Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 79
Copyright (C) HIX
1997-04-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 mitoszok (mind)  25 sor     (cikkei)
2 Osrobbanas (mind)  15 sor     (cikkei)
3 a(z analog) kvarcora bealllithatosaga (mind)  42 sor     (cikkei)
4 Re: *** TUDOMANY *** #75 (mind)  32 sor     (cikkei)
5 energiatermelo torony (mind)  10 sor     (cikkei)
6 oxigen a Marson + kvarc hangolasa (mind)  25 sor     (cikkei)
7 Re: Kristaly hangolasa... (mind)  31 sor     (cikkei)
8 Kvarc (mind)  29 sor     (cikkei)
9 Re: energiatermelo torony (mind)  52 sor     (cikkei)
10 okologiai valtozasok a Venuszon ill a Foldon (mind)  17 sor     (cikkei)
11 idougras (mind)  45 sor     (cikkei)
12 legkor (mind)  26 sor     (cikkei)
13 Kvarckristaly (mind)  18 sor     (cikkei)
14 Newton gravitacios torvenyenek pontositasa (mind)  56 sor     (cikkei)
15 osember, radon (mind)  11 sor     (cikkei)
16 3D kep (mind)  6 sor     (cikkei)
17 CO2 (mind)  25 sor     (cikkei)
18 Neummanrol ujra (mind)  21 sor     (cikkei)
19 lenyelem a bekat... (mind)  29 sor     (cikkei)
20 reagalasok (mind)  52 sor     (cikkei)
21 Idogep (mind)  18 sor     (cikkei)
22 A'lom (mind)  28 sor     (cikkei)
23 Re: Radon + osember (mind)  25 sor     (cikkei)

+ - mitoszok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>hogyan etelmezendo a mitoszok
>eroteljes jelenlete pl; a platoni dialogusokban. Hogy mi is lehet a
>szerepuk, azt sokan sokfelekeppen lattak es lattattak mar

En valoszinuleg sehogysem tudom magyarazni  mivel nemigen ertek hozza de nagyon
 tetszik a Jung-i megkozelites, miszerint a mitoszok az archeotipusok kifejezod
ies formai. Ez pedig azt jelenti,hogy szerves reszet kepezik (marmint az archeo
tipusok) annak a bilogiai strukturanak amin a  gondolkodas maga nyugszik (tehat
 nem egyszeruen a neuronokkal gondolkodunk hanem leteznek "agyi szerveink (=> a
rcheotipusok)" azaz, -bar az archeotipus  nem megtapasztalhato resze az elmenek
- de  amikor a  tudatban megis megjelenik (on-reflexio okan) szimbolumkent elju
k meg es jellegezetes kulturafuggo format olt:  lasd a hos motivum,  a jing es 
jang, a jo es rosz szimbolumai,  a mandalak stb stb
Tehat igazandibol a Platoni diskurzusokban egy kummaval sincs tobb mitosz mint 
amennyi  mondjuk  Julis neni traccspartijan elhangzik, csak ez utobbit nem vess
zuk eszre, mivel eppen annyira resze a mi kulturanknak mint Hephaistos Platonen
ak.

Lajos
P.S.
A moderator kitiltotta Budavari Laszlonak a "http://www.math-inst.hu/~para" lev
elezolistan megjelent (Aprl. 26) TUDOMANY olvasotaborat pocskondiazo levelere i
rt valaszomat, Talan igaza volt am akit erdekel es szemelyesen akar valaszolni 
Budavari Laszlonak,megteheti. enmeg kosznom Szebeni Attillanak hogy felhivta ra
 a figyelmemet a neki irt levelem visszapattant..
+ - Osrobbanas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Tobb olyan elmeletrol is olvastam, ami az univerzum kialakulasat 
hagyomanyos osrobbanas nelkul magyarrazza meg, de feltetlezi a 
vilagegyetem egy kezdeti, vegtelenul kicsi allapotat. Ha egy koordinata 
rendszerben Y tengelyen az idot, az X-en a teret abrazoljuk, akkor a 
hagyomanyos, osrobbanasos modell egy V format alkot:  a nulla 
idoben a ter egy "pont" nagysagu. Az osrobbanas nelkuli kepben a "terido" 
egy parabolat alkot. Igy van egy kezdeti idopont, 
amikor a vilagegyetem nagysagga vegtelenul kicsi, de ez a pont a 
parabolan nem igazan hatarozhato meg.
Magyarorszagon a Vilag-Egyetem sorozatban jelentek meg konyvek, amik 
errol a temarol szolnak. 

Viktor
+ - a(z analog) kvarcora bealllithatosaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas (tberke@) !

Valoban igaza van "Daro"-nak, amikor azt irja, hogy a kvarckristaly frekvenciaj
a beallithato. Ugy tudom, hogy az oraba kerulo kvarckristalyok (megadott parame
terekkel) agy automatikus gyartasi folyamatban keszulnek, mint tomegcikk. Az os
szes legyartott kristaly atlagfrekvenciaja az alapfrekvencia, de inkabb alacson
yabb (vagy magasabb ?) a kivant frekvencianal azon egyszeru okbol, hogy ha szuk
seges, allithato legyen. Ebbol a statisztikai halmazbol (-> Gauss-gorbe) alcsop
ortokba soroljak (automatikus valogatassal) a kulonbozo arfekvesu orak kvarckri
stalyait (annal dragabb, minel pontosabb), majd a legnagyobb halmaz kristalyait
 felhasznaljak a "bogli" orakba, amit fillerekert arulnak - Nyugaton (itt nalun
k, ezeket is luxus aron aruljak - ;-]  ). Persze, ha valaki elegedetlen az "olc
son" megvett orajanak a pontossagaval, beviheti az orashoz, aki a kvarckristaly
t "beszabalyozza", valamifele "oraskoszoruvel". Ezt itt nalunk csinaljak (es ez
zel joval emelik az ora "erteket" ;-] - jo uzlet annak, aki ezt csinalja, es va
n kuncsaftja). A boldog oratulajdonos elegedet(t)(len) lehet az eredmennyel ...
 mivel utolag mar nem lehet visszaallitani az eredeti frekvenciat :-( .

Abban Tamas igazad van, hogy nincs az ilyen orakban szabalyozo.

Megemlitenem viszont, hogy az olyan "rezgeskeltokben", amelyek frekvenciaja egy
 kvarckristallyal van stabilizalva (beallitva), altalaban be van epitve egy neh
any pF (pikofarad) kapacitasu kondi (pl. parhuzamos kapcsolasban a kvarckristal
lyal, mivel ugyebar a kristaly is /a ket elektrodajaval/ tkp. egy kondi ... egy
 rezgokor resze), amely eppen arra szolgal, hogy beallitsuk bizonyos hatarok ko
zt a kivant alapfrekvenciat. Ezt magam is kiprobaltam, amikor meg kb. 25 evvel 
ezelott kezembe kerult egy vakuumcsobe epitett kvarckristaly es oszciloszkop se
gitsegevel figyeltem a parhuzamos kondenzator hatasat a kristaly altal keltett 
rezgesek frekvenciajara es amplitudojara. Tanulsagos kiserlet volt ez a javabol
 . Diakkori foglalkozasokra melegen ajanlom, mivel a mai fejletteb technologiak 
sokszor eltompitjak a fiatalok erdeklodeset a vilag valodi, alapveto jelensegei
 irant.) . Ha sikerulne olyan mini forgokondit kifejleszteni, amely orascsavarh
uzoval allithato lenne, otthon - mikroszkop allatt - magam is beallitanam az or
am pontossagat. Viszont ... valoszinuleg a szabalyozo kondi dragabb lenne, mint
 maga az ora ! Megerne ?

                                Udv,
                                        Pe'ter
> ----------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, TU FEI KTEEM Kosice
e-mail          : 
> ----------------------------------------------------------
+ - Re: *** TUDOMANY *** #75 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!
 
> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: sinagyu + osrobbanas ( 75 sor )
> Idopont: Fri Apr 25 12:30:46 EDT 1997 TUDOMANY #75
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

MOKA OFF

Amit a sinagyurol irtal, az nagyon erdekes. Kerdesem: a sinnek nyilvan
van szerepe, akkor van surlodas is. Nem tul nagy ez a surlodas ahhoz,
hogy megerje?
Magneses gyorsitassal es palyairanyitassal szerintem jobb lenne. Bar
dragabb.

Steven Hawking elmeleterol Paul Davies konyveben olvastam egy oldalnyit.
A lenyege, hogy 
MOKA HALALKOMOLYAN OFF 
a vilag keletkezesenel a negy dimenziban nem kulonult el az ido, hanem
fokozatosan fordult ki. Igy az idokordinatanak a kezdete
elmosodik->nincs kezdet problema.

UDV: BM

MOKA ON  

CSting vitz;
vitz=VitzIras();
WriteToMoka(vitz);

MOKA OFF
+ - energiatermelo torony (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!

ialbert irt egy vakumos enertgiatermelo toronyrol az urbe. Mar elnezest,
de szerintem egyaltalan nem mukodne (lehet, hogy O is ironianak
szanta?). Gondoljuk meg. A nyomaskulonbseg a legkorben is megvan, de a
Fold gravitacioja megtartja a legkort. Ezen mit sem valtoztat a torony.
Hacsak nincs a toronynak valamifele hajszalcsoves effektusa, de
levegovel szerintem ez nem jelentos.

Udv: BM
+ - oxigen a Marson + kvarc hangolasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A tiszta oxigen egyebkent sem jo (lasd a TUDOMANY valamelyik mult heti 
szamat), es a CO2 is mergezobb, mint amennyire kiszoritja az oxigent.
(szampelda: 5% CO2 a levegoben kozeli halalt jelent, azonba ha csak a
zoxigent csokkented 21 -> 16%-ra, vigan elhetsz otven-szaz evet.)
Ezen kivul a Marson szinte semennyi oxigen nem maradna (mint ahogy
a keveske felszini viz UV-feny hatasara torteno bomlasabol szarmazo
oxigen es hidrogen is uccu elhagyja a bolygot - ebbol szamoltak ki a
felszini viz mennyiseget). Ja, es a molekulak nem mind atlagsebesseggel
mennek (Gauss-eloszlas), mindig van nehany gyorsabb stb. Az atlagsebes-
seg pedig a homerseklet fuggvenye.

> Miert nem ul le a legkor CO2 tartalma teljesen le a foldfelszinre?
Mert fuj a szel.

                                ***

A kvarcot egyszeruen lehet hangolni. Hint: mechanikai rezgest vegez.
A hangolas tehat koszorukovel tortenik (maskepp hogy csinalnanak $1-ert
10.000000 MHz-es kvarcokat?) A hangolas nem kivant modja, ha nehany kobo
 molekula bediffundal a kristalyba, novelve a tomeget ezzel csokkentve a
frekvenciajat. Ezert jobb a kvarcokat gaztomoren lezart uvegtokban tartani.
A rovid tavu stabilitashoz persze meg termosztalni is kell, de az nem nagy
dolog.

Udv/Laci
+ - Re: Kristaly hangolasa... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Nem tudtam megallni, hogy ne avatkozzam be a kvarckristaly
hangolas problemajaba.
szgyula irta:
> Szerintem az eredeti kijelentes arra utalt, hogy
> ha 173.82 kHz-re van szukseged, akkor tudsz kozel ilyet gyartani,
> es az elkeszult darabokbol kivalasztod azt, ami elegendo pontosan
> megkozeliti az erteket, amit akarsz.
Ez a freki "tul alacsony", hogy pontos legyen! A gyakorlatban ezt
ugy szoktak realizalni, hogy ennek a frekinek az n-szereset vesszuk,
s leosztjuk. Pl. a fenti ertek 100-szorosa = 17.382 MHz, ez mar eleg
konnyen legyarthato viszonylag nagy pontossaggal. (Sot, ha jol em-
lekszem, a kHz nagysagrendu kristalyok ara kb. egy nagysagrenddel
magasabb, mint a MHz tartomanyuake!) Egy 100-as orajel
oszto pedig meg amator viszonyok kozt sem kerul szinte semmibe.
(Ha meg nagyobb pontossag kell, akkor az egeszet egy un. kristaly-
kalyhaba rakjak, ami adott hofokon tartja az oszcillatort.)
Tudomanyos erteku magyarazattal nem tudok most szolgalni, utana kell
nezni. A lenyeg, hogy technologiai es egyeb (nem emlekszem, milyen)
okok miatt a kb. 5-50 MHz nagysagrendu kavicsok a "legpontosabbak".
Jo pelda: a lengyel piaci "kvarc"-orakban (es a PC-k belso orajaban)
:-))) 32768Hz az orajel. Az igenyesebb orakban (de vehetjuk aka'r a
nagyon olcso Ruhla [volt NDK] gyartmanyu "kvarc"-ebresztoorakat is)
a kristaly mar 4.096 Mhz, azaz 125-szoros, es ez meg is latszik:
ezek az ebresztok joval pontosabbak!

Udv: Karoly
-- 
Karoly Kovacs
Siemens AG Austria
mailto:
+ - Kvarc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Az az igazsag, hogy a kvarckristaly (mint elektronikai elem) tulajdonkeppen
>felirhato nehany kondenzetorral, ellenallassal es tekercsel, amik
>meghataroznak az
>elektromos tulajdonsagait. Persze ez csak a meretezes konnyitesere van
>kitalalva, de ha megvizsgalsz egy kvarcot annak van kapacitasa es
>induktivitasa is. Egy soros kondenzatorral vagy tekerccsel MHz merteku
>elhangolasokat is el lehet erni.
>A stabilitasrol meg csak annyit, ha nincs termosztatban legfeljebb
>karorahoz jo

Namost azert ez nem egeszen igy van. A kvarc felirasa LRC tagokkal
*egy model* ami addig igaz, amig a kvarc magaban van. Egy LC rezgokor
az elektromos es a magneses energia ide-oda alakulasa alapjan mukszik.
A kvarc ezzel szemben a kristaly mechanikus rezgesbehozasaval
buveszkedik, es a termeszetes frekvenciatol csak igen kis mertekben
teritheto el. Ez az igen kis mertek termeszetesen lehet tobb MHz,
megfeleloen sok szaz megas kvarccal.

A stabilitasarol, mondjuk felutve a a IQD kristalykatalogust
megtudhatjuk, hogy megfelelo AT metszetu kristalyt hasznalva
-30 es +80 fok kozott a frekvencia +/- 10ppm -en belul marad.
(+0 es +50 kozott nagyjabol +/- 1ppm is elerheto).

Hogy ez jo-e masra, mint karorara, azt nem tudom biztosan, karoraban
en biztos elviselnem azt a 2 masodpercet egy evben.
Azert eleg jol elvan a radiokban, tevekben, szamitogepekben,
tavadatfeldolgozo rendszerekben, raketakban es miegymasban is.

Zoltan
+ - Re: energiatermelo torony (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ugye ez csak vicc volt?

egy kis piszkalodas inkabb, nemregiben egy eloado azzal viccelt, hogy
vakuumot a legolcsobban ugy lehetne eloallitani, hogy az urbol egy csovon
levezetjuk, innen jott az otlet a bohockodasra.

egy kicsit furcsa, hogy altalaban olyan fakba vannak a fejszek vagva,
egyszer az evoluciora mernek megsemmisito csapast aztan a
relativitaselemet mond csodot es effelek. Vajon miert erdekes az
alapjaiban rengetni a vilagot? Kisebb de *valoban* aktualis dolgokrol
kellen irni.

Mint:

Tudjatok-e hogy a fizikaban egy elegge aktualis tema a "granular matter"?
ezkb annyit tesz mint szemcses anayag, pl. homok, por stb. Azert erdekes
ezek tanulmanyopzasa mert meglepo tulajdonsagokat fedeztek fel mechanikai
viselkedesukben.

Elsosorban a halmazallapotuk nem teljesen definialt egyreszt folynak,
lehet onteni de masreszt kepesek nyirofeszultseg elviselesere mint a
szilard testek, nincs sajat alakjuk, de peldaul a nyomas belul egyataln
nem no az melyseggel. Tehat pl egy homokkal toltott csoben a cso aljan a
nyomas ugyanakkora mint a kozepen, ez azzal magyarazhato hogy
boltozatszeru arkadok alakulnak ki a falak kozott. 

Van egy erdekes szegregalodas is (szetvalasztodas). Van egy sokkal nagyobb
golyonk es aprobb golyok koze teszuk, egyszeru razzassal a nagy
golyo  feljon a felszinre es ez fuggetlen az anyagi minosegtol.

Ha nedvsitjuk a homokt, megszilardul, homokvar, emlekeztek? Kiszarad,
leomlik. Erdekes kiserleteket vegeztunk kulonbozo folyadekotmennyiseget
adtunk apro golyokhoz, mertuk a statikus doleszoget (angle of repose),
meglepoen keves folyaddek hozzadasaval 10-30 fokot valtozott ez a szog.

Nagyon keves azt jelenti hogy nano es mikrometer nagysagrendo volt a
folyadekreteg a golyokon, felallitottunk egy modellt is a stabilitas
leirasara, szep egyenleteink lettek amleyek egy szabad parameterrel
rendelkeztek, A szabad parameter az egy hidban levo folyadek mennysege
volt. (hid a ket egymast erinto golyo kozti folyadek). A szabad parametert
ugy valasztottuk meg hogy az elso adat egybeessen, a tobbi adatra a
kiserleti es az elmelti gorbe kituno egyezest mutatott. A szabad parameter
szerint a folyadek 98 % nem vesz reszt a kolcsonhatasban. 

Es hogy mennyire aktualis dolog: az ebbol irt cikkunket nemregiben
fogadtak el a Nature-ban. Ezzel azt akarom mutatni hogy vannak dolgok
amivel el lehet jatszadozni, es nem kellenek hozza sem 20 ezer dollaros
kiserleti eszkozok sem pedig evekig tarto szamolasok. 

csak jot,

i.a.
+ - okologiai valtozasok a Venuszon ill a Foldon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!

Th(A)n irta a Venusz algasitasaval kapcsolatban, aholis kerdeses, hogy
mennyi ido alatt lehetne lakhatova tenni.

>Azert ilyen meretu okologiai valtozashoz meg az ezer ev is igen 
> gyors szerintem. A foldon az elso egysejtuek utan meg tobb
> millio evig tartott, mig a maihoz hasonlo legkor kialakult (ha
> jol tudom), pedig biztos lehetsz
> benne, hogy azok is exponencialisan szaporodtak.

Volna egy fontos korulmeny. A kerdes, hogy a Foldon az elso
fotoszintetizalo eloleny megjelenese utan mennyi ido alatt lett
oxigendus a legkor. Ugyanis mi a Venuszra kesz algakat szallitanank.
Megint mas kerdes, hogy mukodne-e a dolog.

Udv: BM
+ - idougras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT!

Idoutazas, logika es oksagelv temaban.

tfh. van idoutazas es ezentul ervenyes az oksagelv.

Mit ertek oksagelv alatt? Egy olyan torvenyt, amely kimondja, hogy az
univerzum egy adott idejeben levo allapota, es egy kesobbi allapota
kozott definialt lekepezes

1) fuggveny
2) folytonos
3) kolcsonosen egyertelmu

(kvantummechanika egyenlore mellozve).

Az 1) pont igazabol nem ellenorizheto, hiszen teny, hogy a vilag egy
allapotot vesz fel. Filozofiai kerdes, hogy vajon masikat felvehetne-e,
es mit ertunk ezalatt.
A 2) es 3) pont azonban kiserletileg is igazolhato (persze matematikai
ertelemben bizonyitani nem tudjuk, de ez a legvaloszinubb, nem
bizonyitott fizikai axioma).

Namost vegyunk egy idogepet. Ez a t_2 idobol a t_1 idopontba mukodik
(t_2>t_1). Legyen az univerzum allapota t_1-ben a1, t_2, ben a_2. Az
idogep akkor mukodik, ha a_1-t valamilyen a_1'-be valtoztatja. tfh. Mind
az idogepre, mind a vilagra ervenyes z oksag elv, azaz leteznek az fv es
fi oksagelv fuggvenyek.
fv(a_1)=a_2 es fi(a_2)=a_1'. Igy a t_2-ben vett allapot az idogep
mukodesevel fv(fi(a_2))=a_2'!=a_2, ami mar elegge ellentmondasos.
Mit csinal ezutan a vilag? Elkezdi iteralni a dolgot? Ezutan tobb dolog
lehetseges. Lehet a rendszernek fixpontja, ez lehet vonzo, es taszito,
lehet periodikus pontja, es lehet egyeb. Szerintem egy olyan bonyolult
rendszer, mint a vilag, tuti, hogy nem egy vonzo fixpontba konvergalna.
Mindenesetre kerdes, hogy mit erzekelnenk mi emberek a kulonbozo
esetekben. Az adott fv-re kulonbozo fi-ket veletlenul, vagy
mesteresegesen adagolva, az f_i(f_v) fuggveny tutira nem lesz
megnyugtato tulajdonsagu.
Ennyit az elmeletrol. A kulonfele elmes esetek (sci-fi, az en aramkorom)
ettol abban kulonboznek, hogy ott nyilvanvalo a furcsasag.

Es most kvantummechanika. A problema ugyanez, csak valoszinusegek
szerepelnek. A furcsasag ekkor persze csak valoszinusegi furcsasag.

Udv: BM
+ - legkor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Toth Andras irta:
> veszem a bolygo meretet es tomeget, ebbol kiszamolom a
> felszinen a g-t, ill. ebbol a szokesi sebesseget. Aztan ezt tudom
> hasonlitgatni a gazok molekulainak atlagos sebessegevel a kivant
> homersekleten es nyomason. Jol gondolom?

        Majdnem. Persze van pontosabb szamolas is, de durvan valoban
valahogy igy lehet becsulni. Pontosabban felirod a vizsgalt gazra a
Maxwell fele sebesseg eloszlast. Ebben ugye a homerseklet is szerepel a 
nyomas viszont nem. Az atlagos sebessege a molekulaknak par szaz m/s. De
itt nem ez a lenyeges, hanem vegyed a szokesi sebesseget (vagyis nem a g
a fontos, hanem a v(szokesi)). Integrald ki a Maxwell eloszlast v-tol
vegtelenig.
        Ekkor megkapod a molekulak, hany szazaleka rendelkezik a szokesi
sebesseggel. Ez meg nem eleg, mert kell egy ido faktor is. Sajna annak
becslesere most nincs semmi otletem, de a kettot kombinalva tudod
megmondani, hogy t ido alatt a legkor az adott gazbol mennyit veszit.
Ne felejtsuk el, hogy a molekulak fele eppenseggel lefele megy a szokesi
sebesseggel, tovabba mielott megszokne par millioszor meg utkozik.
Magyaran csak a felsolegkorbol tud megszokni.
        A Foldrol par szazmillio ev alatt csak a H es a He tud megszokni,
a tobbi itt ragad.
        A fentiekbol kovetkezik, hogy barmilyen nagy is a bolygo, nagyon
sok ido mulva mindenkeppen elvesziti a legkoret.

Horvath Pista
+ - Kvarckristaly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A kvarckristaly mint ketlabu alkatresz jellemzheto impedanciaval (ellenallassal
) a frekvencia
fuggvenyeben. Egyedi sajatossaga az, hogy elesen tud valtozni ez az impedancia
bizonyos frekvenciak kozeleben. Ugy is mondjak , nagy a josagi tenyezoje.
Ezt a nagyon frekvenciafuggo viselkedest a rezonanciafrekvencia (ak) korul lehe
t
kihasznalni rezgokorok tervezesekor.

A fenti okfejtes csak linearis viselkedesu rendszereknel ertelmezheto. Szerencs
ere a kvarckristlay elegge ilyen. Tovabba az aramkoroket regota ugy tervezik, h
ogy gyakorlatilag tapfeszfuggetlenul vislekednek egy adott hatarig. Ezen ket ok
bol
sincs semmi koze az elem kimerulesenek a kvarckristaly meghajtasahoz, annak 
jellemzoihez meg plane nem. Inkabb lehetne homersekletfuggesrol beszelni, ami n
agyon kicsi.


Somogyi Henrik.
+ - Newton gravitacios torvenyenek pontositasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Most sikerult egy igen erdekes fizikai jelensegrol a kitalalojanak az 
irasat megszerezni. Szivesen vesz fel kapcsolatot minden erdeklodovel. Ugy 
erzem ez olyan dolog, ami megerdemli a figyelmet:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
NEWTON GRAVITACIOS TORVENYENEK PONTOSITASA

Az utobbi evekben Magyarorszagon fantasztikus tudomanyos eredmeny
szuletett.

Sarkadi Dezso elmeleti fizikus, a jelen sorok iroja, elmeletileg
bebizonyitotta, hogy a gravitacios kolcsonhatasi energia (csatolasi
energia) egyenlo tomegu, suruseg-eloszlasu es geometriaju testek kozott
zerus. A bizonyitas alapja a teljes gravitacios energia (csatolasi es
sajatenergiak osszege) megmaradasanak kovetelmenye.

Az elmeleti eredmenyt az elmult evekben eloszor kiserletileg Bodonyi
Laszlo miskolci epiteszmernok igazolta, aki a gravitacios mereshez
fizikai ingat alkalmazott.
A BME Paksi Kihelyezett Foiskolai Tagozatan 1996 nyaran a legkorszerubb
elektronikus merestechnika felhasznalasaval, szinten fizikai ingaval,
sikerult lenyegesen pontosabban kimerni es kiserletileg igazolni az
egyenlo tomegu /egyforma/ testek kozotti zerus gravitacios kolcsonhatast.

A meresi eredmenyek alapjan Newton gravitacios erotorvenye

                  F=Gm(M-m)/r^2

alakra modosul. Tudomasunk szerint a vilagon eddig meg senki nem
vizsgalta az egyenlo tomegek kozotti gravitaciot. Mivel a kiserletileg
meghatarozott gravitacios allando relativ pontossaga jelenleg 1-2%, a
korrigalt gravitacios torveny ellenorzese a Naprendszeren belul nem
valosithato meg, csak laboratoriumi korulmenyek kozott, vagy
mesterseges hold fedelzeten. A Fold tomege kb. 300 ezerszer kisebb a
Nap tomegenel, a Jupiter tomege a Nap tomegenek ezredresze, tehat meg a
Jupiter eseteben is az uj gravitacios torveny ezrelekes elterest jelent
az eredeti Newton torvenyhez kepest. Ez pedig belul van van a G ismert
pontossagan.

A Pakson megvalositott fizikai inga karhosszusaga 75 cm, teljes tomege
28 kg.
A meresekhez viszonylag nagy lengesi ido beallitasok szuksegesek /40-80
masodperc/, ugyanis a meres erzekenysege az inga lengesi idejevel aranyos.
A fizikai inga a gravitacios csatolasi energiat meri, a gravitacios
energia atadasi folyamathoz meghatarozott idoallando is tartozik. A
paksi meroeszkoz lehetove teszi ezaltal a dinamikus gravitacio
tanulmanyozasat is.


Sarkadi Dezso okleveles fizikus
E-mail: 
Mh.tel:(75)317-898
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
  Csao: Petya.   Mailto:
+ - osember, radon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Horvath Pista irja:


>        Ha a radon ennyire dus a barlangokban, akkor ez milyen hatassal
>lehetett az osemberre? Vagy a neander-volgyi eppen ezert halt ki? :)

Valoszinuleg ez is kozrejatszhatott abban, hogy az atlageletkor nem volt tul
magas. De mivel a radon okozta karosodas hosszu evek alatt vezethet esetleg
halalos kimenetelu betegseghez, a nemzokepes kort meg vigan elerhettek.
Ekkor pedig a populacio tulelese mar biztositva van. (No jo meg nehany ev az
utodgondozasra...) NCsaba
+ - 3D kep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tudtok-e olyan 3D jellegu kepalkotasrol, melyben nem a megszokott interferencia
a szereplo.

Koszi.

Somogyi Henrik. )
+ - CO2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Matyi es egyeb ketelkedok!
Orulok hogy ekkora erdeklodest keltett a Mars es Venusz ugyben kuldott leve-
lem. Sajnos azt kell latnom hogy Ti is aldozatul estetek a kozepiskolas kemia
egyik csusztatasanak ( lehet hogy nem a megfelelo szot hasznalom), ahol is
a CO2-t allandoan a CO-val vetik ossze, mondvan hogy a CO mergezo, a CO2 ar-
talmatlan. Nos lehet arrol vitatkozni, hogy mit tekinthetunk mergezonek, de
ha most gonosz volnek, azt mondanam, probald meg a tudodet teliszivni hirte-
len egy nagy slukk CO2 vel. Ne tedd, ugyanis abban a pillanatban sokkot kap-
nal es bekrepalnal. A dolog mar 50% CO2 nel bekovetkezik. Gondolkoztal mar 
azon, hogy miert nem tudnak feljonni a muksok a borospincebol, amikor erzik
hogy baj van? 20 m-t azert meg elszaladok ha nincs levegom. A sokkra vonat-
kozo infot edesanyam " A belgyogyaszat alapvonalai" cimu konyvebol vettem.
Mashol is talalkoztam mar azonban azzal hogy mar viszonylag keves CO2 is
mergezesi tuneteket valt ki az emberbol, melyek a cianozishoz, hasonlatosak.
Magyaran mergezonek tartom a CO2-t mert mar viszonylag kisebb mennyisege is
(10%) artalmas az elettani folyamatokra, akar van O2 mellette, akar nem.
Hogy a fent emlitett tuneteket nem csak az O2 hianya okozza egyszeruen, arra
egy masik bizonyitek, hogy nyugodtan teliszivhatod a tudodet heliummal, attol
semmi bajod nem lesz, mar ha nem tartod benn addig, amig meg nem fulladsz.
Vagy peldaul javaslom a habszifonban levo N2O-t, ettol meg jol is erzed magad.
Ez ugyan taplalja az egest, de a biologiai oxidaciot nem. Ez egyebkent a
kejgaz, egy mellekhatas nelkuli kabszer, nem is rossz, es kifujas utan a hatas
hamar elmulik. (kb 1 perc)
Maradok tisztelettel
Gazember
+ - Neummanrol ujra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irja
>kisse ketlem a Neumann Janossal kapcsolatban elmondott tortenetet,
>a ket vonattal meg madarral, ugyanis a feladat maga trivialis,
>kozepiskolai tudassal azonnal megoldhato, a vonatok talalkozasaig eltelt
>ido 1 ora ugyanis mindket vonat 50km/h-val halad, a tavosag az elejen
>koztuk 100 km. A madar tehat egy oran at repul 75km/h-as sebessegel

>Altalaban leteznek egyszerubb de hosszabb megoldasok es rovidebb de sokkal
>"elegansabbak" amelyek valamilyen frappans fordulattal sikerulnek. Ebben
>az esetben nincs semmi dicsoseg egy hosszabb es nehezebb megoldasban.
>Szerintem.

A tortenetet nem tudom garantalni ( ti nem voltam ott ;) ) csak
anekdotakent ismerem. A megoldas ertekerol pedig csak egy gondolat.
Azert meg valaki nem ostoba mert nem gondolkodik hogyan kell csonakot
epiten, ha tud jarni a vizen. ( Ha nem ertesz velem egyet probald
meg fejben kiszamolni a mertani sor kvocienset es tovabb ... :) ) 

A torony elmelet ugye csak trefa ?

                                             Sipos Attila
+ - lenyelem a bekat... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Andras,

koszonom a www cimet. Cserebe lenyelem a bekat, hogy lebeg a beka:-)

>Nem ertem a magneses terben lebego bekaval kapcsolatos ketkedest,
>ertetlenkedest, Mizsei kozbeveteset a szupravezeto bekarol, es Otvos Edit
>hireszteleset sem a hipnotizalt bekarol. 

Reszemrol leginkabb az ellen tiltakoztam, hogy a hipnozisnak van valami
koze a dologhoz. 
A szupravezeto beka meg lebeg a magneses terben, ahogy irtam,
mert nem nyeli be az erovonalakat. 

Ha a beka nem szupravezeto, akkor is lebeghet, nagyjabol ugyanolyan fizikai
okok miatt, mint a szupravezeto, de akkor tenyleg nagyon
eros magneses ter (vagy nagyon kis gravitacio:-) kell. 
Erre valoban nem gondoltam.

Azert szamoljunk egy kicsit.
A 16 Tesla magneses terhez egy 10cm hosszu, 100 menetes tekercsbe
kb. 12000 amperes (kb. egy villamcsapasnyi) aramot kell tartosan bevezetni.
Szoval a mutatvany gyakorlati kivitelezese nem egyszeru, ovintezkedesek
hianyaban konnyen megsul a beka. Nem veletlen, hogy a kiserletet
csak specialistak tudjak megcsinalni a gyakorlatban. 

Ennel mar sokkal egyszerubb a csapagygolyo lebegtetese, de, ahogy irtam, 
ahhoz meg egy visszacsatolt rendszert kell epiteni.

Janos (Vaskalap)
+ - reagalasok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Slovak Republic]
> Temakor: Re: alom,halal ( 22 sor )
> Idopont: Mon Apr 28 07:22:53 EDT 1997 TUDOMANY #78
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Eddig meg en sem haltam meg almomban,viszont nem latom akadalyat,
mert ne halhatnank meg almunkban.Csak azt hiszem a meggyozodeses ateista
almodo egy kicsit bajban lenne,hisz annak a halal egyenlo a nemlettel,
tehat fel kellene ebrednie.A fantaziadusabb almodo el tudna,kepzelni
vmifele lelket ami kiszall a testebol es mint lelek elne az alomeletet.
Az egesznek szerintem nincs sok ertelme (marmint az alomelet utani elet

Ok. Ha van valaki aki almaban meghalt mar elfogadom az ervelesed.
Ha nincs, akkor nem.
Ilyen ecceru:)

-------------
Mielott meg viccnek vennetek. :-))
Nem arra gondoltam, hogy Jozsi almaban reszeg volt, hanem csak ugy
altalaban arra, hogy letezhet olyan pszichofiziologiai hatas,
mint amilyent Jozsi tapasztalt.
--------
Ha reszeg vagyok nem alszok hanem hanyok :)
Jozsi
--
keves oxigen, meg kevesebb nitrogen, aztan a tobbi nem szamit (ha rosszul
tudom az aranyokat, kerem a vegyeszek javitsanak ki). Namost ha jol emlekszem
arra a bizonyos tablazatra, akkor a negybol ketto (H es N) igencsak hianycikk
a venuszon, tehat igen hamar megfogjak a moszatpopulacio novekedeset...
---

Van valamennyi vizgoz a Venusz legkoreben amiben van hidrogen. Sot! A
sugarzas miatt eltavozo hidrogen gaz (H2) egy koronak alkot mind a Venusz
mind a Mars eseteben. (Ezt ugyertem, hogy pl. a viz a vilagurbol erkezo
sugarzasok hatasara elbomlik).
------------
homersekleten es nyomason. Jol gondolom? Ha igen,akkor meg egy kerdesem
lenne... ize... szoval.... oooo... hogy szamoljuk ki azt a bizonyos
molekula atlagsebesseget? (bocsanat, hogy kozepiskolas tananyagot
kerdezek...)
---
Ha jol emlexem: SQRT(3kT/R)
Aholo SQRT a negyzetgyok, k a Boltzmann allanmdo, T az abszolut homi, R az
egyetemesleges :) gazallando, "/" az osztas jele.:)
(Lehet hogy rosszul emlexek a kepletre, mielott nekiesel szamolni, elobb
vard meg a tobbiek hozzaszolasat vagy lapozz fel valami fizika konyvet.)

--
Mas: van nap amikor nem kapok Tudomanyt, van amikor 2-t. Ilyen
kvantumcsomagban dolgoznak a moderatorok?:)
( 0 2 0 2 0 2) :)

Jozsi
+ - Idogep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado : Horvath Pista    Penn State
>
>        Szerintem az nagyon keves, hogy odairtad. Semmi konkretumot nem
>irtal arrol, hogyan alakulhat ki az elrendezes. Tovabba nem artana egy
>becslest adni a kialakulasi valoszinusegre.
>Azaz, szeretnem igazolva latni, hogy ilyesmi letre is johet. Ket lepest
>varok el a bizonyitasban.
>
>1. Valoban letre johet ilyen elrendezes. (elvileg)
>2. Igazolni kellene azt is, hogy veges idon belul letre is jon.
>

Oke, Pista. Te kuldod az idogep pontos tervrajzat, mukodesi mechanizmusat,
kornyezetenek leirasat, en kuldom a bizonyitast es a szamitasokat. :-)

Peter

Ps.: Nem viccbol irtam !
+ - A'lom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi !

Nekem is vannak ezzel a dologgal kapcsolatban elmenyeim .
Mar velem is tortent olyan , hogy almomban tortent valami ,
es meghaltam . Pontosabban csak meghaltam volna , mert
mielott bekovetkezett volna a pillanat felebredtem . Utanna
furcsa erzes keritett hatalmaba . Nem tudtam pontosan ,
hogy hol vagyok , es minden olyan furcsanak tunt .
Persze ez csak egy pillanatig tartott , de az a pillanat pont 
eleg volt .

Mar sok emberrel beszelgettem errol az alom-halal dologrol ,
de meg senkivel nem tortent olyan , hogy meghalt volna almaban .
Mindenki az utolso pillanatban felebredt . 

ps.: aki mar halt meg almaban az irjon valamit arrol , hogy milyen
       volt , es mi tortent vele 'odaat' .


                 \///////
                 ( 0-0 );
----------oo0--- (_) ---0oo------------------------------------
-=  Gludovatz Gabor
-=  
-=  http://www.kiskapu.hu/users/ggabor
-=  IRCNick : Crow 
-=  UIN : 861404
> ---------------------------------------------------------------------
+ - Re: Radon + osember (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A radioaktiv sugarzasrol tudni kell, hogy ket modon fejtheti ki
hatasat.
        Az egyik az un. determinisztikus hatas ami csak igen nagy dozisok
(min.: 500-1000 mSv) elszenvedese eseten mutatkozik meg pl. sugaras 
balesetek, atomrobbantasok stb. Ez egy adott szovet (v. szovetek)
nagymerteku karosodasabol ered, es a kovetkezteben kialakutl betegseg
(pl. leukemia, csontszarkoma stb.) lefolyasa es kezelese altalaban jol
ismert.
        A masik az un. sztohasztikus hatas, ami mint a neve is utal ra,
egy valoszinuseget jelent. Ezt a dozimetria mai allasa szerint ugy
ertelmezik, hogy a kapott sugarterhelessel egyenesen aranyos valamilyen
kesobb kialakulo betegseg bekovetkezesenek valoszinusege.
        Na itt jon a radon. A belole szarmazo alacsony dozisok (nehany
mSv) egy kicsit megnovelik annak a valoszinuseget, hogy mondjuk 20 ev
mulva (de lehet 5 vagy 50 ev is) pl. tudorakot kapunk. Ugy, hogy abba meg
senki nem halt bele kozvetlenul, sok Rn-t szivott be. A szegeny osemberek
pedig altalban nem eltek annyi ideig, hogy ilyen lassan kialakulo
elvaltozasok kifejlodhessenek bennuk, vagy ha igen az a nehany eves
eletkor-rovidules a faj fennmaradasa szempontjabol igazan nem volt
jelentos.
        
        Udv:
                                          Nenyei Arpad

                                     

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS