1. |
Bela's editorial (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
2. |
Lengyel u't vagy magyar u't?... (mind) |
233 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Lengyel u't vagy magyar u't?... (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
4. |
Elek on Csurka (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
5. |
Romanian-Hungarian relations (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
6. |
Answer: to whom? (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
7. |
Torgyan's influence (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
8. |
The word "vigasztal" (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
9. |
Ruining your new company (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: Romanian-Hungarian relations (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
11. |
politika - gazdasag (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
12. |
Re: **FREE Trial Pack of Middle School - College Essays (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
13. |
Re: Romanian-Hungarian relations (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: politika - gazdasag (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
15. |
Millcentenial correction (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Bela's editorial (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
I want to thank Bela for his more neutral approach and editorial re:
Vadasag/Voivodina. I would like to point out one thing I didn't care for.
He termed Yugoslavia an "unnatural" thing. I bring this up because the
geographer in me rails at the idea of a natural state. We left the ideas
of natural states years ago. STates always have been created by power,
held by power, not from any naturally given form or power from above. Please
don't privilege this sort of logic. Some people who study political
geography don't see the problem with the natural border of the Danube
returning Pozsony to Slovak control. Please note, this is not bait to
flame over, just a way of using the term natural.
Otherwise, excellent piece. I had the chance in April to visit a friend
and her family in Szabadka/Subotica and then went to Ujvidek/Novi Sad.
During this trip I was able to talk to an editor of the Hungarian
language paper in Subotica. He was full of information and confirmed that
many young men and women had left for Hungary. He told me that his staff
were all the older people, and that there was very little of a new
generation to carry on his paper's work.
The friend I visited (she studies in Pecs) complained that there were no
Magyars among the leadrship, the police, etc. My presence there and my
criticism, questions, etc, were tough for her. However, it was tough for
me to listen to a family member tell me that the Bosnians started the
whole thing and that "half-breeds" should be killed. Interesting since this
man's grandchild is Hungarian-Croat, but then I assume he was only
talking of Bosnian-Muslim mixes.
I will try and find the notes from the interview and post them this
weekend. One note, that if you will be in Hungary and want to see the
situation in the Vadasag, American citizens do not have to pay for visas,
but you can't get them at the border either. They must be picked up at an
embassy. I think everyone else (Brits/Germans) has to pay.
Darren Purcell
Department of Geography
Florida State University
|
+ - | Lengyel u't vagy magyar u't?... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
( George Stirling is the editor-publisher of the
Independent Hungarian News Service monthly.
Mail address:
4301 Columbia Pike #729
Arlington, VA 22204, USA
Tel/Fax: (703)-553-0473 )
Stirling Gyo~rgy: Lengyel u't vagy magyar u't?...
A magyar ado'ssa'gke'rde's megolda'sa'nak leheto"se'geit latolgatva,
leguto'bb
utaltunk arra, hogy Moszkva, Varso' e's Szo'fia ma'r e'vekkel ezelo"tt
"bedobta'k a to~ru~lko~zo"t" e's ra'sza'nta'k magukat azokat a le'pe'sekre,
amelyekkel sikeru~lt hitelezo"ikbo"l to~rleszte'si ko~nnyebbse'geket
kizsarolniok. Mert ami ezeknek az orsza'goknak pe'nzu~gyi taktika'ja't
illeti, azt nyugodtan nevezhetju~k alig leplezett politikai zsarola'snak
is: olyan va'laszta's ele' a'llitotta'k hitelezo"iket, hogy vagy
beleegyeznek az o" a'ltaluk szabott felte'telekbe e's ko~nnyite'seket adnak,
vagy nemcsak a pe'nzu~kre vethetnek keresztet, de sza'molhatnak az
orsza'gban anarchia'val, de legala'bbis nyugtalansa'ggal e's a politikai
egyensu'ly meginga'sa'val. Terme'szetesen a to"ke'sek, akik nem szeretik a
forradalmakat, inka'bb az elso" megolda's mellett do~nto~ttek: hogy
legala'bb a veszett fejsze nyele't megmentse'k, hozza'ja'rultak a
ko~nnyite'sekhez e's beleto~ro"dtek abba, reme'lve, hogy igy pe'nzu~kbo"l
valamit visszakapnak.
Az ado'ssa'gok egy re'sze'nek leira'sa me'g mindig kisebb
vesztese'get jelentett sza'mukra, mint ami a stabilita's felborula'sa
esete'n e'rte volna o"ket. Ennek nyoma'n pedig az e'rdekelt orsza'gokban
azo'ta ma'r to~bb-kevesebb javula's mutatkozik e's az a re'mla'ta's sem
igazolo'dott be, hogy elveszitette'k volna hitelke'pesse'gu~ket: ne'ha'ny e'
v
eltelte'vel, ahogy megmutatta'k a cso~kkentett ado'ssa'g to~rleszte'se're
valo'
ke'szse'gu~ket, a bizalom visszate'rt e's isme't kaptak hiteleket
iparfejleszte'sre, moderniza'la'sra, befektete'sekre s egye'b produktiv
ce'lokra. (Nem u'gy mint annakelo"tte, amikor az a ke'ptelen helyzet a'llt
elo", hogy aze'rt kellett mindig u'jabb e's u'jabb hiteleket felvennio~k,
mert ma'ske'pp nem tudta'k volna fizetni az egyre nyomaszto'bb
ado'ssa'gterhet, illetve az egyre no~vekvo" kamatokat. Eze'rt fontos pld.
Magyarorsza'g sza'ma'ra a "hitelke'pesse'g" mego"rze'se!... Meg lehet ezt
e'rteni norma'lis e'sszel?...)
Ha ma'r beleva'gtunk a su~reje'be, ideje, hogy egyszer sorravegyu~k, milyen
megolda'sokkal e'ltek a to~bbi volt un. szocialista orsza'gok, amelyek a
hetvenes-nyolcvanas e'vekben e'ppen u'gy elado'sodtak, mint Magyarorsza'g,
de ku~lo~nbo~zo" utakon haladva, ma's e's ma's mo'dszereket alkalmazva
valahogy kievicke'ltek az ado'ssa'gka'tyubo'l e's ma sokkal elo"nyo~sebb
helyzetben vannak, mint haza'nk. E's itt elo"lja'ro'ban ro~gto~n meg kell
jegyeznu~nk: Magyarorsza'g nemcsak abban vezet, hogy a vila'g mintegy
sza'z elado'sodott orsza'ga ko~zu~l a legsu'lyosabb ado'ssa'gteher nehezedik
ra', olyan e'rtelemben, hogy az egy fo"re eso" ado'ssa'g o~sszege itt a
legmagasabb, hanem egyetlen valamennyi ko~zu~l, amelyik eddig nem ke'rt
ado'ssa'gko~nnyite'st (a'tu~temeze'st, kamatcso~kkente'st, morato'riumot vag
y
elengede'st), hanem tu~zo~n-vizen a't, gazdasa'gi fejlo"de'se'nek ka'ra'ra
e's
a'llampolga'rai jo'le'te'nek rova'sa'ra to~rleszti tartoza'sa't, illetve
annak
kamatos kamatait, hiszen ko~ztudott, hogy a kapott hiteleket, a to"ke't
ma'r re'ges-re'gen, sokak szerint ma'r to~bbszo~ro~sen is visszafizette az
orsza'g.
Hogy felide'zzu~k a ma ma'r szinte ko~dbeveszo" mu'ltat, azokban az ido"kben
,
amikor az Odera-Neisse vonalto'l keletre Moszkva tartotta ro~vid ko~te'len
az un. szocialista orsza'gokat, a szorosanvett szovjet blokkba hat
orsza'g tartozott: Kelet-Ne'metorsza'g, Csehszlova'kia, Lengyelorsza'g,
Magyarorsza'g, Roma'nia e's Bulga'ria. Ezeknek gazdasa'ga't,
ku~lkereskedelme't e's export-importja't, so"t termele'si e's gya'rta'si
programja't is a moszkvai KGST ko~zpontbo'l koordina'lta'k e's a szovjet
tervgazda'lkoda's e'rdekei szerint ira'nyitotta'k. Ennek eredme'nyeke'pp
ro~videsen valamennyi e'rdekelt orsza'g gazdasa'ga gondokkal ku~szko~do~tt
e's
nyugati ko~lcso~no~kre szorult. Amelyeknek nyu'jta'sa'to'l a hidegha'boru'
enyhu~le'se'nek e'veiben a kapitalista'k aze'rt nem za'rko'ztak el, mert ez
beleillett a fellazita'si strate'gia'ba, a Kreml pedig aze'rt nem
ellenezte, mert a tovarisok akkor ma'r re'gen fu~tyu~ltek az elvekre e's
szivesen vette'k a vazallusaik ko~zvetite'se'vel e'rkezo"
to"ke's-dolla'rokat.
Hamarosan azonban Moszkva maga is bea'llt a ko~lcso~nke'ro"k sora'ba e's
sikeru~lt is pa'r e'v alatt 130 millia'rd dolla'rnyi ado'ssa'got
o~sszegyu"jtenie. (Ami ugyan tekinte'lyes o~sszeg, de a nyersanyagokban
gazdag 300 millio's birodalom sza'ma'ra nem jelentett olyan nyomaszto'
megterhele'st, mint annak o~to~de a tizmillio's Magyarorsza'gnak.)
Ennek ellene're a Szovjetunio'nak e'ppen u'gy esze a'ga'ban sem volt
fizetni, mint ahogy nem to~rte maga't a to~rleszte'se'rt a joguto'd, a 150
millio'sra olvadt Oroszorsza'g sem, amely ugyan megpro'ba'lta az ado'ssa'g
egy re'sze't a'tha'ritani a Moszkva'to'l elszakadt volt
tagko~zta'rsasa'gokra,
de keve's sikerrel. Igy azta'n, amikor a nyugati hitelezo"k la'tta'k, hogy
hia'ba va'rja'k a pe'nzu~ket, hajlando'knak mutatkoztak ta'rgyala'sokba
bocsa'tkozni. (Moszkva ko~nnyen megengedhette maga'nak, hogy egyszeru"en
fu~tyu~lt a fizete'si ko~telezettse'geire: egyre'szt Oroszorsza'g me'g ma is
nagyhatalom, amit respekta'lnia kell a vila'gnak, ma'sre'szt a Kremlben
jo'l tudja'k -- e's ezzel vissza is e'lnek --, hogy a Nyugat mindenne'l
jobban fe'l egy oroszorsza'gi anarchia'to'l s annak megelo"ze'se're
ba'rmilyen
a'ldozatra hajlando'. Eze'rt ta'mogatta annakideje'n Gorbacsovot, majd
ke'so"bb Jelcint e's fog ta'mogatni a jo~vo"ben is ba'rkit, akiben a
konszolida'cio' biztosite'ka't la'tja. E's a be'kesse'g, meg a nyugalom
e'rdeke'ben ma'r hogyne lenne hajlando' lenyelni azt a semmise'get, hogy
Moszkva megmakacsolta maga't e's amikor esede'kesse' va'lt a to~rleszte's,
kurta'n csak annyit vetett oda: nyet!)
Ne'ha'ny e'vi szu~net ko~vetkezett, majd a tu~relmi ido" letelte'vel az oros
z
ado'ssa'gke'rde's megolda'sa fele' az elso" le'pe's az volt, hogy Moszkva
ta'rgyala'sokat kezdett ado'ssa'ga'lloma'nya'nak arro'l a ko~zel 30 millia'r
d
dolla'ros re'sze'ro"l, amely olyan nyugati maga'nhitelezo"kto"l sza'rmazik,
akik a Londoni Klubba to~mo~ru~lnek. A kb. 600 maga'nbankot ke'pviselo"
Londoni Klub neve'ben a Deutsche Bank megbizottai u~ltek
ta'rgyalo'asztalhoz Oleg Davidov miniszterelno~k-helyettessel
Frankfurtban. Keme'ny vita'k uta'n -- mert az orosz ku~ldo~ttse'g a Londoni
Klub 20 e'vre kiterjedo" a'tu~temeze'si javaslata'val szemben ragaszkodott a
25 e'ves a'tu~temeze'shez -- ve'gre megegyeze's szu~letett, melynek egyik
fontos pontja volt a kamatok me'rse'kle'se is. (Aki va'sa'rolt ma'r nyugaton
pld. kocsit, vagy ha'zat, az jo'l tudja, milyen hatalmas elte're'st
jelenthet a to~rleszte's o~sszege'ben a kamatla'bnak aka'r fe'l sza'zale'kos
plusz-minusz elte're'se.)
Davidov azzal e'rvelt, hogy Moszkva megbizhato' ado's akar maradni, de
abba nem mehet bele, hogy olyan elviselhetetlen terhek nehezedjenek az
orsza'gra, amelyek lehetetlenne' teszik a gazdasa'g fejlo"de'se't. A oroszok
logika'ja ma'r ebben is elte'rt a magyar pe'nzu~gyi vezeto"k
okoskoda'sa'to'l,
de (velu~k ellente'tben) fo"leg ott bizonyultak realista'knak, amikor
kijelentette'k: ha a Nyugat valo'ban segiteni akar, nem u'jabb hiteleket
adjon, hanem ko~nnyitse meg a megle'vo"k to~rleszte'se't. (Ez az, amire a
magyar pe'nzu~gyi vezeto"k sohasem gondoltak...) Az orosz ku~ldo~ttek
kijelentette'k, hogy e'vi 3 - 3,5 millia'rd dolla'rnyi ado'ssa'gszolga'lat
fizete'se't tudja'k va'llalni, ane'lku~l, hogy az orsza'g gazdasa'gi
fejo"de'se
ha'tra'nyt szenvedne. A nyugatiak elfogadta'k az aja'nlatot e's a
mega'llapoda's beva'lt.
Az orosz ado'ssa'ga'lloma'ny nagyobbik re'sze't a'llami ko~lcso~no~k ke'pezi
k
s
ezeknek a'tu~temeze'se u~gye'ben az orosz korma'ny a Pa'rizsi Klubbal folyta
t
ta'rgyala'sokat. A Pa'rizsi Klub arro'l ismert, hogy a gazdasa'gi
meggondola'sokkal szemben gyakran elo"nyben re'szesiti a politikai
szempontokat, eze'rt a nemzetko~zi megfigyelo"k szerint ezeket a
ta'rgyala'sokat ko~nnyebben lehet majd du"lo"re vinni. (Nyila'nvalo' ugyanis
,
hogy a Nyugat nem sietteti az esetleg ne'pszeru"tlen do~nte'st mindaddig,
amig le nem zajlanak a ko~zeljo~vo"ben esede'kes parlamenti va'laszta'sok,
majd meg nem to~rte'nik az elno~kva'laszta's is. A hitelezo" korma'nyok,
amelyek u'gy ba'nnak Jelcin to~re'keny, a'm lassan konszolida'lo'do'
rendszere'vel, mint a himes toja'ssal, tudnak va'rni. Nekik mege'ri, hogy
me'g egy-ke't e'v halade'kot adnak, Moszkva sza'ma'ra pedig le'tke'rde's,
hogy
le'legzethez jusson. Mindez egyu~tt pedig ma'ris kedvezo" hata'ssal van
Oroszorsza'gban a piacgazdasa'gra valo' a'tte're's folyamata'ra: a javula's
jelei, ha lassan is, de ma'r mutatkoznak.
Enne'l sokkal la'tva'nyosabb eredme'nyeket e'rtek el a lengyelek, akik
valamennyi volt szocialista orsza'g ko~zu~l a legmere'szebben va'gtak bele
a dologba. A ke't ve'gletet Magyarorsza'g e's Lengyelorsza'g jelentette,
eze'rt a magyar e's a lengyel u't egyara'nt pe'ldae'rte'ku"ve' va'lt a
hasonlo'
gondokkal ku~szko~do" orsza'gok sza'ma'ra: a magyar u't, amelyet a ne'vado'
Magyarorsza'got kive've egyetlen ma's orsza'g sem ko~vetett, "Dead End"-nek
bizonyult, mig a lengyelek a'ltal va'lasztott utat a sikerek igazolta'k.
Hja a lengyelek!... Azok sokkal jobb helyzetben vannak, mint mi! --
hangzik ilyenkor az e'rvele's, hogy nem lehet pa'rhuzamot vonni a ke't
orsza'g ko~zo~tt. Nos igen: a lengyelek sza'ma 40 millio', orsza'guk
strate'giai jelento"se'ge sokkal nagyobb Magyarorsza'ge'na'l, Amerika'ban 7
millio' lengyel emigra'ns e'l e's befolya'sos politikusaik vannak, ve'gu~l
pedig a Nyugat lelkiismerete me'g ma sem teljesen nyugodt a ma'sodik
vila'gha'boru' uta'n to~rte'ntek miatt, amikor a gyo"ztesekhez tartozo'
szo~vetse'gesu~ket kiszolga'ltatta'k Szta'linnak. Eze'rt Nyugat igyekszik
kedvezni a lengyeleknek. No de Magyarorsza'g is hivatkozhat egy s
ma'sra: ha az nem is hatja meg a Nyugatot, hogy valamikor a to~ro~ko~k
ellen ve'dtu~k a kereszte'ny Euro'pa't, 1956 e's a Vasfu~ggo~ny lebonta'sa
nem
volt olyan re'gen, hogy elfeledkezzenek ro'luk.
A lengyel ado'ssa'g to~rte'nete sokban hasonlit a magyare'hoz. 1971-to"l
1980-ig a kezdeti 1 millia'rdro'l Giereke'k sikeru~lt 23 millia'rd dolla'rra
feltorna'szniok az ado'ssa'ga'lloma'nyt s a to~rleszte's teljesen
rendszertelenu~l to~rte'nt. Ennek folyta'n pa'r e'v alatt halmozo'dtak a ki
nem fizetett kamatok is, melyek o~sszege ro~videsen 7 millia'rd dolla'rra
no"ttek. Ekkor Varso' egyoldalu'an felfu~ggesztette a to~rleszte'st e's
ta'rgyala'sokat kezdeme'nyezett az a'tu~temeze'sro"l. Amikor 1981-ben
Jaruzelski ta'bornok kihirdette a rendkivu~li a'llapotokat, ezek a
ta'rgyala'sok megszakadtak, de a korma'nyzati hiteleket Varso' tova'bbra
sem fizette, csak a banktartoza'sokat igyekezett to~rleszteni e's noha
ezekre 1990-ig kiszoritott to~bb mint 12 millia'rd dolla'rt (3,6 millia'rd
ment a to"ke're e's 8,6 millia'rd a kamatra), a lengyel ado'ssa'g a
rendszerva'ltoza'skor ele'rte a 48 millia'rdot. (Jegyezzu~k meg: a
te'nylegesen felvett ko~lcso~no~k o~sszege csak 17 millia'rdot tett ki,
aminek kb. egyharmada maga'nbankokto'l, a to~bbi a'llami hitelekbo"l
sza'rmazott.)
Ekkor a lengyel gazdasa'g ma'r a padlo'n volt e's ha akart volna, akkor
sem tudott volna fizetni. A korma'ny isme't ta'rgyala'sokat kezdett e's a
Pa'rizsi, valamint a Londoni Klubbal folytatott hosszu' vita'k uta'n
1993-ban olyan kompromisszum szu~letett, hogy az ado'ssa'gok fele't a
bankok elengedik, az elmaradt kamatot 30 sza'zale'ka't leirja'k, a
tartoza's egy re'sze't pedig ko~tve'nyesitik, ami gyakorlatilag a megmaradt
o~sszeg 42 sza'zale'kos cso~kkente'se'nek felelt meg. Varso' tavaly ma'r
rendesen to~rlesztett, ide'n pedig hata'rido" elo"tt egymillia'rd dolla'rt
fizetett vissza a Valutaalapnak, hogy ezzel is gyorsitsa a megmaradt
ado'ssa'g felsza'mola'sa't. Ko~zben a levego"ho~z jutott lengyel gazdasa'g
megero"so~do~tt, fejlo"de'snek indult e's ide'n ma'r u'jra felta'madt a
ku~lfo~ldi
mu"ko~do" to"ke e'rdeklo"de'se a lengyelorsza'gi befektete'sek ira'nt. Varso
'
isme't bekapcsolo'dott a nemzetko~zi pe'nzforgalomba e's hitelke'pesse'ge'n
sem esett csorba.
Bulga'ria, mely az egy fo"re eso" ado'ssa'g tekintete'ben ro~gto~n
Magyarorsza'g uta'n ko~vetkezett, nagyja'bo'l ugyanazzal a taktika'val e'lt,
mint a lengyelek e's sikeru~lt mo'rato'riumot, illetve ko~tve'nyesite's
re've'n
ko~zel 50 sza'zale'kos cso~kkene'st ele'rnie. Ez az orsza'g is kezd
kikapaszkodni az ado'ssa'gverembo"l e's ba'r olyan la'tva'nyos eredme'nyeket
me'g nem tud felmutatni, mint Lengyelorsza'g, az ado'ssa'gkezele'si mo'dszer
beva'lt e's a javula's szembeo~tlo". A hajdani szocialista ta'bor to~bbi
orsza'ga'val nincs mit foglalkoznunk: Kelet-Ne'metorsza'g gondjait
megoldotta a ne'met u'jraegyesite's, Csehszlova'kia e's Roma'nia pedig (ez
uto'bbi kegyetlen megszorita'sok a'ra'n) 1992-ig visszafizette'k o~sszes
tartoza'sukat.
A fenti pe'lda'k o~nmaguke'rt besze'lnek: ha pa'rhuzamba a'llitjuk azokat
Magyarorsza'g helyzete'vel, siralmas ke'pet kapunk. Mikor e'brednek ra'
ve'gre az illete'kesek, hogy ez az u't szakade'kba vezeti az orsza'got?....
|
+ - | Re: Lengyel u't vagy magyar u't?... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
FYI:
George Stirling has published his article with the help of the
UMCP Hungarian American Association. The address -
- is the address of the association and, therefore, is also read by
other HAA staff members.
Regards,
Gotthard
--
mailto:
http://mineral.umd.edu/~gotthard/
|
+ - | Elek on Csurka (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Gabor Elek wrote:
>Csurka was a good man, a honest man, a genuine patriot. He became
> a pathetic nazi.
Can a man after the age of 55 suddenly, out of the blue, without any such
past, become a Nazi? I doubt it!
Eva Balogh
|
+ - | Romanian-Hungarian relations (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Dan Pop writes (#445):
>While you're at it, you might want (or maybe not :-) to post some
>data about the dynamics of the Romanian population in Hungaria during
>the same period.
Such a comparison wouldn't be a fair one because the Romanian minority is
very small in Hungary. All told a few thousand--as opposed to close to 2
million Hungarians in Romania. When a minority is that small the assimilation
process is naturally accelerated.
And Dorin Taranul writes:
>The recent Articles 205 and 206 of the Romanian Penal Code, by which
>the freedom of speech, freedom of expression and the freedom of the
>press have been, for all practical purposes, legally outlawed is a
>flagrant violation of the human rights of all Romanian citizens
>regardless of their ethnicity, sex or religion.
Yes, I am afraid today's Romania is still not a democratic country and
without democracy the Hungarian minority question cannot be solved either.
Eva Balogh
|
+ - | Answer: to whom? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mr. Pellionisz in my absence wrote several brief-to-the-point pieces about
me--specifically that my refusal of answering him automatically means that I
am a liar. What Mr. Pellionisz doesn't seem to realize that I only very
rarely lower myself to his level and in the majority of the cases I simply
ignore him. This is one of those cases!
Eva Balogh
|
+ - | Torgyan's influence (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Dini asks about Torgyan's influence in Hungary. Torgyan's Smallholders Party
is leading at the polls at the moment by one or two percentage points over
the socialists. The way I see this development is as follows: Five years ago
the population put its trust into the hands of the MDF. Things were not going
well. So, they turned to the socialists. Things are still not going well and
not surprisingly the opinion polls reflect the population's dissatisfaction
with the current government. The two coalition parties' popularity shrank
considerably while the former governing parties (MDF et al) didn't gain much.
Most of the voters are undecided, but the Smallholders doubled their share at
the opinion polls. Most likely the average voter says to himself: MDF was no
good, the socialists and the free democrats are no good, let's try out
Torgyan's party. But of course, a lot can change between now and two and a
half years from now.
Eva Balogh
|
+ - | The word "vigasztal" (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Louis Elteto mentioned an interesting point in discussing the meaning of the
word "vigasztal." Indeed, the origin of the word is "vi1g," happy, merry, but
the Hungarian etymological dictionary gives only three meanings of the verb:
1372: meggyo1gyi1t/heilen; valakinek ba1nata1t, szomoru1sa1ga1t enyhi1teni
igyekszik/troesten; and 1755: ka1rpo1tol valakit/entschaedigen.
Eva Balogh
|
+ - | Ruining your new company (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tamas Toth (Hungary #445) takes issue with my saying that on the whole
business people do not deliberately ruin their newly purchased company. He
brings up American examples:
>It is an everyday business practice to buy up (in Hungary right now
>read: "privatize") a firm and then ruin it in order to eliminate (at least
>part of the) competitors. If you have enough capital, this may make perfect
>business sense and it is such a common practice here in the US, where we
both
>live, that it is really hard *not* to recognize it.
> How big of a danger it is in present day Hungary, I don't know
This is not the first time I hear that foreigners buy up wonderfully
efficient, productive Hungarian firms which produce top-quality merchandise
and then they deliberately ruin them to eliminate competition. This maybe the
case in the United States and Western Europe, but it doesn't make much sense
to me in the Hungarian context. The fact is that most of these Hungarian
factories have ancient equipment, their products are shoddy, and, on the
whole, not competitive with the foreign imports. Until very recently the
Hungarian public made its preference clear: the consumers bought imported
items, even if more expensive, because they were convinced that they were
superior to the Hungarian products.
I said it many times and I will repeat here again: most of the companies to
be sold are running in the red and their productivity low. They all need
modernization and therefore hefty capital investment. I am convinced that the
Hungarian public overestimates the worth of these companies and have
unrealistic expectations concerning their selling price.
Eva Balogh
|
+ - | Re: Romanian-Hungarian relations (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Eva Balogh wrote:
>>data about the dynamics of the Romanian population in Hungaria during
>>the same period.
>
>Such a comparison wouldn't be a fair one because the Romanian minority is
>very small in Hungary. All told a few thousand--as opposed to close to 2
>million Hungarians in Romania. When a minority is that small the assimilation
>process is naturally accelerated.
Also, there is no land within the current borders of Hungary that the Rumanians
can or could have claims on, while....well, you know :-) Rumania should be
taking extreme efforts to support the Hungarians in Erdely as a peace
offering.
Paul
|
+ - | politika - gazdasag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1995.oktober 7-12. kozott Bokros Lajos penzugyminiszter es Suranyi Gyorgy MNB e
lnok latogatast tesznek Washington,D.C.-ben a Vilagbanknal es Nemzetkozi Valuta
Alapnal, hogy tartgyalasokat folytassanak keszenleti hitel megnyitasarol. Okto
ber 9-en, hetfon ugynevezett nemzeti prezentaciot tartott a ket vezeto tisztvis
elo a Vilagbankban, amelynek kereteben reszletesen elemeztek a magyar gazdasag
allapotat, az utobbi idoszak fobb gazdasagi folyamatait. Az 1995. evi adatok al
apjan bemutattak a "Bokros-csomag" eddigi hatasat a koltsegvetesi egyensuly ala
kulasara.
Oktober 11-en reggel Bokros Lajos a National Democratic Institute for Internati
onal Affairs meghivasara reggelin vett reszt Magyarorszaggal kapcsolatban allo
amerikai gazdasagi, kozigazgatasi es politikai kutato intezmenyek kepviseloivel
es eloadast tartott a magyar gazdasagi helyzetrol es a kormany gazdasagpolitik
ajarol. Delben pedig a Johns Hopkins School of Advanced International Studies e
loadotermeben tartott eloadast nepes kozonseg elott hasonlo temarol. A politiku
sok, gazdasagi szakemberek, ujsagirok es egyetemi oktatok, hallgatok altal nagy
erdeklodessel kisert eloadason elhangzott, hogy 1995-ben a folyo fizetesi merl
eg deficitjenek alakulasa a szigoru penzugyi politika sikeret mutatja. Januarba
n 471 millio $ volt a hiany, ez juliusban 2 millio $-ra csokkent. A koltsegvete
s finanszirozasi igenye egyharmadara csokkent, a lakossag realjovedelme 10 %-ka
l csokkent. Foleg ez utobbi miatt az inflacio novekedese megallt. Bokros Lajos
hangsulyozta, hogyha az Alkotmanybirosag nem vedelmezte volna meg a Kadar-rends
zerben kialakitott nagy szocialis elosztasi rendszereket, amelyek nem felelnek
meg az orszag gazdasagi teljesitokepessegenek, akkor sokkal eroteljesebben lehe
tett volna fellepni a kedvezotlen gazdasagi tendenciak ellen. Az Alkotmanybiros
ag dontesei azzal a kovetkezmennyel jarhatnak, hogy a kormany mozgastere az ado
emelesre es az inflacio gerjesztesere szukul, valamint a nemzetkozi penzugyi ko
rok szemeben a beszukitett mozgasterrel rendelkezo magyar kormany nagyobb gazda
sagi kockazati tenyezot jelent. Ennek kovetkezmenyeit pedig a magyar tarsadalom
fogja elszenvedni, mert realis kozkazatta valik egy, a lengyelorszagihoz hason
lo kezelhetetlen inflacio, penzugyi es piaci osszeomlas, amely immar nem a real
jovedelmek 10-20%-os csokkeneset, hanem 50-60%-os dramai zuhanasat jelentheti.
Ezt a szocialis es politikai kozkazatot feltetlenul el kellene kerulni.
Bokros Lajos arra nem lat lehetoseget, hogy az adokat emeljek. Erre a lakossagn
ak nincs tovabbi forrasa. Csak az adok behajtasanak rendszeret, a jovedelmi es
arviszonyok atrendezeset, tovabbi berkorlatozast, a tehetosebb retegek nagyobb
aldozatvallalasat es a kormanyzati finanszirozasi rendszerek atalakitasat lehet
felhasznalni a penzugyi egyensuly javitasara es a gazdasagi kibontakozas felte
teteleinek megteremtesere.
Az amerikai kozonseg egyertelmuen kedvezoen fogadta Bokros Lajos eloadasait, mi
nden esetben sok kerdest tettek fel, amelyekben megfogalmaztak, hogy Magyarorsz
ag csak akkor szamithat nemzetkozi szimpatiara, ha kepes lesz megteremteni saja
t gazdasagi lehetosegeinek megfelelo belso elosztasi rendszereit es a piacgazda
sag szukseges intezmenyi es kulturalis felteteleit.
Bokros Lajos sikeres szereplese kedvezoen befolyasolta a nemzetkozi penzugyi k
orok Magyarorszaggal kapcsolatos hozzaallasat, de a keszenleti hitel-szerzodest
csak tovabbi konkret gazdasagi eredmenyek ismereteben fogjak alairni - feltehe
toen meg 1995-ben.
Az eltelt napokban Washingtonban tehat Magyarorszag "jelen volt", ezt bizonyar
a erositeni fogja Goncz Arpad koztarsasagi elnok oktober vegen varhato latogata
sa. Ennek ellenere azt kell latnunk, hogy Magyarorszag, es egyaltalan Kelet-Koz
ep-Europa mar nem kulonosebben erdekes itt, ahogy egyik politologus fogalmazott
: ha a terseg orszagai megszunnenek, az a New York Times 5. oldalan egy rovid h
irt bizonyara kapnanak.
Washington,D.C. 1995.oktober 11. Vass Laszlo
|
+ - | Re: **FREE Trial Pack of Middle School - College Essays (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
This is an example of what I think most of us hope the Internet willNOT
be used for (trash included for completeness).
****************************************************************
****** 700+ Middle School - College Essays ******
** For $1.00 you can order a sample of are 100 best Essays.
** Use them for what ever you wish. Ahh, you want some uses
here are the top 3 uses of these Essays:
1) Print them up with your name on top and turn in to
your teachers.
2) Use them as a source for your written reports.
3) Sell them individually to kids at school.
** All essays have been compiled from Cities across the U.S
** The Trial Pack is free the $1.00 is just cost for are time
that we spend to copy these sample packs.
** You get a complete list of All are other essays with your order.
** If you would like a Trial Pack Follow the instructions Below:
Address Envelope to:
etc
etc
Paul Gelencser
|
+ - | Re: Romanian-Hungarian relations (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
In article > you write:
>
>Also, there is no land within the current borders of Hungary that the Rumanian
s
>can or could have claims on,
Do yoy want to bet on it, Paul?
Joe
|
+ - | Re: politika - gazdasag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
In article > you write:
>1995.oktober 7-12. kozott Bokros Lajos penzugyminiszter es Suranyi Gyorgy MNB
e
>lnok latogatast tesznek Washington,D.C.-ben a Vilagbanknal es Nemzetkozi Valut
a
> Alapnal,
What kind of command of English do these two gentlemen have? Has
anybody here heard them talking in English? Just curious ...
Joe
|
+ - | Millcentenial correction (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
I would like to ask your help in providing information about any programs
planned in Hungary and worldwide concerning the Millcentennial
celebrations of the events of 896AD, the settlement of the Magyar
confederation. I also would like to correct the personal webpage
information I posted earlier which talks about the times, history,
people, culture of the time. The webpage can be better accessed at
http://server.snni.com/~fredh Please try it and tell me if it is
accessible by all.
Fred Hamori
|
|