Kedves Gabor !

	Nehany megjegyzes az eloteteledhez. Itt  a SZALON-ban mi inkabb 
csak csevegunk. Ez az eloadasi forma kozelebb all a vendegloi (neha 
kocsmai) eszmecserehez, mint a tarsadalomtudomanyi szimpoziumhoz.
Aligha hiszem, hogy egy-egy problemafelvetest alapos irodalomkutatas 
elozne meg es a hozzaszoloktol sem kivan meg senki ilyesmit. Mas a 
helyzet a kozeleti emberekkel. Esszeru kivansag az, hogy a kozelet
foszereploinek csak egy arca legyen, vagyis LL LL-kent lepjen fel
mindenutt, ne pedig hol tudoskent, hol politikuskent (politikus tudos=
politologus -  ujmagy), hol pedig vasari kikialtokent. Ha viszont az 
illeto  tobb szerepben jatszik egyszerre, akkor szamolnia kell
azzal, hogy nem eppen annak itelik meg aminek titulaltatja magat.
Ezt Csurka kapcsan, annak idejen eleg sokat diszkutalta az ellenzek
es a sajto. LL eseten nem tortent ilyesmi, ez azonban nem jelenti
azt, hogy o nem koveti el ugyanazt a hibat, mint Csurka, csupan
azt, hogy neki nem roja fel sem a sajto es az ellenzek. A Kadar-rendszer
alkonyan a tarsadalomtdosok es kozgazdaszok, mint pl. LL, Hankis, Beck
stb. eppen szakmai tudasukkal es kutatasi eredmenyeikkel hengereltek
le az akkori allami vezetoket. Kerdes, hogy akkor voltak-e gyavak
neptribunkent viselkedni vagy ma adtak fel a tudomanyos modszerbe
vetett bizalmukat.
	A SZALON-ban a kovetkezoket irtam:
> ez a mult oroksege. Az kozeleti emberek ma Magyarorszagon keptelenek a     
>  partatlan gondolkodasra. Szukseg van az ideologiai mankora ahhoz, hogy 
> eligazodjanak a kozeletben (ja, es az igazodasra is szukseg van). En

Ez nem hinnem, hogy azt jelentene, hogy csak azokat tartom partosnak, akik a 
kormanyt biraljak. Meggyozodesem, hogy  pl Mezes Florian vagy
Kocsis Gyorgyi (vagy ujabban Popper Peter) cikkeit a HVG-ben fokeppen
a kormanypolitikaval szemben erzett olthatatlan gyulolet formalja. A
tenyeket olyan modon igyekeznek talalni vagy ferditeni, hogy a 
kozvelemenyt a sajat meggyozodesukre hangoljak. Ez meg abban az esetben
is elfogadhatatlan, ha a kormany gazdasag es tarsadalom politikaja
valoban siralmas. Legalabb ennyire elitelendo a (csekely szamu) kormany-
parti ujsagirok partossaga. Mivel azonban senki sem probalta a SZALON-ban
mondjuk Alexa Karolyt vagy Menyhart Laszlot, tudoskent vagy partatlan
 ujsagirokent  aposztrofalni nem ereztem kulonosebben szukseget,
hogy foglalkozzam veluk. Nem lehet azonban az objektivitas kriteriuma az
ellenzekiseg.        
	Miutan Magyarorszagon megtortent a karpotlas es a tsz-ek felosztasa
meglehetosen nehez megjosolni, hogy mi lett volna a nyugat reakcioja
ellenkezo esetben. A karpotlas elmaradasa valoszinuleg rontott volna MO        
megitelesen. Annak, hogy a karpotlas gazdasagi karokkal jart nem sok
koze van ehhez. Bizonyos korlatozasokkal, de altalaban elfogadott az,
hogy a gazdasagi esszeruseget erkolcsi normaknak rendelik ala. Gondolj
csak peldaul az EK mezogazdasagi politikajara vagy a nyugati orszagok
menekultpolitikajara.

Szabo Kalman

Kedves 

Nem mernem azt allitanai, hogy mindent ertettem abbol, amit irtal ezek az
attraktiv orbitok meg totalisan instabil orbitok, meg az olyan orbit ami
befele attraktiv kifele pedig egy attraktiv orbit fele taszajt teljesen el-
kepzelhetetlen szamomra. Eddig ugy gondoltam, hogy a Szigetkoz szivarga-
hidraulikai kerdeseire elfogadhato valaszt lehet kapni a Darcy torveny
alapjan. (A Darcy torveny vagy harom betubol allo keplet, amit ha fobe
lonek akkor sem tudok fejbol, ami a viz mozgasat irja le (vizzel) telitett
talajban).

Szerintem egyebkent, a vizlepcso hatasai valoszinuleg eleg jol megjosolha-
tok, ha valaki tenyleg eredmenyre akar jutni. Sajnos annak idejen a 
vizugy nem torte magat kulonosebben, ma pedig szamos okologiaval foglalkozo
kutato intezetnek kellemes gumi csont, hogy minden evben azzal zarhatja 
a jelenteseit, hogy a kutatast folytatni kell. Meg tavaly nehany vizes 
szakember, akiknek tobbseget tisztelem, irt egy levelet az akademia elnoke-
hez, amiben kifogasoltak, hogy a Magyar Tudomanyos Akademia altal ossze-
allitott anyagot, amit a Szlovak Akademianak, mint a vizlepcso elhagyasat
tudomanyos ervekkel alatamaszto bizonyitekokat kuldtek el, az akademia
vizgazdalkodasi bizottsaga megcsak nem is  latta. Az anyag egy roviditett
valtozatat az ES-ben olvastak, ami olyan szakmai hibakat tartalmazott, ami
nemhogy nem gyozi meg a szlovakokat, de hulyet csinal az MTA-bol. Az anyag
ugy kezdodott, hogy a Duna haboritatlanul folyik tobb ezer ev soran kialaki-
tott medreben. A mult szazad vegi folyoszabalyozasok ilyen merteku elha-
nyagolasa megkerdojelezi, hogy az a kis duzzasztas ugyan mar mit szamit.

Sajnos attol tartok, hogy Kiliti uzembehelyezese ma mar nem kompromisszum,
legalabbis nem a szlovakoknak. Vargha Janos szerintem is elszamolta magat
a papirtigrissel, sajnaltam, hogy azon a Kossuth Klub beli osszejovetelen,
ahol tobbek kozott Szentagotai, es meg sokan masok ezt szamon kertek tole
tavaly osszel, o kitero valaszokat adott. Ezen a talakozon Szanto Miklos
volt szamomra szimpatikus, aki bevallotta, hogy sajnalja, tevedett. Egy eve
meg nem gondolta, hogy egy orszag kedvere elterelhet egy nemzetkozi folyot,
annelkul, hogy az a legkisebb ellenallast kivaltana. Azota latnia kellett,
ami Jugoszlaviaban tortenik, es azota nem csodalkozik semmin.

Janos mindig azzal ervelt egy esetleges Kiliti uzembehelyezes ellen, hogy 
az elobb vagy utobb kikenyszeriti Nagymaros megepiteset is. Kiliti
uzemeltetese csak hajozas celjara valoban abszurdnak tunik, es nehezen tudom
elkepzelni, hogy barki is tartosan lemondana az aramtermeles kiepitett
lehetosegeirol. Janos valoszinuleg nem jart messze az igazsagtol, amikor
ugy gondolta, hogy Kiliti uzemeltetese az elso lepcso lenne, a teljes mu
megvalositasahoz. Eloszor csak egy turbinat hasznalnanak, aztan ketot, aztan
az osszeset, majd a megkezdodo mederkimosodasra valo hivatkozassal megepul
Nagymaros.

Diana tablazata tenyleg egy kicsit zavaros. A 95% minden bizonnyal hazank
felszini vizkeszleteire vonatkozik, ami ha jol tudom valoban 95%-koruli
ertekben a kornyezo orszagokbol erkezik hozzank. Erdemes megjegyezni, hogy
a Magyarorszagra erkezo folyok tobbsege szennyezettebben erkezik, mint ahogy
tavozik, ami termeszetesen nem azert van mert mi megtisztitjuk, hanem
mert magatol megtisztul. A 17.9% nem teljesen vilagos. Lehet, hogy
a felhasznalt vizkeszlet szarmazasi aranyat mutatja. Magyarorszag a felszi-
ni vizkeszleteken (folyok tavak) kivul szamottevo felszinalatti vizkeszlet-
tel  rendelkezik. ez alattunk van a mienk, es zomeben csak mi tehetjuk
tonkre.

A sokat emlegetett Szigetkoz es Csallokoz alatti vizkeszletben epp az a
poen, hogy ez szamunkra kevesbe fontos mint a szlovakoknak. Elfogadhato
minosegu vizet ugyanis ma mar szinte kizarolag csak a felszinalatti vizek-
bol lehet nyerni, ami Magyarorszagnak, viszonylag bosegesen all rendel-
kezesre, mig a szlovakok ugyancsak hian vannak belole. Peldaul terveik 
vannak arra, hogy a Csallokoz alatti kavicsretegbol nyert vizzet egesz
Kassaig elszallitsak.

Mas. Kerdezted tolem, hogy mit ertek nemzeti konzervativ alatt. Ugyanigy
megkerdezhetted volna azt is hogy mit ertek liberalis alatt. Probaltam a
ket legjelentosebb es egymassal szoges ellentetben allo politikai irany-
zatra hivatkozni, ami remenyeim szerint nem sert senkit. Hasznalhattam 
volna a liberal bolsevik kozmopolita, es a soviniszta antiszemita jelzoket
is, amiket szivesen aggat egymas nyakaba a ket tabor.

Nehezen tudom a vilagot ugy szemlelni, hogy mindenki aki az SZDSZ-szel
szimpatizal az nyilvan AVO-s zsido szulok gyereke, ahogy azt sem latom be,
hogy miert lenne mindjart irredenta, soviniszta, antiszemita borfeju az,
aki netan aggodik a hataron tuli magyarsag sorsaert. Nem vagyok kulonosebben
vallasos, de tisztelem az egyhazat (minden egyhazat), es nem ertem, hogy
antiklerikarisnak lenni miert szamit felvilagosult dolognak.

Igazandibol, valoban nem vilagos szamomora, hogy mi az donto kulombseg
a konzervativ es a liberalis politika kozott. Mar a 90-es valasztasok is
eleg nehezen voltak ertelmezhetok. Ha a meghirdetett programokat nezzuk
bizonyos kerdesekben az MDF tunt baloldalibbnak, mas kerdesekben az SZDSZ.

Apam meg a vilaghaboru elott olvasott egy konyvet, ami a jelentosebb poli-
tikai iranyzatokat egy olyan skalan probalta elhelyezni, ami az allamnak
szant ellenorzes merteket vette alapul. Ezen a skalan a kommunizmus volt
az ami mindent allami eszkozokkel probal megoldani, mig az anarhizmus es
nihilizmus, ami teljesen elveti az allam szerepet (ha jol tudom a nihilistak
meg rendorseget sem tartananak, mindenki vedje meg magat alapon). Egy 
ilyen skalan keves kulombseget latok a hazai politikai iranyzatok kozott.

A kulombseg az egyes iranyzatok kozott inkabb az egyes napi kerdesekre adott
valaszok alapjan ertekelheto, ami viszont nekem ugy tunik, hogy sokkal 
kevesbe a meggyozodes, mint inkabb valamifele automatikus ellenkezes alapjan
valtozik. Az SZDSZ es a FIDESZ peldaul elvetette a karpotlast. A FIDESZ 
allaspontja, hogy senki ne kapjon semmit meg talan megfontolhato, de az
SZDSZ-nek az a javaslata, hogy mindenki kapjon mondjuk 10 000 Ft-ot, az egy
vicc. A karpotlasban az az edes, hogy ha 90-ben az SZDSZ nem vesziti el
a valasztasokat o lep koaliciora a Kisgazdakkal, akik Torgyan nelkul is 
igenyeltek volna valamilyen karpotlasi torvenyt, hisz a zaszlojukon volt.
Masik kerdes az elevulesi torveny. A valasztasok elott a FIDESZ az agyagba
akarta dongolni a kommunistakat.

Az MDF-es "szavazogep" az ellenzeki javaslatokat mar valoban meg sem hall-
gat. Egyebkent nagyon nem szeretem ezt a szavazogep elenvezest. Ilyen
alapon az ellenzek is szavazogep csak kisebb, mert meg veletlenul sem
lattam, hogy akarcsak egy kepviselo a frakciojatol eltero modon szavazott
volna. A demokraciaba vetett hitem azt mondja, hogy lehet egy kormanyt es 
egy parlamentet nem szeretni, de tudomasul kell venni a tobbseg akaratat.
Olyan rendszer nem mukodik, ahol csak a nekunk tetszo torvenyeket fogadjuk
el. Miert kene peldaul a koztarsasagi elnoki meltosagot tisztelni, amikor
azt a "szavazogep" valasztotta. A koztarsasagi elnok epp annyit er mint az
a torvenyhozas, amely letrehozta. 

Nem orultem kulonosebben, amikor az MDF megnyerte a valasztasokat, de tudo-
masul vettem, hogy negy evig az o vezetesuket es hibaikat kell elveznem. 
Az SZDSZ-nek negy eve kituno eselye volt arra, hogy 94-ben megnyerje a va-
lasztasokat. Ok azonban azonnal akartak a hatalmat es konstruktiv ellenzek-
kent mindent megtettek a kormany megbuktatasaert (Kis Janos maga mondta azt,
hogy az SZDSZ-nek a kormany megbuktatasra valo torekvese kedvezotlenul hatot
az part nepszerusegere). Azzal, hogy az MDF mersekeltjei es az ellenzek
nem tudott szot erteni, sikerult elerni, hogy az MDF-nek epp a mersekelt 
szarnya omlott ossze.

Amikor a SZALON-ban es a FORUM-ban a bekes vitakat hianyolom, a fentiekhez
hasonlo kerdesekrol, akkor egyuttal azt a valodi kozeputat hianyolom, ami
nyitott minden iranyban a megertesre.

Udvozlettel Balazs

Kedves Ka'lma'n!

Magyarorsza'gon a tsz-ek feloszta'sa szerencse're a korma'ny minden
ero"feszi'te'se ellene're sem to~rte'nt meg. Ele'g elkeseredettek is emiatt
korma'nypolitikusaink. Vannak tsz-ek sze'psza'mmal, amik to~nkrementek. Vannak,
akik me'g ezt a korma'nyt is ki tudja'k bekkelni, pedig ezt a katasztro'fa't 
te'nyleg nehe'z.

Az, hogy a "nyugat" hogy a'llt a ke'rde'shez, aze'rt nem fikcio'. Milyen
bizonyi'te'ka't tudod Te annak, hogy volt ilyen elva'ra's a magyar korma'nnyal
szemben? E'n semmit. Ezu~gyben a nyugati ko~zgazda'szok e'rtetlense'ge't, vagy
elne'zo" mosolya't (gyerekbetegse'g) la'ttam. Ha't Te? Milyen bizonyi'te'ka't 
tudod annak, hogy a ka'rpo'tla's elmarada'sa rontott volna az orsza'g 
megi'te'le'se'n? Azt gondolom, ez puszta, e's teljesse'ggel alaptalan 
spekula'cio'. A (to~bbek ko~zt a ka'rpo'tla's ko~vetkezte'ben beko~vetkezett) 
gazdasa'gi cso"d biztos ront az orsza'g megi'te'le'se'n. Ha van kapcsolat, 
e'pp fordi'tott.

A gazdasa'gi racionalita's gyakran u~tko~zik erko~lcsi norma'kkal. Nem la'tom,
hol van erro"l szo' a ko~zo~spiaci agra'rpolitika'na'l. Szerintem semmilyen
erko~lcsi norma nem dikta'lja azt, hogy a ko~zo~s-piaci polga'roknak direkt
dra'ga'n kelljen megvenni az e'lelmiszert, sem azt, hogy a mesterse'gesen
magasan tartott a'rak miatt feleslegesen sokat termelo" gazda'k
to~bbletterme'ke't olyan dota'lt do~mpinga'rakon kell a vila'gpiacra zu'di'tani,
hogy az to~nkretegye a szege'ny orsza'gok (egye'bke'nt gyakran sokkal 
hate'konyabb) termelo"it, sem azt, hogy az e'lelmiszer egy re'sze't hagyni
kell elrothadni. Egy hangos lobby kiharcolta maga'nak a ve'delmet mindenki ma's
rova'sa'ra. Szerintem ez ugyanu'gy u~tko~zik az a'ltalam ismert erko~lcsi
norma'kkal, mint a gazdasa'gi racionalita'ssal. 

A meneku~ltpolitika'na'l sem la'tom, hol u~tko~zik az erko~lcs e's a gazdasa'gi
racionalita's. Szerintem itt alaveto"en a sze'lso"jobbto'l valo' fe'lelem
mozgatja a politikusokat. A meneku~ltek e'rkeze'se nem a gazdasa'gi
racionalita'ssal u~tko~zik. (A meneku~ltek a'ltala'ban jo't szoktak tenni a
befogado' orsza'g gazdasa'ga'nak: va'llalkozo'ke'szek, kie'hezett
fogyaszto'ke'nt piacot teremtenek, viszonylag olcso' e's megbi'zhato'
munkaero".) Itt megint csak a megle'vo", jo'l szervezett csoportok e'rdekeinek 
ve'delme'ro"l van szo'. Ami lehet politikailag raciona'lis, de gazdasa'gilag 
nem az.

Ami most a pa'rtossa'got illeti: Hankiss ve'gzett nagyon komoly szociolo'giai
vizsga'latokat, tudoma'nyos munka't. LL is ve'gzett tudoma'nyos munka't.
Hankiss ko~nyvei, amikre hivatkozol, meg LL kora'bbi essze'i, meg sok ma's
ta'rsadalom-tudo's kora'bbi i'ra'sa, ami ko~zke'zen forgott, azonban to~bbnyire
nem tudoma'nyos munka volt, hanem publicisztika. Ami alapulhatott tudoma'nyos
vizsga'lat eredme'nyein, vagy alapulhatott benyoma'sokon, (meg)e'rze'seken.
Ez egy ma's mu"faj. Az essze'ben a sti'lus fontosabb, mint a tudoma'nyos
igazsa'g. A ko~zgondolkoda'shoz szo'l, e's i'gy azt is tu~kro~zi. Azt, hogy LL
milyen politolo'gus, nem ezek alapja'n kell megi'te'lni. Nem is lehet, mert
ennek a tudoma'nyhoz nem sok ko~ze van. Lehet, de nem szu~kse'gszeru". Ez a 
ko~ze'let egyik forma'ja. Lengyel ezt gyakorolta. Isme'tlem, nem tudoma'nyos 
konferencia'n volt. De nem is politikuske'nt szerepelt. Csak gondolkodo', 
elemzo" e'rtelmise'gike'nt, aka'r pl. Bihari, Csoo'ri vagy Kiss Gy. Sza'rszo'n. 
(Mindha'rom volt politikus, de Sza'rszo'n nem politikuske'nt szerepeltek,
szemben pl. Pozsgayval e's Csurka'val. Mint ahogy nem is tudo'ske'nt.) 
E'rintkezik a politika'val, vannak politikai ce'ljai, de nem ko~zvetlen 
politiza'la's. LL a technokrata e'rtelmise'g szo'szo'lo'ja'nak szerepe't 
va'llalta maga'ra, e's ezt nagyon ko~vetkezetesen - e's e'rze'sem szerint
megleheto"s sikerrel - gyakorolja. (Senki sem ke'rte ra', o" va'lasztotta ezt 
a szerepet.) Egye'bke'nt to~bbe'-keve'sbe' a HVG is. Mintahogy Hankiss is ez 
volt tv-elno~kse'ge elo"tt.

E's azt gondolom, Lengyel (meg Hankiss, meg a HVG) ele'g jo'l felme'rte e's
tu~kro~zte a technokrata'k hozza'a'lla'sa't. Mert Magyarorsza'gon ma'r
legala'bb a 80-as e'vek eleje o'ta az e'rtelmise'g to~bbse'ge technokrata.
89-90-ben e technokrata e'rtelmise'g egy jelento"s re'sze lecsatlakozott
pa'rtokhoz. Akkor sem mindenki, Lengyel, Hankiss, vagy a HVG pl. nem. Azta'n
nagyon hamar, 1990 ve'ge're nagyre'szu~k ott is hagyta a pa'rtokat. (Nem
mindenki: ne'ha'nybo'l, pl. Bod, Kupa, Peto", Tardos, stb. politikus lett.
Hetyei Ga'bor mu'ltkori Szalon-cikke pontosan tu~kro~zte ezt a leva'la'st.) 
Eleinte azt mondta'k: adjunk nekik ese'lyt. Emle'kezz csak vissza: nem estek 
egybo"l a korma'nynak. Tudoma'sul vette'k, hogy a korma'ny szu~kse'gszeru"en 
diletta'ns volt 1990-ben. Ba'rki keru~lt volna hatalomra, az lett volna (az 
akkor teljesen lei'rt MSZP-t kive've). Ez egy nagyon komoly engedme'ny a 
dilettantizmusto'l eleve, szerepe'ne'l fogva i'rto'zo' technokra'cia'to'l.
Megvolt a jo'indulat, de a korma'ny elja'tszotta. Kideru~lt, hogy ezt a 
korma'nyt minden e'rdekli, csak a valo'ban lenyeges ke'rde'sek nem. Kideru~lt, 
hogy ez a korma'ny tanulni sem hajlando', so"t, a tehetse'gto"l i'rto'zik. 
Kideru~lt, hogy a korma'ny nem tudja elviselni a kritika't, me'g akkor sem, 
amikor nem ellense'ges. Kideru~lt, hogy a korma'nyt az e'rdekek felme're'se e's
ke'pviselete helyett csak a technokrata'k a'ltal gyu"lo~lt ideolo'gia 
(mindegy milyen) vezeti, e's kicsinyes szeme'lyes szempontok. Ezek a
technokra'cia szeme'ben megbocsa'thatatlan bu"no~k. Eze'rt a technokra'cia 
megvonta bizalma't a korma'nyto'l. Ezt tu~kro~zi Lengyel e's a HVG. Vagy pl.
Popper: e'n me'g pontosan emle'kszem, mikor fordult a korma'ny ellen: Csurka
tavaly nya'ri tu~ndo~kle'se ko~vetkezte'ben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
pa'rtosak lenne'nek. Ha megne'zed, miket i'rt Lengyel, nem sok jo't bi'r
mondani a to~bbi pa'rtro'l. Mintahogy bajban lenne'l akkor is, ha azt kellene
bizonyi'tanod, hogy a HVG ellenze'ki. Ne'zdd meg, rendszeresen hogy i'r az
ellenze'ki politikusokro'l, amikor ez egya'ltala'n felmeru~l. (Sze'kha'z,
ku~lo~nbo~zo" to~rve'nytervezetek, stb.) Persze, elutasi'tja'k a korma'nyt,
mert az ka'rte'kony. Biztos van olyan, aki gyu"lo~li is, mint ahogy valaki
esetleg gyu"lo~li a patka'nyt. Akkor lenne pa'rtossa'g, ha valamely ma'sik
pa'rt e'rdeke'ben teve'kenykedne'nek. E'n ennek nem la'tom jele't.

Lengyel csak azt mondta ki, amit ma'r nagyon sokan elo"tte, vagy pl. Kiss Gy.
Sza'rszo'n: a rendszer korruptta' va'lt. Ez a magyarorsza'gi ko~ztudat re'sze.
Ezt nem kell ku~lo~n bizonyi'tani egy klubban lezajlott besze'lgete'sen. 
Nem u~tko~zik semmilyen to~rve'nybe, hogy a miniszterelno~k fia korma'ny-
alapi'tva'nyto'l millio'kat kapjon kva'zi turista'skoda'sra. Csak jobb 
helyeken nem illik. Nem u~tko~zik semmilyen to~rve'nybe, hogy a korma'nypa'rt 
alelno~ke millio'kat kapjon egy olyan munka'ra, amiro"l mindenki tudja, hogy 
nem fogja elve'gezni, mert fogalma sincs, hogy kellene azt a privatiza'cio't 
jo'l propaga'lni, amit politikuske'nt ellenez. Csak ezt sem illik. Mint ahogy 
azt sem, hogy a korma'nypa'rt egyik alapi'to'atyja'nak laka'sa'n legyen 
bejegyezve az az alapi'tva'ny, aminek a korma'ny millia'rdokat ad. Soroljam 
azt, amit u'gyis mindenki tud?

                                         Ko"ro~si Ga'bor

linea'ris. (Ezt rendelte'k to"le azok a ko~zgazda'szok, akikkel dolgozott. Nem 
igaza'n tudom, kik. Le'nyege'ben a termodinamika't haszna'lta minta'ul.) A
gazdasa'gi o~sszefu~gge'sek nem azok. Lehet persze linea'ris ko~zeli'te'ssel is
dolgozni, de arra vannak a statisztikai rendszerhez (=me'ro"mu"szer) jobban 
illeszkedo" modellek. A Neumann modellnek leginka'bb to~rte'nelmi jelento"se'ge
van. Bizonyos jelo~le'sei azo'ta is ko~zhasznu'ak.

                      Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Diana !

Nem a kornyezetvedelmi kurzusokat oktatok hibaja, hogy nem 
adnak Neked valaszt olyan gyakorlati kerdesekre mint a viz 
megosztasa kulonbozo orszagok kozott.

A kornyezetvedelmi szempontok a tarsadalmi donteshozasnak 
mindig is csak egyiket kepeztek a sok kozul, leginkabb gazdag orszagokban 
amelyek megengedhetik maguknak a megszigoritott kornyezetvedelem 
miatti termeleskiesest, es ott is inkabb amikor jol mennek a dolgok.

A kornyezetvedelmi szempontok tehat csak annyira 
ervenyesulhetnek amennyi fontossagot a donteshozok azoknak 
tulajdonitanak, es amennyire megvan bennuk a politikai akarat 
arra, hogy esetleg egyes erdekcsoportok (vagy eppen az egesz 
tarsadalom) gazdasagi erdekei fole helyezzek azokat.  

A szukos vizkeszletek megosztasa mindenhol problema, es ahol 
tobb orszag vetelkedik ertuk nemzetkozi bonyodalmakhoz is 
vezet.  A Jordan folyo vizet Izrael es Jordania is magaenak 
koveteli, es maris emlegettek mint a palesztin-izraeli 
megbekeles egyik kritikus pontjat.  A torokok mar elkezdtek 
egy hatalmas gatrendszer epiteset a Tigrisen es Eufrateszen, 
amivel Kurdisztan gazdasagi fejleszteset akarjak elerni.  A 
Vilagbank megtagadta a kolcsont erre, kornyezetvedelmi es 
politikai fonntartasok miatt, igy a torokok a sajat penzuket 
hasznaljak.  Sziria es Irak mar tobbszor tiltakoztak a folyok 
vizhozamanak varhato csokkenese miatt, es a kurd kerdes 
mellett ez a legnagyobb konfliktus a harom orszag kozott.

Ahol volt az ilyesmire megoldas, az a kozos erdek es a 
kompromisszumra valo hajlam eredmenye volt.  Reszleteket nem 
tudok, de a Rajna vizminosegenek javitasat az erdekelt 
orszagok egyuttmukodese biztositotta.  Szovetsegi 
berendezkedesu orszagokben a szovetsegi allamok kozott van 
konfliktus.  Az USA-ban ugyanugy van erre pelda mint itt 
Ausztraliaban:  itt a Murray-Darling folyorendszer 
vizmegosztasa a kerdes Queensland, Uj-Del Wales, Victoria es 
Del Ausztralia allamok kozott.  Ez ugy tortenik, hogy egy 
allamkozi bizottsagot alakitottak, melynek az allamok atadjak 
dontesi joguk egy reszet.  Ebben a bizottsagban dontik pl. 
el, hogy mennyi vizet kell Queensland allambol delre 
atengedni.  Ontozesen es varosok vizellatasan kivul 
kornyezetvedelmi szempontok is vannak: alacsony vizhozam 
mellett a haztartasi szennyviz es mezogazdasagi eredetu 
tapanyagok nagy koncentracioja mergezo kek-zold algak 
elszaporodasahoz vezet.  Az utobbi kenyszeredett tuneti 
kezelese egy kis mesterseges arhullam amivel megprobaljuk 
leobliteni a folyot.  Mas kornyezetvedelmi celok egyes 
veszelyeztetett fajok kornyezetenek fonntartasa es vizualis 
ertekek megorzese.  En most kezdek dolgozni egy munkan ami 
kornyezetvedelmi es gazdasagi szempontok kompromisszumanak 
folterkepezeset celozza a Murray-Darling vizgyujto eszaki 
reszen, de inkabb nem untatom a szeles olvasokozonseget az 
"en mit csinalok az iskolaban" temakkal.  Akit erdekel, 
az talan jobb ha maganlevelben keres meg.

Anto'ny Gyuri