IX. evf. 17. szam, 1997. aprilis 24.


Szuret

-interju-
***"A Fradiban dolgoztam" (Furulyas Janos, az FTC
labdarugo-szakosztalyanak volt elnoke, a klub alelnoke)***

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***A hagai per: Vizallasfeljelentes***
***Egy hajoban, viz nelkul***

POLITIKA

-magyar globusz-
Menekultugyi torvenytervezet: Harmadik nekifutas
***A Fidesz - MPP VIII. kongresszusa: Viccmeseles***

-vilagfalu-
Albania: Hazavagva
Baranya, Kelet-Szlavonia: Leleptetes
Indonezia: Disz-harmonia

ELET + MOD

-elet + mod-
***A Fold Napja: Korhintapolitika***

-embersport-
Etetes: Becsali csorda

-vilaguide-
Lappfold: Kepeslapp

KULTURA

-kritika-
Film: A selejt maga (Alan J. Pakula: Az ordog maga)
Teve-szinhaz: Janosnak jelenese van (Salome)
Film: Kinn a vizbol (Harvey Keitel uj szerepben)

-orjarat-
T'DOR: Ide nekem a la Bardot...!
Cirkusz: A viz azert tulzas (Cirkusz szarazon es vizen)
Az apronep opiuma: Az istenit (Gyermekbiblia)

-kritika-
Konyv: A meglevok szambavetele (Szanto T. Gabor: A tizedik ember;
Zentai Laszlo: A csucsok megkozelitese)
Konyv: Macskakoves ucca (Var ucca tizenhet, 1996/2 - Lengyel
Peter-osszeallitas)
Konyv: Kolumbia nem alszik (G. G. Marquez: Baljos ora)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (Repules)
Para-Kovacs Imre: En-terior
Seres Laszlo: Dekoder

-publicisztika-
***Biro Gaspar: Egy kis atom***

-a szerk.-
A bakter kozbeszol
Love Story

-olvasoi levelek-

Mivel aprilis huszonkettedike, a Fold Napja iden szerdara esett, voltak,
akik elebe mentek az esemenynek, es mar szombaton, vagyis aprilis
19-en csinaltak egy elofoldnapi bulit zeneszekkel, szineszekkel,
kornyezetvedelmi miniszterrel es bohocokkal a Vidam Parkban. A hatast
fokozta, hogy a jeles naptol fuggetlenul, de ugyanott a budapesti
fopolgarmester-helyettes a fovaros neveben atvette a frissen
felujitott majdnem szazeves korhintat. Alomszeru delelott volt.

A Vidam Parkban a korszerusitesi huzasok ellenere sem mulik az ido.
Mintha mindig ilyen lett volna, pedig felszereltek egy csomo uj
jatekszert, a kiszolgalo szemelyzet pedig barmelyik butikban vagy
vendeglatoipari egysegben megallna a helyet: baratsagtalanok,
allandoan meg vannak sertodve, vagy egyszeruen csak panoptikumi
figuranak adjak ki magukat. Az arak is dobbenetesek, egy hullamvasuti
menetert ketszaz forintot kernek, a dodzsem szazotven, de meg a
Hernyora is csak egy szazasert lehet felszallni. Megis, idonkent
erdemes kilatogatni ide, es ha a nosztalgikus ligeti unalomuzes
szerencsevel parosul, olyan elmenyekben lehet reszunk, mint amilyen a
legutobbi szombaton volt, fold napjas, ringlispilavatasos tavaszi
delelott.

A "Fold Napja - Zoldebb Foldet!" elnevezesu rendezveny mogott a
szorolap szerint a Kornyezetvedelmi es Teruletfejlesztesi
Miniszterium allt, valamint olyan tamogatok, mint a Fovarosi
Gazmuvek Rt., a Fovarosi Csatornazasi Muvek Rt., a Fovarosi
Kemenyseproipari Kft., a Budapesti Temetkezesi Intezet Rt. es meg
sokan masok. Megis, amikor a szinpad mellett a reszletes program felol
erdeklodtunk, csupan annyi volt a valasz, hogy

"keressek meg az emeszpeseket, azok bereltek ki a helyet!"

Csodalkozasunkat latva a hostesskulseju holgy gyorsan hozzatette,
hogy "na es a miniszterium", de akkor mar eszrevettuk, hogy a szinpad
mellett felallitott harom pavilonocska kozul az egyikre az van irva,
hogy Baloldali Ifjusagi Tarsulas, ahol buzgo fiatalok alltak a
javareszt kiskoruakbol allo erdeklodok rendelkezesere. A
nagyobbaknak kornyezetvedelmi totot kellett kitolteniuk, a kisebbek
pedig egy rendkivul hatasos jatek reszesei lehettek:

papirgalacsint kaptak az egyik ifju baloldalitol,

es ezt kellett bedobniuk a pavilon oldalara szerelt szemetesbe, amugy
Michael Jordan modjara. A jatek pedagogiai uzenete egyertelmu volt,
a kis szemetkosarasok pedig BIT-zsebnaptarral, illetve egy laza kis
propagandaanyaggal gazdagabban terhettek haza. Ez utobbibol a mar
olvasni tudok egyebek kozott megtudhattak, hogy a "BIT egy csapat, amely
bulizik is es nem is keveset", sot a szervezet pontos cime es
telefonszama is rajta volt egy "ugye most mar tudod, hol a helyed?"
kerdes tarsasagaban. A diszkret kis kampanyhoz ekkor meg egy
fuvoszenekar adta a hatterzenet, akik a Strangers In The Night es a My
Way cimu Frank Sinatra-orokzoldek mellett mar Brian Adams Robin
Hood-os dalat is fujtak, am ok hamarosan eltuntek berelt Ikarus
buszukban, atadva helyuket a Ratkai Marton Zenei Muhelynek. A hippinek
oltozott fiatal enekes-tancos tarsasag eloszor arrol dalolt, hogy
micsoda borzalmak vannak a foldon, de a kesobbiekben enyhult a
mondanivalo, jott a S s , a s rk ny es a Hair-blokk,

majd a szinpad mogott feltunt Baja Ferenc,

aki, mint a delelott fenypontja, azert jott, hogy gyerekforumot
tartson. A kornyezetvedelmi miniszter a helynek megfelelo oltozekben
jelent meg, hintaslegenyre vette a figurat: honaljban vago
szovetnadragot viselt metalzold nadragtartoval meg a helyszinen 600
forintert megvasarolhato "Fold Napja - Zoldebb Foldet!" feliratu
polot, tenyleg csak a kemenykalap hianyzott a fejerol. Ezzel a
kulsovel valoszinuleg nem zavartak volna ki a muterembol, amikor az
1978-as 100 Folk Celsius-lemezborito keszult, de ez mar
reszletkerdes, hiszen Baja pajtas szamara most a kicsik voltak a
fontosak, azok elott meg folosleges oltonyben mutatkozni. A laza
miniszteri megjelenes persze megtette hatasat, es a szinpad elott
tolongani kezdett legalabb otven gyermek kulonfele tartozekaival,
szulovel, nagyszulovel, tanito nenivel. Az elso kerdes ugy
hangzott, hogy "es a bacsi honnan jott?", mire Baja Ferenc a
kovetkezoket talalta valaszolni: "Most majdnem otthonrol jottem.
Voltam a televizioban, ott beszelgettunk egyet - majd latjatok holnap
A H tben - arrol, hogy legyen-e az Orsegben nemzeti park, vagy ne legyen
az Orsegben nemzeti park."

A titok sajnos nem derult ki, ugyanis a miniszter azonnal kerdesbe
valtott, "tudod, mi az a nemzeti park?", majd a helyes valaszado kapott
egy zsebnaptart, amelyen feltuntettek az ugynevezett "zold napokat" a
Viz Vilagnapjatol a Takaritas Vilagnapjaig. Ez remek puskanak
bizonyult ahhoz, hogy Baja Ferenc datumokra iranyulo kerdeseket tegyen
fel az egybegyulteknek, es persze ajandekokat is osztogathasson egy Nagy
Bando Andras kinezetu, panyokara vetett zakos fiatalember
tarsasagaban, aki neha olyanokat talalt mondani, hogy "ez fajatek,
miniszter ur", neha pedig megprobalt - keves sikerrel - tapsot szitani
a kozonseg soraiban, peldaul akkor, amikor a miniszter jojozni
kezdett, es a kovetkezoket mondta: "Rosszabb, mint egy parlamenti
folszolalas."

Az akcio mellett megtudhattuk azt is, hogy mi a kulonbseg a gyumolcsfa
es a rendes fa kozott, hogy a komloi gyerekek ugy tehetnek a legtobbet
azert, hogy ne legyen szennyezett a levego, ha fontos erteknek tartjak,
hogy kevesebbet kozlekedjunk autoval, hogy sokaig eljen a szelektiv
hulladekgyujtes, hogy a tarsadalom nehezen fog megvaltozni. Szo volt
meg a miniszter erdoben toltott gyermekkorarol, id. Baja Ferencrol,
az erdeszrol, a rola elnevezett Baja-fele erdorol, mokusokrol,
nyulakrol, ozikekrol, algakrol, de aztan a Nagy Bando-kinezetu
diszkreten megjegyezte, hogy "kezdodik az unnepseg, miniszter ur",
minek kovetkezteben Baja Ferenc egy frappansan lezart kormondat vegen
bucsut intett a sok-sok ajandekkal leterhelt nezoseregnek es elindult
a korhinta iranyaba, atadva a terepet olyan nivos produkcioknak, mint
DJ Maci vagy Rev Tamas zenes gyermekversei.

"A korhinta bekebeli epitoi gondos munkat vegeztek, hiszen 90 evig
eredeti formajaban tudott mukodni. Napjainkra azonban
elkerulhetetlenne valt az ertekes,

regi ringlispil

felujitasa. (...) A felujitas harmadik, utolso szakasza zarult le
most", olvashattuk a korhintaavato sajtoanyagaban. Baja Ferencnek pedig,
ha mar ugyis ott volt, hiba lett volna lemaradni az esemenyrol, noha az,
hogy a hangulatos jatekszer atadasa osszefolyt a kornyezetvedelmi
dzsemborival, minden bizonnyal csupan a veletlennek volt koszonheto. A
kornyezetvedelmi miniszter mindenesetre diszvendegkent beallt a
ringlispil kozepere, kvartette bovitve igy a dr. Schiffer Janosbol
(Budapest fopolgarmester-helyettese), Tari Juliannabol (a Vidam Park
Rt. igazgatonoje) es Raday Mihalybol allo triot.

Protokoll ide vagy oda, az avatasi ceremonian azert dr. Schiffer Janos
volt az, aki a fovaros neveben atvette az egyebkent 1906-ban keszult
szorakoztatoipari eszkozt. "Ez a korhinta sok mindenkit megihletett
mar, elodjerol Vajda Janos, a lirikus irt, es a forgast a Fold
forgasahoz hasonlitotta, de irt Molnar Ferenc is egy darabot, a
Liliomfit", mondta a fopolgarmester-helyettes, es a perecet majszolo,
pezsgot kortyolgato konszolidalt vendegsereg elnezte neki ezt.

Aztan beindult a zene, forogni kezdtek a rugoslovak, angyalhintok, a
felujitas otletgazdaja, Raday Mihaly visszaemlekezett ("amikor itt
jart a brit nagykovet ur, mondtam neki, hogy ezt a helyet eredetileg
Angol parknak hivtak, erre o azt mondta, ad egymillio forintot, igy
kezdodott a felujitas"), egy mikrofont szorongato no pedig odalepett
Baja Ferenchez, es hatarozottan kijelentette: "Most pedig en el fogom
ont rabolni." Az unnepelyes atadast kovetoen a Vidam Parkban
olalkodok ingyen korhintazhattak, de persze a Fold Napja buli is
tartogatott meg meglepeteseket, peldaul az allatos viccek es poenok
versenyet vagy a testfestest, minek kovetkezteben a delutan
elorehaladtaval egyre tobb furcsan sminkelt gyerkocot lehetett latni
a helyszinen.

Ekkor mar a vege fele jartunk. A szinpadon eppen Xantus Barbara
erolkodott, hogy ugyan soroljanak mar fel nehany musicalt, amiben o
szerepel, majd a latvanyos kudarc nyoman kozos eneklesre szolitotta
fel a kozonseget. Az engedelmes publikum pedig razenditett: "Egy napon,
mikor Micimackonak semmi dolga nem akadt, eszebe jutott, hogy tenni kene
valami nagyon fontosat."

Az egyutt enekles oromet csupan egy erdeszruhas ferfi
karomkodasa zavarta meg, aki foldre hullott mobiltelefonjat porolta
boszen.

- legat -

A Fidesz alapszabalya szerint ketevente kotelezo tisztujito
kongresszust tartani. Ezenkivul az egvilagon semmi sem kesztette a
partot arra, hogy kuldotteit ket napra az Elektromos sportcsarnokaba
osszecsoditse. Sot rendkivuli szellemi es anyagi erofesziteseket
kellett tenniuk, hogy valamivel ebren tartsak a resztvevok, a vendegek
es a kozvelemeny figyelmet. Nem sikerult.

Indoklasul eleg annyit elmondani, hogy a kongresszus megvalasztotta az
egyetlen elnokjeloltet, aki eddig is a part elso embere volt,
ujravalasztottak mind a nyolc alelnokot, valtoztatas nelkul
elfogadtak az elnokseg altal szerkesztett programteziseket es szo
nelkul bolintottak ra az elore megirt politikai nyilatkozatokra.
Hozzaszolas nelkul fogadtak el az elnokseg, a parlamenti frakcio
es az orszagos valasztmany beszamolojat.

Mi ez a nagy nyugalom?

Mi ez a nagy magabiztossag? A jelek szerint alomtagsaga van a Fidesznek,
a hatvanas evek MSZMP-je sem keszulhetett ilyen lazan a kongresszusokra.
Azt a keves szamu hozzaszolot, akinek bizonyos szakmai kerdesekben
mas volt a velemenye, mint az eloterjesztes alapjan az elnoksegnek,
azzal a biztato igerettel kuldtek haza, hogy ha a programtezisekben
nem is, de majd a valasztasi programban helyt kaphat az allaspontja.

A naivitast felreteve konnyen valaszt talalhatunk a kerdesekre. A
Fidesz egyszeruen nem volt abban a helyzetben, hogy a valos kerdeseket
feltegye, hogy a sulyos donteseket meghozza. A szovetsegi politika
ugyet peldaul azert nem tuztek napirendre, mert a KDNP belso
pereben meg nem itelkezett a birosag. A kuldottek tehat mar nem
sok vizet zavarhatnak, mert a valasztasokig nincs tobb kongresszus.
Jelzeserteku intimitasokkal azert izgalomba hozhattak a szervezok az
erdeklodoket. A rendezvenyre ugyanis nem hivtak meg Giczy Gyorgyot,
csak Isepy Tamast, mintegy jelezve a vergodo keresztenydemokrataknak,
hogy a segelynyujto kez melyik iranybol elerheto. Kizarolag az
almos hangulatnak tudhato be, hogy Lezsak Sandor udvozlo levelenek
ismertetese utan nehezkesen indult be a taps, am ezt kovetoen a
bolcsodei dolgozok szakszervezetenek udvozletet mar kitoro
lelkesedessel fogadtak a fideszesek.

Tortenelmi szintre emelte a rendezveny jelentoseget, hogy minden
percet egyenes adasban sugaroztak szet

a cyberterben

Egyszerre hallgathattak a rajongok Deutsch Tamast Bangkokban es
Miamiban, Fokvarosban es Gronlandon. Jol be kellett osztaniuk az idot,
mert a real audio kapcsolat egyszerre csak 60 erdeklodo szamara volt
elerheto. A latvanyossagok koze tartozott meg a kongresszus Polg ri
alternat'va cimu kiadvanya, amelynek hatlapjan Stumpf Istvan
szembesiti a fideszeseket kozelmultjukkal: "A Fidesz hosszu utat tett
meg a radikalisan antikommunista, liberalis politikai szervezettol a
nemzeti hagyomanyokat felvallalo, a konzervativ es keresztenydemokrata
ertekek irant nyitott mersekelt kozeppartig." Nala finomabban
talan senki sem fogalmazhatta volna meg ennek hatulutoit: az
allampolgarok nem fogadtak egyontetu lelkesedessel a Fidesz politikai
tanulasi es azonossagkeresesi folyamatanak egyes allomasait. A Fidesz
mozgasaval kapcsolatban tudott ujdonsagot hozni a kongresszus: a
beszedek a radikalisan koalicioellenes kozonseg ellenere az elmult
honapok nyilatkozatainal mar nem voltak elesebbek; az ellenzeki partok
kozotti nagyotmondas-versenyben a part nem lep tovabb.

Veget erni latszik

az a folyamat, amelyet nevezhetunk Stumpf kedveert akar
azonossagkeresesnek, vagy Bauer Tamas kedveert akar jobbratolodasnak
is. Sikerult elerni oda, ahonnan jobbra lepve mar csak vesziteni lehet.
A valasztasok elott egy evvel a Fidesz elerkezett arra a terepre, ahol
szamara jelenleg a legtobb szavazat terem. Szetvert politikai
intezmenyek romjaibol kell itt hidegveru profizmussal varat epiteni.
A mar idezett politologus cikkeben azzal batoritotta az egyszer mar
osszeomlott part tagsagat, hogy "a negy evvel korabbi,
robbanasszeru nepszerusegnovekedessel szemben most egy lenyegesen
lassubb es szerves epitkezesrol van szo.

Erdemi konfliktusok, dontesek hijan nem maradt mas hatra, mint hogy a
beszedekkel keruljenek be a masnapi ujsagok hasabjaira a Fidesz
vezeto politikusai. Energiajuk nagy reszet azonban arra kellett
forditaniuk, hogy ha nem nagyon tudnak ujat mondani, akkor azt legalabb
frappansan tegyek. Szajer Jozsef es Nemeth Zsolt peldaul vicceket
meselt. Szajer az allam testet ellepo ragaly, a korrupcio es a
kormanyzat fogadkozasainak peldazasara eresztette meg a kovetkezot:
Sirdogal a nyuszi az erdoben, arra megy a medve, es megkerdi: Miert
sirsz, nyuszika? Mert megeroszakoltak - zokogja a nyuszi. Hol? Hat a
folyoparton. Mikor? Tegnapelott... meg tegnap. Es most hova tartasz,
nyuszi? Hat a folyopartra. Nemeth Zsolt azt kerdezte: Miert jobb a
hataron tuli magyaroknak, mint az anyaorszagiaknak? Azert, mert nekik
legalabb van hova menekulniuk.

Deutsch Tamas, a part korrupcio-kommandojanak vezetoje azzal kezdte,
hogy az MSZP-SZDSZ-kormany egy soha ki nem mondott valasztasi igeretet
teljesit: az onok bizalmabol - sajat zsebre. Majd kozolte, hogy az
APV Rt. koalicios partok altal delegalt igazgatosaga
torvenytelenul egy folyamatosan gyogyszerek hatasa alatt nyilatkozo
jogasznot bizott meg 804 millio forintos sikerdijert, amibol 100
millios osszegek vandorolnak az MSZP es az SZDSZ partkasszai fele.

Jelszavakbol

is jutott: Vigyazat, csalnak! Csak a kezuket figyeljuk! Vagy ismet a
masik oldalnak: kaparj, kurta, neked is jut! Es ez igy ment, amig el nem
jutottunk oda, hogy az MSZP es az SZDSZ kozott mar csak annyi a
kulonbseg, hogy az SZDSZ joval kisebb part. Deutsch meglepetesre
bejelentette, hogy 1998-ban az orszag a XXI. szazad elso kormanyat
valasztja. A Fidesz ehhez merten nemcsak azt tudja, hogy mit akar holnap,
hanem azt is, mit akar maga mogott hagyni. "A teljes multat vallalva
magunk mogott akarjuk hagyni a XX. szazadot, annak minden mocskat,
szennyet, hazugsagat es arulasat: a nyilas korzetvezetobol
kommunista parttitkarra atvedlett ugyeskedoket, a kommunista rendszer
lelkes hiveibol part-, majd demokratikus ellenzekive fejlodo
`velemenyformalokat`, az MSZMP KB titkarabol nagytokesse
emelkedett partfunkcionariusokat, az onkentes karhatalmistabol
miniszterelnokke alakult politikus tipusat, a Nagy Testver figyel
teged mozgalomhoz tartozo, egymast s talan minket is megfigyelo
szocialista titkos ugynok parlamenti kepviseloket."

Orban Viktor a korhazbol

csak az Interneten jutott hozza a kongresszushoz, de leveleben vallalta
az elnokjeloltseget. A programtezisek vitajat a vis major miatt Ader
Janos nyitotta meg. Beszedebol megtudtuk, hogy van mas valasztas: a
polgari Magyarorszag. A hasonlo cimu fideszes programdokumentum
reszleteibe merulve kiderul, hogy a part szabadelvusegenek gyokere a
reformkor es a kiegyezes koranak szabadelvusegeben keresendo. Ader a
programtezisek logikajat kovetve, a koalicio kritikajatol kiindulva
ismertette a Fidesz elkepzeleseit a magyar polgarosodasrol es az eros
kozeposztalyrol.

Trombitas fokent magarol beszelt, hogy milyen tamadasokat kapott
1995-os beszedeert, amelybol most reszleteket olvasott fel. A
tamadasok egyebkent nem erdeklik, csak megerositik hiteben - mondta.
Azt viszont nem emlitette, hogy anno taktikai okokbol kellett radikalis
szoveget nyomnia, de minek is, ha mara tartalommal toltodott a
mondandoja. Az elso nap felet vendegek koszontoi tettek ki,
vasarnapra tulajdonkeppen mar csak Lech Walesa maradt. A hajdan jobb
napokat is megelt lengyel forradalmar vagy felorat beszelt, tobbet,
mint barki mas a kongresszuson. Ezalatt legalabb volt ideje haromszor
elmondani ugyanazt, hogy a rendszervaltas utan egy ciklussal a nep
visszahozta a levaltott rendszer epitoit, generaciovaltas kell, es
fogjanak ossze a kereszteny-konzervativ erok. Ez nagyon tetszett a
fideszeseknek.

A tisztujitas tetje abban merult ki, hogy Sasvari Szilard vagy Fried
Miklos legyen-e az elnokseg masodik pottagja. A kortesbeszedek rendben
lementek, mindenki tamogatott valakit, vita nem volt, Viktor es a tobbiek
befutottak,

Sasvari lett a pottag

Az mindenkeppen emlitesre melto, hogy senkit sem jeloltek Orbannal
szemben, de hat nincsenek iranyzatok, amik kozul valasztani kellene,
nagy a nyugi, verlazitoan nagy a nyugi a Fideszben. Egyetlen kuldott
akadt, aki nemmel szavazott, amikor Orbanrol dontott a kongresszus.
Tobbek meggyozodese szerint ez tudatos huzas volt, igy is nagyon
hasonlitott az egesz azokra a valasztasokra, amikor csak a Hazafias
Nepfront neve szerepelt a cedulakon.

Gyorgy Bence

* Programtetelek *

A Fidesz VIII. kongresszusanak legfontosabb dontese az volt, hogy
egyhangulag elfogadtak a part programteziseit. Az anyag az osszel
kiadott, A polg ri Magyarorsz g rt cimu vitairat tomoritett,
atdolgozott valtozata.

Mindenekelott megtudhatjuk belole, hogy a Fidesz olyan szabadelvu
neppart, ahol politikai otthonra lelhetnek, s egyre inkabb lelnek is, a
konzervativ es keresztenydemokrata eszmek hivei is. (Orban a
kongresszus elott egy hettel bejelentette, hogy egyre tobb volt KDNP-s
lep be a Fideszbe. A valasztmany ulesen arra kerte a tagsagot, hogy
segitsek a belepok otthonra talalasat.) Az is hamar kiderul, hogy a
part celja: minel tobb ember szamara vonzova valjon a polgari
eleteszmeny, es elerhetove a polgari eletforma. Tisztazva az
ideologiai vitakat, leszogezik: a Fidesz a legszorosabban a magyar
szabadelvusegnek ahhoz az oroksegehez kapcsolodik, amely Szechenyi,
Kossuth, Deak, Eotvos, a magyar reformnemzedek kozos muveben
megteremtette az egyeni szabadsag es a nemzeti erdek, haza es haladas
egyseget: a polgarosodas es korszerusites ugyet szolgalo
tarsadalmi egyetertest, az erdekegyesites programjat. A szabadelvu
gondolat hivei - a XX. szazadi radikalliberalisokkal ellentetben - az
egyeni szabadsag eszmenyenek a termeszetes kozossegi formakat
nagyra becsulo, a csalad, a kis kozossegek, a vallas erteket
tisztelo iranyzatat kepviseltek - olvashatjuk, magyarazando a
kereszteny-konzervativ kapcsolatot.

Napjaink vilagat elemezve megallapitjak: a magyar tarsadalmat a
helyzetevel valo mind nagyobb elegedetlenseg jarja at. A tarsadalom
nagyobbik felenek korabbi egzisztencialis biztonsaga megrendult,
jovedelme vasarloerejenek nagy reszet, masodjovedelmet vagy eppen
allasat elveszitette. Emellett velemenyuk szerint szemet szur, hogy
vannak szuk csoportok, amelyeknek tulajdona ugrasszeruen gyarapszik,
jovedelme novekszik, fogyasztasa bovul, eleteselyei jobbak, hatalma
mind nagyobb. Az anyag hosszabb elemzest tartalmaz a "melyebb okokrol"
is. A tarsadalom allapotarol igy irnak: az allam gyengesegeben es
az azt korulvevo es mukodteto demokratikus intezmenyek
gyengesegeben a magyar tarsadalom bizonyos metekben megint csak sajat
gyengeseget ismerheti fel.

A varakozasoknak megfelelo kritika eri a koaliciot: az
MSZP-SZDSZ-koalicio a tovabbiakban sem kivanja a rejtett
tokeatcsoportositasnak es tokefelhalmozasnak, sajat kliensei ilyen
modon valo tamogatasanak, a gazdasagi es a tarsadalmi kozep
kiurulesenek, a tarsadalom ketpolusuva valasanak a
Kadar-rendszerbol orokolt eroviszonyokon alapulo spontan
folyamatat megallitani vagy visszajara forditani. Eppen
ellenkezoleg, a rendelkezesre allo eszkozokkel tudatosan erositi
ezeket a folyamatokat. Ez a kozos gazdasagpolitika es kozos
klienspolitika - a nagytulajdon tamogatasaert folyo versenges - a
jelen koalicio partjainak legerosebb osszetarto ereje. Egy lappal
kesobb: a szocializmusnak a jelen koalicioban osszefogo ket
utodpartja (!) az allamot is ugy formalja at, hogy az mind kevesbe
kepes az eros tarsadalmi csoportokkal, a rendszervaltas gyozteseivel
szemben az erdek- es eroviszonyokat a gyenge csoportok, a
rendszervaltas vesztesei javara kiegyensulyozni.

A celok kozt emlitik, hogy 1998-ban uj rendszervaltasra ugyan nem kell
torekednunk, de "egyszeru kormanyvaltasnal tobbre, a
rendszervaltas eddigi allasanak felulvizsgalatara, a ketpolusu
tarsadalmat s egy szuk elit uralmat folytonosan ujratermelo rendszer
letrejottenek megakadalyozasara, a rendszervaltas uj iranyba
terelesere van szukseg.

Husz ev utan vegehez kozeleg a bos-nagymarosi vizlepcso kalandos
tortenete. A hagai birosag elott ket orszag kepviseloi alltak,
de valojaban ket szemlelet csatazott evtizedeken, rendszervaltasokon
atnyulva. Az egyik elterel, epit, vizet kormanyoz - persze
koltsegvetesi milliardokbol -, a masik megovni igyekszik az eredeti
allapotot, okologiai ervekre hivatkozik, hosszabb tavon keszit
koltseg-haszon egyenleget.

A birosag visszavonult

A bos-nagymarosi ugy kezdete a mult kodebe vesz. Egyesek szerint mar
a szazad elejen hozzakezdtek a tervezesehez, masok szerint a kezdet
azonos a szocializmus otven evvel ezelotti kezdetevel. Az elso fontos
irasos emlek 1963-bol valo, ez a bos-nagymarosi vizlepcsorendszer
kozos magyar-csehszlovak terve, amit a ket kormany jovahagyott. Mas
akkoriban azutan nem is tortent. Ezt mutatja, hogy 1974-ben a kormanyok
ismet jovahagytak, ezuttal a vizlepcsorendszer modositott terveit.
Komor datum 1977. szeptember 16. Az epitesben erdekelt lobbi elerte,
hogy ezen a napon a kormanyfok es a partelnokok allamkozi
szerzodest irjanak ala a megvalositasrol. Magyarorszagon
torvenybe is iktattak a vizlepcsorendszert. A forint- es
koronamilliardokat felemeszto epitkezes a nyolcvanas evekben zajlott,
mindket orszag polgarai elol titkolva, mi is keszul valojaban. A
nyolcvanas evek vegere azert sok minden kiderult, ami elemi ereju
allampolgari felhaborodast okozott; Magyarorszagon 1989-ben elobb
felfuggesztettek, majd vegleg abbahagytak az epitkezest.
Csehszlovakiaban is volt nehany het 1990 elejen, amikor az ottani
szakertoknek alkalmat adtak arra, hogy kifejtsek (ha lehet, meg a magyar
szakertokenel is lesujtobb) velemenyuket. Am ez a boldog korszak
veget ert, meg mielott az 1990-ben alakult kormanyok
targyaloasztalhoz ultek volna a "hogyan tovabb" kerdeseben.
Megegyezes nem szuletett. Nem is szulethetett, mert a csehszlovak fel
targyalasi pozicioja kimerult abban, hogy a vegsokig ragaszkodott a
tovabbepiteshez, es minden egyes targyalason kifejezte
elszantsagat a bosi vizlepcso akar egyoldalu uzembe helyezesere
is. 1991 tavaszan kapta az onallo csehszlovak terv a C varians nevet.
A Duna csehszlovak teruletre torteno elterelesevel valo fenyegetes
miatt azutan a magyar kormany 1992 majusaban egyoldaluan megszuntette
a szerzodest. Am ez nem befolyasolta a csehszlovak epitoket, 1992.
oktober 25-en 40 kilometer hosszusagban a sajat teruletukre
tereltek a hatarfolyot. A cselekmeny nemzetkozi diplomaciai vihart
kavart, az EK (az EU elodje) legmagasabb rangu tisztviseloi is
beavatkoztak az ugybe. Nehany nappal a Duna elterelese utan a felek
alairtak az ugynevezett londoni egyezmenyt, melyben a csehszlovak fel
vallalta, hogy a Duna-viz legalabb 95 szazalekat haladektalanul
visszaadja, am ezt soha nem tartotta be. Az EK bizottsaganak
kepviseloje altal is alairt dokumentumbol csak egyetlen dolog
teljesult: a felek a hagai birosag ele terjesztettek a vitat.

A per

A volt szocialista orszagok nem ismertek el a hagai Nemzetkozi
Birosag joghatosagat, ezert a bos-nagymarosi ugyben kozos
nyilatkozatot kellett a feleknek elfogadniuk, amelyben elismertek az
ugyben a birosag joghatosagat. Ebben vallaltak, hogy a birosag
donteset vegrehajtjak, valamint megfogalmaztak kerdeseiket. A
nyilatkozatot a kormanyok kepviseloi 1993. aprilis 7-en Brusszelben
irtak ala, es parlamenti ratifikacio utan 1993. julius 2-an
nyujtottak be a birosagnak. A nyilatkozat kerdesei, egyszeru
megfogalmazasban:

- Volt-e joga Magyarorszagnak a vizlepcsorendszer epitesi munkait
felfuggeszteni, majd vegleg abbahagyni?

- Volt-e joga Csehszlovakianak a bosi eromuvet a C varians
mutargyainak megepitesevel uzembe helyezni?

- Volt-e joga Magyarorszagnak az 1977. evi allamkozi szerzodest
egyoldaluan megszuntetni?

- A felek kerik a birosagot, hogy allapitsa meg a fenti kerdesekre
adott valaszokbol kovetkezo jogaikat es kotelezettsegeiket.

A per ket szakaszbol all: irasbeli es szobeli reszbol. A magyar
periratok mintegy otezer oldalt tesznek ki, a szlovak anyag ennel
valamivel kevesebb. Az irasbeli anyagok benyujtasa utan a birosag a
felekkel egyeztetett idopontra, 1997. marcius 3-ra kituzte a szobeli
meghallgatast. A szlovak fel kulonfele urugyekre hivatkozva
tobbszor szeretett volna halasztast elerni, utoljara azert, mert az
ev elejen vezeto jogaszuk, Derek Bowett cambridge-i professzor
bejelentette, hogy egeszsegugyi okbol abbahagyja perbeli szerepleset.
(A betegseg mibenletere azota sem derult feny.) A birosag azonban
ragaszkodott a kezdeshez, annyi engedmenyt tett, hogy a felek
meghallgatasa koze szunetet iktatott, igy a szlovak fel nyert ket
hetet, amit aztan a magyar eloadasokbol valo alapos felkeszulesre
hasznalt fel. (Hogy milyen sikerrel, az majd csak az itelet utan derul
ki.)

A szobeli meghallgatas

A magyar ugyvedek marcius 3-tol ot napon keresztul napi harom
oraban foglaltak ossze a magyar allaspontot, a szlovak fel hasonlo
eloadasait marcius 24-en kezdte. Aprilis 1-4. kozott a birosag a
helyszinen tekintette meg "a per targyat". Szlovakiaban a pozsonyi
kikotot, a bosi eromuvet es az ottani vizpotlast lattak. Mindent
azert nem mutattak meg a biraknak, igy peldaul a dunacsunyi gaton
nem allt meg az autokonvoj. Magyarorszagon a lecsokkent vizu Dunat, a
Szigetkozt ert karokat, az elbontott nagymarosi munkagodor helyet,
valamint a budapesti vizellatast biztosito kutakat tekintettek meg a
birak. Ezutan mindenki visszautazott Hagaba, ahol meg ket-ket nap
allt rendelkezesre a feleknek egy vegso osszefoglalasra.

A mult heten veget ert a szobeli szakasz. Az utolso napon a birosag
meg feltett nehany kerdest, amelyekre ezen a heten varja a valaszt.
Ezt kovetoen azonban a feleknek mar nincs lehetoseguk befolyasolni a
birakat, akik hozzakezdenek az itelet megalkotasahoz. Nem lesz
konnyu dolguk.

A szobeli szakasz hetei megmutattak, hogy Magyarorszag es Szlovakia
allaspontja alapvetoen kulonbozik. A nagyfoku velemenykulonbseg
utolag igazolja azokat, akik szerint a birosag iteleteben lefektetett
nemzetkozi jogi szabalyozas nelkul, ketoldalu targyalasokon
bizonyosan nem lehet megoldast talalni a vizlepcsougyben. Kulonosen
a magyar fel szamara nem. A szlovak eloadok hihetetlen merteku
koveteleseket tamasztottak, es jeleztek, hogy meg ujabbak varhatok.
Igy peldaul szerintuk az eredeti vizlepcsorendszert kell kozosen
megepiteni, amihez elobb a magyar fel kotelessege a C varians
lebontasa, valamint a jelenlegi szlovak becsles szerinti 2,5 milliard
dollar karterites megfizetese.

A szobeli meghallgatason elhangzottak alapjan a felek allaspontjaban
megmutatkozo legfobb ellentetek:

- A szlovak fel szerint az 1977. evi vizlepcso-szerzodes ervenyben
van, a magyar fel szerint nincs.

- A bosi eromu mukodese a magyar fel szerint kornyezeti karokat
okozott, a szlovak fel szerint nem. Kovetkezeskeppen a szlovak fel
szerint a kornyezeti szempontok nem alapvetoek a vita rendezeseben,
muszaki potintezkedessel egyebkent is minden megoldhato.

- A magyar fel szerint a Duna vizenek 100 szazalekat, a szlovakok
szerint 2 szazalekat kell a magyar-szlovak hatarszakaszon a Dunaba
engedni az 1977. evi szerzodes szerint.

A ket delegacio erveleseben megmutatkozo kulonbseg alapjan jo
remenyekkel varhatnank a hagai iteletet, ha most az egyszer
- kivetelesen - minden magyar erintett ugyanazt akarna, nevezetesen
visszaszerezni a Dunat a szigetkozi szakaszra, es minel kisebb anyagi
veszteseggel lezarni az orszagok kozti vitat. A tapasztalatok szerint
az osszetartasnak kicsi az eselye, am ennek ellenere erdemes nehany
elemet kiemelni az ervelesekbol.

A szlovak jogi allaspont tarthatatlansaga nyilvanvalova valt
Hagaban. A C varians jogossaganak alatamasztasara csak egyetlen
ervuk volt: az 1977. evi szerzodes maig (es mindorokre) hato
ervenye. Allaspontjuk szerint a C varians a szerzodeses
kotelezettseget "legjobban megkozelito megoldas, ami jogilag
ideiglenes, muszakilag azonban vegleges. Eloadasuk szerint az
epitkezesbe 1989-ig beleolt sok penz miatt voltak kenytelenek 1991-ben
az "ideiglenes megoldast" valasztani. Ezzel azonban akaratlanul is
onmaguk ellen szoltak, mert a ket idopont kozott Magyarorszag
szamtalan targyalason probalta meg a vitatott kerdeseket rendezni,
eppen a karok es vesztesegek igazsagos rendezese celjabol. A magyar
eloadok hosszan ismertettek ennek a korszaknak az esemenyeit, annak
igazolasara, hogy a magyar fel a nemzetkozi jog normaihoz vegsokig
ragaszkodva, a merev csehszlovak magatartas miatt jutott a szerzodes
egyoldalu felbontasanak kenyszerhelyzetebe.

A magyar delegacio ervelesenek sulypontja az epitkezes elhagyasa
es a szerzodes egyoldalu felbontasa jogossaganak igazolasa volt. A
birosag fokent az 1989. evi magyar felfuggesztes, majd a vegleges
elhagyas megiteleseben van nehez helyzetben. (Ezt igazolja, hogy a
most feltett kerdesek lenyegeben mind erre vonatkozo ujabb
informaciokat kertek.) A magyar fel altal fo indokkent hangoztatott
okologiai szukseghelyzet egy termeszettudomanyos szakember vagy egy
kornyezetvedo szamara teljesen ertheto es meggyozo, am kerdes,
hogy mennyire befolyasolja egy jogasz gondolkodasat. Remenyre ad okot,
hogy az utobbi evtizedekben nagy fejlodesnek indult a nemzetkozi
kornyezetvedelmi jog. A kornyezeti ertekek, mindenekelott az
ivovizkeszletek megovasa ma mar szamos nemzetkozi egyezmeny
targya. Kozuluk is kiemelkedoen fontos Az Europai Unio vizugyi
politikaja cimet viselo dokumentum, ami a vizek hasznalatakor elso
helyre az ivovizkeszletek megovasat helyezi.

Az itelet

varhatoan oszre szuletik meg. Harom kivalasztott biro fogalmazza
meg, minden mondatarol kulon szavaznak majd mind a tizenoten. Az
itelet tartalmarol ertelmetlen lenne joslasokba bocsatkozni, az a
ket szelsoseg kozott lesz valahol. Az egyik veglet: a hagai
biraknak a kirandulason megtetszett a bosi eromu, es a
kornyezetvedelmi szempontok teljes figyelmen kivul hagyasaval az 1977.
evi szerzodes reszleges vagy teljes teljesiteset irjak elo. A
masik lehetoseg, hogy a hagai birosag itelete vegleg megsemmisiti
az 1977. evi rossz szerzodest, es ennek nyoman megkezdodhet az
epitkezes okozta karok helyrehozatala. Mar ami egyaltalan
helyrehozhato.

Hajosy Adrienne

* A hivatalos magyar allaspont *

"A jelen iratban bemutatott bizonyitekok es jogi ervek alapjan a Magyar
Koztarsasag felkeri a birosagot, hogy hozzon iteletet es jelentse
ki, hogy

1. A Magyar Koztarsasagnak jogaban allt felfuggeszteni, majd elhagyni
a nagymarosi epitkezesi munkalatokat es a bosi epitkezesnek azon
reszeit, amelyekert a szerzodes ertelmeben a Magyar Koztarsasag
felelos;

2. A Cseh es Szlovak Szovetsegi Koztarsasagnak nem allt jogaban
alkalmazni az "ideiglenes megoldast" (a Duna elrekeszteset az 1851,7
folyamkilometernel csehszlovak teruleten, annak a vizfolyasra es a
hajozo mederre gyakorolt kovetkezmenyeivel);

3. 1992. majus 19-i nyilatkozataval Magyarorszag ervenyesen szuntette
meg a bos-nagymarosi vizlepcsorendszer epiteserol es
mukodteteserol szolo, 1977. szeptember 16-an kotott szerzodest;

tovabba felkeri a birosagot, hogy hozzon iteletet es jelentse ki,
hogy ezeknek a donteseknek, valamint a birosagnak bemutatott
bizonyitekoknak es erveknek a jogi kovetkezmenyei a kovetkezok:

(1) az 1977. szeptember 16-an kotott szerzodes soha nem volt
ervenyben a Magyar Koztarsasag es a Szlovak Koztarsasag kozott;

(2) a Szlovak Koztarsasagot felelosseg terheli a Magyar
Koztarsasaggal szemben a fent emlitett "ideiglenes megoldas" uzemben
tartasaert;

(3) a Szlovak Koztarsasagot nemzetkozi felelosseg terheli az
"ideiglenes megoldas" altal a Magyar Koztarsasag es sajat
nemzetisegei altal elszenvedett vesztesegekert es karokert;

(4) a Szlovak Koztarsasag koteles megteriteni az ilyen vesztesegeket
es karokat; a karterites osszeget, amennyiben a Felek az
itelethozatalt koveto hat honapon belul nem tudnak megallapodni, a
birosag hatarozza meg;

(5) a Szlovak Koztarsasag koteles:

(a) visszaterelni a Dunat a Magyar Koztarsasag es a Szlovak
Koztarsasag kozotti nemzetkozi hatar menten eredeti medrebe, azaz a
vonatkozo egyezmenyek altal meghatarozott fo hajozhato mederbe;

(b) visszaallitani a Dunanak az ideiglenes megoldas uzembe helyezese
elotti allapotat;

(c) megfelelo garanciakat adni a Magyar Koztarsasag es sajat
nemzetisegei altal elszenvedett vesztesegek es karok megismetlodese
ellen.

Alairas: Martonyi Janos

a Magyar Koztarsasag Kormanyanak megbizottja

1994. aprilis 5.

Furulyas Janos, az FTC labdarugo-szakosztalyanak volt elnoke, a klub
alelnoke

Nincs megallas, nincsen szunet: osszel meg csupan transzparens
szolitotta fel Novak Dezso edzot a tavozasra, mult heten mar a
Fradi-szekhaz betort ablakai jeleztek a szurkolok (most nem a Novakot
megbuktato kemeny mag) elegedetlenseget. A labdarugo-szakosztaly
elnoksege kedden ket meccsre szolo ultimatumot intezett Varga
Zoltanhoz (vagy ket gyozelem, vagy viszlat), de a masnapi dontetlen
utan megsem az edzo ment, hanem a szakosztaly elnoksege. A
klubvezetes maradt es maradtak a futballszakosztaly fizetett
alkalmazottai is. Furulyas Janos az FTC-Videoton-derbi utan telefonon
jelentette be lemondasat Szivos Istvan klubelnoknek.

Magyar Narancs: Lemondasa ota beszelt Varga Zoltannal?

Furulyas Janos: A Zoli bajban van, ma reggel is hivott. (Az interjc
vas rnap k sz lt - a szerk.)

MN: Bajban? Az elmult napokban nem stabilizalodott a helyzete?

FJ: En tarsadalmi funkcioban voltam a Fradiban, de dolgoztam. A fizetett
emberek meg csak ugy elvannak ott.

MN: Azokra celoz, akik a csutortoki kollektiv elnoksegi lemondas
utan is a helyukon maradtak? Albert Florianra, Novak Dezsore, Orosz
Palra?

FJ: Igen. Az ugyeket en vittem. Peldaul a szerzodeseket: nehany
lejar, ujakat kellene kotni, akie nem jar le, azt modositani kene.
Ha mondjuk valaki harom evre szerzodott x osszeggel, s egy masvalakit
kesobb vettunk fol jobb feltetelekkel, akkor az a tisztesseges, hogy
az elobbit valahogy kiigazitsuk. Ezek a gyerekek egyutt fociznak, es
azert annyira nem profik, hogy ne tudja az egyik, mennyit keres a masik.

MN: Honnan tudjak?

FJ: Hat megmondjak egymasnak. Tudom, hogy igy van. Es ez lehet
feszultsegforras is, mondjuk a meccs heveben, 0-1-nel beszolnak
egymasnak, dogolj te meg az egyenlitesert. Ezeket a dolgokat
erzekkel kell kezelni. Nekem ez volt a dolgom, az egzisztencialis
hattereket szepen lerendezni. Ugy erzem, ezt tobbe-kevesbe
levezenyeltem. Ez az apparatus azonban, mivel ezekben eddig is fek volt,
nem tudja ezeket megoldani.

MN: Miert? Ennyire jaratlanok lennenek e teren?

FJ: Mas beallitottsagu emberek. Ehhez pedagogusnak kell lenni,
szeretni kell az embereket, szeretni kell az egyesuletet, nem szabad
nagykepuen kezelni senkit se. Nem tudom, Nyugaton hogyan van: ha egy
valahai nagy jatekos vezeto pozicioba kerul, ott is lenezi-e a
maiakat. Lehet, hogy a Florinak vagy a Novak Dezsonek a Hajnal Tamas egy
semmi, de lehet, hogy abbol a gyerekbol lesz annyi vagy tobb is, mint ok
voltak. Rabeszeltek a Szivos Pistat, hogy ennek a fiunak nem kell
jobb szerzodest adni, mint a tobbi juniornak. A Pista meg rabolintott,
jo. Jott hozzam, Jani bacsi, hagyjuk a Hajnal-szerzodest. Akkor en
azt mondtam, ez kivalo focista, es ha itt vacakolunk, viszi a gyereket az
MTK. A Pista erre is bolintott. Beszeltem a szulokkel ketszer is,
megcsinaltuk az ugyveddel a szerzodest. Mondom az elnoknek, ala kene
irni. Ird ala, a Fradi alelnoke is vagy, valaszolta Szivos. De hat
az alapszabaly szerint akkor at kell adnod a jogot, mondom en. Jo, hat
vegyuk ugy, hogy atadtam, mondta a Pista. De nem igy megy ez, feleltem
en, hat ezt irasba kell fektetni. Hat erre mondtam az elobb, hogy igy
nem lehet ugyeket rendezni.

MN: Nem banta meg, hogy felallt?

FJ: Nem. Nezzek, engem mar honapok ota arra osztokeltek, hogy a
Zolit el kell kuldenem.

MN: Kinek mondtak volna? Elvegre tavaly szeptemberben on hozta ide Varga
Zoltant.

FJ: Vargat valoban en "talaltam ki". Az elso megbeszelesen Szivos
es Novak itt olelgettek a Zolit, orultek neki, komolyan mondom. En
nem tudom, mi tortent ezutan, kivel talalkozott, de amikor arra kerult
a sor, hogy milyen segitotarsakkal dolgozzon a Zoli, azt mondta, neki a
gyuro nem kell. Ezzel kezdte.

MN: Ugy tudjuk, Bodnar Jozseffel masnak is voltak problemai.

FJ: Igen. Nem tudom, rajtam kivul tudott-e valaki a gyuroval egyutt
dolgozni. Sok mindent hallani, en kijottem vele, bar volt olyan, amikor
megkemenyedett a helyzet. Elofordult, hogy megdadaztak egy-egy
jatekost.

MN: Hogyan?

FJ: Igen, Fradi-jatekost, es allitolag o volt az ertelmi szerzo.
Amikor kerdore vontam, azzal vedekezett, hogy tudja, Jani bacsi,
bantotta a Fradit, es en a Fradi erdekeben tettem ezt. Egyebkent ha
az elnokseg Mucha Joskat valasztja, o is csak akkor vallalta volna,
ha Bodnar gyurot elkuldjuk. Varga Zoli, ezt szamtalanszor
vegiggondoltam az elmult honapok soran, nyilvan minderrol tudott. O
tehat egyfajta rendcsinalo szerepre is vallalkozott, bar ebbe
kivulrol is belehajszoltak.

MN: Kik? Mindenki ugynevezett sugokrol beszel akar Vargarol, akar
Simonrol vagy eppen onrol van szo.

FJ: Nem tudom, hogy Zolinak a Sport Plusz Foci nehany embere sugott-e,
egyesek ezt allitjak. Meg azt, hogy idos, nagynevu volt ferencvarosi
labdarugok ugy informaltak Vargat, hogy a Ferencvarost a jelenlegi
vezetes tonkreteszi. Tudom, hogy talalkoztak Zolival.

MN: A vasarnapi Nemzeti Sport tanusaga szerint viszont Varga sajnalja az
on tavozasat.

FJ: Amiert a Zoli ragaszkodott es mind a mai napig ragaszkodik hozzam,
annak nagyon egyszeru oka van. Akik szidjak a Fradi vezetoit, azok engem
korrekt, tisztesseges embernek tartanak. A tobbieket viszont ki kell
soporni, nyilvan ezt mondtak a Zolinak is. O meg ugrott erre, pedig
neha, hogy ugy mondjam, bizony felretajekoztattak. Peldaul egyszer
azzal jott, hogy a Szivos iszik, pedig az a szerencsetlen Pista
eleteben nem ivott egy pohar sort se. Amikor aztan jottek a Zoli
intezkedesei, amikor elengedett nehany labdarugot, mindig az en orrom
ala dorgolte a vezetes, hogy tessek, szetveri a Varga a csapatot.
Nehany ujsag is bekapcsolodott a vitaba, peldaul a fiam mutatta a
minap, hogy a Sport Plusz Foci hogyan csinalt hulyet belolem. Barmit
kerdeztek, en arra azt "valaszoltam", hogy "ez nehez kerdes".
Szeretnem elmondani, nem is beszeltem az interjut "keszito Bocsak
Miklossal, szot se valtottunk, becsuletszavamra. Tenyleg akart velem
beszelni, napokig keresett telefonon, de hiaba. Nem nehez nekem semmi,
mert ha az, leteszem. A szakosztalyelnoki poziciot sem azert tettem le,
mert megszakadtam alatta. Nekem, hala istennek, van energiam, van vagy
tizenot gazdasagi funkciom kulonbozo elnoksegekben,
igazgatosagokban. Ki merem jelenteni, fele idom megis a Fradira jutott.
En ezert soha egy fillert nem kaptam az eletben, csak adtam. Szoval
belekotottek a Vargaba egyre tobbszor, en meg orlodtem kozottuk.
A Zoli is egyre tobb hibat vetett, talan azert is, mert mar mindenben
rosszat sejtett. Ha kicsit nem ugy edzett valamelyik jatekos, azt hitte,
oellene dolgozik az illeto.

MN: On azt nyilatkozta, hogy a hatpontos megoldas nem az on otlete volt,
sot azt nem is elnoksegi tag terjesztette elo. Nevet eddig nem emlitett
senki - megmondana, ki volt az?

FJ: Persze. A kovetkezo tortent: a szombathelyi 0-1 utan hivott a
Pista, hogy lepni kell, meg dobogora sem kerulunk. Hivjuk ossze az
elnokseget. Hetfon este osszeultunk, en kozel egy orat
beszeltem. A vegen nem tettem javaslatot, azt mondtam, mindenki fejtse ki
a velemenyet, es ezutan hozzunk hatarozatot. Ott volt harom fizetett
alkalmazott is, akik kozul ketto nem tagja az elnoksegnek: Orosz Pali
es Novak Dezso. Ok nagyon kemenyek voltak, azonnal fel kell allitani
a Zolit, ezzel jottek. Erre masok megjegyeztek, hogy alljunk meg, azert
voltak itt eredmenyek, es a szurkoloknak sem ez a velemenyuk. Az is
elhangzott, hogy a szurkolok manipulalva vannak a Varga mellett a Sport
Plusz Foci altal. Lehet, hogy van ebben valami, mint ahogyan abban is, hogy
a szurkolok szeretik a Zolit, sokuknak az a velemenye, jot akar a
gyerek, es ennek erdekeben meg a tespedt vezetosegnek is nekirontott.
Mikor mindenki elmondta a magaet, donteni kellett a javaslatrol meg az
esetleges utod szemelyerol. Ha viszont valtunk, csak olyat lehet
odatenni, aki a Fradiban dolgozik. Orosz Pali, leszel-e edzo? Azt mondta,
isten ments. Novak is nemet mondott. Ekkor alltam elo a javaslatommal:
varjuk meg a bajnoksag veget, es ha nincs dobogo, akkor dontsunk. Az
elnokseg mar bolintott, es szavazni akartunk errol, amikor folallt
Novak, es kozolte: ket merkozesen vagy hat pont, vagy menjen. Erre
kitort a hangzavar, mindenki beszelt egyszerre. Minden itt van nalam a
magnetofonon. A vegen Novak javaslatat fogadta el az elnokseg.
Hamarosan hiv Szivos: mi van, nem rugtatok ki? Mondtam, holnap reggel
megbeszelunk mindent. Masnap bevittem a hatarozatot a Pistanak, aki azt
mondta, rendben van, de hozzatette, csutortokon mindenkeppen legyen
elnoksegi ules, o is szeretne ott lenni, mert fel akarja allitani
Vargat.

MN: Ez volt 16-an.

FJ: Igen. Jott a szerdai meccs. Zolival kozoltem a dontest, en akkor
nem mondtam el neki azt, mi volt az en javaslatom az elnoksegben, azota
persze mar kozoltem vele. Ha nem mondok le, nem is kozlom vele, pedig a
hatpontos javaslatot mindenki nekem tulajdonitotta, es mindenki engem
nevezett balkaninak meg barbarnak. Szerintem a hatpontos hatarozat sem
barbar eleve, mert nagyon sok olyan dolog tortent az utobbi idoben, ami
miatt ezt a Vargat sajnos fel lehetett volna allitani. En akartam neki
adni egy eselyt a bajnoksag vegeig, masok nem akartak, es igy
szuletett a kompromisszumos hatpontos megoldas. A dolgot igy is lehet
nezni. Szerdan a meccs szuneteben hivott a Szivos Pista, es az az
igazsag, hogy nem orult az eredmenynek (a f lid ben 2-0-ra vezetett a
Fradi - a szerk.). Mondta azt is, szeretne, ha helyette en mennek be este
az Aktu lis cimu musorba. Par perc mulva hivott Betlen Janos, az
Aktu lis musorvezetoje: 2-1, szeretne, ha este bemennek akkor, ha
dontetlen lesz az eredmeny. Alighogy lefujta a biro a meccset, ujra
hivott: 2-2, tehat haromnegyed tizkor talalkozunk a teveben. Mondtam,
rendben van. Par perc mulva megint csorog a telefon, Szivos hivott:
Janoskam, balhe van. Skandaljak a szurkolok a nevedet, hogy takarodj.
En erre azt mondtam, Pistam, akkor felallok. Ugyis regen fontolgatom,
nem csinalom tovabb. Folhivtam a Betlent, lemondtam az adast. Nagyon
folkaptam a vizet a Pistan, mert nemcsak az en nevemet skandaltak, az
ovet is, lattam a Hiradoban. Bantott az egesz dolog, hogy a vezetok
elegansan visszavonultak, engem meg otthagytak predanak. Igy en lettem
az, akit a beke kedveert ki kellett rugni, azok pedig maradhattak,
akiknek mar reg el kellett volna menniuk.

MN: Miert valtozott meg Szivos Istvan velemenye csutortokre?

FJ: A Pista mereven ragaszkodott a Varga kirugasahoz. Szerda este azonban
ketsegbeesett. Csutortok reggel Benedek Fulop foldmuvelesugyi
allamtitkar keresett, hogy feltetlenul talalkozzunk. Masfel orat
gyozkodott, nem nekem kene menni a Fradibol. Masfel ora mulva a
Szivos Pistat odahivtak. Benedek Fulop eloadta, hogyan probalt
engem maradasra birni, sikertelenul. Megkerdezte a Pistat, most mi
legyen. Szivos azt mondta, o mar dontott: Varga marad, es delutan
kirugja az egesz szakosztaly elnokseget. Erre mit mondhattam volna,
amikor ket nappal ezelott Szivos meg azzal jott, csutortokon a
szerdai eredmenytol fuggetlenul felallitja Vargat. Szivos a
felvetesre igy valaszolt: te beulsz a kocsiba, es hazamesz
Vacszentlaszlora, de nekem vissza kell mennem az Ulloi utra a
szurkolok koze.

MN: Szivos a szerdai tuntetestol ijedt meg?

FJ: Szerintem igen. Ugy lattam, neki nagyon jol jott a lemondasom. Ugy
gondolta, ennyi talan eleg lesz a nepnek, hiszen a szurkolok az o
lemondasat is koveteltek, sot azt is skandaltak, hogy "vezetes,
takarodj".

MN: On tobbszor is kifejtette, hogy az FTC szempontjabol a klub
privatizacioja az igazi problema.

FJ: Alapveto kerdes, hogy - tul az erzelmi toltesen - valojaban
kie is a Fradi. Nem akarom ezt a kerdest kemenyen feszegetni: voltak itt
korabban is nagy szponzorok, peldaul a Kordax, amelyik adott egy evben
tobb mint 100 millio Ft-ot. Az allami koltsegvetesbol mas klubokhoz
hasonloan a Fradi is kap penzt addig, amig nem lesz sporttorveny. Mert
ha az eletbe lep, akkor ennek vege. Akkor a funyirasert is a Fradinak
kell fizetnie, es akkor mar gond lehet. Az allam most meg nagyon sokat
segit minden klubnak. Ugyhogy itt valakit vagy valakiket talalni kell -
ezen mi mar regota dolgozunk. En is targyaltam egy nagyon komoly
kulfoldi ceggel, de errol nem beszelhetek konkretan. A targyalasok
fel eve folynak, ha ez osszejonne, megoldodna a Fradi minden gondja. Ez
a ceg viszont csak az onallo futballklubot tamogatna. Ebben a
jelenlegi menedzsment nyilvanvaloan ellenerdekelt, hiszen a mostani
vezetoi strukturaval ez a lehetseges tulajdonos nemigen tudna mit
kezdeni.

MN: A jelenlegi vezetesnek van elkepzelese a privatizaciorol?

FJ: Szerintem nincs. Szponzorokban gondolkodnak, de nem tudok arrol, hogy
vilagos elkepzeleseik lennenek.

MN: Mik a klub kilatasai e teren?

FJ: Az atkosban az elnokseg kulonbozo nagyvallalatok
vezerigazgatoibol tevodott ossze, mindegyikuk fenntartott egy-egy
szakosztalyt. Nekem azt mondtak, Jani, tied lesznek a focistak. Itt volt
nalam, Vacszentlaszlon, 20 labdarugo szerzodeses munkaviszonyban,
tolem kaptak a penzt. Ez igy mukodott akkor. Most hozzuk a
szponzorokat, ha jonnek egyaltalan. Egyre kevesebben vannak azonban, es
ha a Fradiban ilyen kaotikus allapotok lesznek, komoly szponzort nem fogunk
talalni. Ez itt a tet. Nem fogja senki sem a penzet megbizhatatlan vagy
kevesbe megbizhato emberek kezebe tenni. Nem helyezi a milliardjait
olyan helyre, ahol, ha par szaz szurkolo elkezd kiabalni, mindenki
fejvesztve menti a boret. En mindenesetre vegigtelefonalom az
uzletfeleket, folytassak tovabb a targyalast az FTC-vel. Ez nagyon
fontos ugy, allitom, politikai szempontbol is.

Bundula Istvan

Kerenyi Gyorgy

A kilencvenes evek nemzetkozi viszonyaiban uralkodo esetlegesseg egyik
jellegzetes megnyilvanulasa az a megkozelites, amely szerint a
kozelgo katasztrofa meg nem a katasztrofa maga. A looming
catastrophe: a helyszineket, az aldozatokat es a nemzetkozi
kovetkezmenyeket tekintve sok mindent elore lehetett latni az utobbi
evekben a Balkanon, Afrikaban, a Kozel-Keleten es egy sor mas
esetben. Megsem tortent altalaban az, vagy nem akkor es nem ott, ami
milliok ertelmetlen szenvedeset megelozhette volna. Az atomugyek is
altalanossagban ide sorolhatok, azzal a nem csekely kulonbseggel,
hogy a megelozes szo itt tobbnyire csak az illem kedveert hangzik
el. Nezzunk nehany peldat.

A kozonseg es az atomuzletben utazok suru kozonyetol
korulveve a hagai Nemzetkozi Birosag 1996. julius 8-an het-het
aranyban nem tudta eldonteni, hogy a nemzetkozi joggal
osszeegyeztetheto-e vagy sem, ha egy allam, puszta letenek
vedelmeben, atomfegyvert vet be, vagy azzal fenyeget. Noha egy rangos
ENSZ-testulet tanacsado velemenyerol van szo, amelyet az ENSZ
Kozgyules megkeresesere adott, meg a kulonbozo
vilagosszeeskuves-tortenetek kedveloinek vesebe furodo
tekintete sem rezdult meg a hir hallatan. Az Economist pedig egy
hettel a hatarozat nyilvanossagra hozatala utan nyulfarknyi
tudositasban igy foglalta ossze a hatarozatot: A Nemzetkozi
Birosag megallapitotta, a nuklearis fegyverek hasznalata
onmagaban nem utkozik a nemzetkozi jogba. A hasznalatuk egy
megsemmisulessel fenyegetett allam reszerol viszont jogos
lehetne.[1] A tanacsado velemeny kevesbe latvanyos, de a
nemzetkozi jog szempontjabol messze fontosabb resze az F. pont
ellenszavazat nelkul elfogadott azon megallapitasa, hogy az allamok
kotelesek johiszemuen, szigoru es hatekony nemzetkozi ellenorzes
alatt megvalositando teljes nuklearis leszereleshez vezeto
targyalasokat folytatni.[2]

Termeszetesen az atomfegyverekkel is vivott haboru lehetoseget nem
az ilyen, vagy hasonlo velemenyek elterjedese miatt nem lehet
kizartnak tekinteni. Akik tehetik ugyanis, minden erejuket megfeszitve,
s azon tul is keszulnek egy olyan helyzetre, amikor hozza kell nyulni
az atomfegyverhez, mert mas megoldas nincs a rossz fiuk
megallitasara. Tekintsunk most el a ket nagytol, Amerikatol es
Oroszorszagtol, ok amugy is allandoan rivaldafenyben vannak. Kina,
Nagy-Britannia es Franciaorszag a hideghaboru utani korszakban is
hatarozottan folytatja katonai atomprogramjait. A franciak korabban a
Szovjetunio celpontkent valo megnevezeset elkerulo tous azimuths,
azaz a szelrozsa minden iranyaban strategiaja ma mar valoban
mindenki ellen iranyul, aki ertekelesuk szerint Nyugat-Europat es
Franciaorszagot fenyegetheti. Ha a hirekben szereplo orosz-kinai
fegyveruzletekben megnyilvanulo trendeket alaposabban szemugyre
vesszuk, nem lehet kizarni, hogy Kina kilencvenes evekbeli
atomprogramja is lassan idomulni fog - az egyelore foleg masok altal
hangoztatott - jovo szazadi szuperhatalmi szerepehez. A kinai
hadsereg meglehetosen zajos nuklearis tengeralattjaroinak
lecserelese peldaul ebbe az iranyba mutatna. Nagy Britannia a maga
diszkret modjan dolgozik a negy Vanguard-osztalyu
tengeralattjarora fejlesztett Trident-programon. Ketezerre allitolag
harom a tervezett negybol mar vizen lesz. Szakertok szerint a
gyakorlatilag bemerhetetlen helyzetu tengeralattjarokra telepitendo
uj Trident II-vel, amelynek hatokore 7400 es 11000 kilometer kozott
lenne, a britek az ezredfordulon az egyik legfelelmetesebb
atomcsapaserovel rendelkeznek.[3] Miutan az atomfegyverek lete teny,
a fejlesztesek szuksegesseget ezekben az esetekben peldaul ilyen
ervekkel tamasztjak ala: felelos kormanyok felelosseggel
viselkednek, ezert kizart, hogy veletlenul suljenek el az
ellenorzesuk alatt levo inditoszerkezetek vagy illetektelen
azokhoz hozzaferjen. Szinten e felelossegbol kovetkezoen
orkodnek azon, hogy ilyen helyzet mashol se alljon elo. Az
elrettentesen tul a fejlesztes tehat a varatlan helyzetekkel valo
szembenezes kepessegenek fejleszteset is szolgalja. Ez az
allaspont, amelynek logikaja nem koveteli meg a nuklearis fegyver
hasznalatanak hipoteziset, nagyjabol egyenlo tavolsagra
helyezkedik el a teljes betiltas mellett ervelok, illetve a fegyvert
adott esetben minden teketoriazas nelkul bevetni keszek nezetei
kozott. A terminusok: megelozes, elrettentes, fejlesztes
behelyettesithetok.

Ezzel szemben a korabban kuszob-allamnak tekintett Izrael, India es
Pakisztan tovabbra is hatarozottan tagadja, hogy atomfegyver
birtokaban lenne. A Pakisztan es India kozott korabban kibontakozott
regionalis fegyverkezesi verseny a kilencvenes evekben azonban magasabb
fokozatra valtott. Tavaly nyaron lattak napvilagot ujabb hirek
arrol, hogy Pakisztan kinai gyartmanyu M-11-es raketakat
osszeszerelo berendezesekhez jutott. Mind Peking, mind Iszlamabad
azonnal cafolta a hiresztelest.[4] Az indiai miniszterelnok viszont
1996. augusztus 15-en nyilvanosan is megerositette, a Prithvi es az
Agni nevu raketak fejlesztese folytatodik. Megfigyelok szerint az
elsovel pakisztani, a masodikkal kinai teruleteket lehet elerni. A
foleg foldi inditasu kinai atomerovel szemben Pakisztan es India
a legierore van utalva. Az 1996 vegen nyelbe utott indiai-orosz
megallapodas alapjan iden marciusban erkeztek meg Indiaba az orosz
Szu-30MK szallitmany elso gepei.[5] Az indiai miniszterelnok
marcius vegi moszkvai latogatasan bejelentettek, az 1988 ota ket
orosz gyartmanyu atomreaktor szallitasarol folytatott
targyalasok a vegso szakaszba erkeztek. Az ellentetes allitasok,
kolcsonos vadak es cafolatok ellenere ugy tunt, ezek az ugyek
politikailag kezelhetok. Egeszen 1996. szeptember 24-ig, amikor is India
New Yorkban, az ENSZ Kozgyulesen visszavonhatatlanul kozolte, nem
irja ala a nuklearis tesztek teljes betiltasarol szolo nemzetkozi
egyezmenyt (CTBT). Erre Izrael es Pakisztan sem irta ala, ami azt
jelenti, az egyezmeny nem lep eletbe, amig e harom orszag nem
csatlakozik. A blamazs azonban kizarolag Indiat erte, mint a tobb
mint 50 tagallam altal unnepelyes kulsosegek kozepette alairt
egyezmeny megfurasanak maganyos kivitelezojet. Delhire honapokkal
az alairast megelozoen a kilencvenes evekben parjat ritkito
nemzetkozi nyomas nehezedett, ennek ellenere kitartott korabbi
allaspontja mellett: vagy teljes koru, tehat az otokre is kiterjedo
nuklearis leszereles (vo. a Hagai Nemzetkozi Birosag idezett F.
pontjaval) vagy semmi. Pontosabban, India nem hajlando lemondani a
status quo fennallasa eseteben a nuklearis allam statusanak
elereserol, mert, amint azt indiai politikusok es szakertok
maganbeszelgeteseken siman kozlik, ma mar nem is annyira
Pakisztantol tartanak, hanem a feljovoben levo Kinatol.[6]
Megjegyzendo, hogy Indiaban szinten parjat ritkito nemzeti
konszenzus alakult ki a kormany CTBT-t elutasito allaspontjanak
tamogatasa korul. A CTBT egyebkent tipukusan a kilencvenes evek
egyreszt-masreszt nemzetkozi dokumentuma. Egyreszt nem valtoztat a
status quo-n, vagyis fenntartja az otok megszerzett privilegiumait (az
otok helyzetet kulon kell kezelni, mondta egy amerikai diplomata,
mivel nekik van bombajuk, tehat nem kell gyanakodni arra, hogy titokban
kiserleteket folytatnak[7]), masreszt egy egesz sor kibontakozoban
levo folyamat (altalaban szinten csak az otok szamara
hozzaferheto), igy a bombak miniaturizalasa, gond nelkul
atcsuszik az egyezmeny hezagain.[8] A tavaly szeptemberi new yorki
kozjatek sokakban komolyan megingatta a remenyt, hogy az atomkerdest
a bejaratott politikai eszkozokkel kezelni lehet. S itt a Nyugat
szemeben a magyar nyelven nehezen visszaadhato tartalmu rogue state
statusra onmagat lekuzdott Irak, Iran es Eszak-Korea atomugyeit
korulvevo altalanos gyanakvast s az abbol fakado messzemeno
politikai, gazdasagi es katonai kovetkezmenyeket nem is emlitettem.
Azt meg elvileg mindenki mondhatja: az egesz ugy kezdodott, hogy
visszalottek.

De vannak az atomhaboru tersegunkben absztrakciokent kezelt ugyen
tul mas gondok is, amelyek bennunket sokkal kezzelfoghatobban
erintenek. A vilag tiz legkevesebe biztonsagosnak tekintett
atomeromuve kozul hat Kozep- es Kelet-Europaban talalhato.
Csernobil, a bolgar-roman viszonyt nemcsak attetelesen mergezo
Kozloduj es a nyolcvanas evekben Szocs Geza altal revans
Csernobilert elnevezessel illetett romaniai csernavodai mu egy
Budapest kozpontu 900 kilometer sugaru koron belul helyezkedik el.
A tavaly szeptemberben Csernobilban mert szivargas utan szokas
szerint tobb egymasnak ellentmondo kozlemeny is napvilagot latott
az ukran sajtoban. Szamomra az tunik a leghihetobbnek a kulonbozo
politikai vagy uzleti megfontolasok alapjan elhangzott nyiltkozatok
kozul, amelyben egy magas rangu kijevi illetekes jamboran elismerte,
nemcsak azt nem tudni, milyen folyamatok zajlanak a szarkofagon belul,
de az emberei sokszor azt sem tudjak ertelmezni, amit a muszerek
jeleznek.[9] Azt a 3,1 milliard dollart, amit a G-7 igert Ukrajnanak,
tobbek kozott az EU es az Europa-bank (EBRD) hozzajarulasara
szamitva, az eromu uzemen kivul helyezesere, illetve mas
eroforrassal valo potlasara, szeretettel varjak Kijevben. A
lenyeg az, hogy semmi nem tortenik azon kivul, hogy neha nem engedik
a szemelyzetet a szarkofag kozelebe. De az is lehet, hogy rovidesen
be kell zarni a boltot. Az oroszok mar regota mondjak, nem hajlandok
tovabb hitelbe szallitani az uzemanyagot, ami rendkivuli modon
sulyosbitana az amugy is a negy kozul csak egy reaktorral dolgozo
eromu helyzetet. Marcius 13-an bejelentettek, hogy a mukodo
reaktor teljesitmenyet a felere csokkentik. Eddig az ukranok a
Voros Hadseregtol orokolt atomrobbanofejekkel fizettek, de a
keszlet apadoban van, s Ukrajna - az oroszokat idezo
hirugynoksegek szerint - maris egy 30 millio dollaros szamlaval
log. Lenyeges itt alahuzni azt, hogy a csernobili eromu teljes
leallitasa a jelenlegi helyzetben sulyos veszelyekkel jarna, hiszen
a reaktorok biztonsagos leallitasaig az eloirasok betartasa
komoly energiafelhasznalast feltetelez, s amint azt regen tudjuk, ahol
nincs, onnan nincs mit elvenni. Megnyugtato viszont, hogy a Budapesttol
legvonalban 60 kilometerre eszakra Szlovakiaban befejezes elott
allo, szovjet rendszeru mohi atomeromuert helyettunk is
kiidegeskedik magukat az osztrakok.[10]

Bizakodhatunk tovabba, rossz szokasunknak megfeleloen, a kedvezo
szeljarasban is, annal is inkabb, mivel az igazan izgalmas dolgok a
Kola-felszigeten tortennek, ami Budapesttol legvonalban korulbelul
2500 kilometerre terul el. A felsziget az orosz Eszaki Flotta bazisa,
szamos kisebb-nagyobb kikotovel a Barents-tengeri Andreeva-oboltol
Murmanszkon keresztul le a feher-tengeri Szeverodvinszkig. Ami ezen
kivul hiresse teszi a helyet, az az, hogy e teruleten talalhato a
vilag osszes atomreaktoranak kozel egy otode, egeszen pontosan 18
szazaleka. A teruleti egysegre eso reaktorok szama itt a legmagasabb
a vilagon: 240 reaktor kozul 236 tengeralattjaro es hajo-reaktor,
negy pedig a kola-i atomeromuben talalhato.[11] A szovjet idokben
rendszeresen sullyesztettek el radioaktiv anyagokat tartalmazo
tartalyokat a kornyezo tengerekben. A legnagyobb problemat azonban a
palyafutasukat befejezett atom-tengeralattjarok jelentik. Egy norveg
nem-kormanyzati kornyezetvedelmi szervezet, a Bellona Alapitvany 1989
ota vegez tenyfeltaro tevekenyseget a felszigeten es kornyeken
uralkodo allapotokrol. Legutobbi jelentesuk tavaly latott
napvilagot.[12] A visszafogott hangvetelu szoveg nagy resze szaraz
adatok sorozata, elsorangu orosz es kulfoldi forrasok alapjan,
kiegeszitve a helyszinen szerzett tapasztalatokkal es minimalis
kommentarokkal. A legerosebb ertekeles az, hogy amennyiben tovabbra
is kesik a nemzetkozi osszefogas a helyzet megvaltoztatasara, egy
lassu Csernobil varhato. Az illusztracios anyagok, foleg a szines
fotokon lathato, neha evtizedek ota a szabad eg alatt tarolt,
radioaktiv anyagot tartalmazo rozsdas tartalyok, a felig
szetszedett tengeralattjaro reaktorok, a vizbol kiemelkedo
tengeralattjarok tornyai az olyan tudomanyos-fantasztikus filmek
hangulatat idezik, amelyekben megallas nelkul esik az eso.
Kulonosen a Szeverodvinszken belul talalhato Belomorszkaja
tamaszponton leszerelesre varakozo, egymas mellett lehorgonyzott ot
Yankee es egy Charlie-osztalyu tengeralattjaro csendelete felkavaro
latvany. Hogy valoban nagy baj lehet, azt mutatja az oroszok
reagalasa az elso Bellona-jelentes nyilvanossagra hozatal utan. A
sokevi atlagnak megfeleloen a szovetsegi biztonsagi szolgalat 1996
februarjaban hazaarulas vadjaval letartoztatta Alexander Nyikityin
nyugallomanyu tengereszkapitanyt, aki a Bellona alkalmazottjakent
reszt vett a munkaban (azota nemzetkozi kozbenjarasra elengedtek),
a hatarorok elkoboztak tobb ezer peldanyt a jelentesbol, tovabba
megszigoritottak a beutazast az amugy is nehezen elerheto ovezetbe.
Nehezen jutnak be a letesitmenyekbe maguk az illetekes moszkvai civil
kormanyzati hatosagok emberei is. A Gosatomnadzor, az allami
sugarvedelmi hatosag kepviseloinek a flotta a Bellona-jelentes
kozzeteteleig semmmilyen informaciot nem adott es minden helyszini
szemlere tett kiserletet megakadalyozott. A flotta ugyanakkor a
kellemetlen adosok kategoriajaba tartozik. 1995. szeptember 21-en
peldaul a gagyevoi tamaszponton, beleertve a fegyverraktarakat,
kikapcsoltak az elektromos aramot egy kifizetetlen szamla miatt. Az
aram negyven izgalmas perc elteltevel jott vissza, miutan a
tengereszet fegyvereseket kuldott a villanytelepre. Ahhoz, hogy egy
tagabb idoperspektivaban is el tudjuk helyezni a tersegben
vegbemeno folyamatokat, utalnek egy amerikai ujsagiro, Fred Barbash
tavaly oszi murmanszki elmenybeszamolojanak reszletere. A
murmanszki kikotoben horgonyoz a Lepse nevu kismeretu
szallitohajo, amelynek a raktere tele van szivargo, kulonbozo
radioaktiv anyagokat tartalmazo felforrosodott tartalyokkal. A
hajot szetszedni veszelyes, meg kozeledni sem lehet hozza a szinten
forro hajotest miatt. Ettol fuggetlenul a kikotoben zajlik az
elet. A helyszini beszamolot illusztralo foton a hajo lathato,
nehany meternyire tole pedig egy sugarveszelyt jelzo haromszogu
badogtabla lengedezik a szelben egy drotkotelen. A cikk szerint a
hajotest maga, ha megerne, meg 200.000, azaz ketszazezer ev mulva
is veszelyes mertekben sugarozna.[13]

Nos, ez az a pont, ahol az emberen a tehetetlenseg erzese kezd erot
venni. A Kola-felszigeten es kornyeken felgyult tobb tonna urannak
es mas radioaktiv anyagnak a legnagyobb resze tovabbra is ott marad
ahol van, es ugy, ahogy van. A mi eletunkben biztosan. Egy harmadik
generacios szovjet atom-tengeralattjaro reaktora peldaul 115
kilogram 235-os urant tartalmaz, egy masodike csak 70 kilogrammot, a
standard elso generacios reaktor pedig otvenet. A forgalombol kivont
tengeralattjarok kozul otvenkettobol allitolag nem
tavolitottak el az elhasznalt futoanyag maradekait. A
Bellona-jelentes szerint tobb szakerto ugy veli, az Eszaki Flotta
tamaszpontjain es kikotoiben levo nuklearis futoanyagnak
korulbelul a 10 szazaleka nem hasznalhato fel ujra. Egy
atomreaktort sajnos nem lehet hidegvago segitsegevel szethordani az
otvenes-hatvanas evek ocskavasgyujtesi kampanyai mintajara. Ha
most azonnal elkezdenek a legszelesebb es legonzetlenebb nemzetkozi
osszefogassal es rengeteg penzzel a takaritast, a sugarfertozott
helyek elszigeteleset es a helyreallitast az ovezetben, ket-harom
evtized mulva talan mutatkoznanak az elso eredmenyek. Egy ilyen
akcionak a valoszinusege azonban a jelenlegi viszonyok kozepette
elhanyagolhatoan csekely. A politikai nyomas vagy a masutt korabban
neha eredmenyes kornyezetvedelmi aktivizmus sem sokat segit.

Panikba azert nem kell esni, az uran es szarmazekai ugyan gyorsan
terjednek, de altalaban lassan olnek. A tuzijatekot persze nem lehet
kizarni, de miutan mi minden tekintetben csak szenvedo alanyai
lehetunk a kulonbozo pesszimista forgatokonyveknek, cinikusan azt
is mondhatnam, az europai hatarok legiesitesenek eszmejet
peldaul egy kis atom valthatja a leghamarabb valora. De inkabb nem
mondok ilyet, viszont azt ajanlom, olvassuk el ujra a szovjet
metavalosag kivalo kronikasai, a Sztrugackij fiverek egyik
regenyenek e furcsa reszletet: "Zavaros, lilas felhocske gyult
ossze Fules tar feje korul, ajka remegni kezdett, gyorsan es tagoltan
beszelni kezdett, idegen hangon, akar egy bemondo, idegen
hanglejtessel s idegen, nem falusias stilusban, mintha idegen nyelven
beszelt volna, ugy, hogy csupan egyes szavait lehetett erteni: - A
Deli foldek peremen csataba lepnek egyre ujabb... egyre delebbre
es delebbre huzodik... Gyozedelmes vonulas... Az Eszaki foldeken a
talaj nagyfoku porladasa egy idore megszunt bizonyos korulmenyek
folytan... Az elmocsaradas ujabb modszerei uj, tag teret
biztositanak a nyugalomra es az uj elonyomulasra a... Az osszes
telepulesen... nagy gyozelmek... munka es erofeszitesek...
feherszemelyek uj csapatai... holnap s mindorokre nyugalom es
beolvadas..."[14]

A szerzo a Kozep-Europa Intezet munkatarsa


1 * However, in view of the current state of international law, and of the
elements of fact at its disposal, the Court cannot conclude definitively
whether the threat or use of nuclear weapons would be lawful or unlawful
in an extreme circumstance of self-defence, in which the very survival of
a State would be at stake. International Court of Justice.: Advisory
Opinion: Legality of the Threat or Use of Nuclear Weapons. (Request for
Advisory Opinion by the General Assembly of the United Nations). The
Hagues, July 8, 1996. Az Advisory Opinion teljes szovege:
http://www.peacenet.org/disarm/icjtext.html The Economist. July 13-19,
1996. (Vol.340 No.7974).p.22: The International Court of Justice said the
use of nuclear weapons would not by itself break international law. Their
use would be lawful, however, only by a country threatened with
extinction.

2 * F. Unanimously: There exists an obligation to pursue in good faith and
bring to a conclusion negotiations leading to nuclear disarmament in all
its aspects under strict and effective international control.

3 * Bruce D. Larkin: Nuclear Designs. Great Britain, France and China in
the Global Governance of Nuclear Arms. Transaction Publishers, New
Brunswick-London,1996, p.19-79.

4 * Pakistan Has A-Weapons For Missiles, US Fears by R. Jeffrey Smith.
International Herald Tribune (IHT). June 14, 1996.p.12. Pakistan Is
Building Missile Plant, US Says. China Said To Supply Plants and Parts by
R. jeffrey Smith. IHT. August 26, 1996.p.1-4. Missile Report Denied by
China and Pakistan. IHT. August 27, 1996.p.4.

5 * Az Interfax marcius 17-I jelentese alapjan : Monitor. The Jamestown
Foundation. 18 March 1997. (Vol.III)

6 * Fear Of Beijing Fuels Indias Test Ban Fight. Pakistan Threat Seen as
Less Important by John F. Burns. IHT. August 19, 1996.p.4.

7 * UN Watchdog Is Sharpening ITS Teeth - Interview with Joseph B.Ritch
3rd, US Ambassador to UN Organisations in Vienna. IHT. June 28, 1996.

8 * Nuclear Test Ban Treaty Wont Stop Creation of Simple Bombs by R.
Jeffrey Smith. IHT, September 26, 1996, p.10.

9 * We Dont Know Whats Happening. Az AP kijevi jelenteset ezzel a
cimmel hozta az IHT. September 18, 1996. P.8.

10 * Ronan Lyons: Fall-out. The West sould be helping to resolve Central
Europes nuclear power debate, not exploiting it for commercial gain.
Business central Europe. March 1997 (Vol.5 No.39), p.17-18.

11 * A szovjet gyartmanyu atom-tengeralattjarok nagy tobbsegeben
ket reaktor talalhato.

12 * The Bellona Foundation: The Russian Northern Fleet. Sources of
Radioactive contamination. Oslo, 1996. A jelentes nyomtatott valtozatat
meg lehet rendelni a kovetkezo cimen: . Az Internet-en:
http://www.grida.no/ngo/bellona/.

13 * Russian Arctic Filled With Nuclear Perils. On Sea and Land, Atomic
Waste Litters the Murmansk Region by Fred Barbash. IHT, October 12-13,
1996.p.1-6.

14 * Arkagyij es Borisz Sztrugackij: Erdei kanyarulatnal, horhos
melyiben avagy csigak a lejton Forditotta Foldeak Ivan.
Metagalaktika. Budapest, 1983

A hagai birak oszi itelete utani fel ev latvanyos vegjatekot
iger, a ket kormanynak ugyanis meg kell egyeznie az itelet
vegrehajtasanak modozatairol. A valasztasi kampany idejen zajlo
targyalasoknak mar birosagi verdikt szabja majd meg a kereteit
(fellebbezesnek helye nincs). Ki lesz mondva, hogy hany napra szol a
lathatas, milyen aranyban kell a telket felosztani, elvileg tehat nem
allapodhatunk meg barmiben, ahogy megtehetjuk ezt az itelet
megszuletese elott. Persze nem mindegy, hogy kie lesz a barackos es
kie a csalanos, fontos tehat, hogy ki jatszik majd a nemzeti szinekben.
Ha ugyanazok, mint akik a peren kivuli megallapodason
dolgoztak-dolgoznak (informacioink szerint pillanatnyilag szunetelnek a
targyalasok), akkor hagai itelet ide vagy oda, barmi lehetseges.

Perben, harag nelkul

A peren kivuli megegyezesen dolgozott az Eszak-dunantuli Vizugyi
Igazgatosag vezetoje is. A szerv koztudomasuan regi, megbizhato
elvtarsa a hazai vizlepcsolobbinak, az viszont csak most, a per alatt
bizonyosodott be, hogy olyan adatokat is atadott a szlovakoknak,
amelyekkel aztan az ellenfel ervelhetett Hagaban. Vida Antal
halbiologus, a hagai perre keszulo szakertoi csoport tagja elmondta
lapunknak, hogy tobbek kozott egy olyan szlovak erv cafolatat
allitottak ossze es kuldtek ki Hagaban vitezkedo
kepviseloinknek, amely szlovak erv egy magyar vizsgalat adataival
probalta bebizonyitani, hogy a magyarok okologiai aggalyai legbol
kapottak. Tortent ugyanis, hogy az Eszak-dunantuli Vizugyi
Igazgatosag egyik munkatarsa '95 szeptembereben kiment a vizhez,
megmeritette szakjat, a zsakmany alapjan masnap egyoldalas jelentest
keszitett, ami harmadnap mar a szlovakok kezeben is volt. A ket
orszag kozti adatcsereert a kornyezetvedelmi tarca felelos. Liebhart
Marta, a miniszterium munkatarsa nem tud errol az ugyrol, ami eszerint
a Vizugyi Igazgatosag maganakcioja volt.

A Termeszettudomanyi Muzeum Allattaranak vezetoje, a szigetkozi
biomonitoring zoologiai reszet felugyelo Meszaros Ferenc szerint az
ilyen adatszolgaltatasoktol meg nem veszitjuk el a pert, es normalis
korulmenyek kozott termeszetes is lenne, hogy a ket orszag
szakemberei kicserelik informacioikat. Pereskedok kozott viszont ez
nem szokas. Meszaros Ferenc mar a ket orszag kozott 1995. aprilis
19. ota fennallo adatcsere-egyezmenyt is sulyos hibanak tartja, hiszen
az adatok tobbfelekeppen magyarazhatok, es a kornyezetvedelmi
kerdesekben jaratlan birosagot a megfelelo interpretacioval
konnyu bevinni az erdobe. Liebhardt Marta ezzel ellentetben pont azt
helyteleniti, hogy a biologiai monitoring adatai iden nem jutottak el
idoben a szlovakokhoz: "Ha megy a per, akkor be kell tartanunk a
jatekszabalyokat."

A magyarok utolso szavai

Nemcsak Nemcsok Janos es Horvath Tamas, a peren kivuli
megallapodason dolgozo Horn-megbizottak figyeltek a helyszinen a
hagai torteneseket, ott voltak a zoldek is (koztuk Hajosy Adrienne,
masik cikkunk szerzoje is). Vegig elegedetten nyilatkoztak a magyar
szereplesrol, mignem az utolso napon a magyar megbizott, a
Kulugyminiszterium nemzetkozi jogi foosztalyanak vezetoje mondott
egy furcsat. Szenasi Gyorgy zarobeszedeben arra utalt, hogy a C
varians a ket fel kozotti megallapodassal legalizalhato lenne.
Egyes ertelmezesek - igy a Duna Kor - szerint mindez a hagai magyar
erveles lerombolasat jelenti es "ellentetes az Orszaggyulesnek a
Duna-kerdesben hozott hatarozataival". A Duna Kor es a hagai magyar
allaspont szerint ugyanis a birosagnak nincs modja arra, hogy a Duna
onkenyes eltereleset jogossa tegye, ervenytelenitve ezzel a
haborut lezaro parizsi bekeszerzodest peldaul. Ha viszont mi
elismerjuk a C varianst, akkor felhatalmazzuk a birosagot, hogy erre a
kerdesre ne adjon valaszt, a C varians sorsat a felek egymas kozotti
megallapodasatol teve fuggove.

Ha a magyar megbizott kijelentese nem csupan rossz fogalmazas volt,
akkor sajnos azoknak van igazuk, akik szerint a magyar allaspont mindig is
egyseges volt: csak sajnos nem az orszag okologiai erdekeinek minel
eredmenyesebb kepviseleteben, hanem abban, hogy a kormany mindig is a
szlovakokkal torteno megegyezesre torekedett. A Duna Kornek
ugyanakkor tovabbra is meg van kotve a keze, hiszen minel hangosabban
kialtjak vilagga a kormany taktikazasat, annal inkabb figyel fel
arra a birosag is. (Jellemzo, hogy Tomka szlovak kuldottsegvezeto a
birosag elott Horn egyik februari parlamenti felszolalasara is
hivatkozott, amiben a miniszterelnok hangulatkeltessel vadolta a Duna
Kort.) Ha a zoldek a magyar ervelesnek erre a hibajara
osszpontositanak, felerositik azt, ugyanakkor azt sem tehetik meg, hogy
elsiklanak folotte.

Kilatasok

Sokan mar azt is a C varians legalizalasanak tartottak, hogy a magyar
kormany ahelyett, hogy minden lehetseges modon az eltereles
megakadalyozasara torekedett volna (akar ugy is, hogy a Biztonsagi
Tanacshoz fordul, hiszen hatarsertes tortent), lemondott a C valtozat
azonnali felfuggesztesenek koveteleserol azert, hogy a szlovakok
hajlandok legyenek elfogadni a hagai birosagot joghatosagkent. Es
lam, a magyar kormany immar a birosag elott is hajlando az
eltereles legalizalasara. Ez pedig a Duna-mozgalom politikajanak
csodjet jelentene, hiszen ok is elfogadtak azt, hogy Haga a mi
egyetlen eselyunk. Tiltakoztak ugyan a fenekkuszob megepitese ellen
es felemeltek hangjukat a peren kivuli megallapodassal szemben is
(arra hivatkozva mindket esetben, hogy hagai ervelesunket gyengitik
ezek a lepesek), de vegeredmenyben megiscsak azt a kormanyt
tamogattak, amelyik egyik kezevel a hagai peranyagokat irja, a
masikkal pedig azzal ellentetesen cselekszik.

Valasztasi kampany idejen kell majd a reszletekrol megegyezni a
szlovakokkal. Az ellenzek feltehetoen nem hagy ki egyetlen ziccert sem,
hogy bebizonyitsa a kormany nemzetellenes torekveseit, az pedig a hagai
dontesre hivatkozik, mikozben sajnalkozva szettarja kezeit. Sok mulik
azon, hogy az itelet utan kik targyalnak a szlovakokkal, vizugyesek
vagy Duna korosok, netan mindketten, de a lenyeg megiscsak az, mit
akar valojaban a kormany a Dunaval. A voksolas napjara biztosan
kiderul.

Kerenyi Gyorgy

* A hivatalos szlovak allaspont *

"E periratban foglalt bizonyitekok es ervek alapjan, es fenntartva a
jogot ezek kiegeszitesere vagy modositasara a tovabbi irasbeli
beadvanyoktol fuggoen, a Szlovak Koztarsasag

keri a Birosagot, itelje meg es nyilvanitsa ki:

1. hogy a Csehszlovakia es Magyarorszag 1977. szeptember 16-an kelt, a
bos-nagymarosi vizlepcsorendszer epitesere es mukodtetesere
vonatkozo szerzodese az ahhoz kapcsolodo megallapodasokkal egyutt,
amelyeknek Szlovakia az elismert jogutodja, megkotese ota ervenyben
levo szerzodes, es a Magyar Koztarsasagnak a szerzodes
megszuntetesere vonatkozo 1992. majus 18-i jegyzekenek nem volt jogi
kovetkezmenye;

2. hogy a Magyar Koztarsasagnak nem volt joga felfuggeszteni majd
abbahagyni a nagymarosi epitkezest, valamint azokat a bosi
munkalatokat, amelyekert az 1977. evi szerzodes szerint a Magyar
Koztarsasag a felelos;

3. hogy a C varians, az "ideiglenes megoldas" epitese es uzembe
helyezese jogszeru volt;

4. hogy tehat a Magyar Koztarsasagnak haladektalanul abba kell hagynia
mindazt, ami gatolja az 1977. evi szerzodes teljes es bona fide
megvalositasat, es a sajat szerzodeses kotelezettsegeinek
teljesitesehez szukseges osszes lepest tovabbi kesedelem nelkul
meg kell tennie a szerzodesnek megfelelo allapot helyreallitasahoz;

5. hogy az 1977. evi szerzodes megszegese kovetkezteben a Magyar
Koztarsasagnak ki kell fizetnie a Szlovak Koztarsasagnak a teljes
karteritest a karokert es vesztesegekert, amelyeket a szerzodes
megszegesevel okozott a Szlovak Koztarsasagnak, valamint a kamatokat
es az elmaradt nyereseget, amelyek merteket a Birosag hatarozza meg
az eljaras kovetkezo szakaszaban.

Alairas: Peter Tomka, a Szlovak Koztarsasag kepviseloje

1994. majus 2.