Kedves Szocs,

  Ugy latszik meg mindig nem erted, mit akarok mondani a 'merjuk
voroseltolodasban' kijelentessel. Analogian keresztul megmutatom,
hatha ugy vilagosabb: Szukitsuk le a vilagot a Fold felszinere.
Hasznaljuk tovabba a szokasos koordinatarendszert (szelessegi
es hosszusagi korok). Most elkezdem verni az asztalt, hogy
de igenis van valami a 90 fokon tul, de eleg hulyen neznek ki.
A Te problemadra is lehet ez a megoldas: az ido koordinata
vegessege (nullanal nem lehet kevesebb, ha az osrobbanas a nulla)
*lehet* egyszeruen egy szerencsetlen koordinata rendszer valasztas.
Az, hogy valami merteke veges, meg nem feltetlenul jelenti azt,
hogy ott vege is van. Kozmologiaban szokas (nem mindig) az idot
voroseltolodasban megadni. Ebben a koordinatarendszerben most van
a z=0, az Osrobbanas a vegtelenben van. Igy mindjart nem olyan konnyu
megkerdezni, hogy 'mi volt a vegtelennel nagyobb voroseltolodasnal'.

> Tehet a voloszinusegekbol (itt mar lehet sejteni egy felso beavatkozot is) a
> makrovilagban, determinalt jelensegek jonnek letre?

  Majdnem, de nem teljesen. Minden, amit makrovilagban merhetunk az
igazabol nem merheto pontosan (sosem), helyette egy nagyon nagyon
szuk eloszlasu veletlen eredmenyt kapunk. Ez nem kikuszobolheto,
csak sokszor elhanyagolhato.
Filozofiailag viszont erdekes kerdes, elvegre a meresek sztochasztikus
jellege miatt semmilyen elmelet nem tesztelheto abszolut ertelemben.
Kivancsi vagyok, hogy akik irtoznak a valoszinusegektol, azok
hogyan kerulik meg a problemat...
Math????

> Pontosan ezert levelezek itt..

Nem veled volt bajom, semmi duhot nem akartam implikalni. Amin ki
vagyok akadva, az a cikk maga, amit (helyesen) megmutattal nekunk.

> <<<Mindnek a karjara rakok egy orat szuleteskor. Amikor ossze akarom
> hasonlitani oket, akkor osszeszedem oket, egymas melle allitom oket, es
> megnezem kinek mit mutat az oraja.>>

> Elmeletileg mukodik, de en gyakorlatibb megoldasra gondoltam.

  Nincs gyakorlatibb megoldas. Barmi mas modszer szarmaztatott, koordinata
rendszer fuggo. Csak sajat ido van, ami abszolut (illetve szaknyelven
invarians, skalar, stb.).

----

> Szamomra ujdonsag az a kiszedo, mely elveben hasonlit a szoghuzo 
> szerszamokra, melyekkel alanyulva szogfejeknek, kiemelhetok.

  Nem ujdonsag az, regi talalmany. Ami *igazan* kullancs kiszedo, annak
megvan az a tulajdonsaga, hogy a bestiara kifejtett eroket limitalja,
igy nem szakad be a feje es nem pasziroz ki mindent belole (vissza
a veraramba). *Ez* a lenyege az eszkoznek. 
  Ha barkacsolsz valamit, akkor az problemas, mert pont a lenyeget
nem tudod garantalni (ne szakadjon be). Akkor inkabb az olaj, stb.
plusz korkoros masszirozas. Emlekeim szerint balmenetesek a dogok :-)
  Na meg esetleg oltas is, bar az csak az egyik kullancs altal terjesztett
betegseg ellen ved. Ha ugy erzed, hogy nagyon ki vagy teve neki (par
evig mukodik csak az oltas).

Gyula

Hello!

>Erted, szoval kifejleszti, hogy ne VERODJON vissza a radarsugar a gep
>testerol, de azert o maga ad jelet. Nyilvanvaloan megoldottak mashogy,
>pl. a lopakodo erzekeli passzivan mas gepek jeleit.

Igen, biztos csinalnak valamit, de az nagysagrendekkel gyengebb mint amit
aktiv radarral lehetne latni. Ebbol jon a lopakodok gyengeje: elegge
sebezhetok ha eszreveszik oket. Persze ugy vannak megepitve hogy ez nehez
legyen, de ha megis lebuknak akkor baj van. Nem is mennek soha tomegesen,
csak egy-egy darab bujkal mint a kommandosok. Allitolag a szerbek altal
lelottnek is az lett a veszte, hogy volt beepitett ember a lopakodo bazisan
aki jelentette merre fog menni.
 Viszlat!


     Barna Janos

Hali Zoli!
      
<zsandor=chemres.hu> írta "Re: Tavmaszirozas Kibucnak" témában:
(2002. november 28.)

> Lenyegeben igazad van, azzal a kis hibaval, hogy midazok a
> mozgasok arapaly es pl. a Fold kergenek elmozdulasai is
> surlodassal jarnak, a surlodas pedig hotermelessel.
 Ez nem vitas. A rendszer osszes energiaja ugyan csokken, de ezen
belul a Holde - eppen a Fold gyorsito hatasa miatt - novekszik,
mig az osszes hiany a Foldnel jelentkezik. Mivel a ket egitest
tomege ennyire eltero, azonos nagysagu mozgasi energia valtozas a
Hold sebesseget jobban noveli, mint ahogy a Foldet csokkenti,
ezert az eredo hatas a tavolodas lesz.

                                                          Kibuc

Hali Csaba!
      
<nagycs=oradea.ro> írta "Re:Bolygok " témában:
(2002. november 28.)

>  Egy Szamoskozi Janos nevezetu magyar kutato szerint (az egyik Egely
> Tertehnologia konykotetben szerepel) pontos meresekkel egy egyszeru
> felmeteres atmeroju tiszta olomgomb tomeg eseten is
> homersegletkulonbseget lehet kimutatni a gombkozep es feluleti pontok
> kozott.
>  Marcsak azt nem tudom, hogy mindez az anyagnak vagy csakis a ternek lenne
> koszonheto?
 Ezeken kivul azert meg elkepzelheto nehany mas magyarazat is,
foleg ha Egely a forras;) De a felreertesek elkerulese vegett: nem
maga a nyomas termel hot, hanem a nyomas hatasara letrejovo
terfogat csokkenes, esetleg egyeb mozgas. Ha ezek leallnak, akkor
mar hiaba a nyomas, nem termelodik tob ho.

                                                          Kibuc

Hali Marky!

<nemesm=tu-cottbus.de> írta "radarok" témában:
(2002. november 28.)

> A fedelzeti elektronika kiszivargo jeleinek feldolgozasat
> olvastad, vagy maganvelemeny?
 Olvastam, de persze attol meg lehet kamu:)

>                      ha kisugaroz, akkor be is lehet sugarozni,
> es ez eleg kellemetlen kockazatokkal es mellekhatasokkal jar)
 Most hogy mondod, ugy emlexem a New Scientist-ben volt nehany eve
egy szosszenet, miszerint az amerikaiak vizsgaltak a repulogepeik
elektromagneses impulzus fegyverrel valo sebezhetoseget, es befele
bizony kemenyen bejutott a gerc.

> 100 km tavolsagban ez aztan mar vegkepp foldolgozhatatlan jelle
> csillapodik.
 Mi ebbol a tanulsag: nem 100 km-rol kell nezni:) A passziv
felderito rendszert a frontvonalhoz kozel lehet telepiteni, hiszen
elektronikus eszkozokkel bemerni nem lehet, eleg nekik egy jo
alcazas.

                                                          Kibuc

Kedves Jozsef,
Mar nincs modellem a f.ly-ra.

>>>mikor esik be
a szabadon eso urhajos. Ha megis kerdezzuk, csak azt vala-
szolhatjuk, hogy t=vegtelenben, de annak nincs ertelme,
hogy ezt azonositsuk a Foldi t=vegtelennel.
Az esemenyhorizonton eleve joszerevel csak t=vegtelen(+/-)
van. A t=0 es t=100 (akarmilyen egysegben) ugyanazt a pon-
tot jeloli a teridoben. Olyan mint a gombi polarkoordinata.
A sarkon nincs teteje kerdezni, hogy milyen hosszusagi ko-
ron vagyunk, mindegyiken egyszerre -- es ott lathato, hogy
a problemat csakis mi krealtuk magunknak. <<<

+Akkor nem all az ido, hanem egyszerre van jelen minden idopillanat?
A masik, hogy nincs-e megfeleltetes a f.ly EH-ja es a megfigyelheto VE
hatara kozott? Mert mindkettonel ugyanaz tortenik, csak topologiailag
kiforditva :-o
A megf.VE-t egy homoru f.ly veszi korul, amiben a szingularitas is
megfordul es vegtelen lesz belole :-O

+Amit a legjobban nem ertek, hogyhogy nem csinalt meg senki animaciot,
vagy meginkabb interaktiv progit a relativitas szemleltetesere? Egy
terdimenziot eldobnank, az idodilataciot biztos halal egyszeruen lehetne
interaktivan probalgatni, egerrel huzogatva a parametereket, azt nem
tudom, hogy a f.ly-ig el lehetne-e jutni a szemleltetesben. De egy ilyen
progi bonyolultsaga sehol nem lenne mondjuk egy unreal2003 vagy
doom3-hoz kepest. gyonyoru dolgokat lehet filleres gepeken csinalni ma
mar.

udv, Sanyi

>>Hoszivattyu lehetosege fel sem merult.
>Nem mindenki ert a meretezesehez... bonyolult joszag es nem hangzik jol
>a laikus szamara.

+Mar ugy ertem magyarazatkent nem merult fel.

>>>Az adas egesz ideje alatt keptelen volt az MTV2 studio elokaparni egy
magnest??? Azzal lehetett volna ellenorizni a "vas"hengert... De lehet,
hogy eleg
lett volna forditva ratenni a magnesre... ezeknek kellett volna eszebe
jutni az elso fizikatanarnak: ezert hivtak meg!<<<

+Asszem levette a rudrol, es odarakta a nagy magneshez, hogy ez vas, de
ezt csak hallottam. De ilyen erovonal trukkozo eszkozket lehet csinalni,
akar
hazilag is, meg weben keszen is lehet rendelni olyan jatekszert, amiben
valoban lebeg, tamaszto rud nelkul is egy magnes. Egely ezt kepes volna
antigravitaciokent elsutni.

http://www.sciam.com/article.cfm?chanID=sa006&articleID=00056F3D-4B5A-1D
C8-AF71809EC588EEDF

egyben van a cim

Sziasztok!

> Felado :  [Hungary]
> 
> Ezermester rovat: Kaveskanalat felaldozva hazilag is keszitheto 

Bocs, hogy belekotyogok, de en tudok ennel egyszerubbet is (a lustasag
fel egeszseg).
Eleg egy "tompan" hegyes kes is (ami nem szogletesen hegyes, hanem
kisse ivesen). Ezzel a kullancs potroha ala nyulunk, ujjunkkal rogzitjuk
(mondanam, hogy ranyomjuk...), es a borunkre merolegesen kiemeljuk (a 
normalis iranyaban :).
Nekem eddig az esetek 100 %-ban mukodott. Dupla haszon, hogy
egy kanalat sem kell tonkre tenni, es a kullancs is azonnal felszeletelheto
a lelkes elmaszasat megakadalyozando.

Udv,
karesz

Arpi:
>Az EH kozeleben minden anyag minimum atomjaira szakad, nalam okosabbakat
>kellene megkerdezni, hogy az atomok is szetszakadnak-e.

Az #550-bol cikkem egy reszlete: 
Uzenet a fekete lyukkal randizoknak:

John D. Barrow - A fizika vilagkepe cimu konyveben olvastam
ilyesfelet:
Ha athaladnank egy fekete lyuk esemeenyhorizontjan, melynek 
mondjuk a mi Napunkenal 100millioszor nagyobb a tomege,
semmi kulonoset nem tapasztalnank, legalabbis eleinte.
A korulmenyek igen enyhek lennenek.
Lokalisan semmilyen kulonos esemeny nem jelzi, hogy az esemeny-
horizonton tuljutott anyag csapdaba kerult, nincs visszaut.
Az esemenyhorizonton belul az anyag atlagos surusege kb. 
a levegoehez hasonlitana.
Csak kesobb, a kozepe fele - szabadeses kozben erosodne az 
a hatas, mely a kiterjedt testeket szetszakitja, azaz az 
ugrasszeruen novekedo gyorsito ero. 


Eszerint ez mar nem az a szolid eset, mint Einsetin peldaja a 
szabadon eso lifttel, ahol nem allapithato meg - lebeg,
vagy esik a delikvens. A lyukban eloszor leszakadna
a kabin alja az utas cipotalpaval egyutt, mikozben a kalapja 
a mennyezetre tapadna, es a haja is egnek allna mar.

Udv: zoli

>Nem allitottam, hogy az ido abszolut, hanem azt, hogy az ido, szubjektiv
>fogalom. Ilyen a "nulla" is, es megis sokmindenre lehet hasznalni.

Az is, mert az ido szamunkra egyeni szemelyes fuggvenyvaltozo, 
meg azok szamara is (pl. allatok) akik a fuggveny fogalmarol 
ugyan sosem hallottak, de fejben fuggvenyek megoldasait keresve 
modellezgetik a vilag varhato valtozasat.
Mivel azonban az ido egzakt modon merheto, ez arra utal, 
hogy egyuttal objektiv is. Nemtom, van-e meg mas ilyen oszver
kategoria a vilagon...  Ja, persze, van - hat a vilag ! :)

>Ha, azonban az anyagi vilag, egy valtozatlan formaban van, nem 
>beszelhatunk idorol. 
Ellenpeldakent, mint modell, ott van pl. a Dirac impulzus, 
mely vegtelen sok - idoben valtozo jel eredoje, megsem latszik rajta 
vegtelen ideig, hogy moccanna, aztan egyszercsak 'kiborul a bili' 
es akkorat rug, hogy kilukad a mennybolt. Utana megint orokre 
csendben van. Namost ha az egymast ugyesen rejtegeto temerdek
szinuszos komponense koreben rendetlenseget okozunk, azaz egy 
reszuket lecsereljuk eltero amplitudojura es mas fazisura, 
akkor a vegtelen ideju kezdeti csend me'g marad, de az 
impulzus elso rugasa mar kisebb lesz, majd ezutan akar az idok 
vegezeteig is valtozgat. 
Ennek mintajara talan meg univerzum is szulethet, melyben
matematikat nem ismero tanakodok igy reklamalnak: 
Keptelenseg, hogy a Nagy Bumm elott ne lett volna valami mozgas !

>Tehat a voloszinusegekbol (itt mar lehet sejteni egy felso beavatkozot is) 
>a makrovilagban, determinalt jelensegek jonnek letre?

Igen, pl. hogy ket test kozott a homerseklet mennyi ido alatt 
egyenlitodik ki, azt reprodukalni is es klasszikus fizikai 
formulakkal szamitani is lehet, de valoszinusegekrol nincs szo 
ezekben, mikozben a testek kozt zajlo kolcsonos energiacsere 
nagyon valtozatos veletlenszeru elemi esemenyek sokasaganak eredoje. 
Az emlitett felso szintu beavatkozo mellett/helyett akar belso 
beavatkozok is szoba johetnek fantazia szerint, azaz akar az is 
felteheto, hogy a testek szamunkra megfejthetetlenne elkodolt, 
titkos beszelgetest folytatnak energiacserenek alcazva.  
Amint valaki rajonne a titkositas modjara, persze rogton megvaltoztatnak 
a kulcsot, a zsenialis megfejto pedig szegeny, biztos tebolydaban vegezne. 
A kvantummechanikai jelensegek korlatozott kiszamithatatosaga 
mogott tehat nem kizarhato, hogy az anyagok suskusa rejlik ! :)
Egesz jol igazolni latszik feltevesemet, hogy amint nagyon 
kis lyukkal, vagy ressel ellenorizni akarjuk, hogy egy vilagito 
anyag pontosan hova is kuldi fotonjait, a nyilason atjuto fotonok 
maris szeszelyesen iranyt valtoztatva lepnek ki !
( no persze, hisz a lyuk korul anyag van, s a labor valamelyik 
targya joelore leadta neki a drotot - legy resen komam, ez a
ficko itt valamiben settenkedik, riadoztass mindenkit ! :) 
Ha csak annyit akarunk tudni, hogy egy anyag pontosan
milyen idokozonkent indit utjara postagalambkent
fotonokat, a detektalas csakis azok teljes elfogasaval 
tortenhet, ami sunyi lehallgatasnal ugye lebukashoz vezet, 
no persze a detektorunk is anyagbol van, es nyilvan leadtak 
neki is a drotot, lojon le minden hullamfuggvenyt, sehol
semmi nyom ne maradjon rola, kinek szolt az uzenet. :) 

>>melyen alszunk,... ebredeskor latjuk, tores volt az esemenyek folyamaban.
>Ez igy van, de ha megall a vilag, nem tortenik tores.

Node lehet, hogy nagyon-nagyon surun, es hosszu idokre megmegall, 
ugy, hogy mikroszinten toresek lesznek az esemenyekben. Az ismeretlen 
beavatkozo mikozben vilagunkat szimulalja szamitogepen, folyton 
felfuggeszti a mozgast, s evmilliokig elemzi az osszes szimulalt 
reszecske aktualis allapotat, majd kockat dobva dont, hogy hol, 
mit, merre engedjen tovabb fajulni. :)

>a "feketelyukkal" kapcsolatban azt mondtam; nem egysegesek a velemenyek.
Igen, es szerintem ez abbol adodott, hogy sok reszletkerdes volt 
egyszerre teriteken, s ezek egy resze ellentmondasosnak tunt.
(meg olyasmi is elhangzott itt emiatt, hogy Einstein vilagszelhamos :)
Nekem is kezdett felforrni az agyvizem, es osszezavarodtam olykor, de
az agyvizem valszeg olyan H2O alapu kvantumszamitogep, mely nem 
akar tulhevulni, ezert lemodellezte a problemakat, es egy-ket 
otletet atlokott a kozeleso szurke neuronoknak, melyek cserebe 
lejjebb tekertek a kozponti futest. :)
>A szamitogepes lefagyas reszleges es megtudod azt az idot is, 
>ameddig tartott,
Agyviz lefagyasnal viszont nem. Ez pedig arra utal, hogy bizony 
a viz lehet odabent a fo gondolkodo ! :)

Udv: zoli

A tokeletes szimulacio nem egyenerteku az eredetivel minden esetben.
Ezesetben jogos a virtualis univerzum  hipotezise.
Egy eredeti es egy virtualis abban kulombozhetnek, hogy gravitaciojuk
egymsrahatasa olyan kinetikai torteneseket indukalhatnak, amely nem fordulna
elo ha csak egy eredeti letezne.
Szemleletes hogy amig a galaktikak egyhelyutt csoportosulnak masutt
legyezoszeru alakzatban szoknek egymastol.
Ez a korulmeny valoban felveti az eredeti es virtualis vilagmindenseg
letezesenek kerdeset.
Avagy van mas magyarazata is a fent emlitett rendkivuli galaktikus
kinetikanak?
> wrote in message
news:...
> Peter,
> >Felvet egy lehetoseget, amit enelkul is fel lehet
> >vetni: mi van, ha mi egy teremtett, pontosabban
> >virtualis univerzum resze vagyunk?
> A tokeletes szimulacio es a valosag ekvivalens egymassal, teat
megkulonboztetes
> uk metafizika, ertelmetlen.
> Igy egy tokeletesen szimulalt virtualis univerzum valojaban nem veti fel
ertelm
> ezheto kerdeskent a kerdesedet, nem ertelmes a kerdesed.
> math
>
> (webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)
>

Sziasztok!

Moderatorunk kerdezte:
: Komolyan meg lennek lepve, ha a szovjeteknek nem lenne meg az F-117A
: tervrajza. ;-)

: @@@@@ Milyen szovjeteknek??? :-))) @@@@@

Az osszesnek. :-) Egyebkent ha meg szovjet idokben szereztek be a
tervrajzot, akkor ki szerezte be, ha veletlenul kijevi szarmazasu a kem?
Vagy ha Ukrajnanak es az Orosz Foderacionak egyarant megvan a tervrajz?
Szerintem az egyetlen biztos megnevezes a "szovjet". [megj.: Azerbajdzsan
mar evek ota elismert onallo allam volt, amikor az 1990-es evek kozepen
meg mindig sarlo-kalapacsos CCCP-utlevelet adtak ki az allampolgaraiknak.
Azeri ismeros szerint azert, mert nem volt penzuk uj nyomdagepre. Na erre
varrjal gombot. ;-) ]

Udv,
marky

Koszonom, ezt sikerult nagyon szepen, szemleletesen elmagyarazni, meg en is
megertettem :)
Arpi

Sziasztok!
Arpi irta:

> Erdekesek a felvetett kerdesek, de csupan jatek a gondolattal. A VE nem
> hagyja tettenerni magat... :)
> Az EH kozeleben minden anyag minimum atomjaira szakad, nalam okosabbakat
> kellene megkerdezni, hogy az atomok is szetszakadnak-e. Mintha olvastam
> volna valahol, hogy az esemenyhorizontot csak tiszta energia lepi at...

Logikusnak tunik. De akkor annak miert van akkor tomege?

Endre

Sziasztok!

Rendhagyo kerdes, de miert van az, hogy miutan lerantom magamrol a pulloverem, 
persze meggondolatlnul gyors mozdulattal, es utana egnek all a hajam, ezutan hi
ba hagyom percekig a fejemen pullovert, nem egyenlitodik ki a toltes? :)

Oveges prof. reinkarnacioja. :DDD

>Ha a vilag orokevalo, barmilyen formaban, kell legyen ter is, ha mar nem az
Nem feltetlenul.

>Persze, hogy nincs, semmi megfigyelheto kovetkozmenye, de attol letezhet,
Igen, de nem erdemes vele foglalkozni, mert semmi ujat nem tudunk meg
belole, viszont bonyolultabb, mint a regi elmelet.

><<<Aztan halalaig dolgozott egy uj elmeleten, ami visszahozza a
>determinisztikus vilagkepet. Nem jart sikerrel.>>>
>Tehet a voloszinusegekbol (itt mar lehet sejteni egy felso beavatkozot is) a
>makrovilagban, determinalt jelensegek jonnek letre?
Mar megint a "sejtes". Azok a valoszinusegek olyanok, hogy a varhato
ertekuk a klasszikus kepet adja, igy az lenne a furcsa, ha nekunk nem
tunne determinaltnak (mint ahogy elo is fordulhat, megfelelo kiserleti
elrendezesnel).

>Minden tudomanyos elv felepitese ugy kezdodik, hogy nem tudunk, vagy tevesen
>tudunk valamit. Van aki belehal, mielott korrigalni tudna.
Igen, de forditva ez sem igaz. Ha valamit nem tudsz, lehet, hogy nincs
is ra magyarazat, hiaba keresed Te vagy az egesz emberiseg akar 2000
evig.

><<Valoban, de a "Nagy Bumm" elott nem volt mai ertelemben vett ido es ter
>ezek akkor alakultak ki.>>
>A mai ertelemben, nem volt ter sem? Hol volt a maivilag "anyaga"? Ha nem
>valtozik nem lehet idorol beszelni, de terrol sem?
A VE a "Nagy Bumm" pillanatatol novekszik, becsult nagysaga t=0-ban
NULLA, tehat ott es elotte nem lehet terrol beszelni.

><<De egy sejttenyeszet szaporodasa mar egyertelmu...>>
>Azt sok minden befolyasolja, nem csak az ido.
Minden mast igyekszunk azonos szinten tartani... igaz, hogy emiatt
hasznalunk inkabb atomorat, amivel pontosan ki is merhetok az
idokulonbsegek. Te azt irtad, hogy lehet, hogy az ido nem valtozik, csak
az ora nem mutatja jol. Erre mondtam, hogy akkor tobbfajta oraval kell
merni.

><<<Te tudod, mit jelent a "lefagyas" a szamitogepen? >>>
>Csak a szohasznalatert vettem kolcson. A szamitogepes lefagyas reszleges es
>megtudod azt az idot is, ameddig tartott,
A "lefagyas" lehet
- hosszu varakozas (egysegsugaru felh. szamara ez mar lefagyas). Az ora
meg mukodik.
- a szoftver eltevedese. Itt a gep meg hibatlanul mukodik, a HW ora is,
de a SW ora tevedhet.
- a hardver tevesztese. Itt mar barmi megtortenhet - lehet, hogy az idot
sem tudod meg (csak kulso oraval).

><<Dolgozd ki eloszor az elmeleted, utana tedd kozze.>>
>Csak azt erzekeltettem, hogy ha leall a vilag valtozasa, nem lehet meg
>szubjektiv idorol sem beszelni.
Dehogynem. Ha az "ujrainditas" zokkenomentes, az ido - szamunkra -
folytonos. Lattad a "Dark city" c. (kivalo) filmet? Pontosan ez tortenik
benne: ejfelkor leall a vilag, kis emberkek kicsit atvarialjak, atirjak
az emlekeket is, majd minden megy tovabb, mintha mi sem tortent volna.
Nincs uj a Nap alatt...

>Legyen egy E1 es egy E2 elmeletunk, amelyek empirikusan ekvivalensek. Azaz >se
mmi olyasmit nem lehet beloluk levezetni, ami kulonbozne a ket elmetnel. >Ekkor
 a pozitivista jelenteselmelet felofogasa szerint a ket elmelet ugyanazt
>jelenti. Csak az egyiknek mas a megfogalmazasa, mint a masiknak.
Kutathatosag szempontjabol ugyanazok. 

>Ezen kivul amugy sem tudunk a ket elmelettel mit kezdeni, semmifele
>megfigyeles, kiserlet nem tehet koztuk kulonbseget, es meg pont ugyanazt is
>josoljak. Barmelyiket is fogadjuk el, ugyanolyan joslatokat ad, tehat minden
Ez itt mar nem biztos. Ami ellenorizheto, az ugyanaz, de a (jelenleg
vagy soha) nem ellenorizheto dolgoknal a ket elmelet egesz mast
josolhat.

>pragmatikus szempont szerint is teljesen mindegy, hogy melyiket tartjuk
>igaznak. Nos, ez esetben miert is ne azt tartanank meg, amelyik egyszerubb
>megfogalmazasu? Ha egyszer ugyis ugyanazt jelenti, minek korulmenyesebben
Szerintem itt kezdodik a hit. Csak az a problema, hogy ugyanarra a
vilagra _vegtelen_ fele, egymassal _egyenerteku_ hitet lehet(ne, de a
legtobb hit meg csak nem is konzisztens) felepiteni. Gondolhatjuk akar,
hogy a vilagunkat a Vegso Kerdes kiszamitasara hoztak letre
(szakirodalom: Galaxis utikalauz stopposoknak), vagy a Rozsaszin
Unikornis hozta letre es akasztotta a szarvara, hogy ne szenvedjen a
tuzo napon. Vagy akar isten (barmelyik a sok ezer jelenleg ismert vagy a
meg tobb egyelore ismeretlen kozul), hogy... <ide 5000 oldalas leiras
jon, hogy miert>. Bizonyitsa be vagy cafolja meg barki. Gyakori kerdes
egy vallasosnak: honnan TUDJA, hogy nem a masik (3., 5000., stb.) vallas
az igazi? Ha pedig tobb is "jo uton jar", ahogy mostanaban mondjak,
akkor miert van ennyi? Akik raadasul regebben utaltak egymast, tehat nem
jartak "jo uton"? Na, erre valo Occham borotvaja.

>  Vajon mennyire fekete ez a lyuk? :-) Azaz surusege mennyire ter el a
A parolgastol eltekintve abszolut :-)

>Nagy Bumm elotti tomorult Universum osszanyaganak surusegetol?
??? barmennyire. Egyiknel sem lehet suruseget szamolni.

> Ha egy fekete lyuk letezne, nem allna fenn az a veszely, hogy
>megfordulhat a vilagegyetem tagulasa az osszes anyagot magaba szippantva?
Feltalaltad a spanyolviaszt!

> Vagy erre a tavoli tomegek nem reagalnak epp a tavolsag miatt es mert epp
>gravitalnak a fekete lyuk korul?
A felete lyuk gravitacioja messzirol semmiben sem ter el attol az
esettol, mintha ugyanez az anyag csillag vagy porfelho lenne. Sot,
mielott fekete lyuk lesz, altalaban csillag szokott lenni :-) azelott
pedig porfelho :-)
Fekete lyuk korul is keringhet tarscsillag, bolygo, akarmi - mas kerdes,
hogy altalaban tul kozel van es elobb-utobb beleesik.

>Hulljon a csillagba egyszerre ket egyforma test, egyazon egyenes
>menten, de a csillagra szimmetrikusan.
>A fenti peldanal meg kisse nagyobb sebessegre is gyorsulnak ezek, 
>mert a csillag tomegkozeppontja nem megy elebe a gyorsitando 
>testeknek, s nem roviditi le a gyorsitas idejet.
>Persze a valosagban a csillag ilyenkor torzulhat, de idealizaljunk,
>es ne tegye. 
Mind igy van, ahogy leirtad. Mindket test egyszerre es fenysebessegnel
lassabban fog becsapodni. Tovabbra sem latom a problemat...
  
>Az rendben, hogy vegtelen energia nem lakozhat ket test kozos 
>rendszereben, de az tenyleg furcsa, hogy egy eredetileg 
>veges szokesi sebesseggel jellemezheto csillag osszeomlasa utan 
>(amikoris a sajat energiaja ill. tomege meg csokkent is),
>mar vegtelen szokesi sebesseget feltetelezunk a felszinen
Egyreszt NEM vegtelen, hanem fenysebesseg - masreszt:
- vegyel barmilyen bolygot es allj meg a felszinen: lesz ott egy adott
gravitacio.
- tomoritsd ugyanezt a bolygot, de maradj ott, ahol vagy: NEM valtozik a
gravitacio.
- menjel "le" ismet a felszinre: a gravitacio szepen novekszik (ne
felejtsd, hogy minden vonzo tomeg kozelebb van hozzad!).
- ezt kello ideig folytatva kialakul az esemenyhorizont - akkor, amikor
mar a feny sem tud megszokni.

>Ha elfogadjuk, hogy a horizont alatt az ido visszafele 
A horizont alatt egyelore csak elmeleteink vannak...

>Senki nem szolt, amire most kezdek gyanakodni: az esemenyhorizont 
>bizonyara csak  _elvi_ hatar, ami csakis olyankor egyenletes 
>felulet, amikor epp nem hull semmi a lyukba ! 
>Amikor viszont latogato erkezik, a horizont behorpadva 
>vonul vissza elole. A latogato sajat gravitacioja, tomegenek tergorbito 
>hatasa helyileg mersekli, pontosabban befele tolja a lyuk terenek azt a
>kritikus gorbuleti meredekseget, melynel a szokesi sebesseg a fenysebesseg.
Ugyes! De a feny akkor is csak ugy mehet ki, ha a "latogato" felfogja,
majd ujra kisugarozza rovidebb hullamhosszon - kulonben csak "atment"
hozza es ottmarad az o sajat vonzastereben. Ezeket valaki kidolgozhatna
pontosabban... szemleletesen ugy lehet elkepzelni, mint egy nagy
tolcsert (a lyuk), amelybol nem tud kimenni a feny, de ha megjelenik
mellette egy kisebb tolcser, abba atmehet es onnan viszont atjatszo
berendezessel ki lehet sugarozni.

>A latogato tehat szepen zug befele gyanutlanul, es hat persze, hogy 
>nem eri el a fenysebesseget, hiszen az elole hatralo eltorzult
>esemenyhorizontot tolva nem erhette el ! Am amint a szingularitashoz
Nem ezert - tovabbra sincs vegtelen energia a gyorsitashoz.

>Mire eszbekap, a horizont mar messze mogotte van kisimulva, es
>kisse kitagulva, mert a latogato maga jarult hozza a kiterjesztesehez,
Az esemenyhorizont akkor es ott alakul ki mogotte, amikor es ahol a
kettojuk egyuttes vonzasa eleri a kritikus nagysagot. Igy elofordulhat,
hogy a "latogato" meg "belat" a lyukba, de kivulrol mar semmi nem
latszik - belole sem.

>hozomanykent adva es pont kozepre leteve a sajat nyugalmi tomeget. 
>Olyan ez mint a hazassag...   Gondolt erre a variansra valaki ?
Hm... hasonlit abban is, hogy ez befele is eleg latvanyos folyamat, de
egy ilyen kapcsolat felbomlasa (ha letezik ilyen), tenyleg vilagrengeto
felfordulassal jar...

>Az EH kozeleben minden anyag minimum atomjaira szakad, nalam okosabbakat
>kellene megkerdezni, hogy az atomok is szetszakadnak-e. Mintha olvastam
>volna valahol, hogy az esemenyhorizontot csak tiszta energia lepi at...
eh, az EH viselkedese attol fugg, hogy mekkora a lyuk tomege. Ha
viszonylag kicsi, ugy van, ahogy mondod, de a legnagyobb galaxisokban
levo gigaszi nagysagu lyukaknal az esmenyhorizont igen tavol van es
kicsi a gorbulete, valamint a gravitacio valtozasa is azon a reszen.
Azokba siman bele lehet ugy esni, hogy meg a normal testeket sem tepi
szet - es, ha a lyuk forog (miert ne tenne), akkor az is elkepzelheto,
hogy a kozepe ures, az anyaga egy gyurun helyezkedik el, az
esemenyhorizont pedig egy torusz a gyuru korul. Ebben az esetben at is
lehet menni a gyurun - es errol van olyan elmelet, hogy az illeto igy
egy masik VE-be kerul.

>> szerkesztoktol elvarhato lenne (legalabbis en igy gondolom), hogy
>> megvalogassak, hogy mi van egy "ertelmisegieknek szolo" (vagy csak
>> gazdagoknak?), komoly kiadvanyt.
>Vagy ok tudnak valamit, amit mi nem.. (Mondjuk nekik titokban, jo penzert
>megmutatta azt, amit a szeles nyilvanossagnak nem.) En nem tudom, de
>logikailag ez a lehetoseg is fennall.
Erdekes, hogy ez - az oriasi veszely ellenere - mindenfele kiadvanyban,
nagy hirveressel megjelenik, de konkret, mukodo keszulek sehol... persze
a "szerkesz-to:k"nek nem ez szamit, hanem az olvasottsag. Egyebkent a
veszelyrol annyit: Egely nem adagolhatja lassan a felfedezeseket, mert a
maffia/lobby/multi _mindenkeppen_ hamarabb felfigyel erre, mint barki
mas - tehat csak azt teheti, hogy eloszor _semmit_ nem tesz kozze, majd
_hirtelen_ mindent: elvi leiras, mukodes, stb. - hogy utana
_semmikeppen_ ne lehessen eltitkolni a talalmanyt es folosleges legyen
ot megolni emiatt. Normalis embernek eleg a (2-3) Nobel-dij es a
jogdijak... Ennek most pont az ellenkezojet teszi es meg mindig el.