Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 692
Copyright (C) HIX
1992-09-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 A meg nem hallgatas, KRITIKA 92=8, Matyas Gyozo (mind)  392 sor     (cikkei)
2 Hiszteria (mind)  43 sor     (cikkei)
3 Magyar Tudomany Desztalinizalasa (mind)  30 sor     (cikkei)
4 Nev nelkuli igazsag nem ragalmazas (mind)  43 sor     (cikkei)
5 Magyarok Vilagkozossege (mind)  46 sor     (cikkei)
6 Pannon Jozsinak (mind)  19 sor     (cikkei)
7 Kerenyi Imre levele Csurkanak (mind)  94 sor     (cikkei)
8 Csurka - olvassuk vagy csak beszeljunk rola (mind)  15 sor     (cikkei)
9 Valaszok libiknek (mind)  46 sor     (cikkei)
10 Europeer vagy mumagyar amerikaneer (mind)  25 sor     (cikkei)
11 A tobbpartrendszer kialakulasa (mind)  30 sor     (cikkei)

+ - A meg nem hallgatas, KRITIKA 92=8, Matyas Gyozo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

KRITIKA 92/8 (Augusztus)
p. 13-16
Matyas Gyozo:

A MEG NEM HALLGATAS
===================

                    Motto: "Mindenki ki van rugva"[*]

    [*]  Ez a kozhasznu magallapitas tortenetesen egy konkret novellabol valo.
         Kulon Balazsi Tibor kepviselo ur figyelmebe ajanlom: amennyiben ki-
	   vancsi, "talalja meg" a lelohelyet.
	   Konnyitesul: az iras a John Lennon emlekere cimet viseli.

Ez ev junius 19-en es 23-an Meghallgatas cimmel lathattunk egy rendkivul fon-
tos filmet, tulajdonkeppen arrol, hogy mifele konfliktusok menten botladozik,
araszol is ez a mi uj keletu, magyar demokraciank. Dezertalt filmkritikuskent
mondom: alapmu ez, az abrazolt materia erdekfeszito volta, a vita fordulatos-
saga, a mube surusodott drama intenzitasa teszi elsosorban azza. Az altalam
KORABBAN meltatlanul mellozott Engelsszel szolva; a tipikussag iskolapeldaja-
val allunk szemben, a vita soran ugyanis nagyon konturosan mutatkozott meg a
resztvevok tarsadalomrol, politikarol, egyaltalan a demokraciarol vallott fel-
fogasanak kulonbsege. Dokumentumosszeallitas demokraciarol, politikarol, tele-
viziorol volt a film alcime is, s talan nem veletlen a tajolasul megadott
fogalmak  sorrendje, hiszen a bizottsagi meghallgatas temaja a televizio, pon-
tosabban az elnok alkalmassaganak kerdese volt, a vita azonban megis inkabb
a demokraciarol, a politikarol szolt. S ezt a legkevesbe sem rosszallolag mon-
dom, sot kivalt hasznosnak tartom, ha a kulonbozo politikai ideologiak megut-
kozhetnek az ezuttal valoban szeles nyilvanossag elott.

"SZAKMAZAS" ES BIROSAGOSDI

Eppen ezert nem ertem azt az alszemermes magatartast, hogy a kormanyzo partok
kepviseloi a meghallgatas soran mindvegig oszcillaltak a szakmai es a politikai
vadak kozott, nem tagadom, ovatos utalasok mar kezdettol fogva tortentek arra,
hogy itt fokent politikai megfontolasok johetnek szamba, amde miert csak a
haromnapos maratoni izzasztas legvegen derult ki vilagosan es egyertelmuen,
hogy Hankiss lehet akar egy Berlusconival elegyitett Marshall McLuhan (a MUK
kedveert: az utobbi amerikai mediakutato, "the medium is the message", no ugye
dereng valami), akkor is el lesz csapva, mert politikai kedvunk ezt diktalja.
Persze tudom en, lehet tartani attol, hogy ebben az orszagban, az elmult negy-
ven ev utan, ha a polgar azt hallja, hogy valakik ugynevezett politikai szem-
pontokra hivatkoznak, akkor biztosra veszi, hogy valami irtozatos galadsag ke-
szul, amde az idok fordultaval nem az volna-e a feladat, hogy bebizonyitsuk,
igenis, lehet jo politikai celok mellett ertelmesen ervelni. Hogy persze EBBEN
A KONKRET ESETBEN lehet-e, az mas kerdes... de errol kesobb.
   Tekintettel arra, hogy a bizottsag egyik jeles kormanyparti tagja ugyis
hideglelest kap a "szakmazasoktol", lehetett volna peldaul azzal eloallni, hogy
Hankiss Elemer a strukturalizmus kutatoja volt (tessek utananezni, ez mar AKKO-
RIBAN is gyanus uzelmnek szamitott), es nem a nepi gyumolcstermesztes tortene-
tebe buvarolta be magat, amitol meg lehetne kivalo teveelnok, de ez POLITIKAI
indoknak volna annyira kimunkalt vadpont, mint szakmai hibakent felroni, hogy
az elnok beiinditotta a TV2 programjat, vagyis a dolgat vegezte.
   Nem veletlen, hogy az ellenzeki kepviselok mar az ules elejen amellett kar-
doskodtak, hogy legyenek tisztazotttak a meghallgatas szempontjai, legyen vila-
gos, hogy milyen kerdesekre kell valaszt kapni, egyaltalan a Gombarral vivott
asszo tanulsagaibol kiindulva, egyaltalan jo lenne tudni, hogy mi keszul itt.
   Persze ne vessuk el azt a lehetoseget, hogy Hankiss akar el is kovethetett
volna olyan hibakat, amelyek politikai indikacioja vitathatatlan, teszem azt
a TV-Hirado szignaljat felcserelte volna a "szabad elet, szabad madar" kezdetu
detu dalra, ami szepnek szep, de - mint tudjuk - "orzott" /ekezet nelkul, Edo/
tulajdon. Az elnok azonban ilyesmire nem vetemedett, azokat a vadpontokat pe-
dig, amelyekkel a bizottsag kormanyparti tagjai illettek, erzesem szerint - egy
kivetelevel - alapjaiban cafolta meg. Azert is volt rendkivul fontos, hogy ezt
a dokumentumfilmet sok szazezer nezo kiserhette figyelemmel, mert laikuskent
nehezen tudnank kiigazodni ebben a televizio koruli hercehurcaban, a latottak
alapjan azonban azt nagyon is el tudjuk donteni, kinek az ervelese koherensebb,
ki az, aki hitelt erdemlo dokumentumok birtokaban, tenyeket felsorakoztatva,
igazat meggyozoen kepviseli. Nem akarnek a reszletekbe belemenni, csak annyit
emlitek meg, hogy megannyi konkret ugyben ( a szervezeti szabalyzattol a szer-
kezeti atalakitas kerdeseig) szamomra Hankiss Elemer ervelese, valaszai tuntek
elfogadhatobbnak. Csekely mertekben a bizottsag kormanyparti tobbsege is igy
lehetett ezzel, mert az iteletbe az eredeti vadpontoknak mar nem mindegyike
kerult be, marpedig az, hogy e tajon bizonyos kerdesekben a miniszterelnoknek
nem szaz szalalekig van igaza, nos es szokatlanul remenykelto fordulat.
   A targyilagossag kedveert visszaternek arra az utalasomra, hogy akadt azert
egy ugy, amellyel kapcsolatban az elnok magyarazata nem tunt meggyozonek, s ez
a Novofilm Kft.-vel bonyolitott tranzakcio. Sikeruletlen uzlet, nem nagy hord-
ereju dolog, mondhatnank, nem is ezert tertem ki ra, hanem azert, mert ha fel-
tetelezzuk is, hogy nem teljesen megalapozatlan a kormanyparti kepviselok azon
gyanuja, miszerint a rigorozus szamviteli muveletek, az optimalis gazdalkodas
etalonjakent nem eppen a tevet kell elkonyvelnunk, akkor meg siralmasabb latni,
ennek a huzakodasnak nem az a tetje, hogy MIKENT mukodik az intezmeny, hanem
az, hogy KINEK legyen hatalma mukodtetni. Mivel massal volna magyarazhato, hogy
a bizottsag az Allami Szamvevoszek elnoket erre a meghallgatasra, Hankiss
Elemer kifejezett kerese ellenere, sem hivta meg, aki pedig, mint utobb nyilat-
kozott errol, elmondhatta volna, tenyleg eleg nagy kuszasagot leltek a televi-
zioban (30 ev az osztogatas es fosztogatas dialektikajan alapulo rezsimben
azert eleg ido kuplerajt csinalni), amde a teve elnoke mindenben az ASZ utmuta-
tasait kovetve, nem csekely eredmennyel, pontosan azon munkalkodik, hogy ezt az
allapotot felszamolja.
   Ha mar birosagosdit jatszunk, mikent van az, hogy eppen a velhetoleg a vad-
lott mellett felszolamlo tanu "vallomasat" mellozzuk, mikozben, a vad kepvise-
leteben, bizonyos fantomdokumentumokkal operalunk, olyanokkal, amelyeket a bi-
zottsag tobbi tagja hiaba keres a vonatkozo iratok kozott, mert egyszeruen nem
csatoltak oket a vizsgalati anyaghoz.
   Ez ugyben azt hiszem, az egesz meghallgatas legmaradandobb alakitasat
Balazsi Tibor kepviselo nyujtotta. (Elso felindulasomban ki is tuntettem az
Ilku Pallal ekitett HORVATH BALAZS EMLEKEREMMEL, aztan ezt visszavontam, mert
hat nagy truvaj o, de azert a nev dijadoja csak kulonb.) Gondoljunk csak bele,
amikor mar sokadszorra probaltak elocsalni a kepviselo urbol, hogy mikent is
jutott az ominozus dokumentum birtokaba, azt a valaszt sikerult kiokoskodnia,
hogy "talaltam", meg hogy "a felkeszulesem resze". Ahhoz mar volt alkalmunk
hozzaszokni, hogy ha valaki ebben az orszagban irdatlan nagy badarsagot mond,
az iroi (ujabban: koziroi) munkassaga reszenek minosul, na de ezt odaig tovabb-
fejleszteni, hogy "a felkeszulesem resze", nos ez figyelemre melto ujitas. Ki-
vancsi vagyok, meddig lehet ezt meg stilizalni, a legkozelebbi tirada, akcio
vajh' minek lesz majd resze. Meg ez a kecses tanacs, hogy ha Fodor es Haraszti
kepviselok kivancsiak, talaljak meg a dokumentumot ok is. S az egy dolog, hogy
a magyar vizsla, a szimatarol hires, az MDF-es honatya vedegyleteben szorgos-
kodik, a masik viszont az, hogy ez a bevettnel is otrombabb cinizmus mifele
erkolcsi alapot biztosit a vadaskodasokhoz.

PSZEUDO-VITA

Ezzel egyutt a kormanyparti tobbsegu urak krealtak azert vetsegeket, amelyekben
elmarasztaltak a televizio elnoket, nem mintha ezeket Hankiss Elemer ne cafolta
volna meg pontrol pontra, de hat az ellenveteseket az itelethozok meg csak meg-
hallani sem akartak, s ez azert eleg lehangolo volt. Az tehat, hogy hiaba er-
vel, bizonyit cafolhatatlanul a perbe vont fel, az elore meghozott itelet bir-
tokaban birai mindezt figyelemre sem meltatjak. Ennek a hozzaallasnak volt lo-
gikus kovetkezmenye az ugynevezett vita legszegyenletesebb aktusa, midon a bi-
zottsagi tobbseg nem szavazta meg azt az inditvanyt, hogy a honatyaknak allita-
saikat legalabb alatamsztani, bizonyitani kelljen. S ha valaki azt talalna mon-
dani, hogy Hankiss Elemernek pataja van - alapul veve nemely elhangzott vadat,
ez nem is olyan abszurd feltetelezes -, nem kellene e fejlodesi rendellenesseg-
rol legalabb egy fotot mellekelni, lehetoleg olyat,a min az elnok meg kenkovet
is fu? Vajon tisztaban vannak-e azzal az urak, hogy a demokracia mifele minta-
jat sulykoljak igy bele a nezokbe, hogy ezt az eljarast latva milyen konzekven-
ciakat von le a polgar az ugynevezett demokratikus hatalomgyakorlas termesze-
tere vonatkozolag?
   Mindebben az a paradoxon, hogy a kormanyparti tobbseg - nem tudom, mero
ugyetlensegbol-e - onmaga teremtett olyan vitaszituaciot, amirol meltan alakul-
hatott ki az a benyomas, hogy valodi tetje van, s hogy a meghozando iteletre
elsosorban a pro es kontra elhangzo ervek sulya lesz befolyassal. S ha mar egy-
szer az urak belebonyolodtak egy ILYEN vitaba, onmaguknak is tartoztak volna
annyival, hogy ne zarjak ki eleve a meggyozetes eselyet, hogy - mint masutt
utaltam ra - legalabb a lehetosege legyen meg annak, hogy az adottpillanatban
MEG kisebbsegi velemeny az argumentacio hatasara tobbsegive valhasson. Ha nem
tevedek nagyot, igen fontos kriteriuma ez a valodi demokraciak mukodesenek.
   Azt hiszem eppen a kormanyparti tobbseg ugyefogyottan ALS OB magatartasa
valtoztatta ures szinjatekka a meghallgatast: ugy tenni, mintha vitaznank, mi-
kozben csak kinyilatkoztatni vagyunk hajlandok, ez egyszerre nem megy. Szoval
az uraknak vagy kitartoan kerulniuk kellett volna meg a latszatat is annak,
hogy demokratak lennenek, vagy ha mar igy hirbe hoztak magukat, legalabb egy
kicsit erolkodtek volna. Mikent maga Hankiss Elemer mondta, lehet dontest hozni
minden indoklas nelkul, aztan lehet mellette okosan ervelni, egyet azonban nem
lehet: dontest hozni, es azt elfogadhatatlan ervekkel megokolni.

HARMADIK UTAS TELEVIZIO?

Mifele nevetsegesen bizonyitatlan allitas peldaul az, hogy "A kulturalis bi-
zottsag kezdettol fogva vitatta dr. Hankiss Elemernek azt az elkepzeleset, mi-
szerint egy szervezeteben kereskedelmi, tartalmaban kozszolgalati televizio
idealkepe megvalosithato lenne". Eloszor is tessek pontosan fogalmazni, es nem
kulturalis bizottsagrol, mint olyanrol esszeizalni, hanem azt mondani, hogy mi,
a tobbseg, akik ezt az autodafet lebonyolitottuk. Masodszor, ha valamilyen mo-
dell szerint egyaltalan mukodhet allami televizio, akkor az eppen a hatarozat-
ban elmarasztalt elkepzeles: mas kerdes, hogy ez konkret formajaban hogyan
funkcional. No de a honatyak kikuldtek-e albizottsagokat foglalkozni egyfelol a
teve gazdalkodasaval, masfelol musorpolitikajaval? Ugyanis ha ilyen jellegu
vizsgalat eredmenye nem all rendelkezesre, honnan ez a magabiztossag, kulonos
tekintettel arra a tenyre, hogy Hankiss Elemer a bizottsag korabbi, ugymond fi-
gyelmeztetese utan semmifele olyan atalakitast nem hajtott vegre, ami a majdan
megszuleto torvennyel ne lenne osszhangban. (Azt mellekesen jegyzem meg, miutan
masfel ev nem volt elegendo a mediatorveny tervezetenek kidolgozasahoz, raada-
sul a hirek szerint ujabb meg ujabb elkepzelesek modositjak a remenybeli parag-
rafusokat, egy ilyen hipotetikus torveny szellemehez es gyakorta valtozo betu-
jehez eleg korulmenyes lehet alkalmazkodni.)
   Itt van tovabba az a vadpont is, hogy a bizottsag "nem gyozetett meg arrol:
miert indokolt a musorokat mins nagyobb mertekben a televizion kivul, uzleti
vallalkozasban gyartani." Nem mintha ezt az allitasat a kormanytobbseg kepvise-
loi barmivel is alatamasztottak volna, megis ez az allasfoglalasuk, tovabba a
televizio kereskedelmi jellegevel kapcsolatos, iment szoba hozott velekedesuk,
valamint az intezmeny reklamtevekenysegerol adott summazatuk bizvast a kormany-
zo parti honatyakegy resze altal dedelgetett tarsadalomfilozofia emanaciojanak
tekinthetok. Veretes magyar kifejezesekkel elve az organicista, tradicionalista
tarsadalomfejlodest idealizalok ertekrendjeben a fenyuzo luxuscikkek reklamja
- a leha, fogyasztoi-anyagias mentalitas enigmaja - ertheto modon nem orvend
nepszerusegnek, a kereskedes, az uzleteles pedig nem szamit nemzeti jellegunket
leginkabb kidomborito tevekenysegnek, nem veletlenul: " a nemzeti-nepi ertekek
romantikus interpretaloi... a tortenelmi fejlodesut sajatossagai, a feudalis
jobbagy-nemesi viszonyok hosszu konzervalodasa kovetkezteben - a XVII. szazad-
tol kialakult nemzeti karakterisztikumot, az uzletelest megveto, a magyar al-
kattol idegennek itelo retrograd antikapitalizmust heroizaltak nepi es megyar
ertekkent", mint BEREND T. IVAN  irta meg 1984-ben. (Ahogy igy visszaolvasom e
sorokat, bar gerincrol nincs szo az idezetben, lehet, hogy a nep-nemzeti jelzo
forrasvidekere leltunk? Pikans copyright.)
   En tehat erteni velem, miert a kereskedelmi jelleg, az uzleti vallalkozas
karhoztatasa, a tevereklamok tartalmi biralata, de azert a fogpaszta nepszeru-
sites sokallasan en is megdobbentem, velemenyem szerint ugyanis ezen a tajon
fogkremet reklamozni nem lehet eleg gyakorisaggal, jomagam meg a Dallas adas-
idejet is felkinalnam erre a celra, s volna ekkent ket legy utve egy reklammal,
hiszen egy reteg kulturmocsok lenne igy lesuvickolva a kepernyorol: hej, mire
vihetnem en meg Fekete Gyula orszaglasa alatt is!
   Szoval amikor a kulturalis bizottsag elnoke azt mondta, "hogy alapveto ker-
desekben Hankiss Elemer valaszai mas ertekrendben mozognak", mint az o kerde-
sei, akkor nagyon igazat szolt. A konkret kerdesek diszkusszioja soran valoban
kiderult, hogy a tarsadalomfejlodes kivanatos modelljet, a kulturalis preferen-
ciakat, a hatalomgyakorlas modjat illetoen igen eltero elkepzelesek utkoznek
meg, ami onmagaban persze meg nem lenne baj. Ha ebben az orszagban a tarsadalmi
-politikai ideologiak, gazdasagfilozofiak szabad piaca (inkluzive ideertve ter-
meszetesen a Zacsek-fele alvarianst is) uralkodna, s a honpolgar, a potencialis
valaszto kedvere mazsolazhatna a kinalatban, nos az eleg vonzo perspektiva
lenne. A gond akkor kezdodik, amikor valakik megint egy bizonyos ideologiat ki-
vannanak statutumma emelni, egy kizarolagos idea, egyedulallo udvtan neveben
kivanjak boldogitani lehetoleg a nep egeszet. S meg borusabba helyzet akkor, ha
mar a magasztos eszmeiseget is nelkuloznunk kell, s az egesz iparkodas arra a
felettebb pore tetelre egyszerusodik le, hogy: "Az urak mi vagyunk ebben az or-
szagban, es ezt elobb-utobb tudomasul kell venni", mint azt a kulturalis bi-
zottsagi meghallgatason is jeleskedo MDF-kepviselo mondotta nemregiben. (A cikk
elkeszulteig nem derult ki, hogy ezt a kijelentest rutinszeruen az iroi munkas-
sag, vagy netan a FELKESZULES reszenek tekintsuk, azaz ez utobbi esetben fenye-
getesnek).

HATALOM ES JOGBUVESZET

Nos, ezert is bir fokozott jelentoseggel, hogy az uj politikai elit mikent ve-
lekedik a kulonfele szervezetek (jelen esetben a televizio) autonomiajarol, a
fuggosegi viszonyok termeszeterol, a hatalom jogositvanyairol es korlatairol.
A bizottsagi meghallgatas egyik kardinalis kerdese eppen az volt, hogy elvsze-
ruen mit is jelent a kormany felugyeleti joga, illetve, hogy ezt a hatalom mi-
kent is ertelmezte a gyakorlatban, netan ugy, hogy nyiltan beavatkozhat a tele-
vizio belugyeibe. Nos, a kormanyparti tobbseg reszerol hangzott el az az igazan
nagyvonalu erv, hogy bar a hirhedett 1974-es kormanyhatarozat - szellemeben -
nem csupan torvenyessegi felugyeletet jelent, amde a kormany erre valo hivatko-
zassal nem randalirozott a teveben, s lam ezt maga az elnok is megerositi, fuz-
tek meg hozza az urak. Feltunoen charme-os argumentum volt ez, hiszen azok utan
szogeztetett le, hogy Hankiss Elemer gusztusos peldait sorolta elo a megenged-
hetetelen kormanyzati nyomas kiserleteinek. Nekem kulonosen tetszett, hogy
Nahlik alelnok, megelozendo a bonyodalmakat, kijelolte sajat munkakoret (mit
mondjunk, nem aprozta el a dolgokat, helybol teljhatalmat szvazott meg onmga-
nak), ezt meguzente a miniszterelnoknek, akinek olyannyira megtetszett az ot-
let, hogy ebben a szellemben visszauzent Hankiss Elemernek, aki viszont momen-
tan nem elegedett meg a Szabadsag teri epulet recepciosanak posztjaval. Nem be-
szelve olyan aprosagokrol, hogy szamtalanszor ereztetve volt (nyilvan a kor-
manyzattol megszokott decens modon), jol teszi az elnok, ha a hirmusorok fono-
keihez nem nyul, de hat ertheto: egy ilyen alkalmatlan figura a partatlan, tar-
gyilagos, profi szakemberekhez, hat hogy kepzelne?
   Amugy kulonosen epuletes fordulatnak tekinthetjuk azt, hogy ez az egesz her-
cehurca arra a bizonyos 1974-es kormanyhatarozatra valo hivatkozassal tortenik,
amelyet a surusodo kuzdelem heveben a kormanyparti illetekesek egyszer csak ugy
"talaltak". Onmagaban is nehezen bizonyithato allaspont, hogy a televizio muko-
deset a demokracia kivanalmaihoz illeszteni okvetlenul a partallami idok poli-
tikai filozofiaja alapjan lehetne, node hogy ezen belul is eppen a Biszku elv-
tars ideologiai szerba szokkeneset leirhato korszak szellemiseget tukrozo hata-
rozathoz kelljen visszanyulni iranymutatasert, hat az tobb mint kulonos. Plane
akkor, ha 1990-ben, bizony a demokracia jegyeben, arrol szuletett megegyezes a
partok kozott, hogy a mediaugyekkel kapcsolatos minden szuletendo torveny punc-
tum saliense  az legyen: a hatalom mondjon le a beavatkozas barmifele lehetose-
gerol.
   No de hat torveny meg nincs, atmeneti allapot viszont van, marpedig valaki-
nek ebben az interregnumban is szamon kell kernie mindazt, ami a teveben fo-
lyik. Amede, hallik az erveles: politikai partokat konszenzusra kenyszeriteni
nem lehet, ezt a torveny nem irhatja elo, ergo a teve elnoke a kormanyparti
tobbsegnek, nevesitve a miniszterelnoknek tartozik felelosseggel. Lenduletes
ergumentacio, onkoreben mutatos is, hanem a jozan esz neveben volna ildomos to-
rekedni, ugyanis nem ugy van az orszag felosztva, hogy vagyunk mi itt a hata-
lomban, es kivulunk senki mas, mert a tobbiek, nos ok is eleven es valosagos
erdekeket kepviselnek, meg ha ez nem is tetszik szamosaknak. Eppen ezert ha az
ugymond ossztarsadalmi erdek aranyositott kifejezodeset elerni nem is lehet,
legalabb ez iranyban tapogatozni mindannyiunk alapveto erdeke volna.
   Manapsag azonban erre van a legkevesebb kesztetes, annal inkabb vagyunk
tanui zajos hivatkozasoknak politikai szempontokra, erdekekre. Ezen a bizonyos
meghallgatason is kiderult, hogy a bizottsag kormanyparti tobbsege politikai
okok miatt finnyazik ennyire, s ez onmagaban meg nem volna baj, ha ezek vallal-
hato, kepviselheto indokok lennenek. No de azt allitani, hogy Hankiss Elemer
fobenjaro politikai vetseget kovetett el akkor, amikor kevesse derus hangula-
taban populista tamadasokrol beszelt, ez ugye csak vicc; a hirkozlesi eszko-
zokre vonatkozo azon tartalmas koncepcio ismereteben, amelyik a Konya-dolgozat
idevago passzusaibol, Csurka lirai futamaibol huvelyezheto ki, meg a sok bolsi-
zas, nemzetidegenezes, "hadari pendlizodes" tan (a szolemnikus marcius 15-i
tuntetesrol nem is beszelve), ugyan mit mondhatott volna Hankiss Elemer, netan
azt, hogy noviciak rebegtek halaimat a lelkiudveert? Hat maga Elek Istvan nyi-
latkozott ugy ezen a bizottsagi meghallgatason, hogy azert a televizio atszer-
vezesenek (ertsd: lerohanasanak) csurkai idealjat o kevesse tartja gyumolcso-
zonek.

A TOBBSEGI DEMOKRACIA ELVE

S ha mar Elek Istvan emlitettem, most kulon passzust szentelnek az altala el-
mondottaknak (talan nem veletlen, hogy zarszavaban Hankiss Elemer is igy tett),
ugyanis legalabb o kepviselt egy olyan markans es heurisztikusan kfejtett al-
laspontot, amibol kiderulhetett, miben is all, mit jelent valojaban a kormany-
parti tobbseg poltikai dontese, valamint az, hogy ertelmezesuk szerint e ver-
dikt meghozatalaban mi a bizottsagi meghallgatas funkcioja.
   Elhangzott ezen az ulesen es mas forumokon is, hogy Hankiss Elemer elvesz-
tette a kormanyparti tobbseg bizalmat. No mar most, ha Elek Istvan azt allitja,
hogy ennek a bizottsagi meghallgatasnak tulajdonkeppen annyi a szerepe, hogy a
miniszterelnok informalodjek arrol, tobbsege nincs-e veszelyben a parlamentben,
ha tehat eloterjesztese kontrollra var, akkor Hankiss Elemer nem a tobbseg,
hanem a miniszterelnok bizalmat vesztette el, ami nagy kulonbseg, hacsak a
ketto nem esik magatol ertetodoen egybe, ami azert - meg ha sok mindenhez hoz-
zaedzodhettunk is az elmult ket ev alatt - meglepo novum volna.
   Tul azon, hogy magam is hajlok arra a velemenyre, miszerint egy ilyen bizal-
mi szavazas a frakcioulesen is megejtheto volna, ez az okfejtes indirekt modon
megiscsak feltetelezi, hogy a kepviseloknek modjukban allna nem egyeterteni a
miniszterelnok javaslataval, vagyis ha az ervek meggyoznek oket, donthetnenek
annak elleneben is. Ez esetben viszont a meghallgatas megsem csupan "eljarasi
ervenyessegi kellek", akkor az elhangzo argumentacionak megiscsak tulajdonita-
nunk kellene valamifele sulyt, relevanciat, potencialis meggyozo erot. Mert ha
a kepviselok nem a tenyek, ervek, alapjan foglalnak allast a miniszterelnok
szandekaval kapcsolatban, akkor vajon  a szimpla parterdeken tul vajon mi veze-
relheti oket dontesuk meghozatalakor? Elek Istvan persze nem zarkozik el az ar-
gumentacio szuksegessege elol, csak eppen azt mondja, hogy a kormanyparti kep-
viseloknek szuksegkeppen a miniszterelnok allaspontja mellett kell ervelniuk.
Es ha a miniszterelnok tortenetesen azt javasolna, hogy Hankiss Elemert
ustollest koronazzak kirallya, szoval, hogy akkor is...?
   Hat nem arrol van szo, hogy a parlamenti kepviselonek, meg ha a hatalom pad-
soraiban ul is az istanadta, ellenoriznie kell a kormanyzat munkajat, BARMIFELE
dontest nem szavazhat meg gondolkodas nelkul? Sot, gondolkodas nelkul semmilyen
tervezetre nem bolinthat, hat miert evidens az, hogy ha valakit kormanyparti
honatyava valasztottak, azonmod megszunjek szuveren, onallo velemennyel, auto-
nom itelokepesseggel biro embernek lenni?
   No de hat, ervel Elek Istvan, ha egyszer errol a bizottsagi procedurarol a
jog igy rendelkezik, akkor eszerint kell cselekedni. Igen am, de a torveny be-
tuje sohasem automatikusan ervenyesul, azt mindig ertelmezni kell, ezert nyilik
lehetoseg arra, hogy egy kodifikalt alakjaban nem problemamentes torvenyt al-
kalmazasa soran, a jozan megfontolasok szellemeben korrigaljunk, kozelitsunk az
optimalishoz, felteve persze, ha autonom lelkek modjara akarjuk is ezt.
   Ez esetben ertelmetlenseg volna azt allitani, hogy a bizottsag tagjai fi-
gyelmen kivul hagyhatjak a pro es kontra elhangzott erveket, igy nem fordulhat-
na elo az sem, hogy mint maga Elek Istvan mondta, bar Hankiss Elemer ervei sok
mindenben meggyoztek ot, de leven szo politikai dontesrol, ez a teny figyelmen
kivul hagyhato. (Most kepzeljuk el azt a helyzetet, hogy a teveelnoknek meg
csak megingatnia sem sikerult volna a bizottsagi majoritas magabizo rendithe-
tetlenseget, hu, mi lett volna akkor; gondolom MEG JOBBAN kirugtak volna.)
   Az elobbiek szellemeben nyilvan nemi belatasra, onmersekletre lett volna
szukseg ahhoz, hogy a magyar parlament egyik bizottsaganak szerepet ne tekint-
sek formalisnak, kellekjellegunek, hogy tagjainak munkajat, erofesziteseit ne
vegyek semmibe, hogy az ugynevezett demokratikus vitat tartalmatlan luftballon-
hamozassa ne silanyitsak.
   Figyelmeztetnek azonban arra, mint ahogyan ezt zarszavaban Hankiss Elemer is
tette, Elek Istvan nem machiavellizmusbol mondta, amit mondott, hanem a demo-
kracia tobbsegi elven alapulo felfogasanak szellemeben fejtette ki allaspont-
jat, amely szerint ha a majoritas egyszer felhatalmazast kapott a kormanyzasra,
akkor akar konszenzusra valo torekves nelkul is keresztul kell vinnie elkepze-
leseit a torvenyhozason. Az eddigiekben eppen azt probaltam bizonygatni, hogy
szamomra miert felettebb problematikus ez a felfogas es kulonosen megfontolasra
erdemesnek tartom Hankiss Elemer azon megjegyzeseit, hogy a mi tarsadalmunk jo-
vojet illetoen - a mi tortenelmi multunkkal, a torzult tobbsegi hatalomgyakor-
las, s a diktaturak hagyomanyaival a zsigereinkben - miert lenne szerencsetlen
a lehetseges demokraciamodellek kozul eppen ezt valasztani. A demokracia szule-
tesenek kinjait, ellentmondasait igazan jol ismert szerzo, ALEXIS DE TOQUEVILLE
szamunkra zavarbaejtoen profetikus szavait ideznem e helyutt: "Ha egy demokra-
tikus koztarsasag ... valaha is letrejonne egy olyan orszagban, ahol az egyed-
uralom mar megvalositotta es bevezette a szokasokba eppugy, mint a torvenyekbe
a kozigazgatasi centralizaciot, akkor batran kimondom: egy ilyen koztarsasagban
a zsarnoksag elviselhetetlenebbe valnek, mint Europa barmelyik abszolut mon-
archiajaban".
   Es itt nem is pusztan arrol van szo, hogy a mi orszagunk eppen a zsarnoksag-
bol kilabalva probal a demokracia fele tajekozodni, hanem arrol, hogy mind vi-
lagosabban erzekelheto, mifele eszmeiseg, ideologia valik egyre dominansabba a
nalunk hatalmon levo tobbseg politikai filozofiajaban; az orszag szempontjabol
ugyanis korantsem mindegy, hogy ez a kedvet az ellensegkeresesben, nemzetvesz-
tok leleplezeseben, agressziv hatalomhalmozasban lelo csoportosulas nyomakszik
-e a tobbseg kizarolagos kepviselojeve.
   S ha mar mindezt eppen Elek Istvan hozzaszolasa kapcsan mondottam el, nagy
nyomatekkal jegyeznem meg azt, ha valaki, o legalabb hajlamos ezekkel az el-
lentmondasokkal szembesulni, rajta legalabb latszik a problemaval valo kusz-
kodes kinja, ha tehat allaspontjat vitatni lehet is, tisztesseget ketsegbe von-
ni semmikeppen sem.

                           ************
				
Tanui lehettunk tehat egy olyan bizottsagi meghallagatasnak, ami valojaban
szinjateknak, cirkusznak, mero formalitasnak bizonyult, am megsem volt haszon-
talan mindezt latnunk. Meggyozodhettunk ugyanis arrol, hogy bar az eljaras so-
ran a kormanyparti kepviselok joszerevel minden erve megcafoltatott, allaspont-
juk tarthatatlansagara feny derult, megsem hatraltak meg, hanem bardolatlan
parterdekbol, hatalmi akarnoksagbol dontesuket keresztuleroszakoltak. Igy hat,
ha Hankiss Elemernek azt az eredeti tervet, hogy a bizottsag tagjait rakenysze-
ritse a procedura komolyan vetelere, tovabba arra, hogy iteletuk meghozatalakor
legalabb merlegeljek az ott elhangzottakat, megvalositania nem is sikerult, el-
erte ellenben azt, hogy egy orszag szerezhessen tudomast rola: a hatalmat, mi-
vel csupan nyers erdekeinek akart barmi aron ervenyt szerezni, mar nem is iz-
gatja kulonosebben, ha alsagos ervei, hamis allitasai leleplezodnek a nyilva-
nossag elott.
   Persze meg mindig meltanyolhato fejlemeny, hogy az uralmon levok, ha fogukat
sziva is, de a torveny formalis, eljarasjogi kovetelmenyeinek eleget tesznek,
kerdes, meddig erzik meg ennek szukseget, meddig vallaljak a koz elotti megme-
retes odiumat?
   Gombar Csaba nem kivant reszt venni egy ilyen lealacsonyito szinjatekban,
valahogy nem akart asszisztalni ahhoz, hogy a tobbsegi urak meg kicsit kedvukre
"kunbelazhassanak", mielott alkalmatlansagat kimondjak. Hangsulyozom: Gombar a
meghallgatas formalis kovetelmenyeinek eleget tett, majd hagyta, hadd fortyog-
janak az urak magukban.
   Hankiss Elemer a masik lehetseges modszert valasztotta, tenyleges vitanak
tekintve az eljarast, ervelt, cafolt, bizonyitott, de hat kirugtak igy is.
   A kerdes mar most az: mifele egyeb lehetseges taktikat kepes kidolgozni az
orszag java hanyada, ha el akarja kerulni, hogy rovid uton alkalmatlannak nyil-
vanittassek.
+ - Hiszteria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(1) A legutobbi kormannyilatkozathoz:
-------------------------------------
   Miniszterelnokunk nem csak a magyar tortenelem, hanem az irodalom
   dicso lapjaira is felveste nevet; a dagalyos semmitmondast szaz ev
   mulva is antalljozsefi kormondatnak fogjak hivni.

(2) Csurka es az USA kongresszus
--------------------------------
   Tom Lantos akciojanak annyi a hatasa, hogy folhivja az amerikai kepvi-
   selok es a kozvelemeny figyelmet erre a szomoru jelensegre. Ezzel szemben
   a "tanulmany" csendben fejti ki lenyegi hatasat: Magyarorszag hitelezoi,
   a nagyobb es kozepes bankok erre szakosodott osztalyai gondosan tanulma-
   nyozzak a magyar politikai elet meghatarozo esemenyeit es fo vonulatait.
   Csurka Istvan nezetei kapcsan nem az erdekli oket, hogy azok aljassag,
   psziches zavar, vagy ostoba antikapitalizmus megnyilvanulasai-e (szerin-
   tem mindharom egyutt), hanem a kovetkezo ket durva tenyre lesznek elso-
   sorban figyelemmel:

   (i)  Az MDF vezetese hivatalos nyilatkozatban szogezte le, hogy szuksege
        van a csurkista ideologiara.

   (ii) A kormany kitartoan hallgat, vagy semmitmondo nyilatkozatokat tesz.
	
   Ekozben egeto szuksegunk lenne a hitelre.

(3) Diplomatavero borfejuek
---------------------------
   Az annyi vitat kivalto, Csurka-ellenes level oromet fejezi ki, hogy vegre
   birosag ele allitjak a diplomata-vero borfejueket. A levelet tobbek kozott
   azert is nem irtam ala, mert en ennek nem orulok. En annak orulnek, ha a
   kulfoldi diplomatakat vero es a magyar allampolgarokat vero borfejueket
   EGYARANT birosag ele allitanak. A borfejuek es hasonszoruek hamar megta-
   nuljak, hogy csak magyar allampolgarokat es menekulteket szabad verniuk.

(4) Egy kis hiszteria
---------------------
   Ha egymas melle tesszuk a gazdasagi valsagot (tetozes '93-ban, vedd hozza
   a Csurka-dolgozat kezelesenek hatasat a hitelezokre), a borfejuek garazdal-
   kodasait es ujabban nyiltan naci szervezetek fenyegeteseit, a Csurka-fele
   agyremeket es a politikai vezetes cinikus cinkossagat, akkor a helyzet
   nagyban emlekeztet a nemet nacizmus szuletese elotti joslofajasokra.

   Egeszseges bebinek latszik.
+ - Magyar Tudomany Desztalinizalasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum !  Magyar tudomanyrol volt szerencs(etlenseg)em mar
eleg sokszor irni a HIX-en, egy eve e tema felemlitese szinte valaszt
sem kapott. Ujabban kezd derengeni tobbeknek, hogy mindenfele
tuneti kezeles HELYETT radikalis, SURGOS feladatot kell megoldani
ahhoz, hogy a magyar tudomany valamire valo modon tuleljen.

"A tudomany es politika szetvalasztasanak" axiomajakent azokat a
tudomanypolitikusokat es tudomanyos vezetoket, akik nem sajat
tudomanyos munkajuk hanem az atkosban elert politikai "erdemeik"
alapjan lettek azza, HALADEKTALANUL EL KELL TAVOLITANI
tudomanypolitikai illetve tudomanyos vezetoi tisztsegukbol.

Egyesek akik hat, illetve minusz tizenot evesek voltak mikor e
kuzdelem mar folyt, ugy tunik egyetertenek ebben az alapfeladatban
(Hajdu Csaba), mig pl. Rev es Fried urak feltunoen NEM
NYILATKOZTATTAK ki egyetertesuket ebben az alapkerdesben.

Nagyon jol tudjuk (Kosary Domokos pl. nyilvanosan es privatim is
kijelentette) hogy a magyar tudomanyos elet es kulonosen az MTA
gyakorlatilag haboritatlan tanyaja nemcsak a kadarista de
sztalinista altudosoknak, viszont a jelenlegi (tudomanyos) vezetes
ez ellen szinte semmit sem tesz.

Magam reszerol mar szamos konkret lepest tettem a celbol, hogy ez
a helyzet mielobb megvaltozzek (szeretnek nem ismetlesekbe
bocsatkozni) es milyest a magyar kutatokban (kulonosen a fenti
helyzet fiatal aldozataiban, pl. a HIX-en) felepul egy "political will"
tovabbi lepesektol sem fogok visszariadni.

Hanyan is vagyunk e fenti "konszenzusban"?
+ - Nev nelkuli igazsag nem ragalmazas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hajdu irja "az a munkanelkuli segely dolog szerintem is
meglehetosen egyertelmu ragalom volt".

Ez egy kettos hazugsag. A forumon NEV NELKUL emlittetett meg, hogy
egy nalam fiatalabb HIX-ezo elkovette azt az etikatlansagot, hogy
otthon munkanelkuli segelyt vett fel bar kulfoldon volt keresete.

EGYRESZT, nev nelkul, azonositas nelkul RAGALMAZAS NEM
LEHETSEGES.  Aki a gyakorlatilag mindenkire raillo "nalam fiatalabb"
megjelolest nem tudom miert magara vette, az magara vessen.

MASRESZT, a fenti etikatlansag TENYEROL a legautentikusabb
forrasbol ertesultem. IGAZSAG kijelentese pedig (nev nelkul)
kulonosen NEM RAGALMAZAS.

Masik nev nelkuli igazsag volt az alabbi utalasom:

>                          Azzal kezdenem, hogy EGYETLEN HIX-ezot sem
> tartottam olyan primitivnek, hogy kineztem volna barkibol, hogy az
> altala nem ismert tudomanyos munkassagot kezdi el biralni.

> Mindaddig, mig ez DE FACTO megtortent. Igaz, hogy erre lehet hogy
> nem emlekezhetsz mert nem voltal me'g vonalban, de a Forumbol
> kivonulok egyik utolso embere pontosan ezt tette (raadasul ugyhogy
> kivonulasaval meg a valaszadasra sem volt lehetoseg). Az illetot
> pontosan ugy NEM ismertem mint Teged, es igy az altalad is
> elismerten felreertheto inszinuaciod elleni tiltakozasom odiumat
> (gondolom Veled egyutt) atharithatjuk arra aki ezt a sokak altal
> elitelt precedenst megtette.

Hajdu Csaba talan nem tudja, de regebbi HIX olvasok nyilvan tudjak,
hogy Kornai Andrasrol volt szo.  Ha mar olyanokat emlitunk, akik
szereplese komoly hatassal lehetett jelenlegi HIX "vitakra", az
alkotmany "ideiglenesseget" allandositani igyekvok mentalitasaval
kapcsolatban megjegyeznem, hogy ez FELTUNOEN emlekeztet a
szovjet csapatok "ideiglenes" tartozkodasanak allandositasara.
"Apuci-anyuci" NEM EMLEGETVE VOLT ez ugyben Hajdu Csaba
vonatkozasaban sem, hanem KERDEZVE, hogy vajon ok mit csinaltak
kadarizmusban.  Kerdesre lehet vagy felelni vagy nem, bizonyos
ertelemben mindegyik felelet.  Mar errol a kerdesrol is volt szo
korabban (ugy latszik egy uj HIX-ezonek minden tema uj); az USA
vizumkero iven szamos kerdes van felmenokrol, lehet felelni, lehet
"uresen hagyni".
+ - Magyarok Vilagkozossege (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valaki irja a MK Vilagkongresszusarol:  "szamomra a legnagyobb
rejtely GONCZ ARPAD TAVOLLETE. Vagy latott mar valaki Brit
Nemzetkozossegi izet, amit nem a kiralyno nyitott meg? Vagy
Francia izet, amit nem a francia elnok nyitott meg? Mi volt ez?
Adminisztracios hiba?"

En ezt kerdezem "Latott mar valaki Angol Kiralynot aki egy
nyilvanvalo alkotmanytipro eltavolitasat NEM IRTA ALA? Latott mar
Francia Elnokot, aki a Radio es TV nem csak kormany- de
orszaggyulesfelettiseget vette vedelmebe? Miert nem volt a MK
kongresszusan Goncz? Adminisztracios vedelmi intezkedes nehogy a
hetezer magyar kozul paran alaposan megmondjak neki a maguket?"

Fried urnak talan ez ujsag, de A MAGYAROK NEM ERZIK, PL. AZ
AMERIKAI MAGYAROK B I Z T O S A N  NEM ERZIK ELNOKUKNEK
GONCZOT. Nem csak azert mert a nep nem valasztotta ot, nem csak
azert mert egy azota ervenyet vesztett paktum juttatta ot az elnoki
szekbe, de foleg azert nem biznak benne, mert AKI ARCULCSAPJA A
KORMANYT, AZ ORSZAGGYULEST, AZ UGYAN MIERT NE CSAPNA ARCUL
PL. A KULFOLDI MAGYARSAGOT?

Arpi bacsi "nepszerusege" pont olyan mitosz, mint "kadarista
penzugyeseink" "NAGYSZERUSEGE", akik, mint tudjuk, tokeletesen
eladositottak az orszagot, holott tudtak hogy a kadarista gazdasag
sohasem kepes azt visszafizetni. Milyen bankszakember az ilyen?
Inkompetens!  Kb. ugyanolyan "hallatlanul nepszeru" szakember, mint
amilyen nyelvesz volt Sztalin.

Arpi bacsi "nepszerusege" kb. Hankisseval van az amerikai magyarok
kozott egy nivon. Akik pedig mindezek ellenere ugy gondoljak, hogy
Goncz "nepszerusege" barmilyen politikai garancia, azoknak azt
uzenem gondoljanak csak egy Vaclav Havel nevu "hallatlanul
nepszeru" (lemondott) elnokre.  Az iro- es szinmuiro-csinalta
politikusoknak nem kedvez az 1992-es evjaratu keleteuropai
politikai eghajlat.  Az konnyen meglehet, hogy Goncz pont olyan
makacs lesz mint Hankiss es "csak testemen keresztul", de olyan
elnokot is lattunk, aki ugyan nem mondott le, de politikai remeteve
kellett valnia elfogadhatatlansaga miatt (Waldheim).  Lehet hogy
Goncz nem fog sem San Francisco-ban amerikai magyarok kozott
tetszelegni, sem Budapesten nem mer kulfoldi magyarok ele allni,
sem pedig videkre nem mer majd menni magyarok koze, esetleg csak
Demszky aprilis 4-i fogadasain fog unnepelni (mint 1992-ben), talan
csak Lantost es Sorost fogja fogadni. A vilag sokfele politikai
halottat latott mar elnoki szekekben. Mennyivel volt pl. Csernyenko
kulonb, pedig a szovjet media szerint "nepszerusege" holtbiztos meg
Gonczet is felulmulta!
+ - Pannon Jozsinak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsi!
Meg mindig a vilagtalalkozorol. Amit a NY-i magyarsag szervezeteirol irsz, avval
nem vitatkozom. Mint irtam, nincs eleg ismeretem a temaban. Bizonyara felreert-
hetoen fogalmaztam; nem allt szandekomban eliteloleg szolni ebben a temaban.
   SzDSz belugyekben sem vagyok jaratos; igy TGM tavolmaradasarol sem tudok nyi-
latkozni.
   Most vasarnap ismet foglalkozott a L.A-i TV a talalkozoval, de ez a musor ke-
vesbe volt informativ. Csoori es Antall beszedebol adtak nehany mondatot. Mit
mondjak, Antall tenyleg sokkal rosszabbul nezett ki, mint mikor feleve otthon
lattam. A temaban az egyetlen informcio, hogy a Ludovika volt epuleteben volt
ludovikasok reszere volt talalkozo, ahol Keri Kalman mondott beszedet.
Az adas beszamolt arrol is, hogy az izraeli Munkapart magyar referense Pesten
targyalt Fuhrmann Imrevel, az MDF (meg) alelnokevel. Megallapodtak abban, hogy
MDF-kuldottseg utazik Izraelbe.
Ha mar a TV-nel tartunk, talan mas is latta vasarnap a CBS-en a 60 Minutes-ben
Tom Lantost, aki - ha jol ertettem - a Kongresszus emberi jogi bizottsaganak
tarseelnokekent nyilatkozott - no nem Csurkarol, hanem az irakiak kuvaiti jog-
serteseinek kapcsan.
Orosz Ferenc, Riverside
+ - Kerenyi Imre levele Csurkanak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

NYILT LEVEL CSURKA ISTVANNAK

Kedves Baratom - engedd meg, hogy igy szolitsalak, bar ez a korai MDF-idokben
szuletett felemelo megszolitas mostanra kedveselvtarssa szutykosodott, megis
eppen azon napok szepseget idezve, az ujra vagyva - kedves Baratom, kerlek,
hagyd abba a politizalast. Add fol. Mondj le. Menj el. Aztan majd irj.
Bemutatjuk. Kiadjuk.
Nelkuled nem ment volna az elejen, Veled nem mehet tovabb. A konspiracios
periodusban egy alkalommal edesapadrol mint "ketsegtelen jobboldali"
politikusrol emlekeztel meg, s trefas szemvillanassal jelezted, Te aztan tudod,
hol itt a veszely. Humorod megnyugtatott. Csurka tudni fogja, hol a hatar,
gondoltam. Nem igy tortent. Megvaltoztal. Teged kicserelt a hatalom, a Read
bizottal rosszul safarkodtal. Szelsoseges lettel, kimeletlen es bosszuallo,
gorcsos es humortalan. S aki ma Kozep-Europaban barmely oldalrol szelsoseges,
az korszerutlen, az kartekony, az veszedelmes. Az fizikai vagy szellemi
ertelemben Boszniat csinal.
Az esendo ember egyensulyra vagyik, e regioban kivaltkepp. A szelsosegesseg
nem turi az egyensulyt. Annyi folosleges gyotrelem utan 1992 Szent Istvan
napjara beallt a viszonylagos egyensuly. Katona mosolygott, a koztarsasagi
elnokkel megindult a dialogus, musorra tuzetett a media torveny, Antall
remekelt a szobornal es masutt, Csoori - a szellem erejevel olyan magyar
vilagkongresszust rendezett, melyen senki sem kuldte haza a masikat, senki sem
jajongta, hogy mindentvisszakanyateleki, senki sem szorgalmazott fegyverkezest,
etnikai tisztogatast - igen, baratod Csoori fenyesen tundokolt, Tokes
puspoknyugodt volt es az okumene jegyeben statisztalt Paksainak, Suto levelet
irt , a Szent Jobbot korbe vittuk, a tuzijatektol nem gyulladt meg a
Gellerthegy, mert elotte gondosan lelocsoltuk, nyugodtan aludtunk augusztus
20-an. Johet az osz, a viszonylagos egyensuly epitgetese a vegleges fele, johet
a megbekeles, a kiegyezes osze. Johetett volna, de Te nem engedted. Te fel
akartad dulni az altalad elore tudott viszonylagos egyensulyt, s pontos
idozitessel dobtad piacra lapodat 21-en, benne a bombaval, melyet figyelmesen
elolvastam, s melyrol az a velemenyem, hogy ez nem tanulmany, hanem bun.
Tehetseges bun, mert hatasosan lerakja a szellemi  Boszniava valas elvi
alapjait, de mert bun, a benne foglalt igazsagmorzsakat nem vagyok hajlando sem
elfogadni, sen tovabbgondolni. A rendszer ugyanis, melybe igazsagtormelekeidet
otvozod, a gondolati rendszer maga a bun. Ez a gondolkodasmod erot fitogtat,
azaz diktatorikus, homogenizal azaz antidemokratikus, es kirekeszt - nem felek
Toled, mint politikuskollegaid kozul egyre tobben, leirom -, kirekeszt, azaz
antiszemita. Freud doktornak unatkozo uriasszonyok es lezengo egyetemistak
oromere mindenrol AZ jutott eszebe, igy allitotta fel rendszeret, ebbol
magyarazta a krumplibogarat is. Neked mindenrol OK jutnak eszedbe, s a
rendszered maris kerek egesz, melyben a jelensegek konnyen magyarazhatok es
ertelmezhetok, serult egzisztenciak es kevesbe muvelt retegek szamara kulonosen
konnyen.
Egy Csurka hogyan haladhat a legkonnyebb ellenallas iranyaba? Hogyan haladhat
az alpari agresszivitas iranyaba mely tersegunkben annyi katasztrofat okozott?
Egy Csurka hogyan haladhat Romhanyi fele?
Ha ma Freudot tanitanad az egyetemen, novendekeid kinevetnenek. En olyan
orszagban szeretnek elni, ahol gyeremekeim ezt a csurkai gondolkodast le- es
felmenoivel egyetemben minel elobb kinevetik, kinevethetik.
Kerlek, hagyd abba. Kerlek, menj el. A freudi sematizmussal semmi baj, ude
szinfolt a szellemtortenet palettajan. O jol keresett, az uriasszonyok
izgultak, senki nem halt bele. A Te diktatorikus, antidemokratikus es
antiszemita dogmaid azonban halalosak. Nem futhatunk meg egy kort. Nincs tobb
kor.
Miert csinaltad? Vannak szovetsegeseid? Igazan nincsenek, lojalisak Veled, vagy
tartanak Toled, a rendezvenyek utan korotted zizego arctalanok ne
tevesszenekmeg. Van tomegbazisod? Lattuk, nincs. De lehetnenek szovetsegeseid?
Sajnos igen, mert maratoni futo vagy, nagyeros, nagyenergikus, nagykitarto, s a
csak setalni szeretok egy resze elobb-utobb igy vagy ugy tudomasul vesz mint
falkavezert. Lehetne tomegbazisod? Sajnos igen. Ezzel az eszmerendszerrel,
ebben a regioban, ebben a szegenysegben lehetne, ha tartosan es jo hangosan
tovabb dobogsz utadon. De ennek a felelosseget -halalos felelosseget- Te, az
irastudo nem vallalhatod, ezert kerlek, hogy Te hagyd abba. Onszantadbol.
Tarts lelkiismer-vizsgalatot. Vajon nem vastagabb hust akarsz-e enni, ahogy
Bekes megyeben szokas? Vajon nem sajat hatalmadat kevesled? Vajon nem Havel
baberjaira torsz? Nem Goncz Ko" a ko"vo"nje merkozik a Ba'lanya'val? Nem vagyod
magad a sikeres partelnok szerepebe, aki fellep a konvencion talpig
konfettiben? Nem jut titokban eszedbe Rubicon?
Te vagy most a foszereplo. Kerlek, egyszeru szoval kerlek, ne lepd at a
Rubicont. A masik foszereplo a miniszterelnok. Ha o annak rendje-modja szerint
elore bejelentett idopontban szol a televizioban, magat es partjat Toled
elhatarolja, nyugodtan alhatunk megint. Hogy eddig miert nem tette? Gondolom
neveltetese parancsa, hogy mentse, akivel egyutt ment, s gondolom, ugy
gondolja, a demokracia arra valo, hogy az eszmek artikulalodhassanak benne. Egy
bizonyos hatarig ez elfogadhato. Te ezt a hatart reg atlepted mar, elsokent
mikor a rendszervaltas pillanataiban rugdosni kezdted a sajtot, ahelyett hogy
koszonetet mondtal volna mereszsegeert. Azota akciodrol akciodra egyre tobb
kart okoztal partodnak, kormanyodnak, s az orszagodnak, melyet nagyobb
nemzetkozi bizalom ovezne es tobb befekteto keresne Nelkuled. Hogy anny
udvarias megmentesed utan megle'pi-e a miniszterelnok Veled szemben azt, amit
mar meg kell lepnie? Bizonyara igen, de mi lenne, ha nem kenyszeritened erre az
izlese ellen valo lepesre? Ugye tudod, hogy Kohl kancellar nem hivna fel Teged
telefonon, vagy ha igen, Te lennel a legnagyobb bajban.
Megtevedt muvesztarsam irant erzett konyorgo es konyoruletes empatiaval rovom e
sorokat. Borzadva koszontelek, koszonom, amit az orszagert korabban tettel,
megis ma ugy imadkozom, hogy ne jojjon el a Te orszagod es ne legyen meg a Te
akaratod, es ne vigy minket a kisertesbe, de szabadits meg minket gonosz
eszmeidtol, amen.

1992. augusztus 27.

                                             Kerenyi Imre
                              a Madach Szinhaz igazgatoja
+ - Csurka - olvassuk vagy csak beszeljunk rola (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum ! Nyilvan nem veletlen, hogy egy majdnem 1500 HIX-soros
anyagbol legfeljebb mondatokat, vagy sok esetben egy-ket szot ragadnak
ki azok, akik Csurkat mindenkeppen el akarnak hallgattatni.

A TELJES SZOVEG begepelese (tobb magat nem feltetlenul megnevezni kivano
onkentes altal) megtortent, es kivansagra KOZVETLENUL, a HIX igenybevetele
nelkul meg tudjuk kuldeni azoknak akiket erdekel hogy MIROL IS VITATKOZUNK.

Ha a teljes szoveg tul sokakat erdekel, valamilyen formaban a HIX-es
szetkuldesen is elgondolkozhatnank.

Erdeklodok kuldjenek NEKEM (fenti cimre) e-mailt, ugyancsak jelezve, ha
hasonlo anyagokat (es esetleg hireket) maskor is szeretnenek kapni.

Udvozlettel: Pellionisz Andras
+ - Valaszok libiknek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Irja Rev:

>(2) Masodszor pedig nem igaz abban az ertelemben, hogy a fasiszta es a kommu-
>    nista ideologia eleve mas volt, es szerintem a kommunistak javara. A
                                                               ^^^^^^^^
>    fasiszta ideologiat azert nyilvanithattak a gyoztes hatalmak emberiseg-
>    ellenesnek es torvenyen kivulinek, mert abban celkent volt kituzve egyes
>    nepek kiirtasa, es mas nepek leigazasa. A kommunista ideologia ettol nagyon
                                                                          ^^^^^
>    messze esik, meg akkor is, ha neveben ilyesmit kovettek el. Nem veletlen,
      ^^^^^^^^^^
>    hogy a kommunista vezetok kozt a bunokkel szembefordulokat is szep szammal
>    talalunk.


 A fasiszta idealogia kulso beavatkozas hatasara dolt meg. A fene se tudja (nem
is nagyon erdekli a legtobb embert) hogy mennyire lett volna stabil, ha nincs
haboru...de volt haboru, sot utana latvanyos perekkel, szolamokkal lett a
fasizmus eltemetve. A kommunizmus lenyegeben veve, magatol rogyott ossze, foleg
mert a kommunista allam a sajat polgarai legertekesebb retegeit (kozeposztalyat
es parasztjait es uzletembereit) igyekezett  kiirtani, vagyis ,"osztalyharcos
modon felszamolni" ahogy ok ezt mondtak; azonkivul nem csak hogy osztalyok,
hanem minden nemzet kiirtasa celkent volt kituzve; vegkent csak "szovjet ember"
maradt volna...vagyis, valami fele parazita, ami most mar a "felszabadult"
paraszt/prolik verebol taplalkozna ( ez sem igy tortent, vegul is olyannyira
tonkretette a sajat parasztjait/prolijait, hogy mar csak kulfoldi kolcsonokbol
sikerult valahogy megelni a rendszernek). Es ebbol a szovjet emberbol sajnos
van eleg, oly sok, hogy meg a HIX-re is  jelentos szamban eljut, ahol pedig
ugyanezen szovjet ember idejet azzal tolti, hogy a kommunista ideologiat jobbnak
minositi mint a fasisztat, mert nyilvan erzekeny es barati szalak kotik ot a
kommunista ideologiahoz, (viszont a fasisztahoz ellenseges) , es ezen szalakat
o keptelen barmilyen (nem csak osztalyharcos) modon felszamolni. Csak
kapaszkodjon Rev ur, nehogy elengedje...

Irja Fideszes Friedy:

> Azt sem ertem, miert
>varjak el, hogy egy 8 (nyolc!) ujsagoldalas irast begepeljunk. Nem vagyunk
>mazochistak! Roviditve sincs ertelme, hiszen mi szubjektiven tennenk azt meg.
>Az egesznek pedig a logikai (ill. a logikatlansagi) ive a "legszebb".

 Igen, ha nem tudunk ervelni, akkor legalabb hangosan kiabaljunk. Ez
a libik "valaszteka" ... elbujunk az erveles elol, es korusban
hangoskodunk... gratulalok!

				Tisztelettel, Csorna Istvan
+ - Europeer vagy mumagyar amerikaneer (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nagy felfordulas van libieknel. Mar ott tartunk, hogy a kulfoldi idegenlegiot
kell bevonni a belpolitikai harcba, anelkul nem megy. Segitseg! Kiabaljak a
libik. Egyik nap Soros hari-kirizik, mert mi masnak is lehet nevezni azt,
amikor valaki le-felmuveltezi Mo. egyik legtehetsegesebb es legismertebb irojat;
masik nap Lantos sajat kardjaba dol, mert mi masnak is lehet hivni azt amikor
egy kulfoldi politikus Mo.-ot megfenyegeti... Ez a ket szurkeallomanyos
orokre kiutotte magat a magyar politikabol, ez fix.

 Masik jele a felfordulasnak, hogy nem csak mind a ket ur kulfoldi allampolgar,
 de mindketto kisebbsegi szarmazasu. Meg nagyobb tragedia, hogy ok meg nem is
europeer-ek (pedig libieknel kotelezo az europeerseg); legfeljebb amerikaner-ek.
Szoval ugy nez ki, libiek kifogytak magyarbol, es harcosaikat kulfoldrol egy
olyan kisebbsegbol sorozzak, amely nagyon nem szereti az ilyenfajta exponalast.
 Kaderhiany van libieknel...baromian keves a szurkeallomany, es ami van az is
inkabb baromi mint emberi.

 Azt mondjak, Mo.-on mar nincs olyan ember aki ne olvasta volna el azt a
Csurka tanulmanyt. Persze SzDSz/Fidesz-es Hirmondoek gondoskodtak rola, hogy
a HIX olvasoi lemaradjanak - a mai napig nem kozoltek a tanulmanyt. Nehogy
valaki is osszehasonlithassa pl. Lantos vagy akarki kijelenteseit a tanulmany
tenyleges tartalmaval. Meg egy oriasi presztizs veszteseg lenne ez Lantosoknak.
 Persze a HIX-en mi nem tudjuk a teljes szoveget lehozni, tehat kozben
"zavartalanul" folyhat az SzDSz/Fidesz halandzsa.

					Tisztelettel, Csorna Istvan
+ - A tobbpartrendszer kialakulasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Prisznyak Miklos!

 >A tobbpartrendszer 1989 januarjaban-februarjaban kezdett el formalodni.
 >A Magyar Koztarsasag kikialtasanak napjan, oktober 23-an beiktatott Alkotmany
 > jogilag szentesitette a (de facto) mar letezo tobbpartrendszert.

Gondolhattam volna, hogy a cikkem legtrivialisabb reszet fogjatok kikezdeni
ha mar a lenyeggel nem tudtok vitatkozni.

A Vilagkongresszus szervezobizottsaganak kozlemenye kisse hosszabban
fogalmazta a kifogasolt megjegyzest mint en, ami pontosabban igy szolt:

  "A vilagkongresszus szervezobizottsaga, mely 1990 januarjaban kezdte el
  munkajat (tehat jocskan a tobbpartrendszer kialakulasa es az e'les
  politikai harcok elott) ..."

Tehat a szoveghez az is hozzatartozik, hogy "ES az e'les politikai harcok
elott".  Egyebkent is te a tobbpartrendszer szentesiteserol beszelsz, ami nem
szuksegesen esik egybe a tobbpartrendszer KIalakulasaval.  A kialakulas
folyamata nagyjabol a valasztasokig tartott, nem?

Kulonben ha mar vonalban vagy, en is belekotottem a te irasodba a Usenet-en,
amit talan eszre sem fogsz venni, mivel nem vagyok biztos, hogy az s.c.m.-be
irt valaszom kijut a cegem halozatabol.  Szerintem amit te ott a "Kezit
csokolom" mai hasznalatarol irtal az teljesen teves.  Gondolj csak a TVs
Juszt Lacika kezitcsokolomjaira a betelefonalo holgyekhez.
No most egalban vagyunk?

Udv,
Pannon Jozsi

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS