Tisztelt HANGosok,


Claus Neumann-nak (es akit erdekelhet):

Kedves Claus,

^>Felado : Viletel Istvan
>Lehetseges, mivel kesobb kapcsolodtal be a HANGba,megelozo
>levelezesekekrol nem tudsz. A jitternek - sajnos - van
>hatasa.
Kedves Istvan!
Ez igy van: kesobb kapcsolodtam a
levelezesbe. Teged azonban regebben ismerlek -legalabbis telefonon
beszelgettunk mar. A Jitter-Bermuda-haromszoget meg regebben. Sajnos nem
voltal hajlando nagymeretu panelt epiteni nekem, pedig mar
reg kiprobaltam volna! Nem tudom, hogy azok az alkatreszek
siszlaveng amelyeket hasznalsz auditiv teszteknek is ala voltak-e
vetve? Neha egy roman szenellenallas jobban szol, mint egy draga femretegu.
SMD technologiaban nem nagyon tudok forrasztgatni.
A beepitest is szeretnem en magam elvegezni, tudod az embernek
vannak intim teruletei...^

Lehet,hogy felreertes volt, de nagymereture nem emlekszem.
Az en komplett panelom kb. 25 x 25 mm -es, bele kell forrasztani
a jatszod (futomuved) kvarccat. A panel hatoldala ontapado, felra-
gaszthato ahol hely van ,de persze nem akarhova. Az alkatreszek
SMD elemek, auditiv tesztnek nem voltak alavetve.  NEM ERTEM
tisztan,hogy egy megepitett oragenerator,melynek feladata CSUPAN,
hogy NAGYTISZTASAGU orajelet allitson elo - es ezt igen jol,
gyakorlatilag jittermentesen (persze mihez kepest) csinalja -
milyen auditiv tesztet kellene az alkatreszeken elvegezni?
Ez utobbi mondatomra KONKRET VALASZT szeretnek kapni,mert
szeretek tanulni es minden ami ertelmes es hasznos,azt elfogadom.
Es az elvegzett (meg nem tudom milyen) auditiv teszteknek milyen
hatasa lesz a kijovo, mondjuk 16,9344 MHz-es negyszogjelre ?
Laposabb lesz a teteje? Kevesebb lesz az 50 H-es halozati kosz?
Ha ez utobbira gondolunk ,ez nem auditiv,hanem a panel sajat stabi-
zatorat minositene. De hat ilyen "gyerekbetegsegen" reg tul vagyok.
Kulonben az orageneratorom jittere valahol a 12 - 25 psec korul van,
fugg attol,hogy hogyan mered. Mar mint a kornyezet hatasa,leven a
panel nem arnyekolt es ha elhuzod felette a kezed ez is befolyasolja
a meresi erteket. De hat ez a merestechnikusok elott ismert jelenseg.
Magyarul NEM MAGA A KAPCSOLAS BEFOLYASOLJA A JITTERT, HANEM A 
KORNYEZETI FELTETELEK. Ilyen jol sikerult ez a kis aramkor. 
Sok munka volt benne.
A beepites elott add meg a jatszod kvarcfrekijet es en kuldom
a panelt. Szukseged lesz meg a jatszod +5V-os stabilizator bemeno-
pontjanak megkeresesere,ahonnan ez a kis panel tapellatast kap.
Ez minden.
_________________________________________________________________

Minden tisztelt HANGosnak, akiknek mar "betettem" vagy gondolkodnak 
rajta, hogy nekik is "betegyem". Vagy esetleg sajatmaguk akarjak
onmaguknak "betenni"  ....


>Vegezetul a harminc - negyven ember egybehangzo velemenye sem eleg
bizonyitek arra, hogy valoban egyertelmuen pozitiv valtozas tortent a csere
utan. (De ezzel nem azt mondtam, hogy a kutyu rosszul teljesitette a 
muszaki
feladatat.) A kezdetekben velem is elofordult nemegyszer, hogy a jonak hitt
es hallott megoldasrol evek mulva bebizonyosodott - fabatkat sem er!!!>

Hat azt hiszem erkolcsi kotelessegem hogy felajanljam,hogy aki visszasze-
retne kapni az eredeti hangkepet, amely (most Titeket idezlek am):
  
* faradt, egysiku, zavaros, lapos, faraszto, nemerdekelmitkelljatszani-
csaklegyenmarvege, csorgo magasok, dongo melyek....*

Mivel nem biztos,hogy valoban egyertelmuen pozitiv valtozas tortent a
csere utan - ezek szerint lehet, hogy harmincatoknak-negyveneteknek SEM
MEGFELELO a hallasa,azaz (most megint Titeket idezlek am) amit hallotok:

*kinyilt hangkep, tiszta magasok, megfogott melyek, szinpad kepzodott,
je nem csak a hagfalakbol jon a zene, melysegbeli felbontas, dobbenetes,
egyszeruen zeneibb, vegre tudom hallgatni mert nem faraszt, el sem hittem
volna, a hangszerek kozotti csend kezd atjonni, a teremhangok megjelennek*

Szoval ezt kellene visszacsinalni. Es utana - most nem szemtelenkedni 
akarok,annal sokkal jobban TISZTELLEK BENNETEKET - fuletekbe es az 
enyembe (!) is forro olmot onteni. Ezutan mar az auditiv problemak
nem igazan zavarnak bennunket, audiokultura iranti erdeklodesunket a
szakirodalom, lemezkritikak, alapkutatasok elemzeseinek olvasgatasaval
tolthetjuk.
Csak ne egyszerre gyertek,mert akkor sorba kell allni ! 

Best of listening
Istvan

Hm erdekes.
Idezet a kabeltesztbol:
"(Már csak azért is, mert az energiát nem a kábel vezeti, hanem az azt
körülvevő mágneses tér)"
Es milyen igaz! Illetve az elektromagneses ter. A kabel pedig
pont azert van, hogy tudja a ter hogy merre menjen. Alacsony
frequencian eleg egy erpar, kesobb koax kell igazan nagy
frequenciakat pedig csinos kis csovekben szallitanak...

Zoli

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: crazy-horse.cs.cse.dmu.ac.uk)

HANGoljunk!
     
     
     Kovary mester:
     
     >>Ha mar egy nagy ember leirja, en is merem;-) A cso nekem is
     >>lagyit, talan dogosit.
     >Lehet ilyen semmitmondo asszociaciokat irni dogivel.
     
     Tesszuk paran;-) No.1 peldaul: JOBBAN szol!
     
     > Mi az, hogy dogosit? Elettelenne teszi a zenet? Vagy ellenkezoleg, 
     >"dogosse"? 
     
     Izgalmasabb, felmelegedettebbe teszi. Esetleg a magasabb paros 
     harmonikas tartalom teszi, talan. Mint ahogy az orsos, szalagos
     magnokrol is allitottak hasonlokat.
     
     >Azaz nagyobb benyomast keltove? 
     
     Nem. Pontosan a CD hat bombasztikusabban, bar ezt a szot felve irom le 
     mert megint ki fogok kapni.
     
     >Bar a lagyitasban van valami. 
     
     Ugye hogy ugye!
     
     De, hogy ne csak morogjunk; szerinted Peter uannyi penzert inkabb 
     GRADO-t vagy ORTOFON-t vegyen az ember lanya? A keret a delikvensnel 
     ugy 300-400 neger marka.
     
     
     Mas. 
     
        Moderalas. Amennyiben ehhez meg hozza lehet szolni. Par, tenyleg 
     periferialis "beszolas"ellenere en szemely szerint nem latom 
     veszelyben a HANG erkolcseit. Ahol emeberek vitatkoznak felhevul a 
     legkor de ez meg messze nem azt jelenti, hogy nem tarthato kordaban a 
     jelenseg. Szerintem korai es elhamarkodott egy ilyen ellenorzes, mar 
     csak azert is mert nem teljesen tisztak a diszkvalifikacio 
     szempontjai. Nem tartom jo otletnek, hogy  a lista legaktivabb tagjai 
     legyenek a dontnokok. Beltenyeszette valhat a lista. Termeszetesen 
     amennyiben a szerintem mar meplevo civilizaltsag fenntartasa a 
     kizarolagos cel ugy aldasom ra.
     
     Koszonom.
     
     
     PS: Ugy latom egy regebbi cikkem csak most suhant ki. Elnezest.
     
     
     SaZ

Haliho!

HIX HANG írta:
> > > valaki egy DIRAC DELTA impulzust kuldeni nekem WAV -ban?
> >Ez milyen impulzus? Mit lehet vele merni?
> Ez egy ELMELETI impulzus. Azert elmeleti, mert tovabbitasahoz vegtelen
> savszelesseg szukseges. Lerajzolva egy fuggoleses "vonal". A hifihez
> szerintem nincs koze. A gyakorlati eletben _nem letezik_.

Nem akaraok kotozkodni, de ha csak elmeletileg letezik, akkor hogyan
lehet WAV file-ban elkuldeni?
 
Pa:Magic

>>> Ne felejtsd el, hogy egy hangfrekvencias erosito savszelessege jo
>>> esetben 40 kHz, es ekkora / ilyen kis / savszelessegu rendszeren
>>> pikoszekundumos impulzusok nem tudnak kozlekedni !

>Egyikunk valamit nagyon tevesen tud. En azt mondom, hogy az emlitett
>szelessegu impulzus atvitelehez az altalad irt savszelesseg rettentoen
>keves. Gondolj csak az oszcilloszkopok fuggoleges elteritorendszerevel
>kapcsolatos kovetelmenyekre ! Szerintem a szukseges savszelesseg az
>impulzus felfutasi idejevel van osszefuggesben. Az oszcilloszkopoknal 2
>% meresi hibahoz 1.7/felfutasi ido   minimalis savszelesseg tartozik. Ha
>nem akarjuk megmerni elegendo 0.35/tfelfutasi savszelessegu rendszer az
>atvitelhez. Ha ezt valaki kiszamolja latni fogja, hogy oriasi
>savszelesseg lenne szukseges. De ilyen impulzusokat szerintem egyebkent
>sem tudnak a felvetelkor rogziteni. Meg ide tartozik, hogy 35kHz
>savszelessegnel 20 mikroszekundum szeles impulzust, 20 kHz
>savszelessegnel 32 mikrosec.-os impulzusokat tud a leirtak szerint egy
>hifi-rendszer velemenyem szerint atvinni.

A jitter, amirol beszelunk a orajel hiaja, es nem kulon impulzus, ezt mint
_kulon_ impulzust nem tud atvinni egy audio rendszer, de nem is kell neki
atvinnie, hogy hallhato legyen. Tegyuk fel, hogy keszitunk egy 10Khz-es
szinuszt, mintavetelezve 44100 Khz-en (itt a legjobb kiszamolni, majd CD-re
venni de errol kesobb), es ezt jatszuk le egy jatszon, aminek 500ps jittere
van,az eredmeny: a kimeno jel 9999.78 es 10000.22 Hz kozott fog _boklaszni_.
Itt nem a freki maga ami zavaro, meg az abszulut hallasuak sem
panaszkodnanak erte szerintem, hanam haogy ez jobbra-balra korical. A
jelenseg egy kicsit hasonlit a nyavogashoz, de sokkal gyorsabb annal.

> > valaki egy DIRAC DELTA impulzust kuldeni nekem WAV -ban?
A legegyszerubb modja, ha van egy adott formatumu (44100/16/St, 22050/16/st
...) WAV fajlod, es azt modifikalod, fejlez marad, tobbi szamol, hossz
visszair. Ezt eleg konnyu, ha megmondod milyen kell, (Mintavetelezes,
bitszam, sztereo/Mono) es milyen hosszu legyen, el tudom neked kesziteni.

>Ez egy ELMELETI impulzus. Azert elmeleti, mert tovabbitasahoz vegtelen
>savszelesseg szukseges. Lerajzolva egy fuggoleses "vonal". A hifihez
>szerintem nincs koze. A gyakorlati eletben _nem letezik_.

Digitalis korokben letezik, az elso minta 1, (ez gyakran a a digitalis
maximum), a tobbi zero.

Ciao

Gal Gabor

Sziasztok!

Az utobbi heteket a HANG 0-299 (ujra)olvasasaval toltottem,
(kossz az archivum alkotoinak!) es most lenne nehany
kerdesem, foleg azokhoz, akiknek jol all a paka a kezukben :-)

1. Adott egy (tranyos) vegfok, a bemeno impedanciaja legyen
ismert (mondjuk 100k). Mekkora hangeropotit kell (lehet, szabad)
erre rarakni? Es miert?

2. A fenti erolkodo legyen 2x50W-os. Mekkora tap kell ennek?
2x50=100, 50%-os hatasfok mellett elvileg 200W-os tap eleg.
Persze a nagyobb nem art meg neki, de azert megis.

3. Egy ilyen taphoz mekkora pufferkondi ajanlott? Persze itt is
az esszeruseg hatarain belul. Ha konkret ertek mellett valami
okolszabalyt vagy kepletet is tudnatok mondani, az meg jobb lenne.

4. Az erolkodok tapjan alt. 3 kondi szokott lenni. Egy 10-100nF,
egy 100-1000uF es a puffer. Mi szukseg van a nF-osra? (Amire
gondolni tudok, az az, hogy a nagyfrekis zavarokat jobban
szuri, mint a sokmikrosak ("gyorsabb").)

5. Kovary mester emlitette, hogy az erolkodojenek a kimeneten
a koppanasgatlo - elkerulendo a kapcsolast a jelutban - nem
levalasztja a hangszorokat, hanem foldre koti. Jol ertem,
hogy egy relevel rovidre zarod a kimenetet? Ez a megoldas
nekem nagyon tetszik, de vajon a vegfoknak (nalam pl. tranyos)
is? Akar tobb mp-ig is el kell viselnie, es ha meg a bemeneten
jel is van ...

6. Tudna valaki egy egyszeru koppanasgatlo rajzot kuldeni?
Igazabol csak annyi kellene, hogy a bekapcsolas utan par mp-cel
meghuz egy relet. En valami olyanra gondoltam, hogy egy fesz.oszton
keresztul toltok egy kondit, es ha ez megtortent, akkor az nyit egy
tranzisztort, amin keresztul behuz a rele.

7. Hogyan "illik" egy eloerositore tobb kimenetet rakni? Vegfok,
magnodeck, hangkartya :-) fele kellene line out-ot csinalni.
Egyszeruen kossem parhuzamosan oket, vagy van valamilyen jobb,
korrektebb megoldas is?

8. Tobben irtatok a WIMA kondikrol, mint olcso (?) alternativa
a kozonseges kondik helyett. Ilyeneket hol lehet beszerezni
(alkatreszbolt?), es mennyire olcsoak (mennyivel dragabbak a
"mezei" alkatreszeknel)?

9. Irtatok a valogatott alkatreszekrol is. Ezt ugy kell ertsem,
hogy van mar egy rakas alkatreszetek es abbol valogattok, vagy
az uzletben csinaljatok ezt? Mennyire szoktak az eladok az
ilyesmit toleralni? Mellesleg hogyan mertek nagy kondikat? Az
en muszerem 20uF-ig mer.

10. Hogyan csinaljatok a tekercseket pl. keresztvaltokba? Azt
tudom, hogy vannak kepletek, amikkel ki lehet szamolni a
tekercs erteket a menetszambol, hosszbol stb., de hogyan
"ellenorzitek le", hogy jo munkat vegeztetek? Vagy csak en
vagyok ennyire bizalmatlan?

11. Hogyan csinaljatok a NYAK-ot? Anyagok, technologia, buktatok
ill. barmi tanacs johet. Elegge kozvetett uton csinaltak meg
eddig nekem, es kellemetlen mindig szivesseget kerni. Meg
aztan szeretnek onellato lenni.

12. Vegfok NYAK-ja milyen vastag legyen? Jo a kozonseges, vagy
inkabb legyen vastagabb? (Nem sokszazezres cuccrol van szo, de
ha sokat szamit, akkor azt a par forintot megeri.)

Azt hiszem, most mar abba kene hagynom :-)
Elore is kossz a valaszokat,

Torok Zoltan

Az itt kovetkezendo anyag kidolgozottabb formaban meg fog jelenni az aprilisi H
ifi Piacban. Szivesen viszek minden visszajelzest. Mivel senki nem volt hajland
o megmondani, mennyi lehet a maximalis terjedelem, megprobalom negy reszben lek
ozolni.
Mi az elsodleges celunk, ha egy jo hangu elektronikat szeretnenk epiteni? - Els
odleges a jo hangminoseg - vaghatjuk ra. Ez azonban tul altalanos fogalom. Ezt 
le kell bontanunk valami konkretabb elkepzelesre. Lehet celunk, pl. a savszeles
seg novelese, vagy a harmonikus torzitasok csokkentese. A torzitas-meressel van
 azonban egy kis gond. Most eppen nem arra gondolok, hogy ha megvizsgaljuk a je
lenleg rendelkezesre allo objektiv meresi eljarasokat, azok nem korrelalnak a h
angminoseggel, hanem arra, hogy a torzitas-meresek hibakat detektalnak. Vagyis 
nem azt mondjak meg, hogy mennyire jo valami, hanem azt, hogy mennyire rossz. E
nnel fogva az egy elektronikarol megadott torzitas-meresi adatok olyanok, minth
a Hofeherket a kovetkezokeppen irnank le: nem alacsony, nem magas, nem csunya, 
nincs langoskepe, nincs bibircsokja, nincsenek szeploi, nem tul kicsi a melle, 
nem tul nagy a melle, nincs narancsbore stb. Ne folytassuk.
A gondot az okozza, ha valamelyik szepseghiba elkeruli a figyelmunket (Hofeherk
enek 41-es laba van), vagyis egyfajta torzitassal - amely a hangminoseget elron
tja - nem szamolunk.
Kulonosen akkor van gond, ha Hofeherkerol csak az eskuvo utan derul ki, hogy va
lojaban 3 melle van. Ezt eppen nem vizsgaltuk. Ugy nez ki, hogy a felvezetos er
ositoknek is van olyan hibaja, ami csak a "naszejszakan", meghallgatasnal derul
 ki.
Ahhoz azonban, hogy egy hibat detektalni tudjunk, meresi eljarast kell kidolgoz
ni ra (le kell vetkoztetni Hofeherket). A meresi eljaras kidolgozasa azonban fe
ltetelezi azt, hogy elvben felterkepezzuk a hiba letrejottenek hatasmechanizmus
at. A konstruktor szamara tehat az erosito egy konstrukcios elv vizsgalatanak e
szkoze. Az elkeszult erosito megepitve ugyanis vagy igazolja a konstrukcios elv
et, vagy elveti azt.
A kis merteku harmonikus torzitas szukseges feltetel, de nem elegseges. Vagyis 
attol fuggetlenul, hogy egy erosito kisebb vagy nagyobb harmonikus torzitast pr
odukal, meg akarhogy is szolhat.
Ettol tehat meg konkretabb celkituzest kell talalnunk. Hiszen a harmonikus torz
itasok csokkentesenek eszkoze tobb eljaras is lehet: a linearisabb alkatreszpar
k, a stabilizalt tapfeszultseg, az A osztalyu mukodtetes, a szimmetrikus felepi
tes, vagy a nagyobb visszacsatolas. Ezek kozul egy vagy tobb kakukktojas, tehat
 csokkentik ugyan a harmonikus torzitast, de helyette egy masfajta torzitasi fa
jtat indukalnak.
A leggyanusabb kozuluk a visszacsatolas. Sokan es sokszor leirtak mar a visszac
satolas veszelyeit, kulonosen a TIM-mel kapcsolatban, ezeket nem sorolom fel uj
ra. A TIM elmelettel nekem szemelyesen az a gondom, hogy nyilthurku erositok is
 tudnak kellemetlenul szolni nagy savszelesseguk ellenere, tehat a TIM mentesse
g is csak szukseges, de nem elegseges.
Az utobbi evekben felmerult egy olyan elv, amely amolyan Occam borotvajanak lat
szik a hangtechnikaban. Ez a kifejezes arra a tezisre utal, miszerint ha egy je
lensegre tobb magyarazat adodik, akkor azok kozul a legegyszerubbet kell elfoga
dni.
Annak idejen peldaul a geocentrikus vilagkep mellett leginkabb az szolt, hogy l
enyegesen egyszerubbe tette a csillagaszati megfigyelesek magyarazatat. A felve
zetos erositok hangjaban tapasztalt hibak legegyszerubb magyarazataul a felveze
tok homersekletfuggese szolgal. Egy evvel ezelott mar emlitettuk ezt a temat, S
ipos Gyula ur cikkevel kapcsolatban. Sem Sipos ur publikacioja, sem akkori cikk
unk nem foglalkozott a temakor gyakorlati oldalaval, csak elmeleti sikon vizsga
ltuk a jelenseget. Meresi eljaras a homersekleti tenyezok detektalasara egyelor
e nincs, de TINA segitsegevel az aktiv elektronikus elemek teljesitmenyvaltozas
a jol szimulalhato. Igy most annak nyomaba eredunk, hogy a kulonbozo konkret ko
nstrukciokban milyen homersekleti (teljesitmeny) valtozasoknak vannak kiteve az
 elektronikus alkatreszek, es ezek hogyan fejtik ki hatasukat a hangminosegre.
Kezdetnek nezzuk meg, mit talalunk a homersekletfugges temakoreben a tankonyvek
ben. A Kando Kalman muszaki foiskola tankonyvei kozott Zsom Gyula Elektronikus 
aramkorok I. A. kotete foglalkozik behatobban ezzel a temakorrel. A tankonyv 98
. oldalan ir a disszipacios teljesitmenyrol. 
"A tranzisztoron mukodes kozben feszultseg van es aram folyik, ez azt jelenti, 
hogy bizonyos nagysagu villamos teljesitmeny a kristalyban hove alakul, es mele
giti. A keletkezo homennyiseg hovezetes utjan a tranzisztortokot melegiti fel, 
a tranzisztortok pedig kozvetlenul, vagy hutoborda segitsegevel a kornyezetnek 
adja at (sugarzas, levegoaramlas utjan) a fejlodo meleget. A kristaly homersekl
ete mindaddig emelkedik, amig a benne hove alakulo villamos teljesitmeny nagyob
b, mint a kornyezetnek atadott disszipacios ("szetszort") hoteljesitmeny.
 Folyt kov.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www.sonyddm.com)

Hirdetes kovetkezik.

Sikerult egy egeszen figyelemremelto kabelt osszehoznom.
Minden bejaratas nelkul nalam megverte a negyedmillios AN-VxS bejaratott
valtozatat. Barkinek a listarol kolcsonadom kiprobalasra. Listan
kivulieknek is, ha kifizetik. Termeszetesen visszaveteli garanciaval,
mert az ilyesmi erosen rendszer- es izlesfuggo.
Az ara kituno csatlakozokkal szerelve potom 11999.- Ft. Arnyekolt
valtozatban 12399.- es

Udv, Peteh

> Felado :  [Hungary] irta:
>Vegezetul a harminc - negyven ember egybehangzo velemenye sem eleg
>bizonyitek arra, hogy valoban egyertelmuen pozitiv valtozas tortent a csere
>utan.
Ezzel egyet kell ertenem. Az csak valoszinusiti. 
Eppen ezert majd en is meghallgatom magamnak.

>Most eppen te estel az egyoldalu elmeleti kozelites csapdajaba.
Ezzel azert varjunk egy kicsit.

>Egy kerdes : Honnan tudja az asztalka, hogy milyen frekvencian es milyen
>csillapitasi tenyezovel kell kivonni energiat a rajta levo szerkentyubol??
"Megmondtak" neki a tervezoi. 8-)

>Mellesleg mint irtam a szokasosan alkalmazott anyagoknak alig van
>rezgescsillapito hatasa. Mint korabban tobbszor is irtam rengeteg meresi 
>adatom van a szerkezeti anyagok tulajdonsagairol. Ha latnad ezeket 
>alapvetoen megvaltozna a velemenyed !

Nem valtozna meg. Ez az alapveto nezetbeli kulonbseg kozottunk.
Rateszem a lemezjatszomat ket eltero asztalra. Amelyiken elethubben,
reszletgazdagabban szol, az jobb asztalka. Pont. Ezutan lehet filozni,
beletalalni [vagy melletalalni] a muszaki okoknak mechanizmusoknak. Es
nem forditva! Elfogadni egy muszaki elmeletet, az alapjan asztalkat
csinalni, es kimondani, hogy mivel az elmelet jo, tehat szuksegkeppen ez
az asztal
a leheto legjobb, barhogyan is szol, ugy szol a legjobban es aki maskepp
iteli, az nem ert hozza. Ilyenkor lehet leginkabb az egyoldalu elmeleti
kozelites csapdajaba esni. Persze az elmelet fontos. A konstruktornek.
Valami alapjan terveznie kell. De elmelet van dogivel. Az egyik iskola
nehez, gyakran szaz kilo feletti allvanyokat gyart leginkabb homok
es/vagy
olomtoltessel. A masik konnyu, de merev acel-MDF konstrukciot gyart. A
harmadik legparnas ingakat. A negyedik sokemeletes tuskekkel csatolt
konstrukciot, az otodik eskuszik a balsafara, a hatodik a szendvics
szerkezetekre...Mindegyiknek meg van az ideologiaja, hogy miert.
Raadasul mindegyik kozott lehet jo is es pocsek is. A Thownsendet
[legparnas
inga] meg nem probaltam. A Csontos valahogy nem akarja kolcsonadni
nekem, tudvan, hogy felmilkot semmikepp sem tudok kifizetni erte [csak
aprosagokat vasaroltam meg nala]. Az alaposan meghallgatottak kozott a
Mana volt a kiraly. Raadasul utana nagyon hosszu szunet.

>> Azert a lemezek a tuskek kozott elegge szabadon rezeghetnek
>> vertikalisan. A Mana meg nyilvanvaloan figyelt az "impedanciakra"
>> "hangolta" azt, ha arra gondolok, hogy az also es felso tuskek nem pont
>> egymas felett vannak. Es az acelszerkezet horizontalis reszei is elege
>> szabadok a kihajlasi rezonancia szempontjabol. Kis csillapitas nem
>> akadalyozza meg az abszorpciot, csak az eros.
>Nem figyeltek azok semmilyen akusztikus szempontra, hiszen ez a gyengejuk!
Ezen nincs ertelme vitazni, nem is lehet. Hallgassa meg az olvasok kozul
aki teheti. De ennek is csak akkor van ertelme, ha van osszehasonlitasi
alap is, es a cucc is kituno.

>Ne probald megvedeni oket es kitalalni olyan erveket amelyek elnezest deigy
>eleve rosszak. Nehany pelda, hogy mindenki ertse egy rezonanciaba hozott
>ablakuveg vagy szekrenyajto ugyan mit kepes csillapitani. Nagyon keveset.
>Raadasul masodlagos hangforras!!!!!!!!  A teruleti abszorpcios elnyelesre
>epulo szerkezetek megfelelo akusztikai csatolo impedanciaval disszipativ
>kozegbe vezetik az energiat. Hol latsz te ilyet akarmelyik asztalkanal????

Eleve rossz lenne az erv? Sokkal inkabb a peldad!  Nem is ertem, hogy
mondhat ilyent egy tudomanyos alapkutato. Mert roppant egyszeru. [Sokkal
egyszerubb, mint a kiterjesztett Maxvell egyenlet] Mi ertelme van annak,
hogy masodlagos hangforras [nyolc felkialtojellel], ha benne nem
hangenergia keletkezik, hanem eppen hogy _elnyelodik_!!!!!!!! Akkor az
nem _forras_, hanem _nyelo_. Ha az egesz rendszert nezzuk. A
rezonanciaba hozott ablakuveg, vagy szekrenyajto is csillapitja azert
rendesen a melyebb hangokat. Ha valami rezonal, ott nagyobb
alakvaltozasok, amplitudok vannak, mint rezonancia nelkul. A nagy
amplitudo fenntartasahoz _tobb_ energia kell. Honnet van ez az energia?
Valahonnet csak lennie kell. Hat a lemezjatszobol, mert itt az adja a
gerjesztest. Tehat az az energia, ami rezonanciaba
hozza az adott elemet a lemezjatszobol szarmazik, onnet lett "elvonva".
Inkabb a felulrol harmadik emelet egy rudja, lemeze rezegjen, mint a
lemez-tu alrendszer, mert annak a rezgeset az erosito felerositi a
hasznos jellel teljesen analog modon. Mi lesz az energiaval? Melegiti az
allvanyt, a lapokat. Persze a rezgese hangfrekis tartomanyba esik.
Hallhato. [masodlagos hangforras?]. De itt gyengitve, es fokent
_erositetlenul_ hallatszik. Ellentetben a lemezjatszo rezgesevel, amit
elektronikusan kb. ezerszeresen felerositve hallunk a hangszorokbol.
Tehat a disszipativ kozeg maga a femszerkezet, az MDF es a padlo. Nem a
legjobb az elnyelokepesseguk. De epp a rezonancia miatti jelentos
amplitudonovekedes [es az emiatti erosebb disszipacio] miatt ez is eleg
lehet. Kerhetnelek talalj ra jobb magyarazatot, hogy ugyan mi egyebtol
olyan hatasos a Mana. De hat azt Te,
mint ismeretes gyernek tartod. Viszont a megvasarloi szinte kivetel
nelkul kesobb tovabbi Mana elemeket, allvanyokat is vasarolnak pedig nem
eppen olcsok. Mindket Manas baratom egy elemmel kezdte. Aztan meg egyet
vettek, aztan meg egyet, aztan a hangladak ala is kettot, aztan....De
ismetlem nem az elv es a magyarazat a lenyeg. Meg ha jo, akkor sem. A
Mana sikere sem. De a sajat fulem annal inkabb. Ha valahol mas
rendszeren nem jott ki a Mana fergeteges hatasa, akkor annak ezer oka
lehet. De az sem erdekes.

>Ujra csak visszautalnek arra, lehet , hogy sommasan iteltem meg bizonyos
>de kizarolag szakmai vonatkozasu valaszaidat de mit tegyek ha ezek
>tajekozatlansagot arulnak el. Azota mar tobbszor is megirtam, hogy ez a
>kozvetlen levelezesi modszer sehova nem vezet mert nem arrol van szo,
>hogy bizonyos dolgok korrigalasra, finomitasra szorulnak hanem egyszeruen
>szamodra nem ismert az az egesz terulet. Hogyan lehetne akkor erdemben
>vitatkozni. Nyilvan ezt en rogton eszrevettem es nem is probaltam tovabb
>eroltetni a dolgot. Ez persze ugy is latszhat mintha  nem akarnek konkret
>valaszokat adni.

Hogyan lehet egy laikussal erdemben vitatkozni? Hat semmikeppen sem ugy,
hogy rogton "felismerve tudatlansagat" laikusnak nyilvanitjuk, es nem is
ervelunk. Talan meg kellene probalni. Lehet, hogy negyedet sem fogja
erteni. Ez nem baj. Legalabb tiszta lesz a helyzet, a ficko jo esellyel
megerti, hogy nem ert hozza. Mindenkeppen etikusabb, mint
altalanossagban "alulinformalt vagy" vagy "szamodra nem ismert az egesz
terulet"
szovegekkel minden konkretum nelkul fejbevagni. Leginkabb azert, es ez
nagyon fontos, mert az ellen _nem lehet vedekezni_. Mint az ellen sem
nagyon, ha valamelyik szemelyeskedo kedvu olvaso azt irna Neked,
hogy egy bekepzelt, narcisztikus, sajat gondolatait es termekeit erosen
tulertekelo arrogans felmuvelt fazon vagy. Altalanossagok ellen nem
lehet vedekezni. Azert sem baj ha a vitapartnered negyedet sem erti az
erveidnek, mert ha o nem is, de masok megerthetik az ervelest,
egyetertoleg megerosithetik, vagy vitathatjak. Nyilvan ez sem szempont
akkor, ha
_mindenkit_ annyira alulinformaltnak tartasz, hogy meg megerteni sem
kepesek az ervelesedet. Persze azert lehet mas lehetoseg is. Az is
elofordulhat, hogy kiderul a ficko nem is annyira hule, mint gondoltad.
Sot [meg gondolni is rossz ra], az is elofordulhat, hogy o, vagy valaki
mas az olvasok kozul nalad is jobban ert egyes dolgokhoz es kiderulhet,
hogy a Te jolinformaltsagoddal is vannak bajok. Ez ellen viszont
ketsegtelenul az altalanossagnal maradas a legjobb vedelem. Vedd mar
eszre, hogy a fel hanglista elegedetlen az altalanos, es ezert szinte
semmitmondo valaszaiddal.

>Egy dolgot viszont soha nem vitattam el toled. Nagyon jo hallgatasi
>tapasztalatokkal rendelkezel. Es azt hiszem itt ez a legfontosabb!!

Van egy olyan erzesem, hogy ezt is rovidesen revidealni fogod. 8-)

> Felado :  [Hungary] irta:
>"Ez a kábeldolog olyan csodálatosan bizonyítja, hogy az emberek mindent
>elhisznek, ha jól adják be nekik. Az emberek szeretik, ha valamit el
>akarnak velük hitetni. A hifi-rajongók pedig egyszerűen ki vannak éhezve.
>arra, hogy valamit elhihessenek, amit valaki jól elmagyaráz nekik. Persze >arr
a is ki vannak éhezve, hogy megcáfolják azt amiről esetleg másnak eszébe >sem j
ut vitatkozni."

Igen. Nagyon igy van. Ebbol elnek a hifi gyartok/kereskedok itthon is.
Akarmilyen hangot kinalnak, mindig van, akiket meg lehet gyozni arrol,
hogy az jo. Es akiknek epp az a hang tetszik. A tobbi meg nem szamit.
Ezert meg a szemetbol is jol meg lehet elni. Hat meg a szemetnel eppen
egy fokkal jobbol. [Most nem beszelek azokrol, akik tenyleg
figyelemremeltot arulnak]

>Felado :  [Hungary] irta:
>Meg ide tartozik, hogy 35kHz savszelessegnel 20 mikroszekundum szeles
>impulzust, 20 kHz savszelessegnel 32 mikrosec.-os impulzusokat tud a
>leirtak szerint egy hifi-rendszer velemenyem szerint atvinni.

Szemleletesebb lett volna azt leirni, hogy nanosecundumos impulzushoz
hany megahertzes, pikoszekundumos impulzushoz hany gigahertzes
savszelesseg lenne szukseges. :-)))

>De ilyen impulzusokat szerintem egyebkent sem tudnak a felvetelkor rogziteni.

De hogy CDn, vinillemezen, Kazettan, magnoszalagon, fityfenen ilyent nem
talalsz arra eszmeletlen biztonsaggal merget lehet venni. Ajjaj! Mekkora
magnofej resszelesseg kellene ehhez 4,75 cm/s szalagsebessegnel? De meg
38nal is.

Udv, Peter.

> Mar reg kitalaltam a szamomra is elfogadhato kivitelt csak eppen nem volt
> idom megcsinalni. (Egyelore nagyon neheznek tunik a kivitelezhetosege.)

Igen, ez igy szokott lenni az orokmozgo-feltalaloknal is! A reszleteket
termeszetesen nem mondhatjak el, kivitelezni pedig ido es penz hianyaban,
valamint technikai nehezsegek miatt nem tudjak...

Kovary Peti irta:

> [Sokan azt hiszik, hogy a
> rezek recsegosen, tuskesen szolnak. Kicsit tudnak ugy is, de altalaban
> barsonyos sima hangjuk van. Ami midfin nem nagyon hallhato.
> 

Majd kesobb:
>> Felado :  [United States] irta:
>> az orajel 250 Hz/500 ps-os "jitterelese" melegebb es selymesebb 
>> hangot ered menyezett. "Jo" orajellel huvos, analitikus, noha 
>> "reszletesebb" hangot kapott. A jitterest zeneibbnek itelte! Szep 
>> dolog ez a CD-technika :-)))
> Hu az anyjat! En sotetben, szel elleneben is a huvosebb, 
> analitikusabb, reszletesebb hangot preferalom. Az a _jo_ hang, az 
> az elethu. A meleg, selymes hang az szinezes. Es rengeteg zenei 
> informaciot  eltakar. Nagyon szep pelda, hogy miert nem szabad 
> hinni a masok altal elvegzett
> teszteknek. [Kiveve, ha megbizonyosodtunk rola, hogy az illeto 
> fule "a mienkhez hasonloan mukodik"] Hat ennyit a jitter 
> kellemessegerol. Kinek a pap...
> 

Kedves Peter, 
Ez az a pont amikor meghajtom a fejem a tapasztalat elott, mindennel
egyetertek amit mondasz.
Igaz, hogy nekem a  "huvos, analitikus" hang negativ kicsengesu, mert
a hangszerek hangja az nem huvos es nem analitikus. De valszeg nem erre
az esetre gondoltal. Egy olyan lanc amelyen a rezfuvosok 
barsonyosan siman szolnak, az nem lehet huvos es analitikus.
Egyetertene'k azzal az allitassal, hogy egy olyan lanc amelyen a fuvosok
jol szolnak es egyben a leheto leg"huvos"ebben reszletes, az
meglehetosen jol van hangolva (a kozep-magas-tartomanyban).
En pont a fuvosokkal szoktam a tweetereket behangolni, es eleg nehez
megtalalni azt a kritikus pontot amikor mar (majdnem) jol szolnak (azaz
konnyeden, barsonyosan, legiesen). A reszletgazdagsag szerintem kevesse
fugg a hangszintol, eltekintve az altalad emlitett esettol amikor a
szinezes elkeni a reszleteket.
Ami a masok altal vegzett teszteket illeti, teljesen igazad van,
lenyegeben a szinezes tekinteteben is.

> Ha egyszer szebben
> muzsikal nekem valami, mint pl. a "pilota"
> Linn-Mana-Kimber-Convergent-Kimber-Conrad Johnson-Kimber-Martin 
> Logan lanca, akkor rogton feleled a kivancsisagom. 

Hallottal szebben szolo lancot? Erdekelne...
A Martin Logan Aerius a kedvenc hangfalaim koze tartozik, a nagyobb
ML-ek kevesbe tetszenek. Ez szubjektiv, nyilvan ahhoz is kotodik hogy a
szobam nem tul nagy (4x5 m). Van valami a hangjaban. Bizonyos zenekkel
semmi sem szol olyan konnyeden, attetszoen. Igaz, mas zenekkel (nagyobb
dinamikaknal) mas kedvenceim vannak (pl Audio Physic Caldera), de
egyertelmuen ami az ove az az ove. Pl nemreg hallottam egy REL Stadium
II-vel kiegeszitve, es nagyon jo dinamikat hallgathattam...
Egy kicsit ugy vagyok a hangfalakkal, mint Hamvas Bela a borokkal,
izlelgetem oket, alkalomhoz merve hallgatom oket, megteremtve az unnepi
pillanatot, igen, pl egy pohar jo borral :-)
Mindegyik mas, mindegyikben mast szeretek. Regebb valaki leszolta a
kurt-dobozokat. Nekem meg a Lowther-es kurtok is tetszenek (van valami
"magikus" a hangjukban). Meg a Tannoy Westminster (Royal) kurt is. Meg a
Quad ESL-63, meg a Nautilus (szerintem nyoma sincs a gumihangnak, kedves
JLM ;), meg a JMLab Grand Utopia. Tetszett a Bese Attila nagyobbik
hangfala is.
Meg Lynn Olson Ariel-je, ami valoban szereti a direkt futesu triodas SE
erositoket (sic! :). Az SE triodakkal ugy vagyok mint a Lowtherekkel:
van valami "magikus" a jobbak hangjaban, valami, ami nincs meg vagy
mashogy van meg a tobbiben. Kicsit sajnalom hogy JLM lelotte az SE
erositos temat, de szerintem o vagy mast szeret bennuk mint en, vagy nem
sikerult a tarsasag ertesere adja, mit szeret bennuk (mielott valaki
belekot, elismerem a PP elvi es muszaki folenyet, es egesz sor PP-s
kedvenc erositom van :). Szerintem mindent le lehet baltazni, mert semmi
sem tokeletes. De az otthoni zenehallgatas szerintem mindenki sajat
izlesehez, hallasahoz (es ismerjuk el, zsebehez) merendo, es el tudom
kepzelni hogy valakit eppen az az SE triodas erosito hoz lazba amire egy
masik fel sem figyel (errol nincs kedvem vitazni).

Minden csupan interpretalja a zenet, ugyanugy ahogy minden jo
eloadomuvesz ujrateremti a zenet. Felre ne ertsenek, nagyon keves
hangfal tud interpretalni (mint pl a fent emlitettek, es masok is,
amelyeket helyszuke miatt nem emlitettem). Termeszetesen vannak
jellegtelen, gyenge kommersz termekek, amiben semmi kulonleges nincs.
Nem kibekulni (vagy kiegyezni) akarok mindennel hanem a fentiekben
csupan a sajat izlesemrol beszeltem.

Visszaterve a pilotahoz, sajnos nem mindenki engedheti meg maganak a
Convergent erositoket, pl. Nekem meg az ARC is eleg elerhetetlen (mar a
jobbak, pl az altalad emlitett VT-130 Mk II). A Kimber kabelek nekem
kicsit eleseknek tuntek, igaz, digitalis forrasrol. Ha mar kabeleknel
tartunk, meg kell jegyezzem, hogy az AliscaO Black Line kabel szerintem
vilagklasszis, es meg nincs kizarva hogy lesz ennel meg jobb is (igaz, a
Pista kabeleit meg nem hallottam :-) 

Irtad meg regebb hogy a Linn pl vilagbajnok lemezjatszot gyart
(hozzateszem, mostmar vilagbajnok CD-lejatszot is, de kinek van ra 
20 000 dollarja...) de a hangfalait utalod. Egy kicsit tobb tiszteletet
kernek a Linn Isobarik DMS irant :-) A tobbit en sem szeretem. Igaz, az
Isobarik eddig meg tranyos erositokel szolt a legjobban (esetleg
megertem, ha ezert utalod :-) Ja, egy kerdes: hallottal mar neked tetszo
tranyos erositot?

Lassan eleg lesz belolem, mindenkinek jo zenehallgatast,
Zoli

> ----------
> From:
> [SMTP:hang-reply-60091_919066932_1
> ]
> Sent: 	Monday, February 15, 1999 9:22
> To: 	
> Subject: 	Re: hang: az alabbi uzeneted megerkezett.
> 
> 
> 
> 
> Sziasztok!
> 
> Azt hiszem a megfelelo helyen kerdezem, mit jelent a PMPO es az azt koveto
> teljesitmenyszam, amelyet jol lathatoan biggyesztenek ki a  HIFI-kre.
> Gondolom ez vmilyen nevleges teljesitmeny.
> 
> Elore is kosz.
> 
> 
>

> Kedves Laci!
> 
> A ful kepessegeit ahhoz nagyon is pontosan folmertek, hogy a feltett
> kerdesemre jo valaszt adj. Arra mar nincs kedvem, hogy most en adjam
> meg a helyes valaszt. Te is feltettel egy kerdest bar nem tul udvarias
> formaban. 

Hmmmm. Azt hiszem megsertodni nekem lenne okom. Amugy nekem sem szokott
kedvem lenni, hogy elmeseljem, hogyan is lehet jo erositot csinalni.
Maradjon ez az en titkom. 78-)

> > Lasd fent. A miskolcon keszult trafok atvitele altalaban eleri: 10Hz-80kHz
> > -3dB.

> Mar nem is tudom mit mondjak egy ennyire hibas valaszra.

Azert hibas, mert azt allitottam, hogy teljesitik a szabvanyokat? Vagy
azert mert szerinted egy legreses trafo _nem tudhat_ ennyit??? Vagy
egyszeruen csak azert mert en mondtam?

> Bocsass meg, mi az ordogot vittatatok meg az EL34-sen ha nem ismeritek
> milyen modon lehet pentodakkal jo hangot csinalni. 

A tudomany jelenlegi allasa szerint az eger soha sem fogja elfogyasztani a
macskat ebedre.

> Miert gondolod,
> hogy vak kiserletezes az egyeduli modja egy tervezoi munkanak.
> Csak azert mert ti mast nem ismertek??? 

Azon a szinten ahol a kiserleteink folynak _nincs ertelme_ mereseket
vegezni, mi valahol ott tartunk, ahol Kondo a '70-es evekben.
Es ez korantsem dehonesztalo.

> Legalabb a nehany nappal
> ezelotti hixes bemutatkozot olvastad volna el!!

Olvastam, nem kivanok rola ertekezni.

> Felado :  [Hungary]

> Nagyon nem igy van. A "tudosnak" a legfontosabb a kiserlet. Tehat
> eloszor meghallgatja. Aztan elfilozhat azon, hogy az ismert effektusok
> az eredmenyt nem indokoljak. Nem kuruzslas meg megmagyarzhatatlan, vagy
> csak altalunk megmagyarazhatatlan jelensegekrol irni, arrol gondolkodni.
> Az idevalo.

Kovary kollega irasaival hatarozottan egyetertek. Remelhetoleg ez a
jelenseg maradando lesz.

Udv:
     JLM

Hi

Akit erdekel mit tekintenek az RTL-klub-on csu'cs hifinek, az ne'zze meg
az MMM cimu musort az RTL-klubon 16-an, kedden 21:55-kor.
En mar nagyon kivancsi vagyok.

Gyula