Sziasztok!

Lenne ket kerdesem:
1. Hogyan lehetne atlatszo ablakokat csinalni? Addig eljutottam hogy az
ablak extended style beallitasai kozott benyomtam a transparentet is.
Viszont nekem az kene, hogy mindez aktiv is legyen, azaz ha mozgatom az
ablakot mindig az alatta levo terulet latszodjon. Gondoltam arra, hogy a
program elinditasakor lementem az egesz kepernyot es ha mozgatjak az ablakot
mindig a megfelelo reszt teszem csak ki. De szerintem ez egy kicsit lassu
lenne es valoszinu villogna is rendesen. Kell legyen egy hatekonyabb
megoldasnak. Otleteket forrasokat varok VC++ -ra vagy Watcom-ra.

2.Info kellene nekem screensaver irasarol. Egeszen az alapoktol, tehat
milyen tipusu program kell legyen (sima Windows Application vagy stb.)
egeszen az apro reszletekig (pl: hogyan kell beepiteni password protectiont
stb). Celallomas ugyanugy VC++ vagy Watcom es termeszetesen forrast is
elfogadok.

Koszi
Thom

hi!

en jo reg meg 3.x es BC alatt csinaltam inline asmot,es
a cimkekkel en is bajban voltam..rajtam az segitett,ha
az asm blokkositason ( a {}-eken) _kivul_ adtam meg a label-t.
azaz pl
asm {
	utcsi1
	utcsi2
    }
cimke1:
asm {
        utcsi3
 	jmp cimke1
    }

remelem segit
Zoli

Szervusz(tok) !

A levelezesi listaval kapcsolatban keresd fel a következő
helyet (Power Builder Mailing List):

http://www.geocities.com/SiliconValley/Heights/7207/

Idezet a fenti oldalrol:

> How to Subscribe
> You can subscribe by sending an email request to:
> 
> and in the body of the message, writing:
> SUBSCRIBE PB-L FirstName LastName
> Substitute your own first name and last name.

Hírolvasó csoportok:
comp.soft-sys.powerbuilder
fido7.ru.powerbuilder
relcom.comp.dbms.powerbuilder

Mi is PowerBuilder-t használunk, de menüt dinamikusan eddig
nem kellett létrehoznunk.

Ha kellene, azt valoszínuleg ugy tudnam megcsinalni, hogy
elkeszitnek egy menu forrasfajlt futasi idoben es azt beim-
portalnam a LibraryImport fuggvennyel. Ez igy nem 100% hogy
mukodik, mivel leforditott allapotban a leforditott
programot nemigen erdekli, hogy mi van a pbl-ben.
Ki kellene probalni.

Gabor
Laurel Kft

Hali!
A problemam a kovetkezo lenn:
Adottak x felbontasu fileok amiknek a afelbontasat kellene cokkentenem
(persze nem felezesrol,negyedelesrol van szo),de ezt valamilyen ertelmes
modon aminek az eredmenye jo minosgu marad (minel kevesbe legyen reces,
ha valahogy a sima minden x edik pixel kidobalasanal jobb modon). 
Ha van ra modszer v.valami elv, esetleg kod az jo lenne.
Koszike
Gallo Laszlo

Udv a  Codereknek!

RUNDLL.EXE user.exe,ExitWindows
parancsikonban becsukja az 'Ablakok'-at.
Az a kerdesem, hogy hasonlo modszerrel (vagy ha igy nem, akkor
valahogyan mashogy) mas funkciokat is
el lehet-e erni, es ha igen, akkor hol talalhato ezekrol bovebb
informacio?

--
=E=
"A dijak valtozasarol az elofizetok a szamlaval kapnak bovebb tajekoztatast."
Utolag.

>Az lenne a kerdesem, hogy tud-e valaki megoldast a
kovetkezo problemara:
>
>Delphi 4 C/S, LG ScanWorks 36a scanner. A kettot kellene valahogy
>osszehozni. Van 2 scanner komponensem. Az egyik (TEnhTwain) nagyon profi,de
>csak akkor mukodik, ha fut a Delphi. A masik (TScanImg) eleg gagyi, es ugy
>mukodik, hogy meghivja a scanner feltelepitett programjat, azzal kell
>scannelni, majd bezarja, es a bescannelt kepet atadja a delphi proginak.
>
>Nincs erre valami jo otlet, vagy komponens (freeware, ha lehet)? Mert az
>eredeti scanner programon nagyon sok beallitast lehet elvegezni, de nem
>akarom, hogy a felhasznalo bekavarjon.

Valoszinuleg ismered a www.twain.org cimet. En innen szedtem le tobb
komponenst es van sok link is.

Amit viszont nem sikerult megoldanom, hogy a Delphibol tudjam allitani a
scannert (mustek). Felbontast, fenyerot, szinmelyseget stb. akartam
allitani, de nem sikerult. Az eredeti rutin mukodott, de ha az adott
reszeket atmasoltam a sajat programba ott nem mukodott (Kulonbozo
parancs-szintek vannak es a vezerleshez egyre feljebb kell lepkedni a
rutinok adott sorrendu hivasaval. Az elso lepes sikerult, a masodik mar
nem. Hibajelzes es viszalepett a 0. szintre.)

Ha neked sikerulne megoldanod a fenti problemat, kerlek tajekoztass...

Veres Sandor

>Borland C++ kornyezetben szeretnek  assembly beteteket kesziteni.
>A gondom mindossze annyi , hogy nem tudok ciklusokat megvalositani.
>Sehogyan sem sikerul cimkeket definialnom.

A cimke (mint ahogy a goto utasitas is) a C/C++ nyelvnek is resze, bar
nagyon helyesen senki sem hasznalja. (Amugy ezert nincs : operator C/C++
ban, mivel az fenn vagyon tartva a cimkenek.) Inline asm blokkban tenyleg
nem lehet cimke, ami szamomra is erthetetlen, de azon kivul, mint a C
program resze lehet akarmennyi, magyaran:
    asm { ... }
    cimke:
    asm { ...
        jnz cimke
        ... }
Azert vigyazz ezekkel az assembly betetekkel, kulonosen SS, DS, BP, es SP
ertekere. Inkabb ird meg kulon assembly modulban a szukseges fuggvenyt es
linkeld hozza a programhoz, mivel neha erdekes dolgok adodhatnak elo, fagy a
progi, nem ugy muxik ahogy kene, egy ket valtozo erteke erdekesen valtozik,
stb. Es akkor csomot gorcsol az ember, mig vegre (egy yo kis assembly szintu
debug utan) vegre kiderul, hogy modjuk be lett kapcsolva egy jopofi kis kod
optimalizalas, ami egy ket local valtozot a tempo fokozasa erdekeben
regiszterbe pakolt, az altalad ird asm reszek meg tojtak ra es felulkaptak.
Hat biza, semmi sem tokeletes... Bar az ujabb verziok okosodtak sokat ilyen
teren.

Csa,
ZlyWare

Hello 

>Amint eddigi kerdeseimre kapott valaszokbol
>kiderult a gepi kod 0-k es 1-esek sorozatabol all,
Szerintem inkabb pontosabb, ha a gepi kodot byte-ok
sorozatnak tekintjuk. Mivel minden utasitas hossza
egesz byte. Az utasitasok persze bitmezokbol epulnek
fel.

>es a forditok erre a gepi kodra forditjak a kulonbozo
>nyelvekben megirt forraskodokat.Hogy lehet akkor 
>megis az, hogyha erre az egyseges nyelvre fordit az
>osszes fordito,  akkor kulonbsegek vannak
>a leforditott programok kozott meret, gyorsasag(ha van
Persze, hogy van, ugyanazt a problemat sokfelekeppen
meg lehet oldani.
>A gepi kodnal egy muvelet megoldasara lehet tobbfele variacio is?
>Tudna valaki erre peldat mutatni?(ha igy van)
pld: loop LABEL, helyett lehet  DEC CX ; JNZ LABEL-t irni. De a 
kulonbsegek nem igazan ebbol adodnak.

Hogy miert van kulobnseg, pld itt van a kov. C sorra a Visual C altal
forditott asm kod:          for (int g=0, s=0; g<10; g++) s += g;
004051C6 C7 85 5C FD FF FF 00  mov         dword ptr [ebp-2A4h],0
004051D0 C7 85 58 FD FF FF 00  mov         dword ptr [ebp-2A8h],0
004051DA EB 0F                	      jmp         do_main+0BBh (004051eb)
004051DC 8B 95 5C FD FF FF      mov         edx,dword ptr [ebp-2A4h]
004051E2 83 C2 01                      add         edx,1
004051E5 89 95 5C FD FF FF       mov         dword ptr [ebp-2A4h],edx
004051EB 83 BD 5C FD FF FF 0A cmp         dword ptr [ebp-2A4h],0Ah
004051F2 7D 14                jge       do_main+0D8h (00405208)
004051F4 8B 85 58 FD FF FF       mov         eax,dword ptr [ebp-2A8h]
004051FA 03 85 5C FD FF FF      add         eax,dword ptr [ebp-2A4h]
00405200 89 85 58 FD FF FF       mov         dword ptr [ebp-2A8h],eax
00405206 EB D4                          jmp         do_main+0ACh (004051dc)
Mondjuk kezzel lehet valami ilyesmit: ( persze ez a prg. kornyezettol fugg)
	mov ecx,09
	xor eax,eax
L1:	add eax,ecx
	loop L1
	mov [s],eax
Ha van meg valami kerdesed, akkor irj nyugodtan, mostanaban
ehhez hasonlo dolgokkal foglalkozom.
bye...

> -----------------------------------------------------------------
Bojcan Tamas                         Phone: +36-30-9813-349
 E-mail:  || 
Web: www.cab.u-szeged.hu/~h836855

> Azutan szuksegem lenne valami algoritmikus otletre is, ami egy lehullo
> falevel mozgasat irja le. (Mar ha van ilyen. De olyan sok mar letezo
> grafikus algoritmus van, amelyek nagyban megkonnyithetik a
> (buta) programozo munkajat!)

Afrikai, vagy europai falevel ? :)

jts

> Az erdekelne hogy milyen modon lehet leghatekonyabban kezelni egymast
> atfedo ablakokat. Az atfedes lehet reszleges is (tehat valamennyi resz
> latszik egy-egy ablakbol), tovabba nem csak a legfelso ablakon tortenik
> valtozas, hanem a reszlegesen fedett ablakok tartalma is valtozhat. Mi
> van akkor, ha nem a legfelso ablakot akarom levenni a keprol, hanem az
> alattit, esetleg egy meg hatrabb levot? Kovetelmeny a korrekt
> megjelenites, nem lehet egy mar nem letezo ablak kepenek darabjai a
> kepernyon.

Mi tortenne, ha az ablakok lathato resze (ertsd ablak meretenek megfelelo
terulet, nem feltetlen amit a user valoban lat) szoval letrehozol egy
bitterkepet. A bitterkepen ahol 1-es van, ott lathato az ablak, ahol 0-a, ott
nem. Minden alkalommal, amikor egy ablak megnyitodik (ill. lathatova valik),
ill. amikor a helyzete, merete, melysege valtozik, akkor a bitterkepet minden
megnyitott ablakra ujraszamitod. Kirajzolaskor pedig egyszeruen azokat a
keppontokat rajzolod ki az ablakbol, amiknek a bitterkepen a megfleleo bitje
1-es...

Azonkivul ha keves a memoria korlatozhatod is, hogy pl. nem minden pixelen,
hanem minden 8. pixelen kezdodhet csak ablak (mint ha egy rajzoloprogramban
bekapcsolnad a grid-et), es akkor a bitterkep is kisebbe valna, valamint
kevesebbszer kellene ellenorizni az ablak teruletet, hogy fedi-e masik ablak...

Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

>Borland C++ kornyezetben szeretnek  assembly beteteket kesziteni.
>A gondom mindossze annyi , hogy nem tudok ciklusokat megvalositani.

Miert ne tudnal? De inline assembly-nel csak arra kell ugyelned mely
regisztereket hasznalhatod szabadon, es melyeket nem. Ha pl. meghivsz egy
interruptot, ami ator olyan regisztereket, amiket nem lenne szabad, akkor bajban
vagy, ugyhogy meg arra is kell ugyelned, hogy ne csak te, de mas altalad
meghivott interrupt se irkaljon at, vagy ha atir, akkor elotte elmented, majd
kesobb visszatoltod a regiszterek tartalmat... Minden mas OK.

>Sehogyan sem sikerul cimkeket definialnom.

Irj kettospontot a cimke utan (nem kell kulon definialni, ez nem TurboPacal);

>A help-ben semmit nem talatam az uggyel kapcsolatban.
>Kerlek segitsetek!

#include <stdio.h>

char elso[]="Lassuk a medvet...\r\n$";
char hiba[]="Ha ez is kiirodik, akkor baj van...\r\n$";
char vege[]="Itt a vege, fuss el vele\r\n$";

void main(void)
{
  asm {
    mov ah,9
    lea dx, elso
    int 0x21

    jmp cimke // remeld ki, es kiirja a kozepet is ketszer!

    mov ah, 9
    lea dx, hiba
    int 0x21
  } // asm

  printf(hiba); // C finkciohivas, meg ezt is atugorja...
// persze lehet, hogy ha optimalizalas be van kapcsolva, akkor
// bele som forditja a kodba? Nezd majd meg TD-vel...

cimke:

  asm {
    mov ah, 9
    lea dx, vege
    int 0x21
  } // asm
} // main

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

>Egy uj Delphi-s levelezesi lista nyilt a kapu.hu-n. Varunk minden
>erdeklodot!
>
>http://mail.kapu.hu/mailman/listinfo/delphi
Miert osztjuk meg a tomegbazist? A
http://delphi.szechenyi-nkzsa.sulinet.hu -n mar regota (tobb eve) letezik
egy amugy nagyon nepszeru Delphi lista... Szerintem nyugodtan elfernenk ott
is... Vagy tevedek?
Felre ne erts! Nem magaval a kezdemenyezessel van bajom. Ha ez egy, a Delphi
valami sepcialis teruletevel (pl. DirectX, COM, stb.) foglalkozo lista akkor
van letjogosultsaga, de ha ez is egy teljesen altalanos celu/targyu lista
lesz, akkor teljesen felesleges. Es nem csak, hogy felesleges, de egyertelmu
hatranyokkal is jar, hiszen a mind a problemakat, mind az azokra
megoldasokat kereso embereket ketfele osztja. (Ha pedig mindenki mindehova
feliratkozik akkor ott vagyunk ahonnan elindultunk, de ehhez felesleges ket
szervert terhelni...)

Persze ha Ti maskent latjatok a dolgokat, akkor nyugodtan reagaljatok!

Gabor

>Amint eddigi kerdeseimre kapott valaszokbol
>kiderult a gepi kod 0-k es 1-esek sorozatabol all,
>es a forditok erre a gepi kodra forditjak a kulonbozo
>nyelvekben megirt forraskodokat.Hogy lehet akkor
>megis az, hogyha erre az egyseges nyelvre fordit az
>osszes fordito,  akkor kulonbsegek vannak
>a leforditott programok kozott meret, gyorsasag(ha van
>meg vmi kulonbseg az is erdekelne) eseteben
>(pl assembly, C, pascal stb)?A gepi kodnal
>egy muvelet megoldasara lehet tobbfele variacio is?
>Tudna valaki erre peldat mutatni?(ha igy van)
Persze hogy van tobb fajta varacio - ha mas nem, hat felesleges elemek is
kerulnek az utasitassorba (majd mindjart elmondom miert). Amibol elvileg
csak egyetlen lehet az az optimalis (de itt is kerdes, hogy a leggyorsabb
vagy a legkisebb megoldas) - de gyakorlatilag ez sem igaz, mert bar nyilvan
nem minden feladatnal, de biztosan vannak olyanok is, melyek tobbfele elemi
muveleteken keresztul, de pontosan ugyanannyi orajel alatt es/vagy pontosan
ugyanolyan meretu koddal is elintezhetok).
Hogy ne kelljen messzire menni, egyebkent az azonos meretu, sebessegu es
eredmenyt szolgaltato kodokra a legnyilvanvalobb pelda amikor pl. ugyanaz a
rutin az ax regiszter helyett kovetkezetesen a cx-et, a cx helyett pedig
kovetkezetesen az ax-et hasznalja. Ekkor nyilvan a sebesseg, meret es
mukodes is meg fog egyezni, de a gepi kod a "kritikus" pontokon eltero lesz.
Visszaterve arra a kerdesre, hogy a kulonbozo nyelvu forditok miert
generalnak eltero muveleteket a valasz az, hogy azert, mert a forditok
alapvetoen nagyon buta szerkezetek es nem azt ismerik fel, hogy a programozo
a megirt programmal milyen algoritmust/fuggvenyt/stb. akart implementalni,
hanem a nyelv elemi funkcioit (ciklusok, ertekhozzarendelesek, aritmetika es
logikai muveletek, stb.) ismerik fel (hiszen ezekbol all ossze a forraskod)
es ezeket  forditjak le a gep nyelvere, a gepi kodra. Ezek alapjan logikusan
adodik, hogy ha ket nyelv funkcio nem feleltethetok meg egy-az-egyben a
masiknak (pl. az egyikben csak eloteszteleses felteteles ciklusok vannak,
mig a masikban utotesztelesesek is), akkor mar eleve nem generalhatnak
minden feladatra azonos kodot, hiszen a kiindulasi alap, a forraskod
_szemantikai_ szerkezete is mas lesz. (Azert emeltem ki a "szemantikai"
szot, mert itt nem lenyeg, hogy az egyikben "repeat"-tel a masikban meg
mondjuk "do"-val jelolik magat a ciklusszervezo kulcsszot, vagy hogy milyen
sorrendben es milyen karakterekkel elvalasztva kell megadni mondjuk a
feltetelt, ciklusmagot, stb. (ezek ugye a "szintaktikai" elteresek), hiszen
ettol meg pontosan ugyanazt a gepi kodot kell rajuk generalni, ha a
szintaktikat kiveve minden mas szempontbol egyezoek a szerkezetek.)
Raadasul pontosan ugyanazt a nyelvet implementalo forditok is generalhatnak
eltero kodot, hiszen a forraskod -gepi kod "megfelelteteseket" _emberek_
programozzak belejuk (hatarozzak meg), akiknek eltero lehet a gondolkodasuk,
reszesithetnek mas szempontokat elonyben, vagy elojohet a fent mar emlitett
eset, hogy ti. egyszeruen csak mas-mas - amugy teljesen egyenerteku -
regisztereket hasznalhatnak fel egy-egy muvelet elvegzesehez. Raadasul a
magas szintu nyelvek elemi muveleti altalaban nem feleltethetok meg elemi
gepi kodu muveleteknek amit a fordito ugy hidal at, hogy egy az ezek
elvegzesehez szukseges rutinokat egy, a felhasznalo (a forditot hasznalo
programozo) szamara lathatatlan/elerhetetlen rutinkonyvtarbol, az RTL-bol
(Run-Time Library - futasideju konyvtar) hivja meg. Az RTL rutinok nevei es
hivasai altalaban fixen "bele vannak drotozva" a forditoba, de pontosan
azert, hogy maga a fordito platform es viszonylag valtozatfuggetlen lehessen
az RTL maga nem. (Ilyen tipikus RTL konyvtar pl. a Turbo Pascal SYSTEM
unitja, ami valojaban az amugy programbol elerheto valtozokon es eljarasokon
(pl. IOResult, Break, Exit, stb.) kivul szamtalan mas, csakis a fordito
altal hasznalt rutint (pl. valos es egesz szam kozti koverzio, valos szamok
szorzasa/osztasa/osszeadasa/stb.) is tartalmaz.)
A modern forditokban meg egy fontos pont van, ahol "elagazasi pont"
keletkezik a kiindulasi forraskodbol: ez pedig az optimalizalo. A modern
forditok ugyanis az elso lepesben generalt gepikodot egy un. optimalizalon
is keresztulfuttatjak es ennek erdemenyet mentik lemezre, vagy hasznaljak
fel a programfajl eloallitasa (linkeles) soran. Az optimamalizalo feladata
egy viszonylag fejlett heurisztika segitsegevel az osszevonhato, masik
gyorsabb es/vagy kisebb helyet foglalo muveletekkel helyettesitheto
szerkezetek, utasitassorok felismerese es az emlitett optimalizalasok
elvegzese. Mivel nyilvan az optimalizaciohoz alkalmazott algoritmusok is
elterhetnek, igy ez is eltero vegleges kodot eredmenyezhet az amugy esetleg
teljesen azonos kiindulasi (gepi-)kodbol is. (Fontos egyebkent megjegyezni,
hogy ezek az optimalizalok sem kepesek csodakra nem csak viszonylagos
fejletlenseguk, de elmeleti hataraik miatt is: egy, a programozo altal mar a
forraskod szintjen elvegzett optimalizacio altalaban nagysagrendekkel
nagyobb sebessegnovekedest eredmenyez, mint a legadazabb es legprofibb
optimalizalo rutin vagy akar hacker altal a mogottes logika visszafejtese
nelkul a gepi kod szintjen elvegezheto optimalizacio.)
Es ha maguk a forditok, a felhasznalt rutinkonyvtarak/RTL-ek forraskodja is
100%-ban egyezne meg akkor se felejtsuk el, hogy (altalaban) magukat a
forditokat is magas szintu nyelveken irjak meg, es ha eltero verzioju/tipusu
forditot hasznaltak a forditasukhoz, akkor bizony egyaltalan nem biztos,
hogy ezek a (generalt) forditok ugyanabbol a forraskodbol azonos gepi kodot
fognak generalni...! :)

Gabor

Sziasztok coderek!

 Lenne egy kis problemam: Vettem egy radi-kartyat ( Sound Forte SF16-FMP
) es nincs hozza DOS-os interface. Szeretnek egyet irni, csak epp nem
talalok semmilyen sdk-t vagy barmilyen mas anyagot hozza. A hardware a
0x284-0x287 hasznal portokat. Barmilyen info jol jonne.

Elore is koszonom segitsegeteket.

> kiderult a gepi kod 0-k es 1-esek sorozatabol all,
> es a forditok erre a gepi kodra forditjak a kulonbozo
> nyelvekben megirt forraskodokat.Hogy lehet akkor
> megis az, hogyha erre az egyseges nyelvre fordit az
> osszes fordito,  akkor kulonbsegek vannak
> a leforditott programok kozott meret, gyorsasag(ha van
> meg vmi kulonbseg az is erdekelne) eseteben
> (pl assembly, C, pascal stb)?A gepi kodnal
> egy muvelet megoldasara lehet tobbfele variacio is?
> Tudna valaki erre peldat mutatni?(ha igy van)

Tetszoleges magyar irott szoveg a magyar ABC betuinek 
(es egyeb irasjeleinek) sorozatabol all.
Hogy lehet, hogy ugyanazt a gondolatot sokan megis
annyifelekeppen irjak le?

Udv
Papp Denes

Sziasztok!

Mar szalankent kiteptem a hajam, segitsen valaki!
Hogy tudok CD-rol bootolni? (ponosabban a bootolhatokent irt
CD-rol). El-Torito szabvany leirasa megvan, de a peldak nalam nem 
csinalnak semmit!!!
A kov.-re lenne szuksegem ASM-ben:
	egy szektor beolvasasa CD-rol
	a lemez hagyomanyos, vagy bootolhato CD -e

A masik gondom, hogy lehet a halokartya bootromjat aktivalni?
Errol semmit nem tudok, doksi is johet.

Az egesz egy boot managerhez kell, szoval az elsodleges boot-eszkoz winyo.
Elore is koszi.

--
JimBoo >
Suse 6.0 v2.2.7