Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1786
Copyright (C) HIX
1995-10-23
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 tandij Ausztraliaban (mind)  50 sor     (cikkei)
2 Tenyismeret nelkul nem lehet vitatkozni! (mind)  58 sor     (cikkei)
3 Csakazert is dongo! (mind)  20 sor     (cikkei)
4 oktatasrol es a lopasrol (mind)  65 sor     (cikkei)
5 Magyar konzultans az USA-ban (mind)  16 sor     (cikkei)
6 Tandij. (mind)  79 sor     (cikkei)
7 Konyorges az USA-ban elo magyarokhoz (mind)  21 sor     (cikkei)
8 Bankok es bankcsapdak (mind)  41 sor     (cikkei)
9 Tandij es ado megegyszer. (mind)  13 sor     (cikkei)
10 Tiszta lapokat a nyilt vizbe ! (mind)  94 sor     (cikkei)
11 Bekekonferencia Daytonban (mind)  72 sor     (cikkei)
12 Szocialis halo. I. resz (mind)  79 sor     (cikkei)
13 Nemzeti erdek? (mind)  15 sor     (cikkei)
14 tandij (mind)  29 sor     (cikkei)
15 Software (mind)  18 sor     (cikkei)
16 1956-1995.oktober 23. (mind)  43 sor     (cikkei)
17 Tandij (mind)  39 sor     (cikkei)
18 Nekem ures fecsegot fest az ures fecseges (mind)  91 sor     (cikkei)
19 Meg egyszer: (mind)  2 sor     (cikkei)

+ - tandij Ausztraliaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves FORUM-ozok!

A tandij vita lenyegi reszehez (jogos/nem jogos, onzo/nem onzo diakok, stb.)
nem akarok hozzaszolni mivel tul messze vagyok ahhoz hogy reszletesen ismernem
a dolgok hatteret, de ugy gondoltam, az itteni (Ausztralia) megoldas erdekes
lehet.

Tapolyai Mihaly irja tegnap(Forum #1785):
> -----------------------------------------
> Amit Bathori Gy. emlitett, azaz, hogy a 
>diak fiezssen MIUTAN elvegezte az iskolat szerintem az sem agy jarhato ut... 
>Mert akkor a tarsadalom legszegenyebb retege (!!!), a kezdo fiatalok, 
>akiknek nincs semmi folhalmozott vagyonuk (nem ugy mint a nyugdijasoknak, 
>akiknek ugyan nincs jovedelmuk, de sem adossaguk sem koltseguk nincs!) kapnak
>egy jo nagy koloncot a nyakukba: iskolakolcson (utolagfizetendo tandij). 
>Ez sem tul jo, sot a gazdasagi novekedes kerekkotoje lehet, mert a 
>vallalkozokedvu tarsaadalmi reteg --a palyakezdok-- nem tudnak valllalkozni 
>az eladosodasuk miatt (raadasul hitelt sem nagyon kanphatnak, az adossagteher
>miatt). Igyhat, egyenlore, szerintem marad az, hogy a fogyaszto 
>(oktatas-fogyaszto, egeszsegugy-fogyaszto) fizet a fogyasztasa merteke 
>szerint, legalabbis reszlegesen!
>
Itt Ausztraliaban egy szerintem nagyon humanus rendszer van:
1.) A tandij egy szemeszterre (full time) kb AU$2,000.- (=US$ 1,500)
    az allami egyetemeken.
2.) A diak valaszthat:
  a.) ha elore befizeti a tandijat (up-front), akkor ebbol 25 % kedvezmenyt
      kap
  b.) donthet ugy hogy kesobbre halasztja (defer). Ebben az esetben a
tandijat felirjak az ado-szamlajara. A visszafizetest akkor kell meg-
kezdenie, amikor
 - a szakmajaban diplomat szerzett
 - a szakkepzettsegenek  (diplomajanak) megfelelo allast kapott, ES
 - ha a fizetese elerte/meghaladja az ausztral atlagfizetes osszeget
   ( ez most kb evi AU$ 30ezer)
Ettol kezdve a visszafizetes az evi adobevallassal egyutt, a jovedelem 
bizonyos szazlekaban tortenik. Hogy pontosan hany szazalek, es milyen 
kamat-feltetelekkel, azt nem tudom, de utana tudok nezni ha muszaj.

Ebbol kovetkezik, hogy lehetnek olyanok, akik soha nem fizetik vissza
a tandijat - ezek tandijat tehat a tobbi adofizeto altal befizetett 
adobol finansziroztak. Nyilvan ez is igazsagtalan, de a diak (es
eltartoi) szempontjabol ez a rendszer igen kedvezo. 

Mas kerdes persze, hogy egy ilyen nagy kesessel (es bizonytalanul)
befolyo visszafizetest Magyarorszag megengedhetne-e maganak.

Udv
Hidas Peter
Sydney
+ - Tenyismeret nelkul nem lehet vitatkozni! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Talan ujsag egyesek szamara, hogy bizonyos amerikai egyetemek
rovidebb - egy-masfel honapos - amolyan "nyari egyetem" szeru 
tanfolyamokat tartanak magyarorszagi kozigazgatasi funkcionariusok
szamara. Szombaton, oktober 21-en nekem jutott a megtisztelo 
feladat, hogy hat magyarorszagi polgarmester es a varosunkban elo 
magyarok kozott talalkozot szervezzek, duplafekete es kremes
mellett, amire egy itteni, igazi magyar kavehazban gyulekeztunk ossze.
  A beszelgetes hamarosan arra osszpontosult, hogy a ket orszag mediaja
milyen tevkepeket festeget egymasrol. Tobzodik a felreinformalas 
mely szerint az otthoni sajtoban Amerika gyilkosok,rablok,szelhamosok
karmai kozott vergodo bumburnyakok orszaga, holott a tanfolyamon
resztvevok legtobbje hosszu evek ota eloszor erzi magat kipihenten
felszabadultnak, es erot gyujtve ter majd vissza, hogy otthoni munkajat 
folytassa.Az egyik fiuval aki veletlenul otthoni csaladom baratja kulonosen
sokat beszelgettem.
   Toth Tamas mai kituno cikket a tiszta poharrol, amibe eleg mocskos
vizeket lottyintunk neha napjan akkor meg nem olvastam. Elmeseltem
a polgarmester urnak, hogy amikor a debreceni gyarban eloallitott kituno
"HELIA D" kremkeszitmenyek otthon forgalomba jottek kozmetikai
hatasuk az arcbor finoman es uden tartasat illetoen annyira szenzacios
volt, hogy elhataroztam: forgalmazni fogom Amerikaban.
   Azonnal megkerestem a gyarat ajanlatommal.
   Elkestem. Kozoltek, hogy az amerikai DUPONT gyar megvasarolta
a licencet s hogy majd rovidesen forgalomba hozzak ottan...
   Magamban karomkodtam. TUDTAM, hogy sohsem fogom itt viszont
latni, es sejtelmem nem is csalt. Azota is hazulrol szerezzuk be azt a
nehany dobozt amit haztartasunkban hasznalunk
   A matematika egyszeru: a HELIA jobb mint akarmelyik Dupont keszitmeny.
Megoldas: megakadalyozni az elterjedeset. 
   Ennyit Toth cikkerol. Tudnek nehany ennel sokkal kormonfontabb 
tortenetet is auto behozatalok szabvanyositasarol bizonyos markak
erdekeben stb. Errol csak annyit, hogy nehany honappal azelott 
valaki megkeresett hazulrol, hogy vigyek be neki egy Chevrolet Blazert.
1991-ben egy alkalommal mar atestem egy pancelozott penzszallito
kocsi bevitelenek kalvariajan az egyik hazai nagyvallalat reszere. 
Amikor befejeztem azt mondtam: "soha tobbet!" 
   Igy most is csak leggyintettem a keresre.
   Amikor olvasom a sok erdekes es olykor ertekes otletet,meglatast
dolgokrol s a kovetkezo nap vagy percben vagy amikor akarjatok az
illeto a vilag legnaivabb fajankojanak van keresztelve, sajnalatra melto
urgenek, akinek fogyo szurke allomanyabol csak ilyesmire telik, akkor
mindig ugy erzem magamat mint a meseben: hatalmas erdoben
setalok ahol 10 millio vadgerle bugja szakadatlanul, korusban:
   - Tuuuudom! Tuuuudom! 
   Egyszer majd jon valaki, csakugy mint a meseben, s azt kialtja
majd vissza nektek:
   - Hat ha tuuuudod, csinald magad!
                                      - * - 
   ...es hogy szegeny Olorin iranti halamat is kifejezzem, aki vegtere
is a hangzatos "Lagzi Lajcsi" nevvel ajandekozott meg, stilszeruen egy
magyar nota szovegere utalok e vitak resztvevoit illetoen:

    "Tan alusznak, vagy nem halljak...
     Vagy talan nem is akarjak!"
     
    A bokrosborbe bujtatott

   - lajcsi -
+ - Csakazert is dongo! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

IGENIS AZ EGYETEMI DIPLOMA ES AZ UGYNEVEZETT 
"ERTELMISEGHEZ"  VALO CSATLAKOZAS OPCIO,es ha megvalosul
az almodozo irrealitas a "mindenkinek ingyen egyetemrol" akkor 
majd vidd a kocsidat Albaniaba egy mechanikushoz, hozass uvegfuvokat
a kinaiaktol, koszorusoket a totoktol, autobusz meg vonatkalauzokat
 Walesbol mert ott mnkanelkuliseg van, szakacsokat Mexicobol, 
es ne csodlakozz azon, ha Ph.D fopincered a Gundelban ha megkerdezed, 
hogy mennyi hus van az ozporkoltben igy valaszol majd:
    " Ha a valoszinusegi tenyezo Rutheford fele interpretaciojat vesszuk
alapul, es nem hajlunk az Einstein fele megallapitasra, mely szerint
valami jelenletenek meghatarozasa a megfigyelo ter es idoberli
koordinataitol fugg, akkor felteheto, hogy az Idahobol ide importalt 
giant potato melle melynek elavult hazai neve sult krumpli volt, de
a novenytani rendszerezesben mar nem szerepel, negyzetgyok negy,
azaz pontosan ketto (es a tizedespont utan zerok a vegtelenben...)
szelet alfoldi, borjubol keszitett ozpecsenye fog az on tanyer monitorjan
megjelenni." 
    Ezekutan kerdem: hogyan szamitja ki a vendeglo matematikusa
a varhato borravalo nagysagrendjet az aberraciok figyelembevetelevel? 
    -lajcsi-
+ - oktatasrol es a lopasrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Illes Zsolt irja:

>Kedves hazai es amerikai Forum olvasok! Aki hodolattal figyeli a magyar 
>25%-0s szocialis halot, es irigyli Amerikabol, annak azt tudom tanacsolni, 
>hogy fogja kezen a gyermekeit, koltozzon haza Amerikabol es elvezze a 
>szocialis halonkat, ...

Kedves Zsolt! "Tanacsoddal" "jol visszavagtal", de nem erveltel semmit.
 .................................................................
Lajcsi irja:
>     1.)  A tandijj nemcsak az anyagi fedezet reszleges forrasainak
>eloteremtesehez szukseges, hanem a tanulo es a szulok kozos
>felelossegtudatanak ebrentartasahoz is hangsulyozva, hogy -
>kulonoskepen a felsobb oktatasbani reszvetel - nem eroszak-disznotor
>hanem OPCIO csupan.

Habar ez igaz, ugyanakkor azt is be kell latnunk, hogy a tarsadalomnak
is erdeke, hogy minnel kepzettebb legyen a tarsadalom minden tagja.
Az egyeduli megoldas szerintem nemcsak a "kozteherviseles" de az egyeni
(anyagi) felelosseg is; a tarsadalom is es az egyeni, oktatas-fogyaszto
is beszall az egyen oktatasanak, iskolazasanak koltsegebe.
 .................................................................
Kaiser Andras az iskolai bankkolcsonokrol:

>4. A tanulmanyokat nyilvan annak kell (es csak az tudja) finanszirozni,
>aki a tanulas eredmenyekeppen keletkezo hasznot zsebreteszi. A magyar
>bankok csak rohognenek, ha valaki tanulmanyi kolcsont kerne, mert tudjak,
>hogy ilyen berek mellet ugysem lehet visszafizetni.

Ennek a felodasa az, hogy az allam KOTELEZHETI a bankokat arra, hogy
adjanak iskolakolcsont es ugyanakkor KOTELEZHETI a kolcsonvevot is a
visszafizetesre.

>                               ... Lehet persze allami
>garanciat adni a bankoknak, ebben az esetben ujra ott tartunk, hogy
>az allam fog fizetni.

Minden a allamnak megvan az adminisztrativ kepessege a penz 
behajtasara...
 .................................................................
Krisztian ) irja a Microsofttal kapcsolatban:

 irja :
>
>> Microsftot --mert Microsoft is sokmindent ossze-vissza lopdosott-- 
>>vagy a tolvaj amerikaiakat sajnalni mert nem fizetnek K.Europabol!
>
>Az, hogy valaki esetleg szegenyebb, az nem jogosit fel a lopasra. Amikor
>a Microsoft lopkodasaira gondolsz, akkor gondolom, hogy az otlet lopasra
>celzol. Erre tenyleg volt pelda, es a sertettek pert is inditottak a
>Microsoft ellen. Neha a Microsoft nyert, neha nem.

Persze, igazad van, de hisz nem is a lopas erkolcset akartam megvedeni.
En is boltban vasarolom a programjaimat sot meg a sharewarekert is 
fizetek. "Ami a csaszare azt meg kell adni a csaszarnak", en csupan a 
"csaszar" azaz Microsoft vagy egyeb programkeszito ES (!) az Egyesult 
Allomok (kulpolitikajanak) az erkolcsi magaslatat es az onnan iranyelveket
vagy inkabb "erkolcsi u'tmutatot" osztogato hozzaallasat kifogasoltam. Ez 
a jogtisztasag egy kicsit olyan mint a kornyezetvedelem. Gazdag orszagok 
meg tudjak tenni azt, hogy a kornyezetvedelemre --vagy a jogtisztasagra-- 
ugyeljenek, a szegenyek kevesbe. Ugyanakkor, ugy erzem, hogy ezert a 
szegenyebbeket uldozni, meghurcolni perelni stb. erkolcsi juguk nincsen. 
A jogi alap pedig velemenyem szerint kizarolag HATALOM (o:ko:l) kerdese.

Udvozlettel:  Tapolyai Mihaly
+ - Magyar konzultans az USA-ban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt FORUM!

	Ha jobban belegondolok, "kuldtunk" mar magyar konzultanst az
USA-ba. Ott van Soros Gyorgy. Olvasgatom a soc.cultural.romain-on, hogy
interjut adott a roman ujsagoknak. A sikerei titkarol kerdeztek. Azt
nyilatkozta, hogy mindennap atgondolta, hogy mit csinalt aznap rosszul.
Egy ideig rendben volt minden es mindent ugy csinalt, ahogy a tobbi tozsde
ugynok. Aztan egyszercsak rajott, hogy az angol font arfolyam valtozasara
rosszul reagalt. Ezutan a sajat feje utan ment. O meggazdagodott, a
tobbiek nem. En ebbol azt szurtem le, hogy Soros Gyorgy a tavollet dacara
megmaradt magyarnak (is) es igencsak magyarosan forog az esze kereke. 
	Mi is mentunk egy darabig a "jol bevalt receptek" szerint, most 
viszont a tandij es nehany egyeb ugyben ugy latjuk, hogy a sajat fejunk 
utan kell menunk.

Bathori Gyorgy
+ - Tandij. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum Olvasok!

        A tandij vitahoz szeretnek nehany gondolatot hozzafuzni. Talan lesz
koztuk eredeti is, masok mar elofordulhattak a Forum-ban, de a gondolatmenet
teljessege miatt nem tekintek el toluk.
Elojaroban annyit, hogy nem vagyok tandij ellenes, de megertem a diakokat is
(en is voltam diak), es az o tandijellenesseguket nem tekintem onzesnek.
        Tobb ervelesben felmerult, hogy azert kellene tandijat fizetni, mert
felsofoku vegzettseggel magasabb fizeteseket lehet elerni. Az egyetetemi,
foiskolai vegzettseggel betoltheto allasokat ebbol a szempontbol ket
csoportba lehet osztani, termeszetesen a hatar nem feltetlenul eles a ketto
kozott.  Vannak olyan szakmak, ahol az atlagosnal lenyegesen magasabb
jovedelmekhez lehet jutni (ugyved, halapenzes orvosi szakok, vezteto
banktisztviselok, vezeto kulkereskedelmi dolgozok, stb). Ugyanakkor a magas
jovodelmek nem jellemzoek mas teruletekre (altalaban a kozalkalmazottkent
foglalkoztatott tanarokra, muzeumi es konyvtari dolgozokra, nem halapenzes
orvosi szakmakra, rendor, fehyveres testuletek alkalmazottai, stb.). Mint
olvashattuk, pl. az USA-ban egyetemenkent, szakteruletenkent eltero tandijak
vannak. Termeszetesen az intezmenyek altal kivetheto kiegeszito tandij
nalunk is tukrozhet majd ilyen kulonbsegeket, de bizony nehezen tudom
elkepzelni, hogy egy egyetemen belul, mas-mas tandijakat szedjenek mondjuk a
jogaszoktol, s a tanarszakosoktol. Ugyanakkor elore nem is lehet tudni, hogy
kibol lesz biro vagy jonevu ugyved, nogyogyasz vagy labororvos (az elobbiek
alacsonyabb, az utobbiak magasabb jovedelemmel). A bankok hozzaallasa
tukrozi azt, hogy ma magyarorszagon a tanulas nem jo befektetes; mert ha
annak szamitana, akkor a bankok versenyeznenek, hogy kolcsont adjanak a
hallgatoknak.(Egyedul az OTP lakastakarekossagi betethez kotott kolcsonerol
tudok.)
        Igen elvetemult, tudas es orszag ellenes ervelesnek tartom azt, hogy
az adofizetoktol nem varhato el, hogy finanszirozzak a felsooktatast. Ha
Magyarorszag Nyugat-Europahoz kivan csatlakozni, akkor ezekkel az
orszagokkal szemben versenykepesnek kell lennie. Ez pedig a felsooktataban
reszesulok szamanak novelesevel valosithato meg (mert pl. nyersanyagok
fellelhetosege tekinteteben nem allunk a legjobban, amiben eredmenyesek
lehetunk az a mezogazdasag, a magaszintu feldolgozoipar es a szellemi
tevekenyseg). (Egyebkent a hallgatoi letszam novelesenek a szuksegesseget
szavakban a mindenkori kormanyok is elmerik.) Marpedig, ha az orszag
felnottkoru lakossaganak tobb mint 50%-a felsofoku vegzettsegu, akkor az
adofizetok tobbsege is az, tehat tekinheto ugy, hogy az adoja felsooktatasra
forditott reszevel a korabbi ingyenes oktatasert fizet. Termeszetesen ne
hanyagoljuk el a kisebbseget sem. A felsofoku oktatasban nem reszesulteknek
miert erdekuk, hogy az adojukbol a felsooktatast tamogassak?  Nyilvanvaloan
az orszag minden lakojanak erdeke az orszag gazdasagi felemelkedese, es
versenykepessegenek a novelese. Masreszrol, ha konnyebb bejutni a
felsooktatasba (nagyobb hallgatoi letszam es olcsobb tanulas), akkor azoknak
is nagyobb eselye lehet diplomat szerezni, akik eddig kiszorultak ebbol a
lehetosegbol, masreszrol nagyobb eselye lehet a gyerekei tanittatasara!
        Ha majd Magyarorszagon elerjuk a nyugat-europai orszagokra jellemzo
diplomas - nem diplomas aranyt, es nemcsak az arak, hanem a berek is a
vilagpiaci szinthez kozelitenek, es ha bankok mindenfele kormanyzati nyomas
nelkul is ezt jo befektetesnek minositik, akkor lehet piaci tandijakat is
bevezetni, illetve a tandij merteket a fenti arany szabalyozasara,
beallitasara hasznalni.
        Mindennek ellenere nem vagyok teljesen tandij ellenes. Mint a
felsooktatasban dolgozo, ugy velem nem artana, ha a hallgatok
felelossegerzete none, es ehhez talan egy a tanulmanyi eredmenytol erosen
fuggo tandij segitseget jelentene. Mindehhez persze olyan penzugyi
konstrukciok, hitelek, raszorultsagtol fuggu szocialis tamogatas kellene,
amely nem korlatozna a tehetseges fiatalok bejutasat az egyetemekre. A
szocialis raszorultsag merese pedig ma Mo.-n szinte lehetetlen a fekete (es
szurke) gazdasag miatt. Ez azt jelenti, hogy fenti gazdasagi tevekenyseg
visszaszoritasa es/vagy legalizalasa egy ujabb kovetelmeny a tandij
bevezetese eloott. (Ebbol kiindulva jo hosszu idore el lehet halsztani a
tandij bevezeteset.) En megoldasnak latnek egy jelkepes osszegu tandij
bevezeteset (a jo es jeles rendunel rosszabb tanulmanyi eredmenyu hallgatok
szamara), pl. 1000-2000 Ft/felev, amelyet minden evben az inflacional kisse
nagyobb mertekben lehetne novelni.

        Vegezetul hadd fuzzek nehany gondolatot a Forum tandij vitajahoz!
Elkeseritonek tartom, hogy a (Forumon megnyilvanulo) magyar ertelmiseg
ennyire ertemiseg ellenes (termeszetesen vannak kivetelek, pl. a legutobbi
szambol Kaiser Andras). Csak nem a sajat poziciojukat feltik az
utanpotlastol, es ezert akarjak neheziteni leendo ertelmiseg kepzeset? Azt
hiszem a magyar ertelmiseggel azert lehet annyi minden (negativ dolgo)t
megtenni, mert ennyire sajat maga fajtajanak az ellensege. Pl. -lajcsi- azt
irja, hogy a tanulas "nem eroszak-disznotor, hanem OPCIO". En azt vallom,
hogy a tanulas KOTELESSEG. Kotelesseg sajat magaddal es a kozosseggel szemben.
Mindenkinek jo munkat, es jo tanulast:
                                               Fulop Kristof
+ - Konyorges az USA-ban elo magyarokhoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt FORUM!

	Teljes mertekben elhiszem, hogy az USA-ban elo es minket 
kritizalo magyarok jot akarnak nekunk, de konyorgom probaljanak kicsit 
belegondolni a helyzetunkbe es probaljanak hinni nekunk. Ha tovabbra is 
arra biztatnak, hogy ha rovid a takaro, akkor vagjuk le a labunk mi 
bizony inkabb a fazni akarunk majd.
	Ha kicsit is jot akarnak nekunk, hagyjak az oktatasi rendszerunk
es a szocialis halonk elleni tamadasokat. Ezzel szemben ha barmennyi sulya
is van a szavuknak azt inkabb annak erdekebe vessek latba, hogy
torvenyekkel gatoljak meg a politikai elet es az uzleti elet
osszefonodasat Magyarorszagon, szunjek meg a korrupcio es szoruljon vissza
a fekete gazdasag (a felsorolas egyuttal sorrendiseget is jelent). Amig
ezek a feltetelek nem valosulnak meg, folyamatossan arra leszunk
karhoztatva, hogy azok szalljanak szembe a szocialis jutattasok
raszorultsagi alapon valo kezelese ellen, akik erre raszorulnak, mert a
jelenlegi rendszerben eppen a raszorultak szorulnanak ki elsonek.
Ugyanilyen fejreallitott modon mukodik a tandij es ugyanilyen torz hatasa
lenne a vagyonadonak. 

Bathori Gyorgy
+ - Bankok es bankcsapdak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt FORUM!

	A tandij ugy ravilagitott az allamilag garantalt hitelek nehany
furcsasagara es a bankok koruli nehany furcsasagra. Korabban a
bankrendszer letrehozasakor az allami vallalatokat is "kiosztottak" az
egyes bankokhoz es az allam ezeken a bankokon keresztul finanszirozta
okat, allamilag garantalt hitelekkel. A bank igy nem mehetett tonkre,
hanem tisztes nyeresege volt a biztos hitelekbol. A koltsegvetes persze
nagyot bukott az ugyon, mert igy nemcsak az allami tamogatast kellett
odaadnia pl a MAV-nak, de meg a banki kamatot is megszivta. 
	A bankrendszer letrehozatala mar mindjart korrupcioszaguan 
indult. Meg Meggyesi Peter regnalasa idejen torten az a bizonyos Lorant 
utcai botrany, amikor a bankrendszer korszerusitesere kapott hitelbol a 
PM prominensei kaptak vissza nem terittendo kolcsont hazepiteshez. A 
parlamenti erdeklodesre a penzugyminiszter frappans kivagta magat: a penz 
termeszetesen a bankrendszer korszerusiteset szolgalta, hiszen ezekbol az 
emberekbol lesznek a letrehozando bankok vezetoi.
	A bankok letrejottek. Idorol idore azonban botranyok kisertek 
mukodesuket. Az Ybl banket gondolom mindenki ismeri. Erdekes, hogy egy 
bankban 200 000 indulopenzzel 1,5 milliardot lehet kaszalni (a betetesek 
penzebol).
	Ezt a bankrendszert akartuk privatizacio cimen rasozni a kulfoldi 
vevokre. Az egyetlen igazi bank - Kulkerbank - rogton elkelt. A tobbiek 
viszont jelentos allami penzeket kaptak az ados konszolidacio cimen. Ezt 
a manovert fedeztek le az allampapirok, amelyek most a belso adossag 
zomet kepezik. Az egyik kedvezmenyezett a Budapest Bank volt. Egyszer 12 
majd kesobb 13 milliardot kapott. Igy a bank rogton nyereseges lett, 
Bokros pedig penzugyi zseni (meg is kapta erte a jutalmat a banktol). 
	Ugyanebben az idoben zajlott az Agrobank botrany. Az Agrobankot 
mar reszben megvettek kulfoldiek. (Zsenialis uzlet volt, megvettek a 
vesztesseget is). Az igazgatot letartoztattak, hogy a Kft-je aranyat 
csempeszet. Ez akar igaz is lehet. A kulfoldi tulajdonosokat viszont 
valaszut ele allitottak, vagy lemondanak ellenszolgaltatas nelkul a 
tulajdoni hanyadukrol, vagy a bank ellen tovabb folyik a vizsgalat. 
Lemondtak es az ugylet bevonult a kulfoldi befektetoket "csalogato" 
ugyletek soraba. Igaz ugyanebben az idoben a Budapest Banknal is volt 
rendorsegi vizsgalat. Ertekpapirok tuntek el a bankbol. Letartoztatasok 
is voltak, de az ugy vegul megis elaludt. Vajon hol van meg egy olyan 
orszag, ahol penzugyminiszter lehetne valaki ilyen elozmenyekkel?
	
Bathori Gyorgy
+ - Tandij es ado megegyszer. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt FORUM!
	Valoban ugy gondolom, hogy a meglevo adonkbol iranyithatnank 
vissza egykori Alma Materunkhoz es nem uj adobol. Nem fogalmaztam azonban 
vilagossan mert a miniszteriumi javaslat, ami reszben hivatkozasi alapot 
kepez, szinten ketertelmu.
	Mindamellett a ez az "iranyitott" adozasi forma szamomra nem csak 
gyakorlati, hanem elvi kerdes is. Az adozasi fegyelem reszben azert 
rossz, mert az adonk eltunik nagy lyukakban. Ha meg tudnank szerezni az 
ellenorzest az adonk felett, a fegyelem lehet, hogy javulna. Nem hiszem, 
hogy ezt egyszerre es mindenre be lehetne vezetni. De az egyetemek ilyen 
modon valo tamogatasa jo lehetoseget nyujtana a kiprobalasra.

Bathori Gyorgy
+ - Tiszta lapokat a nyilt vizbe ! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Balogh Eva irja:
>Kulonben is a kulfoldiek, mint ahogy mar nem tudom hanyszor hallottuk a Fo-
>rumon es masutt,tonkreteszik a viragzo magyar vallalatokat, mivel sajat,kul-
>foldon keszitett gyartmanyaikat akarjak eladni.

Pedig ez igy van Eva, csak nem kell mindjart azonnal 'tonkretevesre' gondol-
ni. Kicsiben ez ugy mukodik, hogy a digo zoknikisiparos,mikor megveszi a bi-
valybasznadi zoknifono kisszovetkezetet,a felujitashoz meg a *csempet es a
klozettcseszeket* is olaszorszagbol hozatja,soxoros felaron (amit leir a
ma-
gyar nyeresegadojabol, kiadaskeppen,es amiert olaszorszagban felmarja az ex-
porttamogatast).[kepzeld el, ez egy valos pelda volt] Csodbe csak a nagy ce-
gek viszik a konkurenciat a piacert. De ok viszik is, ha tehetik. [Tehetik]
Ez csak olyan cegek altal alkalmazhato piacszerzesi strategia, amelyek mono-
polisztikus helyzetbol indulnak. Sokkal gyakoribb sema a kovetkezo: a Nagy
Ceg [NC] megveszi (hugyert-szarert) a magyar ceget, amivel esetleg partneri
kapcsolatban allt mar evek ota, ismeri piacait stb. A NC, mintha szivesseget
tenne a magyar allamnak, vallalja, hogy fel fogja ujitani a gyarat(amit igy
is, ugy is meg kellene tennie, de hat ha pirospont (kedvezmeny) jar erte..)
Emellett megigeri, hogy nem bocsajt el senkit (ezt az igeretet szinte azon-
nal meg is szegi). A felujitas (modern technologia meghonositasa, oh) a ko-
vetkezo modon szok kinezni:
1. Egyaltalan nem fejleszt. "Atstrukturalja" a termelest, a kiadasok csok-
kentesevel teszi jovedelmezobbe a ceget. (fele melos balra el)
2. nincsenek nagy tervei a ceggel, ezert az otthoni gyarabol, a mar nullara
leamortizalt, regi technologiajat hozza ide, es otthon fejleszt.
3. ha tenyleg fejleszt, ezt hazai bazisarol teszi. Az otthoni begyartoinak
kinalja fel az uj piacot, nem az eredeti magyar beszallitoknak. (Nem a bi-
valybasznadi kazanmuvektol vesz uj kazant, hanem golfpartneretol, herr mu-
ellertol) Ezert jelentos kedvezmeny kap mert her muellerezzel *uj piacot
szerez*, exporttamogatast kap, ecetetra ecetetra. Egy ilyen magyar ceg ela-
dasa kozvetetten tucat masik magyar ceg tonkremenetelet vonhatja maga utan.

Toth Tamas irja [arrol, hogy miert pejorativ nacionalistanak lenni ma]:
>nem a fentiekrol van szo, hanem arrol a reflexrol, ami sokakban (mostanaban
>elsosorban az SZDSZ tajan) azonnal mukodesbe lep, mihelyt a nemzeti szo oda-
>kerul a "vagyon" melle.  Ilyenkor szaz esetbol szazban a vita egyik oldalan
>alloknak azonnal bekattan a sema, hogy itt most valami remesen provincialis-
>ra, labszagura,(de meg a legjobbaknal is) legalabb idezojelbe teendo valami-
>re kell gondolni.  (Ilyen megbizhatoan meg a szelsojobb se mukodik, ok lega-
>labb szaz esetbol csak otvenben sikoltoznak nemzetkozi osszeeskuvesrol.)

Tokeletesen egyetertek. Az SZDSZ profital a nemzeti vagyon elpazarlasabol,
azert csinaljak. Mivel egy gyokertelen gyulevesz nepseg, akiknek nem szamit,
hogy ma itt, holnap masutt, nem hordoz a nemzet szo pozitiv tartalmat. Ezert
nem okoz erkolcsi gatlast nekik a legvegsokig alkalmazni a magyar allamra a
megkivant amerikai/nemet/europai gazdasagi ideologiat.
[szabad piac + liberlalis demokracia uber alles] Sokkal elvetemultebbek ide-
ologiai teren, mint a kesoi kadarkorszak kommenistai (KKK).

Nem hiszem egyebkent, hogy ilyen melyre kell turni a magyar privatizacio
elhibazottsaganak megallapitasahoz. Alapvetoen ket szamot kell csupan osz-
szevetni: 1989-ben az allamadossag cirka 20-24 md $ volt, a kulfoldi kezen
levo magyar vagyon pedig gyakorlatilag nulla.1995-ben az allamadossag cirka
34 md $ mikozben a volt nemzeti vagyon mintegy fele mar nyugati kezre kezre
kerult.
Ebbol a ket adatbol szamomra teljesen vilagos, hogy a privatizacio magyar
formaja semmit az egvilagon nem oldott meg. Nem inditott meg pozitiv valto-
zasokat, tehat abszolut szuksegtelen volt. (Csak hab tortan, hogy  a GDP
kozel felet a *nemzeti* feketegazdasag termeli meg, mig a nyugati cegek
jelentos resze veszteseges..ize..a konyvelesuk szerint )

Toth Tamas megint:
>Namarmost tisztazzuk: *ebben* az USA-ban, amely amugy a szabadkereskedelem
>bajnoka, pontosan tudjak, hogy vannak strategiai agazatok.  Es nicsak: a
>>bankrendszerben szigoru limit van, mennyi lehet a kulfoldi toke
>reszesedese
>(nem az *egyes* bankokban, a rendszerben),

Ezek ertheto (legalabbis szamomra) dolgok. Mondok kettot, amire a vilag li-
beralis (de nem USA) fele is csak csovalta a fejet.

1.A USA-Japan kereskedelmi harc a Japan autopiac megnyitasaert.A liberalis
media egy dolgot felejtett el kozolni: Japanban az ellenkezo oldalon van a
kormany. Az USA 6 legnagyobb autogyara, osszesen ha 6-8 ilyen tipust allit
elo (kis szeriaban). Van igen nagy USA autogyar, amelynek, *nincs* jobbkor-
manyos tipusa....(japanoknak 30-on felul van csak az amerikai piacra gyar-
tott tipusok, es istentudja csak hol a tipusvaltozatok szama)

2. Kodak kontra Fuji. USA a legfelsobb szinten alkalmaz polititikai nyomast
azert, mert sokaljak a Fuji 70 %-os piaci reszesedeset *Japanban*. Nos, ott
van a Fuji hazai piaca...Ha megnezzuk,hogy a Kodaknak a sajat hazai piacan,
-az USA-ban-, mekkora a piaci reszesedese, igen erdekes szamadatot kapunk:
Exactly hetven szazalek..

Tehat igenis mindent megprobalnak elvenni. Ha nem megy szepszoval, tokeero-
vel, megprobaljak kajakra. (Itt most felhozhattam volna peldanak olaszorsza-
got, amire szinten igen nagy nyomas nehezedik, hogy ugyan nyissa mar meg a
bankszektoranak piacat a tokeeros (ertsd: USA) befektetok szamara, mert a
jelenlegi allapotban serul a demokracia. :-/ :-\ Berlusconival mar sikerul
eladatni a mediabirodalmat, amely sertette az USA mediaerdekeit Italiaban
(ertsd: az olasz kulturszennyet mereszeli arulni, nem az amerikait.)

Tamas
+ - Bekekonferencia Daytonban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kollégák!

Kérni szeretném azokat, kik egyetértenek az alábbi levéllel, hogy azt, vagy
annak valamilyen változatát adják fel az alábbi cimekre ugy, hogy az még a
Dayton-i Konferencia meg kezdése elött megérkezzen.

Szivélyes üdvözlettel: Lipták Béla


The Honorable Bill Clinton
President of the United States
(FAX: 202-456-2461, E-Mail: )

RE: Dayton Conference

Dear Mr. President,


If we visualize the collapse of Communism as an earthquake, it should not
surprise us, that the whole building of Central Europe has been damaged.
Therefore, what this building needs to make it stable and self-supporting, is
not the temporary reenforcement of one floor (Bosnia for a year), but the
restoration of the whole building. We should not wait until cracks appear or
fire breaks out on the floor of Kosovo, the region of oppressed Albanians, or
until the floor of Vojvodina collapses, where the Serb refugees are now
cleansing the Hungarians, but we should face up to those problems now.
         Therefore, while the Dayton Conference, dealing with Bosnia, is a
welcome beginning, it's participants should not be limited to three heads of
state, nor should it's scope be limited to only Bosnia. Dayton should aim at
bringing stability to all of Central Europe and the participants of this
conference should include all heads of state of the region.
        Restoration must always start at the foundations. The foundation of
the building of Central Europe is her history. We should learn from history,
that whenever a power vacuum evolved in the Carpathian Basin, the Balkans
became unstable. Therefore, in order to gain stability, local power must be
reestablished, because neither the UN, nor the EC or NATO can permanently
fill the present vacuum. The only people who have a vital interest in the
stability of that region, are the people who live there. Therefore, it is
time to start working on the foundations of an economically self- sufficient,
politically stable, militarily neutral and geographical ly large enough
federation, which can fill the present power vacuum. The Dayton Conference
can be the first step toward that goal: the establishment of a Danubian
Confederation. It can be crystallized around the nucleus of Austria, Hungary,
Slovenia, Croatia, Slovakia and Ruthenia, and later can be expanded to also
include Poland, Romania, Serbia, Bulgaria and the Czech Republic.
       The building of such a federation, originally proposed by President
Wilson in 1920, requires the leadership of the World's sole remaining
superpower. It also requires the realization, that history does not solve
problems accidentally, that a concept of the goal is needed before a better
future can be built.
       The building of a federation also requires an atmosphere of
reconciliation. Armies can not create such atmosphere, only justice can.
Therefore, just as the autonomy of Tyrol has eliminated the tensions between
Austria and Italy, the granting of cultural autonomy to all other indigenous
minorities of the region will do the same for Central Europe. Once all
minority groups have the right to maintain their heritage and to control
their cultural destiny, tensions between neighbors will diminish and the
atmosphere for federation will be ripe.
      George Orwell said:  He who controls the past, controls the future and
he who controls the present, controls the past.  Therefore, in order to
correctly steer our present coursewe, we should learn from the past and have
a clear plan for our desired future.
       It is my hope, and that of the people of Central Europe, that you will
seize this historic opportunity and will provide the leadership needed to
make President Wilson's dream a reality.

Respectfully yours,
(Az Ön neve, cime, titulusa)

cc: Senator Christopher Dodd
    Chairman of the Democratic Party
    (Fax: 202-224-1083, E-Mail: )
+ - Szocialis halo. I. resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Folytatva a szocialis halorol szolo vitat. Illes Zsolt, gondolom az en
irasomra reagalva, irta a kovetkezoket:

>Aki hodolattal figyeli a magyar 25%-0s
>szocialis halot, es irigyli Amerikabol, annak azt tudom tanacsolni,

Kezdjuk azzal, hogy en sem hodolatrol, sem irigykedesrol nem beszeltem.
Mindossze azt allapitottam meg (es megint ebben nem vagyok egyedul), hogy
Magyarorszag nem kepes anyagilag a szocialis halora ennyit aldozni. Azt is
megemlitettem (es ez teny), hogy a nyugat-europai joleti allamokban RELATIVE
kevesebbet koltenek szocialis celokra.

Zsolt a tovabbiakban pedig ezt mondja:

>annak azt tudom tanacsolni, hogy
>fogja
>kezen a gyermekeit, koltozzon haza Amerikabol es elvezze a szocialis
>halonkat,
>mellette a magyar fizetesebol finanszirozza a gyermekei tanittatasat kolcson
>nelkul.

Mivel sem hodolatrol, sem pedig irigysegrol egy szo sem esett, igy nem
hiszem, hogy egyikunk is "elvezni" akarna "szocialis halonkat." Sot, ha jol
emlekszem, mar honapok ota arra buzditom a Forum olvasoit, hogy epitsek le
vegre ezt az u.n. szocialis halot. Miert ajanlom leepiteset? Azert, mivel ugy
erzem, hogy a "letezo szocializmus" szocialis ujraelosztasa nem felel meg a
modern piacgazdasag torvenyeinek. A "letezo szocializmus" osszeomlott,
megpedig nem politikai, hanem gazdasagi okokbol. Az epulet osszerogyott, de a
letezo szocializmus ujraelosztasa jobbara maradt. Marpedig ennek leepitese
nelkul nem lehet egy igazi uj szisztemara atterni.

Es most hadd valaszoljak Kaiser Andras irasara.

Andras azt irja:

>1. Ertelmisegre minden orszagnak szuksege van, anelkul nem tud funkcionalni,
>ezenkivul az ertelmiseg eleg komoly hasznot termel munkaja soran.

Ezzel csak egyeterteni lehet.

Ellenben ezzel mar nem teljesen.

>3. Mas orszagokban (pl. Magyarorszag), az ertelmiseg az altala megtermelt
>hasznot nem kapja meg fizetes formajaban (kereslet-kinalat, az elkorcsosult
>gazdasagi struktura kovetkezteben pillanatnyilag sokkal tobb a jolkepzett
>ertelmisegi, mint amennyit a teljesen primitivre csupaszitott gazdasag
>foglalkoztatni tud, ezert a berek irrealisan alacsonyak). A nyomott berek
>miatt a haszon a munkaltatonal marad, amely legtobb esetben (szinten a
>>korcs struktura miatt) az allam, a maradek esetekben pedig az allamnak
>>adot fizeto maganceg.

Itt egy csomo kozgazdasagi tevedesrol van szo. A munkavallalo sehol a vilagon
nem kapja meg fizetes formajaban vagy maskulonben az "altala megtermelt
hasznot." Ugyanis a haszon nemcsak a munkavallalo munkajanak egyenes
eredmenye, hanem tobbek kozott a piacgazdasag fo rugojanak, a kinalatnak es a
keresletnek, is a fuggvenye. Eppenezert az a kijelentes, hogy "a nyomott
berek miatt a haszon a munkaltatonal marad" egyszeruen nem helytallo. De ha
igy is lenne, akkor az allami- es a magancegek oriasi hasznokat vagnanak
zsebre. De mint tudjuk, ez nem igy van. Tehat sem teoretice, sem pedig
gyakorlatban, ezek a kijelentesek nem alljak meg a helyuket.

Abban ellenben igaza van Andrasnak, hogy a letezo szocializmus bevezetese
utan, egeszen a 80-as evek kozepeig, a munkavallalok fizetese teljesen
irrealis alapokon nyugodott. Illetve, ugyan nem volt olyasmi papiron, hogy
jovedelemado, nem volt olyasmi, hogy AFA, mindezeket az adokat a lakossag
szepen fizette, csak eppen nem tudott roluk. Marmint a munkavallalok fizetese
(es ez nem csak az ertelmisegre vonatkozik) olyan alacsonyra volt szabva,
hogy a lathatatlan levonasok aranya igen magas volt. Mindossze ilyen modon
tudott a szocialista allam ujraeloszto allam lenni. Elvettek a munkavallalo
fizetesenek egy jo nagy reszet es ebbol a penzbol fizettek nyugdijakat,
betegsegelyt, GYES-t, GYED-et, az oktatast, az olcso konyveket, es a 3.60-as
kenyeret. Mivel az allam hatarozta meg a fizeteseket es az allam hatarozta
meg az arakat egy ideig jobbara mentek is a dolgok, meg akkor is, ha allando
aruhiannyal kuszkodott az orszag.

Folytatas kovetkezik.


Balogh Eva
+ - Nemzeti erdek? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Toth Tamas nem hagy fel azzal, hogy a kulfoldi cegvasarlok egy bizonyos resze
tonkreteszi a megvett magyar gyarakat mivel tonkre akarjak tenni a
konkurenciajukat. En mar akkor is azt valaszoltam, hogy persze, hogy van
ilyen eset, de Magyarorszagon nem hiszem, hogy ez tul gyakran elofordulna,
mivel a magyar gyartmanyok egyszeruen nem jelentenek komoly konkurenciat. Ezt
meg ma is fenntartom.

Ami pedig a nemzeti erdekeket illeti--ebben alapvetoen nem ertunk egyet. A
nemzeti erdek a jelen pillanatban az lenne, hogy termelekeny cegek ezrei
foglalkoztatnanak magyar munkasokat es ertelmisegieket. E helyett ellenben
van bukdacsolo, felig tonkrement, elavult, termeketlen allami gyarak, mig az
allam bankkolcsonokbol fizeti az evente nagyobb deficitet. Hat ha ez nemzeti
erdek--legyen u'gy!

Balogh Eva
+ - tandij (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

tandij / egeszsegbiztositas

amerikai-magyar viszonylatban nagyon jol megvitatt(atok) atemat.
Lassunk most egy peldat, ami
a; magyar viszonylatbol lenyeges, mert Mo. ennek az orszagnak a befolyasi
   ovezetebe tartozik ( inkabb, mint Amerikaeba )
b; az oktatasi es egeszsegbiztositasi rendszer messze lehagyja a magyart ( na j
o ), de az amerikait is! ( aki errol vitazni akar, szivesen, de szoljon elobb p
rivat, mert nem olvasom a Forumot )

oktatas: ingyenes, eltekintve egy jelkepes admin. osszegtol ( kb. 30$ ), minosi
gileg a vilag elvonalaban. a tanulok( hallgatok ) allami kolcsont kapnak, ( szo
c. raszorultsag es tanulmanyi eloremenetel alapon ) hosszu torlesztesi idore. E
z 
a dolgozok erettsegijere is kaphato!

egeszsegugy: kotelezo biztositas ( mindenkinek ) szeles ellatassal. a minimum o
lyan szinten van , amirol amerikaban csak almodni lehet ( fizet pl. szervatulte
test is ! )

miert irtam ezt le: mivel e bizonyos orszag gazdasaganak ( novekedesenek ) ket 
fontos tenyezoje
- politikai - szocialis stabilitas
- a munkaero magas kepzettsege

s mivel itt sem olaj, arany, gyarmatok stb. talalhatoak, elmondhato, hogy a jol
et forrasa a magas szinvonaluan kepzett emberek termelekeny, minosegi munkaja.

Az orszag Nemetorszag.
+ - Software (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A software lopasok oka K-Europaban, azt hiszem eleg nyilvabvalo.
Mivel viszonylag egyszeruen megteheto, ezert rengeteg penz 
megtakarithato vele es a jogi szabalyozas eteren meglehetosen 
hezagos volt. A legtobb K-Europai ceg, vagy intezmeny
(pl: egyetemi tanszek) eppen meg tudja venni a hardware-t, arra
mar nincs penze, hogy a software-ert is fizessen. Ha szinten
akarjak magukat tartani, vagy lopnak, vagy maguk irnak programot
(egyebkent ilyen is tortenik). Az utobbi azonban kockazatos es
hatranyos helyzetbe kerulest jelent olyan cegekkel szemben, amely
kesz software-rel indul. Eleg botor dolog azt varni, hogy inkabb
becsukjak a boltot, mintsem, hogy software-t lopjanak. Az hogy,
becsuletes-e vagy sem, az mas kerdes. En inkabb azt mondanam, hogy
az uzleti elet szokasjoga alapjan nem illik (meg ha torvenyek vannak
is rola, szerintem ami torvenyes az nem feltetlen becsuletes). Ha
beleturkalnank abba, hogy mi mindent muveltek mar torvenyesen a 
gazdasagi eletben, akkor egy ido utan elunnank a szornyulkodest.

Zsargo Janos
+ - 1956-1995.oktober 23. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Magyar tudom hogy kinoz a sorsod
Keves a kenyer,s tuzelni a fa
S oregszunk,parolog eronk
Mint virag kelyhebol az illata
Es megis biztatlak,varlak,hivlak
Kialto szoval vagy hallgatag:
Meghalni lehet,de ebben a harcban
Elfaradni Magyar nem szabad!

Te tudod-e e harc miert tombol?
A fajtank fekszik halalos agyon
S minket rendelt annak az Isten
Mi vagyunk a mentseg Magyar
Ket karunkbol ero arad
Csak mi tehetjuk hogy Hazank ujra eljen,
Csak mi tehetunk csodakat.
Mert csodakat csak hivo tehet,
A hivo lelek a konok akarat:
Meghalni lehet,de ebben a harcban
Elfaradni Magyar nem szabad!

Szoritsd ossze ha faj az oklod
Csikorogjon a felsiro fogad
Logjon rajtad az utolso rongyod
S az ehseg marja gyomrodat.
Allj ujra labadra Magyar
Ez egy mentseg marad:
Meghalni lehet,de ebben a harcban
Elfaradni Magyar nem szabad.

Mi nem faradunk!De neha-neha
Lelkunkre ul a ketkedes.
De feloltjuk az anyank almabol szott
Gyemant-aranybojtos ruhat
S mint a mesek kiralya,hose
Rohanunk elore uj harcok utan
S a tavolbol mint erdozugas
Zeng utannunk egy akarat:
Meghalni lehet,de ebben a harcban
Elfaradni Magyar nem szabad!


A Rambo Arpi
+ - Tandij (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Forumozok,

Azt hiszem, a jelenleg folyo (es mar egyszer lezajlott) tandijvita teljesen
ertelmetlen. Magyarorszagon nem igazan a finanszirozasi modszer megvalaszta-
saval van a gond (bar ez is lehet vita targya), hanem azzal, hogyan teremtsek
elo a koltsegeket. Az osszes ugy ahogy mukodo finanszirozasi rendszer (az 
amerikai, europai, szocialista ingyenes, stb) tobbe-kevesbe megterheli a gaz-
dasagot, hisz pl. az amerikai fizikus tarsadalom azon vinnyog eppen, hogy 
mennyire vissza akarjak fogni a kutatasi es oktatasi tamogatasokat a kiegyen-
sulyozott koltsegvetes neveben. Magyarorszagon nincs a tamogatasra penz, nincs
es a kozeljovoben nem is lesz olyan bank, amely kedvezmenyes kolcsont adna a 
diakoknak, a koltsegvetes pedig nem fogja birni a tamogatast. Igy vitatkozhatun
k
mi itt evekig, tuntethetnek a diakok honapokig, tandij lesz, kompenzacio meg 
nem. Ma csak ketezret kell fizetni, jovore meg mondjuk tizezret (vagy amennyit)
.
Mivel a keresetek nem teszik lehetove, hogy tanulas mellett dolgozva teremsek 
elo a tandijat, igy aki nem tud fizetni, az eltunik az egyetemrol. Balogh Eva 
megnyugodhat tehat, jelentosen apadni fog az ertelmisegiek szama. A kis Gizike
Duna-Szent(n+1)-rol majd nem tortenesznek tanul (mit forgat ilyen marhasagot
a fejeben), hanem elmegy szoke-buta-liba titkarnonek, valamelyik kft-hez,
vagy pornoszinesznonek (ugy hallom ez egy jolmeno foglalkozas odahaza). Persze
ez nem baj, hisz ezzel segiti Magyarorszag polgarosodasat (nemde kedves Eva?). 
Talan majd ketezersokban, lesz penz, hogy tamogassak az oktatast, csakhat addig
ra
azok a muhelyek (temeszettudomanytol a muveszetig), melyek szinvonalas kepzest 
adtak es vilagviszonylatban is elismert embereket termeltek ki (mert akar elhis
zik 
ezt nehanyan, akar nem, ilyenek is vannak) mar reg elporladtak. Ezek sajnos pon
t 
olyan teruletek, amelyek koltsegvetesi tamogatas nelkul SOHA es SEHOL nem tudna
nak 
mukodni. Persze lehet mondani, hogy mit akar ez kis csipas orszag, a feneke 
kilatszik a gatyajabol oszt fizikusokat meg filmrendezoket akar kitanitani. 
Ez eddig (szamomra) vilagosnak tunik, a viszolygas csak akkor fog el, ha valaki
ezt megprobalja megideologizalni. Mikor azt mondjak, hogy ez igy van rendjen 
es ezt a diakoknak be kell latni es elfogadni. 

Zsargo Janos
+ - Nekem ures fecsegot fest az ures fecseges (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedvesnek nem nevezheto, onimado, sznob Lajcsikoma|

Amint azt egy naladnal muveltebb fo megfogalmazta: a kurva nenikedet|
(Talald ki, honnan ideztem...)
  Azt eddig is tudtam, hogy nagyra tartod magadat es szivesen sorolsz fol
  valogatott neveket a FORUMrol persze magadat mindeg kifelejtve a sorbol,
  igaz, nem szerenysegbol. Marmost, ha Balogh Evaval nem emlittetem egy
  napon nem zavar kulonosebben. Az is regi mondas, hogy nem az szamit
  mit mond, hanem az, hogy ki mondja.
Egyreszt: latinos zongoramuvesz es sakkbajnok muveltsegeddel talan el tudod
  kapraztatni a magadhoz hasonlo kulturbarbarokat, felmuvelt seggfejeket.
  Engem kevesbe.
Ami meg azt illeti, hogy en szavaztam volna meg Horn Gyula exverolegenyt a
  magyar miniszterelnoknek, csak annyi visszavagast erdemel (de ennyit minden-
  keppen), amit az elso sorban mar megtettem.
Tudod Lajcsi, ha nem amerikaban a magadet akkor konnyeb lenne masoket a csalan-
  ba verned (ez is egy regi mondas). Az, hogy a hozzad hasonlo szardobalok
  odakintrol ugatjak a hazai dolgokat, nekem mar sok egy pottyet. Mit tettel
  azert, hogy bar ne igy lenne ma? Most jelenteted meg a konyvedet? Elvbaratok
  kiadjak vegre? Mert a horthysta antall-idokben nem irhattal? Szegeny lajcsi-
  ka, ott a messzi amerikaban...
Legjobb lenne ha a sajat dolgaiddal foglalkoznal. Dicsoitsed magadat es omleng-
  jel nagysagodrol. Ez illik hozzad.
Ha pedig tragarnak talalod a levelemet, emlekezzel rola, hogy milyen szivesen
  tartozol a hozzad hasonloak taboraba, es ne lepodj meg, ha a neked irott
  level tragar szavakkal van tele.

Akkor most folytatom amit a kommunizmus rombolasarol irtam. Lajcsikoma megint
  jo anyag pelda gyanant. O a nagyszeru es tipikus eset, a kommunizmus
  allatorvosi lova, a dialektika posztojaba gyurkelt kicsinyesseg es aljassag.
Lajcsit feledve, mintapeldannya egyszerusitjuk. Vegyuk azt a kepesseget, hogy
  ugy csuri-csavarja meg a sajat szvait is, hogy az ovatlan szemlelo mar azt
  sem tudja mirol van szo. Igy hitettek el egy egesz orszaggal, hogy valami
  nagyszeru dolog reszesei es igy hitetik el ugyanezt most is. Igy hitettek
  el, hogy Antall Jozsef meltatlan volt a posztjara.
Azoknak uzenek, akik szerint Antall rosszul, dilettansan vezette az orszagot:
  amikor joleso elegedettseggel kritizaltatok az elso demokratikus kormany
  miniszterelnoket anno, akkor lelketek melyen milyen kep elt a jo miniszter-
  elnokrol? Mert az, hogy ugyanolyan hevesseggel es elesseggel nem kritizal-
  jatok Horn Gyulat azt sugallja, hogy benne semmi kivetnivalot nem talaltok.
Ezekszerint Horn igen, Antall nem. Mi az, kerdem trefasan, amiben Horn jobb,
  mint Antall volt? Tobb palinkat kepes meginni?
Elarulom nektek: Horn kepes becsapni es atverni titeket, Antall nem akarta
  ezt tenni. Horn megtanulta hogyan kell elbutitani egy nepet es ti bedoltok
  neki. Lajcsi ugyszinten kijarta ezt az iskolat es tudja, hogy hogyan csinal-
  jon hulyet meg az oly nagyrabecsult kornyezetebol is.

A kommunizmus legnagyobb bune az volt, hogy beleavatkozott a dolgok terme-
  szetes menetebe. Nem engedte kibontakozni a jot es nem gyomlalta ki a
  rosszat sem. Egyszerre mindent pusztitott. Tehette ezt azzal a modszerrel,
  amibe kellokeppen beleszokott alkalmasint beletanult sok ember. A ma
  idehaza elo emberek fejeben a hatalom nem az  aminek lennie kene. A hatalom
  nem tiszteletre hanem felelemre epul. A sportbol is politikat csinaltak
  es ezzel elvettek tole amit a kulturabol kierdemelt. Ma idehaza nincsen
  sportkultura, csak sportpolitika. Es ez ervenyes mindenre. Pedig a hatalom
  az, ami csak es kizarolag egyfelekeppen mukodhetne termeszetes korulme-
  nyek kozott (ezert  kell a szemfenyveszto, elbutito, megalazo es megfelemli-
  to ideologia). Amikor szent Johannat perbe fogtak, elhangzott tole egy ki-
  jelentes, ami egy valoban jogi iranyitasu perben egyenerteku lett volna
  egy fellebbezessel, ami pedig azt vonta volna maga utan, hogy az onkenyuralmu
  birosag nem itelhette volna el sajat kenye es kedve szerint. Tudvan ezt a
  jogtudorok, nem is eroltettek a dolgot es ugy tettek, mintha semmi sem tor-
  tent volna.
  Ez volt a kommunizmus. Mindenki tudta, hogy mi lenne a helyenvalo, mi lenne
  a normalis es emberi, csak senki nem aszerint cselekedett.

        Nagyon igazat irtam. De, hogy mennyire arra egy tortenetet meselek el.
Regi torzshelyunk egy kicsiny korcsma, Budan. Egy este betertunk sort inni es
beszelgetni. Ami ott aznap este tortent egy regi modast juttatott eszembe.
Valahol olvashattam. Nalam muveltebbek biztosan tudjak, hol. Lehet, hogy en is.
De a lenyeg nem is ez. Akkor este nagy vita kavarodott, olyan amilyet meg nem
ertem meg sem ott, sem masutt. Lenyegtelen is mibol indult el, mert a vege az
volt, hogy aki kommunista vagy kommunista szimpatizans volt az vagy a kommuniz-
mus vagy onnmaga mellett kardoskodott, aki pedig sem ez sem az nem volt soha,
vagy hallgatott, vagy foltort belole az elkeseredes es razuditotta a tobbiekre.
Nagy hangzavar volt es durva szavak is elhangzottak. Sokaig es egeszen le sem
csillapult az indulat. A mondas, ami akkor eszembe jutott igy szol:
   ...intezmenyeink kozul a ket legfontosabb a parlament es a korcsma. Az
      egyik helyen a sebeket osztjak a masik helyen gyogyitjak...
                                                                Olorin Kalapja

ui.: Lajcsika| Elo a farbaval, ugye lelked melyen voros zaszlot lenget a szel?
     Ilyen mellebeszelest es se-hus-se-hal gerinctelen csuszomaszast csak az
     elvbarataid tudnak produkalni. Persze tudom en, hogy ez is egy csoport
     ahova tartozni lehet, mint pl a sznob zongorista sakkozoke. De tenyleg
     errol lenne csak szo? Hiszen epeszu, valoban muvelt, valoban emberien
     es lenyeglatva gonodlkodo ember nem ir le (veletlenul sem) olyat, amit
     toled olvashattunk a szunyogcsipeses, elefantcsortetos kommunizmusrol.
     Az megcsak kommunizmus sem volt. Meg egyszer: en ertettem mit irtal es
     nagyon mellefogtal, amikor azt irtad, hogy belecsimpaszkodtam egyetlen
     szavadba. Nem, atlatok rajtad: "ismerlek egeszen".
+ - Meg egyszer: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Miert jobb Horn, mint Antall volt? Tudja valaki?
                                                                           O.K.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS