------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Sat Jan 25 00:48:54 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #470 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : rubin@cernvm Temakor: en megbocsatok neked Karcsi ( 28 sor ) Felado : hidas@vipmzp.physik.uni-mainz.de Temakor: Konyapeto, Jugoszlavia ( 43 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Elebetek tarom magunkat - STATISZTIKA I. ( 92 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Elebetek tarom magunkat - STATISZTIKA II. ( 54 sor ) Felado : vajta@math.utwente.nl Temakor: Megjgyezes az MTA, vamos prof. es Csibi prof ( 87 sor ) Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Keres ( 10 sor ) Felado : gym@power.ele.toronto.edu Temakor: UjSzovjetunio ( 19 sor ) Felado : ferenc@sim.teknikum.uu.se Temakor: Abortusz, Csorna, egyebek ( 46 sor ) Felado : kota@lpl.arizona.edu Temakor: azonossagok es kulonbsegek ( 17 sor ) Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: 1848-1956 ( 7 sor ) Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: 1848-1956=folyt. ( 48 sor ) Felado : jborocz@jhuvm Temakor: FIDESZ ( 57 sor ) Felado : jborocz@jhuvm Temakor: engem PLEASE ( 10 sor ) Felado : jborocz@jhuvm Temakor: Menekultmilliok ( 44 sor ) Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Nehany szo Antihoz, Szekely Zoltan baratjahoz ( 13 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Kornai harca a magyarok ellen ( 81 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A koltsegvetesrol Pannon Jo=zsinak ( 99 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Findler Miklosnak a SEC-rol ( 47 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Magzatvedelem ( 4 sor ) =============================================== Felado : rubin@cernvm Temakor: en megbocsatok neked Karcsi ( 28 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Karcsi baratom, melegen megszoritom a kinyujtott kezedet es megbocsatok neked. Emlekszel? Meg tudomanyos segedmunkatars korunkban egy kezdodo influenzam kitoresenek megakadakyozasara egy csodagyogyszert kotyvasztottal nekem, melynek hatasara az influenzam - a szokasos ket het helyett - majd egy honapig tartott. Persze, ez is az "atkosban" tortent, az !!!MTA!!! egyik kutato intezeteben. Boritsunk ra fatylat. A FORUM nyilvanossaga elott is megismetlem, amit neked irtam: ugy latszik szukseg van egy "tolerans illemkodex" kidolgozasara. Ha mar a FORUM-ban folyo vitak "verre mennek", jobb lenne, ha inkabb parbalyhoz, mint kocsmai verekedeshez hasonlitananak. Mert egyreszt igaz az, hogy az ellentetek vitakhoz vezethetnek, masreszt azonban az is igaz, hogy a rosszul lefolytatott vitak onmagukban is vezethetnek ellentetekhez. Szerintem addig semmi erteleme barmilyen konszenzus keresesrol beszelnunk, amig meg abban sem tudunk megallapodni, hogy milyen eszkozok engedhetok meg a FORUM-ban folyo vitakban. Elsokent csatlakozva a sajat felhivasomhoz, javaslom felvenni a "kodex"-be a kovetkezo pontot: - Vitaparnereink minositesere tilos alkalmazni a: proli, nyilas(berenc), bolsi, fasiszta(berenc), komenista(berenc), nemzetidegen es ehhez hasonlo kifejezeseket. Udvozlettel Rubin Gyorgy CERN, Genf =============================================== Felado : hidas@vipmzp.physik.uni-mainz.de Temakor: Konyapeto, Jugoszlavia ( 43 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Csonka Gabor, Elismerem, Peto Ivan nem a legjobban szerepelt a vitan (hogy ugy mondjam, tobbszor nem hasznalt erveket, amit hasznalnia kellett volna), leallt, amikor nem szabad leallni. Nyilvan barati megbe- szelesekhez van szokva. Horvat Bela velemenye erdekelne engem is (egy Hocipoben megjelent cikke szerint, ami nagyon tetszett, van humorerzeke). A kozonseg osszeteteleben nyilvan szerepet jatszik az a termeszetes dolog is, hogy akinek serelme van, az inkabb el- megy, raadasul hangosabb is, minta tobbiek. Helyszinen levok alli- tottak, hogy a kozonseg kb. 2/3-a volt ilyen, a maradek 1/3 csen- des volt, sot csititani igyekezett. De ebbol az osszetetelbol viszont az MDF igyekezett politikai toket kovacsolni, pedig vannak indulatok a tarsadalomban, de a tobbseget a sajat gazdasagi hely- zete aggasztja, bosszantja, teszi indulatossa. Ezt belso hasznalat- ra Konya Imre is elismerte, marmint hogy a szamonkeres nem talalko- zik atarsadalom tobbsegenek akarataval (nem azert, mert gonoszok, vagy mert szeretik a regi rendszert, hanem mert a sajat bajukat nagyobbnak erzik). Kifele viszont mar ezt a tarsadalom tobbsege akaratanak tuntette fel az MDF illetekes szarnya. Meg ismetlest is kertek a TV-ben. Ok sem az angyali udvozletbol akartak politikai toket kovacsolni, hanem a sulykolas jol ismert modszerevel eltek. Vegul is "a politika piszkos dolog". Tudjman ugyanazon a hullamon kerult az elre, mint Milosevics Szerbi- aban. Kommunizmus -> kirekeszto nacionalizmus. Kenytelen vagyok ilyen megkulonbozteto jelzot hasznalni, bar amikor a nacionalizmust emlitem, en mindig erre gondolok. A nemzeti erdekek kepviseletet nem tartom nacionalizmusnak. Mondjak, a kommunizmusbol a nacionaliz- musba vezeto ut sokkal rovidebb, mint a demokraciaba, mert az elozo ketto kirekeszto. Most mar Milosevics is szeretne az ENSZ csapatokat, mert Seselj vajda mar nagyon alatuzelt. Tudjmannak szerencsere teny- leg nincs nagy jatektere, az EK ra fogja szoritani a helyes lepesekre. Meg az is lehet, hogy majd megvaltozik. A horvatoknak en is drukkolok, es bar horvat baratom nincs, de kulturalisan kozelebb erzem magamhoz oket. Mar csak a kozos mult miatt is. Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Elebetek tarom magunkat - STATISZTIKA I. ( 92 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Forumon tobbszor is szoba kerult kik es mennyit is irnak bele - es persze, hogy mit, az is. Ez utobbihoz nem kivanok hozzaszolni, de az elobbiekhez igen. Osszeallitottam egy statisztikat a FORUM 350-tol 470-ig terjedo szamaiban kozzetett hozzaszolasok (tovabbiakban: "irasok") alapjan. (A dolog nem volt nehez, mivel mar kitalaltak a spread sheetet, csak unalmas volt a neveket meg a szamokat begepelgetni). Ugy gondolom, ez eleg reprezentativ minta, elve ezzel a szoval, amelyet oly divatos hasznalni, s oly kevesen tudjak a jelenteset. En sem vagyok profi statisztikus, igy maradjunk annyiban, hogy a statisztika onmagat reprezentalja, ezen kivul talan az irasok nemely kvan- titativ vonatkozasait. Definiciok: "iras": hozzaszolas mint fent. Formailag minden olyan irast beszamoltam, amelyiknel a szerver a sorok szamat 0-nal nagyobbnak talalta. A 0-s talalatokat tevesnek minositettem. Kihagytam tovabba a veletlen dupla- zasbol, triplazasbol (sot: otszorozesbol) eredo tobblet-produktumot - ez volt az egyetlen tartalmi vonatkozasu merlegelesem. Ezen tulmenoen azonban semmi, ezert pl. egy lemaradt alairas egysorosa is bizony kulon irasnak szamit. Ezert a statisztika bizonyos fokig nyilvan tukrozi az egyes szerzok "publikacios szokasait" is. "Szerzo": a szerver altal feltuntetett azonositot igyekeztem igazi emberi nevve konvertalni, s ezt tekintettem szerzonek. Ez, nehany kivetellel, sikerult is. Tehat, ha valaki tobb accountot hasznalt, azt azert megtalaltam. "Megjenesek szama": Azon forum-szamok szama, amelyekbe a szerzo (legalabb egy) irast elkuldott. "Irasok szama": ertelemszeruen, az irasok abszolut szama, nagyobb vagy egyenlo a megjelenesek szamaval. "Ismeretlen nemu szerzo": akinek az alairasabol vagy valamilyen mas modszerrel nem sikerult megallapitanom a nevet, de legalabb a nemet. "%-ban megjelolt mennyisegek": ertelemszeruen a megfelelo teljes halmazra vonatkoztatott %-ok. Es most az adatok: Az atfogott idoszak: 1991. szept. 18 (350-os Forum keltezese)-tol 1992. jan. 24-ig (469-es Forum keltezese) Azert ennyi, mert most untam meg a gyujtest. Az eltelt naptari napok szama: 128. Megjelent forumok szama (megjelenesek lehetseges maximuma): 120. A leghosszabb forum-szamok a sorok szamanak sorrendjeben: 1503, 1363, 1266, 1261, 1219 A legtobb szerzos forum-szamok: 21, 19, 19, 19 A legrovidebb forum-szamok: 7, 57, 74, 118, 123 sorosak A legkevesebb szerzoju forum-szamok: 1, 2, 2, 3, 3, 3, 3 Megjelenesek osszesen: 1155 ebbol ferfie: 1121, 97% noe: 30, 2.6% ism. nemue: 4, 0.4% Irasok osszesen: 1617 ebbol ferfie: 1578, 97.5% noe: 35, 2.2% ism. nemue: 4, 0.3% Leirt sorok szama osszesen: 70049 (szep, mi?) ebbol ferfie: 68610, 98% noe: 1279, 1.8% ism. nemue: 160, 0.2% A szerzok szama: 111 ebbol ferfi: 94, 84.7% no: 14, 12.6% ism. nemu: 3, 2.7% A legtobbet publikalok adatai (sorok szama szerint rakva): Fulig Jimmyvel szolva ez az "ezresek klubja" (akiknek az atyaikkal osszesza- molva a letoltott osszbuntetesuk eveinek szama pardon a leirt osszes sorok szama nagyobb 1000-nel): sorrend nev sorok irasok megjelenesek sor iras megjel. szama szama szama % % % 1. Korosi Gabor 6539 151 65 9.3 9.3 13.1 2. Pellionisz Andras 6188 131 70 8.8 8.1 11.3 3. Pannon Jozsef 6042 102 59 8.6 6.3 8.8 4. Csorna Istvan 4998 101 68 7.1 6.2 5.9 5. Szekely Zoltan 4042 69 51 5.8 4.3 4.4 6. Elek Gabor 3040 75 58 4.3 4.6 5.0 7. Hetyei Gabor 2659 73 47 3.8 4.5 4.1 8. Borocz Jozsef 1860 47 30 2.7 2.9 2.6 9. Cser Ferenc 1707 25 21 2.4 1.5 1.8 10. Hidas Pal 1571 38 28 2.2 2.3 2.4 11. Findler Miklos 1454 63 51 2.1 3.9 4.4 12. Fekete Zoltan 1426 37 29 2.0 2.3 2.6 13. Vizvari Bela 1376 42 25 2.0 2.6 2.2 14. Greschik Gyula 1215 26 17 1.7 1.6 1.5 15. Csonka Gabor 1141 21 15 1.6 1.3 1.3 16. Kornai Andras 1117 15 13 1.6 0.9 1.1 17. Talas Sandor 1044 19 15 1.5 1.1 1.3 18. Radnai Tamas 1041 19 16 1.5 1.1 1.4 Az irasok szama szerint: 100 >....4 szerzo, 60-99....4, 40-59....2, 20-39....8, 10-19....22, < 9....71, ebbol csak 1....24 szerzo. A megjelenesek szama szerint: 100 >.... nincs, 60-99....3, 40-59....5, 20-39....7, 10-19....18, < 9....78, ebbol csak 1....27 szerzo. A sorok szama szerint reszletezve (elso szazalekos adat az osszes sorok szamanak %-a, a masodik az osszes szerzok szamanak %-a): 1000 > tehat 18 szerzo, 69.2%, 16.2% 750-999 sor kozott futott be 6 szerzo, 6.0 , 5.4 500-749 kozott 10 szerzo, 9.2 , 9.0 250-499 kozott 15 szerzo, 7.8 , 13.5 250 alatt 62 szerzo, 7.8 , 55.9 Folyt. kov. Radnai Tamas =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Elebetek tarom magunkat - STATISZTIKA II. ( 54 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tovabbi informaciok illetve szemelyes megjegyzeseim: 1) A szerver atallitasat a napi 150 soros korlatra Hollosi Jozsi ugy jelentet- te be, hogy a 411. szamtol lep ervenybe. Ezutan az irasok es a sorok szama egy kisse visszaesett ugyan, de utana gyorsan felnott ismet, a megadott hatarokig. A 150-es napi hatart egyebkent eddig ket szemfules szerzo lepte at ugyesen, de mindannyian buszkek lehetunk arra, hogy ebben a dologban konszenzus van: nem torekszunk a szerver kijatszasara. 2) A 350.-410. Forum szamok alatt (tehat meg "legalisan") a 150-es sorhatart 29-szer leptek at. Erre az idore a megjelenesek szama 645, tehat ez 4.5%. Az atlepo szerzok kozott vannak ismetlok, tehat az atlepok osszesen 12-en voltak. Az abszolut csucstartok: 339 sor (Pannon), 221 (Korosi), 210 (Borocz), 201 (Pellionisz), 196 (Pannon) ill. 196 (Leirer) soros teljesitmennyel. Az ismetlo atlepok: Pellionisz 5-szor, Korosi 5-szor, Pannon 4-szer es Borocz 4-szer futott ki a 150-bol a fenti 61 Forumban. 3) Feltuno a nok alulszereplese. Meg Fodor Eva, aki egy idoben gyakran irt, sem tudott bejutni az ezresek koze, 707 sornal megallt. Ugy is fogalmazhatnek, hogy a ferfiak, a tarsadalomban elfoglalt szamukhoz kepest, erosen tul vannak reprezentalva. Hogy a (konkretabban: valamifele tudomany urugyen) kulfoldon tartozkodokon belul is (ugyanilyen aranyban) tul vannak-e reprezentalva, mar fogasabb kerdes, s meg inkabb az, hogy a forumot olvasokra all-e ez. Talan, ha valaki venne a faradsagot es megcsinalna ugyanezt a statisztikat a TIPP-beli irasokra is, lehet, hogy ott a noi kepviselet eltero lenne. En szemely szerint kedvelem a holgyeket, ezert hianyoznak nekem. 4) A statisztikam hibajarol sokat nem tudok mondani. Valoszinu, hogy sok hibat csinaltam, esetleg melleutottem szamokat, masnak tulajdonitottam valami szerzemenyt, ezert elnezest kell kernem. Elofordulhat, hogy pl., az egyszeres szerzok kozott szerepel valaki, aki ketszer is irt, sot, oh, borzalom, az sincs kizarva, hogy az ANDRAS@NOWHERE azonositot felreertelmezve, VALAHOL ANDREA-nak veltem, s noiesitettem. Ambar, ez nem lehet gyakori, ld. fenn. Minden ilyen iranyu reklamaciot szivesen fogadok, sot, ha valakinek van idege utanam csinalni, am ellenorizzen... 5) Nagy megdobbenessel fedeztem fel, hogy en is felkerultem a tiszteletremelto ezresek listajara. Ez azert lenyeges, mert vegre egy tartalmi(bb) kovetkezte- test is le tudok vonni: ha valaki elegge extrovertalt es legalabb 2 honapig olvassa a forumot, az nehezen tud ellenallni a kisertesnek, hogy bele ne szalljon. Vegezetul van egy otletem. Az egymasra valo hivatkozast (ugye, milyen szepen hangzik) szervezettebb formaba kellene onteni, s a tudomanyos publikaciokban megszokott modon fuggelekkent csatolni, ily modon: Hivatkozasok [1] A Csorna hulye [2] A Korner egy mocsok stb. Ugyanis ebben az esetben hivatkozasi indexeket is tudnek figyelni, impakt faktorokkal es miegyebbel, ahogyan azt a hivatasos scientologusok csinaljak. Addig azonban, amig ez ilyen slendrian modon megy, az ember nem tud vele mit kezdeni. Radnai Tamas =============================================== Felado : vajta@math.utwente.nl Temakor: Megjgyezes az MTA, vamos prof. es Csibi prof ( 87 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Elolvasvan az MTA-rol, azon belul pedig nevszerint Vomos Tibor es Csibi Sandor professzorra vonatkozo megjegyzeseket eleinte gondolkoztam, hogy nem is erdemes hozzaszolni, olyan suletlenseg az egesz. DE aztan eszembe jutott, hogy cinkosok kozt bunos, aki hallgat. Rovidre fogva, Vamos Tibort meg gyerekkoromtol, edesapam reven ismerem, Csibi Sanyit, pedig egy nagysikeru, 1971-ben tartott nemzetkozi szeminarium ota ismerem. En - meg ha megkoveznek erte is - nem szegeyllem egyik ismeretseget sem. Talan szemelyes elmenykent kezelheto, hogyan hatott ram Vamos Tibor elbeszelese kutatasarol, az altala vezetett kutato intezetrol ram, aki akkor gondolkozott a tovabbtanulason. Biztos sok mindent lehet vitatni fentemlitett ket professzor munkassagaban. vagy szemelyes magatartasaban, de nyugodtan megkerdezem: Ti mar lattatok hibatlan embert vagy tudost?! De most inkabb nehany teny jellegu dolog. Csibi Sandor mar akkor vilaghiru tudos volt, amikor meg nem volt munkas- ortag. 1971-ben szemtanuja voltam, amikor a Purdue egyetemerol Pestre latogato K.S.FU professzor (aki akkor a pattern recognition es learning systems valamint artificial intelligent teruleten ABSZOLUTE szaktekintely volt es vilaghiru) milyen tisztelettel beszelt Csibi Sanyival. Es ott volt Moszkvabol Cupkin professzor, aki nem kevesbbe volt hires, a mai napig is az. Csibi Sandor ekkor meg a Tavkozlesi Kutato Intezetben volt es ott szervezte meg azokat (a maig felejthetetlen) pentek delutan szeminariumokat, amiken a fentebb emlitett szakteruletek magyar kutato az elso lepeseket megtettek. Olyan nevek vettek reszt ezeken a szeminariumokon (NEM magamra gondolok), akik azota egyetemi tanarok, kulfoldi egyetemek professzorai lettek. Csibi csa kesobb ment at a Muegyetemre professzornak es ott sem a munkasorseggel kezdte. Vamos Tiborrol pedig akarhova megyek es kiderul magyar vagyok, mindenhol elismeroen nyilatkoznak es 3 evig az IFAC elnoke volt, az elso magyar tudos, akit ez a kituntetes ert. Nem erzem illetekesnek magam szakmai munkassaguk megiteleseben (no, nem mintha nem lenne velemenyem), de teny marad, hogy mindketten tobb mint ismertek orszaghatarainkon kivul is. Az en megitelesem szerint ahhoz, hogy valaki "professzor" legyen, vagy karizmatikus kutato, NEM eleg a szakmai tudas, nagyon sok egeybbel kell parosulnia. Az igazi nagysag valahol ott mutatkozik meg, hogy milyen szakmai iskolat tud valaki maga kore epiteni, hogyan tudja tapasztalatt es tudasat a kovetkezo generacioknak atadni es mennyire ismeri fel tudomanyaganak valtozasait, trendjeit. Nos, vamos Tibor mar akkor foglalkozott alakfelismeressel es az ehhez kapcsolod egyeb kutatasokkal, amikor szerintem otthon meg nem volt meg hozza az igazi ipari hatter. De az elso nehany ev igen jo befektetes volt. Tudomanypolitikai cikkei miatt a kommunista kormany is biralta, sot volt ido, hogy szinte "bukott" embernek szamitott, mert meg merte irni, hogy az akkori tudomanypolitika hova fog vezetni 10 ev mulva (neki lett igaza). Amikor az egesz orszag Commodore 64-re irta a programjait, amin a fel nyugat nevetett, akkor Vamos meg merte irni, hogy ez szinte szakmai ongyilkossag es inkabb a nagyobb teljesitmenyu PC-k fele kellene fordulni. nem hittek neki, hiszen senki nem lehet profeta a hazajaban. Es csibi Sandornal erdemes lenne megnezni, hogy kik\es mik lettek a korulotte szinte csak szakmai erdeklodesbol kitarto csoport tagjai, akik a 70-es evekben (reszben) lefektettek a hazai alakfelismeres es kap- csolod teruletek alapjait. Szakmailag nehez lenne oket tamadni, de azzal mindenkeppen nehez lenne, hogy CSAK a parttagsaguknak, vagy az esetleges munkasorsegbeli belepesuknek koszonhetik szakmai karierjuket. Mindkettonek joval elobb megvolt. Szamomra eleg jelzes, hogy NYUGATON ismertek, nem nagyon hinnem, hogy egy parttagsag miatt kinevezett egyetemi tanar szakmailag eros nemzetkozi hirnevre tett volna szert (lehet persze, hogy voltak kiveteke). vegezetul pedig csak megjegyeznem, hogy bar szinte biztos, hogy voltak oda nem illo professzorok stb., de azert csendben megkerdeznem, tudna-e a FORUM-beli level iroja olyan szakteruletet mondani 1945-1990 kozott, ahol NEM fordult elo, hogy felulrol raktak valakit a helyere? Es hogayn illik bele ebbe a kepbe a nemregiben pesten tett kijelentes, miszerint a "szakmai tudas hangsulyozasa ocska kommunista trukk...."???!!! Ma mar mindket fent nevezett professzor nyugdijas. Neha az az erzesem, tul sok vita es ido megy el a multbeli "bunosok" megkeresesevel. Biztos vannak bunosok, kollaboralkok, mint ahogy mindig vltak a tortenelem soran. DE valahogy az az erzesem, hogy most is (mint ahogy 1945 utan mas ertelemben) inkabb a propaganda, az aktualis vezetes erdekeinek megfeleoen kell a bunbaokat UTOLAG megkeresni. nem lenne esetleg sokkal jobb a jovore koncentralni, jobban, tobbet dolgozni es esetleg azon munkakodni, hogy az elmult evtizedekhez hasonlo rendszer ne johessen ujra vissza? Hogy egy professzort ha mar kineveztek, ne lehessen utolag megkerdojelezni, miert is neveztek ki? Vegyuk eszre, hogy a tudomanyban eppen ugy van HATALMI harc, mint a politikai eletben. nem eszrevenni hiba, letagadni BUN volna. Szamomra inkabb az a furcsa, mennyi emberrol derul ki UTOLAG, hogy ok mar 10 eve reformkommunistak, stb. voltak. Erdekes, en 10 eve sehol sem lattam oket. udvozlettel Vajta Miklos , University of Twente, Hollandia (A pesti Muegyetem volt adjunktusa) =============================================== Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Keres ( 10 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A datumok es a nyilvanvalo tenyek ismereteben tovabbra is csak egyetlen dologra tudok kovetkeztetni: AZ OROSZOK CSALA'RDSA'GA'RA. Az afganisztani gerillaharc viszonyait, eselyeit ostobasag - meg a tudos Kornai ur reszerol is - a magyar viszonyokhoz hasonlitani. Az egyetlen kozos momentum az oroszok csalardsaga. Javitsatok ki, ha nincs igazam. Tisztelettel Forizs Laszlo P.S. "A bolond baratsaga valojaban ellensegeskedes." =============================================== Felado : gym@power.ele.toronto.edu Temakor: UjSzovjetunio ( 19 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Most olvastam a kovetkezoket a hajdani Szovjetunio uj nevenek kivalasztasi lehetosegerol. Ime : 10. BORIS - Bolshevik-Organized Republic of Independent States 9. COMMIES - Confederation of Muslim Monarchies and Independent European States 8. RUBLES - Russian Union of Bolshevik-Led European States 7. REDS - Russo-European Dominion of States 6. CAVIAR - Confederation of Autonomous, Violently Independent, Asian Republics 5. ACNE - Association of Countries with No Economics 4. FEED US - Farther Eastern European Dominion of United States 3. NIGHTMARE - National Independent Governments Having Tribes of Muslim, Asian, and Russian Extraction 2. SEWAGE - States of Europe Without a Good Economy 1. NOTHING - Nucleus of Totally Helpless Independent National Governments. Udv. Gyimesi Miklos =============================================== Felado : ferenc@sim.teknikum.uu.se Temakor: Abortusz, Csorna, egyebek ( 46 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt Forumozok, Csorna ur lekozolt a Forumon egy nemreg megjelent HVG cikket a magyar abortuszhelyzetrol. A cikk azt taglalja, hogy a volt magyar partallam hasznot huzott a sok abortuszbol, mivel igy sporolni tudott azokon szocialis kiadasokon, amelyekre szukseg lett volna, ha az a sok gyerek mind megszuletett volna. Lehet, hogy ez mind igaz. Bar akadnanak dolgok, amivel vitaba lehetne szallni. Engem azonban legjobban az nyugtalanit, amit a cikk nem is ir le, csak sugall, tobb abortusz-ugyben elottem itt a Forumon hozzaszoloval egyetemben, ti. hogy gyakorlatilag tiltsuk meg az abortuszt Magyarorszagon. Svedorszagrol igazan senki sem allithatja, hogy partallam volna, vagy hogy nincs demokracia. Nem ismerem a sved abortuszstatisztikat, de azt biztosan tudom, hogy csakis az anya dontesen mulik, hogy a gyereket megtartja-e, avagy nem, es minden kulonosebb procedura nelkul el is veszik tole, ha megis az abortusz mellett dontene. Es ez mar nagyon regen igy van itt, megsem kialt senki genocidumot, nem kritizalja a "felelosseg nelkuli nemi kapcsolatok lehetoseget", sot az utobbi idoben valosagos baby-boom van, annyi gyerek szuletik. Viszont az eletszinvonal kozismerten magas. Es az emberek hozzaszoktak, hogy dontesuknek sulya van. Tanulsag: nem rendeleteket kell hozni, hanem jobb olyan helyzetet teremteni, hogy ne legyen szukseg a rendeletekre. A kenyszer sehol sem jo modszer, egy demokraciaban meg kulonosen nem az. Emberek gondolkodasmodjat kenyszerrel befolyasolni meg egyaltalan nem jo modszer, tortenjen az akar kereszteny, akar kommunista alapon. Meg kell tanulnunk egyutt elni maskent gondolkozokkal is (ezt Csorna urnak kulonosen a figyelmebe ajanlhatnam) es a meggyozes, felvilagositas "fegyveret" kell bevetnunk, a masik fel teljes tiszteletben tartasaval, amit nem segit elo pl. a a masik fel lemagazasa egy olyan kozegben, ahol ez egyaltalan nem szokas. Errol a Csorna-fele magazasrol nekem egyebkent is inkabb a csendorpertu jut eszembe, mint a kolcsonos tisztelet. Es megegy adalek: Romaniaban ugyebar tilos volt az abortusz, ugyan partallam ott is volt, nem is akarmilyen. A Ceausescu bukasaval kap- csolatos esemenyek utani idoben itt Svedorszagban nagyon nagy publicitast kapott tobb TV-riport, amelyeket a romaniai gyermekotthonokban sinylodo gyerekek sorsarol keszitettek. Ezen gyerekek tobbsege nem kivant terhessegbol szuletett, a szuleik(anyjuk) nem ohajtotta megtartani es felnevelni oket, nemelyik meg AIDS-es is volt, mindenesetre ugy neztek ki, mintha egy koncentracios taborbol szabadultak volna, nem egy allami gyermekotthonbol. Hosszu honapokig gyujtottek itt szamukra penzt, elelmet stb. Udv Masszi Ferenc, Uppsala =============================================== Felado : kota@lpl.arizona.edu Temakor: azonossagok es kulonbsegek ( 17 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - T. Forum ! A napokban kerult kezembe a Nepszabadsag (legjobb hazai lap) egyik december eleji szama. Abban talaltam (Suranyi ugyrol): " Ezek a Gyorgyok! Krassot 1963-ban azert fogtak perbe, mert kijelen- tette, hogy Angliaban nagyobb a szolasszabadsag mint Magyarorszagon. Suranyit 1991-ben azert meszelte el Antall Jozsef, mert alairta a demokratikus elvek alapokmanyat. Krasso ellen elejtettek a vadat, Suranyinak mennie kell. .... Kadarek mar nem engedhettek meg maguknak az iteletet, Antallek igen." No comment. kota jozsef =============================================== Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: 1848-1956 ( 7 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Kornai Andras, erdeklodessel olvastam az 56-rol szolo irasod kapcsan kibontakozo vitat. Mar az elso irasod utan az az erzesem tamadt, hogy jollehet cikked egyes pontjaival egyetertek, a vegso konkluzio valahogy nem stimmel. Ezt akkor egyszeruen ugy magyaraztam, hogy =============================================== Felado : szabo@athena.mit.edu Temakor: 1848-1956=folyt. ( 48 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Elenezest, a felkesz uzenetem veletlenul elslisszolt. Szoval folytatom. Ott tartottam, hogy az volt a benyomasom, hogy ez csak azert van mert - masokhoz hasonloan - erzelmi alapon itelem meg a kerdest. A leveledre erkezett reakciok megerositettek ebben a hitemben: ha jol lattam senki sem arra reagalt, amit mondtal. Tegnapi, masodik leveled lenyegeben egyetlen uj elemet sem tartalmazott, kizarolag annyi tortent, hogy meg egyszer osszefoglaltad, hogy mit allitasz. Nekem ez nagyon jol jott, mert igy azt hiszem rabukkantam arra, hogy mi a bajom a kovetkezteteseddel. Velemenyem szerint a kovetkezorol van szo: van egy alapveto kulonbseg 1848 es 1956 kozott. Az 1848-ban letrejott felelos magyar kormanyt a becsi udvar (a korulmenyek hatasara) elismerte. A kormany megalakulasa es Jellasich tamadasa kozott tobb honap telt el, ami elegendo idonek bizonyult arra, hogy az uj kormany kiepitse a minimalis belso es kulso legitimitast. A magyar tisztikar lojalitasanak biztositasa idobe kerult es egyaltalan nem volt zokkenomentes. Az, hogy az orszag lakossaganak nagy tobbsege a forradalom melle allt nem 1848 tavaszanak esemenye. Azaz: egy szabadsagharc kibontakozasahoz idore van szukseg. 1956-ban a magyar kormanynak lelegzetvetelnyi ideje sem volt. Az altalad emlitett francia, jugoszlav vagy afgan partizanhaboruk sem jo parhuzamok: mindharom esetben volt egy (ill. tobb) hivatalos babkormany, amely raadasul nem is nelkulozte teljesen a tarsadalom tamogatasat es mindharom esetben honapokba, evekbe kerult mig igen komoly kulfoldi tamogatas mellett valoban kibontakozott egy eros ellenallas. Magyarorszagon semmifele kozvetlen kulfoldi segitsegre nem lehetett szamitani sem 1956-ban, sem pedig a szovjet beavatkozast koveto fegyveres ellenallas megszervezesekor. (Ezzel szemben 1848-ban a helyzet a kulfoldi tamogatas szempontjabol is gyokeresen mas volt. Jellemzo modon az 1850-es evekben, amikor a kulfoldi segitseg remenye elparolgott, az erosen Habsburg-ellenes Magyarorszagon tokeletesen kudarcba fulladt minden gerilla-felkeles.) Ezen a ponton felteheted a kerdest, hogy mi koze van az altalam emlitett tenyeknek a tealtalad emlitettekhez. Azaz: nem eppen azt magyarazom-e en is, kisse mas koritessel, hogy 1956-ban Magyarorszagon volt egy levert forradalom, de nem volt szabadsagharc? Azert nem mondanam ezt, mert nem ertek egyet azokkal a pragmatikai kovetkeztetesekkel (conversational implicature), amiket ebbol az allitasbol le lehet vonni. Magyarorszagon egy csirajaban elfojtott forradalom volt, ami ha akar fele olyan jo kulso es belso feltetelekre tatal, mint az 1848 marciusi feltetlenul szabadsagharcca szelesedik. Termeszetesen az en allitasombol is kovetkezik az, hogy 1956 nem volt szabadsagharc, de ez a forma elejet veszi a nem szandekos felremagyarazasoknak. Udv, Szabo Zoltan =============================================== Felado : jborocz@jhuvm Temakor: FIDESZ ( 57 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Jo kis elemzest tett kozze Korosi Gabor a FIDESZ-rol. Nehany apro meg- jegyzes hozza. Part-e a FIDESZ, es hogyan ertelmezzuk a kis tagletszamot? Szerintem epp partszerutlen, keplekeny, hihetetlenul szervezetlen jellege adja a FIDESZ egyik erejet. Ugyanis: (1) igy "tisztan" elitszervezet lehet, amelynek a munkajat csak kis mertekben zavarta meg (tavaly ilyentajt, ha jol emlekszem) az, hogy a tagsag belebeszelt a "sajat dolgaba", (2) nem ragadja el a popu- lista retorika, (3) valahogy ez felel meg a tulszervezett allamszocializmus utani politikai kozizlesnek. A kozhangulat azt sugallja, hogy "hagyjanak beken ezzel a politizalassal: csinaljak azt a politikusok". A FIDESZ felso resze pedig eppen erre -- a hivatalos politikussag szerepere -- vallalkozik. A FIDESZ liberalizmusa. A pontossag kedveert: a FIDESZ "liberalis, radi- kalis es alternativ ertekek fele orientalodo" szervezetkent hatarozta meg magat a valasztasokkor. Erre az az anekdota valaszol, hogy a valasztasok alatti egyik nemzetkozi sajtotajekoztaton (ott voltam :-)) a harom jelszo hatasara egy, ha jol emlekszem, angol ujsagirono azt a kerdest tette fel, hogy "Jo, jo, radikalis, meg alternativ, jo, OK, de akkor miert nincs a frontemberek kozott egyetlen no3 sem?" Ami tenyleg jo kerdes, mert nem volt. (Bar szerenysegem mondogatta, hogy legyen. :-}}) Erre egyszer csak valaszol Deutsch Tomi, a leghosszabb haju magyar politikus, imigyen: "We like girls". No, sebaj. A dolgot komolyra fogva: azt hiszem, a FIDESZ "liberlizmusa" mas termeszetu, mint az SZDSZ-e. Az SZDSZ kemeny magja egy erosen utopikus jel- legu gondolkodasformat sajatitott el, s a nagy emancipatorikus utopiak latvanyos hetvenes evek eleji osszeomlasaval egyidoben EGY MASFAJTA UTOPIA- RA, a liberalis "polgari felszabaditas-teologia" utopiajara eskudott fel. Ezzel szemben a FIDESZ, joreszt generacios hovatartozasa miatt, az emanci- patorikus utopiak osszeomlasara az utopikus gondolkodas el-nem-sajatitasaval valaszolt. Ezt segitette elo az a teny, hogy politikai szocializaciojuk a pragmatikus Kadarizmus leg"erettebb" idoszakara, ill. ennek vegnapjaira teheto. A FIDESZ-kephez tartozik az a kerdes is (ezt is, azt hiszem, talan masfel eve pedzegettuk mar a FALIUJSAG-on vagy a FORUM-on), ami a politikai ESZTETIKA sajatossagait illeti. A televiziozas es a radiozas idoszakaban masfelekeppen kell politizalni, mint mondjuk a 19. szazadban. Ezt peldaul Szabad professzor, illetve dr. Antall nem birta eddigele felismerni, s MINDEN egyes megnyilvanulasukkal elidegenitik a szavazot esztetikai sikon. Deklamalnak, unalmasak, szellemtelenek, semmitmondoak, borzasztoak. Ehhez kepest vegyuk a FIDESZ frontembereit, akik (1) jo szakemberek, igy vannak olyan -- fokent jogi es gazdasagi termeszetu -- kerdesek, melyekhez kiva- loan hozza tudnak szolni, s raadasul (2) fiatalok. A fiatalsag eleve elony -- magaban hordoz egy igeretet, azt sugallja, hogy az illeto valahogy a jovore orientalt --, nem beszelve arrol, hogy a mi tajekunkon a fiatalsag egyben -- fokent a nyugati filmek jovoltabol -- a "Nyugat" aurajat sugallja. Azt talan nem kell reszletezni, miert van pozitiv kicsengese a Nyugat-nak a Kelet fele igazodo allamszocializmus utan Magyarorszagon. Vegezetul: Pestrol elutazasom elott par nappal hallgattam meg egy eloadast a politikai generaciokrol a Magyar Politikatudomanyi Tarsasag rendezeseben. Nagyon erdekes eloadas volt. Nem lovom le a poenjait: remelem, a szerzo esetleg olvassa mindezt, es van hozzatennivaloja. :-))) Kortarsi udvozlettel, Borocz Jozsef =============================================== Felado : jborocz@jhuvm Temakor: engem PLEASE ( 10 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tudom, talan nem lesz nepszeru bizonyos berkekben, de nem tudom meg- allni, annyira bantja a szemem: A szemelyes nevmasok targyi alakja nem igenyel ujabb targyragot. Igy helyesen -- legalabbis irott formaban -- engem (s nem engemET) --, stb. (Amit en ezert kapni fogok!!) Udv: Borocz Jozsef =============================================== Felado : jborocz@jhuvm Temakor: Menekultmilliok ( 44 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves (Korosi) Gabor! Megertem, ha aggodsz az esetleges 2-3 millionyi volt-szovjet menekult esetleges Magyarorszagra aramlasatol. Kerdes csak ez (s ezen all vagy bu- kik az aggodalom jogossaga, nemde?): mennyire realis ez a szam? Tehat, megkerdem, ezt a szamot Te honnan vetted? Ha 2-3 millio, akkor miert nem 20-30 millio, vagy 2-300.000? Vagy 2-3000? Nem nagyon tudok iga- zan meggyozo modszert arra, mikent lehetne elore jelezni egy ilyen esemenyt. A torteneti peldak -- pontosabban: hianyuk, hisz' a tortenelemben nem tudunk ilyen Magyarorszagra-aramlasrol -- nem igazan meggyozoek, leven, hogy nem leteznek. Erdemben: en RENDKIVUL valoszinutlennek tartom, hogy ilyesmi bekovetkezzek. Ahhoz, hogy nagy tomegu menekultaramlasok jojjenek letre, minden ismert eset- ben elofeltetel, hogy letezzenek kezzelfoghato tarsadalmi, szemelyi kotesek a kibocsato es fogado orszag kozott. Feltetel tovabba, hogy a fogado orszag politikai uton kialakitsa a fogadas felteteleit, s ne akadalyozza a bearam- last. Ukrajna es Oroszorszag eseteben sem egyik, sem pedig a masik feltetel nem latszik megvalosulni. Millios nagysagrendu rohamrol nem kellene fantazi- alni, hacsak nem az azonnali vilagvege, az atomkatasztrofa, a Nap kialvasa, illetve a vizozon szintjen. (Erdekesnek talalom, hogy milyen jol rimel a szertefoszlott SZU allampolgarainak nyugatraaramlasarol szolo felelem- motivum a nepvandorlas keso-okori, kora-kozepkori nyugati motivumara.) Megjegyzem, hogy a kb. 30 km-es magyar-ukran hatart talan meg a harcke- szultsegerol -- tudjuk -- nem kifejezetten hires, de azert megis felfegy- verzett magyar honvedseg is meg tudna vedeni akarhany fegyvertelen "mene- kult" ellen. Az mas kerdes, hogy akkor (is) en volnek, aki a leheto leghata- rozottabban tiltakoznek az ellen az antihumanus magatartas ellen. Am, mindennel fontosabb, hogy ne keverjuk a hiszteriat a valosaggal. Magyarorszagon NINCS "tobbszazezer" roman, sot, erdelyi magyar, illetve horvat menekult sincs. (Ezt nem Te irtad, Gabor, de most nem emlekszem, ki utalt ra.) Az biztos, hogy van egy a hatarokon ativelo informalis gazda- sagi integracios folyamat, amely a magyarorszagi gazdasag novekedesben levo szektorait epiti a kornyezo orszagok olcso munkaerokinalataval. Ez van. Szerintem jo, ha van. Csak legyen, minel tobb! (Azt mar nem is mondom, mennyire egyetertek a "liberalis" politikusok bevandorlas-ugyi hirtelen konzervativizalodasanak megfigyelesevel. Ennyit a jo magyar liberalizmusrol. Meg a regiora vonatkozo elemi ismereteikrol.) Udv, Borocz Jozsef =============================================== Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Nehany szo Antihoz, Szekely Zoltan baratjahoz ( 13 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Anti es Szekely Zoltan, Persze tisztelem Anti baratod velemenyet, mint egy lehetseges megnyilvan u- lasat az anti-intellektualizmusnak (es az "I"-vel kezdodo orszagnevek finom elhallgatasa miatt az anti-szemitizmusnak). Nekem ugy tunik, hogy Anti bara- todnak nem csak ideje nem volt, de gondolatai es ervei sem, ahhoz, hogy egy logikusan megalapozott hozzaszolast tudjon megfogalmazni. Hadd parafrazaljam Sen. Bentsen mondasat a TV-n tartott elnok/elnokhelyettes jeloltek vitajan: Anti, Te nem vagy egy Peyer, vagy egy Kethly - Te egy Maro- san, egy Szakasits Arpad vagy. Findler Miklos =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Kornai harca a magyarok ellen ( 81 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Ez NEM szabadsagharc, jelzo nem szukseges) Tisztelt FORUM-ozok, Kornai Andras irja: >A francia, a jugoszla1v, az afga1n (a pe1lda1k szapori1thato1k) ne1p >partiza1nharca1val o2sszeme1rve kijelenthetju2k: az 56-os forradalmat >nem ko2vette sem regula1ris, sem irregula1ris eszko2zo2kkel vi1vott, a >nemzetet mozgo1si1to1 szabadsa1gharc. Ha te1nyleg az ege1sz nemzet >harcolt volna, nem ment volna a szovjeteknek ilyen ko2nnyen. Nagyon >e1rdekelnek a nemzeto3rse1g katonai verese1ge1nek re1szletei (a >partiza1nakcio1kro1l azt hiszem ele1g jo1l i1r Lomax, de persze erro3l >is jo1 lenne to2bbet tudni) de aze1rt ne veszi1tsu2k a le1nyeget szem >elo3l: >>nem az to2rte1nt hogy egy kis ne1p ba1tran harcolt de ve1gu2l a >tu1lnyomo1 katonai tu1lero3 legyu3rte (amint ez megto2rte1nt 48-49-ben), >hanem az to2rte1nt hogy a magyar ne1p le1nyege1ben harc ne1lku2l megadta >maga1t.<< ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ > >Kornai Andra1s Ejnye, de gyenge nep az a magyar! Meg lehetne nezni Kornai par korabbi irasat, hogy o bezzeg milyen bator. O, amikor beallt a >Kadarvedok, sot Kadargyerekek csapataba" akkor a ke1so3i >Ka1da1r-korszak egy fontos, tisztesse1ges reformere1nek >ve1delme1ben a1llt ki. Vagyis ugy Kadarista hogy Kadarellenes. Lehetseges, hogy ugy akar magyar lenni, hogy magyarellenes. Nos, vagy 30000 meghalt fegyveres harcban, tizezrevel szallitottak a lefegyverzett vagy fegyvertelen "mucsait" bortonbe, SzU-ba, kinoztak, gyilkoltak a magyarokat utana numerus clausust es genocidiumot alkalmaztak ellene. Most Kornai ugy kivanja "befejezni 1956-ot", hogy TENYEK ISMERETE NELKUL megfosztana a magyar nepet szent szabadsagharcatol. Mit lehet gondolni olyan emberrol, aki ugy vitazik, hogy maga is azt irja "a te1nyekro3l valo1ban nem tudok eleget". Ha tenyleg tudni akarja a tenyeket, menjen el a konyvtarba, s azutan jojjon vissza mikor hazi feladatat megcsinalta! Pellionisznak mas dolga is lehet, mint ignoramusoknak szotarozni es nemzetgyalazoknak konyvtart helyettesiteni. Mar azon is csodalkoztam hogy ilyennel szoba all, ha all. Ha Kornai igazat mondana, hogy >Nagyon e1rdekelnek a nemzeto3rse1g katonai verese1ge1nek re1szletei>, miert nem jar utana MIELOTT gyalazkodasba kezd? Kiraly Bela meg akar eloszoval is elmondhatna, hogy a Nagykovacsi csataban a szovjet legiero hogy bombazta a nemzetorseg fohadiszallasat, es szemely szerint is az o eletet csak az mentette meg, hogy a szovjet bombak a loszerraktart ertek, s a felcsapodo oriasi gombafelhorol a bunko szovjetek azt hittek hogy atombomba robbant. Nyomban beszuntettek a tamadast, biztos evtizedekig meseltek a Szovjetunio Hose tobbszoros erdemrendjeivel kituntetett veteranok a csillogo szemu komszomolistaknak, hogy Szueznel milyen is volt a fasisztak ellen vivott atomcsata. Ez Kornai Kadargyerekeknek vagy nem harc, vagy nem a szabadsagert volt. Jellemzo, hogy az ilyen Kornai Kadargyerek a magyarok szemere hanyja, hogy nem alltak sorba a vagohid elott, es csak 30000 magyar halt hosi halalt. Neki keves, nekunk sok. Kornai irja: >a magyar ne1p, elszo1rt akcio1kto1l eltekintve, nem fejtett ki >fegyveres ellena1lla1st... T7 A magyar ellena1lla1st a szovjet >hadsereg pillanatok alatt legyu3rte. Nos, nem volt fegyveres ellenallas, mint egyik mondataban irja, vagy volt, de legyurtek, mint ahogy az utana kovetkezo mondatban van? Vagy csak arrol van szo, hogy olyan szabadsagharcot, amelybe csak tizezrek haltak bele, Kornaieknal nem szamitjak harcnak! Mit szamitanak a tenyek annak aki igy "ervel"? Nem ervelesrol van itt szo (azt tenyek ismerete nelkul nem lehet) hanem a magyar nemzet lekopeserol, es a szabad vilag tulnyomo tobbsegenek lekopeserol, akik a magyar "Freedom Fightereket" ugy irtak be a tortenelembe, hogy "egy bator nep uj iranyt adott a tortenelemnek". A szabad vilag szamara az 56-os dicsoseges magyar szabadsagharc volt az, amely megroppantotta a kommunizmus gerincet. Dicsoseges? Igen, hiaba vertek le FEGYVERESEN, 33 evre. 56 megis folytatodott, s gyozott. Befejezodott? Nem, egyes ellensegei, mint Kornai Andras, ugy mint hegyekbe huzodott japan nacik evtizedek utan is harcolnak a II. Vilaghaboru gyozelmeert. A "Fejezzuk be 1956-ot" a Kornai Kadarvedok szabadsagharc gyalazasanak legyozesevel fog megvalosulni. Kornai Andras nemzetgyalazasa nem csak a tizmillio magyar tulnyomo tobbsegevel, de a jobberzesu vilag szazmillioival kell hogy szembenezzen. Tisztelettel, Csorna Istvan =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A koltsegvetesrol Pannon Jo=zsinak ( 99 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Aze'rt i'rtam ma'r tartalmi dologro'l is. De la'ssuk, mi Tardose'k kifoga'sa: Ke't dologro'l van szo'. Egyre'szt a korma'ny i'ge'retet tett arra, hogy ide'n a parlament ma'r a teljes a'llamha'ztarta'st megismerheti (ko~ltse'gvete's, ta'rsadalombiztosi'ta'si alap, egye'b elku~lo~ni'tett alapok, e's ezek o~ssze- fu~gge'sei) e's az a'llam gazdasa'gi hata'sa'nak ege'sze't egyu~tt ta'rgyalja'k. Ez annyira nem to~rte'nt meg, hogy a ta'rsadalombiztosi'ta's ez e'vi ko~ltse'g- vete'se't majd csak most ta'rgyalja a parlament. A ma'sik, hogy a va'laszta'sok ta'je'ka'n mindegyik pa'rt fogadkozott, hogy hipp-hopp a'talaki'tja'k a magyar ta'rsadalom olyan fontos inte'zme'nyeit, mint a ko~zoktata's, az ege'szse'gu~gy, a fegyveres ero"k, stb, vagyis a ko~ltse'gvete's legjelento"sebb te'teleit, mert rosszul mu"do~dve is iszonyu' dra'ga'k, a gazdasa'g nem tudja eltartani ezeket. A Szadesz le'nyege'ben ezeket az i'ge'reteket ke'ri most sza'mon a korma'nyon. Megjegyzem, akkor mindegyik pa'rt tu'l optimista volt a va'ltoza'sok lehetse'ges sebesse'ge't illeto"en. Sza'momra inka'bb az a riaszto', hogy a korma'ny reformtervei folyamatosan a megle'vo" rendszer fele' mo'dosulnak. Egyre keve'sbe' akar a korma'ny e'rdemi va'ltoza'sokat. A legjobb pe'lda az oktata'si reformelke'pzele'sek alakula'sa, ami mostanra ma'r etatista'bb a le'tezo"ne'l is. Hasonlo' a'talakula's megy ve'gbe az ege'szse'gu~gyi reformmal is. Mindent megpro'ba'l le'nyegi va'ltoztata's ne'lku~l valahogy belegyo~mo~szo~lni az a'llam a ko~ltse'gvete'sbe. A gazdasa'g, legala'bbis annak ado'zo' re'sze, e's ezzel az ado'beve'telek is, rea'le'rte'kben cso~kkennek, a jelenlegi viszonyok ko~zt teljesen megalapozott ige'nyek viszont legala'bbis az infla'- cio'val ara'nyosan no"nek, ha va'ltozatlan szinten akarja'k tartani a szolga'l- tata'sokat, de valo'ja'ban a felhalmozodott feszu~ltse'gek miatt me'g anna'l is gyorsabban. So"t, mindenhol jogos ige'ny van a le'nyegesen nagyobb ko~ltekeze's- re. Pe'lda'ul gyorsan no" az ige'ny a 12 oszta'lyos ke'pze's e's az egyetem ira'nt. Ezek kiele'gi'te'se're esetleg u'j iskola'kat is kellene e'pi'teni. (A'mba'r most van lefuto'ban a demogra'fiai hulla'm, teha't a dia'kok nagyobb ara'nya tanulhat tova'bb megle'vo" iskolarendszerben.) Biztosan szu~kse'g lenne u'j egyetemekre e's a megle'vo"k bo"vi'te'se're. Erre pedig pe'nz nincs. Ami'g a korma'ny nem mer va'ltoztatni, nem do~nti el, mit tart fontosnak, mit akar te'nyleg a ko~ltse'gvete'sbo"l finanszi'rozni, addig mindenhol egyre romlani fog a helyzet. A korma'ny eddig egyetlen le'nyeges teru~leten sem hozott komoly, a'tgondolt struktura'lis reformot. Csak szeme'lyeket csere'lget, de ezek az emberek - me'g ha a legalkalmasabbakat va'lasztana' is ki a korma'ny - rossz struktu'ra'ban nem hozhatnak e'rdemi va'ltoza'st. Le'nyege'ben ugyanolyan az ege'szse'gu~gy, oktata'su~gy, hadsereg fele'pi'te'se, mu"ko~de'si mechanizmusai, mint 10 e've, i'gy a bajai is ugyanazok, csak ko~zben me'g rosszabb a helyzet. Vegyu~k pe'lda'ul a tudoma'nyos kutata'st. Miko~zben az a'ltalad ide'zett cikk szerintem is megleheto"sen tendencio'zus volt, ra'ada'sul semmit nem mondott arro'l, mit hogyan ki'va'n va'ltoztatni, te'ny, hogy nagy bajok vannak. Nem is elso"sorban az Akade'mia'val, mint tudo's testu~lettel. Persze vannak benne olyanok, akiknek nem lenne szabad ott lennie, biztos hia'nyoznak olyanok, akiknek ott lenne a helye. Nagyobb baj az, hogy egy teljesen megmerevedett inte'zme'ny, mindig arro'l a teru~letro"l keru~lnek be u'jak, ahol u~resede's van, fu~ggetlenu~l atto'l, hogy abban az a'gban van-e legjobb jelo~lt, stb. De ez nem tu'l fontos. Az Akade'mia mint tudoma'nyira'nyira'nyi'to' inte'zme'ny sokkal rosszabb, az akade'miai hivatal kimondottan ka'ros. E's az akade'miai to~rve'ny tervezete alapja'n me'g inka'bb joga lesz ira'nyi'tani a kutata'st, mert tulajdonossa' va'lik. Lehet kifoga'solni a kutato' inte'zetek szeme'lyi a'lloma'nya't is, megleheto"sen vegyesen vannak vila'ghi'ru" tudo'sok e's olyanok, akiket ma'r re'g el kellett volna zavarni a kutata's ko~zele'bo"l is. De megint nem ez az igazi baj, be lehetne indi'tani szelekcio's folyamatokat. Inte'zetu~nkbo"l pl. nem ku~ldenek el senkit, csak nem kap fizete'semele'st, akinek nincs e'rdemi publika'cio'ja. A baj az, hogy az akade'miai inte'zetekben nagyon keve's a pe'nz: sem a kutato'kat nem tudja'k megfizetni, sem a megfelelo" kutata'si felte'teleket. Az akade'miai kutato'ha'lo'zat ide'n nomina'lisan is kevesebb pe'nzt kap a ko~ltse'gvete'sto"l, mint tavaly. Inte'zetu~nkben rendszeresen visszate'ro" ke'rdo"i'v, hogy mely folyo'iratok lemonda'sa't viselik el leginka'bb a kutato'k az addig ja'rtak ko~zu~l. Ku~lfo~ldi ko~nyv ma'r e'vek o'ta csak Soros-pe'nzbo"l, csere'n keresztu~l vagy jo'te'konykoda's- bo'l keru~l a ko~nyvta'runkba. Ennek i'gy nincs e'rtelme. Lehetne azt mondani, hogy Magyarorsza'gon nincs szu~kse'g (pe'nz) tudoma'nyos alapkutata'sra, mindenki menjen, ahova akar, vila'gga', ha tud, iparba, ha ige'ny van ra', mi ezzel nem tudunk foglalkozni. A Szadesz valo'szi'nu"leg valami ilyesmit tett volna legke'so"bb a tavalyi ko~ltse'gvete's kerete'ben. Lehet azt mondani, hogy szu~kse'g van ra', e's ra'sza'njuk azt a minima'lis pe'nzt, ami ehhez kell, ma'shol spo'roljuk meg. (Nem a GDP 3,5%-a'ro'l, hanem az a'llami ko~ltse'gvete's ugyannyi ezrele'ke'ro"l van szo'.) Lehetne azt is mondani, hogy csak egy re'sze're van szu~kse'g, de azt tisztesse'gesen megfizetni, felszerelni. Azt is lehetett volna mondani, hogy ilyen o~na'llo' alapkutato' inte'zetekre nincs szu~kse'g/pe'nz, de szu~kse'g van u'j egyetemekre, alapi'tunk az akade'miai ha'lo'zat ba'zisa'n u'j egyeteme(ke)t (erre ma'r ke'sz tervek voltak - ld. pl. a hamva'ba holt Corvin Egyetem ku~lo~nbo~zo" varia'nsait). Erre pl. a Vila'gbank hosszu'ta'vu' ce'lhitelt adott volna. Egyet nem lenne szabad: sze'p lassu'? pe'nzelvona'ssal megfolytani a kutato'helyeket, ez a legnagyobb fecse'rle's. Egy ma'sik hasonlo', de sokkal jelento"sebb te'tel az ege'szse'gu~gy. Nem meri kimondani a korma'ny, hogy az eddig is csak jelszavakban ingyenes gyo'gyi'ta'- se'rt ezuta'n re'szben fizetni kell. Nem ha'lape'nzt, hanem rendes a'rat, sza'mla'val. Amit azta'n azoknak, akik ezt nem tudna'k kifizetni, az a'llam teljesen megte'ri'ti, azoknak meg, akik nem nyomorognak, X%-a't. Egye'bke'nt pedig mindenki olyan maga'nbiztosi'ta'st ko~thet, amit csak akar. Le'nyege'ben ezt akarja bevezetni a ha'ziorvosi rendszerrel, de a fu" alatt, hogy tova'bbra se kelljen hivatalosan beismerni. I'gy azta'n valo'di va'ltoztata'sra sincs mo'd, millia'rdokat elko~ltenek olyan va'ltoztata'sokra, amik nem hoznak e'rdemi javula'st, so"t valo'szi'nu"leg gyakran komoly romla'st eredme'nyeznek az ella'ta'sban. Persze lehetne ma'smilyen reform is, pl. az alapella'ta'st fizeti a ta'rsadalombiztosi'ta's, minden ma's a kedves beteg (biztosi'to'ja'nak) ko~ltse'ge. Vagy ma's teru~letek rova'sa'ra gondoskodni arro'l, hogy valo'ban te'ri'te'smentes legyen, e's tiszes szolga'ltata'st nyu'jtson. Ezek a reformok persze jelento"s ellena'lla'sba u~tko~zne'nek, se'rtik egyesek e'rdekeit. Ezeket a konfliktusokat nem va'llalta fel a korma'ny, e's most ma'r a va'laszta's elo"tt me'g keve'sbe' meri, mint eddig. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Findler Miklosnak a SEC-rol ( 47 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Miki! Sajna'lom, hogy olyasmikkel raboltam az ido"d, ami a ko~nyo~ko~do~n jo~n ki. A Hunt testve'reknek e'n csak a ne'ha'ny e'vvel ezelo"tti - csu'fosan megbukott - ezu~st manipula'cio'ja'ro'l tudok, ami emle'keim szerint nem volt illega'lis, csak nem jo~tt o~ssze. Re'mlik valami ingatlan-spekula'cio' is, de csak nagyon halva'nyan. Nem tudom, azo'ta mit mu"veltek. Amerika'ban a to"zsde't szaba'lyozo' to~rve'nyek 1933-35-ben szu~lettek, a nagy krach, az ebbo"l kino~vo" va'lsa'g e's a 33-as bankcso"d-hulla'm hata'sa'ra. Akkor a spekula'cio' Amerika'ban kb. olyan piszkos szo' volt, mint na'lunk, a va'lsa'g alapveto" oka'nak a felelo"tlen spekula'nsokat, a pe'nz- e's u~zlet- emberek moho'sa'ga't kia'ltotta'k ki. U'gy akarta'k a'tforma'lni a to"zsde't, hogy 1929 okto'bere ne isme'tlo"dhessen meg. Nagy trauma volt (a Dow Jones o~sszesse'ge'ben 33 ve'ge're a 29-es csu'cs kilencede're esett, pedig ez a legjobb re'szve'nyek a'rfolyama't tu~kro~zi; a to"zsde'n jegyzett vagyon to~bb mint 90%-a megsemmisu~lt), nagyon drasztikus to~rve'nyeket hoztak. Kitiltotta'k a kora'bbi legnagyobb szereplo"ket, a bankokat a to"zsde'ro"l, (ez inka'bb a bank, mint a to"zsdeva'lsa'g ko~vetkezme'nye volt, de szinte mindegy), le'trehozta'k a SEC-et, e's i'rtak egy csomo' szaba'lyt a kisbefekte- to"k ve'delme're. Az egyik ilyen, hogy bizonyos re'szara'ny fo~lo~tt (amire nem emle'kszem, de tala'n 10%) be kell jelenteni, hogy mennyi re'szve'nye't birtokolja egy tulajdonos a ce'gnek, e's jelezni kell, ha u'jakat akar venni. A ce'l az, hogy tudni lehessen, kik az igazi tulajdonosok, e's hogy a to"zsde stabil legyen. Kora'bban bevett gyakorlat volt, amire utalta'l, hogy egy nagy to"zsde's nagy la'rma'val eladott re'szve'nyeket, miko~zben egy megbi'zottja olcso'n felva'sa'rolta a fe'lrevezetett, pa'nikba esett kisbefekteto"kto"l a re'szve'nyeket. A 34-es reform ce'lja to~bbek ko~zo~tt annak biztosi'ta'sa, hogy a to"zsdei szereplo"k egyforma'n informa'ltak lehessenek, elvben egy kisbefek- teto" ugyanolyan megalapozott do~nte'seket hozhasson, mint egy nagy. Ezt to~bbek ko~zt u'gy pro'ba'lta'k ele'rni, hogy korla'tozta'k a nagybefekteto" szabadsa'ga't. Gyakorlatban ma ma'r to~bbnyire csak akkor va'sa'rol egy befekteto" az adott re'szara'ny-hata'r felett re'szve'nyt, ha meg akarja szerezni a ce'g ira'nyi'- ta'sa't. Ekkor nyilva'nos aja'nlatott kell tenni meghata'rozott re'szve'nycso- magra, megmondani a ki'na'lt a'rat, e's azon csak az akcio' ve'ge'n (sikere vagy sikertelense'ge uta'n) lehet mo'dosi'tani. Ez a to~bbi befekteto" sza'ma'ra szinte'n fontos informa'cio'. A va'llalat mostani tulajdonosai eldo~nthetik, eladja'k-e annyie'rt a ce'get, vagy harcolnak e'rte. Emellett a bejelente'si ko~telezettse'g nagy ce'gek esete'ben arra is leheto"se'get is nyu'jt, hogy a szu~kse'g esete'n me'g ido"ben be lehessen avatkozni monopo'liumok kialakula'- sa'nak megakada'lyoza'sa'ra. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Magzatvedelem ( 4 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ci'mmel jelent meg a HVG 1991. november 2-i sza'ma'ban reaga'la's a Csorna Istva'n ide'zte cikkre. Ez a cikk a Jobba'gyi Ga'bor cikke'ben szereplo" a'lli'ta'sok jelento"s re'sze't e'rdemben ca'folja.