Hosszu cim:
	    Galilei es Sztalin urugyen vallasi es tudomanyos tekintelyekrol,
            anakronizmusokrol, es az emberi termeszet allandosagarol

[a level meg hosszabb lesz]

Kedves Szalon,

  targyi ismereteim Kassai Lorantehoz kepest eltorpulnek a Galilei uggyel
kapcsolatban, legfeljebb nehany anekdotikus mellekkorulmenyt tudok
hozzaadni az esethez.

  Ha valaki kezbeveszi Galilei "Dialogus" c. konyvet, rogton az elso
lapon harom delfint vesz eszre. Ugyanilyen delfinek ficankolnak Giordano
Bruno Dialogusainak elso lapjan is (mely konyben mellesleg szinten egy
okos heliocentrikus vitatkozik egy bargyu geocentrikussal). Hogy hogyan
kerult a delfin Galilei konyvenek elejere, azt nem tudom. Giordano Bruno
eseteben viszont egy nagyon erdekes magyarazatot olvastam nehany eve, ha
jol emlekszem az Elet es Tudomanyban. Azt tudniillik, hogy e delfinek a francia
dauphin-re utalnak, es hogy G.B. ezzel a jellel politikai szimpatiait
kivanta kifejezni. Egy olyan korszakban, amikor vegulis a spanyol
befolyas kerekedett felul a francia elleneben Italiaban, ez mar eleve
rossz o'men. Raadasul a franciaknal mar akkor alakuloban volt a
Napkiraly-kultusz, es Giordano Bruno azzal a vegkonkluzioval zarta sajat
muvet, hogy ezek szerint a Nap a Vilagegyetem kozepe a mozdulatlan Elso
Mozgato. Hogy explicite is nevezte-e istennek a napot azt nem tudom.
Mindenesetre alapos oka volt az inkvizicionak felfigyelni ra. Galilei
muve, amennyire csekelysegem egy ropke betekintesbol meg tudta itelni,
elsosorban tudomanyos mu, nem vilagos, hogy miert kellett felvallalnia
az irodalmi formaval es a delfines jellel a szegeny zavarosfeju Giordano
Brunoval valo eszmei kozosseget. Mintha azt is olvastam volna valahol, hogy
Galilei eseteben a nyomdasz a tudos tudta nelkul tette volna oda az
ominozus jelet, megemelve ezzel a varhato eladasi peldanyszamot, de
hatalmas galiba'ba rangatva a mit sem sejto mestert. Igy latjak a
tortenteket azok legalabbis, akik Galileit joszandeku es vilagi
intrikakban jaratlan tudosnak kepzelik el.

  Ugyanezekben az elfelejtett koordinataju forrasaimban olvastam azt is,
hogy Giordano Bruno ugyeben a papa amig csak lehetett, megprobalt
nyomast gyakorolni az inkviziciora: ejtsek a vadat. Tette ezt nem
emberbarati szeretetbol vagy a szabadgondolkozas vedelmenek szandekaval,
hanem egyszeru emberi gyengesegbol, tudva, hogy ha az inkvizicio tul
melyre merul a vizsgalatokban, akkor azt is ki fogja szedni Brunobol,
hogy hosszu ideig o keszitette a Szentatya horoszkopjait. Ami ugye
megiscsak kinos informacio, hiszen a csillagjoslast az egyhaz mar akkor
is egyertelmuen babonasagnak minositette. (Ugyanakkor barki megnezheti,
mely szot hasznalja mar Suetonius is csaszareletrajzaiban a jos, az
asztrologus, a magus megjolesere: a "mathematicos"-t, igy gorogosen.)

  Hogy a fenti kiegeszitesekbol mennyi a szilard teny, mennyi a mai, es
mennyi a kortars italiai pletykaehes zsurnalizmus kitalacioja, azt en
nem tudom megitelni. (Csak arrol biztosithatlak, hogy az elbeszelt
reszletek nem az en fantaziam szulemenyei.) Mindenesetre erdekes modon
vilagitanak ra egy korra, amikor az embereknek egeszen masok voltak az
elkepzelesei vallas, tudomany, politika es babona szetvalaszthatosagarol.
Ezt azert erdemes alahuzni, mert ahogy (id.) Jedlovszky Palit a logika hianya
zavarja legjobban, amikor pl. a katolikus egyhaz multja jon elo, en
az anakronisztikus hozzaallast emesztem a legnehezebben. Rendben, nevezzunk
mindenkit "sztalinistanak" aki eroszakkal nyomja el a maskent gondolkodokat.
Ezen az alapon a kovetkezo emberek "sztalinistak" meg papakon kivul
(teljesseg igenye nelkuli felsorolas kovetkezik):
--az osszes romai csaszar, es a legtobb valamirevalo koztarsasagkori
politikus,
--az osszes magyar kiraly Dobzse Laszlo es talan II. Lajos kivetelevel,
--a francia forradalom nagyjai,
--az osszes valaha elt apacs, komancs, papua es fekete torzsfo 99,9999%-a.
A dolog meg is fordithato: Sztalin olyasmiket vitt vegbe, amit egy
Dzsingisz kantol "termeszetesnek veszunk." Ott valik Sztalin
kulonlegesse, hogy Oroszorszag elotte egyszer mar el latszott jutni egy
magasabb fejlodesi szintre, melyhez kepest a sztalinizmus alapos
visszaesest jelent. Technikailag nezve Dra'ko' is es Ne'ro' is majdnem ugyanazt
muvelte, megis nagy kulonbseget teszunk kettojuk kozt --es joggal--.
Persze csak akkor disztingvalunk, ha hiszunk valami olyasmiben, hogy az
emberiseg "fejlodik". Ha van valami olyan dinamikusan emelkedo merce, amellyel
merve egy Sztalinon vagy egy Hitleren jobban megbotrankozunk, mint
az akkori vilag legnagyobb konyvtarat felgyujtato Omar kalifan, vagy az
avarokat "vegleg kiirto" es a szaszok koreben tomegmeszarlast veghezvivo
Nagy Karolyon.

  Lehet persze, hogy Nagy Karolyt es Hitlert csak az kulonbozteti meg
egymastol, hogy az utobbinak jobb technikai eszkozok alltak a
rendelkezesere, es --az emberiseg ma mar nagyobb letszamu leven-- meg
ugyanolyan "hatasfokkal" is ijesztobb abszolut erteku tomegmeszarlast
tudott veghez vinni. Biztosnak tunik szamomra, hogy az emberi termeszet
alapjaban veve valtozatlan, ennek felismeresehez tenyleg nincs masra
szukseg, mint sokat olvasni a regieket. Igy ha az idokozben felhalmozodo
tudas nem valik legalabb reszben moralis toke forrasava is,
apokaliptikus idoknek nezunk elebe.

  Mielott azonban mind elesnenk az armageddoni csataban, evezzunk vissza
szelidebb vizekre, visszaterve az emberi termeszet allandosagahoz.
Mi is volt a fo baj Galileivel? Hogy fizikus letere
"belekontarkodott" a magas teologiaba. Ne feledjuk, szamos olyan
doktora van az egyhaznak (Aquinoi Szt. Tamas, Szt. Agoston), akiknek
egyik vagy masik nezetet a Magiszterium eretneksegnek minositi. Olyanok
is vannak, mint Occam, akik egesz eletukben kitartottak hamisnak
belyegzett allitasaik mellett, de hajuk szala sem gorbult. Eretneknek
lenni meg csak bun, vagy csak exotikum, de raadasul kivulallonak lenni is, vagy
tulbecsulni sajat pozicioink erejet, az mar hiba. Es megbocsathatatlan
olyan tudomanyagban publikalni, amelyikbol nem szereztunk PhD-t.

  Latod-e mar kedves SZALON, hova probalok kilyukadni? Mi, akik itt
folos idonket egymaskozti bitcserevel toltogetjuk, legnagyobbreszt
diakok, tudomanyos kutatok vagy tanarok vagyunk, es fomunkaidoben
alazattal szolgalunk vagy ambiciozusan pedalozunk folfele abban a
szervezetben, amely ma egyedul hasonlit tarsadalmi befolyasat es
erkolcsi tekintelyet nezve a kozepkori katolikus egyhazhoz: az egyre
inkabb egyetemesse, azaz gorog szoval katolikossza va'lo' nemzetkozi
tudomanyos establishment-ben. Tudomanya'gankent ugyanugy szamon tartjuk
a magunk "eretnekjeit", mint regen, es nehol meg "papak" vagy legalabbis
patriarchak is feltunnek kozottunk, akik kijelolik a fejlodes iranyat,
gyakran naluk sokkal okosabb alattuk alloknak. A koznep pontosan ugyanabbol
tudja, hogy valaki jo tudos, mint amibol regen tudta valakirol, hogy az
jo teologus: ezt a tobbi jo tudos/ jo teologus igazolja. Ma mar persze
nem egetunk el senkit maglyan, legfoljebb a jo allas ugrik, vagy a
project funding. (Normalis helyzetben a kozepkorban is ez tortent.)
Mikozben azonban a kozepkori katolikus egyhaz azt igyekezte sulykolni az
egyszeru embereknek, hogy hallgatni kell a bolcsekre, es tisztelni a
tekintelyt, ma az egyetemek a liberalizmus es a libertarianizmus
fellegvarai: maguk terjesztik azt a gondolatot, melynek egyik logikus
folyomanya a "feudalizmus" felszamolasa az egyetemi vilagban. Ez persze
nemcsak azt jelenti, hogy nem kell tovabb hajlonganunk kedvenc szenilis
szakteruleti papank elott, de azt is, hogy az allam kivonul az oktatas
es a kutatas szabalyozasabol, az egyeduli merce a "piac" marad. Ugrik a
kozgazdasagtan, bejon a marketing. (Ez ma Olaszorszagban epp gyakorlati
kiprobalas alatt all, es a helyzet nem rosszabb, mint azelott.) Nem
fecsereljuk tovabb az adofizetok penzet szemantikai alapkutatasokra,
majd a vallalatok megfinanszirozzak a szamukra szukseges
kocsi-hatsotengely terhelesszimulaciokat. No es nem lesz
INTERNET-privilegiumunk, hanem fizetjuk a faxot, mint mindes rendes
egyszeru polgar. A korlatlan maskepp-gondolkozasi szabadsagba az is bele
tartozik persze, hogy allamilag szabalyozott orvosi diploma kiadas sem
lesz, mindenki szemelyes meggyozodese (es penzugyi lehetosegei) szerint
megy sebeszhez, csontkovacshoz, Christian Science practitionerhez,
vagy afrikai varazslohoz, ha sajog a vakbele.

Amikor mar mind bioritmus-szamitassal, parapszichologiai kutatasokkal
(a Pentagon mar ad erre penzt) es aranycsinalassal (van mar ilyen
program egy texasi egyetemen) keressuk a betevot, akkor talan majd
eltoprengunk azon, miben is emlekeztetett olyan kisertetiesen a letunt XX.
szazadi liberalis tudosvilag a XXVIII. szazad "felvilagosodott" francia
arisztokrataira...


				Udvozlettel, Hetyei Gabor

PS. Tudatosan igyekeztem olyan iranyba terelni gondolataimat, hogy ne
jojjon be semmilyen hitbeli kerdes. Ha hitvitazni vagyom, elofizetek a
VITA-ra. Egyelore sajnos nincs ra idom, igy a nekem (is) szolo follow-upokat
kerem ide a SZALON-ba vagy nekem postazni.

Kedves Pali,

    nagyon erdekes, amit Dunakeszirol irsz. En teljesen kimaradtam a
legizgalmasabb idokbol (1989-1990) -- a Nemeth-kormany valamilyen
rejtelyes okbol 1990 januarjaig megtagadta tolem az utlevelet -- igy nincsenek
sajat elmenyeim.
    Az 1990 majusi felmeres szerint azonban az uj belepok egy C
csoportot alkottak.  Nem voltak sem emberjogi, sem gazdasagi
ertelemben liberalisak.
    Abban viszont teljesen igazad van, hogy az SZDSZ szuksegkeppen
ment keresztul ezen a valsagon, ha egyszer a FIDESZszel ellentetben
igazi, tagsaggal rendelkezo partta akart valni.  En az SZDSZ egyik
fo eredmenyenek eppen azt tartom, hogy nem zarkozott elefantcsont
toronyba, es egy jelentos reteget, amely a tarsadalom tobbseget
kitevo C csoportba tartozott, atnevelt az A es B csoportba.


                        Akos

Horvath Pista Irja:

>A II. vilaghaboruban Svajc es Svedorszag (es meg sokan masok) semlegesek
>voltak (maradjunk csak ennel a ket orszagnal). Tessek ezekhez hasonlitani
>a Vatikant.

Pista, ha a Vatikan teljesitmenyet Svajcehoz es Svedorszagehoz hasonlitod,
csakugyan nincs ok biralatra. Csak hat jol valsztottad-e meg az
osszehasonlitasod targyat? Azt gondolod-e, hogy a katolikus egyhaznak az
allamisag a lenyege? A kerdes termeszetesen koltoi, en is pontosan tudom,
hogy te semmi ilyesmit nem gondolsz. Ebben az esetben viszont a peldad
egyszeruen hibas.

Ha a papa es az egyhaz teljesitmenyet ahhoz a tradiciohoz hasonlitod,
amelyet elsosorban a vallasalapito Jezus teremtett meg, nem hiszem, hogy
sok okod lenne onelegultsegre. A Holocaust-ban a vallasalapito, es ezzel
az egyhaz altal kepviselt erkolcsot es ertekeket melyen es drasztikusan
megsertettek. En nem hiszem, hogy a Vatikan semlegessege illetve titkos
diplomaciaja melto valasz volt erre. Azok a vallasos katolikusok, akik
a papa es az egyhaz szerepet a II. Vilaghaboruban elfogadhatonak talaljak,
lehet hogy realpolitikusok, de talan ennel tobbet nem mondhatnak el
magukrol. Szerintem itt athidalhatatlan szakadek volt (van) az egyhaz altal
hirdetett magasztos elvek, illetve az egyhaz gyakorlata kozott. Tobben
felvetettek, hogy a Vatikan semlegessege vegul is a szovetsegeseknek,
azaz a gyozteseknek kedvezett. Fasiszta gyozelem eseten is be lehetett
volna bizonyitani ennek pont az ellenkezojet.

Kassai Lorant irja:

>Tudomasom szerint egy izraeli hivatal felmereseket keszitett, amely
>szamitasok es becslesek szerint a 6 millio egy kicsit tulzas.

Lorant, mit valtoztat a lenyegen, ha az a 6 millio "csak" 5.5 millio?

                 Udvozlettel: Rubin Gyorgy

Ket temahoz szeretnek hozzaszolni. Az egyik a fasizmus definicioja, a masik
Sweorszag haborus szerepe.
A fasizmus az, amit az irastudok tobbsege e szo alatt ert. A kommunista
magyarorszagon az volt a fasiszta aki nem ertett egyet a parttal. <nyugaton
altalaban kevesen tesznek kulonbseget a ket ideologia, fasizmus es
nacizmus kozott. Annak ellenere, hogy sok mindenben kulonbozik a nazi
ideologia es gyakorlat a fasisztatol, a sok kozos vonas, a nagy
szovetseg, totalitarianizmus stb. elmossa a kulonbsegeket a koztudatban.
Swedorszag nem lehet tul buszke haborus szerepere. Fejlett ipara,
vasbanyai a nazi gazdasagot es haborus gepezetet szolgaltak mindaddig
amig teljesen nyilvanvalova lett hogy ki nyeri a haborut. A nemetek
csapatokat szallitottak Swedorszagon keresztul a kulonbozo hadteruletekre.
Wallengberget nem annyira a Swedek mind az amerikaiak segitettek, illetve
penzeltek.
Peter I. Hidas, Montreal

(Ellmann) Gabor azt irod, hogy a svedek kuldtek Wallenberget Pestre,
azzal a feladattal, hogy mentse a magyar zsidokat.
   Tudomasom szerint ez igy nem igaz.  Wallenberget, aki Amerikaban
volt diak, az amerikai zsidosag tamogatta.  A svedeknek csak annyi
kozuk volt a dologhoz, hogy amikor Wallenberg a sved kovetsegi
beosztasat hasznalta fel zsidomentesre, ezt nem akadalyoztak meg.
Wallenberg a sajat szakallara dolgozott, egy sved akcioja volt es
nem a svedeke.

   A svedek, ha dan zsidokat be is fogadtak, pl. lengyel zsidokat
(es sok mas menekultet) mar nem.

             Rona-Tas Akos

Kedves Szalon,

    Svajccal kapcsolatban sajnos megint nem tudom megnevezni forasaimat.
Mindenestre azt olvastam, hogy a haboru vege fele a svajci bankaroknak
oriasi szerepe volt a fasiszta Nemetorszag gazdasagi mukodokepessegenek
megorzeseben. Az tortent ugyanis, hogy a szovetseges hatalmak
kezdemenyezesere a nem-tengelyhatalmi orszagok szigoruan korlatoztak az
arany vetelet es eladasat. Ekkor lepett kozbe Svajc, vallava, hogy
valutaval fizetnek a nemet aranyert, nem firtatva, hogy ezt az aranyat
kinek a fogsorabol vertek ki. A dolognak az volt a pikanteriaja, hogy ma
mar tudjuk: Hitlernek meg voltak a tervei arra nezve, hogyan fogja a
vegso gyozelem eseten lerohanni Svajcot es visszaszedni mindazt az
aranyat, amelyert szerinte a svajciak igazsagtalanul keveset fizettek,
kihasznalva Nemetorszag szorult helyzetet. (Nemetorszagnak azert volt
egetoen szuksege vilagszerte elfogadott fizetoeszkozre, mert nehany
strategiai fontossagu anyagbol, mint pl. rezbol nem alltak
rendelkezesere a haboru folytatasahoz elegendo mennyisegben forrasai.)
Svajci szempontbol tehat minden a leheto legjobban tortent: megkaptak
bagoert az aranyat, es Hitlernek mar nem volt lehetosege visszavenni
oket.

    Ami a menekultek befogadasat illeti, egy ideig valoban csinaltak, aztan
tudtommal kitettek a "csonak megtelt" tablat.

Svajc egyebkent meg ma is "elenjar" az emberi jogok tiszteleteben:
svajci ujsagban olvastam nehany honapja, hogy egy Svajcba szokott
ruandai tomeggyilkost azert nem lehetett kiadni Ruandanak, mert Svajc
meg ma sem irta ala az erre vonatkozo nemzetkozi egyezmenyeket. Mire
megtalaltak azt a szazadeleji belga-svajci kiadatasi szerzodest, melynek
alapjan Belgiumnak (Ruanda volt gyarmatositojanak) tovabb lehetett volna
passzolni a gengsztert, a delikvens termeszetesen tovabb allt: a svajci
hataror legfeljebb ha szalutalt neki.

   Svedorszagrol nem irnek most, abban remenykedve, hogy Szabo Kalman
baratom Lundbol vonalban van. O mutatott nekem videon egy nagyon erdekes
filmet, melyet a sved televizio osszesen egyszer jatszott, aztan
surgosen el lett tuntetve. Ha jol emlekszem, epp egy olyan daniai zsido
holgy keszitette a filmet, akit Ellmann druszam szerint osszes uldozott
tarsaval fogadott be Svedorszag. Most csak azt a reszletet ragadnam ki a
filmbol mely szerint amikor a sved vezerkar fonoke atvette Hitlertol a
vaskeresztet, a hirt a sved sajtoban a cenzura nem engedte megjelenni.
Kalman segits ki legyszives, ha olvasod ezt a levelet, es meseld el,
miert is nem mertek nagyon ugralni a svedek, hogy az oroszok adjak ki
Wallenberget. Es hogy pontosan mikortol is ebredt fel bennuk az
emberbarati lelkulet.

   Mindennek termeszetesen semmi koze sincs azon "Roma teruleten levo
varosallamhoz", melyre Ellmann druszam celzott. Mindenesetre nagyon
orultem ennek a megfogalmazasnak, ugyanis annak tudatosulasat jelzi,
hogy a papa, azon tul, hogy a katolikus egyhaz feje, vilagi politikus
is, aki bizonyos szinten eppugy jobban kell, hogy feleljen sajat
"orszaga" polgarainak eleteert, joleteert es biztonsagaert, mint barmely
mas vilagi vezeto. Ebben a minosegeben termeszetesen nem tevedhetetlen,
ugyanugy biralhato, mint barmely kollegaja, ugyanazon merce szerint.

		Tiszteletteljes udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves Pal!

  Szerintem nem kell tartani attol, hogy az altalanos, vilagnezethez,
hithez kotheto vitaink a suketek parbeszedeve valik. A magam reszerol
azt mondanam, sokat tanultam es tanulok. Azoktol is, akik hozzam
hasonloan gondolkodnak es azoktol meg tobbet, akik nem ertenek velem
egyet.
  Kulonbozoek vagyunk. A pszichologiai kategoriak szerint is, melyrol,
mivel orokbe kaptuk oket, nem tehetunk. Vannak, akik a kulvilagbol
minel tobb mindent kivannak magukba fogadni. Nagyobb reszuk bezarkozo,
kincseiket nem konnyen osztogato tipusok, a HIX-be csak ritkan irnak.
Vannak, akik egyeniseguket kiterjesztve a vilag minel nagyobb reszet
kivanjak hatokorukbe vonni, befogadasra kevesbe hajlamosak.
  Nyilvanvalo, hogy a HIX-be gyakran irok inkabb az utobbi csoportba
tartoznak. Ezert neha mintha turelmetlenek lennenek egymassal. De ez
termeszetes, nem is haragszunk a masikra, csak nem ertjuk ot.
A baj ott kezdodhet, ha mar nem olvassuk el egymas szovegeit. Vagy
feluletesen olvasva, mondjuk csak az elejet atfutva, az egeszre
mondunk iteletet. Ez fordult elo Veled a  VITA#164 szovegemet illetoen
is, a sztalinizmus milyensegerol cserelve eszmet. A kritizalt
szovegreszrol azt hiszem, nem erdemes tovabb a SZALON nyilvanossaga
elott vitatkozni, elkuldom maganlevelben.

   A vitaink akkor fulladnak ki, ha ujat egyelore mar nem tudunk
egymasnak mondani. De kesobb, ujabb gondolatok, olvasmanyok es
egyebek hatasara ujra szoktuk kezdeni. Nem fogjuk egymast megte'riteni,
vagy hitetlenne tenni, ezt nem is akarhatjuk. Viszont hatunk egymas
nezeteire, ha konvergenciarol csak ritkan beszelhetunk. Igy is megeri.

  Egyetertek azzal, hogy az egyhazakhoz, hithez kotodo leveleket rakjuk at
a VITA-ra, inkabb ott a helyuk.

  Minden jot kivan     Vegh Laszlo

Kedve Feri,

 > > MEg magasabbra lepve elfogadod-e, hogy az elo es elettelen, az ertelmes
> > es osztonos kozotti atmenet folytonos? Hogy az elettelent nem kell
> > elettel "megtolteni", hanem egy bizonyos komplexitas felett mar igy hivjuk?
> > Es tovabb? Es akkor hol a helye a tradicionalis hitnek? -
>    Ez mar nehezebb ugy. Ugy velem, hogy ez egy olyan kerdes, ami
> tudomanyosan nem megoldott; legfeljebb hipotezisek vannak ra. A folytonos
> atmenet vegulis OK; hisz egy virusrol nehezen tudod megmondani, hogy
> micsoda. Viszont bacit meg senki nem rakott ossze elemeibol.

Itt egy ilyesmi ervelest hasznalsz:  'hiszem, ha latom'. Ezt persze olcso
volna megforditani, visszakerdezni, majd  arra a kovetkeztetesre jutni,
hogy senki nem tudja ilyen szinten alatamasztani erveit/cafolni a masikat,
azaz mindenkinek igaza lehet:
olyan fikcio vilagot valaszt maganak mindenki, amilyet akar, az egyetlen
kriterium, hogy lehetoleg ne lehessen az elfogadott fiktiv vilag minden
kitetelet kezzel foghatoan cafolni. S ez nem tul nehez, ugyszolvan az a
nyerobb, ami keptelenebb.

Ennel talan eloremutatobb kerdes, hogy milyen fikciokra van feltetlenul
szuksegunk es miert. Korabban erre irtam, hogy a tudomanyban is szukseg
van fikciokra, hogy jelensegeket magyarazhassunk, de azok jol
elvalaszthatok az objektiv tenyektol,  mig szerintem a vallas fikcioi nem
valaszthatok le mindennapjainkrol es onmagunkrol, a hirdetett fiktiv
vilagot osszemossa valos kornyezetunkkel, misztifikalja azt, s mivel
ebben gyakran hibat talalunk, a misztikum eloszlik, s az eletunk minden
reszere kiterjedo beavatkozasa miatt azon keves resze is, ami valos
absztrakcio lehetne, hiteltelenne lesz.
( Ekkor jon a szinten emlitett dolog, hogy az erre epulo etika is osszedol,
 a bizalom meginog.)
Raadasul szuksegszeruseget sem latom a vallasi fikcioknak (arra persze most nem

gondolok, amikor felelem vagy szocialis indittatasbol ered a hit...de
akkor meg nem is tudom, nalad pl. mi taplalja ennek az igenyet?).

(A tradicionalis vallasra epulo etika megingasaban nem kis szerepe van a
'foldi helytartok' mukodesenek is (ld. alabb te altalad citalt Natura
magazin cikke.)

> tradicionalis hit szamara az elo teremtese kulcskerdes; en - bar
> tradicionalis ertelemben is vallasos vagyok -, nem lennek hitetlenne, ha
> holnap talalkoznek az altalad gyartott macskaval.

Kosz az inspiraciot. Nem mintha ki szeretnek terni a feladat elol (komplett,
polifunkcios macska -anyagcserel, mozog, szaporodik- sorozatgyartasa), de
nekem nem  celom, hogy teged - na ezt, hogy mondjak..no lam meg talan szo
sincs ra, annyira szokatlan iranyu a folyamat -  'elteritselek' hitedtol.
Viszont erdekel, hogyan egyezteted ossze az objektiv kutatassal.

> Mindazonaltal
> szkeptikus vagyok ez ugyben, s ez talan egy konkret korlatot jelent
> kutatoi palyamon: nem kiserleteznek avval, hogy Lepesinszkaja nyomdokaiba
> lepjek. (Nem tudom, hogy tudod-e, hogy az otvenes evekben intezetunkbol
> is kikerult effele "munka". Megvan a kulonlenyomatok kozt is.)

nem tudom, de erdekel, majd elkerem toled.

>     Meg ket adalek: a Biblianak a teremtesre egy specialis szava van, tkp.
> olyasmi, hogy a semmibol valamit csinalni. Ezt harom alkalommal
> hasznalja: a vilag, az elet es az ember teremtesenel. Maskor a csinalni
> szo szerepel. (Pl. egitestek, kulonbozo allatok.) (Felreertes ne essek:
> nem vallom a hat nap alatti teremtest. A teremtestortenet mitosz,
> amelynek mondanivaloja annyi, hogy a vilag Isten akaratabol van.)
> Ez persze lehet veletlen is; mindenesetre erdekes, hogy nehany evezreddel
> ezelott, a maihoz kepest nulla tudas birtokaban megtettek ezt a
> differencialast.

Differencialast, ami mai tudasunk szerint helytelen, s az akkori 'nulla
tudas' birtokaban is csak tendenciozitasat latom, ahogy az eloszor
emlitett harom fogalmat igy is misztifikalja. De facto , az ember egy
allat, barmilyen kinos (vallastalan felfogas).

Amugy valoban erdekes, habar kerdes, hogy a forditasok utan mennyire
szoveghu az altalad olvasott verzio (Szuz <> fiatal asszony, Maria eseten)

(Egyebkent ezt a dolgot eszrevetted a Biblia olvasasakor, vagy egy Biblia
elemzo konyv emlitette?)

>    A masik : A multheti Nature-ben (jan. 15?) van egy cikk arrol, hogy a
> pa'pa szerint mikor megy bele a lelek az emberbe. A cikk szerint
> oszentsegenek fel kellene frissitenie embriologiai ismereteit, mert mar
> Aquinoi Szt. Tamas is korszerubb nezeteket vallott (Mit szolsz ehhez
> Ellmann Gabor?:-)).
> Persze nem oncelu a kerdesfelteves, hanem az
> abortuszhoz kotodik. Tudomanyosan ugy fordithato le a kerdes, hogy mettol
> kezdve elo az elo? A cikk lenyege az, hogy nem kotheto egyetlen
> pillanathoz (fogamzas) az emberre valas, hanem egy folyamatrol van szo, s
> maga a fogamzas is folyamat. Oszinten szolva engem meglepett a cikk; nem
> tudtam, hogy erre nezve egyhazi tanitas van, ami raadasul szerintem
> teologialag sem korrekt, mivel a test - lelek dichotomiat vallja, ami
> platonikus beutes a keresztenysegben. De ez messzire visz; lehet, hogy
> rosszul interpretaltak a papai iratot; s kulonben sem akarnek papabb
> lenni a papanal.

Ez a cikk erdekes lehet, mindjart megnezem, de az abortuszvita (ill.
mikortol ember valaki) annyira nehezen megfoghato, annyira sok szubjektiv
elem van benne, hogy szinte kilatastalan. (azaz, kituno vitatema)

					Andras