak a szarnyaikat, es ma
meghatarozoi a kozeletnek.

A Klub celja es feladata:

(...) A tagok politikai es szakmai muvelodesenek, tarsadalmi
erintkezesenek, zart koru szorakozasanak biztositasa, a fiatal
szocialista muvesznemzedek nevelesenek segitese. (...)

Megfeleloen berendezett helyisegekkel, vendeglatoipar altal
uzemeltetett egyseggel gondoskodik a tagok pihenesi es szorakozasi
lehetosegeirol.

(...) A Klubot a KISZ KB Kulturalis Osztalya iranyitja es ellenorzi. A
Klubot a fenti szerv altal megbizott Klub-bizottsag vezeti. Tagjait a
Klub-tagsag javaslatai alapjan a fenti szerv bizza meg. A
Klub-bizottsagba ugyvezeto titkart neveznek ki.

(...) A Klub tagjai alapito es "rendes" tagok. Alapito tag az, aki a
Klub letrehozasaban tarsadalmi munkaval es anyagi hozzajarulassal
reszt vett.

A Klub "rendes" tagja lehet az a fiatal muvesz vagy muveszeti dolgozo,
aki Nepkoztarsasagunk hu polgara, az MSZMP politikajat elfogadja,
azt munkajaval es magatartasaval tamogatja, es kesz tevekenyen
segiteni a Klub celjait. A Klub tagja KISZ-en kivuli fiatal muvesz is
lehet.

(A Magyar Kommunista Ifjusagi Szovetseg Fiatal Muveszek Klubja
Mukodesi Szabalyzata [javaslat], 1960)

*

A KISZ Kozponti Bizottsaga 1960 oktobereben - fiatal muveszek aktiv
kozremukodesevel - hozta letre a Fiatal Muveszek Klubjat.

A Klub elsodleges celja a fiatal muveszek eszmei, vilagnezeti
nevelese, politikai latokoruk szelesitese, erdeklodesuk
folkeltese a nemzetkozi es belso elet kerdesei irant. E tekintetben
a Klub rendezvenyei kozul a legnagyobb hatasuak az allami es
tarsadalmi elet vezetoivel, szemelyisegeivel valo talalkozasok,
beszelgetesek voltak. Mely nyomot hagyott a Klub tagjaiban Dr. Munnich
Ferenc, Komocsin Zoltan, Orban Laszlo, Aczel Gyorgy, Pinter Janos,
Meruk Vilmos elvtarsak latogatasa. A kialakult beszelgetesek soran a
fiatal muveszek sok, oket erdeklo problemat vetettek fel, vitattak
meg. Erdekes szinfoltjai a Klub belso eletenek a kulfoldi
delegaciok latogatasai. (...) A Klub felvette a kapcsolatot a
Gheorghiu-Dej hajogyar egyik ifjusagi szocialista munkabrigadjaval.
(...) Jelentos volt a nyari ifjusagi onkentes epitotaborok
meglatogatasa is, ahol a musoradason kivul megismerkedtek a taborok
eletevel, barati beszelgetest folytattak a fiatalokkal. (...)

Az elmult ev tapasztalatai azt bizonyitjak, hogy helyes volt a Fiatal
Muveszek Klubjanak letrehozasa. A Klub a fiatal muveszek kozotti
KISZ-munka egyik fontos szervezeti formajava valt, s alkalmas eszmei,
politikai, szakmai celkituzesek megvalositasara. A Fiatal Muveszek
Klubja tevekenysege osszessegeben eredmenyesnek mondhato. Van azonban
nehany olyan jelenseg, amelyik negativ iranyba hat, s fekezi a Klub
fejlodeset, tevekenyseget.

A Klubban rendezett vitak soran kitunt, hogy egyes fiatal muveszek
nezetei - elsosorban politikai fejletlenseguk, tajekozatlansaguk
kovetkezteben - meg elegge tisztazatlanok, zavarosak. Ezeknel a
fiataloknal tapasztalhato a tarsadalmi elet egyes jelensegeinek, a
muveszet mai feladatainak meg nem ertese. (...)

Javaslatok

1. A jovoben celtudatosabban torekedni kell a fiatal muveszek eszmei,
politikai fejlodeset elosegito programok biztositasara. A programok
kialakitasanal jobban figyelembe kell venni az egyes muveszeti agak
sajatos igenyeit, fokozottabban kell tamaszkodni a klubtagsag
kezdemenyezokeszsegere, ontevekenysegere.

(A KISZ KB Kulturalis Osztalyanak jelentese a Fiatal Muveszek Klubja
eddigi munkajarol, 1961)

*

(...) A fiatal muveszek nagy tobbsege egyetert partunk politikajanak
alapveto kerdeseivel, magaenak vallja tarsadalmi celjainkat, a
szocialista irok es muveszek tudat- es izlesformalo feladatabol
fakado tennivalokat. Mindemellett (...) egy reszukre jellemzo az eszmei
bizonytalansag, a talajtalansag. Egy-ket esetben elofordul
szelsoseges, politikailag hibas megnyilatkozas, helytelen erkolcsi
magatartas is. Ezek a fiatal muveszek tavol tartjak magukat a
kozeleti szereplestol, idegenkednek a tarsadalmi megnyilatkozasoktol,
s muveikben ez nem egyszer a valosagtol valo elfordulashoz, az "en"
belso koreibe valo visszahuzodashoz vezet. (...)

A fiatal muveszek neveleseben, a kulonbozo muveszeti agak fiatal
kepviseloinek osszefogasaban es a kulturalt szorakozasanak
biztositasaban fontos feladat harul a Fiatal Muveszek Klubjara. A
klub azonban ezt a feladatat evek ota nem tudja eredmenyesen betolteni,
programja fokent foiskolas-centrikus, kevesbe veszi figyelembe a
vegzett fiatal muveszek erdeklodeset, az eloadasok sokszor nem
eleg szinvonalasak - sok dilettans jut szohoz palyakezdes urugyen
-, s tartalmi szempontbol sem mindenben felelnek meg az ideologiai,
muveszetpolitikai neveles kovetelmenyeinek. Sok problemat okoz az
iranyitas megoldatlansaga is (a klub hatokore Budapest,
iranyitasat a VI. keruleti KISZ-bizottsag latta el). A klubnak a
Fovarosi Ifjusagi Muvelodesi Kozponthoz valo atkerulese uj
helyzetet teremtett, amely surgetove teszi a klub eszmei, politikai
iranyitasanak rendezeset. (...)

(A KISZ tevekenysegenek fobb tapasztalatai es feladatai a fiatal irok
es muveszek koreben: A KISZ KB Intezo Bizottsaga hatarozata, 1973)