Tegnap este a sved TV-ben mondta az egyik nagy vallalat penzugyi vezetoje a
a most folyo valuta "haboru" kapcsan:

"A 90-es evvekben ideje volna eszrevenni, hogy a hatalom at kerult a
politikusoktol a penzugyi szakemberek kezebe, es ok azok akik megszabjak meg
a felteteleket es lehetosegeket a politikusoknak."

Kedves Zoli,

orultem a FORUM 699-beli irasodnak, de azt hiszem, nem csak, vagy
nem foleg a csomagolasban volt a kulonbseg. Marx a francia forradalom
alapjan azt gondolta, hogy valtozas csak eroszakos uton erheto el.
Marx nem gyulolt, es nem szolitott fel gyuloletre, csak harcra. Ami
ennek kovetkezmenyeit illeti, abban egyetertunk. De azt is figyelembe
kellene venni, hogy a mai "eroszakmentesseg" ideologiat csak a legutobbi
szaz-szazotven ev gazdasagi es politikai tortenesei tettek szeles korben
(de meg mindig nem teljesen) elfogadotta es valoban kovethetove. Ennek
alapja az egyre szelesebb, atfogobb tokes vilagpiac.

Hogy a ket emlitett ideologia kozul melyik veszelyesebb, az szerintem
ALTALABAN nem ertelmes kerdes. Konkret veszelyt konkret helyzetben kell
merlegelni. Az ideologiak csak akkor veszelyesek, ha van befogado tap-
talajuk, elkotelezett es kedvezo helyzetben levo hirdetojuk.

Kerlek, hogy tovabbi, nekem szolo gondolataidat ne a FORUM-ban kozold,
mert annak elofizeteset lemondom (UNSUB). Megtalalsz a SZALON-ban vagy
az AGORAN. Az FORUM unalmassa valt, gyakorlatilag ket szemely es szemelyi
minositesek korul forog.

Udv
Edo

Mindehhez az SZDSZ kemeny magja, akarmennyire bolsevista kozpontosito
vasfegyelemmel dolgoztak is, ezek az emberek onmagaban keves lett volna,
nem is szolva a Fidesz egy oltozonyi ifjusagi csapatarol, ehhez az egesz allam-
parti apparatus adatszolgaltato tevekenysege es besegitese, a bankrendszer
hathatos nemzetkozi tamogatasa kellett. Az amerikai tamogatok, elukon az
alapitvanyi format olto, korabban behivott Sorossal, nem sajnaltak a penzt a
nagy cel erdekeben. A megindult valasztasi kampanyban az SZDSZ-Fidesznek
nagysagrendekkel nagyobb osszegek alltak rendelkezesere. A sajto oket
futtatta, az MDF-et pedig akadalyozta. Ingyen?
  Mindazonaltal a

baloldali blokk nem mehetett biztosra.

A kulfold elotti lejaratasok nem hoztak szazszazalekos sikert. Antallnak es
Jeszenszkynek ugyan amerikai utjukon nagyon sok forum elott kellett
bizonygatniuk, hogy az MDF nem antiszemita es hatalomra jutas eseten a
magyar zsidosagot semmi veszely nem fenyegeti, de vegul is sikerult a
lehetetlen: be lehetett bizonyitani, hogy nem vagyunk azok, amik valoban nem
vagyunk. Igy, ha fenntartasokkal is, de az amerikai realpolitika is elfogadta az
MDF-et. Az europai elfogadassal nem volt gond, Antallnak es korenek europai
kapcsolatai hamar meghoztak a keresztenydemokrata es neppartok, a centrum
es  konzervativok tamogatasat.
  Az MDF szinte teljes akkori tagsaga, hihetetlen akarassal, odaadassal,
aldozatkeszseggel vetette bele magat a valasztasi kuzdelembe es szinte a
semmibol allitotta elo a valasztasi hadjaratot. Egyetlen fegyverunk volt: az
emberi szo.
  Idoben jatszottuk ki adu aszunkat, mutatuk fel egyszemelyi felelos
politikusunkat, Antall Jozsefet, akivel a baloldali blokk nem tudott senkit
szembeallitani. Gondolkodniok kellett tehat a valasztasok utani helyzet
megoldasarol. Kis Janos 1989 decembereben egy szombathelyi gyulesen
jelentette ki eloszor, hogy az SZDSZ lehetonek tartja a koaliciot az MDF-el, ha
az MDF megszabadul a jobboldalatol, Csurkatol. Pedig ekkor meg nem
hangzott el a "nep-nemzeti gerinces" "torpe kisebbseg" jegyzet, amely utan az
antiszemitizmus vadja iszonyuan felerosodott. Kis Janost nem erdekelte, hogy
ez a kijelentes mennyire hasonlit Rakosinak nemelyik 4-46-os megnyilatkoza-
sahoz, amelyben a Kisgazdapartot a jobboldalatol, a "reakciotol" valo
elszigetelodesre buzditotta. (Aztan persze bilincsben es bortonben, golyoban es
koromletepesben targyiasult ez a kivansag...)
   AZ MDF MEGOSZTASA es utana a meggyengult szervezettel egy koalicio
letrehozasa eleve beletartozott az elkepzelesekbe. Ehhez olyan helyzetet
kellett teremteni, hogy a part maga legyen kenytelen szakitani a nemzetkozi
szinteren is antiszemitakent felmutatott emberevel, majd az igy meggyengitett
maradekkal koaliciora lepni, mar eleve a diktalo poziciojabol. Ehhez
termeszetesen az Aczel-felel stabok adatbazisaira is szukseg volt es van ma is.
  Sokak szemeben talan mar-mar maniakussagnak tunik ennek a nevnek a
gyakori emlegetese. Annak azonban, aki politikat akar csinalni a mai
Magyarorszagon, tisztaban kell lennie a terepviszonyokkal.
  Az Aczel nevevel femjelzett halozat az ujkori magyar tortenelem talan
legravaszabbul es legalaposabban osszeszerkesztett politikai, gazdasagi
es penzugyi televenye. Nemzetkozi kapcsolatai minden egtajra kiterjedtek,
belfoldon pedig semmi sem tortenhetett nelkule. Emberei reven nemcsak
ralatasa volt a titkosszolgalatokra es a belso elharitasra, hanem a kozvetlen
iranyitasa ala tartozott meg olyankor is, amikor latszolag hatterbe volt
 szoritva
partjaban. Ugy ragadt ra Kadarra, mint a pioca, es ezzel a legfontosabb
donteseket tudta befolyasolni. A modszere az volt, hogy elobb kimeletlenul
lehetetlenne tette az ertelmisegit, akar tudost, akar muveszt, majd amikor vagy
megtort, vagy a gyotresnek mar nem volt politikai haszna, o "nyult a hona ala
es" a "part balszarnyaval szemben" o segitette hozza az alkotomunka
lehetosegehez. A hatterben o rakatta fel a bilincseket, o iranyitotta a
 tiltasokat,
de o adta a kitunteteseket. A gepezet ma is mukodik, a lekotelezettek serege
vegtelen.
  (Egyszer majd, egy nyugalmasabb idoben talan valaki megirja, hogyan
mozog a magyar tarsadalom testeben az az ejtoernyos csapat, amelyik szukseg
szerint hol Galilei Kor, hol polgari liberalis gondolkodok folyoirata, majd Kun
Bela es Szamuely Tibor gyilkos terrorlegenyeive lepnek elo, majd moszkovita
emigracio lesz beloluk, akik Becsben es Berlinben szekelnek, majd itthon
partoljak halalra Jozsef Attilat. Ez a csapat mindig valtozo alakban, mindig
eliteli az elozot, mikozben folytatja, s ezzel ott van minden nagy tarsadalmi
valtozasban. De hat, ez most nem ide tartozik.)
  Az MDF szetfureszelese allandoan a kituzott celok kozott szerepelt. Sokszor
maga a szervezet tart fel repedeseket, a sajat bastyaiban, ahova be lehetett
hatolni. A SZDSZ es a kizart allamparti legenyek minden mas partban
igyekeztek vezeto poziciokat szerezni. Legigeretesebbnek a Szocialdemokrata
Part latszott. Harasztiek es Bihariek satuba fogtak a szocdemeket.
  A Kisgazdapart a nepszavazaskor az SZDSZ melle allt, de a moho es
diadalittas SZDSZ-vezetes elkovette azt a hibat, hogy a sikerbol kihagyta a
kisgazdakat.Leneztek oket es rosszul iteltek meg a varhato eredmenyeket.
Akarmikor atejthetonek, beszipkazhatonak tartottak a kisgazdavezetoket.
Fogalmuk sem volt annak a foldigenynek a mozgosito erejerol, amely eros
majdnem-kozeppartot hozott letre a tulajdonkeppen nem is letezo kisgazdakbol
es a '45-os tortenetre meg emlekezo idos magyar emberekbol.

Trockij muzsikmegvetese vakitotta el oket?

Amikor aztan a valasztasok elso forduloja bebizonyitotta, hogy a celt nem
sikerult megvalositani, mert az MDF, ha kis elonnyel is, de a legerosebb part
maradt, ujra az Ellenzeki Kerekasztal semat vettek elo. Hatalmas nyomas
nehezedett az MDF-re, elsosorban a kormanyalapitas varomanyosara, Antall
Jozsefre, nehogy ki merje hagyni a szamitasbol az SZDSZ-t. A sajto
egyontetuen nagykoaliciot kovetelt. Szaz ervvel bizonyitottak, hogy az MDF
egymagaban nem kepes a kormanyzasra.
  Ezek azonban csak a nyilvanos nyomasok voltak. Azoknak a koroknek a
hivatalos allami politikan keresztul ervenyesitett figyelmezteteseirol es
koveteleseirol, amelyekrol fentebb mar szoltunk, talan majd csak az
emlekiratok idejen fogunk beszamolokat olvashatni. Egyetlen eset kivetelevel.
  Amikor a valasztasok masodik forduloja utan, az eredmenyek ismereteben
Antall nyilvanossagra hozta, hogy a kisgazdakkal es a keresztenydemok-
ratakkal alakit koaliciot es kihagyja az SZDSZ-t es a Fideszt is, A MAGYAR
NEMZETI BANK BETETALLOMANYA EGY HET ALATT FELERE
CSAPPANT.
  Az orszag egyik naprol a masikra a csod szelere kerult. Azok az allami- es
nagybankok, amelyek eleddig mintegy 1,5 milliard dollart tartottak bent,
bizalmuk jeleul betetkent a Magyar Nemzeti Bankban, hirtelen mind ugy
gondoltak, hogy a penzuk itt nincs jo helyen. Igaz, Bulgaria eppen ebben az
idoben jelentette be fizeteskeptelenseget, az azonban nem elegseges ok a
magyar rendszer iranti bizalom hirtelen megingasara. EZT A MUVELETET
VALAHONNAN S VALAMIERT IRANYITANI VAGY LEGALABBIS
SUGALMAZNI KELLETT.
  Ne talagassunk, ne gyanusitgassunk. A tenyek magukert beszelnek. A meg
fel sem allt Antall-kormanynak, az MDF-nek vajmi keves eszkoze volt ennek a
helyzetnek a kivedesere. Hivatalban es ereje teljeben volt azonban Aczel
bankrendszere. Az a halozat mukodott, amelyik annak idejen az utlevellistakat
az asztalra tetette es amelyiknek a legtobb veszteni valoja volt az MDF
gancsolas nelkuli kormanyra jutasa eseten.
  Amit nem siekrult elerni az Uj Marciusi Front nepfrontos bloffjevel, az
Ellenzeki Kerekasztallal, az MDF megosztasaval, a sajto altal kovetelt - s a
kozvelemenyben visszhagot vert - nagykoalicioval, azt ebben az utolso
pillanatban ezzel a koncentralt tamadassal, fenyegetessel - es meg ki tudja mi
minden tortent -, azt SIKERULT KIEROSZAKOLNI 800 MILLIO dollar
hirtelen kivetelevel.
  A mar azelott is folyo paktummegbeszelesek az SZDSZ es az MDF kozott fel-
elenkultek, es mire a kormany megalakult, nyelbe lett utve a magyar
politikatortenet egyik legellentmondasosabb es legkartekonyabb hatasu
megallapodasa, amely olyan pillanatban szolt bele a magyar tarsadalom eletebe,
amikor a legnagyobb szukseg eppen arra lett volna, hogy "fent" csak fogadjak
es gyakorlatba ultessek azt, amit a nepnek vegre modjaban volt elkepzelnie egy
szabad valasztason.
  Sok szo esett mar errol a megallapodasrol, de rendszerint csak feluletes
erintesekkel. Eloszor is soha nem volt meg ugy bemutatva, mint sorozatos
behatolasi kiserletek elharitasa utan egy 800 millio dollaros bunko hatasara
letrejott, kenyszeru, sot kikenyszeritett politikai meghatralas. Mert igaz
 ugyan,
hogy a megallapodas kozjogi szempontbol kiegyensulyozott, hiszen a
ketharmadot igenylo torvenyek megritkitasa, illetve az alkotmanymodositasok
megszavazasa, valamint a kormany es elsosorban a miniszterelnok szamara a
kollektiv bizalmatlansagi inditvany elfogadasa elegseges ellentetelnek latszik a
koztarsasagi elnok posztjanak atengedeseert es a nagy tajekoztato intezmenyek
elere torteno egyeterteses kinevezesi modert, de ezt az egyensulyt lehuztak a
hatranyos kovetkezmenyek.
  Ketsegtelen, hogy a kormanyzas gyakorlatilag lehetetlenne valt volna, ha meg
a koltsegvetest is ketharmados tobbseggel kellett volna elfogadni. Eloallhatott
volna a lengyelorszagihoz hasonlo helyzet, amikor az Orszaggyules a
szetdarabolodottsag kovetkezteben tehetetlen es ennel fogva a kormany is csak
vergodik. Ennek nyilvan elobb-utobb uj valasztasok kiirasa lett volna a
kovetkezmenye, aminek eredmenye pedig ketseges lett volna. Nem valoszinu,
hogy meg egyszer megismetlodott volna az MDF-csoda.

A paktum mellett

tehat szolt ugyanannyi, mint ellene. S megis tragikus kovetkezmennyel jart -
elsosorban a rendszervaltozasra nezve. Csak az egyik fel volt az, ami, az
MDF.Ugy targyalt, ugy kototte meg ezt az alkut, mint a kormanyzasra
felhatalmazott ero, amelyik a maga modjan akarja vegrehajtani a
rendszervaltozast. Ezt a modota tobbseg tamogatta. A masik fel azonban - s ez
akkor meg csak kevesek elott lehetett nyilvanvalo - egyaltalan nem a
rendszervaltozas erdekeben, hanem egy 1945 ota folytonos "uralmi helyzet"
fenntartasanak erdekeben s eppen a rendszervaltozas lefekezesere kototte meg
ezt a paktumot. A valasztasokon alulmaradt, megis megkapta a legnagyobb
kozjogi meltosagot es innentol kezdve mar csak rajta mulott,hogy ezt hogyan s
milyen erdekeknek megfeleloen hasznalja ki.

Tisztelt FORUM es Szekely Zoltan,

 Eloszor egy szanom-banommal kell kezdenem: "Osszeszorulo torokkal" cimu
irasodat olvastam, igen nagy szazalekaval egyet is ertettem. Az utolso
bekezdest, amelyet ujra megismeteltel, (akkor) koltoi kerdesnek tekintettem:

SzZ> Ez mar csak szentigaz! A szivembol szolasz,
   > Fried Miklos! Csak azt tennem ehhez hozza,
   > hogy a Zetenyi-Takacs-fele elevulesi tor-
   > veny ezen segiteni probalt. Vajon akkor
   > Fried Miklos a KFKI-ban es a TDDSz-ben ki-
   > allt-e ennek a torvenynek az igazaert?

 Az ERKOLCSI igazaert termeszetesen IGEN, de a JOGI igazaert NEM. Lehet, hogy
TE az utobbira is igent vartal volna, de az alabbiakban kifejtendo okok miatt
ezt nem tehet(t)em.
 Ha jol emlekszem, Pannon Jozsef kerdezte, hogy az Alkotmany mely pontjaval
ellenkezik a lex Z-T. Rovid valasz: A jelenleg hatalyos (1990-ben elfogadott)
Alkotmany 57 paragrafus 4. pontja szerint:

"Senkit sem lehet bunosnek nyilvanitani es buntetessel sujtani olyan cselekmeny
miatt, amely elkovetese idejen a magyar jog szerint nem volt buncselekmeny."

 Ezzel azert ellentetes a lex Z-T, mivel egy adott buncselekmenyt, amely az
akkori jog szerint elevult, nem nyilvanithato utolag nem elevultnek, mivel ez
mar egy uj torvennyel tortenne. Nem vagyok jogasz, ezert egy tanult jogaszt
hivok segitsegul. Reszletek kovetkeznek dr. Fodor Gabor parlamenti beszedebol:

"...Ezek a kulcskerdesek pedig a jogallamisagnak a mibenlete, illetve a jognak
es a politikanak a viszonya - vagyis, hogy szabad-e a jog altal vont hatarokat
atlepni, mikozben a jogallamisag neveben tagadjuk a multat, illetve, hogy
folytathato-e az a tobb evtizedes gyakorlat, ami a jogot a politika egyfajta
szolgaloleanyava degradalta, vagy ... mi is az igazan fontos: napi politikai
erdekektol vezettetve visszateroen demonstralni a kommunista rendszer iranti
kerlelhetetlensegunket vagy arra torekedni, hogy minel hamarabb meghaladjuk a
kommunista rendszer egyik legtobb kart okozo hagyomanyat, mely szerint a jog
a mindenkori politika cseledlanya, amelyen neha eroszakot is lehet tenni...
...Nem kivanom azert sem vizsgalni ezt a szandekot, mert meg emlekszem arra,
amikor annak idejen Zetenyi Zsolttal is egyutt ultunk az ellenzeki kerek-
asztalon, emlekszem arra, hogy az osszes ellenzeki politikai ero egyetertett
az igazsagtetel kerdeseben. A vita nem ezen volt koztunk, es en nem vagyok
hajlando olyan szinten vitatkozni itt senkivel sem, hogy ki akar igazsagot
tenni ebben az orszagban vagy ki nem - mert feltetelezem, hogy mindenki
igazsagot akar. A vita azon van koztunk, hogy eltelt kozben 46 ev, es a vita
azon van, hogy hogyan tudjuk a jogallamisag keretei kozott megoldani az
igazsagtetelt.
 A Z-T-javaslatnak ket alapveto jogi jellegu allitasa van. Az egyik az, hogy a
visszahato hataly tilalmanak athagasa nem egyedi eset lenne a magyar es a
nemzetkozi jogtortenelemben. A masik allitas pedig az, hogy az altaluk javasolt
szabalyozasi mod egyebkent nem utkozik a visszahato hataly tilalmaba, mert mind
a torvenyi tenyallas, mind a szankcio erintetlen marad...
...Tehat latjuk azt, hogy nem ismeri el a bunteto torvenykonyv a visszahato
hatalyt. Egy kivetelt tesz, akkor, hogyha az uj buntetotorveny kedvezobb az
eliteltre nezve...
...Nezzuk az elso reszt, az analogia kerdeset...Analogiat alkalmaznak akkor,
amikor a nurnbergi per peldajat veszik elo - amit nem lehet. Tudjuk, az elso
szabaly: tilos az analogia a buntetojogban.
 Masodsorban: nemcsak azert hibas ez, mert analogiat alkalmaz..., hanem azert
is, mert raadasul ezek a torvenyi tenyallasok, amelyek az emberiseg a beke
ellen elkovetett buncselekmenyekre es haborus buncselekmenyekre vonatkoznak,
ezek nemzetkozi jogi dokumentumokban pontosan, taxative felsorolt tenyallasok,
nem keverhetok ossze massal, nem vonhato veluk analogia. Amennyiben egyebkent
nem ilyen tenyallasok lennenek, hanem olyanok, amelyek alkalmazhatok arra is,
amit a torvenyjavaslat mond, akkor nem sok problemaval allnank szemben, mert
akkor viszont nem evulnenek el, ugyanis ezek a buncselekmenyek sehol sem
evulnek el a nemzetkozi gyakorlat szerint...
...1878 ota, tehat az ismert Csemegi-kodex ota ervenyesulnek a magyar jogban
ezek a szabalyok, amiket elobb felsoroltam, a nullum crimen sine lege elve es
a hozza kapcsolodo negy tilalom, megszakitas nelkul, par kivetellel...Egyrol
mar beszeltem, amely eleve a kedvezobb elbiralast teszi lehetove...A masik
kivetelrol megint csak beszeltunk, ezek a nemzetkozileg elismert buncselek-
menyek, vagyis a haborus buncselekmenyek, amelyekrol nemzetkozi jogi megallapo-
dasok vannak.
 A harmadik kivetelrol is szo esett mar itt, de nem hiszem, hogy jo hivatkozasi
alap. Ezek pedig az 1945 utan foganatositott jogszabalyok, amelyekkel kvazi az
akkori kommunista hatalom nyomasara probaltak megtorolni azokat a cselekmeny-
eket, amelyeket 1919 utan kovettek el. Tehat nem hiszem, hogy ez jo hivatkozasi
alap...
 Van meg egy tovabbi kivetel is, amirol erdekes modon nem szolnak az eloter-
jesztok, s az a gyanum, hogy nem veletlenul. Ez is egy nagyon erdekes kivetel,
ez az 1950-es BTK altalanos resze, az un. BTa' a szakirodalomban. Ugyanis ez a
BTa' a kovetkezot mondja ki: "Ha az ujabb torveny kimondja, hogy hatalya a
korabban elkovetett cselekmenyre is kiterjed, akkor az ujabb torvenyt kell
alkalmazni a hatalyba lepes elott elkovetett cselekmenyekre" Vagyis ez sulyos
athagasa a visszahato hatalynak, es ezt az 1950-es Rakosi-diktatura kovette el.
...Ha az Alkotmanyt nezzuk meg...azt hiszem mindannyian tudjuk, az 57(4) bekez-
desrol van szo, az is hasonlot mond ki, mint amirol az elobb beszeltem...
...ugyanis a nemet pelda nem hasznalhato a kovetkezo ok miatt:
 A nemet alkotmanybirosagi dontes - amire itt mar hivatkozas tortent - azt
mondta, hogy csak a torvenyi tenyallasra es a szankciora vonatkozik ez a
kerdes, az elevulesre pedig nem, ez az elevules visszahato hatalyanak a
tilalma. Miert nem alkalmazhato a nemet pelda?...
...Nemtorszagban is...kulonbseget tettek a kis es a nagy visszahato hataly
kozott...Tehat a nemet alkotmanybirosagi dontes kimondta, hogy a mar elevult
buncselekmenyek uldozhetoseget a nemet alkotmany is elutasitja. Tehat csak az
ugynevezett kis visszahato hatalyrol van szo, ami azokra a buncselekmenyekre
vonatkozik, amik meg nem evultek el. [Ha jol tudom, ketszer hosszabitottak meg
az elevulesi idot az un. naci bunokre vonatkozoan, de mindig azok lejarta
ELOTT. F.M.]
...nem lehet hivatkozni az elevules nyugvasara vagy felbeszakadasara, ahogy ez
tortenik az eloterjesztesben, mert a magyar BTK errol nagyon korrekten es
pontosan rendelkezik...es ott nem szerepelnek olyan passzusok, amirol a Z-T
javaslat beszel. Ellenben No.-ban joggal hivatkozhattak az elevules nyugvasara
vagy felbeszakadasara, ugyanis a nemet BTK-nak a 78par. b pontja tartalmaz egy
olyan szabalyt, amely alapjan lehetett erre hivatkozni...
...es tudjuk jol, hogy a nurnbergi per valoban egy kiveteles esetkent volt
kezelheto, es raadasul a nemzetek egy nemzetkozi egyezmeny kapcsan elfogadtak,
es beillesztettek a hazai jogrendjukbe, tehat egy kulonleges eljarasrol van
szo...Egyebkent meg lehet nezni a visszahato hataly tilalmat a polgari es
politikai jogok egyezsegokmanyanak 11par.-aban, akit erdekel, es az europai
emberi jogi konvencio 7par.-anak 1-es bekezdese szol errol...
...De a nemet tortenelemben is van egy kivetel, amit megint csak erdemes meg-
vizsgalnunk - ahogy erdemes volt megneznunk, azt hiszem, Mo.-on a kivetleket,
hogy mikor sertettek meg az altalanos szabalyt. A kerdeses torveny datuma: 1942
majus 21. REICHSGERICHT - vagyis legfelsobb birosagi - dontesrol van szo, amely
dontes az elevulest eljarasjogi kategorianak definialta - ez az a fordulat,
amirol beszeltem -, es uldozhetove tette mindenutt, ahol eltelt az elevules,
vagyis a fasiszta No. torvenykezeserol van szo...
...vajon mindent megtett-e a kormany, amit rendes eljarassal meg lehetett tenni
ebben az ugyben?...Tett-e lepeseket az iranyba, hogy a rendes birosagok az
elevulesi ido hatarain belul megbuntessek azokat, akiket az ervenyes torvenyek
alapjan meg lehet buntetni - hiszen ez is ide tartozik -, es az olyan cselek-
menyek eseteben, amelyeknek elkovetoihez a jog az ido mulasaval mar nem tud
hozzanyulni, megtett-e mindent a kormany a meg elo aldozatok karpotlasara?
Mindenki tudja, hogy az elobb felsorolt kerdesekre a valasz az, hogy nem, mert
ezek nem tortentek meg, legalabbis nem kielegitoen. Nem az a helyzet, hogy a
kormany kimeritette a hagyomanyos eszkozoket, azok elegtelennek bizonyultak, es
most rendkivuli eszkozokhoz nyul. Valojaban jelentos mulasztasok terhelik ezen
a teren, es talan ezert fordul rendkivuli - mondhatjuk: forradalmi - eszkozok-
hoz...
...En ugy velem, hogy a jogelvek es az alapveto jogallamisag kriteriumainak
serelme nelkul felallithato lenne egy parlamenti bizottsag, amelynek a dolga
az lenne, hogy ezeknek a cselekmenyeknek a kivizsgalasaval foglalkozzon nagyon
vilagosan korulirt korben, nagyon vilagosan korulirt cselekmenyekre, nagyon
vilagosan korulirt szemelyekre; amely bizottsag javaslatot tehetne arra, hogy
vegul is a jogallamisag elveit figyelembe veve milyen szankciok rohatok ki
azokra, akik bunosnek vagy felelosnek talahatok..." (1991. okt. 15.)

 Elgondolkodtatonak tartom, hogy (emlekeim szerint) az Alkotmanybirosag dontese
egyhangu volt. Mas esetekben volt kulonvelemeny is, ebben nem.

 Ujabb fejlemenyek:
 Balsai igazsagugy-miniszter cafolta, hogy a kormanynak lenne uj torvenyjavas-
lata. Viszont megbiztak nehany honapja harom jogaszprofesszort (Foldvari Jozsef
Bekesi Imre, Kiraly Tibor), van-e lehetoseg az Alkotmanybirosag dontese utan
valami mas modszerre. (Hatarido szeptember.) Konya Imre szerint az lesz a meg-
oldas, hogy a buntetoeljarasi torvenyt modositjak. Eddig mar a nyomozas szaka-
szaban a rendorseg ill. az ugyeszseg dolga volt megallapitani az elevulest, es
beszuntetni az eljarast. A modositas szerint csak a birosag allapitana meg,
itelethozatal utan. Sokak szerint azonban ez szinjatekka degradalna birosagi
targyalasokat, es nem hozna mas eredmenyt, mint egy parlamenti bizottsag.

                        Udvozlettel, Fried Miklos
P.s.: Kedves Szekely Zoltan. Masik kerdesed ez volt:
++ JARUZELSKI, A CSIRKEFOGO KOMMUNISTA
++ NEM AZONOS POT POTTAL, LI-PENGGEL,
++ MAKOSI RATYIVAL.
>Szamodra ennek van ertelme? Mert ha nincs,
>akkor nyugodtan lapozzal.
 Termeszetesen van. De meg kell allapitanom, hogy trivialitast, magatol
ertetodo dolgot allitasz. En sem vagyok azonos veled. Viszont bennunk is van
kozos. (Pl. magyarok vagyunk.) Bennuk az, hogy fegyveres eroszakkal bantak el
politikai ellenfeleikkel, a kommunista, forradalmi eszmek neveben.

A tanulmany kozzetetele utan biztos szoba fog kerulni az antiszemimitizmus mint
 vad. Egy hazankban jart ne'met delegaciotol hallottak a kovetkezot ami kisse
meglepett, de ha igaz mar ertem, hogy mirol van szo. Az allitas szerint mar az
is antiszemitizmus, ha valaki egyszeruen ketsegbe vonja a zsidosag kulonleges
statusat. Ha peldaul ugy iteli meg mint ahogy egy masik magyart itelne meg.
Ha ez igaz akkor azt hiszem kar a kerdessel foglalkozni, mert szinte mindenki
antiszemita lesz hiszen nem is lehet nalunk tudni ki zsido, igy ohatatlanul
is azonos elbanasban reszesulnek a tajekozatlanok reszerol. Lehet, hogy e miatt
terjed az utobbi idoben pl. Co-Nexus-nal a BIB rendszam, stb.- meg komolyabb
jelzesek is vannak.
Furcsa volt szamomra a Hankiss melletti piknik a TV elott. Egy ferfi fedett fov
el zsido enekeket enekelt. Nem ertem. Most Hankiss ugyet is osszeakarjak kotni
a zsidosageval? Aki Hankisst alkalmatlannak tartja antiszemita? Szerintem pocse
k TV elnok, de ez nem mervado. A TV-sek mar regota mondogatjak, meg az is elhan
gzott egy regi TV-s sza'jabo'l: Menj vissza Amerikaba itt csak kart okozol.
Hankiss ugyben a konszenzusra hivatkoznak, de Hankissnak ezt fent kellett volna
tartani. Agressziv, rafinalt kiszoritosdit jatszik. Ennek illusztralasara egy
pelda: Valamiert kolcsonosen utaljak egymast Chrudinakkal. Ezt Hankiss a panora
ma kiirtasaval probalja kompenzalni. A kovetkezo trukk sorozatot vetette be:
1) 30 perccel kesobbre tette a kezdest Pentek este (21.30-ra). A nezettseg 2
szazalekkal csokkent a tetszesi index maradt. Ez nem jott be mondhatnank.
2) tovabbi 10 perccel kesobbre tettek a kezdest, de most egy olyan musort szurt
ak be ele amelnek a nezettsege hihetetlenul alacsony (2% alatt). Ez mar bejott
Ez alatt a 10 perc alatt 600.000 ember kapcsolta ki a TV-t es ment el aludni.
(A Gallup statisztika kimutatta.) A nezettseg zuhant, de a magas tetszesi index
maradt. Hankiss mostmar csata nyert, hiszen a kimutatott nezettseg alapjan to-
vabbi akciot kezhetett, a Szombati ismetles megszunteteset.
En erre mast nem tudok mondani csak azt, hogy a hivatali hatalommal torteno alj
as visszaeles. Aki ilyet tesz nem etikus es befolyasolja a tajekoztatas szabads
agat. Ezert onmagaban nyugodtan lemondhatna.

A Csurka tanulmanyt a megjeleneset kovetoen olvastam, az a velemnyem, hogy poli
tikus nem irhat le sok dolgot amit gondol es Csurka itt tenyleg nem politikus-
kent (merlegelo taktikuskent) irt, hanem iroi szabadsaggal es fantaziaval koze-
litett meg kerdeseket. Vannak nem, vagy csak nehezen bizonyithato allitasai.
Figyelembe kell meg venni, hogy a tanulmany megirasa elott sulyosan prvokaltak,
felmuveltnek es a magyar szellemi eletbol kiirtandonak neveztek.

A tanulmany megjelenese utan a liberalis Kerenyinek az nemesentolerans otlete
tamadt, hogy Csurkat az oruletbe kell kergetni provokacioval. Jo otlet melto
a kitalalojahoz. Ezutan mondta Csurka, hogy nem kivan az SzDSz-szel egyuttmu-
kodni, ami miatt ujabb tamadasok ertek. Most van egy part aki hivatalosan nem
deklaralja, de valojaban egy politikus kiirtasara torekszik az illeto megiteles
e szerint, akkor ha ez a part valoban nem jelenti ki, hogy nem torekszik erre
bizony nehezen varhat mast.

Ebben es sok mas esetben visszataszit a magukat liberalisnak hazudok
kireszto es megsemmisitesre torekvo arroganciaja. Mar mar az az erzesem hogy
szocializmus hazugsagat a liberlizmus hazudasaval cserelik fel ill. otvozik.

Meg egy aprosag: Demszky a tettek embere aki nem kert 100 napot csak tobb mint
2 ev utan jutott el odaig, hogy a lakossag felhaborodott akcioi nyoman vegre
kezdik eltavolitani a szovjet emlekmuveket Budapestrol (rengeteg van).

Elnezest a sok gepelesi hibaert, rossz a vonal, csak ujrairassal tudnek javitan
i. Udvozlettel: Csonka Gabor

Az MDF ugyanis ebben a paktumban atengedte a gyakorlati hatalom
egy jelentos reszet annak a szuk kornek, amelyet legyozott, amellyel
az egyesulest meg a kerekasztalnal is el tudta haritani. Hogy mennyire
a gyakorlati hatalomrol van szo es mennyire a rendszervaltozas melysege-
rol es mikentjerol, azt Goncz Arpad ala nem irasai, a privatizacioban
szerzett nomenklaturaelonyok es az egyes apparatusok kommunista ferto-
zottsege mutatja.
  A paktumot tehat nem szabad csupan mint az MDF, a kormany, s kulonos-
keppen mint Antall Jozsef rogtonzeseinek egyiket felfognunk, mert a paktum
ugyanakkor a masik oldalrol nezve egy 1945 ota tarto folyamatos hatalomgya-
korlas eppen aktualis mozdulata, amely eppen ebbe, a szovjet rendszer osz-
szeomlasa kovetkezteben lehetove valt magyar rendszervaltozasba epitette -
csempeszte, de legjobb, ha az igazat mondjuk: eroszakolta - bele a sajat
ejtoernyos csapatat.
  Nem lett volna ugyanis semmi kulonosebb baj a koztarsasagi elnoki hivatal
atengedesevel, ha azt egy valodi ellenzeki part kapja, amelyik rendszerval-
tozast akar, csak maskeppen. Igy azonban, hogy az SZDSZ kemeny magja altal
kezbentartott Goncz Arpadnak jutott, legfokepen a rendszervaltozas fugget-
lensegenek, korlatlanul magyar nemzeti erdekek alavetesenek ellensulyozasa
valt lehetove a paktummal.
  Nem a rendszervaltozas, hanem a '45 ota folyamatos uralom legfontosabb
szemelyi erdekeinek biztositasa volt a cel. A paktumon csak a nomenklatura
nyert igazan. Sem az SZDSZ tagsaga, sem az MDF szavazotabora nem tudott a
dolog lenyegerol semmit. Valoszinuleg maguk a megkotok sem tudtak - a rette-
netes nyomason kivul eleget. Azonkivul joggal remenykedhettek a szemelyes,
a barati elkotelezettsegek erejeben, a kozosen viselt sors tisztessegre
osztonzo hatasaban.
  Ez, mint tudjuk, a politikaban szigoruan tilos.
  Hogyan is lehetett volna eloallni a gondolattal: az otvenhatos borton-
viselt Goncz Arpad, a szamizdatos butik kezeloi, akiknek meghurcoltata-
sait elenk szinekkel mutatta be a sajto, akik kirobbantottak a Dunagate
botranyt, akkor, amikor meg kommunista kormany volt, akik szembe mertek
szallni a kemenysegerol hires belso elharitassal, hogyan lehetett volna
szamottevo sajto es televizio nelkul megkiserelni kozolni a csak kevesek
altal latott igazsagot a tarsadalommal, bizonyitekok hijan.
  Remenytelen vallalkozas lett volna. Meg kellett varni, amig a mukodesevel
szolgaltat minderre ketsegtelen bizonyitekokat maga a koztarsasagi elnok es
az SZDSZ kemeny magja. Bizonyitekok?
  Goncz Arpad jogkoret onkenyesen kiterjesztve, hadseregfoparancsnoki
minosegeben megakadalyozza, hogy a hadsereg szallito jarmuvei, darus kocsi-
jai elszallitsak a hidakrol a kozrend ellen veto taxisokat, a kormany meg-
buktatasara szervezkedoket.
  Kesobb a kormany megkeresesere az Alkotmanybirosag kimondta, hogy a
koztarsasagi elnok bekeben nem szolgalati eloljaroja a hadseregnek, tehat
nincs joga a kormany, a hadugyminiszter parancsanak felulbiralasara es fo-
kent nincs joga egy alkotmanyellenes, torvenytelen puccs fedezesere.
  Addigra azonban mar az

amnesztian is tul

voltunk, amit a kormany terjesztett be, nagylelkuen mentve a hibazo elno-
kot es megadva a menlevelet a hidakat es csomopontokat eltorlaszolo szer-
vezett csapatoknak. A nagylelkusegnek, amely termeszetesen gyengeseget is
takart, nem az lett a kovetkezmenye, hogy az elnok es a mogotte allok jobb
belatasra ternek, hanem egy ujabb alkotmanyellenes pofon. Csapas a jogrend-
re, s a kormany nyilvanos megalazasa. A kormany ugyanis az orszaggyules
tobbsege altal elfogadott torveny alapjan 3-3 alelnokot kivant kinevezni
a Radioba es a Televizioba. A szemelyeket ugy valasztottak ki, hogy azok
elfogadhatok legyenek az ellenzeki partok szamara is. Az elnok megtagadja
a kinevezesi okmany alairasat, mert a hivatalba lepo alelnokok szetvetnek
azt a jogellenesen, torvenytelenul felepitett INTENDANSI RENDSZERT, amelyik
a kormanyellenesseg es a paktumba beepitett nomenklatura-biztositekok tar-
tozeka. Goncz nem-et mond, mert a hata mogott allok, a kommunista, a reform-
kommunista, a liberalis es a radikalis nomenklaturasok, a parizsi, a New
York-i es a Tel Aviv-i osszekotok ezt parancsoljak neki.
  Ez benne volt a paktumban? Az egyik oldalrol mindenkepp.
  A kilencvenes ev sikeren felbuzdulva, a hatalomba valo nagyaranyu be-
ekelodes utan a nomenklaturas celkituzes modosult. A kormany gyenge, a
rendszervaltozas lenyegeben veve elmaradt, tehat azt, amit sikerult meg-
akadalyoznunk, most ideje a kormany, az MDF nyakaba varrnunk. Az orszag-
ban no az elegedetlenseg, nekunk mar csak szitani kell, nosza!
  Antall Jozsef egeszsegi allapota hullamzo, a sajto birtokbavetele szinte
szazszazalekos, a nagyvilag el van foglalva ertelmetlen haborukkal - mire
varjunk? A szerb kommunistak peldaja is igazolja, hogy szinte mindent le-
het buntetlenul, tehat ki kell szelesiteni a hidfoallast, demonstralni kell
a tarsadalomnak, hogy ez a kormany rosszabb, mint mi voltunk, es meg csak
nem is parancsol senkinek, tehat a koalicios tobbseg szetrobbantasaval ki
kell utni a hatalombol meg a valasztasok elott.
  Ezzel a feladattal az elegedetlenseget meglovagolni leginkabb kepes de-
magogot, Torgyan Jozsefet bizzak meg. MSZMP-s es KISZ-Kozpontos nagyval-
lalkozok penzen turnezik Torgyan vandorcirkusza. Aki tegnap meg populista
es szelsojobbos demagog volt, hirtelen fontos ember lesz, akinek minden
szavarol hiven be kell szamolni. Es Torgyan minden nap mond valami vasko-
sat a kormany ellen.
  Az SZDSZ-MSZP szovetseg szorosabba valasanak ideje ez. Az SZDSZ-nek
vegkepp nincs mar mit takargatnia, a sajat hivei is latjak mar igazi
arcat, a parton belul is kielezodnek az ellentetek, es a Tolgyessy ko-
rul csoportosulo videki mag, a becsapottak es a felrevezetettek mar csak
nagy uggyel-bajjal kepesek egyuttmaradasra liberaliskodni magukat.
  Kezdetet veszi a kormany es az MDF teljes lejaratasa es

a magyar ertekek nyilt kigunyolasa.

A nomenklatura internacionalista vezeto stabja rajon, hogyha az MDF-nek
meghagyja a nemzeti ertekek szolgalatanak nehez kuzdelemben megszerzett
privilegiumat, azokat a tekintelyharanglabakat, amelyeket a rendszerval-
tozas elott mar megepitett, a hatarainkon kivul elo magyarok szeretetet,
egyszoval, ha meghagyja, hogy az MDF a nemzeti kereszteny-kozep, akkor
az MDF feltamadhat.
  Ezert tehat ossztuz mindenre, ami nemzeti, nepi es magyar. Lejaratni a
hagyomanyt, kidobni a kozos kincseket, korszerutlennek nyilvanitani min-
dent, amit nepi kez teremtett es megalazni, allasabol kivetni mindenkit,
aki vallani meri magyarsagat. Fektelen terror kezdodik, ujsagban, teve-
ben, mindenutt, ahol a magyarsag megvallasa a mukodes resze lehet. Okta-
tas, neveles, maga a miniszterium es maga a miniszter, hitelet, egyhazak,
egyhazi vagyon visszajuttatasa, az egyhazi iskolak mukodese, karpotlas
es tulajdonviszonyok, fold es szovetkezet, hitelek, hitelpolitika, a hi-
telhez jutas es az adorendszer rendellenessegei, az egzisztenciahitel es
a starthitel megakadalyozasa; - mindez csak hianyos es vazlatos felsoro-
lasa a sok utkozetnek, amit a kormanynak naponta el kell vereznie es fel
kell tamadnia.
  Mit is tehetne a megalazott, eszkoztelen, szegeny kormany? Otleteket
gyart, rogtonoz, piruettezik, visszavonul, rugalmas elszakadast hirdet
meg, sikeres nemzetkozi kapcsolatait dobja a serpenyobe, hozza, irja,
modositja a torvenyeket, keresi a szovetsegeseket, udvarol annak, akinek
csak lehet, kemenyen megvagja a sajat taborat, csakhogy elhallgattassa
az ellenoldalt, hallgat es elhallgat, nyeli a serteseket es torli a mocs-
kot az orcajarol.
  Vegul is a paktumot ertekelni kell. A paktum a rendszervaltozas mely-
segere nezve vegzetes kovetkezmenyekkel jart, a tarsadalom igazsagerzete
nemhogy kielegitve nem lett, de meg lett taposva, es mostanra odaig zul-
lott a kozgondolkodas, hogy a felretajekoztatott tomeg mar inkabb hallani
sem akar az igazsagtetelrol. Az ido mulik, kozel vagyunk a bunok valodi,
lelekben valo elevulesehez. Ugyanakkor azt is latnunk kell, hogy a paktum
vegzetes voltaert a felelosseg nem azokat terheli, akikbol kikenyszeritet-
tek, mert azok, mikent Gorgey Artur Vilagosnal, aligha tehettek mast, hi-
szen a tulero most is iszonyatos volt, hanem azokat elsosorban, akik el-
tek ezzel a lehetoseggel es akik nem fedtek fel es mindmaig nem engedik
felfedni - ezert van mediahaboru! - igazi arcukat, azt, hogy egy '45 ota
folyamatos uralmi tenyezo mai megtestesitoi, egy valtozo arcu, szinu, jel-
szokeszletu uralmi halozat kepviseloi, akik - bolsevista eminenskent -
csak a hatalmat tekintik vegcelnak.
  A paktumot megkoto MDF-csapatot - ez korantsem azonos az MDF akkori elnok-
segevel - inkabb csak azert lehet elmarasztalni, mert ennek a helyzetnek a
felfedeseert keveset tett, mert meg a sorozatos rugasok utan sem vette a
batorsagot a masik oldal leleplezesere.
  Jellemzo, hogy amikor Konya Imre belso hasznalatra keszult dolgozata nyil-
vanossagra kerult, mekkora hajcihot rendezett a sajto. Konya paktumos volt,
kitort tehat a panik, hatha elkezd anekdotazni.
  A valasztasok felidejere az ellenoldal leleplezodott. Igaz ugyan, hogy
az MDF es a kormany is ezer sebbol verzik es nem tud mar egy helyi valasz-
tast megnyerni miniszterekkel sem, de ahhoz kepest, amekkora sajto- es
nyilvanossagtulsullyal a baloldal es a nomenklatura rendelkezik, a tarsa-
dalom megis meglehetosen felvilagosult. Pontosabban: nem a vegso veleme-
nye a dolgokrol az, ami most a velemenyenek latszik. Erzelmileg ugyan el-
hidegult a tetovazo MDF-tol, a szoszego-igergeto MDF-tol, a gyenge es ne-
vetsegesse teheto kormanytol, de azt is latja mar, hogy egy nagy altatas
mediuma, es sejti, hogy olyasmit akarnak vele elfogadtatni, ami nemzedekei
sorsat pecsetelheti meg.
  Szerencsere

az aranyerzek hianyzik

a micisapkazo kiabrandult marxistakbol es ezt a magyar szem es ful erze-
keli. A kommunistak kezdetben az egesz magyar ezer evet eltorlendonek i-
teltek, kesobb valogatni kezdtek a mult esemenyei es jelensegei kozott,
es amit ok "halandonak" allitottak be, azt elodjuknek kialtottak ki, amit
reakciosnak, azt rakotottek azoknak az embereknek az akasztofakotelere,
akiket amugy is felakasztottak volna.
______________________________________________________________

Tisztelt Forum !  A TIPP-en Korner (termeszetesen "politika-
mentesen" :-) probal egy kis "ellenpropagandat" kifejteni, nehogy
kulfoldi magyarok hireket akarjanak kapni (a Hirmondon kivul,
persze). Kulonosen erdekes ervelese, hogy az MDHK nem az en
(government) gepemen keresztul megy, hanem egy maganegyetem
gepen keresztul kuldodik szet, amit olyanok is hasznalnak akit
Korner talan nem szeret. Hat ez nagy baj, bizony. Komputerek
"kirekesztesevel" eddig meg nem foglalkoztunk, mi lesz a kovetkezo
ballepes?

Akit mindezen erveles ELLENERE (vagy eppen azert) erdekel, hogy egy
Hirmondo-alternativa megindulasa esetere cime felkeruljon a
szetkuldo-listara, az kuldjon egy ilyen e-mail levelet:


Subject: KEREM RADIOS HIREKET

A level torzsebe barmit lehet irni, de az elso sorban (a "subject"
ALATT) kerem a nevet es telefonszamot megadni. Egyeb adatok
(levelcim, fax-szam) is hasznosak lehetnek, kulonoskeppen pedig
annak (fakultativ) megjelolese hogy az olvaso e cel tamogatasara
mekkora (rendszeres) HAVI osszeg adomanyozasara lenne hajlando
(egyelore minden elkotelezettseg nelkul).

ABSZOLUTE NEM  S Z U K S E G E S  adomanyfelajanlast tenni, sot, a
nev es telefonszam megadasa is kihagyhato azoknak akik csupan azt
szeretnek biztositani, hogy cimuk rajta legyen egy kuldolistan. Mint
az eddigiekbol kiderult, az sem biztos hogy Hirmondo alternativajaul
a Radiotol fogunk kapni hireket (hiszen ezt egyaltalan nem
garantaltak), de ha nem toluk, akkor mashonnan.

Udvozlettel: Pellionisz Andras

A MAI UGYNEVEZETT LIBERALISOK ES ALTALABAN A MAGUKAT BALOLDALNAK MONDOK AZ
1945-OS DEMOKRACIA SZINTJEN SZERETNEK ROGZITENI A MAI SZABADSAGOT,
NYILVANOSSAGOT, DEMOKRACIAT, amikor egy maroknyi nemetberenc, gazember
nyilas miatt az egesz jobboldali gondolkozasu magyar ertelmiseget, meg a
valoban demokratikus kozeposztalyt, a nepieket es a tortenelmi osztaly
tagjait egyetlen mozdulattal meg lehetett belyegezni: "jobboldali",
"reakcios", es a HATALMAT A VALASZ TASOK EREDMENYETOL FUGGETLENUL MEG
LEHETETT RAGADNI. Ezert van bedobva a koztudatba a "kereszteny kurzus"
fogalma, ezert nem atalljak a legreakciosabb roman szohasznalatot, a
"Horthy-fasizmus"-t felujitani. Itt akarjak lehuzni a redonyt.  Marpedig egy
valoban fuggetlen nemzeti ujjarendezodesnek az egesz sajat tortenelem
rendelkezesre kell alljon folytatando es tanulsagokkal szolgalo alapkent.
Nem allhat a nemzeti folytonossagerzet es az onazonositas utjaba egy, a
sajat ezerszer szetragott marxista elmeleteit mormolo, de kozben
hatalomvagyo csapat az egyik magyar korszakot elhallgatandonak, torlendonek
nyilvanitva, a masikrol pedig, amelyet o maga fele mutatonak lat, a
politikai kuplek szazait  koltve. Nem ugy van az, hogy mindaz, ami 1867
elott, a nagy galiciai bevandorlas elott tortent, az mind "romantikus" es
egy masik, "meg nem igazi" nemzet feledheto tortenelme, nem, hanem eppen
forditva! Arpadig s tovabb visszamenoleg minden fontos, mert mindebbol
egyutt, kunokkal, totokkal, romanokkal, szaszokkal, svabokkal es zsidokkal
egyutt lettunk azok, amik ma vagyunk es jovot, fuggetlenseget, megmaradast
csak erre epithetunk.

Ez nacionalizmus?

  Rohej!
  Ugyanakkor siralmas. Ahogyan ez ma a tomegkulturaban es a teveshow-
mindennapokban, az alparisagban es tehetsegtelensegben, a magyarul nem
tudasban es a szandekos nyelvrombolasban, a dobhartyabombazasban elojon, az
mar voltakepp a magyar tudat teljes kimosasa, jellegtelenitessel valo
elokeszitese egy olyan allapotra, amikor mar gond nelkul lehet rajta
uralkodni. S ez bizony mind a paktum kovetkezmenye.
  Mert elmaradt a raeszmeltetes, a dolgok es szereplok neven nevezese, avagy
nyersebben kifejezve a leleplezes.
  Az MDF, a tobbseg meghatalmazottja, a tortenelmi magyarsag egyetlen -
utolso? - gyenge, tetova letetemenyese megegyezese egy parttal, amelynek
kezbentartoirol, hatterbazisarol tudta, hogy hamis profetai egy a magyar
fuggetlensegbe a Voros Hadsereg bevonulasaval, a haboruvesztessel es az
elozo korszak magyar bunei altal is termeszetesen! - beleepitett rezidencia
kepviseloi, sajat valasztoik tudtan kivul es ezzel a megegyezessel, ezzel a
kikenyszeritett, kizsarolt es a kormanyzashoz elengedhetetlenul szukseges
megegyezessel lehetove tette, hogy ez az orosz-szovjet iga alol megszabadult
magyar nep szine elott tovabb folytatodjek a szinjatek, hogy ez az alcas,
onzo, a magyar ertekek irant semmi tiszteletet nem tanusito szervezet
terjeszkedjek, elboritsa a nyilvanossagot, magahoz ragadja a tulajdonossa
leves lehetosegenek nagy reszet, s vegul, mindennek summazatakent, hogy ugy
mukodjek, mintha az volna, aminek mondja magat.
  Ezert erzi ugy a nep, hogy nem tortent meg a rendszervaltas, es ezert
fordul mar-mar gyulolettel az MDF fele, mert tole remelte, hogy ezt, eppen
ezt a LENYEGI rendszervaltast megcsinalja.
  Ebben az elhallgatasban maga az MDF is porhanyossa valt. Lelkileg
lehetetlen feladat evekig mentseget talalni arra, hogy miert nem utok
vissza, miert turom el a csaladom - nepem - gyalazasat, kiszoritasat, miert
vagok jo kepet egy alapvetoen maffias tevekenyseghez. Ebben a ketarcusagban,
ebben a

mentalis rezervacioban

csak felorlodni lehet.
  A szocializmus negy evtizede alatt meg a nyolcszazezer parttag kozul is
rejtozkodnie kellett legalabb hatszazezernek es az egesz nemzet
kisebb-nagyobb mertekben elhallgatta meg maga elott is, hogy mit gondol az
egeszrol. A rendszervaltozasnak meg kellett volna hoznia azt a teljes
szabadsagot, hogy mindenki megszabadulhasson a mentalis rezervaciotol es
minden emberrol, jelensegrol kimondhassa azt, amit gondol. A
paktumgondolkodas abban vetkes, hogy folytathatova tette a tiltast, az
emberek egy resze nem mondhatta ki azt, amit gondol, mert hiszen bizonyos
tenyeket eppen azok segitettek eltakarni, akikben legjobban bizott.
  (Egy erdekes jelensegre lettem figyelmes a valtozas elso honapjaiban: az
emberek soha annyit nem celozgattak a telefnlehallgatas mukodesere, mint ez
ido tajt, soha annyi erdekes tema nem csuklott ki az "ez nem telefontema"
butyken, mint ekkor. Vajon miert? Nyilvan elsosorban azert, mert az emberek
attol mar nem tartottak, hogy ezert a rendszert serto megjegyzesert
kikapnak, mint a multban, amellett ez trefanak is elment, de mindezeken
tulmenoen bent kucorgott ebben a felelmet is bizonyito megjegyzesben az a
feltetelezes is, hogy a mult rendszer bizonyos apparatusai meg ott vannak
valahol a hatterben, s ha mar nem is az a regi szovjet hatalom all a hatuk
mogott, valami nagy ero biztositja oket, mukodnek, itt vannak rajtunk,
tiltanak, varnak es lecsapnak.)
  A nemzeti liberalizmus alapeleme az MDF-nek. Deak es Eotvos, Szechenyi es
Kossuth nelkul, a Kemeny Zsigmond-i targyilagossag nelkul, Ady Endre
radikalizmusa nelkul nem kepzelheto el a nepi gondolat, nem epul meg a
ketvaganyu, oda-vissza kozlekedo osszekottetes a magyar szellem nagy gocai
kozott. Abba a vitaba tehat meg belebocsatkozni sem szabad, hogy van-e
letjoga a nemzeti liberalizmusnak a jelzotlen liberalizmus mellett, hiszen
ervennyel csak ez az egy, a nemzeti letezik. Versenyre kelni tehat a magukat
liberalisnak allito partokkal politikai bakloves, a paktumgondolkodas,
meghunyaszkodas termeke, hiszen megerositi a kozvelemenyben azt, ami nem
igaz, ami csak alca, hogy a magukat liberalisnak mondok valoban azok.
  Ugyan. Az SZDSZ-Fidesz teljhatalomra tett szert a fovarosban. Vezethetne
liberalisan. Es azt teszi? Mukodik-e meg valahol az orszagban olyan
kirekesztes, turelmetlenseg, kritika-nem-tures, mint Demszky fovarosaban?
Mire valo hat a mi mellkasfeltaro, "ide lojetek"-liberalizmusunk? Hiszen
odalonek, habozas nelkul.
  Vegezetul: egy valtozasban levo tarsadalom szamara mi sem fontosabb,
minthogy

felismero kepessegenek teljes birtokaban legyen.

Kulonosen fontos es nelkulozhetetlen ez annak a tarsadalomnak, amelyik a
szovjet kommunizmus sotetsegebol akar kijutni a fenyre, amelyiket
evtizedekig szandekosan vakitottak es amely folott az uralmat eppen ezzel a
vakitassal, ertekrendjenek meghamisitasaval, tudatanak elsorvasztasaval
gyakoroltak.
  A Paktum vegso ertekelese tehat ez: nagy politikai bolcsesseg nyilvanult
meg a megkoteseben, amelyet kieroszakoltak, de az utoelete a magyar
tarsadalomra nezve tragikus kovetkezmenyekkel jart es jar ma is.
  Megsemmisitette a magyarsag (idegen)felismero kepesseget, elrejtette a
privatizacio turhetetlen igazsagtalansagait, segitett visszajatszani a
magyar nyilvanossagot azoknak a kezere, akik a Kadar-Aczel-korszakban
bitoroltak, es vegezetul LEFEGYVEREZTE AZ MDF-ET, S IGY AZT BEKERITETTEK.
  Ebbol kovetkezik a feladat, amely a kormany es az MDF maradeka elott all:
az eletben maradasra es a magyarsag sorskerdeseinek megoldasara egyetlen
lehetoseg van: KI KELL TO"RNI.
  Nem azt kell vitassa tenni - hiszen azt nem is lehet -, hogy akik ott
vannak velunk szemben, a "Kagylo" masik oldalan, azok eppenolyan legitim
parlamenti erok, mint mi, hiszen meg vannak valasztva, es ezert mindaz jar
nekik is, ami ebbol kovetkezik, hanem annak kell elejet venni, hogy a magyar
nep meg egyszer ugy valassza meg oket, hogy nem tudja, mi fan termettek,
kicsodak valojaban s mit akarnak ebben az orszagban.
  A KITORES TEHAT A PAKTUMPAPUCSSAGGAL, PUHASAGGAL, HISZEKENYSEGGEL VALO
TELJES SZAKITAS, AZ ALLANDO, BANATOS VISSZAVONULOSDIVAL VALO SZAKITAS. NEM
LEHET TOVABB HALLGATNI.
  Am legyen, valassza meg oket meg nagyobb mertekben a magyar tarsadalom, de
tudja, kiket valaszt meg, amikor oket valasztja es akkor minden rendben, az
MDF-nek tavoznia kell a szinrol es a magyar valasztopolgarok lassak
valasztasuk kovetkezmenyeit.
  De az, hogy az MDF asszisztaljon atmento, ilyen-olyan baloldalisagot,
lukacsizmust, bolsevizmust, ilyen-olyan borben folytato alakzatok
tovabbelesehez, az lehetetlen, mert az ARULAS!
  A belul rothaszto paktumszellemet kell tehat kivetnie magabol az MDF-nek,
a mindig az ellenfel feligazsagat igazolo szervilizmust, onkepzokoriseget es
gyavasagot.
  Mitol felunk? Hiszen ha nem torunk ki, ugyis felmorzsolnak. Hol van a
vilagban olyan tekintely, amelyik a szerb halaltaborok es gyermek-
gyilkossagok utan joggal szolhatna bele a magyar belpolitikaba a kormanyzat
ontorvenyu es hatarozott lepeseit rosszallva?
  Nem kell tovabb a kulfoldi tapsokra varnunk, mert a kulfold egyik resze, a
regi banki osszekottetesek sugalmazasara eppen a tehetsegtelensegnek es a
lagymatagsagnak tapsol, arra mondja ra, hogy demokratikus, meg
piacgazdasagi, ami rablas. Ahhoz, hogy a gulyaskommunizmus vegtelen
korrupcioja utan vilagos demokracia es szabatos rend legyen, ellenorzesre
van szukseg, torvenyekre es a torvenyek betartasara. Mindenki szamara.
  De ez mar

az uj program

fejezete.
  Az uj programnak nehany hatarozott pillerre kell epulnie. Ezekben a
programpillerekben lenyegeben meg a vegleges program megszovegezese elott
meg kell allapodniuk az MDF vezeto testuleteinek es egyeztetniuk kell
mindezt a kormanynyal. A kormanyintezkedest es kormanymagatartast illeto
programokat ezutan nyomban nyilvanossagra kell hozni, hogy vilagos legyen: a
kormany a vezeto kormanypart vegzese, hatarozatai alapjan dolgozik. A
kormany ezek utan megkezdi azoknak a hatarozatoknak a megvalositasat,
amelyek ebben a kormanyosszetetelben is megvalosithatok.
  A kormanyt a kozvelemeny szinte teljes mertekben azonositja az MDF-fel. A
kormany ilyen-olyan mukodeseert a tamadasok az MDF-et erik. Ketsegtelen,
vesztett hitelebol az MDF a sajat belso gyengesege, az esetenkenti rossz
helyi vezetomegvalasztasok, a volt kommunistak vagy annak nyilvanitott
emberek helyfoglalasai miatt is, a legnagyobb hitelvesztes azonban a kormany
hatarozatlansagabol, velt vagy rafogott, valoban elkovetett vagy
rakenyszeritett hibaibol szarmazik. Ebbol pedig vilagosan kovetkezik, hogy
nincs hiteles MDF-program hatarozott es megujult kormanymagatartas nelkul.
Tovabba, hogy hatarozott es megujult kormanymagatartas nelkul semmilyen
MDF-program nem lehet sikeres a valasztasokon, mert nem hiszik el. Meg
tovabb kemenyitve ezt a kovetkeztetest: a hatralevo ido egyseges, hatarozott
kormanyintezkedesei nelkul a legpompasabb MDF-program is nevetsegesse valik.
  Ezert tehat a programalkotas elso lepese csak az lehet, hogy az MDF
felteszi a kerdest a kormanynak: tud-e, kepes-e most a felido tajan
hatarozott valtasra, munkajanak osszehangolasara, es meg tud-e tenni olyan
lepeseket, amelyek megteremtik az uj MDF-program erkolcsi alapjat. Ellenkezo
esetben ugyanaz a valasztoi magatartas lep eletbe velunk szemben, amelyik
1990-ben kormanyra segitett bennunket: mindenkit, csak ezeket nem. Ez meg
akkor is bekovetkeznek, ha az egesz sajto a kezunkben volna, mint akkor
azoknak volt...
  Termeszetesen a kormany hatarozottabba valasa partprogram nelkul is
bekovetkezhet es be is kell kovetkezzek, mert ez az orszag erdeke.