Nem vagyok kozgazdasz, igy a nalam e teren kepzettebbekhez fordulok
a temakorrel kapcsolatos kinzo ketelyeimmel. A legfontosabb kerdes:
milyen megfontolasok alapjan allitja a szerzo, hogy ez a gorbe tenyleg
olyan, amilyen? Egyaltalan: hasznalhato-e ez a gorbe nevelo celzatu
elmelkedeseken kivul masra is?

Reszletesebben:
Azt ertem, hogy 0% eseten a bevetel is 0, a 100% ado viszont mar eleg
hipotetikus, nem hiszem, hogy lenne ra pelda. Szoval mennyi a
tenyleges tapasztalat ebben a gorbeben, es mennyi a hipotetikus
okoskodas? Milyen tenyezoket, milyen gazdasagi modellt es
magatartasformakat feltetelezett a szerzo? Es a gobe alakja miert pont
ez az egypupu? Ertem en, hogy egy pozitiv fuggvenynek ket nullahely
kozott van maximuma; de honnan tudjuk, hogy csak egy van? Miert ne
fluktualhatna pl. ossze-vissza egy szeles tartomanyban? Egyaltalan
van barmi mod egy ilyen gorbe "kimeresere" egy adott gazdasagban?
Ezzel osszecseng, hogy ha tenyleg egypupu, akkor mibol tudjuk a
maximum helyet meghatarozni? Mennyire lehet szeles ez a pup?
Mennyire mozgathato a maximum helyzete gazdasagon kivuli
intezkedesekkel ("adorendorseg", padlasok lesoprese es hasonlok)?

Tovabbi kerdes: ha a gorbe elmeleti szarmaztatasaval minden rendben is
lenne, mi alapjan tehetjuk fol, hogy a mai magyar helyzet megfelel
azoknak a felteteleknek, amelyek kozott a gorbe ervenyes?

A szakerto valaszokat varva maradok tisztelettel,
KZ

Tisztelt SZALON!

Olvasom a Hirmondoban, hogy Kornai Janos mar tamogatja a jelenlegi
megszorito gazdasagpolitikat. Ezzel szemben tavaly osszel meg neve
teljes sulyaval megtamogatva ervelt tanulmanyban, cikksorozatban,
sippal, dobbal, nadihegeduvel a novekedesre osztonzo valtozat mellett,
az akkori penzugyminiszter elkepzeleseivel szemben; a HIX is visszhangozta
ezt a kiallast elegszer az eppen folyo vitakban/acsarkodasokban.
Elkepzelheto-e esetleg az, hogy mindket esetben igaza volt, es a
helyzet tenyleg annyit romlott tavaly osz ota? Szerintem nem, de varom
azok erveit, akik meg tudnak gyozni ennek az ellenkezojerol.

A kerdesem a kovetkezo: milyen etikai megiteles ala esik egy effele
ketfelvonasos darab? Vegyuk figyelembe, hogy a szerzot (ugy tudom) elo
klasszikuskent tisztelik (bizonyara joggal) a kozgazda-berkekben, es
hogy a szerzo maga (ugy tudom) nem el Magyarorszagon. Hivatkozhat-e
arra, hogy tavaly nem ismerte kellokepp a helyzetet? Ha igy van, akkor
vajon ismeri-e most? Ha nem ismerte akkor, ugy volt-e erkolcsi alapja
a sajat szava sulyanak tudataban ilyen magabiztosan velemenyt
nyilvanitani egy ilyen ketes politikai kotelhuzosdiban az akkori
penzugyminiszter es a miniszterelnok kozott?

Szoval? A Kornai Janos nev iranti teljes tiszteletem es szakmai
kepzetlensegem kinyilvanitasa mellett meg kell kerdeznem: mi
kulonbozteti meg az ilyen szakvelemenyt a kozonseges kibic-tipusu
belepofazastol (ne feledjuk, hogy Kornai szemelyes sorsa
valoszinuleg kevesse fugg az itthoni gazdasagi dontesek helyes vagy
teves voltatol)? Nem ervenyes-e ebben az esetben me'g az ilyen nagy
nevekre is a "mas szervevel veri a csalant" cimu nepi megfigyeles?
Felreertes ne essek: otthon is belepofaznak elegen, ismerek olyan nagy
nevet, aki mar kivivta a megtisztelo "anti-Kasszandra" cimet mas
hasonloan nagy nevektol, de ezeknek legalabb van eselyuk arra, hogy a
borukon erezzek meg annak a kovetkezmenyeit, ha esetleg hallgatnak rajuk,
es ez valamifele hitelesseget azert kolcsonoz a szavaiknak. Aki
nincs kozvetlenul, bo"rileg erintve, annak egyedul a szakmai hiteleben
bizhat az ember, es most mintha pont e melle kerult volna egy apro, am
annal bantobb kerdojel Kornai eseteben -- legalabbis az en szememben.

Ilyen sulyu kerdesekben egy effele  "jaj, bocs, tevedtem" konnyen
kizokkentheti a magamfajta egyszeru ko~zala'zottat az amugy is
megtepazott lelki nyugalmabol. Az egyetlen jo pont, hogy a helyesbites
legalabb nyilvanosan tortent.

Udv,
KZ

Egyszeruen nem tudom megallni, hogy ne osszak meg a Szalon olvasoival egy
idezetet egy uj konyvbol, ami tegnap erkezett meg hozzam. Cime: Magyarorszag
politikai evkonyve--1955." Szerkesztoi: Kurtan Sandor, Sandor Peter, es Vass
Laszlo. Kiadja a Demokracia Kutatasok Magyar Kozpontja Alapitvany. A
kuratorium elnoke dr. Agh Attila politologus. A konyv harom politologus
cikkevel kezdodik az 1994-es evrol: Agh Attila, "A ket valasztas eve," Bihari
Mihaly, "Parlamenti valasztasok es kormanyvaltas Magyarorszagon 1994-ben, "
es Lengyel Laszlo, "Ezerkilencszaz-kilenvennegy (Hajnal vagy alkonyat)." Ezt
a harom tanulmanyt angolra is leforditottak.

Agh Attila elso bekezdeset szeretnem idezni:

"Az 1994-es ev jelentos fordulatnak bizonyult a magyar politika torteneteben,
1989-hez kepest az ujabb felfordulat evenek. Felfordulat tortent ket
ertelemben is, egyreszt a magyar politikai elet negyeves kitero utan
visszatert a reformkurzus es a modernizacios vonal folytatasahoz, masreszt ez
a visszateres is felemas, csak felig vegigcsinalt volt. A masodik vilaghaboru
elotti evtizedeket elidezo `uj regi' emberek helyett joreszt csak a
nyolcvanas evek perspektivatlan reformkonzervativizmusat hordozo `regi ujak'
tertek vissza, a keso kadari rendszer pragmatikus technokratai, akik meg nem
talaljak a rendszervaltas altal kikovetelt uj modernizacios perspektivat."

Atya Isten, mondtam magamnak, ez az ember nem tud gondolkodni. Ez tiszta
zagyvasag. Megmutattam egy amerikai baratomnak ez a bekezdest. Az illeto
egyszeruen nem tudott magahoz terni. Nahat mondta, most mar tudom, hogy mirol
is beszelsz, amikor kritizalod a magyar ujsagirok, politilogusok irasait.

Balogh Eva

Olvassatok el a ketsegtelenul konzervativ INSIGHT magazin legujabb
(Junius 19.) sz'm'ban Alexei Bayer cikket Hornrol es a magyar communizmus
atprofilirozasarol. A cikk megallapitja, hogy Keleteuropa tobbi reszeben is
novekszik a kommunizmus "nepszerusege" s hogy nepszerusegeket fokozatosan
elveszito kormanyok egyre tobb erdeklodest mutatnak a szoviet idoszak
demagogiaja irant. A cikk vege kulonosen jelentos  - de csak azok szamara
akik nem hisznek benne maig sem s nem latnak az orrruknal tovabb sot suketek
politikai veszharangok megkondulasa idejen - mert Zhirinovszkyra hivatkozva,
aki lesi, hogy mikor teheti kezet a ma meg Yelcin altal iranyitott orosz
kormanyzas kerekere
a minden gatlas nelkuli politikusokra hivatkozik, akik mindenfele ideologiai
handabandaval terjesztik az elegedetlenseget politikai celjaik erdekeben.
      A magyar gazdasagi vezetok nemelyikevel beszelgetve a cikk iroja
elarulja azt is, hogy a privatizacio Soos Karoly Attila, a szabad demokratak
otthoni kozgazdasza s politikusa szerint nepszerutlen a magyarsag koreben.
Sokan irigyek mert latjak hogy kevesek vagyonokat kovacxsoltak s kovacsolnak
ossze a Horn fele akcio soran ahol allamunk 1.3 milliard dollar erteku
eladasokkal probalja
az adossagokat csokkenteni.
      SZakertok egyetertenek abban, hogy a rekonstrualt kommunizmus nem
jelent veszelyt a demokratikus reformokra nezve.
Pokol Bela, aaz Eotvos Lorant Tudomanyegyetem politikai tudomanyos
tanszekenek professzora szerint " egyetertes van a
politikai partok kozott az orszag haladasi iranyat illetoen, s ez
Nyugati iranyut es gazdasagi reformokert kuzdo ut."
      Elemzes: a kovetkezo SZALONBAN...

- lajcsi -

Tovabb olvasva Agh Attila iromanyat, hirtelen rajottem, hogy a legjobbat
kihagytam: a masodik es a harmadik bekezdest.

"Ket valasztas volt 1994-ben, nemcsak azert, mert tavasszal parlamenti, telen
pedig onkormanyzati valasztasra kerult sor, hanem foleg azert, mert ezek
joval tobbet jelentettek a szokasos kormanyvaltasnal. [Szoval azert volt
ketto es nem egy, mivel tobbet jelentettek a szokasosnal! BE] A
kelet-kozep-europai orszagokban az elso igazi szabad valasztas tulajdonkeppen
csak a masodik, hiszen az elso csupan a regi rendszer elleni nepszavazas, s
csak a masodikon jelennek meg valodi partok es politikai perspektivak. A
masodik (avagy Lengyelorszagban a harmadik) valasztas meg szorosan a
rendszervaltas kezdetehez tartozik, mert ekkor dol el az atalakulas iranya. A
demokratikus atmenet elso szakaszaban a `visszateres a multba' forgatokonyve
kerult eloterbe, bar sehol sem olyan latvanyosan, mint nalunk, ahol a
`tortenelmi Magyarorszag' visszaterese a legeroltejesebb volt, intezmenyekben
es mentalitasban egyarant. [Nahat! A tortenelmi Magyarorszag altalaban a
tortenelmi irodalomban Nagy-Magyarorszagot jelenti. Nem hiszem, hogy errol
beszelne AA itt. BE] A multba valo visszeteresbol fakado `autoriter
megujulas' az elorehaladas legnagyobb akadalyava valt, de 1994-ben latvanyos
vereseget szenvedett. Az orszag valasztott: az europaizaciot es a
modernizaciot valaszotta elsosorban--s nem annyira az egyes partokat vagy
politikusokat--, s ezzel ujra megnyilt az ut a valodi demokratizalas fele.

Az 1989-1990-es felfordulat azonban mindenkeppen a demokratizalasi folyamat
kezdete volt, es uj idoszamitast vezetett be a magyar poltikatortenetben.
Ezert celszeru ezt a fordulopontot pontos fogalmakban is megragadni, annal is
inkabb, mert azota mar ot-hat eve is eltelt es az eddig politikatortenet is
korszakolasra szorul. Az 1985-90-es parlament elnevezesere az Atmeneti
Parlament kifejezest ajanlom, ami egyebkent kifejezi az egesz szakasz
jelleget. A tovabbiakban pedig, a nemzetkozi szokasoknak megfeleloen (peldaul
a lengyel esetet kovetve), az elso szabad valasztast koveto parlamentek
szamozasa alkothatja a periodizalast, igy az 1990-94 kozotti orszaggyulest
Elso Parlamentnek, az 1994-ben megvalaszottat pedig Masodik Parlamentnek
nevezem. Az 1994-es ev politikai felfordulatat tehat az Elso es a Masodik
Parlament kozotti valtas, illetve az ennek megfelelo kormanyvaltas jelenti."

Eddig Agh Attila. Kerdezem en: toll valo ennek az embernek a kezebe? Nem
lenne jobb, ha valami mas foglalkozast valasztana--hiszen sem gondolkodni,
sem irni nem tud--sot azt a par gondolatot, amit papirra vetett nem is
erdemes elolvasni.

A szegeny fordito nagy bajban volt. Itt-ott probalt valami ertelmes dolgot
kihozni Agh Attila mondataibol, es igy meg is valtoztatta a mondatok
ertelmet. Peldaul a legelso mondatot "Ket valasztas volt 1994-ben, nemcsak
azert, mert tavasszal parlamenti, telen pedig onkormanyzati valasztasra
kerult sor, hanem foleg azert, mert ezek joval tobbet jelentettek a szokasos
kormanyvaltasnal," ilyenkeppen forditotta le: "There were two elections in
1994, more concretely national parliamentary elections in the Spring and
local elections in December, both representing more than a usual change in
government."

En ugy tudom, hogy Agh Attila a Parttorteneti Intezetben kezdte palyafutasat.
Ugyan voltak igen tehetsegesek emberek ebben az Intezetben (peldaul Hajdu
Tibor), Agh Attila ugy latszik nem ezek koze tartozott.

Balogh Eva

T. Szalon!


Elnezest a nehany napos fazis-kesesert. Mindazonaltal nem feldkeztem el a
Wolf Gyuri altal feltett kerdesek megvalaszolasarol, illetve a
gondlataria valo reflexiorol. Ime:

Ezt irtam elozo megszolalasomban:

>> Pl. az MNB-nek nemsokkal ezelottig nem csak a
>> monetaris kontroll volt feladata, hanem a koltsegvetesi-hiany finanszirozasa
-
>> nak biztositasa is (ez reszben kapcsolodik az elozo ponthoz). Ez megnyilvanu
lt
>> az RKB-k szamara tobbszor veszteseges lakossagi betetkamatok fizeteseben,
>> ill. a lakossagi hitelkamatok tul alacsony voltaban is.

Wolf Gyuri kerdese:

> Itt azt allitod, hogy az MNB megszabta a kereskedelmi bankoknak a lakossagi
> kamatokat? Mindegyiknek, a kulfoldi tulajdonuaknak is, vagy csak a
> RKB-knak? En ugy tudtam, hogy ezt a bankok maguk donthettek a kamatokrol.

Legjobb tudomasom szerint a kereskedelmi bankoknak a valutaarfolyamok
megallapitasi szabadsaganak hianyan kivul ugyancsak el kellett
fogadniuk a Nemzeti Bank altal "ajanlott" beteti es hitelkamatokat
egeszen a 80-as evek vegeig. Kulfoldi tulajdonu bankok magyarorszagi (nem
nemzetkozi vonatkozasu) bankszolgaltatasokat ha jol tudom ugyancsak 89
utantol folytathatnak. Termszetesen itt nagyobb precizitas is elerheto,
ha valakinek megfelelo hozzaferhetese van magyar hirforrasokhoz. Esetleg
jelentos szolgalat lenne a Szalon kozonsege szamara, ha valaki pontos
adatokkal tudna szolgalni, sajnos erre nincs modom. Emlekezetem szerint
azonban, mint ezt feljebb is emlitem, a banki kamatok (es a
valutaarfolyamok) felszabaditasa mind a kesoi 80-as evek folyaman mentek
vegbe lepcsozetes rendben (a valutaarfolyamok termeszetesen meg mindig
nem szabadok, es az 1994 nyaran vegbement majdnem-arfolyamvasag ezt jol
illusztralja).

A bankkonszolidaciorol irott gondolataimra Wolf Gyuri igy reagal:

> Az elso bankkonszolidacio szuksegesseget elismerem, es egyetertek azzal,
> hogy az RKB-kat fel kellett tokesiteni, a rossz hiteleket leirni.
> Mindenki a csodtorveny bevezetese utan egy csod hullamot vart. Ez nem
> tortent meg olyan mertekben amire szamitani lehetett. Ennek az oka az,
> hogy az RKB-k egyszerubbnek talaltak a veszteseges valalatokat tovabb
> finanszirozni, mint hagyni oket csodbe menni.
> Azaz a befektetheto penzek jelentos resze, nem a leghatekonyabban
> fektetodik be. A kereskedelmi bankok nem latjak el a feladatukat. Azzal
> egyet lehet talan erteni, ha az allam kijelol (politikailag, vagy gazdasagila
g)
> fontos valalatokat, es azokat allami segitseggel viz felett tart. Egy
> kereskedelmi banknak a feladata, hogy eldontsek, hogy egy valalat
> nyereseges-e, nyeresegesse teheto-e. Ha nem, akkor a banknak nem szabad
> tovabb kolcsonokkel eletben tartani. Ha ezt teszi, akkor szerintem rosszul
> dolgozik, nem a sajat dolgat vegzi. A rendszeres bankkonszolidacio
> megengedi a kereskedelmi bankoknak, hogy felelotlenul tovabb
> tamogassak az eletkeptelen valalatokat. Ez tortenik most.

Koztudott, hogy az elso csodtorveny nemzetkozi viszonylatban is
peldatlanul szigoru volt (felteve a betartatast). Utalok itt a "kotelezo
oncsod" intezmenyere, ami az Allamokban biztosan nem ismert, szerintem
mashol sem (ha jol emlekszem 90 napnal hosszabb szamla nem-fizetes eseten
kellett volna kotelezoen oncsodot jelenteni). Hogy ennek ellenere nem
kovetkezett be a vart csodhullam (ugyan a csodtorvenyt tobbszor is
modositottak azota, felszamolva peldaul a "kotelezo oncsod" intezmenyet),
azt hiszem szimplisztikus lenne a kereskedelmi bankok donteshozatali
mechanizmusaval (vagy annak hibajabal) magyarazni.

A csodtorveny hatekonysaga nagyban fugg a birosagok hatekony mukodesetol,
hiszen a panaszos hitelezok a birosagokon keresztul ervenyesithetik
jogaikat. Magyarazhato tehat a csodhullam elmaradasa reszben azzal, hogy
a hitelezok, ismerve a birosagi rendszer alacsony hatekonysagat, ill.
lassusagat, eleve megegyezesre torekedtek az adosokkal.

Tovabbi reszleges magyarazat, hogy a hires-hirhedt korbetartozasok
rendezeset szamos fel ugy tartotta legmegfelelobbnek, ha a semmit sem
tesznek, hanem remenykednek az uzleti helyzet ill. uzlettarsaik
helyzetenek jobbra fordulasaban, es mint "funkcionalis bankok" a korabbi
hiteleket (legalabb reszlegesen) leirjak. Hiszen ha pl. A tartozik
B-nek, B tartozik C-nek, es C tartozik A-nak, es valamennyi ceg
alaptokeje (akar beszamitva ingo es ingatlan vagyontagyait is) negativ,
akkor mit nyerne barmelyik ceg a masikkal szembeni csodeljaras inditasaval?

A harmadik reszleges magyarazat -- es itt kozelebb jutunk a Wolf Gyuri
altal targyalt kerdeskorhoz -- a (nem kiszolgaltatott helyzetben
levo) hitelezok azon dontese, hogy akar esetleg tovabbi hitelek nyujtasa
aran is eletben tartjak adosaikat. Ilyen dontest RKB-k is hozhattak
szamtalan esetben, es minden bizonnyal hoztak is. Az eljaras masutt sem
ismeretlen: Ha a hitelezo meg van gyozodve, hogy uzletfele fizetesi
keptelensege atmenteti, es hogy a "helyzet" rendezodesevel teljes
tartozasat vissza tudja majd fizetni (de legalabbis a tartozas nagyobb
reszet mint az esetleges csodeljaras soran szerezheto kielegites
[kamatokkal novelve es az eljarasi koltsegeket beszamitva]), akkor
racionalis dontes a csodhelyzetben levo vallalatnak valo tovabbi
hitelezes. Ez is oka, hogy a felszamolasi ejarasok szama messze a
csodeljarasok szama alatt mozog.

Nem tudom Wolf Gyuri mit ert a "nyeresegesse tetelen" -- ami igaz, oly
gyakran hsznalt a magyar sajtoban. Minden esetre a hitelezonek nem
feladata az ados vallalat(ok) "nyeresegesse tetele", ezt rajtuk szamon
kerni nem erdemes. Azt pedig, hogy az RKB-k java resze a mai napig sem
piaci motivaltsagu magam is megallapitottam korabbi hozzaszolasomban --
ezzel Wolf Gyuri latszolag egyet ert. Erdemes meg hozzatenni, hogy az
RKB-k piaci motivaltsaganak hianya nem csak a csodeljarasokban
(pontosabban azok egy reszeben) tanusitott magatartasukban lathato, de
kamat- es arfolyammegallapitasukban, a szolgaltatasok sebessegeben, a
kezelesi koltsegek mertekeben is.

Wolf Gyuri igy zarja:

> Ezen indokokok alapjan en nem helyeslem az ujjolag BB-nek adott allami
> tamogatast. (Viszont helyeslem az Agrobank megmenteset.)

A fentiek alapjan ketsegbe vonhato, hogy a Budapest Banknak nyujtott
legujabb konszolidacios tamogatas elvileg (nem politikailag) helyes vagy
helytelen. Konkret, es a Budapest Bank gazdalkodasara vonatkozo adatok es
azok ertelmezese nelkul az allami tamogatas helytelensegenek konkluzioja
azonban -- termeszetesen -- nem vonhato le.

Feltetelezem, mikor Gyuri az Agrobankra vonatkozo zarojeles megjegyzeset
tette arra az elozo megszolalasomban felvetett pontra utalt, amely a
penzugyi rendszer stabilitasat mint a konszolidacios dontesi vektor elemet
emlitette. Azonban ennek reszletesebb targyalasanak hianyaban (bizonyos
elvi parameterek felallitasa nelkul) e targykorben semmifele konkluzio
egyelore nem vonhato le. Ha Gyuri ugy gondolja, folytathatjuk ezzzel.


Udv.,

(Bognar) Gabor

Holgyek es Urak, Kedves Laci,

A Harvard Fund erdeke, hogy Csehorszagban minel tobb uzlet jojjon be.  A ceg
Klaus kedvence, bar egy botrany miatt a HF cseh szarmazasu vezetojenek is egy
idore tavoznia kellett az orszagbol.  A Harvard Fund erdeke tehat, hogy csak
olyan adatok jelenjenek meg a csehekrol, melyek vonzoak.  Nyilvan nem akarnak
kontextualizalni azzal, hogy az inflacio viszonylag alacsony, de emelkedoben
van, hogy a munkanelkuliseg ugyan alacsony, de foleg azert, mert az allami
tulajdonu vallalatokban me'g mindig rengeteg vattaember ucsorog, hogy hiaba
a privatizacio, egyenlore csak a gyorsan mozgo yuppiek nyertek az atmeneten,
a tulnyomo tobbseg nem.

    *Most* eppen jobban allnak a csehek, de ez relativ, a forint vasarloereje
me'g mindig jobb, az ev vegere pedig konvertibilis lesz a magyar valuta is,
nemcsak a cseh.  En azt mondanam, hogy valoban sok szempontbol jobbak az
eselyei a cseh gazdasagnak es valoban sokat elrontottak az egymast koveto
magyar kormanyok, a bezzegelesre nincsen alapos ok.  Varjuk meg, mi lesz par
ev mulva.

Mindenjot,
Miklos.

T. Szalon!


Paller Gabor valaszolja -- par napja -- a korabbi hozzaszolasat erinto
kerdesemre:

>       Gabor jo erzekkel szurta ki, hogy megprobalom elsumakolni a valaszt.
> A helyzetet ugyanis en a kovetkezokeppen latom :
> 1. A gazdasagi szereplok panaszkodnak, hogy az adoterhek igen magasak.
>    Ez alapjan tehat csokkenteni kellene a gazdasag terheit es a bevetelek
>    valoszinuleg megnonenek.
> 2. De ki az aki meg meri ezt tenni ? Eddig ket (en ennyirol tudok) "elenkito
>    programot" hirdettek meg, mindket esetben megugrott az eladosodottsag, fel
-
>    borult a koltsegvetes, riaszto allapotba kerult a hitelkepesseg. A "noveke
-
>    desre" jatszani nagyon veszelyes, mert a novekedes esetleg nem indul be,
>    mielott a tartalekok elfogynak.

Erdemes megemliteni, hogy az altalam felvazolt (bar a velemenyemet nem
feltetlenul kepviselo) Laffer-gorbe alapu adorata csokkento metodus
valasagkezelesre hasznalhato program. A kidolgozoja az eljarast eppen
tulmeretezett allamhaztartasi deficitek kezelesere ajanlja, tehat tobbe
kevesbe rahuzhato lenne a pillanatnyi magyarorszagi allapotokra. Laffer
es kovetoi szerint az adorata csokkentesenek hatasa azonnali (de
legalabbis rovid az atfutasa), es rovid ill. hosszutavu hatasa iranyaban
nem, csak mertekeben kulonbozik. Mindezek alapjan tehat csak akkor
elvetendo a Laffer-gorbe alapjan tett javaslat, ha valakinek elvi vagy
empirikus kifogasa van ellene (en egyelore egyiket sem ismertetem magam).

A Laffer-gorbe alapjan valo gondolkodas novekedesi helyzetre vonatkoztatva
persze meg kedvezobb kepet mutatna mint egyebkent (felteve, hogy igaz).

Paller Gabor igy folytatja:

>       Ezek alapjan Gabor kerdesere (most mar sumakolas nelkul) a kovet-
> kezo valaszt adom: velemenyem szerint a hosszutavu gazdasagi novekedes meg-
> kivanja a gazdasagra nehezedo allami terhek csokkenteset. Jelenleg azonban
> a penzugyi kormanyzat az aktualis tuzvesz eloltasaval (koltsegvetes fel-
> borulasa) van elfoglalva es nincsenek tartalekai, hogy a "befektetesi idot"
> kivarja. Kenyszeruen es rovidtavu erdekek alapjan teszi, amit tesz: csokkenti
> a kiadasi oldalt (es ott vag, ahol egy igazi konzervativ gazdasagpolitikus
> vagna: a joleti es egeszsegugyi kiadasokon) es megprobal ott terheket
> novelni, ahol meg tud (vam, illetek, stb) Azt remeli tehat, hogy a kivalaszto
tt
> adofajtak eseten meg nincs a maximumon a bevetele.
>       Tud-e mast csinalni ?

A deficit-valsagok kezelesere (kulonosen, ha azok a magyarorszagihoz
hasonloan nemcsak belso de kulso hianyon is alapulnak) a Laffer-gorben
illusztralt megoldas mellett tobb atfogo es tobb reszleges valsagkezelesi
opcio is kozismert. A Bokros-csomag neven kozismert torveny a restriktiv
intezkedesek kozul is a deflacios(?) (eredetileg "deflationary", azaz
keresletvisszafogo) kategoriaba tartozik (es korantsem meriti ki a
lehetosegeket, hiszen olyan potencialisan jelentos mgtakaritasokat eredmenye-
zo intezkedes mint pl. a nyugdijkorhatar emelese nem resze a csomagnak).
Tovabbi lehetosegek, csak listaszeruen (mindegyik reszletes targyalasara
keszen allok):

1) arfolyamleertekeles (egy vagy tobb lepesben, akar programszeruen tobb
   even at)

2) importkorlatozas (kvota vagy rata alapon)

3) adminisztrativ kulpiac-bovites (pl. szabadkereskedelmi egyezmenyek
   kotesevel)

4) privatizacio
        a) "strategiai" iparagak (energia, stb) maganositasa
        b) betegbiztositasi rendszer maganositasa
        c) nyugdijtakarekossagi rendszer maganositasa

5) adossagvisszafizetes ill. kotvenykamat es torlesztoreszleg fizetesenek
   szuneteltetese vagy megtagadasa (bel- vagy kulfoldiek iranyaban)

Ugyan Gabor ugy erezte megvalaszolta a Laffer-gorbe kapcsan feltett
kerdesemet, ezt nem tette (ehhez nem is ragaszkodok, mert a konstruktivitas
elsodleges). Sumakolni biztosan nem sumakolt.

Azt hiszem viszont, a "Tud-e mast csinalni?"-t a fenti listaval
legalabbis elkezdem megvalaszolni. (Termeszetesen a Szalon reszlegesen es
nem feltetlenul celiranyosan tobb ponttal mar foglalkozott.)


Udv.,

(Bognar) Gabor